Skip to main content

Full text of "Magyarország családai : czimerekkel és nemzékrendi táblákkal"

See other formats


THE LIBRARY 



•RIGHAM YOUNG UNIVER8ITY 



PfíOVO f ÜTAI 




V 



MAGYARORSZÁG CSALÁDAI 

CZIMEREKKEL 

ÉS 

NEMZÉKRENDI TÁBLÁKKAL. 



IRTA 



TIZEDIK KÖTET. 



PEST, Í8Ű3. 

KIADJA RÁTH MÓR. 



Pest ISMTMgiryiJbíiiilWf Gustliv m. ak»d. íiyomdisinál 

BRIGHAM YOUNG UNIVERSITY 
PROVO, UTAH 



Sáaghy család. Lásd Sághy c*. 

Sáarfi család. Lásd Sárfi cs. 

Sá&rosy család. Lásd S/rossy cs. 

Sáary család. (Vámosi) A Sáary vagy Sáry családot Győr, 
Pest, Szathmár, Veszprém vármegyék nemessége sorában lelhetni. 

Azon Sáary család , melynek itt a múlt század végéig egy, per- 
ben felmutatott családfa szerint f ) nemzékrende közöltetik, Dunántúl- 
ról való. A XVI. század végén élt Sáary Gergely, kinek ivadékát 
mutatja e táblázat : 

I. Gergely 



I. Jáaoe II. Gergely. Anna 

(Soldos Zsuzsi ) 

flstván. I. Péter. HL Gerge ly Mihál y * Kata ^JzjS2b> 

t ^ II. János. ' + Kata^Er^^™ 021 gál I g 

'"in^án - ' < K °«****os (Kán Ad * m > fig^a 

1725 G y ör «rt te™*) eSSMi 



I. Ferenc. I-J^L, IL P<ker * K * ta * S.i^6^ 

MLJán^s JuŰana Judit a1 ?' i^i^yné.) &B wo.]? 



$ *»: 



alp; 

IL Gergelynek neje Soldos Zsuzsanna, leánya volt Soldos Már- 
tonnak és Szabó Dorottyának, a ki leánya volt Szabó Ambrusnak és 
Csatari Zsófiának, a ki leánya volt Csatári Benedeknek. II. Gergely- 
nek tiz gyermeke közül csak L Péter terjeszté ágát, és tán a mai 
napig, leány testvérei közül Kata és Dorkó utódairól mitsem tudhatni. 
Judittól Gőgös Mihálynétól leányágon a Kenessey-ek, Annától 
Noszlopy IstvánnétŐl a Balassa és Barcza családok származnak. 

Valószínűleg ez azon Sáary család, melyből Sáary László 
1822-ben Zala vármegye íő szoígabírája volt ; és ez esetben e család 
predikátuma „de Vámos u iratik. 



') Láed késirat a nemz. Múzeumban fol, lat. nio 213 és Geneal. autbent 
II. — Szirmay C. Zeiaplin. not. top. 116. 

1* 



4 SABAÜDIAI. — SACHS. 

A régibb korból ismeretesek Sáry néven,-— a nélkül, hogy a köz- 
lött családfához viszonyukat ismernök , — a következők : 

Sáry Péter mester, Hunyadi János kormányzó kancellára, kit 
néhai Heykedi László fiának Gergelynek özvegye Anna nemes asszony 
fiául fogadott annak Barnabás cs Fábián testvéreivel és Tolnai Bálás 
bátyjával együtt a budai káptalan előtt, bevaliván neki s általa a neve- 
zetteknek Heyked és Bewd heiyaégbeli örökségeit , ugy a dancsházi 
vagy bessenyöi pusztát Csongrád megyében ; Veres egyházát Békés- 
ben, Ikeré halastót, Forág vám környéke , Zent-Mihály halma, Lapul- 
nok halma patakkal és földekkel együtt Szentes és Donáthuta között. 1 ) 
Sáry András 1552-ben élt, midőn öt Arszlán fejérvári bég 
erővel Egervárához hurczolta, és ott a várat felkérő levéllel Dobó Ist- 
vánhoz küldte. l ) 

Trencsin vármegyében mint Bolessón lakozót 1646-ban a nemesi 
lajstromban találhatni a Sáary családot. 3 ) 

Nógrád vármegyében Szécsényben 1771 — 1778-ban báró Haller 
Sámuel tisztartója volt Sáry Mátyás, ki ellen a végrehajtó biró 
megveretése miatt ügyészi vád emeltetett 1775-ben. 4 ) Tán ez, vagy fia 
másik Sáry Mátyás volt az, ki 1808-ban Váczon halt meg. 
Sabaudiafi. Lásd Savoyai. 

Sabljk család, (máskép Sablicska) E néven Trencsin várme- 
gye 1697. évi nemesi lajstromában Adamóczi székhelyén elé fordul 
János. *) Utóbb ott nyoma sincs. 

Sachs ab flartenek család. Erdélyi szász nemes család, mely- 
ből származott azon híres Szász János királybíró, ki végre 1703- 
ban oct. 28-án a hóhér bárdja által veszett el. Családi neve Zabanius 
volt. Született 1663-ban; atyja Zabanius Izsák eperjesi tanár volt, 
de utóbb Erdélybe telepedett; itt fia János a szerencse kegyelóse 
alatt gyorsan emelkedett: 1691 ben már a szász nemzet kerületi jegy- 
zője volt és mint ilyen fontos ügyekben küldetett a császári udvarhoz 
Bécsbe, 1695-ben alkirálybiró , 1698-ban kormányszéki tanácsos, és 

') Kovachich M. G Formula Solenncs Styli. 344. 

') lat vánffy 1685. évi kiadás 224. lapon Andreám Sárium nevezi, 
de Sámboki-nál. Lásd Reusner Kerum mcmorabilium in Pannónia etc. Narra- 
tíones Francofurti 1603. recusae Colocae 1770. a 96. lapon S a r a y Andrásnak 
olvassuk. 

') Szonfagk D. közlése szerint. 

*) Nógrád? levéltár 1772. 336. szám én Protb. 33. stb. 

*) Srontugh D. közi. 



sadínyi.— sífAb. ö 

ekkor egyszersmind Sachs ab Harteneck névvel r. sz. bir. lo- 
vagságra emeltetett. 1700-ban fö királybíró, 1702-ban a szász nemzet 
grófja lett. Merész visszaélései okozták halálát. Özvegyen maradt neje 
Fejes vagy máskép Haupt Erzsébet. ') 

Sadányi család. (Zsadányi) Zemplin vármegye czímerlevelea 
nemes családa. 4 ) 

Szathmár vármegyében Nagy- és Kis-Zsadányí 1423-ban Zsadá- 
nyi Tamás birta, valószínűleg azonban nem egészen, mert már 14 1 7- 
ben a Báthoriak is adományt vittek Nagy-Zsadányra, és a följebb! év- 
ben Sadányi Tamást akis sadányi határban is háborgatták. Neve- 
tett Tamás 1425-ben N. Zsadány és Hódos között határjárást tarta- 
tatott, 1449-ben pedig Nagy-Zsadányban és Piskárkoson magát uj ki- 
rályi adomány által megerösitette. 3 ) 

Sáfár család. (Gyulai) Erdélyben Doboka vármegyében vi- 
rágzott a XVII. és következő század folytán af. borsai járásban. Sáfár 
Jánostól kezdve a családfa 4 ) igy alakult. 

János 

(Tó'törv Anna) 

| l»l ll. l . I ,1 ... -_X~, l II I i ' I ! |l|l II | ii . i i i W . l l«.| 

István György Mibály 

az ifjabb 1704. f 

Péter 

1 PáT 
dobokai alispán 

1724—1726. 
(Korda Zsuzsa) 



Sára 

(1. Keczeli Sándor 

2. Geréb Etek) 

Pálnál a Doboka megyei alispánnál b ) tovább élt ös bátyja 
Mihály, e abban halt ki Bodor szerint a család, vagy legalább ej? ág ; 
Mihálynak birtokait a Zámbó család örökölte. 

A családfán nem tudni helyét Sáíar Évának, )ú 1687^a» 
Alsó János neje volt. 

Erdélyben ily nevíi család most is ól, melyből Károly széez- 
új-8si birtokos. 



') Olv. róla legalaposabban Uj M. Múzeum lb55. «?vi folyara* I. kot. 
17— 82. 1. 

*) Ssirmay C. Zemplin. noi top. 116. 

8 ) Szirmay Szatroái vármegye II. Í42. 145. 

4 ) Rodor Károly közi. 

*) Hodor, Doboké várra. 48$. |. 



e SÁFÁR.— SÁGHY. 

Sáfár család. Lásd Pasztorovics cs. 
Safarics család, Lásd Sapharieh c$. 

Safy család. (Safiházi f) Kihalt, melyből Safiházi Safy Án. 
d r á s éB neje 1596. april 17-én Palaczkán Gömör vármegyében nejével 
hf-nkey Fruzsinával együtt magyar végrendeletet tett, és e szerint Go- 
mör és Nógrád megyei birtokaikat gyermekeiknek Katalin, Mihály és 
Bálintnak hagyták, gyámjókúl pedig rokonukat Újlaki Bálintot nevezek 
és ennek két puszta telkeik közül, melyek Nógrádban fekszenek, (az 
egyik Safiháza, a másik Lázi,) egyikét szabad választás szerint gond- 
noki jutalmul hagyák. *) 

Sagani család. A Sagani herczeg családból, mely Sziléziából 
való, V e n c z e 1 herczeg belső titkos tanácsos, a hadi tanács elnöke, 
1659-ben a 131. törv. czikkben magyar honfiusiíást nyert. 

Sághi család. (Sághi és Csukár-Pakai) Vas, Soprony, Pozsony 
megyei család. 

Czimere a paizs udvarának alján királyi korona, melyből pán- 
czélos kar nyúlik föl, egy botot tartva, melyről a jobb oldalon egy ka- 
lász, a baloldalon két fíirt szőlő csüng alá ; ugyan ily kar látható a 
paizs fölötti sisak koronáján is, két kiterjesztett sasszárny között. 
Foszladék jobbról ezüstvörös, balról arany kék. 

Sághy Imre 1559-ben a fbljebezési törvényszéke ülnöke volt *) 
1569-ben az esztergami érsek pozsonyi házának gondviselője, 1571- 
Veráncsics érsek őt bizta meg 200 katona fogadására Érsekújvár Őr- 
ségére. 3 ) 

1460-ban éltek Sáaghi Benedeknek fia János, Máténak fia 
Tamás, Jánosnak fia s v á t, k ) kik mint királyi emberek neveztet- 
nek meg Mátyás királynak a sz. fejérvári keresztesek részéra. Gyant 
helységben Garai László özvegye által véghez vitt jogtalanságok meg 
vizsgálására; melyre mintszomszéd birtokosok hivattak meg. 

Mintegy másfél száz év múlva Sáaghy Péter és György 
testvérek II. Mátyás királytól (uralkodott 1608—1619) czimores ne- 
mes levelet nyertek, mely Nyitra vármegyében hirdettetett ki. s ) 

') A garan sz. benedeki Convent hiteles kiadványa szerint. 

a ) 1559. évi 38. törv. ez. 

$ ) Katona Hist. eritica XXV. 230. és Budai Fer. Hist. lex. III. 

4 ) Kapri nai Hungária diplomatiea II. 447. 

ö ) Ezcu czímeres nemes levéi eredetije több rendű kir. és nádon ado- 
mánnyleveJekkel Günther József (tí Igóczon lakó ügyvédnél vau, ki azokat a 
Sürgöny hiv. lap 1862. évi 29. számában hirleltetfe. 



síghi. f l 

Hogy az eddig elésorolt Ságbyak egy ugyan azon család tagjai vol- 
tak-e ? bővebb adatok hiányában eldönteni nehéz. Véleményem szerint 
azon Sághy család, mely magát Sághról irja, valószínűleg a Vasmegyei 
ily nevű helységről, és melynek tagjai Vas megyében birtak s megyei 
hivatalt viseltek, igy nevezetesen Sághy Ferencz 1647 és 1649- 
ben Vasvármegye szolgabirája volt, J ) és melyből Sághi Mihály előbb 
szombathelyi kanonok, utóbb váczi nagy prépost (mh. 1851.) szárma- 
zott, valószínűleg egy családot képez a Dunántói Soprony, Komárom 
és többi megyékben élő és élt Sághy családbeliekkel, és ennek egyik 
ágát képezi a Fejér vármegyei ág is, melyről alább. Miután pedig ezen 
sághi és cs. pákai *) Sághi család czímere az, a/mi följebb leírva olvas- 
ható, alig sorolhatjuk ennél fogva éhez a Zalai megyei Sághi családot, 
melyből Sághy Imre 1763-ban Zala megyei esküdt volt, ha csak hi- 
básan nem használta azon czímert, meiylyel élt s mely egy három felé 
osztott paizsot képez, melynek alsó három szegletű udvarában patkót 
tartó daru áll, a felső jobb oldali szegletben egy fejű sas, a baloldali- 
ban horgony látható. A paizs fölötti sisak koronáján pedig szintén a 
leirt dara ismétlődik. 

De ezek szerint azon, már a XV. században- szerepelt Ősökkel 
alig volt közös vérsegök azon II. Mátyás király által megnemesitett 
Sághy Péternek és Györgynek is, kiknek czim erüket nem ismervén, nem 
tudhatjuk : azonos e a följebb leirt első rendbelivel vagy pedig a Zala me- 
gyeivel, vagy végre nem egy harmadik : Heves megyében feltűnt Sághy 
családnak volt e tulajdona ? 

A Vas megyei eredetű Sághi család ivadéka volt Sághi Mihály, 
1760 — 70-ben vasvári kanonok. Továbbá Sághy János győri kano- 
nok, ki Sopron megyében Repcze-Szemerén született 1774. január 
23-án. 

A Soprony megyeiekből Sághy A n d r á s fiával G-yörgygyel 
együtt nevezett megyétől nemességi bizonyítványt vett ki; utódai Fe- 
jórvár megyébe Pákozdra szakadtak, és ott Fejérmegye előtt 178L ja 
nuár24-éna foljebbi bizonyitványnyal igazolták nemessegóket. 3 ) Táb- 
lásatok ez : 



») 1647. évi 158. és 1549. évi 86. törv. ezik* 
2 ) Csukár Páka Pozsonymegy ében fekszik. 
5 ) Fej ér vármegye jegyzökönyve. 



g SÁGHY. 

András 
8opronyban 1787. 



György MihÜy 

1787. I 

r— "*-' i r— — —-* 1 — » 

Márton György 

Fejérben 1781. Fejérben 1781. 

A következő családfa *) is valószínűleg a Sopronyrnegyei Sá- 
ghyak egyik ágazatát képezi : 

Imre 

(1. Sárközy N. 

2. Eördögh Dóra) 

Zsigmond Albert. László. Péter István. Imre. 

(1. Sárkány Ilona •— ^ — ' 

8 Palásti N.) raK 



István Zsófia Imre 

~7~£~ Á ' (1. Hémethy Benőd. 

2. Zilíni Horváth 



Imre. Gáspár 



1 
Horváth Ferenc* 



A múlt században Sághi Gergely 1760-ban a kanezelláriánál 
fogalmazó, 1770-ben kamarai titoknok; 

Sághy Miklós 1770-ben a kanezelláriánál fogalmazó, 1787-ben 
titoknok és jegyzőköny vi igazgató ; 

Sághy Antal 1787-ben helytartósági járulnok ; 

Sághy György 1787-ben kanczellariai irnok volt j 

Azonban ezek melyik Sághy család ivadékai"? nem tudjuk. 

&ághy család. ( Ka ranes -Sághi) Nógrád megyei kihalt régi ne- 
mes család, mely hajdan azon megyei Karanes-Ságh helyeéget a mel- 
lette fekvő (SághVUjfalú, Ethes helységekkel együtt birta. 

1481-ben Sáagi János az (Ipoly) -sági convent előtt szemé 
lyesen, ós a budai káptalan előtt Géezi János által tiltakozott test- 
vére Sáagi László ellen, ki nevezett három helységben* bírtokrészét 
ugy Grömdr megyei Méhi helységben fekvőt is karthaii Bornemisza 
György salgói várnagynak el akarta idegenítni. 2 ) 

Neveseit Saági János 1484.-ben Pest megyében Ikladon is bírt, 
midőn ellene mint Rozgonyi István jobbágyain hatalmaskodást elkö- 
vető ellen vizsgálat folyt. *) 



') Geueal aufhcní. II- 
•) Teleki. Hunyadiak kora. XII. 195. 196. 
I T gyanott 2& r >. 



síohy. y 

1552-ben e család végső nemzedékeiből lehetett azon Sáaghi 
András, ki Nógrádban Hollókő vára egyik kapitánya volt. l ) 

Talán szintén e család ivadéka volt azon Sághy Bálás is, ki 
az 1506. évi rákosi országgyűlésen Hont vármegye követe volt. a ) Noha 
Hont megyében Bzintén van (Ipoly)-Ságh nevű mváros és noha a 
Lévai Cseh családnak némely tagja a XIV. században, de igen rövid 
ideig ezen Sághról is irta nevét, még is, miután Ipoly-Ságh korán egy- 
házi birtok volt, inkább valószinü, hogy a honti követ Sághy Bálás 
a nógrádi karancssághi Sághy család ivadéka volt 

A család valószínűleg az emiitett Andráson, a hollókői ka- 
pitányon túl, rövid idő múlva megszűnt. 

Sághy család. (Dormándházi) Heves vármegyei Dormándhá- 
záról írja elÖnevét. A múlt század második felében emelkedett nagyra 
közülök Sághy Mihály, 1760 ban Heves vármegye alispánja volt, 
már 1768-ban kir. táblai ülnök, országbírói itélömester, 1770-ben kir. 
tanácsos , a királyi tábla ülnöke , és helytartói itélömester, szent-Ist- 
ván rend vitéze , 1787-bén már a hét személyes tábla ülnöke volt, 
1790-ben báróságra emeltetett. 3 ) 

Bárósági czímere következő : a paizs kék udvarában zöld tér fö- 
lött fehér ménen vörös magyar ruhás , sárga csizmás , prém kalpagosy 
tigrisbör kaczagány os vitéz vágtat, jobb kezében királyi pálczát tartva. 
A paizsot bárói korona födi, és azon három koronás sisak áll, a jobb 
oldaliból az előbbihez hasonló magyar vitéz emelkedik ki, a középsőn 
két borostyángaly között pánczélos kar könyököl, kivont kardja hegyén 
levágott török fejet tartva ; a baloldali sisak koronájából fehér mén 
emelkedik ki. Foszladék jobbról arany kék, balról ezüstvörös. A czi- 
merpaizsot oldalról teíamonok gyanánt jobbról tigris, balról oroszlán 
tartja. *) 

Nevezett Mihálynak ága I g n á c z fiában kihalt , Szatmár me- 
gyei ecsedi és bánházi birtokait leány ágon Keglevich örökölte. b ) 

Családja igy állt : 



') Wocsáry A. Nógrád várm. leiráua. III. 209. 

') Jáfl/ay P. A ro. nem*, napjai a mohácsi vész után 157 

•) Collect. herald, p. 

4 ) Adami Scata gentil. torao XI. 

*) Szirmay, Szatmár várm. IX 23. 65, 



10 



SÁGODL — SAJUOVICS. 

ftlibály báró 
Septemvir 1787. 
(Jóea Krisztina.) 



'"Wcz Anna Mária Magdaléna Klára 

t (Fáy Ágoston) (Fodor (Almássy (Orosziné) 

József) József) 

Ságody család. (iNeines-Ságodi) Zala vármegyei nemes család, 
a több közbirtokos által birt Nemes- Ságod helységből származva. 

Sáo-ody István 1770-ben a kamarai levéltárnál irnok, 1787-ben 

lajstromozó volt. 

Ságody Sándor jelenleg (1863.) Pest sz. k. város ai-polgár- 
gármestere , testvérei Katalin, József, Mária, Ignáczés 
Jozefa, ki meghalt 1863. febr. 12-én kora 45. évében. 

Saigó család. Saigó György és István 1712-ben HL Ká- 
roly királytól kaptak czímeres nemesítő levelet. l ) Czímerök a paizs 
kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágaskodó kettősfarkú orosz- 
lán, első jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koro- 
náján vörös ruhás kar könyököl kivont kardott tartva. Foszladék jobb- 
ról aranykék, balról ezüstvörös. 2 ) 

Tán e család ivadéka volt Sajghó Benedek, 1760-ban pan- 
nonhalmi fö-apát. 

Sajgó család. A czímeres nemes levelet Sajgó Ferencz és 
érdektársai kapták Apaffy Mihály erdélyi fejedelemtől 1670. évi mart. 
4-én Gy.-Fehérváron kiadva. 3 ) 

Jelenleg Sajgó András Kolos megyében Keczelen és Val- 
kón birtokosul iratik. 

Saint-Aulaire család. Saint-Aulaire Schwnyi Károly, cs. 
kir. kapitány az 1840. évi pozsonyi országgyűlésen honfiusitatott. 4 ) 

Saint-QueDtio Bigot családból Ferencz Lajos gróf, cs. 
kir. altábornagy, az 1846. évi erdélyi országgyűlésen honfiusitást nyert. 

Sajlcr család. Gömör vármegye nemessége sorában áll. 5 ) 

Sajuovics család* (Tordacsi és Kálóczi.) Kihalt nemes család, 
melynek felemelője Sajnovics I. Mátyás volt, Győr vármegyének 
elfibb főjegyzője , majd alispánja, utóbb a köszeghi kerületi tábla el- 



') Collect Herald, nro 708. 

') A dg mi 8cuta gentil. tomo XI. 

■) Gyó'r vármegye levéltárában van letéve az eredeti ai malis 

4 ) 1840. evi52.torv.cz. 

*) Bartholomaeides C. Gömör. 146. 



&AJJIOVICS. 11 

nÖke. Temérdek birtokot szerzett föieg Fej ér vármegy ében, nevezete- 
sen R. Szent-Miklóst, Sz. Lászlót, Mártonvásárt, Tordacsot, Kuldó é# 
Kálóz legnagyobb részét, Szentlvánt, fele Dobozt, Sávoly, Felcsuth, 
és Bárokban nagy részeket , összesen több mint 20,000 holdat. 1 ) Tor- 
dacsra és Kalózra első nejével Posgai Katával együtt 1699-ben kir. 
megegyező adományt vitt, 2 ) és ezekről előnevét irta. Meghalt 1729- 
ben. Első feleségétől Posgay Katalintól két fia marad : Ádám, kit 
minden szerzeményeiből kizárt, és ki mag nélkül halt el, és József, 
ki a rendes osztályrészen túl Tordacsot és a Kálóz és Kuldón tett szer- 
zeményeket kapta. Leányai Mária Mesterházi Józsefhé, Julianna 
Fejérváry Józsefné, Rozália Károlyi Mihályné, Katalin Heve- 
nessy Antalné, utóbb Swaiger Józsefné, azonban második menyeg- 
zője els$ éjszakáján meghalt. E két utóbbinak maradéka nincs ; a két 
előbbitől leány ágon a gr. Hugonnay-ak , Rostyak, Pethők és Salamon 
Elek gyermekei származnak Fejér megyében. 

Józsefnek nejétől Pejers Erzsébettől gyermekei : Borbála 
Vigyázó Mihály hitvese, sok utód ősanyja ; János a híres jezsuita, 
a bécsi egyetem cs. k. csillagásza, a dán király VII. Kerestély által Venua 
bolygócsillagnak nap alatti átmenetele vizsgálatára hívatván Vardo- 
ohuseban tartózkodása alatt tette azon felfedezést, hogy a magyar és 
lappon nyelvek közt rokonság létezik, a mint erről 1770-ben először 
HaŰenben, utóbb N. Szombatban is megjelent „D emonstratioldi- 
doma Ungarorum et Lapponum idem esse" cziniü érte- 
kezése tanúskodik. Testvére 

II. Mátyás Fejér vármegyének föszolgabirája volt, meghalt 
1782-ben, s benne fiágon a Sajnovics család elenyészett. Nejétől szü- 
letett Horányi leánytól egyetlen leánya Erzsébet alsó-szomolányi 
Nagy Ignáczhoz ment férjhez , utódai a báró Horváthok, Rohonczyak, 
Niczky-ek, és báró Palocsayak, és ez utóbbiak után Salamon Elekné 
báró Paloesay Comelia gyermekei. 

A Sajnovics család czímere, a paizs udvarában, valamint a paizs 
fölötti sisak koronáján is olajágát tartó galamb. 

A családfa imez : 



l ) Rosty Zsigin családi levcle-j szorin^ 
SN Begestrum Pennfcícmaüuu) 



1 2 8 AKABENT. — SALA. 

Mátyás 
Kcr. táb. elnök 

f 1729. 

(1. Posgay Kata. 

2. Komáromi Eva.) 



József Ádám Mária Rozália Julianna Katáim 
(Pejers t í Meeterházy (Károlyi ÍFejérváry (1. Heienessy Antal. 
Erzsei József) Mihály) József) 2. Swaiger József.) 
t__ t ( 

II. Mátyás János Borbála 

Fejér v. fö sz.biró jezsuita. (Vigyázó 

in. h. 1782. t Mihály) 

(HorJD TiN.) 

' Ezsébet 
(Nagy Ignácz) * 

Ha ka beüt család. Máskép Jcannovits, mint e munka V* 
kötetének 345. lapján olvasható. Ahoz adható, hogy Sakabent Jó- 
zsef János 1787-ben verseczi görög nem egyesült püspök volt. 

Sakara család. Zeniplin vármegye czímer leveles nemes csalá- 
dainak egyike. l ) 

Sala család. (Énlaki) Erdélyi székely család , czimeres nemes 
levelét Sala Mihály (a II-dik) szerezte 1790-ben II. Leopoid király- 
tól. Ekkor nyert czímere balról jobbra lefelé rézsútosan fekete és vö- 
rös udvarra oszlik, az előtérben hármas zöld téren arany bagoly ül, 
csőrében ezüst tollat tartva. A paizs fölötti sisak koronáján vörös mezü 
kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany fekete, 
balról arany vörös. 2 ) 

A családot tulajdonkép II. Mihály alapitá, ki 1793-ban itélö 
mester lett, utána fiai nagy hivatalokra emelkedtek. III. Mihály 
1818-ban főkormányszéki fogalmazó, 1830-ban titoknok, 1838-ban fo 
kormányi tanácsos lett, meghalt nőtlenül 1850-ben. I. Sámuel 1808- 
ban íö korm. fogalmazó, 1817-ben táblai ülnök, 1834-ban kélömester, 
meghalt 1839-ben, két gyermeket hagyván maga után. Elek Kolos me- 
gyei fo biró volt. A most élő II. Sámuelnak, ki 1861-ben az erdé- 
lyi kir. táblához számfeletti ülnökké neveztetett, de arról leköszönt, 
csak leányai vannak. 

A családfa következőleg 3 ) alakúit : 



') Szirmay C. Zeniplin. not. top. 116. 
•) Adaini Scuta gentil tomo XI. 
') Kőváry, Erdély nev. esaládai 220. 



SALABÜEG. — SALAMON. 13 

I. Mihály 

(Demeter Anua) 



Anna EL Mihály 1790. 

(Kozma Mihály) ítélő mester 



(Fcjérvá ryJulianna) 



Júlia ni. Mihály I. Sámuel Terez Elek 

(Szent-Iványi fókorm. tan. itélőmester (Székely Kolosvárm. 

Sándor) f 1850. mh. 1839. Farkas) föbiró. 

(Almádi Karolina) (Belenyésy 

I Zsuzsa) 



II. Sámuel Karolina 

( Hodosi J úlia f) (Gálfalvi Imre) 

Fáni. Júlia. 



Salaburg család. Oothard Henrik és János Gode- 
f r i e d 1687-ben ország gytílésiieg honfíusítattak. *) 

Salad ín us család. Zemplin vármegye czímerleveles nemes csa- 
ládai között foglal helyet. 2 ) 

Salamon család. (Alapi, báró és nemes) Fejér vármegyei régi 
birtokos nemes család, melynek bárói és nemesi ága birja most is azon 
megyében az alsó-alapi pusztát , honnan előnevét írja. A család 
régi, állítólag a XII. és XIII. századig terjedő okiratait nem láthatván, 3 ) 
csak a múlt század elejétől kezdett családfáját áll tehetségemben alább 
közölhetni, megjegyezve még is, hogy valószinttieg e család ősei közül 
volt azon Salamon Domonkos, kinek 1405- ban neje Zalogi Klára 
volt, ki több társával Péezi András pécsi préposttól ennek Győr me- 
gyében Fel-, Kis és Bálás- Péczen és Veszprém vármegyei Kámánd 
nevű pusztán lévő joszágrészeit megvette ; és ki ellen 1435-ben mint 
alperes ellen a péezi jószág felosztása iránt a Marczali-ak stb. perle- 
kedtek ; amidőn azonban nejéül már Vathay Klára iratik, fiául pedig 
Salamon Antal. *) 



') 1687. évi 28. törv. ez. 

a ) Szirmay 0. Zemplin not. top. 116. 

s ) Hogy Salamon nevÜ g e n a s is volt, azt tudjuk ; de hogy ezzel 
összeköttetésben állt-e az alapi Salamon család? az okleveléé kimutatást vár; a 
Salamon genus, melyből az Eszterházy-akat is származtatják , Csallóközi iva- 
dék vala. Azt sem mérnők állítani, hogy Miskének fia Salamon, ki IV. 
Béla királytól Zala megyében Zelelgek birtokot adományba kapta, ezen Sala- 
mon ó'aei közül volt légyen, ugyan e Salamon mint alországbiró 1239-ben Uros 
és Chyba közt csallóközi Magyarfalu iránti ügyben intézkedett. Lásd Lehocz- 
ky, Stemmatogr. IL 348. 

') Tudományos gyűjtemény 1836. XI. 14. 16. 



14 



SALAMON. 



Salamon István 1658-ban élt Zala megyében. *) 
A múlt században élt Salamon László, kinek Rátky Rozáliá- 
val alkotott családfája a jelenkorig következő : 2 ) 

László 
(Rátky Róza) 



I. Sándor 
(Siegedy Kata) 



I. Zsigmond 
(Trummer Teréz) 



Ferencz 
(Vörba Judit) 



Zsigmond 

(Modrovics 

Anna) 

JT~. — * — " — ' 
Zsigmond 



Anna 
(b. Gbillányi) 



Ferencz. 
(Petrás 
Judit) 

László 
(Vicser Mária) 

Geiza. 



Antal. Imre. 



György. 

(Vineenty 

Etelka) 



József Ádám 

főhadn. volt 

elesett 1849. honvéd, 
(na. kéri Ptemontb. 

Kiss Vilma) 



Béla Vincze. 



Ignáez 
(Vörös Kata) 



Mihály 1832. 
alezredes 
báró. 

Oszkár. 

r~~~ *■* ~~i 

Gyula. Amália. 



Sándor 
(Ro&ty Teréz) 



Elek. 
honv. al ezred. 

mh. 1862. 

(b. Palochay 

Cornélia.) 



András 

(Fribeisz 

A nna) 

Alajoa 

Alajos. 



Aladár 
(gr. Wass 
Jozefa 1863.) 



Gejza. Tivadar. Atilla. 



Pál. Lajos. János 

alispán lov. kapit. 
és képvis. 
1861. 
(Horvát h Flóra ) 

Zoltán. 

A családfán állók közül I. Sándor ágán fia Mihály alezre- 
des; mint a Mária Terézia katonai rend vitéze báróságra emeltetett. — lg 
nácznak fia L a j o s 1861-ben Fejérvármegye első alispánja és ország- 
gyűlési képviselője volt Elek honvéd alezredes volt, meghalt 1862- 
ben. Özvegye báró Palochay Cornélia, kinek testvére a magva szakadt 
báró Palochay Sándor a Palochayjószágokat hagyta élet fogy tig, azután 
Salamon Elektől született gyermekeire tzállan dókat. Fia közül A 1 a- 
dár 1863-b^n nőül vette gróf Wass Jozefát 

I. Zsigmond ágán Györgynek fia József, mint főhadnagy 



') Zala megyei jegyzőkönyv. 
') Családi közlés szerint. 



SALAMON. —SALÁNKI. 15 

elesett 1849-ben. Testvére Ádám honvéd kapitány volt, utóbb Pie- 
montban százados. 

A családból a XVII. és XVIII. században éltek még György, 
Farkas, Sándor, János és Sámuel, de családfai állásukat 
nem ismerjük. 

A család ezimere apaizs udvarában bátulsó lábain ágaskodó ko- 
ronás oroszlán , első jobb lábával kivont kardot villogtatva, a paizs 
fölötti sisak koronáján szintén olyan oroszlán látható. 

Salamon nevű caalád e század elején élt Arad vármegyében is, 
hol Salamon István 1818-ban hirdettette ki nemességet. *) 

Halamon család. (Csik-Várdotfalvi) Erdélyben Csikszéki szé- 
kely család, tagja József Czikszéki törvényszéki ülnök 1827. körül. 

Valószínűleg egy nemzetségből valók a Csikszék több helyén 
elágazott Salamonok is; mint Salamon István postás 1829-ban, ki 
Csik-Pálfa várói irta előnevét. Továbbá Salamon József 
Csikszékböl származott nagyváradi őr-kanonok és czimzetes pré- 
post, 1781-ben N. Váradon tanuló árvaifjak számára ma is fenn 
álló ápoló-intézetet alapitotta. Ádám ésAndrás nagyváradi megyei 
rom. kath. papok, utóbbi nagyváradi lelkész éa czimz. kanonok a forra- 
dalomban részvétéért várfogságra ítéltetett, jelenleg pecze-s«811ősi 
lelkész. Erdélyben Alajos Imecsfalván, József Közvényesen lel- 
kész 1848-ban s utóbb. Másik József 1827-ben Sepsi székben dulló. 

A Szilágyságban S. József Kolosvárott ref . lelkész és tanár 
utóbb a nagyszebeni cs. kir. helytartóságnál egyházi referens 1861-ig. 

Salánki család. (Tordai és nagy-enyedi) Magyarországi Ugo- 
csa vármegyéből S a 1 á n k helységből származott, vagy is e helység- 
ről vette nevét, de a helységet nem birta, mert annak legrégibb idők- 
ben már Attyai nemes volt birtokosa. A család tagjai a XVII. század- 
ban a reform, lelkészi pályán álltak. így Salánki GryÖrgy 1629-ben 
s. pataki rector, 163ő-ben mádi lelkész. 2 ) Salánki János 1670-ben 
s. a. újhelyi lelkész volt. 8 ) 

A család egyik ága Salánki János személyében Erdélybe telepe- 
dett Bethlen Gábor alatt, kit a nevezett fejedelem vitt be Erdélybe cg 
ott Uj -Tordán másokkal együtt ő is adományt nyert 1619-ben aug. 



') Arad várm. jegyzőkönyve 1007. sz. a. 
*) Szirmay C. Zeraplin not, top. 214 
*) Ugyan ott 254. 



i6 



SALÁNKI. 



25-én. ') Innen ö,fia és unokái tordai előnévvel éltek, míg kid-unokája 
Gábor 1770-ben már nagyenyedi predikátumot viselt 
I. Jánostól a családfa *) következő : 



[. János 

II. János 
1665. 



I. Mózses 
(Sárk ozy S*ra) 



I. Jósief 
osztoz. 1738. 

< v MakraY Zsu«si) 



III. János 

t 

I. Gábor f 1770. 

(1. Komis Zsuzsi 

?. kabos Judit f 1769. 



Zsuzsi Teréz 2-tól II. Mózses II. Imre l. László 1798- 
(ifj. Kabos (Keczcly (KőrÖsy f (Korda 

László) Sándor) Zsuzsa) Anna f 1793.) 



Judit 1804. 

(pókakereaztúri 

Székely Elek) 



II. László- 

f 1796. 

utóié. 



Anna 

t ' 



II. József 

1753. 1796. 

(Csíkos Kata) 



Klára 
(Alsó 
Samu) 



Kata f 1858. 

(czegói 
Balogh Per.) 



Júlia 
(Pekry 
László) 



II. Gábor 
(Palotkay 
Jusztina) 

- 1 t 



Ráchel 

(Sombory 

Gábor) 



Sára 
(Gyárfás 
László) 



I. M ó z 8 e s után fiai I. J ó z s e f és 1. G á b o r 1738. nov. 15 én 
osztozkodtak Szelécske, Szalonna, Kalocsa, Paptelke birtokon. 

I. J ó z s e f 1753-ban B. Szolnok vármegye táblabírája és ország- 
gyűlési követe volt; bírt Mező-Orben és Paptelken. Fia II. József 
1787-ben ugyan azon megye aljegyzője. Ennek egyik leánya Kata 
ozegöi Balogh Ferenczné meghalt 1858-ban és benne a Salánki csa- 
lád leány ága is kihalt. 

I. Gábor birt és lakott Al-Őrben második neje Kabos Judit 
jogán, első neje tót- váradi vagy borbándi Kornis Zsuzsa volt 1770-ben 
n nagy enyedi" előnévvel ólt, meghalt ugyan ez évben. Két házas 
ságából származott gyermekei közül I. László legtovább élt, és mi- 
után ez egyetlen fiát II. Lászlót is túl élte; benne halt ki fiágbn a 
Salánki család. 

Nevezett I. László Al-Őrben az ösi Salánky-házra következő 
föliratot tétetett : „Ezen épületnek felső részét építették 1766. észt. né- 

') Kolosvári közlöny 1859. évi 30. szám. 

') Hodor K. közlése Torma József családi könyvéből. 



hai Salánky Gábor úr, ki megholt 1770. észt. és Felesége Kabos Ju- 
dith asszony, ki meghalt 1769. észt Az alsóbb pedig hozzá ragasztat- 
ván, épitette a fiók Salánky László 1798. észt., minekutánna kedves 
felesége Korda Anna 1793. észt. és egyetlen egy, Lászió nevet viselt 
kedves fia 1796-ban meg holtának volna." 

A család czímere a paizs kék udvarában egy lábon álló, másik fel- 
emelt lábával kövecset tartó daru volt Ugyan ilyen daru áll a paizs fö- 
lötti sisak koronáján is ; mint ezt Salánky Gábornak 1778. évi hiteles 
pecsét-nyomatán láthatni. 

Salbeek család, (petrisi) Arad vármegyei birtokos nemes csa- 
lád. Ismert törzse Salbeek Máté 1733-ban Hunyad vármegyében 
sószállítási biztos, *) ki által vagyonosodul kezdett. Meghalt 1135. 
sept 23-án. a ) Feleségétől Barkóczy Katalintól hét gyermeke maradt, 
úgymint : 

a) I Jakab, ki 1736-ban Lippán sóházi pénztárnok volt. Róla 
s utódairól alább. 

b) Ferencz 1 736-ban jesuita volt 

c) Mihály 1736-ban szintén jesuita, 

d) Mátyás 1736-ban még N.-Szombatban hittan -tanuló, utóbb 
1743 — 17ő8-ig erdélyi nagy prépost, innen nagyváradi prépost és dui- 
cini czimz. püspök. 

e) Zsófia 1736-ben csatari Nagy Jánosné. 
£) Ágnes 1736-ben Unterhubern felesége. 

g) Károly 1757 -tői 1776-ig váczi nagy prépost, 1776-ban első 
szepesi püspök. Meghalt 1787-ben. 

I. Jakab, kiről följebb szóltunk, két testvérei közül egyedül 
volt világi ember, és család alapító. Egy fia volt: György, kie szá- 
zad elején magyar nemességet és adományban jószágot , többi közt 
Arad megye keleti szélén P e t r i s helységet szerezte , mely a család 
ékes kastélyával annak fö birtokát és székhelyét képezi. Nejétől Ka- 
dicsfalvi Török Zsófiától fia volt II. Jakab, 1819-ben Arad vármegye 
fó szolgabirája. Neje losonczi báró Bánffy Polexina, kitol gyermekei 
lettek György, és Albert; amaz a sokat utazott, jól ki xuivelf, 
ós ismeretes sportsman, a Vadászok könyvének kiadója stb. kinek kora 
halála 1861-ben történt. 

') Fábián Gábor, Arad várm. 239. lap. 

*) P. Lueas a 8. Nicolao, Hochverdiente Ehrengedgehtniss des edl. geb* 
Hm. Hrn. Mathaei Salbeek etc. Ofen, 1736. 2-rét. 

MAGYAROU8ZÁG CSALÁDAJ, X. KÖT. 2 



18 



SALES. — SALHAUSEN. 



A családfa következő : 



Máté 

sószáll. biztos 

f 1735. 



I. Jakab. 

frúbázi pénztár. 
1736. 



Ferencz 
jesuita. 



Mihály 
jesuita. 



Mátyás 
váradi 
prépost 
ez. ptisp. 



Károly 
szepesi 
püspök 
f 1787. 



Zsófia 
(csatari 

Nagy 
János) 



Ágnes 
(Untern* 
bubern) 



I. György 
(R. Tőrök Zsófia) 



ÍI. Jakab. 
1819. Arad v. föszbiró. 
(báró Bánfiy Polei.) 



II. György 
f 1861. 



Albert 



A család czímere négy felé osztott paizs, az 1. és 4. osztály kék 
udvarában faragott kövekből épült vár látható, a 2. és 3. osztály vörös 
udvarában vízen úszó vitorlás szállító hajó szemlélhető. A paizs fölötti 
sisak koronáján két kiterjesztett sas-szárny között egy hármas ágon 
három rózsa virul. 

Sales család. (Kolosvári) E család alapitója Kolosvári Sales 
Márton, ki 1583 april 29-én Rudolf királytól czímeres nemes leve- 
let kapott. *) 

Salgay család. (Halmi) Ugocsa vármegye kihalt családa, mely- 
ből halmi Salgay Bálint 1576-ben nevezett megye másod alispánja 
volt. 2 ) lG13-ban Salgay Katalin, talán az előbbinek leánya, Pe- 
rény Gábor Ugocsa vármegyei főispán felessége volt. 3 ) 

A Salgay családból már 1505-ben Salgay Mihály a rákosi or- 
szággyűlésen Nyitra vármegyének követe volt. *) Nyitra megyében 
van S a 1 g ó nevű helység. 

S a 1 g ó nevű (tán latinul de S a 1 g ó=Salgay) család Komárom 
vármegye kihalt régi adományos családai között is említetik. *) 

Salgó család. Lásd Salgay cs. 

Salhaosen család. Ha a gyakran csak mende monda után 
búcsúztató és hízelgő halotti beszédeknek hitelt adhatnánk, ugy a Sahl- 



') Keme'ny, Notitia Cap. Albcnsis. p. 224. 

») Szirmay C. Ugocia p. 52. 

•) Ugyanazt ]>. 31-*. 

*) Jászay Pál, A magyar nemzőt napjai a mohácsi vész után, 157. lap. 

l ) Fényei, Komárom várm, 61. lap. 



SALHAUSEN. 19 

bausen (mert igy is iratik) család 1237-ben Auguszt-Fridrik római császár 
idejében kapta volna a báróságot ; ugyan e forrás szerint Salhausen 
Konrád a család őse, egyike lett volna azoknak, kiknek karjai közt 
Hunyady János lelkét kiadá; valamint Salhausen Albert már II. 
Lajos királyunknak főudvarmestere lett volna, és 1626-ban Mohácsnál 
esett el. Ez utóbbi adatot a mint nem igazolhatjuk, úgy valószinüsé- 
gét sem vonjuk kétségbe. Birodalmi báróságra emeltetett a család 
Miksa császár által. 1662-ben pedig L Lipót császár Cseh, Morva és 
Szilézia mágnásává tette a családot. 

Bizonyos az, hogy a múlt században báró Salhausen Móricz au&z>- 
triai cs. kir. ezredes volt, ennek nejétől a sléziai eredetű greififenbergi 
Hörmann Floréntiától két fia maradt : Móricz és Ferencz; az 
előbbi 1736, febr. 29-én Oláhországban Krajován született; állami 
szolgálatba, lépvén cs. kir. kamarás , és Magyarországban a kassai is* 
kolai kerület főigazgatója lett. 1803 ban magyar nemesnek bevétetett. 
Meghalt 1811. aug. 31-én ') Neje volt 1791-óta báró Dumaney Zsó- 
fia, breszi báró Dumaney Mihály olasz wtirteinbergi lovas ezredesnek 
Madarász Katalintól 2 ) született leánya, báró Döry Andrásnak özvegye, 
kitől fia Salhausen III. Móricz 1811-ban a Colloredo lovas ezred- 
ben mint kapitány szolgált. 

Fere ncz 1811-ben oláh ezredi alezredes volt, nőül báró Vé- 
csey Józsefnek gr. Berényi Teréztől született leányát vette. 

A családfa igy áll : 

I. Móricz 
ezredes 
(greiff. Hörmann Florent) 

II. Móricz f 1811. Ferenozl811. 

kassai alezredes 

ker. igazg. (B. Véesey N. 
(b. Dumaney Zsófia) 



III. Móricz 
1811. kapitány. 



Leopold. 
cs. k. kani. és 
őrnagy t 1861. 



Leopold Móricz László Francziaka 
szül. 1830. sz. 1832. sz. 1834, szül. 1838. 

huszár fóhadn. (Skwaitzer 
Geiza) 



*) Sáfár Eroerfci : Oratio fanebris , qwa Hl. Mauritío 1. b. a Salhausen ete. 
parentavit Cassoviae 1811. én Fekete Emer. Oratio Funebris. Szintén föíiiíltí. 
: ) Madarász Imre kir. tanácsosnak leánya. 

2* 



20 8 ALIS. — SALM 

Salts család. Gróf Salis RudolfM. Terézia rendvitéze, tá- 
bornok és egy magvar gyalogezred tulajdonosa, az Í830. évi ország- 
gyűlésen nyert hon fiúsítást. ') Minthogy a Salis terjedelmes családnak 
nyolcz fővonala van, szükség megjegyeznünk, hogy ezen Rudolf a 
Őaiis-Zizers vonal második ágából eredt ; meghalt 1847-ben. 
Nyolcz gyermeke közül csak két fia maradt : K á r o 1 y és Henrik, 
mindkettő katona, az utóbbi házas, és 1859-ben Qgy leány atyja. 3 ) 

SalíiM egniád Salius magyar neme3 család a Rubigally csa- 
láddal rokon, a XV I. században Bars, Hontmegyében élt 3 ) 

Haliac család. Kózüiök Salix János előbb corboviai czímze- 
tes, 1659-íöl haláláig 1667-ig pécsi püspök, előbb cisterczi rendű volt 4 ), 
előneve n F e i b e r t h a 1 i" német eredetét mutatja. 

hall család. Dunántúli nemes család volt, közülök Sáli Já* 
nos 1608. 1613-ben Vas vármegye szolgabirája volt. °) 

Saller esallád. Dunántúli kihalt vagyonos birtokos család. Kö- 
pülök Zsigmond IIT. Károly király alatt főbiztos volt. Ennek leá- 
nya Jozefa Csányi Imre kapitány neje. Zsigmondnak testvérétől 
unoka öcscse Saller István 1 755-ben Vas vármegye fő szolgabirája, 
ennek leánya Judith gr. Festetich Györgynek a Georgicon alapító- 
jának volt neje. 

Sailya család. 1651-ben III. Ferdinánd király által nemesíte- 
tett meg ; a czímeres levél szerzők Sallya Péter, János és Bene- 
dek voltak. 

Czimerök a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágas- 
kodó tigris, mind a két első lábával egy egy vörös zásalót tartva, a 
paizs fölötti sisak koronáján vörös mezi; kar könyököl, kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst vörös. 6 ) 

Salni család. Gróf Salm Antal két fiával Xav. Ferencé* 
czel M. Teiézia királyasszony kamarásával és K ár olylyal együtt az 
1764. évi országgyűlésen magyar honfiusitást nyertek. 7 ) 

') 1830. évi 13. torv. ez. 

*) L. Üisfcor. Herald Handbuch S09. 69 kov. lap. és Gothai grófi Ahuanacli 
1859. évre 701 -702. lap. 

3 ) Sitzungsbcíichtc der kain. Akadeinie kist. phil. class. XXXII. Bd. 
II. Heft. 

*) Pray, Hieraröhia I. k ^58. és Haag Mih. Baranya 288. lap. 

*) 1608. évi 15. törv. ez. a kor. u. én 1613, «. törv. ez. 

•) Adaini Őcuta gcntil. tomo XT. 
1764. évi 4*>. törv. ez. 



SALMEN. — SALY. 21 

Salmen C0afád. Erdélyi szász eredetű család ,melyből Salmen 
Sámuel 1814-ben magyar nemességet nyert, mely 1842 nov. 17-én 
hirdettetett ki. 

A családnak most élő nevezetesebb tagja Salmen Ferencz 
szül. 1801. jan. 9. — 1846-ban főkormányszéki titkárból a szász nem- 
zet Ispánjául választatott, és mint ilyen 1848. elÖttafö kormányszék ta- 
nácsnokai között foglalt helyett. 1850 után a megváltoztatott szászha- 
tóságok kerületi főnöke, utóbb Bécsben a cs. kir. spmmisitő legfőbb 
törvényszék tanácsnoka, 1861-ben a szászok visszaállított ispáni mél- 
tóságába lépett újra, de még azon év végén az udvari kanczellária ta- 
nácsosa lett, 1862-ben nyugaím áztatott A forradalom alatt szerzett 
érdemeiért 1854. april. 6-án ausztriai birodalmi baróságra emeltetett. 
Neje Salmen Karolina- Katalin, leánya Salmen Gotfríed cs. k. őr- 
nagynak, az 1814 ben megnemesitett Salmen Sámuel testvérének , a 
ki maga is „kriegsheimi" előnévvel megnemesítetett. Ettől gyermekei 
1. Eugcn Ferencz szül. 1828-ban. a cs. kir. péncz-ügy őrségnél 
szolgál, 2. Hermina szül. 1826-ban. 

Saimis család. GrófaSalmis et Neuburg Eck és testvérei 
Gyula és Miklós az 1563. évi országgyűlésen honfiusitattak, *) 
A következő évben nevezett Miklós Trencsén vármegye íoíspánsá- 
gára is kineveztetett, 1574- ben fő hadvezér volt. E c k a történelembői 
mint győri parancsnok és császári hrdvezér ismeretes. Gyula az 
1574. és 16Í& évben az ország határait vizsgáló bizottság tagjául ne- 
veztetett ki. 

Vei kard 1606-ban mint tanácsos irta alá a bécsi békekötést 
Ezeknek, úgy látszik, maradéka kihalt, mert 1687-ben már Salmis K á* 
roly-ötto honfiusitatott az országgyűlésen *) 

8aloi£i család. Somogy vármegye nemessége sorában említi Fé- 
nyes E. G-eographiajában. 

Salomváry család. Zala vármegye nemes családai közé soroz- 
tatik Fényes E. Geographiai munkájában, 

Saiizer család. Lásd Kolosvdry cs. 

Saly család. (Salfai) Vas, Soprony, Zala vármegyei nemes csa- 
lád. Á czimeres nemes levelet Saly D i é n e s kapta L Leopold ki- 
rálytól 1655, táján, és az a szalavári conventben őriztetik. Egyszer- 
smind a Vas megyei Salfa helységbeli birtokra adományt is nyert a 

») 1583. év\ 77- törv. czikk. 
3 ) 1687. évi 27. törv. ezikk- 



22 



SAMAK.TAY. 



Iád, honnan a Szita családdal közösön elönevét írja. A családfa Dé- 
nestol kezdve következőleg ') sarjadzott le : 



Dénes 
1655. 



Gergely 

(Diéczy N ) 



János 

f 



Zsigmond 

tábornok 

t 



Gergely 



Jáno: 



N. N. N. 

ntódaT leány ° k * 

Seregélyen 



Ferencz. 



JPeter 
EÍekstb] 



és három leány. 



István 



J ános 
f lláfa^_ 
Elek. Vincze. 



Gábor 
fCsödy Erzse) 



Sándor. 

fSzeleztey 

Jozefa) 

i j-* 1 

Rudolf. Anna. 



Zsófia 



János 
f 1788. 
(Vittnyédy 
Erzsébet) 



Imre 

szül. 1805. 



József. 
sz, 1776. f 1823. 
(Bavcza Erzse) 



Erzsébet. 



Teréz. Péter. 
(Jobbágyi 

Erzsébet) 



Ferencz 
sz. 1809. 



József. 

szül. 1812. 

Pesten egyetemi 

tanácsjegyző. 



János 
(Alesiftby 

Anna) 
(Meszlénybenj 



Gábor. János. Etelka. 



Lajos. Rafael. Ágnes. Fáni. 



Anna. 
f 1838. 



Beatrix. 



Lóri. 

(Csekesy 
Pálné) 

A család némely tagja Vas megyénél is viselt hivatalt A most 
élők közül József Pesten a m. kir. Egyetem tanácsj egy zöje. 

Samarjay család. Első tudható törzse Samarjay Máté volt, 
polgári reform, prédikátor 1585-ben. Ennek három fiai voltak : Pál, 
Mihály és I. János. A két előbbi Bars várra egyében Szent-Bene- 
dekben Kopchár Annától Gyürky János feleségétől egy házrészt vett 
meg 1604-ben 17 ftért. *) Rólok többet nem tudhatni. I. János szüle- 

') Családi közlés szerint. 

: ) A garan sz.-benedeki Conventben Protoc. J. pag. 294. 1604. Anna Kop- 
chár Joannis Gyürky consors portionem domus S. Benedicti Cottn Bars fhis 17 
vendit Lanrentio Horváth , ac Pauío et Michaeii filiie Mathaei Szanjarjay." 



SAMABJAY. 



23 



tett 1585,febr.2í-én ; — Nagy- Szombatban lévén tanító, ott Asztalos An- 
drás gazdag polgár által bővebb kiképzés végett 1609-ben Heidelber* 
gába küldetett ; honnan visszatérvén, Halásziban nyert alkalmazást, és 
utóbb Superintendenssé választatott, és mint ilyen balt meg 1640-ben 
Nagy-Szombatban. *) Munkái következők : 1. Magyar Harmónia. Pápa 
1617. — 2. Az Helvetiai valláson való Ekklesiaknak egyházi Tzeremo- 
niájokróí és rendtartásokról való könyvecske az egy ügyüeknek taní- 
tásokra közakaratból íratott Saraarjay János által. Lőese 1636." 

I. Jánosnak két gyermeke maradt : H. János és Katalin 
Horváth Györgyné, mind kettő Dunántúl Vas vármegyében Kemény- 
Eger szegen. Nevezett II. János, és általa neje Geistner Anna, és et- 
től született gyermekei Ádám, László, Eva és Katalin, to- 
vábbá sógora Horváth György és ennek gyermekei Horváth György, 
Márton, Ferencz és Ilona 1672. aug. 29-én Bécsben kelt czímeres ne- 
mes levélben I. Leopold király által megnemesítettek ; és nemességük 
Vas vármegyében kihirdettetett. 

H. Jánosnak megnevezett négy fia közül László lett a csa- 
lád tovább terjesztője, ennek fia volt Tamás, ki 1680-ben született, 
meghalt 1777-ben j lakott Fölpéczen Győr vármegyében, hol tani tó 
volt. E Tamás két fiat nemzett : Andrást és in. Jánost, ki Gö- 
mör vármegyébe származott , és hol — mint a táblázaton — láthatni 
unokája József 1837-ban Gömör vármegye aladószedöje volt. 

András szül. 1732-ben; meghalt 1799. mart. 31-én. Nejétől 
Bozzai Rebekától a táblázaton lát- 
ható hét gyermeke született. Ezek 
közül IV. János, szül 1767. dec. 
27-én, meghalt 1826. oct 22. Győr 
megyéből Komárom megyébe köl- 
tözvén, Győr megyétől 1805. sept. 
9-ón nemesi bizonyítványt vett ki> 
mely Komárom vármegyénél 1806. 
april. 17-én kihirdettetett. Két rend- 
beli házaságából tíz gyermeke szü- 
letett ; a második házasságából szü- 
letett többi közt Károly Eév Ko- 
máromban 1821. apriL 6-án. Jelen- 
leg Pozsonyban ügyvéd; mint iró 




l ) Magyar írók, életrajz gyűjtemény, kiadja a az. István -társulat I. kö t. 398. 



21 



SAMARJAY. 



1847. előtt költeményeivel, utóbb nyelvtani munkáival tűnt föl. ! ) Ne- 
j(Utfl André Annától három gyermeke van, kik a táblázaton láthatók. 
A családfa 2 ) következő : 

Máté 
polgárdi prédikátor 

1585. 

i — < * 1 

I. János 

szül. 1585. f 1640. 

superintendens. 



II. János 

167Í. nemre. 

(Gcistncr Anna.) 

Ádám. 



Kata 1672. 
(Horváth György) 



László. 

1690. 



Eva. 



Katalin 



Tamás 
szül. 1680 . f 1777. 



András 
sz. 1732. f 1700. 
(Bozzai Rebeka 



III János 
Gömörben 



József. 



György f 1840. 

(Bornemisza 

Kovács Erzse 

t 1848. 



Erzse Károly József 

pz. 1807. sz, 1809. sz. 1811. 

(Farkas Gömöri adószedő 

Miklós) (Máriáss y Fán i) 

János. Mária. 

sz. 1853. szül. 1856. 



Kata 

sz. 1760. 

dee. 17. 

(Halász 

L&szió) 



Erzse IV. János András Ádám 
B*. 1762. sz,1767.fl826. sz. 1770. sz. 1773. 

oct. 17. (l.Hesz Teréz oct. 22. sept. 9. 
(Falaky 2. Beliczay 
Mihály) Erzse) * 



Zsuzsi Pál 

(Boka Pál) sz. 1803. 



László Éva 
sz. 1777. sz. 1778. 
aug. 30. apr. 5. 
Felpe'czen (Németh 
lat.) 

K , 

Kata János f 
(Szalav 

János) 



1-tól János, g* gíg- H > 2-tól Mihály Károly 

+ 2 i% 3. E- szül - 1819 - bb.1821. 

-+0«vS. » ( Klein Zs«- irójügyvéd. (Nagy 

(Ándré Antal) 
Anna) 



s H 
t Is 



ZilJ 

Mária. I'al. 
fl854. sz.1857. 



Eliza — Ikrek — Janka 
sz. 1825. ez. 1825. f 1856. 
(Zechroeister 
Sándor.) 



r 



Anua Károlv Emil 
sz 1847. sz. 1849. sz. 1854. 

— w oct. 2. jun. 6. jun. 24. 

') Magyar írók, Életrajz gyűjt í. köt. 398 -399. lapon életéből adatok, 
ts kjadett munkai névsora olvasható. 
r ) Családi közlés szerint. 



SÁMBOKRÉTY. 25 

A család ágostai evang. vallású. 

Czimere — mint itt a metszvény ábrázolja — a paizs kék udvará- 
ban hármas zöld téren könyöklő kar, kivont kardot tartva ; a paizs fÖ* 
Jötti sisak koronájából egyszarvú emelkedik ki. Foszladék jobbról 
arany kék, balról ezüst vörös m 

Sámbokréty család. (Sámbokréti) Nyitra vármegye egyik leg- 
régibb adományos nemes esaláda, mely azon megyei Sambokrét hely* 
ségröl vette nevét. Első tudható törzse í. Károly király korában élt, 
és Trencséni Csák Máté ellen harczolt, nevét nem tudjuk, de az iratik 
róla, hogy a Csák Mátén nyert győzelem hirét Ö vitte meg a királynak 
legelőször, tölgyfa ágakkal fölczifrázva, ■ kezében tartva azon két ka- 
szát, melyekkel akkor ö is viaskodott. *) Es a két kaszát czímerül kapta. 

1343-ban élt Sámbokréthy Horváth Miklós a Rudnai és Tur- 
csányiak ügyében (arbiter) választott biró. *) 

A Sámbokréty család két vonalra szakadt, az egyik a nagy- 
sámbokréti és divék-uj falusi, mely Nyitra megyében ezé- 
kelt,a másik vonal Kis-Sámbokréti előnévvel különböztetve Tren- 
csin megyét lakja. 

A család teljes nemzék rendét nem birván, így a két vonal közti 
összefüggést sem tudjuk kimutatni. A nagy-sámbokréti Sámbokréty 
vonal nemzékrende a XV. század eleién Sámbokréty Mártontól kezdve 
a XVII. század végéig következő : *) 

I. tábla. 
Márton 



I. János András Mihály 

t t 



Ilona I. László János. I. Péter 1465. 



István. Pál. Orsolya 

II IAÜ*)á űi& fá T & Di ^ k Ujfalusy 
U.L48«ló.l4feö.^ j&oldi zsá r 1465. 

^SSüB^ *~ János. ^rnbróT"" 
János. (Marsóvsssky 

t 



Miklós. György. Bold iz sár 

1569. ultrái ggj; *$££ 



Eufrozi— — " "~ ' ■- 

r— * — 

Péter. Anna. 



1 I ^ A - 

Eufrozina £T~' 7T~; ' 

Ferencz. István. 



Mihály. 
t 



«} Budai Ferenc*, Histor. Lex. IH. 217. Bel. M. Nothia IV. 42. 

a ) Fejér, Codex díplom. tom. IX. vol. 1. p. 134. 

s ) Wagner, Mss. tomo LXX. p. 66. hol Márton deSaookréih ütt* 
tik, valamint okleyelekben is igy a XV. század közepén , valószínűleg rö- 
vidítésből. 



20 8ÁMBOKEÉTT. 

E családfa szerint I. Péternek leánya Orsolya, férjhez ment Dí- 
vrkuj falusi Jánosnak fiához Boldizsárhoz , ki magát ezután de Za- 
var et Sambokrét kezdé írni, és neje (valószínűleg mint fiusított 
leány) után utódai a Sambokréty nevet viselték. 

Egy 146Ő. évi okmány szerint Uj falusi Boldizsár maga, és 
ipja Sambokréty *) Péter deák (litteratus), valamint Sambokréty 
Ipolth Istvánnak fia László, és ennek fia István neveikben is a 
zobori convent előtt eltiltá Kisfaludy Mihályt a Nyitrai Sámbokréti 
birtok megvételétől, Sambokréty Pálnak fiát Lászlót pedig az 
eladástól. 2 ) Ez oklevél igazolja, hogy Ujfalusi Boldizsár Sambo- 
kréty Péternek leányát birta nőül. Azonban ha ezen okmányban em- 
iitett László Ipolt Istvánnak fia , egy személy a táblán álló L Lász- 
lóval, akkor a táblán I. Péternek, I. Lászlónak és testvéreiknek 
nem János, hanem István nevű lett volna atyjok, mit eldönteni bővebb 
kútforrás nélkül nem lehet. Az oklevélben említett Pálnak fia László 
bizonyosan egy a táblán álló II. Lászlóval, miután atyjok is azonos. 

Ambrusnak fia volt azon György, kiről olvassuk, hogy 1559- 
ben Nyitra vármegye alispánja volt. s ) 

Tamásnak emlékezetét Nógrád megy 1597. évi jegyzőköny- 
vében találjuk , midőn az általa zálog-jogon birt nógrádi birtokok vé- 
gett Zelessényi Lörincz özvegye Czudar Margit követelése iránt a Nó- 
grád megyei alispán Osztroluczky Menyhért által Kis-Bossányban 
személyesen megtaláltatva, megidéztetett. *) 

Ezen L táblázattól némileg különbözik a következő, a mennyiben 
I. Boldizsárnak fiát Tamás-Ambrusnak nevezi és feleségéül 
Szügyi Orbonás Ilonát mutatja, még is ezt, mely egy kir. kúria előtti 
perből vétetett amannál (a Wagnerfélénél) hitelesebbnek kell tarta- 
nunk ; de ez is igazolja, hogy a Sambokréty család egyik ága Péter- 
nek leányában kihalásnak nézvén elébe, ezen leányt : Sambokréty Or- 
solyát divékujfalusi Ujfalusy Boldizsár vette nőül, és ezzel Sambokrét 
negyed részét kapta ; élt z a v a r i előnévvel is, fia Tamás Ambrus 
már Sambokréty nevet viselt, de mellé divék- ujfalusi sőt za- 
var i elönevet is használt Felesége Orbonás Ilona volt 5 ) Ennek fia 

•) Az oklevélben itt is B d e S a b o k r é t h u áll. 

') Kaprinai Mss .B. torao L. p. 63. 64, 

J ) Budai (Fer. Hist lex III. 212. 

M Protocol. C Neograd anui 1597. 

*) Tehát nem Marsovszky Borbála, vagy ha igen, akkor két neje volt, és 
M. Borbálától születtek ez esetben Miklós és György fiai, kik ezen IL 
táblázaton nem állanak. 



SÁMBOKRÉTT. 



21 



II. Boldizsár Kis-Bossányba telepedett, és Eiefánti Györgynek 
leányát Magdolnát vette nőül, kitol ismét egészen más utódait mu- 
tatja a következő táblázat : 

II. tábla. 

Sámbokréty Orsolya 
Ujfalussy Boldizsár. 

U38. 

r- — — * ' » 

Sámbokréty Tamás Ambrus 

(Orbonás Ilona) 

1618; 

II. Boldizsár.) 
(Elefánty Magdolna) 



István. 
_1_ 



Boldizsár, 
t 



András. 

- f 



Éva Erzse Eszter Hona , — 

t b. Révay (Stirbich (Trajtler Magdolna 

Zsigm. Ta- Horváth * Izrael) (Paozolay) 
más) Pál) 



Mihály^ _ 

Mária 
Divéky 
János) 



Ferencz 
(Oeskay Mária) 

■ i 111 n ^ w Am 1 — ' '" " ™"^ 



Zsófia 
(Visky János) 



Ugyancsak a Nyitra megyei Sámbokréty család egy másik ágá- 
nak nemzékrendét feltárja előttünk néhány ízen a Sámbokréty család 
részére Báthori Miklós országbíró nevében nebojszai Balogh Gergely 
itélőmester által l#79-ben kiadott oklevél, *) mely a Roaon családból 
származott atyafiaknak a Roson családi javakból barátságos egyez- 
ség folytáni kielégítéséről szól, és melyből következő származás tű- 
nik ki : 

ül. tábla. 

Sámbokréty N. 
(miticzi Roson Anna) 



idősb Miklós 



Mihály. 



Benedek 



Miklós. János. Margit. Magdolna. 



írj. Miklós. 
'Miklós. PáL 



Pál Margit 

1579. rWratiskvi 
Márton nemes 
özvegye) 



János. György. 
1579. 1579. 



Pál. Bora. 

1579. (dritho- 
mai Bugar 
György) 



Dórra 
(adamo - 
veczi 
Kuzel 
Miklós) 



Ilona 



o 



Kataf 

i * — 

Anna. 



s 



') Kelt Kabojszán 1579. in festő transfigurationis Dm. Az eredeti 
Csery Józsefnél. 



gg bAmbokkétt. 

Tán e családfán álló valamelyik Pál az, ki Báthory Kristóf ud- 
vari irnoka volt 1581-ben ') ós tán ennek fia azon székely-udvarhelyi 
Sámbokréty Miklós, ki 1620. jul. 4-én Udvarhely széki biró volt 
és adomány levelet nyert járásfalvi, czibrefalvi stb. birtokaira; *) mert 
azt bajos elhinni Kállay-val, hogy ez eredeti törzsökös székely lett 
volna, habár magát udvarhelyi predikátummal látta is el. 

Az imént közlött két rendbeli családfák közül szintén egyikhez 
sem tudjuk csatolni azon Sanibokréty Lászlót, ki 1622-ben élt és 
Ilmér Annával ily ncmzékrendet 3 ) terjesztett : 

IV. tábla. 

László 
15*2. 

(Ilmér Anna.) 



Pál György 
(Pekri Zsuzsa) (Füeay Klára) 

Anna János. Kristóf. Bera. 

(Boronkay Jáuosnf*) f 

Pál György 

(Emődy Rozina) 



Anna Éva Mária 

(Bartakovics Imre) (Tarnóczy (Dávid 

Bálint) Gábor) 

A kis-sárabokréti Sámbokréty Trencsín megyei vonal 1734. jul. 
5-én Trencsín vármegye közgyűlésén nemzékrendét bemutatván, azt 
fölfelé nyolcz nemzedékig igazolta 4 ) és arról bizonyítványt nyert. 

A nemesi összeírásokban évenkint a következőket találjuk. 

1736-ban Pál és Tamás testvérek, továbbá L á s z 1 6 és J ó- 
zsef, ez utóbbi Harrach ezredbeli százados, mint Kis-Sámbokréten 
előkelő birtokosok , ellenben Miklós, ki Csongrád megyébe költö- 
zött , azután István, János és annak fiai Miklós és ilj. Já- 
nos, valamint GáÍ3or, Mihály, Mátyás, András, és Nyitra 
megyébe költözött János, csak mint kis-sámbokréti curialisták ik- 
tattattak a nemesi lajstromba. 

1748-ban az alsó- járásban összeirattak Pálnak és Qábornak 



') Kállay, Saekely nemzet 279. lap. 
') Ugyanott. 

3 ) A Dein^ndy-Tbc8í^ry-ft$le perbeli geuoal^gia ezerint. 

4 ) Szontagh D. közi. sserint 



SÁÜBOKY.—SÁMÉ. 29 

örökösei, és László ^ Kis-Sámbokréten pedig I s t v á n, A n d r á s, Gá- 
bor, idősb és ifjabb János. 

1768-ban Sámbokréten laktak Miklós fiai Imre és Miklós, 
azután András, Ádám, és ennek fia szintén Ádám, továbbá István 
és fia András, K r i s t ó f és fiai István és János ; Mihály fiával 
Lászlóval, János fiaival Jánossal és Györgygyei, Gábor fiaival 
Jánossal és Andrással, nem különben legidösb János, G y Ö r gy, és 
András. 

1803-ban Kis-Sámbokréten laktak .-András, Imre, An- 
drás, János, István, Mihály és ennek fift Mihály, azután 
idősb János, József ós Gábornak örökösei, és ifjabb János és 
ennek fiai Ádám, János és Imre, végre ifj. András egyedül. 

Az 1887. évi összeirás szerint Kis-Sámbokréten találjuk An- 
drást, Imrét, M i h á 1 y t, és ennek fiát M i h á 1 y t ; továbbá Ist- 
vánt, Jánost és ennek fiait Jánost és Istvánt, majd J ó z s e- 

fet és ennek fiát szintén Jó széfet, és ennek is már fiait Lasz- 
ti ' 

lót és Emilt; azután Ádámot fiával Lászlóval, valamint 
idősb J á n o s t , és fiait Jánost és Andrást és végre Gábornak 
örököseit 

Legvégül meg kell jegyeznem, hogy az itt közlött táblázatokon 
azon Pétert sem tudjuk kimutatni, kinek leánya Sambokréty M á r- 
t a 1545-ben Aranyady Damián itélö'mester felesége volt. *) 

Sámboky család* Ily nevíi nemzetség (genus) Francziaország 
champagnei tartományából szakadt hazánkba az Árpádok korában. •) 

E nemből származott utódok roegtarták-e a Sámboky nevezetet? 
és e nemzetségből eredt- e az ismeretes kir. tanácsos és történetíró Sám- 
boky János (Sambucus) , ki 1581-ben Bonfini históriáját toldalék- 
kal és országgyűlési törvényczikkekkel együtt Frankfurtban kiadta, 
— nem tudjuk. Ő szül. N.-Szombat 1531. jul. 15-én, atya Péter volt 
Egyik húga Panny Jánoshoz ment férjhez* Meghalt Bécsben 1584. 
jun. 13. Iratik neve Szamboczky-nak is. 3 ) 

Nyitra megyében 1660-ban Sámboky Anna Viszocsányi más- 
kép Syprák László neje volt. 

Volt Sámboky máskép Nagy nevű család is, lásd Nagy cs 

Sámé család. (Sámelyí) Szatmár megyében fekszik Sarolyán- 



•) Lehoczky Sióimat. II. 16. 

') Kézai Simon krónikája, Endlicher Moaumentaíban p. X2Ö Horvát Ist- 
ván Mag varország gyökeres nemz. 76. Lap. 

3 ) Kölcsey Vincze K Nemz. Piutárk J. 150. 



30 sAnu. 

hoz közel a Sáinelyi puszta, mely azelőtt népes helység volt , és 
Samelházának neveztetett. Ezt hajdan a most is fennlévő 8 á m é 
nemzetség egészen birta; ós 1411-ben perbe idézte Dománhidy, Mán- 
dy és Í8tvándy Györgyöt , és Sámelházi Kónya Lászlót a S á m e 1- 
h á z i határon elkövetett hatalmaskodás miatt. *) 

1421-ben Sámelházy Gergely, Sáiné Mártonnak fia több 
rokonával bírta. *) 

1424-ben Sámelházy Bálás, Jánosnak fia, és másik Sámelházy 
B a 1 á 8, Márknak fia a sámelházi és malontbai határt Majtis határától 
megkülönböztették. 

1428-ban Sámelházy Gergely és Bálás Sámelhazán saját 
nemes telkeikben új királyi adomány által megerősítettek. 

1448-ben Sámelházy László birtokos társaival Sarolyáni Já- 
nossal és Pátyody Lászlóval Sámelháza határát újra megjárattak. 

1449-ben Sámelházy László Sarollyáni Jánossal együtt Szat- 
már megyei Bére, Majtis, és Mánd helységekben részbirtokára királyi 
adományt vitt. d ) 

1486-ban Sámelházy János a zsarolyáni nemesek Szekeresi 
birtokának hatalmas elfoglalása tárgyában tanúskodott. % ) 

1507-ben már Sámelháza elpusztult, és idővel a most is élő Sámé 
család is birtokában mind inkább megfogyott. 

Sánii család. (Sámi) Sámi nevű nemes család él Szabolcs vár- 
megyében ; lehet, hogy a Szatmár megyei Sámé család egy ágazatát 
képezi, miután S á m vagy Sámi nevű helységet vagy pusztát, mely- 
ről elönevét igényli, Szabolcs vármegyében nem találunk. 

A Sámi családnak egyik ága Kraszna megyében Borzason és 

Bülgözdön birtokos, névszerint Imre özvegye Géczi Zsuzsanna. Sámi 

Jánostól következő nemzedék b ) terjed : 

János. 

I. László János Imre 

(Királyi Janka.) (Vargyaei Anna) (Lugasi 



Amália) 



Gabriella János N. fiú. N. leány. 



András. II. László. Béla. 



') Siirmay, Szatmár várm. II. 219. 

s ) Ugyan ott. 

J Ugyan ott II. 25. 215. 243. 

•) Teleki Hunyadiak kora XIÍ. 327. 

k ) Török Antal közi. 



símphir. — sIndoe. 31 

I László a kolozsvári reform, fo tanodában történelem és po- 
litikai tudományok tanára; János megyei csendbiztos 1861-ben. 

Sámphir család. Sámphir máskép Samphirovics Emánuel 
1800-ban L Ferencz király által emeltetett nemességre. Ozímere négy 
részre osztott paizs , az 1. és 4. osztály vörös udvarában hátulsó 
lábain arany oroszlán áll, első jobb lábával kivont { kardot] tartva; 
a 2. és 3. osztály kék udvarában hármas halom középsőjéről arany 
szőlőtőke, megrakva fürtökkel emelkedik fel. A paizs fölötti sisak ko- 
nájából szintén arany oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont 
kardot, a bal lábával arany békepálczát (eaduceus) tart. Foszladék 
jobbról arany vörös, balról ezüst kék. l ) 

Sándor család. (Slavniczai nemes, bajnai gróf) Trencsin vár- 
megyének tős győkes családa, mely Slavnicza ösi székhelyének 
máig birtokában van. A Nozdroviczky család állitása szerint a Slav- 
niczai Sándor család a Nozdroviczky és Zamaróczy ősrégi családokkal 
közös törzsből származnék, ezt bizonyítaná állítólag e^y 1338. évi ado- 
mányt levél , melynek a gróf Sándor ág levéltárában kellene lennie? 
és mely a vérségi és jog közösséget mutatná; ugyan ezt igazolná egy, 
a budai káptalan előtt 141 l-ben a kis-szlavniczai és szkalkai birtokra 
vonatkozó egyezség levél , melyből az ttinnék ki, miszerint az egyez- 
kedök közös törzsből eredvén, Nozdrovicz , Kis-Slavnicza és Szkalka 
ösi birtokaikat egymás közt felosztották, és hogy Sebestyénnek Péter fiá- 
nak Nozdrovicz, Péternek Jakab fiának Kis-Slavnicza, és Szkalka, ké- 
sőbb Zamárd helysége pedig a Zamaróczy családnak jutott legyen. 
Azonban ezen ÖsszekÖtettés annyiban ellenkezik a Sándor család szár- 
mazási rendjével, a mennyiben azon S a n d r i n, kitől a Sándor csa- 
lád nevét és eredetét vette, nem Pétertől, hanem Tamástól ered, a mely 
Tamás Bechich de Kaszának neveztetett és 1472. és körül élt. 2 ) 

A Sándor család okmányai szerint Kaszai Bechich N-nek (ke- 
reszt nevét nem tudjuk) fiai Kaszai Bechich Tamás és György 
testvérek és amannak legidősb fia Miklós 1456-ban Slavnicza hely- 
ségre uj adomány levelet szereztek ; ezen Tamástól a család követke- 
zőleg 8 ) sarjadzott le napjainkig : 



') A dami seuta gentil. tomo XI. 

') Szooiagh Dan. közi. 

*) Lehoczky Stemmat. II. 249. 350. Wagner Mss. tomo LXX. pag. 282, 
— Schönfeld Adelslexic. II. 233. — Góthai Histor. herald. Handbuch. 844. Jap 
csak Lehoczky után irja le adatait. 



$2 



SÁNDOR. 



I. tábla. 
Kassai Bechich N. 



Bechich Tamás 
1456. 



!. György 
1456. 



I. Miklós Adalbert Sandrin 
1456. 1472. kitől 

& Sándor családnév 

Márton 1517. 
Sándor de Slavnicza 
(Chlevenszky Hona) 



Jakab János ? 



II. János II. Miklós 

1552. (Sóky Anna) 

(l.Koloni Sólyom Kata. 
2. Apponyi Kata.) 



I. Menybért. III. Miklós. 

L_ 



I. István. 
1570. 
(Rakolubszky 
Kata) 



Borbála I. Gáspár Margit 

1510. 1556. tren- 1564. 

(Rédeky csini alispán 

Jánoe.) (1. Schvela Margit 

2. Baracskay Kata 

I.Pál 

, (Motesiczky Anna J 

ÍO. Adalbert IlIXieeló. II.Gáspár.-— i^ a ^"l^ - ' 

(Sirchtch (Borcsfezky 
György György) 

I. László 
(Tökés-Ujfelussy 

Erzse.) 



Margit. Erzse. Zsófia. Anna. 

(l.Rajcsányi (Rajcsányi (Rajcsányi (Simonyi 

György) Boldizs.; Pál) Mózses) 
2.Gyepes Farkas) 



III. János. II. Adalbert. II. Ggyörgy II. László Bora 

alnádor 1616. f (Motesiczky nyitrai alispán (gáti 

(Aranyady Dóra) A nna) (nebojuzai Törők Per.) 

f t t Folyt. IV. táblán. 



I. Imre 
tren cseni 

alisp. 1637 
(nádasdi 
Darabos 

Krisztina) 



II. István Erzse. Zsuzsi 

f (b. Pongrácz (ákosházi 
János) Sárkány 

MlklÓB) 



I. Ferencz. 
(báró Rottal 
Kata)_ 

Folyt. III. tábhht. 



Folyt. II táblán! 



SÁNDOR. 



33 



H tábla. 

1. Imre, ki az I. táblán. 
1637. alispán 
(n. Darabos 
Krisztina) 



III. István, 

(L Máriást? Éva 

2. Forgách Ilona 

3. Révay Erise) 



Kata 
(Apponyi Péter) 



Kata Magdolna II. Imre. Zsófia 
(Divék Ujfalustjy (b.Maithényi (Okoliceányi (Karnarlmre) 
Sándor) Mátyás) Magdolna) 



ia Pál 1714. 

(1. Radvánszky N. 
2. Dobay Anna ) 



TL Ferencz. 
(1. Balassa Anna 
2. Gáfbr Magdolna) 



— 2 (jó 

o s» • a, 



S*& 2-tól Péter János. Ferencz. 
X + [ 









József. 

f " 1 

György 

(Ravasz Anna) 



János. 



Antal 
(Prileszky 
Anna.) 



í II 



János. 
(Babla N.) 

i 



Mihály. 

(Huszár 

N.) 



Sándor, 
t 



& o 



s>- 

Vt 

8- 



János. Mihály. István. Ferencz. József. 



SS 
3. 



László Mihály Pál. Károly látván Lajos Bora £>£• 

(PUthy Klára) (Sirmien- (Sréter (Sréter (Benicz- 1768. (Ötlik J*n.)g 

'Trore" \,áarió^Anna Zsuzsi) W) ky Teréz)} 

t + »ft- In^UjoT 



Károly. Pál. Lajos, 
leányok Morvában T 



(Ambrózy 
N.) 



Tamás. 



László. 
t 



Mihály. 



István Zsigmond László. Kálmán. 

(Sándor Adél) (Beniczky 

'Eszter.' Béla. ' .JlS^ 

Gejza r 



_ * 
I 

§ 



Károly Lajos 1861. 

1848. ss.biró. arvik eondn. 

( Ambrózy Zsófi) (Mednyánszky 

Bora) 

István. Gejza. Árpád. 



HAOTiÜlOBiSlO C8ALÍDAI. X. KÖT. 



3 



84 



SÁNDOR. 



DL tábla. 



I. Ferencz hl a II. táblán. 
(báró Bottal 

Kata) 



János 1666. III. Gáspár 
(Berényi sellyei várkapit. 
Anna (iklódi Szluha 

> Kata) 



Mária 
(Nyári Imre) 



Anna 

(LSzéchenyi Márton 

2. Ruttkay István. 

8. Hunyady László.) 



György 



Mária 
(b. Pongrácz) 



Ilona 
(Brogyány 

István) 



IV. Gáspár Adalbert 1723. 

Kurucz tábora, nyitrai alispán 
1693. 1694. m. kir. helyt, tan- 
1706. báró (Kőszeghy 

1 (Tököly Erzse) Júlia) 

TáTzló 1741. ' 

báró 

t 



Ferencz 
(1. Bossányi Kriska. 
2. Motesiczky Bora) 



Kata 

(Bossányi 
Gábor) 



Anna 
(Motesiczky 

István) 



IV. Pál 
(kis krestenei 
(Hunyady Judit) 



Károly Rozália B. István 

(b. Rudnyánszky (Szent-Ivá- az iró. 
A. Mária) nyi Ferencz.) 1801' 



Júlia 

(gr. Forgách 
József.) 



Anna 
(b. König 
Ferencz.) 



ÍW 



István. V. Pál. 

kir. tan. huszár 
(1. Balogh Bora. kapit. 
2. Csery Jozefa.) 

■■!■!■■ ■ I ■■■!.■!■ ■■! ■■ A^' ■ ■ — — — ■ . ■■ 



György %£ 






I 



H 

•— \ * 

2PR 

M r 1 



r 
8 

E 

©. 



2-tól Antal 
katona 
(Vietorisz 
Anna) 



Erzse 

(Kvassay 
Mihály) 



Miklós Mihály 

(1. Lukácsy 
Magd. 
2.KubiczaAnna) 



Mária 
t 



Janka 
(Ghyczy Ra- 
fael) 



Miklós 



Miklós 
(Karkoványi 

Karolina) 

i— " — i 

Vincze 
Nyitrai sz.biró 
(Boróczy Mária) 



Mária 
t 



Alojzia 
(Buócz 
Elek) 



Anna 
(Hege- 
dűs 

Zsigm.) 



Janka 

(Harsá- 

nyiPál) 



Gizella. Jenő. Ilka. 



íán 



Vincze József Ferencz Jozc'fe 
f Nyitra vm. (Jordánszky (Vietorisz 
sz.biró 1860. Etelka |) László) 



Maria, 



Erzsébet 
(Scherz 
Ján) 



Pl? Hs° 

Sí (0 o>c 



8ÁND0B. 



35 



Anna Mihály 

(horóczi Mado- (Kerekes 
csányi Imre Éva) 



IV. tábla. 

II. László, ki az, L táblán. 
Nyitrai alispán 
(nebojszai Balogh 
Erzse.) 

Ádám 

(Majthényi 
Bora 



László. 
(Hávor Juliana) 



Menyhért 
báró lett 
(1. Gubasóczy Anna 
2. b. Mednyánszky 
Bora) 



Ádám. 



Zsigmond. 



1 



Miklós 

(Belkváry 

Kriska) 

K 
(Márton 
László 



1-től Mihály 1743. 2 tói Rozália Bora 
(1. Bossányi Júlia (Motesiczky (Dávid 
2. Bajthay Teréz) Imre) Zsigm. 

r ' " — ^~ ; : ■ • ■' \ 

József. Antal János. Bora. Juiia. Teréz. 

cs. k. kam. septemvir 
1788. gróf 
(gróf Viczay 

Eszter) 



Vineze 
gráf 
(gr. Szapáry M. Anna) 



Vilma Móricz 

sz. 1801. sept. 5. sz. 1805. maj 23. 

csill. k. és p. h. cs. k. kam. 

(gr. Festetics Józs. Albert) (hg. Metternich 

Leontina) 



Eszter 1797. 
(gr. Revay 
(Péter) 



Paulina 

sz.1836.febr. 26. 

(hg. Metternich 

Richárd 1856-tól.) 



Visszatekintve a származati táblázatokra, Bechicli Tamásnak fia 
Sándor vagy S a n d r i n , mint Sla vniozának örököse Slavniczky né- 
ven fordul elő, de fia Márton magát atyja nevéről már Sándor 
Mártonnak és pedig Slavniczai előnévvel nevezte, és 1517-ben már 
igy találjuk nevét írva. 

Mártonnak egyik leánya Borbála, Rédeky Istvánnak özve- 
gye, 1542-ben testvéreire Miklósra és Gáspárra ruházta özvegyi jogait, 
és ezt 1564-ben is megerősíté. 

I. Gáspár 1556-ban Trencsón vármegyének alispánja volt. 

1698-ban Dl. Miklósnak özvegye Cliomory Sára, Chomory Ger 
gelynek Dubraviczky Katalintól való leánya, résibirtokait Zólyom 

a* 



30 



8AKD0F. 



megyei Dubraviczán , Hont megyei Szászdon , Szemeréden , N. -Keres- 
kényben, Kó váron, Apáthiban, Bátorfalván, Terbegeczen, Heves me- 
gyében Tisza-Kenderen 
Ecsegen, Szepes megyé- 
ben Farkasfalván, Kacz 
lingon, Rakiczon 150 
fban zálogba adja nővé- 
rének Chomory Erzsé 
betnek Asgúthy György 
nejének, *) ettől Nyit- 
ra megyei N. Emőkén 
és Gyarmaton 3 tele- 
knek 100 fíon ki váltá- 
sára jogot nyervén. '*) 
1699-ben lLGyörgy 
és Mihály örökösei 
osztályos egyezségre 
léptek a Trencsin váro- 
sában fekvő ház és a 
vaszkai és kamencsáni 
birtok iránt, mély egyez- 
mény 1661-ben hitele- 
sítetett. 

Hl. Ján o s, az alná- 
dor, 1612-ben Trencsin városában egy házat vesz Buday Margittól, 
Ferenczffy Miklós özvegyétől. 1616-ban őt gróf Thurzó György ná- 
dor mint meghitt barátját, és az ágostai vallásnak — úgymond — hü 
követőjét végrendeletének végrehajtójául nevezte ki. 1618-ban mint ité- 
lömester az ország határainak vizsgálására küldetett ki. *) 1621-ben 
Bethlen Gábor hive volt, ésThurzó Imrével öt küldé a niklosburgi bé- 
ketanácskozásra. '*) Ezen Jánostól ered a slevniczai Sándorok stri- 
czei vonala , testvérétől 1X.L ászlótól a mai grófi ág. *) 




') Kinek anyja színién Dubraviczky Kata volt , leánya Dubraviczky Já- 
nosnak Kóvúry Ilonától. 

') Ssentbenedeki Convent Protoc. G. p. 640. 

') 1618. é*vi 12. törv. cs. 

Ó Peíhfí Clerg. M. krónika, 197. lap. 

*) Szükség itt megjegyeznünk; hogy as I. táblázati nemzékrend , melyet 
Szoatagh Dániel közlése szerint tartottam meg, nemileg különbözik » Wagner 



SÁNDOR. 37 

A eztriezei vonal, 

III. Jánoa alnádornak Aranyady Dorottyától két leánya *), és 
három fia maradt: István 2 ), Imre és I. Ferencz, kinek ivadé 
kát a III. tábla mutatja. 

I. Imre 1637. és 1638-ban Trencsin vármegye alispánja és 
országgyűlési követe volt, a midőn az ország határait vizsgáló küldöt- 
tségnek is tagja lett. *) Egy fia III. I s tván maradt Ennek fiától II. 
Imrétől unokái ül V ál és II. F ere n c z 1714-ben eladták Trencsin 
városi házukat 950 ftért gr. Hlyésházy Miklósnak. 

ÜL Pálnak fia I. Lajos 1786-ban vett Trencsin városában belső 
telket, és azt a2 oda való ágostai evangélikusok temploma építésére aján- 
dékozván, az egyház épitését is bőkezűen segítette. Unokái közül K á- 
roly 1848. előtt Trencsin vármegyének főszolgabirája volt; és egy- 
szersmind a lázi evang. egyház fófeiügyelóje. Testvére III. Lajos 
1861-ben Trencsin megyei árvák gondnoka. 

IL Ferencznek ágán két rendbeli házasságából származott utó- 
dai többnyire Slavniczán laktak , tán ez ágon álló azon Mihály, ki 
1804. aug. 17-én halt meg. 

A luki vonal, 

A másik fővonal III. Jánosnak fiától I. Ferenc ztől veszi 
kezdetét, és luki vonalnak is neveztetik. 

I. Ferencznek nejétől Rottal Katalin báró leánytól egy leánya, 
két fia : J á n o s és III. Gáspár maradtak. Amaz, mint magba sza- 
kadó, mert Berényi Annától csak leánya Anna uiaradt, 1666-ban 



Mss. LXX. kötetében találhatóiul ; a különbség ez : Wagner szériát Márton- 
nak fia Gáspár, (az I.) eunek ozori Schvehla Margittól fiai István, 
Miklós, ki kihalt, csILászló, — Istvánnak csak leányai maradtak, mint 
a táblán áll ; de Lászlónak voltak fiai II. L á a a 1 ó, kisek nejétől Balogh Er- 
zsébettől azután úgy io\y a leszármazás mint itt a III táblán, ezen II. Lászlónak 
voltak Wagner szerint fiai : A 1 b e r t, György & János is az alaádor, 
ama kettő kibalt, János alnádortól úgy jő le a nemz ék rend, mint itt a IL táb- 
la. Ez a különbség ! melyik a valóbb ? el nem dönthetem adatok hiányában. 

*) Tán e leányok egyike , vagy ezekhez tartozó testvér azon Sándor 
Fruzsina is, ki 1637-ben mint Paksy János özvegye Hont megyében Sig- 
lisbergen Dóczy Zsigmondtól 3 telket vészen 200 ftért zálogba. Lásd Szent- 
benedeki Convent protoc. M. pag. ö. és Faöc. 26. nro. «5. 

*) Ez I s t v á n csak Wapnerná! áll id. I. 

s ) 1638. évi 37. törv, ez. 



38 SÁNDOR. 

birtokát Kis-Neporáz helységet Szászi János szerémi püspöknek örö- 
kösen eladta. 

III. Gáspár sellyei várkapitány, és jó kapitány volt, egy tö- 
rök ütközetben golyó sodorta el bal lábát ') Nejétől iklódi Szluha Ka- 
talintól három fia maradt : G y ö r g y, IV. Gáspár és Adalbert. 
Ez első leányaiban kihalt 

IV. Gáspár Tököly Imrének sógora , nőül birván Tököly Er- 
zsébetet ; e viszonynál fogva is Tökölynek híve és egyik fö vezére, 
tábornoka, s bujdosásában is 1693. 1694-ben is hü követője *) Azon- 
ban utóbb hazajött, és az udvar kegyébe jutott, mert 1706-ban báró- 
ságra emeltetett. a ) 1715-ben az országgyűlés által a vallási ügyben, 
úgy a rendszeres munkálatok, valamint Trencsinben a Vág szabályo- 
zása ügyében küldöttségi tagúi választatott, *) az 1 723. évi országgyű- 
lés pedig rendelé , hogy a fölség Morvaországban lévő adósságait az 
adósokkal kifizettesse. 6 ) Ága fiában László báróban, ki 1741-ben még 
élt, kihalt. 

Testvére Adalbert 1723- san Nyitra vármegye alispánja és 
követe, az 1723, évi országgyűlésen a határvizsgáló küldöttség tagjául 
neveztetett, és Morvaországban levő adósságai kifizettetése is elrendel- 
tetett. Utóbb (1730-ban) m. kir. hely tartós dgi tanácsos lett. Nejétől 
Koszeghy Juliannától két fia maradt : Ferencz és IV. Pál. 

Ferencznek fia volt többi közt azon Sándor István (szül. Lu- 
kán Nyitra megyében), ki többi kiadott müvei közt főleg „Ma- 
gyar könyvesháza" (Győr, 1802.) és „Sokféle" czimü 12 
kötetes (Győr 1791 — 1801.) munkái által a magyar irodalomnak ne- 
vezetes szolgálatot tett ; 6 ) és Örök emléket állított magának azon nagy- 

! ) Adaroi Ms. a n. múzeumban 4-rét. lat. 182. bz. — Azoban Lebocz 
ky ezerint (Summát. II. 350. lap.) ki gyakran téved ; ezen Gáspár Jánosnak lett 
volna fia, és Sélyénél eaett volna el 1621-ben ; a mi meg nem állhat, mert akkor 
fla Gáspár a Tökölyféle tábornok, ki meg 1728-ban is élt, ha atyja 1621-ben 
eleaett volna, akkor fia 1723-ban már száz évesnél több lett volna. Tehát ha 
elesett is III. Gáspár (hogy megsebesült, azt a másik forrás is mondja) ak- 
kor is Lehoczkinál az évszámban kell hibának lenni, és az tán 1663 nál is ké- 
sőbb történt 

*) lu Tököly Imre naplóját 1693. 1694. évekről, kiadva a m. akadémia 
által. 

*) Adámi id. h. Lehoezky II 360. és 1. 170. 

4 ) 111%. évi 20. 69. 89. törv. ez. 

■) 1728. 81. törv. ez. 

•) L. munkái sorozatát Magyar írók 11. köt. 275. lap. 



SÁNDOB. 39 

szerű hazafiúi adakozása által, mely szerint összes könyvtárát, érem-, 
fbldabrósz- és képgyűjteményét és még tízezer ftot a magyar Akadé- 
miának ajándékozott. (L. 1827. évi 12. törv. ez.) 

IV. Pálnak fia V. Pál kir. tanácsos volt. Számos gyermekeitől 
való utódait mutatja a táblázat ; közöttök V i n c z e a legutóbbi idők- 
ben Nyitra megye szolgabirája. 

A grófi ág. 

Ez ágat I. László nak fia II. László alapitá , ki 1622-ben régi 
nemességében inegerösítetett, 1625-ben Slavniczán lévő kúriájára és 
részbirtokára új királyi adományt vitt. Nyitra vármegyének alispánja 
és az 1625. 1635. és 1638. évi országgyűlésen követe volt, a midőn 
mindig a határvizsgáló küldöttségek tagjául, 1638-ban egyszersmind a 
száraz vámok tárgyában is megválasztatott. ') Nejétől nebojszai Ba- 
logh Erzsébettől egy leánya, két fia maradt : A d á m unokáiban kihalt, 
Mihály Kerekes Évát, vette nőül ettől két fia maradt : L á s z 1 ó, ki 
fiaiban kihalt, és M e n y h é r t, ki mint Nyitra megyei követ az 1715. 
évi országgyűlésen a határvizsgáló küldöttség tagja lett. *) Nemsokára 
báróságot nyert. 3 ) Első nejétől Gubasóczy Borbálától több gyermeke 
közül való Mihály, ki 1743-ban (már mint báró) a Farkas és Lip- 
thay családtól Komárom megyei kömiodi birtokot szerzé *) ElsŐ neje 
Bossányi Júlia, a második Bajthay Teréz volt, ettől született többi 
közt fia Antal cs. kir. kamarás, és a hét személyes tábla ülnöke; ki 
1788. aug. 27-én grófságra emeltetett. Feleségétői gr. Viczay Esz- 
tertől egy fia maradt : V i n c z e, a bajnai, biai, bothi és rárói uradalmak 
örökös ura, cs. k. kamarás, ki 1770. aug. 16-én vette nőül gv6i Sza- 
páry M. Annát, ettől születtek gyermekei : Vilma gr. Festeticsné, óa 
Móricz hazánk egyik legkitűnőbb és nevezetesebb lovarja, kinek 
nejétől herczeg Metternich Leontinatói csak leánya Paulina örököse 
él, szintén herczeg Metternich Richardné. 

A családnak Trencsin vármegye nemesi összeírásában követ- 
kező sorozatát & ) találjuk : 

1768-ban Slavniczán lakott Mihály és János, és ez utóbbi 



") 1626 : 23. - 1635 : 55. 1638 : 87. é»J% törv. czikkek. 

») 1715 .-59. törv. ez. 

») Az évszámát nem tudhatni ; 1715—1743. e*vi időközbe tehetjük c»ak- 

*) Fényes, Komárom várm. 155. lap, 

*) Szontagh t>aa. kitel. 



40 SÁNDOR. 

fia szintén János; — Kis-Sztriczén Pálnak örökösei u. m. László és 
ennek fia Imre: Mihály és ennek fia Pál, Károly, István 
és Lajos; továbbá Ferencznek utódai János, Péter, Fcrencz 

és Antal. 

1803-ban Kamenicsánban lakott Mihály; — Slavniczán I. La- 
josnak fiai : II. Lajos, és I m r e ; továbbá János és fia Mihály; 
— Kia-Sztriczén Ferencznek örököse F e r e n c z , azután Pál és há- 
rom fia Károly, Pál és Lajos, valamint István és fiai u. m. 
Tamás, László, Mihály és István. 

1837-ben Slavniczán laktak: II. Lajosnak fiai Károly és Ül. 
Lajos, azután Mihály, majd János és ennek három fia: János 
Mihály és Sándor, nem különben Józsefnek fia György, — 
Kis-Sztriczén Pálnak fia P á 1 ; Tamásnak négy fia István, Zsig- 
mond, László, és Kálmán. Végre László, és Mihály magok 
egyedül. 

A család nemesi czímere, — mint följebb a metszvény ábrázolja — 
a paizs kék udvarában zöld téren a jobb oldalon magas szikla emel- 
kedik, melyből három piros rózsa nyúlik fel, a szikla mellett hím szar- 
vas ágaskodik, három lábával fölfelé lép , a negyedikkel még a zöld 
téren áll. az egyik rózsát szájához kapva. A paisz fölötti sisak koro- 
nájából szintén olyan szarvas emelkedik ki, szájában leszakított píros 
rózsái tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst vörös, ') A bá- 
rói czimeren a paizsra bárói korona van illesztve és a fölött áll a ko- 
ronás sisak. A grófi ezímerben — ha való — a szarvas hármas hegyen 
nyugvó koronából emelkedik fel, és nyakán nyíllal van át ütve, szájá- 
ban pedig tölgyfa gaiyat tart. 2 ) 

Sándor csatád. (Sághfai.) Vasvármegyei Sághfa helységtől, 
mely a Ságh hegye alatt fekszik és most gróf Erdödyek birtoka, vette 
eredetét. Alapitója Sándor György, ki 1622-ben II. Ferdinánd ki- 
rálytól kapott czimcres nemes leveiet ; 3 ) és Veszprém vármegyében 
Pápán a vármegyeháza tőszomszédságában egy kőházat bút. Ennek fia 
I. Gergely (másutt György 4 ) nemzette II. Gergelyt (másutt 
Györgyöt). E három eisö ös — mint a közlő írja ~ tetemesen föl gya- 

V Adanxi Seuti geufciL tomo Xí. 

'2 Gofchai Illator. herald, Haadbucb 844. 

Taali Kálmán közlése szerint , kinek szülfli családjánál mint leány- 
ági utódoknál ffirístetik Csépen uSághfalvi Sándor család oklevéltára áa leány- 
ágról több Árpádkori okmányt is tartalmaz. 

*) Geneai. autlicut. II. köt. Nvikos név alatt, hol a család nemzékrendén 
György áll. 



SÁNDOR. 41 



rapitá a család birtokát; úgy hogy a eághfai Sándorok azon időben birtak 
a pápai kőházon kívül a Tapolcza vizén egy malmot, birták Sághfát (?) 
Csönget, Kovácsit, Károly-Patyot Vas megyében, Ajkát Veszprémben, 
Fejérben Nyéknek egy részét és részben a déghi pusztát is. 
A családfa következőleg *) alakult : 



György 
16 2. armalist kap 

n *__^ 

I. Gergely (György j 
(Nyikos Anna) 



II. Gergely Erzse György 1670. kör. Anna 

(Darás Lrsc) (Proszi (Nádasdy (Pecsovics 

j Ádám) Erzsc) Perencz) 



Mária 
VTallián Sándor) 



r 



X. 



István I. László Ferencz Judit 

kapitány. Rákóczy alatt Kurucz ezredes (Chernél 
(Pestetich Kriszt.) ezredes 1710. János) 

(Domonkos (1. Mankóbükki 
Éva) Horváth Erzse 

t 2. Pázmándy Eva) 



©h? Zsuzsa Erzse 

® : r«£ (Sárköíy rKáldv 
oS g-s János) János) 



1-től Ferenc-?. Imre N. leány 2-tól Gergely József 

(Balogh N.) (Laky N.) (Torkos Zsuzsa) Veszprémi tbiró 
Asszonyfán. j ( Kutass Eszter) 

Dániel és több íeán^ ^ffJrtLá - 

megöletett ^ h ^ l * uXn > 

1844. 

Károly 
elesett 1849. 

II. Gergelynek három fia z ) volt : I & t v á n , I. L á s z 1 ó és Fe- 
rencz. Ezek közül : 



') A velem közlött családfa a Geneal. aatli. II. köteteben állóval össze- 
vetve, némi különbséget mutat, azon kívül, hogy ebben Gergely nevek helyett 
György-ök állanak; e's ez utóbbi által ama közlött családfa tetemesen kibővül, 
sőt néhol kiigazittatik. 

5 ) A Geneal. auth. szerint csak két fia van : G y ö r g y és G y ö r g y, bizo - 
nyosan ezek egyike Gergely, a latin Gregoriue e's Gcorgius köuy- 
nyen történhető felcseréihetese miatt eltévesztve, azért a két testvér öeor- 



42 8ÍND0R. 

István a Pápai vár helyettes kapitányává lón, majd gr. For- 
gách Simon lovas ezredében szolgált mint századparancsnok, és mind 
a török mind a francziák ellen dicséretesen hadakozott, melyről tanú- 
ságot teszen gr. Forgách Simon eredeti levele, melylyel a betegeske- 
dése miatt hazatérő Sándor Istvánt 1 701-ben szolgálatából elbocsátá. *) 
Több gyermekei közül II. L á s z 1 ó, tán egy személy volt azon Sán- 
dor Lászlóval, ki 1732 — 33-ben Mosony vármegye szolgabirája 
volt. 

I. László utódja lett István testvérének a pápai kapitányságban, 
mint ilylyen öcscsével Ferenczczel, Bezerédy Jánossal és a pápai őrség 
bb*l 60 válogatott vitézzel ö volt a legelső; ki 1703. decemberben Ber- 
csényihez szegődött és a kuruezokat Dunántúlra meghívta. Rákóczy ez- 
redessé nevezte öt, és 1704-ben a Dunántúli kuruez hadi mozgalmakban 
tetemes részt vett, ökényszeríté többi közt feladásra Pécset is. 2 ) 1708- 
ban részt vett a kölesdi győzelmes ütközetben, honnan 24 zászlót és 
a sók rézdobot ő nyújtá át személyesen Rákóczynak. 1 710-ban szintén a 
Dunántúl harczolt béri Balogh Ádámmal. A szatmári béke után birto- 
kán félre vonulva élt, és meghalt 1714 — 1716. között. Neje Domonkos 
Éva, Domonkos Ferencz kuruez gyalog dandárnok és sümegi várpa- 
rancsnok leánya volt. Gyermeke nem marad. Testvére : 

I. Ferencz szintén a kuruez részen harczolt, és 1 704-ban már 
alezredes volt, mint ilyen Soprony vidéken fogságba esett, de csak ha- 
mar Károlyi Sándor által aRabatta elfogott tisztjeivei kicseréltetve kivál- 
tatott. Ezután Balogh Ádámnak dandárnokká neveztetése mellett ennek 
lovas ezredét vezényletté; igy harczolt Kölesdnél is. 1709-ban a Han- 
ságon küzdött. 1710-ben ezredes lett. A szegszárdi szerencsétlen harcz 
után, hol Balogh Ádám elfogatván, lefejeztetett, Sándor Ferencznek 
sikerült megmenekülnie, és a Bakonyba vonult ; végre eapitulalván aj- 
kai jószágára vonult, innen Komárommegyei Csépre, hol második rend- 



ír i u a-ból az idósbbet (a Darás Erzse íérjéi) a közlött családfával összeliang- 
zásba hozva," Gergelynek irtuk. A Geneal. auth. gyűjtemény nev«zi meg több- 
nyire a hitestársakat is. 

') tySJ 1698- évi eredeti okiraton én Sándor Istvánt, mint Komárom 
vármegye esküdtjét (Jurassor), 1 aláírva — olvastam. Az i* bizonyos, hogy Sán- 
dor I s t i án 1700-ben Komárom vármegyei A. és F. böki pusztán egy nein«s 
udvart nyert királyi adományba , és abba beiktattatott. Lásd Féoyes Komá- 
rom várm. 112. lap. 

J ) „H a z á n k tf folyóiratban. Szerk. Török János , ki vannak adva a fel- 
adási pontok. 



SÁNDOR. 43 

béli házasságából Pázmándy Évától ül. Gergely és József fiait 
nemzette. Meghalt késő vénségében 1765-ben. *) 

III. Gergelynek több leánya és egy fia maradt: Dániel, ki 
1844-ben orvul megöletett. Ennek egyetlen fia Károly nyomtalanul 
eltűnt, valószínűleg 1849-ben a szóregi csatában — hol utoljára mint 
honvédtiszt láttatott, — elesett. 

J ó z s e f nek, ki Veszprém, Komárom és Esztergom megyék táb- 
labírája vala, nejétől Kutass Esztertől csak egy leánya maradt Sándor 
Eszter, ki Thaly István Komárom megyei főbíróhoz ment férjhez, s 
benne a Sándor család fíágon kihalt. 

A család czimere a paizs kék udvarában zöld halmon fiait saját 
vérével tápláló pellikán, a paizs fölötti sisak koronáján hasonló pelli- 
kán látható. Foszladék a paizs körül vörös és kék. 

Említést érdemel a sághfalvi Sándorok után maradt családi le- 
véltár, mely Thaly {István és Sándor Eszter unokája Thaly Kálmán 
ismert költő és írónk gondviselése alatt jelenleg Csépen őriztetik, és 
melyben 1228-tól több Arpádkori, úgy Zsigmond, I. Mátyás királyok- 
tól és más országnagyoktól kelt oklevelek, és Sándor László és Ferencz 
kurucz ezredesek érdekes magán levelezéseik foglaltatnak. 

Sándor család. (Gyarmathai) Közülök Mihálynak ivadé- 
kát mutatja a következő táblázat. 

Mihály 

több várm. tbiró 

( Hávor Teréz) 

Károly Francziska Lajos Albert József 

estei Férd. (Stettner m. helytart. kamarai titkár 

huszár alezredes János iktató f 1843. máj. 2. 

1843. es.k. kapit.j 1848. kora 50. évében. 

Magyarországban is több Sándor nevű család létez, melyeknek 
származási fáját nem ismerve, csak egyes tagokról szólhatunk. 

Sándor István élt a XV. században, már 1450-ben csak öz- 
vegye Dorottya említetik. 2 ) 

Gyulai Sándor István Komárom megyei birtokos, a Posár csa- 
lád iktatásánál királyi ember. ") 



') Thaly Kál. közi. szerint. 

V Teleki Hunyadiak kora X. 261. 

*J Ugyan ott. XH. 278. 



44 SÁNDOR. 

Sándor János 1600-ban Zemplin vármegyében Szogh helységre 
Berzeviczy Andrással adományt kapott. *) 

Sándor Simon Zala vármegyének 1618-ben tszolgabirája volt. 2 ) 

Arad vármegyében Sándor László nemességet 1825-ben hir- 
dettető ki. 3 ) 

Sándor család. (Csik sz. domokosi és Csík sz. Mihályi.) Ős 
régi székely család, melyet a székely krónika 4 ) a székelyek legrégibb 
ismert főnökétől Zandirham rabonbántól (888 évben) hoz le. Ls van 
származási fa, mely Zandirhámtól a krónika és más hagyományok után 
a családfát egy pár nemzedék után két fo ágra szakasztva ízről izre a 
legpontosabban és oly szabatossággal adja elé, hogy azon még a legré- 
gibb időkből is minden nemzedéknek felesége is meg van nevezve. 

„E hagyomány — irja [Kővári 5 ) — a kritikát nem állja ki, u 
azonban a két ág közti család egységet nincs ok kétség alá venni, mi- 
ért is mind a két ágat a nemzeti fejedelmek alatt élt ősöktől, honnan a 
nemzékrend teljes hitelesen lehozható, kezdve következő táblázatok 
mutatják. 

Lássuk előbb a csik-szent-mihályi ágat, kinek törzsöke 
István a XVII. század elején éh, ettől a következő ágazat sarjad- 
zott le : 

István 
(Apor Kata,) 

Péter 
(Nemes Bom.> 



Jáuos 
Csíki alkapit. 1694. 
( Angyalosi Erzse) 



Ii. látván. Klára Zsuzsa, 

(Imecs Bora.) (ímecs Mózs.) (h a*, m. Biió 

Sándor) 



II. Páter Ágnes Zsuzsi 

(Ki), fcsékely Jul.) (Káli Kún Máty.) (Bialis Ján ) 

(folyt. kút), lapnn.') 



*) Szírmay, C. Zcnaplin No*, top. 296. 

•) 1618. evi 49. törv. ez. 

') Arad várm. jegyzőkönyv í>82. sz. a. 

4 ) A nemes székely nemzet Conatítutiöja. Pest 1818. 276. 294. 1, 

*) Kővári Erdély new Cealádai 221. lap. 



81ND0K. 



45 



II. Péter, ki os előbbi lapw. 
(kii Székely Jul.) 



HL Péter. 
Horváth 

Zsófia) 



Ferencz. Pál 1758. Zsuzsa Gáspár 

esperes. (Szeredai (Szabó Gáb.) (Török Róza) 
Ágnes 



Antal Pál Mihály. 

(Péchy Mária) (Simáotics (Halmágyi 

~£S ' Ter<!2 > """ 

fMinier) 



Erzse) 



Ignácz 

(Dindár 

Jozefa) 



Ágnes 



József. Bora. 



János Ignácz. László 

(Medgyes JCata) (Kovács 

Zsófi) 



Anna 
(Nagy 



Ferencz 1815. László Jozefa Juliana 

épül biztos (Déesei N.) (Halmágyi Zöld) 
(tap. Lázár Veron ) ^jj/"^' István) András) István) 



István Jozefa 

tart. biztos. (Bokros 

(Gyergyay Klára) András.) 



György. Bálás. Póli. Ágnes 



A táblázat elején álló János 1698-ban Apafíy alatt Csiki alka- 
pitán, utóbb Tököly híve, 1704-ben Rákóczy val tart, és Csikót a forra- 
dalom részére szerzi, mint csapat vezér (tán ezredes) működött is. 2 ) 

E család egyik tagja őrzi, és mint írják máig is Ignácz utódai- 
nál van a székelyek kérdéses áldozó pohara, 2 ) melyre Sándor Péter 
neve és az 1412. év van metszve ; nevezett Pétert e család ősei 
egyikének igényli. 

Ugyan a családból való János, Torda megyének volt adóiró 
biztosa, 1848. körül volt számvevője; ennek fia János az erdélyi 
kir. tábla számfblötti ülnöke M. Vásárhelyen. 

A Csik-szent-domokosi ágnak napjainkig terjedő nem- 
zékrende 8 ) következő. 

') Cserei Mih. Históriája 233—6 325. ás kbv 1. Beukő, Csik, Gyergyó e*e 
Kászon 52. lap. 

V Hon ás Külföld 1845. évi foly. 31. sx. kővári szerint. 
8 ) Kővári id. h. 221. 



46 



SÁNDOR. 



János 

(Gáborfi Kata) 



I. Mihály 
( Boros Ad na) 

II. Mihály 
(Q áborfi Anna) 

János. 



Gergely 
plébános 



I. László 

Csíki fő kir. 

biró. 

(1. Domhi Mária 

2. MihálcI Zsusa) 



Péter. 



Zsuzsa 
(Boros Elek) 



fiThályt 
hadnagy 



János 
főkorm. 
titkár. 
1794. 
(b. Naláczy 
Anna) 



Anna 
(Imecs 
Mózses) 



ÜL Mihály 1815. 
csíki fő kir. b. 

fl841. 

(gr. Káinoki 

Mária) 



István 1815. Róza 
főposta (Vas Fark) 
mester 



László 
kir. táb. ülnök 
fl835. 

(b. Szentkereszti 
Bora) 



Júlia Mihály. 
(Lázár 

Ant.) 



László. 



Zsuzsa. 

(Henter 

József) 






Mária. 

(Gyárfás 

Lajos) 



Nina. Róza. László. Dénes. 



2-P 



Ez ágból valók Menyhárd, 1549. körül, kinek neje szárhegyi 
Lázár Anna volt, továbbá Judit Apor Andrásné 1680-ben. 

Ez ágból következők voltak Csikszék elkapitányai : Mihály 
1638-ban, Péter 1640-ben, Gáspár 1771-ben, ') 

ÜL Mihály, előbb 1801-ben administator,. 1802-ben Csikszék 
fökirály bírája, meghalt 1841-ben. 2 ) 

Sándor János 1621-ben Bethlen Gábor követe a haiuburgi al- 
kudozásra, 3 ) tán az, ki e családfa élén áll. János a fökormány széki 
titkár (1794), ki Kovárynál tévedésből 1750-ben megholtnak iratik, 
1815-ben kir. táblai ülnök volt. 

Sándor család. (Xénosi) Szintén székely család, mely utóbb a 
megyékre szakadt. Mihály 1591. jul. 19-én Kénosi telkére uj ado- 
mányt vett Ennek utóda Pál, kitől a családfa így alakult : 



') Benkő, Csík, öyergyó és Kászon, 53. lapon. Ezeket nem tudjak a esa 
ládfán kijelölni. 

') Ugyan ott 52. lapon. Ellenben itt a királybírók sorában nem találjak a 
táblásatoo álló I. L á s z 1 ó t. 

') Kazy Hist. libro 2. Kállaynái 



SÁNDOR. 47 

h Pál 1690. 
(galambf. Nagy K riszt.) 

ÍI. Pál. Zsigmond Gergely Mihály 

Krisztina 



ÍW. Zsigmond. Ma«. 1701 - itólömester 



(SzenMványi ( Daczí Mib > 

MáriaJ 

József Klára György Sámuel Gergely 

(Horváth Mária) (Dániel Fer. j (Dósa 

j k. , Margit) 

i __, János 1780. 

Zsigmond. Mózsee. Zsófi. Judit. aranyos sz. 
(Páifi Mária) alkir. biró 1794. 

Mózses f 1809. Lajos""" 1 ( Barcsai K,ara) 

(Palatkai Terez) (Símén Erzse) 

János Amália Gergely 

(Cserényi Júlia) (Földvári f 1862. 

Pál) (Barcsai Mária) 



Lajos. Miklós. József, és leányok. 

I. Pál Apafi alatt kezesül a portára küldetik , majd Erdély el- 
szakadva a töröktől , ott fogságba esik. Szerencséjére Tököly fejede- 
lemnek választatván, kibocsáttatik és haza szabadul Galambfalvára, l ) 
hol valószínűleg felesége után birt. Egyik fia Gergely ezen jogon 
de Nagy Galamb falva irta előnevét, és 1667. 1669. 1676-ben 
Udvarhely szék alkirály birája volt, 2 ) utóbb itélőmester 1717-ben. 3 ) 

János 1794 Aranyos szék alkirály birája, és az unitária egyház 
világi ülnöke. 

Mózes 1794-ben szintén az unitária egyház világi ülnöke. 

Sándor család. (Farczádi) Udvarhelyszékben M ó z s e s adó- 
iró biztos 1848-ban; Elek N. Enyeden ügyvéd, jelenleg azon város 
főhadnagya, testvérei János birtokos és József fel-enyedi reform, 
lelkész. 

Sándor család. (Szent-léleki) Udvarhelyszéki székely család, 
előbb „udvarhelyi" előnévvel, utóbb egy rés/e szentléleki előnév- 
vel él. I. Ferencz a Rákóczy forradalma alatt mint hat éves árva- 
ságra jutott ; felnölvén Kászoni Annát veszi nőül, ettől lett fia II. F e- 
rencz, kinek Bóór Sárától több gyermeke közül I g u á c z 1840. 
körül a dévai kir. urodalom főfelügyelője, utóbb kir. fő tizedbór- 
tárnok , jelenleg nyugalomban. Neje szentléleki Sándor Apollónia, 
kitől fiai János és József, a hirlap irodalomban czikkeik után 

l ) Cserei Mih. Hist. 213. 

V Kállay Székely nemzet. 279 

*) Cserei iá. h. 422. 



48 ríkdor. 

ismeretes egyének; János 1848-ig kir. kincstári fogalmazó gyakornok, 
1861-ban Kolosvármgye úrbéri törvényszéki választott ülnöke; leány 
testvéreik: Antónia, Alojzia és Teréz. — Atyjok testvérei 
Mária, Rozália és Katalin. Nagy-atyjoktól lejövő oldal-ág An- 
tal, János és József, kik közül Antal kir. erdösz-hivatalnok 
volt, meghalt 1861-ben. Jánosnak gyermekei a feljebb említett Apo- 
lonia és Albert kir. kincstári tiszt, ki 1859-ban halt meg. ') 

Sándor ctMÜád. (Jánosfalvi) Szintén erdélyi család, melyből 
István homorod-karacsonfalvi unitárius lelkész 1848. körül. Valóazi. 
nüleg rokona és kortársa FerenczA székely-keresztúri unitár 
lelkész. 

Sándor család. (Lokodi) közülök Sámuel Küküllo* megyé- 
ben törvényszéki ülnök 1827. körül. Mózses Zarándban 1838. körül. 

Sándor család. (Oláhfalvi) István 1827-ben, Dániel 1836 
ban, Péter 1848. körül Oláhfalva kiváltságos város tanácsnokai. 

Sándor család. (N, Magurai) Mihály a baláafalvi gor. egy. 
egyházi szentszék ügyvéde 1837. körül. 

Sándor család. (Derzsi) Küküllo megyében Gergely tör- 
vényszéki ülnök 1825-ben. 

Sándor család. Sándor János 1717-ben HL Károly királytól 
régibb nemességében uj czímeres nemes levél által megér ősit etett. 2 ) 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren koronán ágaskodó, 
kettős farkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot a másik lábá- 
val borostyán koszorút tartva. A paizs fölötti sisak koronáján két kiter- 
jesztett fekete sasszárny között kivont kard áll, hegyével fölfelé, rajta 
zöld borostyán koszorú. Foszladék jobbról ezüstverös, balról arany 
kék. 3 ) 

Sándor családi néven több emlékezetes egyént találunk még kró- 
nikáinkban, kiknek családi vérségöket nem ismerjük, ilyenek : 

Sándor András, született Tordán 1529-ban, Wittebergában ta- 
nult 1559-ben ; utóbb dévai pap , 1577-ben Superintendens volt Er- 
délyben. 

Sándor Gáspár 1677-ben Apafíy párizsi követe, tán a csíki 
Sándorok körül. 

Sándor Mátyás vitéz legény, 1644-ben L Rákóczy György 

') Török Ant köiláae sí. 
*) Collect. Herald, nro 576. 
*) Adami Scuta gentil. tomo XI. 



SÁNDOR. . 49 

hadseregében Magyarországon táborozván, „szárai lövék, farkasbSrin 
is más golyóbis által mene." ') 

Sándor Gergely „régi próbált hadnagy Apaffy korában. *) 
Valószínűleg a csíki Sándorok közül. stb. 

Lehoczky szerint 3 ) több kihalt Sándor nevű család volt. 
Ilyenek a Sándor máskép Czibak de Baba*azent-Péter 1422- 
ben Bács vármegyében. Rhédei Sándor 1480-ban. 

Város-dobosi 1396-ban Szabolcs megyében. 

A Kisdi Sándor család beiktattaük Galaihon, Király-halmán. 

Maczfalvi Sándor család Vasmegyében osztályosa a Nádasdi 
családnak stb. 

Ilyenek az ujabbi időkben Erdélyben Sándor Sámuel Kolos 
megyében szopori és n. nyúlási birtokos. 

S. Sámuel Dobokában szávai és szentpéter&lvi birtokos, Fé- 
lrenéz ugyan azon megyében sárvári birtokos. 

András lomperdi, Borbár a örökösei Kraszna megyében 
markaszéki birtokosok. 

Lászlé ésLajosF. Fejérmegyében ivánfalvi birtokosok stb. 

Sandorbásy család. (Gencsi) Szatmár és Közép-Szolnok vár* 
megyei régi nemes család , mely Szatmár megyei Gencs helységről 
irja elÖne vét ; e helységben Sándorházy László több érdek társával 
1087-ben rész birtokára adományt vitt *) 

16G5-ben Sándorházy Ferencz nejével Tbúry Zsuzsannával 
és másokkal Szatmár megyei Rápolth, Tyúkod és Danyád helységben 
részbirtokaikra királyi adományt vitt. *) 

£ század elején Szatmár megyében Alsé-Szoporon bitokosok 
Sándorházy János, István és József. *) Jelenleg Júlia és 
J ó z b e f Özvegye Balási Polixéna. János birtokos Torda megyében 
Idecs-patakán. 

Dániel 1827. körül Kolosvárott tartományi €6 számvevőségi 
tiszt volt. 

Sánka család. (Föll bárti) Arad vármegyei nemes család. 1779- 
benArad megyében Sanka Lajosnak fia Lajos birtokos nemes. 

') K«mér>y J, Önéletírása Saalay L. által 481. 
*) Bethlen Miklós szerint Kállaynál 280. 
•) Lehoczky StcmmaL II. 349. 
4 ) Szirmay, Szatmár várm. II. 40. 
6 ) Ugyan ott 123. 127. 223. 
•) Ugyan ott 1*2. 

lUGYABO&SZiCt 08ALÍDAI X. KÖT. _ * 



50 SANKo. — SÁNTHA. 

1820-ben éltek József és Lajos, ez utóbbi Arad vármegyei al« 
szolgabíró. 

Sankó család. (Sankoházi) Dunántúli régi nemes család, ragu- 
zai származású. l ) Első ismert törzse János 1529-ban késmárki pa- 
/ancsnok. 

Gáspárnak fia Boldizsár 1638-ban kis-komáronú kapitány, test- 
véreivel Istvánnal és Miklóssal kapták Marosd, Sz.-Mihály, Sz.-Király, 
Hosszúfalu helységet, a nyíri pusztát Somogy vármegyében, továbbá 
Szél, Szanács és Cher birtokot Tolna vármegyében, melyeket előbb 
1552-b<m Buzlai Mózses és Mutnoki Mihály magvaszakadtán Komor- 
nik János birt; 1721-ben ugyan ezen birtokokat Sankó Miklós és Bol- 
dizsár bevalották Balogh Jánosnak és 1727-ben gr. Harraeli Rajmund 
7 1 ezer forintért Hunyadi Istvánnak és Antalnak átbocsátotta. *) 

1 723-ban már. Sankó Boldizsárnak csak özvegye Kisfaludy 
Anna élt. 

Az-eltfbbi, 1638-ban élt Boldizsár nővére, vagy leánya volt K a t a- 
1 i n Pethö Miklósné, kitől a Márfi, Babocsay és Rumy leány-ág szár- 
mazott. 

Leány-ágról vérségben állt a Sankó család a Fáncsy-akkal. 

Sánsz család. Trencsin megyében az 1C88. évi nemesi össze- 
írás szerint Dubnicz helységben lakott. Valóassinüleg egyike a gróf Illés- 
házyak által telepített és utóbb nemességre emelt családoknak. 

Sánihn család. (Kis-Csepcsányi) Sántha nevezetű nemes csa- 
lád Bihar, Esztergára, Heves, Hont és Szatmár vármegye nemessége 
sorában áll. 

A Bihar vármegyei Sántha nemzetség Kis-csepcsányi elönevet 
visel és elönevénéi fogva Turócz megyei eredetűnek tűnik föl ; közü- 
lük ismeretesek László, 1806-ban Bihar vármegye főszoígabirája, 
és ugyan akkor József azon megyének fopénztárnoka és táblabí- 
rája. 3 ) Ezeknek utóda 

János 1848-ban szintén Bihar vármegye harmadik alispánja. 

Tán ezen családdal azonos azon Sántha család is, melyből Sán- 
tha Sándor és Ed várd Arad megyében 1827. évben nemességü- 
ket kihirdettették, *) Ezekkel szintén rokonnak Utszik Sántha Saru 
dor, ki 1848-ban Csanád vármegyének másod alispánja volt. 

') Istvánffy Hiet.. libr. X. 1685. évi kiadás 102. lap 

*) Lclioezky Stcinmat. II. 350. 

s ) B, Vay László, Ndmet hivseg, 609. Ö10 

*) Arad várm. jegyzőkönyv. 1108 ée 39. sz alatt 



SÁNTA. — SAPIUBKI8. 51 

Szatmár megyében e század elején a Sántha család Gencs hely- 
ség birtokosai között olvasható. ') 

Zemplin vármegyében szintén a nemesek sorában álL *) 

Trencsin vármegyében az 1646. évi nemesi összeírás szerint Lat* 
kóczon székelt Sántha család. 3 ) 

Hont megyében a Sántha ncvü család főleg Demónden székel, 
közülök időnként többen a megyeriéi viseltek hivatalt. Egyik ágának, 
törzse Sántha Mátyás, ennek Kelecsényi Annától iia István, enr 
nek Dávid Annától fia volt Lőriacz, ennek Patók Évától fia 
Károly. 

A Sántha név a Besze család egyik ágának is volt neve, mint 
egy vallomány tanúsítja. 

Sánta család. (Csik tusnádi) Csikszéki székely család. Közíi- 
íök István erdélyi kincstári titoknok 1840. körül. Mátyás Kolos- 
várott kath. egyházi éneklő, ennek fia István ügyvéd. Másik Ist- 
ván Marosujváron tanító és kántor; Dénes Szászsebesen sz. Fó- 
renczes szerzetes. István szárazpataki lelkész , Imre killyénfalvi 
kath, lelkész. 

Valószinüleg ennek egyik ága a csik-kozmási Sántha család, 
melyből Gr y Ö r g y Magyarországban Örkényi posta mester, született 
Tisza-Kórodon Szatmár megyében 1792. april 24-én. 

Sántha család. (Sóváradi.) Melyből Károly Marosszékben 
adóirói biztos 1848-ban. 

Nem ismerjük előnevét a következőknek: Sánta Imrének, 
kinek neje Nagy Erzsébet érszodorói és érhatvani birtokos. 

Sánta J á n o s n é Farkas Anna Háromszékben és Csikszékben 
birtokos stb. 

Sapharics család. Valószínűleg kihalt. A czímeres nemes le- 
levelet, (mely Nagy János győri búza kereskedő hagyománya közt ta- 
láltatott és innen Győr vármegye levéltárába *) tétetett,) Sapharics 
Bernát, György és István és Zalathnok György 1517-ben II. 
Lajos királytól kapták. 



') Szirma}', Szathmár várm. II. 38. 

2 ) Szirmay, C. Zemplin uoí. top. 116. 

a ) Szontagh Dán. közi. 

4 ) Uirleltetett a tim. m. kir. helytartftsúg >jiltal 1812 évben jul. 7-kén 
16149. szám alatt, éa a Budapesti Hírlap hívaUlog ErtesítojcTjen 1360. évi 104. 
számában. 

4* 



52 SAPONARA. — SÁJRDY. 

Sapouara család. Saponara F ü 1 ö p császári hadvezér az 1687. 
évi orBsággyülésen magyar honfiusítást nyert. ) 

Sappi család. Sappl János 1791-ben II. Lcpold királytól ka- 
pott c/íroercB nemes levelet. 

Czímere négyfelé osztott paizs, az 1. vörös udvarban zöld téren 
.kében fehér pollikán ül, fiait melle vérével táplálva ; a 2. és 3. 
arany udvarban zöld téren magas fa zöldéi, a 4. vörös udvarban kék 
mezü kar könyökölj kivont kardot tartva. A paizft fölötti sisak koroná- 
ján ssintóa kékmező kar nyugszik kivont karddal. Foszlatták jobbról 
r vörös, balról aranykék. a ) 

Sápy család. Szabolcs vármegye nemessége sorában találjuk 
nevét beírva. 

Sarády család. Doboka vármegyei nemes család, írják nevét 
„Sanrady a -nak is. A múlt század elején 1 702-ben mint Doboka megyé- 
ben Szent Andráson birtokos, és a só jövedelemnek is részese emlííe- 
etik. á ) Rkkor ólt I. Z s i g m o n d és ily családfát alkototott : k ) 

Zsigmond ' 
(az.-györgyi Daczó Zsuzsi) 

II. Zeigrnond Klára Judit 

1730. (Damoko8 (laiecs 

(Kití sárosi István.) Mátyás.) 
Sáros; Erzac) 



Sámuel. Zsuzsi 

Anna"? ' ( Gcrenf, y László) 



(PoBgrácsBold.) 

Sáráudy család. (Sárándi) Bibar vármegye kihalt régi esaláda, 
melyből Sárándy Mihály, Boldizsár és Imre 1552-ben Bihar 
megyei Sáránd helységben 26 portát bírtak. 6 ) A XVII. század elején 
élt a családból Miklós és János, kik 160o.jun. 5-én czímeres le- 
velet vettek, mely azon évben Bihar megyében ki hirdettetett. 

Sardagna család, de Meanburg et Hohenstein, János az 
1836. évi országgy ülésen a 47. torv. czik folytán honfiusítatott 

Sárdy család. (Sárdi.) Alsó Fejér megye nemessége sorában áll. 
Valóarinülcg ebből ered azon Sárdi Sámuel, ki 1767-ben Páriz Pápai 
szótárának Bod Péter általi második kiadása költségeit viselé. 

') i<#7, évi 23. tör?, ez. 

a j Adami SenU gontil. tomo XI. 

• Bodor, Doboka várni. 217. éa Benkfl Transylv. 

*) V rtfc At>taU 

Euna. 128. 



sírfíczky. 



53 



Köfcülók sárdi Sárdi János 1794-ben Alsó Fejér megye kirá- 
lyi perceptora* 

Zsigmond és József azon megyénél 1848. körül tisztvíse- 
' lök. Az utóbbi J ó z s e f e t 1848-ban az oláhok több nemes birtokos- 
sal meggyilkolták. — L á s zl ó örökösei birtokosok Sárdon jelenleg. 

Más ágból, vagy külön családból származott Sárdi István, 
1794-ben az unitáríai egyház tordai és aranyosi járásában esperesi se- 
géd; és Sámuel 1836-ban árkosi unitárius lelkész. 

Sárficzky esalád. (Barbózai.) A név hangzásánál fogva — mint 
ez szokás — lengyel eredetűnek is hiszik és rokon származásúnak vé • 
lik a Paprocius által említett hasonnevű családdal, *) Bizonyos az, hog) 
Nyitra megyében élt^ s onnan szakadt Krassó vármegyébe, hol Sárficzky 
János 1829. aug.évi 2-án kapta ado- 
mányban B a r b ó z a helységben* bir- 
tokát, melyről a család elönevét is írja. 
A család czímere — - mint itt a 
metszvény mutatja — - a paizs arany 
udvarában vizirányosan fekvő' kék 
szelemen, abban arany korona nyug- 
szik, nyíllal rézsútosan átütve , ágy 
hogy hegye a felső, tolla az alsó arany 
udvarba nyúlik. A paizs fölötti sisak 
koronájából három strucztoü nyúlik 
fel, úgymint kék, arany, vörös, Fosz- 
ladék jobbról aranykék, balról ezüst 
vörös. 

Á nemzékrend családi közlés sze- 
rint következő : 




János 



Sárfiezky H, 



Mibáíy 

cegyedi 

plébános 



János 
ü&rbótfát 
kapja í<829. 



Mihálv 



Mihály 
hadnagy 1809. 
elesett Lipcsénél. 

Antónia Emília 



János Teráss Erzsi 

szül 1804, (B« : zck (JaUonMsfcy) (Jlgerné) (Henez) 
lak. X. Kikindán László) 
(PoiimWger Anna) 

Leopoldina. 



Lásüló. Emma, Kó^a. Mária. 



') Papresü Ofbis Poloaiae ÍX. 680. 



54 SÁRFI— SARKAD1. 

Sárii család. E néven ismeretes azon Sárfi Ferenez gyön 
kapitány, kit 1526-ban özvegy Mária királyné férje a Mohácsnál elesett 
II Lajos tetemeinek fblkerestetésére lovas katonák adatása végett meg- 
keresett és ki maga is a test feltalálásábann részt vett *) 

1646-ban Sárfi Katalin Zmeskal Dániel özvegye volt, midőn 
Zmeskal György ellen tiltakozott, mivel es Hont megyei egyházas-ma- 
róthi birtokait elzálogítani szándékozott. 

Surioy család. Erdélyi nemes család. A nemességet 1673, 
mart. 10-én Sártoy György szerzé; ki nemes levelét azon évi april 
6 -áu Kolos vármegyében hirdettetéki. 

Sár iee család. SÁrics István 1751-ben M. Terézia király- 
asszon} 7 által emeltetett czímeres nemességre. 

Czímere vízirányosan kétféle osztott paizs, az akó rész húsz 
ezüst és kék koezkára osztott udvart képez ; a felső vörös udvarból 
derékig látható oroszlán nyúlik föl, első lábait ragadozásra készen 
tartva. A paizs fölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik fel, 
és vörös zászlót tart. Foszladék jobbról arany vörös, balról ezüstkék 8 ) 

Sarka család. Sarka Péter, János, és András 1686-ban 
Leopold király által emeltettek czímeres nemességre. 4 ) 

CVímerök a paizs kék udvarában zöld téren álló vörös ruhás, 
prém-kalpagos, fehér öves magyar vitéz, oldalán fekete hüvelyű, arany 
markolatú kardja lóg, balkezét csípőjére támasztja, Jobbjával őt arany- 
buza kalászt tart. A paizs fölötti sisak koronájából fehér bárány emel- 
kedik ki. Foszladék jobbról ezüst vörös, balról aranykék. 5 ) 

Sarkad! család. (Sarkadi) Bihar, Békés megyei kihalt régi ne- 
mes család, melyből Sarkady Ferencz 1552-ben Sarkadon 35 portát, 
Sarkad-ősiben 2, Kötegyánban 16, Köte-Tarcsán V/ 2} Mező -Panaszon 
15 portát, és egész Tarjánt birta. 6 ) 

1562-ben Sarkady Farkas birt Arad megyében Bankamo- 
ráczon 7 ) 



•) Katona Hist. eritica tom. XIX. p. 697 

s ) Szentbe»edi Convcnt prot. M. pag. 165. 

•) Adami Scuta gentil. tonio XL 

*) Collect. Herald, nro 824. 

') Adaini Scuta gentil tomo XL 

•) Bielek, Majores Hungarorum 113 — 157. 

r ) Fábián, Arad vármegye 29, 



BÁRKÁNDI. — SÁRKÁNY. 55 

Szatrnár megyében Gencs helységbeii birtokrészükre Sarkady 
Mihály és Péter 1747-ben vittek adományt. *) 

Zemplin vármegye czímeres nemes családai közzé sorozza a Sar- 
kady családot. 3 ) 

Sárkándi család. Ismeretes tagia a XVL századból Sárkándy 
Pál, ki 1547-ben a smalkadi hadban, 1552-ben a palásti ütközetben 
vett részt. Í553. nov. 30-án 3 ) már Eger vára kapitánya volt Bornemi- 
sza Gergelylyel , az volt meg 1556-ban aug. 10-én is *), söt 1657-ben 
is. 6 ) Névéi akkori ortographia szerint Zarkandynak irta, 6 ) de bizo- 
nyosan „ Sárkándy a -nak ejtek akkor is. Egyik leányát Békés Gáspár 
vette nőül 1575. körül A másikat, Annát Wesselényi I. F erén ez 
birta nőül szintén 1570 körül. 

Sárkány család. (Akosházi) Régi nemzetség, melyből a XVL 
század első felében különösen Ambrus az ország nagyjai közé emel- 
kedett. 

Elönevét a család Akoshazáról irta, mely valószínűleg Zala 
folyó mentében Kávás falu szomszédságában a mai A k o s f a puszta 
mellett vagy helyén feküdhetett ; miután ma A koshaza helynevet 
Fényes geographiajában nem találunk. 

Sokkal nehezebb meg mondani, honnan vette a család „Sárkány u 
nevét ; tán faluról alig. és ha igen, — ez esetben is melyik Sárkány- 
ról 7 ) ? miután ily nevű helység és puszta Zemplin, Esztergám, Fejér 
megyében fekszik. Soprony megyében van Bo-Sárkány, Szil-Sárkány ; 
söt van Erdélyben Fogarasban is Sárkány nevű helység. Es bizonyosan 
ez utóbbi volt azon birtok, melyet Hunyadi János kormányzó Muga Já- 
nosnak és Csobánnak ajándékozott, de később meg tudván, hogy an- 
nak egykori jogos birtokosai Sárkányi Lörincz volt, és ennek, fiától 
Jakabtól, unokája Ádámhoz tartozik, 1455-ben Sárkány Ádám- 
nak vissza adományozta. 8 ) E szerint e Sárkány , (vagy Sárkányi) csa- 
lád sem azonos az ákosházi Sárkány családdal. Es valószínű az is, hogy 
ez erdélyi Sárkányiak közül volt azon Sárkány Mihály is, kit Szi- 
lágyi Mihály az erdélyi részekhez 1458-ban gyors hírnökül használt. 9 ) 

Az ákosházi Sárkány családról bizonyos, hogy Zala várraegyé- 
ben volt legrégiebb hazája és leginkább a Dunántúl maradt mind végig. 
Itt élt 1453. körül Sárkány László, ki előnevét Sárkány Szigetről 
irta, és kitől következőleg származtatják 10 ) ivadékát. 



*) Szirmay Szatrnár várm. II. 40. 
s j Szirmay, Cottus Zemplin. not. top. 116. 
•) Lipthay levéltár XíX. 753. 
A ) Kemény, No ti ti a Cap. Albens II. 90. 
$ ) Magyar leveles tár I. 239. 

*) Ugyanott, és Mocsáry Nógrád várm. leírása III. 34. 
') LehoczkV Stemmat. II. 351. az Esztergám megyebelit véli. 
•) Teleki, Hunyadiak kora X. 475. 
•) Ugyan ott X. 572. 

I0 ) Greneal. authent ÍI. Lehoczky Stemmat. II. 351. A kettő közti ne'mi 
különbséget alább ériniendjük. 



5G 



SÁRKÁNY. 



I. tábla. 

László 

1453. 

(1. Pogány Ilka. 

2. Aranyady Kata) 



Bertalan. Antal. Ilka. I. Benedek 
1463. t ( A1 aP* 

^N. Borbán) Boldize.) 



Kata 
(Sibrik 
Tóbiás) 

i 

Pál 
(Laki ZBÓfia) 



Bernát 
(N. Anna) 



Kata 

(Sem) i eh 
Horváth 

Miklós) 



Lörinez István, Dónes. Demeter. Mihály. 
(Balásfalri 
Margit) 



II. Beuedek. FeientA. Gáspár. Boldizsár. 



Dórié I* János 1. Ambrus í Ferenez 

(Bottfea (Erdödy Pozsonyi főlsp. (Szelestey 

Múivas) Petronella) elesett 1526. Bora) 

j (Záblathi Zsófia) 

Orsolya Zsófi Margit Bora 

(I.Czobor (1-Bársonyi (Me/.Őlaki (gersei 

Gáspár. Boldizs. Ferenez.) PethÖ 

2. Bakich 2. Tóth Antal) 
Péter) Tamás) 



íí. János. 
11. István. 



Imre. 

(Ziar? 

Margit) 



I. Miklós. I. István 



IV. Miklós XT; Sl 

,.. ..^ , jj. Ferenez. 

IV. Jáoon Í7í ÍTT 1 
(Fiit v - János 

£rí 




II. Ambrus Yineze £5 í* or & 
(Oroszlánkól £\Batthyány 

Kata) ? Miklós 



'ittfer 
rsac) 



1 



Erzse üonsi II. Miklós 1614. - 

(Haszár (Sághy (1. Forgiich Zsófia 
Mátyás) Zsigmond 2* Lengyel Fruzsina) 



Zsófi Erzse HL Miklós 1655. 

(Bahoczai (Safarich (1. Darabos Kata) 
Pál) István) 2. slav. Sándor Zsuzsi) 

V. János IÍÍ. István Judit Erzse 

(Latersberg (Ofskay (1. Kisfaludy János (Illéiiházy 
lióxa) Éva) % FaJnssy Miklós) Ferenez; 

Mária 



Kata 
(Szogedy (Bezíre'dy 



Ferenez 
t 



SÁRKÁNY. 



57 



A családfa élén álló Lászlónak ') két nejétől két leánya és 
három fia marad ; a fiak közül I. Benedek és Bernát fiaikban és uno- 
káikban kihaltak, maradt magúi maga Bertalan, a kinek nem tudni 
micsoda családból eredt nejétől Borbalátói gyermekei volt : D ó r í s 
Botka Mátyásné, I. J á n o s, I. Ambrus és I. Ferencz. 8 ) 

I. Jánosnak Erdödy Petronellától 3 ) a táblázaton álló négy 
leánya 4 ) maradt, u. hl I. Orsolya előbb Czobor Gáspárné, utóbb 
Baki eh Petemé, 2. Zsófia előbb Bársony Boldizsárné, utóbb fejér- 
egyházi Tóth Tamásné, 3. M a r g i t Mezőlaki Ferenczné, 4. Borbála 
gersei Pethő Antalné. 

I. Ambrusa család legnagyobb embere volt, már 1505-ben Po- 
zsonyi kapitány és főispán, midőn a híres rákosi országgyűlésen részt 
vett. 5 ) Jelen volt Szapolyai Borbála lengyel királyné koronázásán 
Krakkóban. 1520-ban már Zala vármegye főispánja, és Olnodnak Örö- 
kös ura volt. 1521-ben Insbruckban és Kölnben járt II. Lajos király 
és nővére házassága ügyében. Elesett 1526 ban MohácsnáL Lehoczky 
ezerint 1520-ben báróvá e ) lett volna, és szerzé Lednicze, és Hegyesd 
várát, Becset és Almásdot Korlátköi Osváttól, melyeket előbb a Páz- 
mán, Újlaki, Gyulai nemzetség bírt. 

I. F e r e n c z, kinek nejéül Szelestey Dorottya 7 ) áll, gyermekei 
voltak IL János, Imre, I. Miklós, II. Ambrus, Vincze, 
Klára és Borbála Batthyányi Miklósné. 8 ) Ezek közül 

1 ) Geneal. auth. II. — - Lehoczky csak Bertalantói kezdi a ne ni sék ren- 
det ; és ennek nejéül teszi Zábiáíhi Zsófiát, utóbb Szent Györgyi Farkas- 
nét, holott ez Bertalan fiának I. Ambrusnak volt felesége. 

2 ) Geneal. auth. II. szerint I. Ferenci atyai eredete függőben áll, 
▼agy Bertalan vagy Benedek na lehetett. De Lehoczkynál határozottan Berta- 
lannak fia. 

2 ) %y genealógia szerint, mert a Geneal. autb. szerint neje Zvojnovits 
Johanna volt, lehetett mindkettő is. 

4 ) Szintű az előbbi genealógia szerint , mert a Geneal. auth. szerint I. 
Ambrusnak leányai voltak volna mind a négyen. De az előbbi genealógián 
csak havon áll, Zsófia nem. 

*) Jászav P. A magyar nemzet napjai a mohácsi ve*sz után 156. 

•) Lehoczky ezt ugyan íi. A m b r ú h ról irja, de arról annál kevéebbe* 
hihető, mivel ha ke'söbb élt egy nemzedékkel. 

r ) Geneal. auth. II. szerint. Lehoczkynál egyik Ferencznek neje Ná« 
dasfly Darabos Oavát leánya volt; másik Ferencznek neje Bánffy Petro- 
nella volt 

•) Geneal, auth. U. szerint, Lehoczky csak Jánost, Imrét éa II. 
Ambrust említi. 



68 SÁRKÁNY. 

Ií. Jánosnak fia *) IT. I s t v á n, valószínűleg az ki, 1 (>25-ben 
az országgyűlés által Szála vár építésének felügyelőjévé *) 1630-ban 
pedig Slavoniában az oláhok ügyében biztosul neveztetik ki ; 3 ) ennek 
fia IV. Miklós, ennek IV. János, kinek Fitter Erzsébettől, utóbb 
Festetieh Pálnétól semmi gyermeke nem maradt. 

Imrének nejétől Ziar (?) Margittól fiaFerencz*) ennek fia 
III. János, kiben ága kihalt. 

II. Ambrus nak neje volt Oroszlánkeö'i Katalin, ettől a táblán 
álló két leányán kivüi fia II. Miklós, kinek első neje Forgách Zsó- 
fia, a második Lengyel Krisztina, ez utóbbitól két leánya és fia III. 
Miklós maradt, ki 1655-ben királyi adományt nyert Zala megyei 
Aranyadra. *) Feleségétől Darabos Katától három leányán kivül nemzé 
fiát III. Istvánt, kinek Ocskay Évától két leánya és egy fia F e- 
rencz maradt, de benne a család kihalt. 

E táblán, valamint a következőn sem áll azon Sárkány G y ö r g y, 
ki 1584-ben nejével Ujfalusi Dorottyával Komárom megyei Csúz, Jász- 
falu és Szemére helységbeli jószágát Tessényi Ádámnak elzálogo- 
sítja. 6 ) 

Egy másik perbeli genealógia következő nemzékrendet 7 ) mutat 
fel, mely a fbljebbivel adatok hiányában össze nem kapcsolható : 

II. tábla. 
Sárkány Péter. 



Ilona János 

(Isebor 
Tiiterati máskép 
Dómon vai János) 



Zsófi Sára Bora Dénes István Zsófi V 

(Dely (l.ZyliJános (Konda- f | (1. Mdethuzki 

Tamás) 2 imrekócxi koczy Miklós 

Uogáes György Mihály) 2. döbrentei 

3.Ticskey máskép Kiss Farkas) 
gekei Szalay 
Demeter) 



') Csak Leboezky szerint, mert a Geneal. anth. fiait nem matatja. 

') 1625. évi 20. törv. ez. 

*) 1630. éri 24. törv. c*. 

*) Lehoczky szerint, mert a Geneal. autb. senkit sem tesz fiául 

•) Oklevél. 

6 ) Fényes, Komárom várm. 121 125. t { s 127. lap. 

") Geneal. au'hent. II. 



SÁRKÁNY. — SÁRRŐZY. 



59 



Jánosnak e családfán két Zsófia nevű leánya áll, úgy látszik 
hibásan, az utóbbinak más neve lehetett. 

Sárának Zily Jánostól unokája Zily Ferencz, kinek Ferencz fiá* 
tói unokája Erzsébet Bakonyi GyöVgyné, ennek fia Bakonyi P á l 
I7ő8-ban már csak özvegye Radics Erzébet élt ; 

Zsófinak döbrentei Kiss Farkastól leány -ági utódai Egerváry 
József és Antal, kik uj adományt nyertek ; ezen Egerváryak mint 
alesperesek ellen perelt 1758-ban följebb nevezett Bakonyi Pálné öz- 
vegy Radics Erzsébet mint fölesperes Szála vármegye előtt, mindkét 
fél mint Sárkány családiutód , és ezen perben mutattatott fel a II. 
táblai nemzékrend, mint a Szála megyei levéltárban lévő perben H. 
betíi alatt látható. 

A család czímere a paizs udvarában koronából kiemelkedő mez- 
telen ember körül kerítve egy koronás kigyó (vagy inkább sárkány) 
által, melyet két kiterjesztett kezével azon ember fog. A paizs fölötti 
sisak koronáján szintén olyan ember, sárkány által körítve látható. 

Sárkány család. Sárkány Mihály 1756-ban M. Terézia ki- 
rályasszony által emeltetett nemességre czimeres levélben. 1 ) 

Czímere először függőlegesen kétféle osztott paizs, a jobb oldali 
vörös udvarban három arany búza kalászlátszik, kettő fölül, egy alább * 
a baloldali osztály vízirányosan ismét két udvarra oszlik, a felső kék 
udvarban arany sárkány ágaskodik, felkondorított farkkal, kinyújtott 
piros nyelvvel, az alsó ezüst udvarban zöld téren barna káró mellett 
szöllötöko zöldéi, róla három kékpiros szöllőfürt csüng alá. A paizs fö- 
lötti sisak koronáján szintén az előbbihez hasonló arany sárkány lát- 
ható. Foszladék jobbról aranyvörös, balról ezüstkék. 

Komárom megyében Gadóczon 2 ) birtokos (1847.) Sárkány Fe- 
rencz. 

Sark ó ci y család. Lásd Sárközy (Dobokai), cs. 

Sárközy család. (Nádasdi) Dunántúli régi birtokos nemes csa- 
lád, mely nevét — úgy látszik — Somogy megyei Nádasd pusztáról 
vette. 

Már a XVI. elején kiemelkedett nádasdi Sárközy Albert, ki 
1519-ben királyi ügy- igazgató lett. 3 ) 

1664-ben S. Gergely Nagy-Sitkén zálogban vesz egy negyed 
jobbágy telket 

') Colleet. herald, nro. 149. Adami Scuta gentil. tomo XI. 

*) Fényes El. Komárom várm. 113. 

*) Analecta saec. XV L p. 54. — Katona Hist. eritic. XIX. p. 172. 



60 8ÍRKÖZT, 

1 810-ban Gábor a nagyváradi kir. kamarai uradalom igazga- 
tója s több megye táblabírája. 

1825 ben S. Imre Somogy vármegye alispánja volt. Tán ennek 
testvére István kir. tanácsos 1816 ban, kitől a következő nemze- 
dék ered : 

István 
kir. tan. 1816. 
(Chernél Eszter) 

1 Albert Kázmér N. 

aztil. 1790. f 1860. septemvir. (Kocsi Horváth) 

1848. főispán. 1863. 

(Chernél Jalia) (telegdi Csanády 

Janka f 1860. 



r 



István 
f 1862. 



Titusz Dénes Béla Vincze. Ödön. Emília 

cs. k. szolgabíró (györgyfalvi (Sárköay (bnlasfaivi 

(Zsoldos Ida) Csépán Laura) Kis Miklós) 

Apolló) | 

Júlia. Ilona. Béla. 

A táblán állók közül Albert szül. 1790; június 1-én Somogy 
vármegyében, a hol a megyei pályán kezdó hivataloskodását, 1813- 
ban liszt aljegyző, 1817-ben rendszinti első' aljegyző,! 830-ban főjegyző, 
1836-ban másod — 1840-ben első -alispán, 1848-ban főispán lett; ós 
az 183V 6 évi országgyűlésen követ volt; 1846-ban reform, egyház- 
megyei segéd gondnok lett. Meghalt mellvízkorban Kisasszondon 1860. 
febr. 20-án, kora 70. évében ; eltemettetett Korpádon a családi sírbolt- 
ban. Nejétől Chernél Juliannától (ki 1842-ben halt meg) a táblán 
látliató hat gyermeke, és unokái maradtak. Testvére. 

Kázmér Fej érvárro egyének 1844-ben alispánja, utóbb a vér- 
tes-aUyi egyházmegye segéd gondnoka ; jelenleg 1860-tól a hétszemé- 
lyes tábla ülnöke. Neje telegdi Csanády Janka meghalt Pesten 1860, 
jan 12-én. Fia István meghalt Petenden Fej érmegyében 1862-ben, 
januárban kora 28. evében. 

Nincs a táblán József, ki 1840 — 1844-ig Komárom vármegye 
alispánja volt. 

Komárom vármegyében Bábolnán 1623-ban Sark özy Gáspár 
és János ellenmondtak Siesy JáDOS és Dallos Márton adományos 
beiktatásának ; 1633-ban pedig az áltaiok tervezett birtok elidegenítés- 
nek mondott ellent Taksonyi Pál. J ) 

*) Fényes, Komárom várni. 160. lap. 



bArközt. 



61 



Ugyan e család egy más ágának] nemzékrendi töredékét mutatja 
a következő két táblázat : 



Gáspár 
i « , 

Sámuel 
És a másik : 



Sárkösy János 
(Jankó Erse) 



József. 
János. 



János 

(Csicserv Erase) 



János 

1816. 

t 



László 
f 



György Klára 



Váljon e család ősei közül volt e azon Sárközy János? ki 
1447-ben a budai országgyűlésen Torontál megye követe volt '), nem 
tudjuk. 

* Valamint S. Gábor, ki 1661-ben Zarándmegyében Chercsén, 
BekÖnyben, Szentes-Királyon birt. *) 

Azt sem mondhatjuk meg, volt e, és mily vérséges viszonyban e 
család az alább következő dobokai Sárközy családdal ? stb. 

Sárközy család. (Kály) Nógrád megyében a XVII. századtói 
fogva két, söt három megkülönböztetett Sárközy családdal találkozunk ; 
lehet azonban, hogy régi eredetükben még is közösek. Egyike ezek- 
nek az Ebeczk helységben birtokos és Kály mellék vagy előnévvel 
különböztetett család. 

Ebből lehetett azon Sárközy Mihály, ki 1562-ben Hajnácskő 
várkapitánya volt, és elfogatván a török által, Istvánffy szerint meg- 
öletett a ) 

E családból volt bizonyosan Káli Sárközy János, kinek iva- 
déka néhány izén igy sarjadzott le : 



') Kovachich, Vestigia Comitior. 268. 
s ) Fábián, Arad várm. 29. 30. stb. lap. 
Ó Ieivánffy História, 1G85. kiadás 274. 275. 



62 SÁRKÖZ*. 

János 
(Dubraviczky Kata) 



I. Gáspár Erzse 

(Tercsy Judit) (Divinyi 

Mátyás) 



István II. Gáspár. Zsófia . Judit Erzsi. 
1652. (Beuicz (Tarcaányi 

(Palásthy Ferencz) István) 

Éva 

Zsófia 
(Gé*czy Péter) 

A Nógrád megyei jegyzökönyvek szerint 1652-ben éltek Ist- 
ván és Gáspár. Istvánnak 1664 és 1673-ban már csak Özvegye 
Palásthy Éva élt, és birt Hont megyében is Apátiban. 

1622-ben Sárközy Gáspár Nógrád vármegye szolgabirája volt, 
de aligha a táblán állók egyike, hanem azon Gáspár, ki a megyei jegy- 
zőkönyv szerint Sárközy Tamásnak TCbeczky Ilonától való fia volt és 
óit 1621-ben. 

1613-ban Sárközy Gergely Dóczy Istvánnal Pest megye Hü- 
gye helység birtokába iktattatnak. l ) 

1080 ban Sárközy Péternek neje volt Lénárt Erzsébet 

1700-ban élt e családból Gáspár, ki 1711-ben már a holtak közé 
számitatott 

1755-ben a nemesi vizsgálatkor István, Kály előnévvel mint 
Ebeczken lakozó produkált. 

1773-ban Sámuel esküdt volt. Czímere a paizs udvarában és 
a paizs fölötti sisak koronáján is galamb. 

Sárközy család. (Tegdes.) A Tegdes- Sárközy család Nógrád 
megyei Kis-Zellö helységben volt telepedve. Nemessége bizonyításakor 
többnyire régi nemesi gyakorlatra és 1623-ban költ nádori osztoztató 
parancsra hivatkozott. 

Osetil igényli Tamást, az 1658-ban élőt, úgy az 1684. évben 
a nemesi fölkelésben resatvett Sárközy Andrást, Jánost, (ki az 
1700. lajstromban mint szegény jelöltetik,) és Mártont. 

Az 1722. évi nemesi vizsgálatkor produkált János, utánna 
testvére András az 1626. nádori osztató parancsra hivatkozva. 

1726-ban produkáltak János és külön M ártón, mint Sárközy 
Tegdes családbeliek. 

1734-ban a Kis-Zellöben lakó .Sárközy család czíiu alatt. 

') S/cnthunedeJii Convent. 



SÁRKÖZT. 



63 



A 1755. évi nemesi Összeírás Kis-Zollöben találta Mátyást, 
Györgyöt és Ádámot. 

A Családnak azonban egy ága Heves vármegyében Csépá-ra és 
Bekes megyébe is telepedett, ezek ága következőleg sarjadzott le : 



Tamás 



András 1722. 

Csépára költóz. 
f 



István 

i " 1 

Gergely 



András e* állítólag György 
•j* a% árpádi ág 

törzse. 



1. Ferencz 

1722. publie. 

Csépára költoz. 



II. Andáfl 

Csépára koltöz. 

1755. publie. Nógrádban. 



Tamás 
I 

IV.Ferencz 



János II. Fereacz 
1755. Csépán 

publie. r 



I. Márton 
1806. hevesi 

insurgens 
lak. Csépán 



III. Perencz 

I 1 , 

V. Ferencz 1794. 
Békésben, Tárcsán 
Furtáson hús áros 
(Thury Erzsébet) 



Márton András Pál 
sz. 1786. sz. 1789. ez. 1795. 






János Ferencz István 

sz. 1797. sz. 1799. sz. 1801. 



Mihály 
Békésben 

maradt, 
sz. 1803. 



János. Gergely. András. Ferencz. Tárna; . 
sz 1796. ez. 1799. sz. 1801. sz. 1803. sz. 180G. 



•gr 

N » 

CM » 

t_t QO 



Sándor 
sz. 1805. 



A táblán álló három ág úgymint IV. Ferencznek, V. Ferencz- 
nek és I. Mártonnak fiaik 1840. évi sept. 3 án nyertek Nógrád várme- 
gyétől mint eredeti helyökröl nemesi bizonyitványt, ezeknek mindnyá* 
jóknak születési éveik a csépai anya-könyvi kivonat szerint neveik 
alatt állanak. 1840-ben laktak mindnyáján Csépán, hol akkor VI. Fe- 
rencz, L Mártonnak fia nemesek hadnagya volt. 

V. Ferencznek, ki 1794-ben mint mészáros Békés megyébe, Tár- 
csára, majd Furtasra szakadt, és debreczeni útjában halt meg, fiai mind 



64 



6ÁUKÖZY. 



vissza telepedtek Csépára, kivévén Mihályt, ki Békésén maradt 
mint iparosmester. Bihar vármegyében Árpád községben szintén van- 
nak Sárközyek, kik a foljebbi ág elismerése szerint is állítólag Csépi- 
ról szép atyjok Sárközy György által (ki Tamásnak testvére lett 
volna) szakadtak Árpádra, s idővel Szalontára es Sarkadra is átszivá- 
rogtak. Származásokat így igényük : 

Gvörgy 

CsépAról Árpádra telep. 

p— — * " % 

György 



János. 

i ■ * ■ ■ i 
István. 

r 



László 
es. 1793. 



György 

r ■ ~ — i 

István 

r— ~- — , 

István 
ss. 1802. 



Péter. 

i " ' *■ " " 
János. 

i *— • 

János 

sz. 1794. 



Istvánt. 

i -*■■ ' t 

Mihály. 

-- — *_, 

György 
sz. 1781. 



Bálint 

Imre. 

-- — » > 

Ferencz. 



Nógrád vármegyében az 1743. évi nemesi vizsgálatkor produkált 
Füleken lakó Sárközy János, két rendbeli nemesi bizonyítványt mu- 
tatván fel, az egyik Ráhón lakott atyjának Sárközy Györgynek 
részére Kis-Hont vármegye által 1715. évi február 21-én, a másik atyai 
nagybátyjának (patruelis) részére Zemplin vármegye által. 1728 mart* 
4-én adatott ki. — 1755-ben Füleken lakozó Sárközy István, mint a 
megyében jövevény és igy vizsgálandó, íratott a nemesi lajstromba. 

Zemplin vármegyében a század elején is a nemesség sorában ta- 
láljuk a Sárközy családot l ) 

Ugocsa vármegyében 1664-ben Miklós megyei esküdt volt 2 ) 
1750-ben Péterfalvára más családokkal együtt a Sárközy család is ná- 
dori új-adományt kapott . 3 ) E század elején Tivadarfalván a közbirto- 
kosok sorában olvassuk : Sárközy Györgyöt, Lászlót, Mihályt, Miklóst 
és Zsigmondot ') 

Szatmár vármegyében Sárközy Borbála Kákonyi Jánosnak 
felesége volt, ós 1554-ben Perényi Mihálytól megvették Vasvári és Vit- 
kai helység harmad részét a jászói konvent előtt. •) 

Sárkdzy család. (Dobokai.) Eredete ismeretlen, valamint az is, 
vájjon elönevót az Erdélyben fekvő D o b o k á ról vagy a Baranya 
megyei D o b o k a helységről vette-e ? Miután Doboka megyében a 



') Szirmay, C. Zemplin not top. 116. 

*) Síinnay, C. Ugocsa 60. 

^ Ugyan ott 124. 

•) Ugyan ott 126. 

') Szirmay, Szatmár váim. II. C0, es 97. lap. 



SÁRKÖZT, 85 

XVII. század óta szintén virágzott Sárközy nevű család, a mint alább 
látni fogjuk. 

E munka I. kötetében a 47. lapon a vámosi Ányos család egyik 
ágának nemzékrendét kézirat *) után közölvén, bár ama kéziratban 
többsíör eléfordúl a név, az mindig dobokai „Sarkóczy a -nak van 
írva, e« okból az Ányos család ezen adoptált ága ott Sarkóczy névén 
szerepel, holott az nem Sarkóczy, hanem S á r k Ö z y nevet viselt, 
a mint nemileg mutatja az is, hogy Doboka megyében is virágzott 
dobokai Sárközy család, de Lehoczky *) is nyilván dobokaiSárkö- 
zy családot említ, ellenben Sarkóczy család nem is létezett, és igy a 
Sarkóczy név hibás ieirása és elferdítése okozta e munkának idézett 
kötetében a tévedést ; és ámbár a Sárközyek ez ága az Ányos nevet vé- 
vén fel, ebbe beolvadt, még is, főleg miután a családfa ott kevésbbé pon- 
tos elrendezéssel van adva, közöljük itt : 



Dobokai Sárközy 
Pál. 

(Ányos Agatha) 

M—fc^w*!— ■ «ipi^iw^» n ■ i. H —lM» H Wi I C«-- .■ — .■ — ■ i ' ■■■■:■> y\ , ii i.i. ■—■.,.» .■ m -i.! >«■■ ■ ■ ■ — . ■ ,* m ■ - n .... — - - i— ■ - . - »■ ■> 

Mihály Boldizsár Erzse. Bora. 

1528. ^1585. felvette az 

r ~ ^ + _ ' Ányos nevet is 



I s 

f ■ — ^ ■ ' " • ■ !»'.■ — -, 

Kristóf 1585. Gergely György Menyhért Bernát János 

(l.Vásonkoi Horváth 1563. f " f 1602. (1. Joó Judit 1639. 

Zsófia 1599. f 2. Szemesey Anna 

2. Tarródy Anna 1613. 1630—1668.) 

B. Eéry Anna 1625. w7T^l^Tt2 — í 

á. Dancs Zsófia 1685.) **«• * **• **!">»' 



Simon Sandrin Zsigmond 1622. 

1620. 1603. (Petendy Erzse; 



Ferencz 
1640. 1679. 
(Sidó Judit) 



Éva Sándor. 

(gaL Balogh 
István) 



') Geneal. authent. I. Ányos fam, 
i) Lehoczky, Stemxnat. 351. 

»AGTAKOR9ZÁö CBAjJjUl* X. KÖT. 5 



66 



sírközy. 



János, /ti az előbbi lapoy*. 
(1. Joó Judit 1639. 
5Í. Szemese) Anna 
1630—1668.) 



Fereucz Pe'íer Bora 1661. 
10*0. 1629. 1655. (Ebergényi 
f (Chernél Ádám) 

Anna) 



Orsolya 1689. 

(Hosszntóthy 

István) 



György 1661. 
(Stansith Judit) 



György 
1655.79. 



Pete 



■r. 



Zsigmond 
1661. 1700. 

rVter. Ádám József. Zsigmond. 



Krisztina 

(Horváth 

Ferencz) 



cs 3 o » 

N N i-l O- 

r a m & 



Ferencz 
(Ölaskó Terez 

György (Ányos) 
i692. Í72á. 



Sándor 
1724. 



Mária 
(Zalay Péter) 



Károly. Teréz. Klára. Ferencz. Anna. 



Ez a dobokai S á r k ö z y -ek azon ága, mely ez Anyo3 családba 
házasodva, ennek nevét vette fel. 

Doboka vármegyében a XVII. század első felében 1636, körül 
telepedett meg Sárközy János, é3 Doboka helységből házasodott, 
nőül vévén Ördög Zsuzsannát, ezzel ily családfát *) alkotott: 

János 
(Ördög Zsuzsa) 



Miklós 
1677—1678. 
Dobokui alispán. 



Mária 
(Persa Zakariás) 



Klára 
(Kilor György) 



Jánosnak fia Miklós 1677 — 1678-ban Doboka vármegye al- 
ispánja volt, *) és elönevét „Dobokáról" irta. 

1702-ben a Sárközy család Doboka vármegyében a só jövede- 
lemben részesülő családok sorában állt. 

Sárközy Sára volt neje a múlt században Salánky Gábornak,, 
ki 1770. april. ő-ke után halt el ; és ki nejével szép jószágokat kapott 3 ) 

A magyar országi csallóközi Sárközy ek közül Z s ó f ia Tömös 



') Hodor Kár. közibe. 

J ) Hodor, Doboka várm. 437. lap. 

*) Ezen Salánky Gábor 1714-ben N. Enyeden tanúit, nejét B. Szolnok 
megyéből Al-Örból vette el, nagy-atyja Salánky M ó z s e s kobsvári csizma 
dia voU. L. IMteghy György naplója 106. lap. 



sírköz i\— sírlak*, 67 

közy Istváuné volt, ki 1609 ben A. és F. Baka helvségbeli birtokré- 
szébe királyi adomány folytán béiktattatott 

Sárközy család. (Sárosbcrkeszi). Kővár vidékén székel, hol 
József 1840. kerti! adó író biztos , Zsigmond ugyanott igtató 
1848-ban. 

KüküIÍŐ megyében sárközi Sárközy családra találunk, hol Jó- 
zsef 1827. körül megyei törvényszéki bíró volt 

Sárközy család. (Máskép F orra y) Sárközy máskép For- 
ray János és Márton 1714-ban III. Károly királytól kapták 
czímeres nemes levelüket ') 

Czímerök , melyet ekkor nyertek: , a paizs kék udvarában zöld 
téren hátulsó lábaikon két szemközt álló arany grif, első lábaikkal ka- 
rót tartva, melynek hegyére turbános törökfej van szúrva \ a paizs fö- 
lötti sisak koronáján olyan karón hasonló törökfej látszik, két kiter- 
jesztett fekete sasszárny között 

Ezzen Sárközy máskép Forray Jánostól és Mártontól, 
nevezetesen pedig M á r t o n tói származott a báró, majd gróffá lett For- 
ray család, mely fiágon Iván grófban 1852-ban, és leány ágon pedig 
Júlia grófnőben, gr. Nádasdy Lipótnébac 1863. évi aug. 22-én vég- 
képen kifogyott 

A följebbi nemes levelet nyert Sárközy máskép Forray Már- 
ton nak atyja Forray Andrásnak , anyja Sárközy Zsuzsának iratik e 
munka IV. kötet 221. lapján és innen anyja vezetéknevéről neveztet- 
hetett Forray Márton máskép Sárközy-nek. Az általa 1714- 
ben nyert czímer is teljesen egyez a Forray grófi czí merre! , minél fog- 
va semmi kétség, hogy ezen Sárközy máskép Forray Márton első 
nemes törzse volt a Forray grófi családnak. 

Sarkndy család. (Sarkndí.) Doboka vármegye kihalt családa, 
mely hajdan a hason nevű falut is birta, mely falu jelenleg puszta és S a- 
ras-ku t j a néven létezik. Javait e család hutlenségi bélyegen veszté 
1396-ben, midőn azok Ördög, Esküllöi, Teke és Menyhárd családbé 
lieknek adományoztattak. 1441-ben Hodornál tán ezek, utódjaiul for- 
dul elő Sarkady László és Benedek. 2 ) 

Sárlaky c«alád. (Sárlaki,) Zaránd vármegyei kihalt birtokos 
nemes család, melyből Sárláky István és Antal 1561-ben Sár 
lak nevii helységben bírtak. 3 ) 

') Collect Herald, nro. 653. 

*) Hodor, Doboka várm. 217. 218. 

•) Fábián, Arad várni. 33. 1, 

n* 



(38 SARLAT. — SÁBMASÁGITY. 

Sarlay család. Trenesin vármegyében Sarlay János 1622- 
ben hirdetetté ki czíraeres nemeslevelét, és ez ido óta ivadéka Hattne 
nevÜ helységben székelvén, már 1837-ben negyven családra szaporo- 
dott azon kivíil még néhány tagja Kis-Kokcsinban is lakozik. 

1746-ban János Trenesin vármegyétől nemesi bizonyságleve- 
let vett ki. 

A nemesi összeírásokban a családról a következő adatokat ta- 
láljuk. 

1748-ban Habién lakott a családból A d á m, Z s i g m o n d, Is t- 
v h D három, György kettő, J á n o a három, és A n d r á s. 

1768-ban ugyan ott székelt János hat, István hat, Ádám 
három, András hat, György három, és Márton; ugyanakkor 
Kis-Kolacsinban lakott György fiával Pállal. 

1803-ban a hattuei székhelyen huszonhét férfi tag, Kis-Kolocsín- 
ban négy lakott. 

1837-ban Hattnén — mint említetett — negyven, Kis-Kolaesin- 
két tag élt 

A családnak egyes tagjai már a XVII században is elköltöztek 
az ösi fészekből Trenesin megyei Hattne helységből, ha csak nem más 
ily nevű nemes család is létezett volna, mely nevét a Bars megyei Sarló, 
vagy Salló helységről Sar la y-nak irá; és melynek nevét Sallay. 
nak is találjuk irva. így 

Sarlay vagy Sallay Anna 1585. körül neje volt Madách Péter- 
nek Nógrád megyében. 

Szintén Nógrád megyében találjuk 1665-ben Sarlay Jánost, 
kiuek neje Szalay Anna volt, és ki 1684-ben már mint Sárkány 
György özvegye említetik. 

Sarlay Ádám 1777-ben mint b. gyarmatba lakos Nógrád me- 
gye előtt nemességet igazolja; 1767 : ben Sallay (igy) Ádám kapott 
Nógrád megyétől nemesi bizonyítványt (Bizonyosan mind a két név 
e £ y ? u gyan *zon személyt illet,) és ugy látszik ezen Ádám Trenesin 
vármegyéből ment Nógrádba, hol jelenleg is van ily nevű család. 

Krassó vármegyében Sarlay György táblabíró 1782. oetob. 
15-én hirdetteté ki nemesi bizonyítványát, melyet Trenesin vármegye 
1748. mart. 7 ón adott ki. 

Sarlai Sarlay József 1847. előtt Pesten ügyvéd, kinek czlmere 
a paizs fölötti koronán kétfejű sas. 

Sármasághy család. (Sármaságbi) Erdély régi családa, mely 
Belső-Szolnok vármegyei Sármaságh helységről vette nevét. Nem* 



sármasághy. 69 

zékrendének telje8 szerkezetére nincsenek adataink ; ') és igy csak I. 
Mátyás király korából azon Sárinasághy A n t a 1 tói kezdhetjük a csa- 
lád tagjainak megnevezését; ki 1486-ban Erdélyi vajdául iratife. En- 
nek fia volt Lehoezky szerint z ) Gergely és ennek Miklós, ki- 
nek neje Báthori családbeli lett volna. 

Sármasághy Miklós 1505-ben BelsÖ-Szolnok vármegye kö- 
vete a rákosi osszággyülésen 3 ) 

1552-ban Sármasághy László özvegye, mint a Báthoriak nem- 
rendjéröl látjuk: Báthori Kata, Bihar megyei Ahnosd-on egy portát 
birt 4 ) 

1571~ben Sármasághy Mihály öxvcigye élt, kinek nevében 
középlaky Kemény Kristóf és Kováts László ajánlatot tesznak a Ve* 
res János által megveendő Szcnt-Mihály-íelke és Topat részbh- 
tokra. 5 ) 

1573-ban Sármasághi Miki ós Békés Gáspár híve azzal együtt 
Fogaras várába szorult. 6 ) 

1674. táján, söt előbb SármaságM 1 1 o n a , Apafly Farkas 
neje volt 

Sármasághy Jánosnak nejétől Zólyomi Katalintól leánya, 
Anna volt, kit Kemény János 1Ö03. előtt vett feleségül és vele Sár- 
maságon és Kövesden a Kemény család birtoklását niegalapitá, 

S, Zsigmond „úr ember volt Erdélyben" mint Kemény Ön- 
életírásában irja, — 1581. óta Torda vármegye főispánja* 1598-ban 
Báthori Zsigmond legmeghittebb hívei és vek távozó társai közé 
tartozott 1604-ben Báaia fogatta el, de a jezsuiták kikérték. 1012-ben 
nótázíatoit, 1614-ben fölmoctetetí. lf> 16-ban Dézs táján csatáz, két 
sebet kap, és Bethlen fogságba téteti, — 1597. után noftl vette Jóúk& 
István özvegyét Füzy Borbálát '*) 



') A Geneai. authent. I, köíeteben — mint látszik — az Eszterbáay csa- 
lád érdekében, éx a hirliedt „Tropnacum Estcrasíannm" széliemében vau egy 
8ármaeágbí efeal&di genealógia, (aggván Reyeneesy Ma. 28. ketet-iben És) c?e £-55 
magán hordja a koholtság bélyegét 

*) Lehoezky, Siemmai IU 351. 

•) Jászay Fii, Á m. nemz. n&pj&í a mohácsi ve'sx után 157. 

4 ) Bielek, Majores Hnag. 119. 

*) Kemény, Kotitía Oapií. Aibene IT. 01. 

•) Bethlen Wolpb. Hifit IX 275. 

*) Lásd Kemény János Öaéíeiirasa, kiadta Szalay Íj. 6. 34. íap. — En 
gel, Monnmenta Ungr. 3GT. 399, — Faschlng , No fa- Dacia IV. 149. — Bepsi 



70 



SARNOCZAY. 



A XV r Il. századi elején S. Anna Petki Istvánné volt. 
1680. táján élt Sármasági Ádám, kinek ivadékát a következő 
táblázaton lathatjak 



Ádám 
(galgói Rácz Anna) 



Miklós 
de kövesd 
1752 IV 70 
/Irsay Mária) 



1L Zsigmond 
birta Fenac/át 
(Ugrón Zsófi?) 



László 
1779. előtt 
(Korda 

Bora) 



István 
1782. nov. 14. 
osztozik az 
Irsay-akkal 



Mária 

(Korda 

Sáudorné") 



Uákbe) 

(Kecsedi Várady 

János -f 1777. 

jjov. 6.) 

1745-ben Sármasági Julianna Péchy Istvánná , különben 
tó tv aradi Kornis Gábor húga. 

1753. körül S. Krisztina báró Henter Adámné. 

Ugy látszik, e család ivadéka az utóbb kövesdi előnévvel elő 
Sármasági ág is, melyből István 1836. körül KŐ vár vidékén tör- 
vényszéki ülnök volt. 

Sarnőczay esaí ad. Törzse Sarnóezay Sebestyén, ki a ta- 
polosányi urodalomban volt tiszttartó, utóbb Forgách Zsigmond nádor 
jószág-igazgatója lett, én ezimeres nemes levelet nyert. Neje volt, és 
1650-ben már özvegye Balogi Krisztina, Balogi Balásnak a Nyitra 
megyei régi kis-surányi Surányi nemzetségből származott nejétől Su- 
rányi Magdolnától született leánya. Tőle a családfa következőleg *) 
sarjadzott le : 

Sebestyén 
(Balogi Krisztina 



í. Ferencz 
érsekújvári 

várnagy 1660. 

(Kalmár Judit) 



1. István 
titkár 
1650. 



Imre János 
Reváyné j- 
udvamoka 



I. György Jusztina 

(G-qsztonyi (1. Kaposi Mere 
Eva) György 

2. Sárközy István) 



Folyt a kdv. tápon. 



Laczkó Máté* krónikája, Mikó : Erdélyi történelmi adatok 01. 1G6. 357 - Se- 
gesváry Bálint krón. Erdé'ly tört. adatok IV. 185. Bethlen Wolpk. Hist. VI 27 
33. 334. 3S5. 

') €reneal. authent. I. 



8ABN0VCZW — SAROLLYÁNYI. 



71 



I. György, Jrf az eWhbi lapon. 
(Goestonyi 
Eva) 



Mária 
Kajcsány 
Ádám) 



Pál. 



II. György 
(Marczibány 
Éva 



II. Ferencz 
(Spáczay 
KíástsS 



íi, Imre 



A 



Zsuzsa 
(Ecle* 
Pál) 



Sándor 
(Tausz 

Judit) 



Péter. László. 



Imre 1768. 
Surankán. 



JTTL-*- 



ÍStviö 

(Urbanovszky 
Kata) 



György 
f 



János 
(Dői^Éva) 

TÜára 
(Türánszky 
József) 



Miklós* Anna Eva Erzse 

(I. Tauss (Bokros (Kosztolányi 

PáL A<!ám) Gáapár) 

3. CzSgányi 
Ádám) 

I. Ferencz 1659-ben Érsekújvárban várnagy volt. Nyitra 
megyében szerzé a kis-sályói birtokot. Gyermeke nem maradt Özve- 
gye Kalmár Judit utóbb férjhez ment Fabrieius Jánoshoz , kitől lett 
fia Fabrieius Ferencz, ki Molnár Dorottyát vette el ? ez másodszor 
férjhez ment egy olaszhoz , harmadszor Dávid Györgyhea ? kitol lett 
Dávid Zsigmond, ki a Sándor családba házasodott. 

L IstVán homonnaí gróf Drugeth János titkára volt; nötele- 
aüiélt. 

Imre báró Kévay Szidóniának Osztrosith Mátyás özvegyének 
iidvarnoka (aulae praefectus) volt 

A családfa a műit század második felében megszakad. 

Sarnóczay nevű nemes család jelenleg él Hont Yávmegyéhvh » és 
hihetőleg ennek ivadéka. 

Sarat* vesy esa Iád « Alapíiá Samovczy Ámbrúfr, ki Rudolf 
királytól 1591. jun. 25-én Prágában kelt ezfmeres nemes levélben né- 
mesítetett meg. *) Lehet, hogy e ezímerlevéJ a fentebbi családot illeti, 

Sarollyányi esalá*S. (zsarollyányl) Szatmár vármegye régi 
kihalt családa , mely a XIV. században már birta a Szaímár megyei 
Zsarollyán helységet 

1374-ben Sarollyáni György királyi ember volt az Egryek 
ügyében, *) 



') Az eredeti a m. nemzeti múzeumban őriztetik. 
9 ) Szirma?, Szatmár vármegye IL 291. 



72 SAKOLLYÁNTI. 

1389-ben Sarollyányi Miklósnak fiai J á n o s, G y ö r g y és 
Péter tanú vallatást tétetnek, hogy zsarol lyáni jószágukat illető leve- 
lek szatmári házoknál elégtek. l ) 

1449-ben S. János Bére helységben és puszta Mándon Samel- 

•j 

házy Lászlóval, kir, adományban rész birtokot kap. *) 

1458-ban S. Mihály többekkel tan uvallatást tétetett a gencsi 
jobbágyokon elkövetett hatalmaskodás végett. 3 ) 

1505-ben a Sarollyáni család többekkel Tatárfalván is birtok- 
részt kapott.*) 

1587-ben Sarollyáni László még birtokos volt Zsarollyánban 
és Gencsen. s ) 

1590-ban több birtokostársával Zsarolyánban és a sámeli pusz- 
tában Sarollányi Ferencz is uj királyi adomány által megerösítetett. 

Sórossy család. (N. Sárosi.) Sáros vármegyei nemes család; 
birja Enyiczke helységet 6 ) Tán e család ivadéka volt azon Sárosy 
Márton, Keczer Endre veje, kit 1687. mart. 22-én CarafFa Eperje- 
sei) lefejeztetett. 7 ) 

Nagy-sárosi Sárosy Klára Váradi Pál ügyvéd özvegye, kit 1807* 
koríii nőül vett lefkóczi Király Imre, N. Várad város főügyésze. 

Talán összekötetésben állt e családdal azon Sárosy Mihály, 
ki 1722-ben III. Károly királytól czímeres nemes levelet kapott *) 

Czímere következő : a paizs kék udvarában zöld téren magas, te- 
rebélyes ezedrusfe áll, és annak lombjai közül pánczélos sisakos vu 
téz emelkedik ki, jobb kezében nyilat, a balban puzdrát tartva. A paizs 
fölötti sisak koronáján gólya áll, fölemelt jobb lábával zöld sást, cső- 
rében kígyót tart. Foszladék mind a két oldalról aranyfekete. v ) 

Zempiin vármegyében szintén a nemesek sorában áll a Sárossy 
család, és birtokos M. Izsópén és Izbugya-Hrabóczon. Tán ezek öso 
volt S. András 1000-ban Újhelyi ref. lelkész. 



') Szirmay, Szatmir várra. II. 218. 

•) Ugyan ott II. 25. 243. 

•) Ugyan ott II. 39. 

') Ugyan ott II. 211. 

& ) Ugyan ott U. 40. 218. és 219. 

f ) Fényes, Geographíal szótái- I. 305. 

') Szalay L. Magyar uraz. tört. V. köt. 353. 

^ Coüect. he/ald. aro. 847. 

•j Adaiui fteuta Cxentü. tomo XI. 



sárossy. 73 

Ugocsa megyében e század elején S. István birtokos volt 
Csedregen. 

Sárossy család. (Kis-sárosi) Kis-Sáros. Erdélyben Küküllö vár- 
megyében fekszik, itt birt és innen irta e család előnevét. 

Valószínűleg e család ivadéka volt azon Sárosy László, 1447- 
ben a budai országgyűlésre Zaránd vármegye követe volt. ') Ennek 
rokona Sárossy István 1562-ben Zaránd megyében birtokos volt 
Csegedszegen, Gorbán, Echiokán, Túron és Pipásziban. a ) 

A mi már az erdélyi kis-sárosi Sárosy családot illeti, bizonyos 
az, hogy ennek felemelöje a nemzeti fejedelmek korában Sárosy Já- 
nos volt. Jellemzését egykorú iró 3 ) igy adja elö ; „Sárosy János ifjú 
rend és csak Küküllö vármegye követje volt, de actívus, bátor és szó- 
kimondó ember volt, politici boni studiosusnak látszott lenni az Ö akkor 
alacson rendihez képest, és Küküilő vármegyét bátor voksolásáért, pos- 
tulatumaiért nevezték vala Kis-Bihar vármegyének, mivel az a várme- 
gye régen azt követte." 

János utóbb itélö-mester lett (1691 — 1696.) ;a Rákóczy forra- 
dalom alatt ezzel tartott és hivatalos pályán abban tetleges részt 
vett. 4 ) Eisö neje Ozdy Gergelynek Daczó Borbálától született leánya 
Ozdy Zsuzsanna volt, ennek halálával másodszor nőül vette Lesán 
Kristófnak Oltszemi Mikó Druzsiannától született leányát Lesán Te- 
réziát ; ezektől következő családfát *) alkotott : 

I. János 

ütélőmester 

1691. 

(1. Ozdy Zsuzsi 

2. Lesán Teréz) 



I. György Gergely* H« János 

(Bogáthy r c7"^ n (l.Ebeni Zsuzsi 

Kata) bámuel. 2 lnc ^ áy Erzse 

c * '■ " — i T r ; — * 1 

Folyt, a kör. lapon. 1-től Zsuzsi 2-től IV. János 

(petr. Horváth (Buday Krisztina) 



Miklós) 






Ilona 1715. Zsuzsi Zsófia V. János 

(Dániel (Szereday (Ballá (Tóth Bora) 
Péter) István) Mihály) 



■) Kovachich Vestigia Comitiorum p* 268. 

') Fábián, Arad vármegye 31. 33, 34, 36. 38. 

8 ) Bethlen Miklós Önéletírása. Kiadta Szalay L. I. köt. 430. 

4 ) Cserei Mih. Históriája 290. 342. stb. 

*) Török Ant. közlése szerint. 



u 



sIross y. — síbpatakt. 



I. György, fc» az előbbi lapon. 
(Bogáthy 
Kata) 



n. György 

(Kováci Eva) 



Zsigmond Ül. János József 
(Sáfár f t 

Mária) 



Mária 

(Pataky 

Pál) 



Krisztina 

fPataky 

Ferencz) 



j , 

Eva 

(Véer 

Gáspár) 



Dániel Krisztina 
f (Sárosy István) 

l ■ , ; -A———, 

Krisztina Erzsébet 

(Sáky László (Sárády 

Zsigmond) 



Erzse 

(kis-sárosi 
Solnay János) 



III. György 
(Sí entiványi 
Mária) 

L 



IV. György 

(Biró 

Krisztina) 



Sámuel 

(Váró 

Erzso) 

i *~ 

Kata) 



Volt e családnak még egy tagja Sárosy György, kinek neje Bor» 
nemisza Anna a kisfaludi Bornemisza Istvánnak Ráfchonyi Judittói szü- 
letett leánya volt, ettől fia Sárosy András, ennek fia volt Sárosy 
Benedek. 

A család állitolag a múlt század régén kihalt. 

Sárosy család. (Pókai) Előde János a Rákóczy Györgyök 
korában fiscalis director 1660. táján. ') 

Ugyan ez előnévvel Sámuel 1791-ben az erdélyi országgyű- 
lésen királyi hivatalos ; György 1794. évi országgyűlésen Maros- 
szék követe, és azon szék havasainak ftfinspectora. József Torda 
vármegyében árvaszéki ülnök 18íö-bea. 

Erdélyben még többe nevű családbeifeket találunk, kiknek azon- 
ban vérségi összeköttetéseiket nem ismerjük, igy : 

S. Ferencznek neje Jármi Judit Torda megyében ó. és in. 
dellói birtokos 

S. Sámuel özvegye Miklós Sára Pénteken, s Mihály, Já- 
nos, Lajos és Mózses Feisö megyében Gezésen birtokosok. 

S. László özvegye Hányad megyében Bokán bir. 

S. Károly székely nemes családból r. kath. pap. és m. vásár- 
helyi tanár. S. Mária Nagy Lörinczné. 

Sárpataky család. (Sárpataki.) Erdélyi nemes család, mely 
elö- és veze ték nevét a marosparti Sárpatak helységről vette. 

*) EálJoy, Székely nemz, 280. 



sIrpataky. 75 

A család előbbi vezeték-neve „tarpataki Nagy" volt. 

Sárpataki Nagy Miklósnak fia I. Márton és János, amaz a 
híres Ügyvéd, majd kir. ügy-igazgató és itélő-mester csak S á r p a t a- 
kynak irá nevét, utóbb pedig grófságot szerzett és nevét Ke- 
resztes- re változtatá. E néven virágzott ivadéka bárom nemzedé- 
ken, míg a múlt században leány ágon is kihalt. {Lásd e munka VI. 
Mt. 218. 1) 

Mártonnak oldalas rokon ágazata azonban maíg él Sárpataki 
néven, és nevezett Mártont is elődei közé számitja. Ez ág egyik előde 
S. Mihály kolozsvári ref. lelkész volt, és a szent-háromságról „Nóó 
bárkája" czimü munkáját 1681-ben kiadta Kolozsvárott. 

Ezen ágazat törzse István, ki I. Apaffy Mihály tói Felső Fejér 
megyei Sárpataki birtokára uj adományt vitt, és kitől a családfa *) 
következőleg jő le : 

István 
1690. 

Boldizsár I. Zsigmond 

I. Elek. II. Zsigmond 

r 



György Lorincz Elek Kata Krisztina III. Zsigmond 

kir. táblái F. Fejér f (Í.Miksa István (Biró József) (Borsos Mária) 

ülnök. v. fóbiró. 2. Vass György) ^TZ "TI 7? • 

j s»j/ jy Zsigmond János 

f 1862. oct. 6 P. Fejér v. 

törv. ülnök. 

A táblázaton álló I. Eleknek fiai közül György Alsó-Fejér 
vármegyénél kezdé hivatalos pályáját már 1794-ben ott aljegyző* volt, 
1815-ben már főszolgabíró, utóbb kir. tanácsos és kir. táblái ülndk, 
testvére LÖrincz Felső -Fejérben főbíró; Elek a kincstárnál szol- 
gált. Ez ág kihalt. 

I. Zsigmond ágán a két végső nemzedék IV. Zsigmond, ki 
1862. oct. 6-án múlt ki, és János (nőtlen) mind ketten Alsó-Fejér 
vármegyének 1848. év előtt törvényszéki ülnökei voltak, és az ellen- 
zéki pártnak erélyes hívei. 

Ugyan e család ivadékai voltak e század elején Zsuzsanna bé- 
rivói Bóér Antalné, és László 1815-ban Torda megyének alsó járá- 
sában árvaszéki biró. 

Egy ág megtartá a régi nevet , és sárpataki Nagy névvei 
él, mint ezekről e munka VIII. köt 84 lapján van emlékezet. 



y ) Török Antal közlése szerint 



it> 



RÁBTORISZ. — SÁRVlRY. 



Sartorisz család. Szartoris vagy Sartorius GömÖr vármegye ne- 
mes családa. ! ) 

Sartorius Mihály és érdektársai részére I. Leopold királytól 
kiadott czimeres nemes levél Nógrád vármegyében 1655. jul. 26-án 
Losonczon tartott közgyűlésben kihirdetett. 2 ) 

GömÖr vármegyében Csetneken élt Sartorius Illés , kinek Fa- 
bricius Máriától fia Dániel született 1704-ben. Tanúit Külföldön is. 
1730-ban lett Csetneken oskolamester, négy év múlva eperjesi tanár, 
én egy év múlva ugyan ott pap ; utóbb Besztercze-Bányán evang. lel- 
kész ; irt egy hittani munkát tótul. 3 ) 

Nógrád megyében az 1755. évi nemesi összeirásban a jövevény 
nemesek sorában leljük Sartoris Jánost, és Ferenczet. 

Ugyan e megyében máskép nevük Pap; 1848. előtt Szartorius 
máskép Pap P á l megyei írnok. 

Sarudy család. Régi nemes család, melyből Sarudy András, 
1550-ben Sáros vármegye jegyzője volt 4 ) 

Ennek ivadéka lehetett azon Sarudy Jakab, ki fiával Jakab- 
bal, és testvéreivel Jánossal és Imrével, nem külömben Do- 
bos Mihályival nemességére III. Ferdinánd királytól 1654. jul. 12-én 
Bécsben kelt czímeres nemes levélben királyi megegyezést nyert. 6 ) 

Sárváry család. A XV. század közepén állítólag Szabolcs me- 
gyében Tisza-Lökön jószágrészt birt egy fönmaradt régi osztályos le- 
vél szerint. 

Bizonyos az is, hogy 1 445-ben Sárváry László Zemplin vár- 
megye követe volt. °) 

Azonban mindezekkel összekötetését. nem tudjuk kimatatni azon 
Sárváry Istvánnak, ki 1622-ban II. Ferdinánd királytól czímeres 
nemes levelet nyert, mely azon évben Soprony vármegyében Uj-kér- 
ben (feria secunda proxima ante festum beati Thomae apostoli) kihir- 
dettetett. 7 ) Nevezett Istvánnak hagyomány szerint állitólag neje 
Szily Anna volt. 

A czímer — mely ezen nemes levélben adatott — az ide mellé- 

') Bortholowaeides C. Göinor p. 145. 
7 ) Protoc. C. Neograd atjai 1655. 
*) Bartholomaeídes Mcmorab, Prov. Csehiek. 134. 
•) Oklevél. 

y ) Az eredeti armalis Kassa sz. kir. város levéltárában. 
•) Teleki, Hunyadiak kora, X. 168, 

') A megrongált eredeti arinalis debreeseni tanár ne'híi Sárváry Pál örö- 
köseinél őriztetik. 



SÁKVÁRY. 



77 



kelt metszvény szerint függoleg kétféle osztott paizs ; a jobb oldali 
arany udvarban egy fekete 
sas látható, szétterjesztett szár- 
nyakkal; a baloldali kék ud- 
varban jobbról balra rézsúto- 
san vont három arany szele- 
men .szemlélhető. A paizs fö- 
lötti sisak koronájából grif 
emelkedik ki, első lábával vö- 
rös zászlót tartva. Foszladék 
jobbról aranykék, balról ezüst- 
vörös. 

Istvánnak maradéki két 
ágra szakadtak ; egy ág rom. 
kath. — a másik helv. hitval- 
lású. Sopron megyéből elszár- 
maztak Győr, Pest, Szabolcs, 
és Bihar, sőt Csanád megyébe is. 

Sárváry János Csanád vármegyében lakott és tőle ily ágazat 
terjedt le napjainkig : 

I. János 
Csanádban 




II. János 
1741. 



Pál 

Mfil. 1765. f 1846. 

tanár Debreczenben. 



Jakab. 



Dániel. 



Ferenc k 
szül. 1808. 



Antal. 



József. 



A táblázaton állók közül II. János 1741-ben M. Terézia 
uralkodása alatt nyert útlevelet a külföldi egyetemekre. Ennek fia 
Pál, szül. Piskolton Bihar vármegyében 1765. octob. 3-án. Hazai és 
1 7 92-ben göttingai tanulása után Debreczenben tanár lett. 1732-ben 
akadémiai tagúi választatott, melyet irodalmi működésével érdemlett 
meg Tanárságától 1839-ben nyugalmaz tátott. Meghalt 1846. dec. 19-én. 1 ) 
Nemességét még mint iskolai senior külföldre készültében igazolta éi 
hirdette ki Szabolcs várraegyében 1792. május 7-én. Utóbb első három 



') Magyar írók, Életrajz gyűjt L 131. 



78 SÍRT. — SASA. 

fia részére 1810-ban M>pt 12-én ismét Szabolcs vármegyétől, .1826. 
jan. 24-én ugyan attól öt fia részére vett ki nemesi bizonyítványt, me- 
lyet Szatmár megyében ; 1829/ december .14-én Bihar megyében hir- 
detett ki. 

Fiai közírt Ferencz szül. 1808-ban, 1831-ben tévén ügyvédi 
vizsgálatot, három évig a debreczeni ker. táblánál ügyvédkedett; 1834- 
ben Losonczon lett jogtanár ; majd erröi lemondván, előbb Pesten ügy- 
véd utóbb váltó törvényszéki hivatalnok; 1850-ben debreczeni megye 
törvényszéki ülnök, 1854-ben nagyváradi országos törvényszéki taná- 
csos, 1 856-ban ugyan ott fő törv. széki tanácsos lett *) Irt jogi mun- 
kákat. 

Testvére Antal, hites ügyvéd fordította Liszt Fridrik Politi- 
kai gazdálkodástanát. 

E család egy másik ágából származhatott azon Sárváry József, 
kinek Lesenyei Nagy Francziskátói fiai Farkas, Ferencz és Jó- 
zsef 1751-ben anyjok rokonai ellen tiltakoznak Trencsin megyei 
Csocholnai rész-birtok eladása végett 2 ) 

Ugyan e család kath. ágából eredhettek S. László szent-feren- 
czes szerzetes zárda fonok Szatmárban 1760-ban; 3 ) és István ugyan 
olyan szerzetes, ki 1770-ben Győrben egyházi szerzetéről munkát 
adott ki. 4 ) 

Sárváry nevű család él Erdélyben is, közülök Viktória és 
Róza Küküllö megyében Oláh-Sályi helységben birtokok* 

Sáry család. (Missei) Heves vármegyének régi nemes nemzet- 
sége, melyből Lászlónak leánya Ilona 1483-ban Rhédei Boldi- 
zsárnak özvegye volt. 5 ) 

Tán e család ivadéka Sáry Péter k, 1461 — 80 kir. személy- 
nŐk, 1480-ban kalocsai Érsek. 

1673-ban élt Sáry Ferencz. 6 ) 

Sasa család. Ismeretes közülök Sasa János 1567-ben János 
Zsigmond és Báthori István erdélyi fejedelmek alatt gyalogsági kapi- 
tány, az volt még 1673-ban is. 7 ) 



l ) Magyar írók, Életrajz gytijt. IL 278. 

') Szentbenedeki Convent. pro*. DD. p. 179 

') Szirmay, Szatmár várm. IL 57. 

*) Magyar írók, II, 279. 

*) Teleki, Hunyadiak kora XII. 248. 

') Pray, Mbs. IV. 333. 

T ) Budai Fer Hiat. lex. III. 233. 



8JkSADY.~ SÁRVÁHY. 79 

Sasady család. Erdélyben élt 1641-ben Sasadj Zsigmond, mi- 
dőn febr. 3-án Toldalagi Mihály leányát Klárát nMl vette. *) 

Sáska család. (Gyulai.) Közülök Mihály 1848-ig N. Enyed 
városi tanácsnok , fiai : Sándor és Gyula maros-gezsei birto- 
kosok. 

Sass csatád. Nógrád megyei Losoncz városában székelt nemea 
család, melyből Sass András 1684-ben a nemesi fölkelésben sze* 
mélyesen részt vett. Ennek fia volt Sass Páll 727-ben. 

Sasséuyi család. Zemplin vármegye czímerleveles nemes csa* 
láda, birtokos ott Bánócz helységben. 2 ) 

Sásváry család. (Sásvári) Ugocsa vármegye régi nemes csa- 
láda, mely a Szirmay családdal közös törzsből eredt, és mely már — 
ugy látszik — még a XVI. század folytán kihalt. Ugocsa megyében Sás* 
vár helység volt ősi fészke a családnak. 

A XIV. század elején élt I s t v á n tói oklevelek nyomán ilyen 
családfa alakult : 

István 

r ^ — — i 

Miklós 

Péter Pál 

1374. U06. 1406. 

P' ** ■ " ' ■■'*■*■'■ ■ - ^»« •+<* —i .*H > ■ ,■■ ■— -• V . ,„., ,. . ,,.^ mwmm !■■■ mii- m, ■■ . ■■-— M^— » — - • - i . ii 



Imre Miklós Iliéa Tamás Egyed Miklós 
1409- 1470. 1416. 1438. 1428. H28. 
Ugocsai alispán 1 
(Hona) 



György Miklós Ilona. Imre Tamás 

vagy Gergely 1466. 1450. 1460. 

148L 1481. 

Péter ágán Illés 1416-ban Ugocsa vármegye alispánja 3 ) en- 
nek végrendelete 1466, évről említi nejét Hónát, Mayád (?) Jánosnak, 
az Albert fiának leányát. Fia Miklós birt Szatmár megyében Der- 
zscn, Hodászon és Kántor Jánosiban 1460-ban nyert ^adomány ere- 
jénél fogva. 4 ) 

Nincsenek a táblázaton Gy örgy, ki 1323-ban í\ Darócz ügyé- 
ben tanúskodott, *) 



•) Haller Gábor naplója. Erdélyi Tört. adatok IV. kőt. Ea nem sajtó 
hiba Sárdi helyett? 

*) Szirmay C.Z emplín. not. top. 116. 370. 
*) Szirmay (1 Ugocsa, 50. 
4 ) Szirmay Sjta'már várm. 82. 85. 8& 
*) ugyan ott 190 



gO sArOK.— SÍUEB. 

1419-ben éit János. 

Jakab, ki Lengyelnek is neveztetett, és 1442-ban Ugocaa vár- 
megye alispánja volt. l ) 

C b r i a o g o n, ki 1507-ben Forgolány Istvánt perbe idéztette. *) 

János, ki 1514-ben több nemessel az Ugocsa megyei föispán 
ellen lép föl; és 1516-ban sás vári Veres Gergely ellen perel. 8 ) 

János és fia Ferencz, mint I. Ferdinánd hívei elveszték 
Szárazberki és símai jószágukat Szatmár vármegyében f és azt 1536- 
ban T. János király Mikolay Ferencznek adományozta. *) 

1507-ben Ferencznek leánya Katalin előbb Nagy-Vátby Já- 
nosné, utóbb Zerdahelyi Euz János neje eladta Szárazbarki részét b ) 

1587-ben Borbála, Katalin perlekednek János ellen, 1590- 
ben egyezség utján szerződésre lépnek. 6 ) Valószínűleg bennők a Sás- 
váry család elenyészett. 

Megkell még említenünk, hogy Illés és Miklós 1446-ben 
Sás váron uj adomány mellett beiktattak. 7 ) 

Végre c család ivadékának és pedig Sás vári Jánosnak tartatik 
azon S á s v á r í basa, ki e néven a XVI. század közepén hazánk tör- 
ténetében gyakran elé fordul, 8 ) 

Sátor család. A XVIL század közepén élt Sátor Péter, ki 
Tolnai Kis Gergelynek Konkoly i Katától született leányát Tolnay Kis 
Juditot vévén feleségül, azzal következő ivadéknak lett törzs-atyjává : 

Péter 

1650. körül 

(Tolnay Kis Judit) 



Péter 



Péter. Pál. Judit 

(1. Sebő István 
2. Bornemisza János) 

Saiier család. Gróf Sauer K aj etán 1765-ben magyar hon- 



') Szinnay, C. Ügocsa p. 51. 

*) Ugyan ott 14. 

3 ) Szirmay. C. ligocea, 15. 35. 

*) Szirmay, Szathmár várm. II. 292. 

5 ) Dgyan oit 282. 

•) Ugyan attól C. ügocsa 39. 

Ó Ugyanott 116, 

•) Ugyan ott 117, 



SAUKAtT.— SAÜ8KA. 81 

fiúsítást nyert, * ) utóda szintén Kajetán nagyváradi nagy prépost, és 

septemvir volt 1810-ben. 

Sanrau család. Gróf SaurauF erén ez, Szül. 1760. sept. 19-én. cs. 

kir. kamarás, austriai császári minister, 1802 -ben 2 ) magyar hon Husi tást 

nyert 1797. maj. 12-én Temes vármegyében Merczidorf és Zsadányt 

kapta kir. adományban. Meghalt 1832-ben. Neje gróf Lodron Antónia. 

Ivadéka következő : 

Ferencz 
az. 1760 f 1832. 
(gr. Lodron Antónia) 



Zeco Vincze M. Antónia 

az. 1792. f 1846. ez. 1789. 

(1. gr. Hunyadi Gabriella (gr. Diehtrichstein 

2. gr. Goesz Mária A.) Miksa) 

t 

A család Steier országi eredetű, és 1628-ban emeltetett grófságra. 

Sauska család. (Sáromberki.) A sárombergi vagy sombergi 
Sauska család Baranya megyében székel. Állítólag Horvátországból 
eredt 3 ) 

Sauska (vagy mint máskép iratik) Zauska Mihály 1719-ben 
kapott czímeres nemes levelet •) 

Czimere a paizs kék udvarában jobbról egy magas szikla hegy, 
mely előtt egy fehér egyenruhás, fekete fbvegti bányász kalapácsaival 
a sziklából az ásványköveket vájja ki. A paizs fölötti sisak koronájá- 
ból derékig szintén olyan bányász emelkedik ki, jobb kezében iró tol- 
lat, a balban ásványkövet tart. Foszladék jobbról aranykék, balról 
ezüstvörös. 

Sombergi Sauska János-Ferencz 1728-ban a pozsonyi 
kamránál tanácsos és számvevő, utóbb helytartósági tanácsos. 

Sauska Antal 1765-ben Baranya vármegye követe. 5 ) 

Sauska Kerestély 1787-ben a pécsi kerületben fó tartomá- 
nyi biztos volt. 

Sauska Ferencz 1787-ben Baranya vármegye alispánja. 

Sauska Lajos altartományi biztos a pécsi kerületben 1844-ben. 

Sauska Kerestély Baranya vármegye alispánja, 1842 ben kir. 
tanácsos lett 



') 1765. évi 47. törv. ez. 
5 ) 1802. évi 32. törv. ez. 
8 ) Lehoczky Stemmat. II. 443. 
*) Collect. herald, nro. 408. 
s ) Lehoczky Stemmat I. 188. 

MAQYAHOR8ZÁG CSAlAdaI. X. KÖT, 



82 SAVAI. — SCHAPFGOTSCH. 

Savói család. Közülök Antal Fogaras vidékén kis- és nagy- 
berivói birtokofl jelenleg. 

Sávolyt család. A XVI. században 1580-bon élt Sávoly i 
Tamás ') 

Jelenleg ily nevű nemes család él Heves vármegyében. 

Schaífgotsch család. Német ország déli részéből származtatja 
magát. 1592-ben báróságra emeltetett. Most két fővonalon és több ágon 
virágzik. A XVII. század első f etében élt Schaflgotsch János-Ui- 
rik, ki 1632-ben tett végrendeletet. Ennek fia Kristóf-Lipót 
aranygyapjas vitéz, kamarai elnök stb. az 1659. évi országgyűlésen ma- 
gyar honfiusitást nyert ; 3 ) és erről 1662. évi sept 7-én oklevelet ka- 
pott. 1674. mart. 12-én I. Leopoldtói „Hochgeborne 4 * czímet nyert. 
alapitá a családi majorátust, melyet fia teljesen befejezett, és mely 
majorátus javai porosz Sziléziában fekszenek. Tőle ezen ivadék sar- 
jadfizott le : 

Kristóf Lipót 

magyar indigena 

mbalt 1703. 

(b. Racknitz Ágnes) 

János-Antal 

szül. 1675. f 1742, 

gróf 1708-tól 

(gr. Serényi M. Franziska) 

t — — — ; /> 1 

Gothard 

szül. 1706. f 1780. 

Csehorsz. fő ndv. mest. 

. (gr. Hatzfeld Trascbenfeld 

Anna) 

i — — — * — j 

János-Gotbárd 

sz. 1732. 
porosz kamarás 
(g r. Stubenberg Anna ) 

Lipót-Gothárd 

az. 1764. f 1834. 

porosz kamarás 

(gr. Worm br and Janka) 

(Folyt, a köv. lapon.') 



') IstYánffy Hietoria 1685. évi kiadás 605. 
2 ) 1659. évi 133. törv. c* 



SCHALLEE. 



83 



Lipót- Qothard, ki a% előbbi lapon. 
sz. 1764. f 1831. 
porosz kamarás 
(gr. Wurmbrand Janka) 



József *ö g *1 
sz. 1806. £L3 



Lipót Kerest. Károly Janka Anna Manó 

szül. 1793. sz. 1794. sz. 1797. sz. 1800. sz. I? 02. , , s 

(gr. Zieten Jozefa.) porosz (gr.Prasch- (gr.Saur- (gr.Hoheu- (gr.Stolbe r g^§S 

kov. tan. ma) ina) thai Klár,a. Francz) L 

(1. gr. Harbu- 2. Necker Eva. 

val C hamar e 3. gr. Stolberg 

M. Anna. M . Ágnes) 



.«K 



2. gr. Ledebur 
Wicheln Frid.) 



i-m 



as Ch 
N p, 

oo 



2-tól S55 SS^ap 

»-* o. »-» ö *-*"* *~* o 
03 ülő W(D |f> 



1-től János Ulr. Lipót Hedvig 3-tól Mária András 
sz 1831. sz. 1833. (gr. Saurma) sz. 1856. sz. 18o7. 
(Qryczik Janka) 



Pia 
sz. 1847. 



Karolina 
1«49. 



Jozófe 
1850. 



Levin 
1852. 



Lcopoldioa 
1853. 



Mária 
1857. 



András 
1858. 



A második ág, mely másod-szülottinek Is neveztetik, több ma- 
gyar családdal sógorosodott, így gr. Schaffgotseh A g a t h a szül. 1829. 
sept 14-én, férjhez ment 1852. febr. 23-án gróf Pejáchevich Adolfhoz. 

Ennek nagybátyja gr. Schaffgotseh Antal 1832-ben nőül vette 
gr. Pejáchevich Katalint, ki szül. 1813 ban, és Erzsébet császárnénak 
csillag ker. és palota hölgye. 

Antalnak testvére Rudolf cs. kir. kapitány, meghalt 1848. 
dec. 30-án, férjhez vette 1840-ben báró Révay Teréziát. 

A másik vonal, mely csehországi vonalnak neveztetik, és mely 
a táblázaton álló törzsön felül vált el az előbbi vonaltól, és igy a ma- 
gyar honfiusitási jogon kívül esik, szintén sógorosodott magyar csalá- 
dokkal, nevezetesen : 

Gr. Schaffgotseh Frigyes (szül. 1822.) nőül vette 1849-ben gr. 
Pálffy Terézt. 

Czímerök négy részre osztott vért, az 1. és 4. udvarban egy fejfl 
fekete sas, mellén ezüst félholddal látható; a 2. és 3-ik udvar ezüst és 
vörös koczkázatot mutat 

Schallée család. Schallée Imre és Márton 1623. jun. 8-án 
kelt czímeres nemes levelet nyertek II. Ferdinánd királytól *) 



') Győr vármegye levéltárában van az eredeti armalis. 



6* 



$4 WHALI-ESBERCh — SCIIAKI ACH. 

Schallenberg család. Schallenberg Kr i s tó f-Tbcodomár és 
D i e t ni á r az 1687. évi országgyűlésen magyar honfíusitást nyertek. ') 
.Származtak Ausztriából, bol családjok a báróságot 1636-ban, a grófsá- 
got 1 666-ban kapta ; magyar országi indigenatusi oklevelük 1 688. jan. 
25-kéröl kelt. Nevezett Kristóf tábori íohadi biztos és tanácsos volt. 
Ennek fia Kristof-Ferdinand cs. kir. kamarás. 

Czímerök négy részre oszlik, az 1 . és 4-ik ezüst udvarban fekete 
sas látható, a 3. és 3. részutosan kétféle oszlik, benne arany korona és 
egy ezüst lúd látszik. A közép kisebb vért arany udvarában koronás 
oroszlán női ki ; alatta a veres udvar üres. 

Az ujabb nemzedék imez : 

Jó/sef 

fi. N. N. 

2. b. Skal Francziöka) 



József Mária A. 2-tól Auguszt Emília 

öiuxny sz. 1780. szül. 1803. sz. 1.604. 

f 1854. (b. Imhof ezredes (gr. Zedtwitz 

r T, T. ' János) (vizeki Tallián * (Vilmos 

krno • v o -i -x v 

pz. 1811. , <> í — , 

kntona. Ervin Tasziló 

sz. 1853. sz. 1856. 

Schalvignoni család. Schalvignoni Jeromos az 1687. évi 
országgyűlésen bonfiusitatott. 2 ) 

Scharlach család. Scbarlach József, ki 1760-ban a szepesi 
kamarai igazgatóságnál számvevő és a harminczadok főfelügyelője és 
1770-ben a szepesi kamarai igazgatóság tanácsosa volt, 1Í53 ben Má- 
ria-Terézia királyasszonytól czímeres nemes levelet kapott *) 

Czímere négy felé osztott paizs, az 1. és 4-dik osztály ezüst udva- 
rában hármas zöld halomról három strucztoll leng, két vörös, és a kö- 
zépső kék ; a 2. és 3-ik kék udvarban arany csillag ragyog. A paizs 
fölötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sasszárny között vörös 
és ezüst rézsútos csíkokkal díszített magas süveg áll. Foszladék jobb- 
ról ezüstvörös, balról aranykék. 

Scharlach Károly 1760-ben vasvári kanonok, és a győri püs- 
pök titkára volt, 1770-ben már győri kanonok, sopronyi foesperes és 
pankotai apát. 



') K87. dvi 28. tSrv. or. 
*•) 1687. évi 29. fflf v. wk. 
"j Oolícct. herald. nn>r24 í, 



SCHEDfCL. — SCHEPFKR. 85 

Scharlach F erén ez 1770 ben a szepesi kamaránál ellenőr, 
Flórián ugyanakkor és ott számvevői tiszt. 

Azonban legnagyobb embere volt a Scharlach családnak Scharlach 
József kir. tanácsnoknak fia Mihály^, ki 1763-ban Kassán szüle- 
tett, és a katonai pályára lépvén, már 1795-ben mint a Sztáray gyalog ez- 
redbeli granatéros kapitány Mannheim ostrománál tüntette ki magát, 
hasonlóan vitézkedett 1796-ban Kehi ostrománál; még hosiebb érde- 
meket szerzett 1799-ben Olaszországban Noyinál; majd a landshuti, 
neumarki és ebersbergi csatákban, de még kitűnőbb szolgálatot tett As- 
pernnéí, hol mint gránátos ezredes csodás jelét adá vitézségének. A há- 
ború befejezte után a pesti , budai és erdélyi garnizonokban volt pa- 
rancsnok. Végre nyugalomba lépve Pozsonyban élt, és ott halt meg 
1833. maj. 12-én. *) 

Sehedel család. Lásd Sedel c*. 

Sehedius csa*ád. Győr vármegye nemes családa. Törzse Sche- 
dius Kristóf, Pozsony megyei modrai evang. pap, 1676-ban járt Jená- 
ban a ) és állítólag LXeopold királytól czímeres nemes levelet nyert. 
Ennek utódai L aj os szül. Győrött 1768. évi dec. 20-án ; a bölcs, tudo- 
ra, a pesti egyetemnél az aesthetika és pbüologia rendes [tanára, számos 
külföldi t. társ levelező és a m, tud. akadémia igazgató tagja, a Kis- 
faludy-társaság tagja és elnöke, több tudományos vállalat stb. létesí- 
tője. Meghalt 1847. nov. 12 én Pesten. s ) Neje volt Windisch Mária, ki- 
nek anyja szül. Bayer Krisztina 1818-ban halt meg. 

Testvére Kristóf 1822-ben Győr vármegye jegyzője volt. 

Seheff«r család. Scheffer János-Richárd az 1687. évi or- 
szággyűlésen magyar honfiúsítást nyert. *) 

Czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. osztály arany udvarai- 
nak belső oldalából kétfejű fekete sasnak fele része látható; a 2-dik 
osztály vörös udvarában zöld dámvad ágaskodik , a 3-ik osztály kék 
udvarában zöld téren egy kis patak mellett fehér bárány legel. A 
paizs fölötti sisak koronájából öt strucztoli emelkedik ki, fekete, arany, 
kék, fehér és vörös szinÉL Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst- 
vörös. & ) 



») Fillértár 1834. évi foly. 265. 266. lap. 
2 ) Haan, Jena Hung. 25. 



4 ) L. Életrajzát : Magyar írók I. 405. és Ujabb ismeretek tára VI. 172. 
4 ) 1G87. évi 29. törV. ez. 

V A'Uiní, Scuta, gentíl tomo XI. 



86 SCHEHOVICS. — SCHER8CHJ/BIFFER.. 

Sehebovfcs család, öömör vármegye nemesei közé számítja. 
Schehovits István 1770 ben a szepesi kamaránál szolgált. Sándor 
Sxept -s megyétől 1836. apr. 20. nsi bizonyítványt kapott. 

Schelfendorf család. Ismeretes közülök azon Schellendorf 
K o n r á d, ki 1433-ban Trencsin vármegye főispánja volt, és azon év- 
ben azon megyei hornyáni jószágára soltészságot alapított. *) 

Scliftiuiiiczky család. Trencsin vármegyei czímerleveles csa- 
lád. 1803-ban azon megyében Dezséren székelt a következő család- 
fán *) álló ivadék. 

László 



JézBef István 

1803. 1808. 



János 
1803. 



Utóbb ott nyomaik nincsenek. Váljon e család azonos-e a Tren- 
csiíi városában 1750 — 1781. körül lakott Selmeczy Mihályival és csa- 
ládjával? — eddig nem tudatik. 

Scheiik család. Czímere vízirányosan kétfelé osztott paizs, a 
fekö vörös osztályban nyakán nyillal átlőtt vadlúd zöld téren áll ; az 
alsó kék udvarban hullámzó folyam habjai közt egy csolnakász evez, 
fölötte jobbról üstökös csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájá- 
ból arany grif emelkedik ki, első jobb lábával kivont kardot, a bal lá- 
bával égő szívet tartva. Foszladék jobbról arany kék , balról ezüst- 
vörös. 3 ) 

Sebet ffeiaberg cnalád. Scherffenberg Frigyes az 1681. évi 
országgyűlésen honfiusitatott 4 ) A család már előbb két ágra sza- 
kadván, emez ág, mely honfiusitatott, kihalt. 

Sehereehieifer család. Scherachleiffer N. és neje Borbála 
és mostoha fiai Szöbochcr Já nos , Máty ás, Tóbiás és Márk 
1G2G. dec. 14-én 1L Ferdinánd királytól kaptak czímeres nemes leve- 
let, mely 1 626. (íería 2-da prox. post Dominicam purificationis B. M. 
Virginis) Sopron vármegyének Lós nevű mező városban tartott köz- 
gyűlésen kihirdettetett 5 ) 

*) Szontagh Dániel köelé*se ezerxnt. 

s ) Ugyan attól. 

') Adauii, Sci^ta goiitil. tomo XI 

Ó 1681. évi 82. törv. ex. 

y Soprooy sz. kir. város levéltárában van az eredeti armalis. 



SCHERZ. — SCHLACHTA. 87 

$cberz család. V a szójáról, mely helység Arad vármegyé- 
ben fekszik, írja magát. Komárom megyei Csúz birtokosai közt is em- 
líttetik. *) 

Schilsen család. Schilsen János-Mihály az 1715. évi or- 
szággyűlésen hazafiusítatott 2 ) Ez talán azon Schilson család lesz, 
melyből báró Schilson János 1770-ben magyar kamarai tanácsos volt. 

Schindler család. Egyike azon Bars megyei családoknak, me- 
lyek Körmöcz sz. kir. városból eredtek s ) 

Már a XVII. század közepén élt Schindler György, ki Hont me- 
gyében F. Hakonczán Rakonczay családi jogú birtokot vett zálog- 
jogon Lestártól. 

Nógrád megyében Tereskén Schindler Ödön és neje Rakovszky 
Oktávia birtokosok. 

Schirding család. Báró Schirding Ferdinánd székely- gya- 
logsági ezredes az 1846. évi erdélyi országgyűlésen honfíúsittatott 

Schlrl család. Schirl János 1687-ben L Leopold királytól 
kapott czímeres nemes levelet. *) 

Czimere fiiggöleg kétfelé osztott paizs , jobb oldali vörös udva- 
rában jobbról balra rézsútosan levonuló ezüst szelemen, a baloldali 
kék udvarban hátulsó lábain kettős farkú oroszlán ágaskodik. A paizs 
fölötti sisak koronájából fekete sasszárny emelkedik ki. Foszladék 
jobbról ezüstkék, balról aranyfekete. b ) 

Schlwny család. Lásd Saint-Áulaire. 

Sddachta család. (Zadjeli) Nógrád megyében Schlachta 
A d á m ,mint Zeilö helységbeli lakos az 1755. évi nemesek sorába 
íratott 6 ) 

Schlachta Gábor 1795-ben Arad vármegye nemessége sorába 
íratott. 7 ) 

Schlachta Ferencz „zadjeli" előnévvel kincstári ülnök Te- 
mesváréit 1823-ban, Liptó vármegyétől nyert nemesi bizonyítványát 



') Fényes, Komárom várm. 121. 
5 ) Az 1715. évi 186. törv. ez. 

3 ) Bel M. Notitia nova Hung. tomo IV. pag. 206. 

4 ) Coll. herald, nro. 782. 

*) Adatni Scuta gentil. tomo. XI. 

•) Nógráji megyei 1755. évi jegyzőkönyv. 

? ) Arad várm. jegyzoTcöny v 1795. évi 711. szám alatt, 



88 SCHLAÜN. — SCHLIK 

1823 mnrt. 10-i'n Krassó vármegyében is kihirdetteté. Családja él, és 
több tagfa Temesboa állami hivatalt visel. T ) 

Schlachta F erén ez 1812-ben a Ludovicca ra 100 ftot adott. 2 ) 

Schlaun család. Schlaun Móricz az 1802. évi országgyűlésen 
magyarnak bevétetett. 3 ) 

Seb le eh ta család. Báró Schlecbta F erén ez ezredes, az 1827. 
évi országgyűlésen magyar honfiusítást nyert. 4 ) Meghalt 1831-ben Fiai 
ausztriai szolgálatban állnak. 

Schlik család. Schlik F ér e n c z - J ó z s e f és Leopoldaz 
1087. évi országgyűlésen magyar indigenatust nyertek. 5 ) 

A Schlik család már a XV. század óta szerepelt történetünkben ; 
így Schlik Gáspár (f 1449.) már Zsigmond király és a Hunyadiak 
korában. °) 

Schlik István a mobácsi vészes ütközetben 1526-ban vett részt 
csapatával, és ott esett el. Sebestyén 1594-ben élt. 7 ) 

Schlik L e o p o 1 d, ki I. Leopold alatt a XVIII. század elején a 
Rákóczy forradalom ellen harczolt mint császári tábornagy. 8 ) 

Végre korunkban gróf Schlik Ferenc z-H e n r i k lovas tábor- 
nok, és egy magyar lovas ezred tulajdonosa, ki a forradalom alatt had- 
vezérkedett, született 1789-ben, meghalt 1862. évi mart. 17-én kora 
73. évében Bécsben. Első neje gróf Eltz Zsófia, a második Breuern 
Vilma volt. Ezektől családja így áll : 

Ferencz Henrik 

lovas tábornok 

sz. 1789. f 1862. 



1-től Albina Henrik Fer. Francziska 2 tói Paulina 

bz. 1819. sz. 1Ö20. bz. 1821. bz. 1827. 

(Prinetti katona (b. Eieenfele (b. Enis Vencxel) 

Károly) (b. Risenfels Ferdinánd 
Zsófia; 



Henrietté Ervin Ferencz Almeria 

szül 1860. sz. 1852. sz. 1854. sz. 1856. 



-i 



A táblán álló Ferencznek atyja József dániai követ volt ; 



') Krassó várm. jegyzőkönyve. 
Ó 1812. évi 2. törv. ez. 
•) 1802. évi 34. törv. ez. 
4 ) 1827. évi 42. törv. ez. 
& ) 1687 évi 28. törv. ez. 
6 ) Teleki, Hunyadiak kora I. 482. etb. 
) Istvánffy 1685. övi kiadái 86. és 405. 
») Engel, Gesch. V. 188. atb. 



6CHLOI88MG. — SCHLOSBERG.. 89 

szül. 1764-ben, meghalt 1806-ban. Neje gróf Nosticz Mária volt. Jó- 
z séfnek szülői Leopold-Fer. (szül. 1729. f 1770) és gr. Fran- 
kenberg Mária. 

Józsefnek nagyatyja volt Ferenc z-E rnö (szül. 1 695. f 1 766.) 
ennek neje gr. Trautmansdorf Mária. Ferenc z-E r n ö n e k atyja 
volt azon Leopold (szül. 1663. fi 723.) ki a magyar honfiusítást 

nyerte. 

A család czimere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. vörös udvar- 
ban fölül két ezüst, alább egy éken szintén egy gyürü látható ; a 2. és 
3-ik kék udvarban arany oroszlán első lábaival fehér templomot tart. A 
közép vért ezüst udvarában vörös oszlop áll , melyet két oldalról két 
koronás oroszlán tart. *) 

A Schlik család törzsökös Cseh országi eredetű. 2 ) 

Schloissnig család. Schloissnig János udvari tanácsos és 
cabineti titkár az 1792. évi országgyűlésen honfiusítatott ; 3 ) született 
1746-ban, meghalt 1804-ben. Utódai ausztriai szolgálatban állnak. 

Schlosberg család. Pozsony vármegye egyik előkelő nemes 
családa, mely ott a múlt században virágzott. Igazi első családi neve 
„Piszner a Schlossberg" volt; és Piszner Schlossberg Ja- 
tt o 8-V endel és Jáno b-H e n r i k Regensburgban 1640. jul. 3-án 
kelt czímeres levélben III. Ferdinánd király által erősítettek meg ne- 
mességökben. Nevezett János-Vendel magyar családba házaso- 
dott, nőül vévén Majthényi Borbalát, és 1655-ben országyülésileg hon- 
fiusitatott, *) Tőle a leszármazás a következő : 

János 

1640. 

(Majthényi Bora) 



Ferencz Teréz 
(Beniezky Anna (b. Rcvay Boltliza ) 
özvegy 1715.) 



László Ferencz 

1726. 1736. 1715. 

Pozsony v. alispán 
(Amadé Teréz) 



Anna 
(gal. Balogh 
István) 



') Góthai Hist. Herald, Handbuch. 872-875. 

f j Lásd, Homayr, Mednyászky Taschenbuch 1825. 329. stb. 

') 1792. évi 22. tórv. czikk. 

4 ) 1665. évi 119. törv, ez- 



90 SCHMKKZ1NG. 

A táblán álló Schlosberg Ferencznek özvegye Beniczky Anna 
1715-ben fiai neveikben is III. Károly király által a család származási 
faját megerösíteté, mely szerint a táblázat élén álló János- Vendelnek 
atyja volt Károly, ennek F r i d r i k, ennek Fábián, és végre en- 
nek J á n o s-K á r o 1 y. 

A család Pozsony megye gazdagabb birtokosai közé tartozott 
birta nevezetesen a Czifferi kastélyt, birt Nebojszán , Kajáiban ') stb. 

László 1 726-ban, sőt 1741-ben is Pozsony vármegye alispánja 
és 1729. és 1741-ben országgyűlési követe volt. *) 

Schruerziiig esalád. Pomeraniából származtatja magát. 1706- 
ban I. József császár német birodalmi báróságra emelte. A múlt szá- 
zadban élt G á s p á r-H a n n i b a 1 , kinek fiai által két ágra szakadt a 
család. Egyik evang. ; a másik a kath. vallású. Az előbbi a Szász- Al- 
tenburgi he rczegségben él, az utóbbi kath. ágból származott G o 1 1- 
1 o b-F r i g y e s (szül. 1738. f 1793.) cs. kir. altábornagy , ki várko- 
nyi gróf Amadé Tádénak bed eghi gróf Ny áry Zsófiától született leá- 
nyát gróf Amadé Francziskát (t 1824.) vévén nőül, ezzel Magyaror- 
szágban a bŐsi és szeniczi uradalmat kapta, egyetlen fia A n t a 1-H a n- 
nibal szül. 1787. cs. kir. kamarás, és volt huszár őrnagy az 1827. 
évi országgyűlésen honfiusítást nyert, 1818-ban nőül vette iiagy-jeszeni 
Jeszenszky A nnát, kitol született 1820. július 20-án fia Tádé, ki 
1 848. előtt a m. kir. udv. kanczelláriánál mint fogalmazó szolgált, az 
1861. évi országyülésen Nyitra megye szakolczai kerületéből képvi- 
selő volt. 

« 

A származás fája ez : 



Gottlob Fridrik 
bz. 1738. f 1793. ) 
(gr. Amadé Fran 
cziska) 



Antal 

az. 1787. 

cs. kir. kam. 

(Jeszenszky 
Au/ia) 



Tádé 

sz. 1820. 

volt 
képviselő. 



A család czímere fűrész vágással arany és vörös udvarra osztott 
paizs, melyben fölül jobbról vörös, balról alul arany, a közepén vörös 
és arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronája fölött arany vö- 
rös zászló leng. 

') Bel M. Notitia nova Hung. II. 160. stb. 
*) Lehoczky St*mmat. I. 202. 203« 



SCHMI AK.— SCHMIDEQG. 9 1 

Schmialí család. Schmiak György 1722-ben III. Károly 
királytól czímeres nemes levélben nemesítetett meg. *) 

Czímere a paizs kék udvarában könyöklő pánczélos kar, irótol- 
lat tartva. Ugyan ilyen kar látható a paizs fölötti sisak koronáján is. 
Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 

Schmidegg család. (Sár-Ladányi, gróf) Körmocz sz. kir. bá- 
nyavárosból eredt nemes család. a ) Ősei előbb a bányászattal , majd 
egyszersmind az evang. papi pályán működtek. Schmidegg Illés, 
in int papságra készülő, 1638-ban járt a Wittebergai egyetemben. 3 ) 
Utánna Mátyás 1679-ben járt Wittebergában^ *) a midőn ott egy 
astronomiai értekezést tartott. b ) 

L e o p o 1 d-G u az táv szintén KörmöczrÖl való f 1 7 tO-ben a je- 
nai egyetemben tanult. c ) 

Jeremiás Beszterczén lakott és ott volt háza 1699-ben. 7 ) 
Mindezeknél nevezetesebb ember volt nevezett Illésnek fia, 
Sehmidegg Tamás-Tivadar, ki I. Leopold által 1687-ben báró- 
ságra emeltetett. 8 ) 1699. óta Zólyom vármegye főispánja volt. •) Mint 
illyen, 1 705-ben Rákóczynak is híve. ,fl ) Bizonyosan Ő tért át kath. 
vallásra is. Meghalt 1726-ban. n ) Fia 

F r i gy e s, ki 1736-ban Nógrád megyében is Sztregován zálog- 
jogon birt, a Dunán túl szerzett birtokokat, és 1738. évi febr. 7-én 
grófságra emeltetett. * a ) Ugy látszik, ö szerzé Fejér megyében a csa- 
lád fobirtokát Sár-Ladányt is, melyről a család előnevét írja. Nejétől 
Majthényi Lucziától gyermekei: Ferdinánd egri megyei pap, 
1754-töi egri kanonok, végre örkanonok, meghalt 1767-ben; továbbá 

László, ki hadi pályára lépvén , 1 760-ban kadét lett a Széche- 



') Collect. Herald, nro. 370. 
*) Bel M. Notitia nova Hung. IV. 206. 
*) Bartholomaeides, Memória Ungarorum. 135. 
*) Klein LebeneumBtanden Evang. Prcdiger lí. 355. 
•) Bartholomaeidea u. ott. 186. Klein id. helyen. 

6 ) Haan, Jena Hung. 40. 

7 ) Kaprinai Mes. A. tomo VII. p. 76. 
•) Lehoczky Stemmat. 1. 170. 

*) Ugyan ott 164. 

I0 ) Eredeti levél szerint b. Hellenbachhoz. 

") Bel M. Notitia nova Hung. fíuug. II. 406. es Lehoczky id. h. 16*. 
,a ) Góíhai grófi Almanach 1859. évről. Az 1856. évit, melyben a család 
közlése után története van, nem kaphattam. Lehoczky I. k. 170. 



92 SCHMIDEGG. 

nyi huszár ezredben; majd hadnagy az Albert hg. vasas ezredében^ 
ott lön kapitány is, nyugalmaztatta magát 1778 ban. Utóbb 1790-ben 
a Somogy megyei fölkelő nemesség vezére lett, 1797-ben szintén ezen 
insurrectio ezredese és cs. kir. kamarás. Birt Nagy -Berkiben, Kapós, 
Kis-Keresztur, Mosdós és Gyalány helységekben. szerzé A. és F. 
Kustán és Gyülevész helységet, a hallagosi és badacsonyi szőlőket Zala 
megyében, Bakófa, Paplány, Taplánfa, Sz. LŐrinczi és Kápolna jószá- 
gokat Vasmegyében. Meghalt 1816-ban, eltemettetett Somogy megyé- 
ben Nagy-Berki mvárosban. Nejétől gróf Niezky Anna Máriatói követ- 
kező Öt gyermeke maradt: 1. Katalin, 1816 ban már nem élt, neje 
volt szent-györgyi Horváth Zsigmondnak máskép gróf Hugonnay-nak. 

2. Mária Anna, gróf Niezky Jánosné. 

3. M á r i a gróf Fáy Jánosné. 

4. József, kinek nejétől alsó-szátai Pethő Máriától fiai Jó- 
zsef és Kálmán elhaltak. 

5. János cs. kir. kamarás, ki 1812 ben vette nőül gróf Harbu- 
val-Chamare Jankát, csilL ker. hölgyet. Meghalt 1832. előtt. Maradt 
fia Sándor, ki a horvátországi családágat képezi. 

Ugy látszik — Lászlónak testvérei voltak még gróf Ferenci 
cs. kir. kamarás, ki Zemplin megyében e század elején birtokos Butkán, 
(ott lakott is) Kamonyán, Bánóczon és Szelepkán T ) és 1797-ben a 
Zemplini fölkelő nemesség ezredese lévén, seregével együtt vitézül vi- 
selte magát a francziák elleni hadban. 2 ) 1807. és 1827-ben az ország- 
gyűlésen többféle választmány tagjául választatott. 

Szintén Lászlónak testvére lehetett Tamás cs. kir. kamarás, 
Fejér megyei birtokos. Meghalt 1832. előtt. Nejétől gróf Quabeck 
Jozefától gyermekei II. Tamás, szüL 1820-ban. Nagy -Berki birto- 
kos ura, és a lábián látható testvérei. 

A családfa következő : 



Tamás Tivadar 

Zólyomi főispán 

1689. báró f 1726. 



Frigyes 

1788. gróf 

J_Majthenvi Luczia) 

(Folyt a köt. lapon. 



l ) Szirmay C. Zemplin. not. top. 868. 369. 870. 375. 
*) Ugyan ott not. hist. 326, 



SCHMIDLIN. — SCHMIOT. 



93 



Ferdinánd 
egri kanonok 
1754. f 1767. 



Peren ez 
Zeplinben 

ezredes 

Cfi. k. kem. 

1797. 



Frigyes, ki az előbbi lapon, 
1738: gróf 
(Maj t h cnyi Luczia) 



László 

cb. k. kani. 

fölk. ezredei 

f 1816. 

(gr. Niczky Mária) 



Tamás 
cs. k. kani. 
(gr. Quabeck 
Jozdfa f 1860.) 



Kata M. Anna 
(sz. győrg) i (gr. Niczky 
Horváth János) 
Zsigm.) 



József 
t 



József Mária János 
1Ö16. (gr. Fáy (gr. Cha- 
(Pethő János) maré 
Mária) Janka) 

r *■ • " < 

Sándor 



Kálmán 
t 



Tamás 
sz. 1820. 



Ferencz-öyula 

sz. 1822. 

(gr. Bentzei 

Stcrnau Anna) 



János 

sz. 1826. 

(Latinovics 

Hermina) 



Gabriella 
«s. 1828. 
(Baresay 
Sándor) 



Auguszt 
sz. 1831. 



Anna 
sz. 1855. 



Gusztáv 
satit. 1858. 



A család grófi czlraere négy felé osztott paizs, közepén egy ko- 
ronás kisebb paizszsal, melynek zöld udvarában hármas zöld szálon 
három piros rózsa virit. A czimer paizs 1. és 4-dik fekete udvarában 
arany grif hátulsó lábain ágaskodik; a 2. és 3-ik vörös udvarban zöld 
térről zöld czedrusfa emelkedik föl. A paizs fölött kilencz gombos grófi 
korona van, és azon három koronás sisak, a középsőn két fekete ele- 
fánt ormán} között derékig az arany grif látszik, első lábával piros ró* 
zsát tart ; á két szélső sisak koronáján két-két kivont kard között egy- 
egy czedrusfa zöldéi. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék. *) 

Schiaidliii család. Schmidlin János-Joachim 1615-ben 
nyert magyarországi indigenatust 2 ) 1770-ben báró Schmidlin P e - 
r e n c z Nagy Bányán kir. kamarai bányai tanácsos és felügyelő. 

Schmid család. Lásd Kováé* cs, a VI. köt. 406. lapján. 

Schmidt család. Alapitója Schmidt János, ki 1712-ben III 
Károly királytól kapott czímeres nemes levelet 8 ) 

Ozimere a paizs kék udvarában vízből kiemelkedő hármas szikla, 
melynek bal oldalán szarvas ágaskodik a középső legmagasabb szik- 



') Adami Scuta gentil. tomo XI. 
s ) 1615. évi 136. törv. ez. 
*) Collect. herald. i»ro. ?09. 



94 SCHMIDT. — SCHMITTH. 

Iára. A paizs fölötti sisak koronájából szintén szarvas emelkedik ki, 
első lábaival szölö fürtöt tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról 
ezüstvörös. *) 

Schmidt család. Ennek részére a czímeres nemes levelet Schmidt 
Domokos szerzetté 1721. évi május 18-án III. Károly királytól. *) 

Czímere vízirányosan kétfelé osztott paizs, a felső vörös udvar- 
ban természetes szinü tulipán látszik, az alsó kék udvarban egymás 
fölött két fehér folyam hullámzik, fölüttök két arany csillag ragyog. A 
paizs fölötti sisak koronáján vörös mezü kar könyököl, vörös köves 
arany gyűr üt tartva. Foszladék jobbról ezüstkék , balról arany vörös. 

Schmidt nevű családot Gömörvármegye számít nemessége sorába. 

Schniikel család. Schmikel János-József 1709-ben I. Jó- 
zsef király által emeltetett a czímeres nemesek közé. 3 ) 

Czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4-ik vörös udvarban arany 
nap világít ; a 2. és 3-dik arany udvarban egy fejű fekete sas kiterjesz* 
tett szárnyakkal látható. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesz- 
tett fekete sasszárny között arany nap ragyog. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüstvörös. 

Scliniilliár család. 1767-ben Mária-Terézia királyasszonytól 
kapott czímeres nemes levelet. 4 ) 

Czímere a paizs fehér ezüst udvarában zöld halmon álló sárga 
csizmás, arany gomb és zsinórral diszítetett vörös magyar ruhába öl- 
tözött vitéz, fejét prémes vörös kalpag fedi, arany oVe mellől kard hü- 
velye lóg, bal kezét csípőjéhez illesztve tartja, a jobb kézben kivont 
kardot tart ; fölötte a paizs fejében .kék keskeny udvarban két arany 
csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete 
sasszárny között piros lábú és csörü fehér galamb áll, csőrében zöld 
leveles piros kinyílt rózsát tart Foszladék jobb oldalról ezüströrös, 
balról aranykék 5 ) 

Schoii Uh család. Schmitth György, János ésFerencz 
testvérek 1736-ban HL Kárály királytól kaptak czímeres nemes le- 
velet 6 ) 

A czimer-paizs rézsútosan {diagonaliter) keresztbe van jobbról 



') Adami, Scuta génül, tomo XI. 

3 ) Collect. herald, nro. 4li. 
■) Ugyan ott nro. 7.TJ. 

4 ) Collect. herald, nro. 112. 

') Adami, Scuta gentil. touio XI. 
•) Collect. herald, nro. 307. 



SCHNEE, 



95 



egy fekete szelemen által osztva, melyben lépÖ, kettős farkú, koronás 
oroszlán, arany gyüriit tart ; a balról jobbféle keresztbe vont másik 
szele íiien balról a vörös udvarban kék liliomot mutat, az alsó jobb 
oldali udvarban látszó ezüst szelemen pedig vörös liliomot mutat. A 
paizs fölötti eisak koronájából kettős farkú koronás oroszlán emelke- 
dik ki, drága köves arany gyürüt tartva. Foszladék jobbról ezüst vörös, 
balról aranykék. 

Schnee család. Mint magyar nemes családnak megalapítója 
Schnee B e r n á t, ki valamint saját, ágy atyjának néhai Schnee Ferencz- 
nek katonai érdemei tekintetéből 1741. octob. 28 án Pozsonyban kelt 
czímeres nemeslevélnél fogva Mária-Terézia királyasszony által nejé- 
vel Luchner Teréziával, úgy gyermekeivel Schnee Jánossal és Máriá- 
val és ezek utódaival együtt magyar nemességre emelteteteti Schnee 
Bernát ezen czímeres nemeslevelét 1742. január 15-én Pápán Vesz- 
prém vármegye közgyűlésen kihirdetteté. 

Jánosnak fia I. László Veszprém megyétől Szatmár megyébe 
költözött, és Veszprém megyétől 1784-ben nemesi bizonyítványt vett 
ki, mely 1792-ben Csongrád, 1799-ben pedig Heves vármegyében mint 
ujabbi lakóhelyén hirdettetett ki ; végre^l832. aug. 28-án fiai neveire ne- 
mességet Nógrád megyében ') is kihirdetteté. — I. Lászlónak két fia ma- 
radt: DL László és Pál. Amaz 1839— 1846-ig Heves megyének 
tiszt, aljegyzője és pertárnoka, 1846-tól 1848-ig másod főjegyzője volt. 

Pál ellenzéki szónok, 1848. elptt a Pesti-hirlap Heves megyei 
levezője és 1848 ban azon megyének a pesti országgyűlésen képvise- 
lője. Neje Zay Klára. 

A családfa következő : 

Ferenci 

katona. 



Bernát 
1741. nemes. 

('Luchner Teréz) 



János 
1741. 

1. László 
1784. 1832. 



Mária 
1741. 



II. László 

főjegyző 

Heves várm. 

1846-48. 

t 



Pál 
képviselő 

1848. 
(Zay Klára) 



Mária 

(Beniczky 

Flórián) 



Konstan- 
czia. 



herald. 



') Nógrád megyei jegyzőkönyv 1832. dvi 1383. sz. a. — Lásd Colleet. 



90 gCilNEKEKGER.— &CHOBELN. 

A csaiád czíniere a paizs kék udvarában fehéres szikla tetején 
arany korona , inelyen ezüst oroszlán hátulsó lábain ágaskodik, el»Ö 
jobb lábával arany markolatú kivont kardot tartva : fölötte jobbról és 
balról arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából vörös na- 
drágos, kék ruhás, ezüst öves, vörös prémkalapos vitéz nyúlik ki, ki- 
nyújtott jobb kezében kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst- 
kék, balról aranykék. J ) 

Sehnekerger család. Schneberger Menyhért 1 717-ben III. 
Károly királytól kapott czüneres nemes levelet 2 ) 

Czimere a paizs kék udvarában zöld halmon álló és balra forduló 
struczmaiár, csőrében ló-patkót tartva. A paizs fölötti sisak koronáján 
gólya áll egy lábon, szintén bal felé fordulva, felemelt jobb lábával zöld 
ágat tartva. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék. 

8chneider család. Schneider György 1681-ben L Leopold 
királytól czímeres nemes levelet kapott; és ugyan ekkor ilyen czí- 
mert : a paizs kék udvarában zöld halmon arany búzakéve áll. A paizs 
fölötti sisak koronájából hosszú szőke hajzata meztelen nő emelkedik 
ki, derékig kinyújtott jobb kezében sarlót, a balban három arany ka- 
lászt tart. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 3 ) 

Schebeln család. Erdélyben brassói szász nemes család. Ne- 
mességét 1678. febr. 8-án kapta *) Ha ez áll, akkor Schobel (így) J ó- 
z s e f Brassó sz. kir. város birája Mária Terézia király asszonytól csak 
nemességében erösítetett meg, midÖn a következő czimert kapta 5 ) 
1 745. táján ; ha csak a Schobelnés Schobel család nem két kü- 
lön családot képez. 

A négy felé osztott paizs 1. vörös udvarában hátulsó lábain ket- 
tős farkú oroszlán ágaskodik, első jobb lábával fehér iró-tollat tartva ; 
a 2-ik kék udvar zöld alján fehér oszlop emelkedik , tetején golyón Noé 
galambja áll ; az oszlop-két oldalán egy-egy arany csillag ragyog ; a 
3-ik zöld udvarban zöld réten szarvas vágtat ; a 4 ik osztály kék feje- 
zetében két arany csillag között fehér rózsa fej látszik , az udvar alsó 
része fuggöleg két részre, jobbról ezüst, balról vörös udvarra oszlik, a 
közepén arany korona van, amabban zöld téren balra fordulva, hátulsó 



') Adami, Scuta gcntíl. tomo XI. 
') Coilect. herald, nro 655. 
') Adami, Scuta gentü. tomo XI. 

•) KöVáry, Erdély nev. cs. 261. hol „S c h o b e 1 n« van irva. 
) Coilect. herald, nro. 124. hol r Schobe l"-nak van írva. 



SCHOLCZ. — SCHÖFFMAÍíN. 97 

lábain kettős farkú vörös oroszlán ágaskodik, első jobb lábával kivont 
kardot tartva, a vörös udvarrészben az oroszlánnal szemben fehér 
egyszarvú ágaskodik. A paizs fölött két koronás sisak áll, a jobb ol- 
daliból két kiterjesztett sasszárny között, melyek közül a jobb oldali 
kék, és ezüst félholdat mutat, a baloldali vörös és arany csillagot mu- 
tatj — fehér egyszarvú ágaskodik, balfelé fordulva ós nyakán nyulai 
átlőve ; a Daloldaii sisak koronájából alul piros, följebb kék öltözeti! 
szűz nyúlik fel, meztelen mellel, hosszú, derékig hullámzó hajzattal, 
fején zöld koszorúval, jobb kezével arany fejezetű oszlopot derekához 
támasztva, két elefánt ormány között, melyek közül a jobb oldali fé- 
lig arany, félig vörös, a másik félig kék, félig ezüst Foszladék jobb- 
ról araayvöros, balról ezüstkék, ') 

Schobeln 9 ) János-György 1 794-ben Brassó ssássszóki se- 
nator, kinek neve előtt a „de u szócska is ott áll. 

Bchobcl (igy) Márlon-Theophil 2794-ben Ktialom széki 
királyi Perceptor. 3 ) 

Schobeln (de) József 1815-ben Brassó széki kir. pénztárnok, 
Sholcz család. Trencsin vármegye nemesi összeírásai szerint 
1666-ban Scholcz András, (más irás szerint Scholeoz) azon me- 
gyében Szkala-Ujfalván székelt. *) 

Schopf család, Schopf Ferencz és társai I. Ferencz király- 
tól 1820. július l-jén nyertek czfmeres levelet *) 

Schorn család. Schorn Leopold-Kirol y Í718-ban DŰL Ká- 
roly királytól kapott czimeres nemes levelet 5 ) 

Czímere a paizs kék udvarában fehér golyón álló Fortuna, jobb 
kezével piros fátyolt tartva, mely ágyékát elfödve, feje fölött hullám- 
zik, balkezében szintén fehér golyót tart A paizs fölött koronás sisak 
áll, melyről a foszladék jobbról ezüstvörös , balról aranykék színben 
ömlik le. 

ScMffYnann család. SchöfFmann Iguácz i 760-ban február ha- 
vában Mária-Terézia kiráíyasszonytól nyerte czimeres nemes levelét, 
mely szerint czimere : a paizs kék udvarában hármas zöld halom kö- 
zépsőjén emelkedő márványszobor, annak tetején fehér liliom : a szo- 

— ■ -t ii ír 

*) Adami, Scuta génül, tomc XL 

*) Ax erdélyi 1794. eV! Scaematisrausban így írva neve. 

') Ugyan ott 

*) Szont&gh Dan. közi. 

*) Az eredeti arinalis Gfryőr vármegye levéltárában őriztetik, 

*) Coílect herald, nro. 622. 



fjg SCHÖNBORN. 

bor mellett két oldalról két arany oroszlán ágaskodik , elsb' lábaikkal 
az oszlopot tartva, hátulsó lábaik egyikével a zöld halmon, a másikkal 
az oszlop talapzatára lépve. A paizs fölötti sisak koronáján gólya áll, 
egyik lábát fölemelve, és csőrében kígyót tartva. Fo^zladék jobbról 
aranykék. balról ezüstkék. ') 

Schönborn család. Először gr. Schönborn Fridri k szemé- 
lyében 1715-ben indigenált család, 2 ) mely a Rákóczy fejedelmi ház 
bukásával annak birtokai egy részét kapta adományba ; és ígyhonosúlí 
meg hazánkban. 

Gróf Schönborn Lothar -Ferenc z mainzi érsek, választó fe- 
jedelem és a német birodalom főkancellárja az ausztriai ház iránt tanú- 
sított hűségéért és a császári seregekre tett áldozataiért Beregh me- 
gyében a munkácsi (a várat kivéve) és a sz. miklósi uradalmakat, me- 
lyek Rákóczy Ferenczé voltak, és melyeknek kiterjedése 45 négysz. 
mföld, 1726-ban kir. adományban kapta. Ez azonban 1728-ban elhuny- 
ván, a királyi adomány a családnak 1728- sept. 29-én kelt királyi jóvá- 
hagyással erősített egyezése és öröködési rendje szerint gr. Schönborn 
Buchaim Wolfsthal Fridrik-Károly bambergi érsekre terjeszte- 
tett ki 173J. jun. 4-én, kinek e két uradalom egész 1740-ben történt 
haláláig birtokában maradt, 3 ) a midőn ezek gróf Schönborn Eugen- 
Ervinre szállottak, ki 1752-ben az eddig kiskorúsága miatt gr. Schön- 
born Ferencz- György treviri Érsek és választó fejedelem és anyja Mon- 
teforti grófné által kezelt uradalmait átvévén, — minden háboritás nél- 
kül birta 1767-ig j midőnakir, ügyész által a munkácsi mint az ország 
törvénye szerint a magyar koronát illet*) uradalom miatt pörbe idéz- 
tetett, (a sz. miklósi uradalom mint nem koronái illetmény meghagyat- 
ván) ennek folytán 1788. aug. 11-én tőle elis vétetett; de a gróf a ki- 
rályi fblségliey: folyamodván, királyi közbenjárásra az 1790. évi or- 
szággyűlés 7« törv. czikke folytán vissza nyerte, úgy, hogy Munkács 
helyett a Bács megyei kincstári helységek, Martonos, O Kanizsa, Zen- 
ta, Osztrova, (vagy Ada) Moliol , Petroveszello , O-Becse , Sz. Tamás, 
Túrja, Földvár, O- és Uj-Kobitya stb. csatoltattak a koronához, a mun- 
kácsi uradalom pedig íiscaliíási természetű birtoknak jelöltetett. 

Gróf Schönborn E u g e n - E r v i n kamarás és titkos tanácsos 



1 Collect. herald ma 22. Ad ami, Scuta geutil. tomo Xt 

*) 1715. évi 133. törv. ez. 

») Tabódy J»z»ef, Mqpkfai Múltja éa Jelene 1860. 80. lap. 



SCHONBORN. 



99 



1801. jul. 25-én kora 76. évében meghalván, beregi uradalmait Sfcation- 
Tanhausen Anna grófnétól született első fiára gróf Schönborn Bu- 
chaim Ferencz Fülöp Beregh vármegye főispánjára hagyta, ki- 
nek hitvesétől gróf Leyen Zsófiától Őt fia közül gróf Schönborn 
Károly Bereg vármegye volt főispánja 1854-ben meghalván, csak 
egyetlen fiút hagyott : gróf Ervint, ki még mint kiskorú gróf Bolza 
József gondnoksága alatt áll. 

A család származási fája *) következő : 



Rudolf Per. Ervin 

az. 1677. f 1754. 

cb. kir. tit. tan. 

(gr. Hatzfeld Mária) 



Anna-Kata 
sz. 1702. f 1760. 

(gr. Hoinsbroich 
Ferencz Ar.) 



József Ferencz 
sz. 1708. f 1772. 
(gr. Plettenberg 
Berhardina) 



Melehior-Fridr. ée több leány, 
sz. 1711. f 1754. 

mainzi kanonok 



Berhardina 

sz. 1734. f 1780. 

(bg. Hatzfeld 

Ferencz) 



Hugó Doni. Ervin 
sz. 1738. f 1817. 
Beregi főispán 
(gr. Stadion M. A.) 

— — — ■ — ■ I, ■■■■!! ■ .— A>— , — — I. II.* 



Karolina Károly-Frid. Fridrik-Fer. 
sz. 1740. sz. 1742. sz. 1746 f 1747. 
t 1743. f 1743. 



Imre 

sz. 1767. 

f 1772. 



Ferencz-Fülóp 

sz. 1768, 

Beregi főisp. 

(gr. Lejen M. 

Zsófia) 



Ervin-Fer. 

sz. 1776. 

(gr. Westfal 

Fürstenberg 

Izabella) 



Fridrik-Kár. 
sz. 1781. 
alezredes 
(b. Kerpen 

M. A.) 

i " ■ — *■ • ■ — ■■■ i 

Ervin-Damián 

sz. 1812. 



Bernát és több 
f 1773. leány. 



Ervin Dam. Mária A. Kelemen Ferencz 
sz. 1805. sz. 1809. sz. 1810. sz. 1813. 






0** 

J? ff- 

CD C 
CB í? 

• Ué. 

*+* 
00 m 
© N 

♦** * 

• »-* 



KárolyTiv. 

sz. 1790. f 1854. 

Beregifoisp. 

Ervüi 
kis korú 1860. 



Evrin Dam. 

sz. 1791. 
huszár tiszt. 



Fülöp-Fcr. 
sz. 1793. 
uhlanus. 



g jfl Zsófia 

S^5 sz. 1798. 
o 



* l^S; Lejen 
!*vrin) 



Fridrik D. 

sz. 1800. 

katona. 



CB 



A gróf Schönborn családnak két ága van , a másik ág, az úgy* 



') Schönfeld, Adelsles I 103-108. 



7* 



100 SCHÖNHOLZ. 

nevezett ausztriai, 1801 -ben Eu génben halt ki. Ennek ágazata kö- 
vetkező : 

Meiehior-Fridrik 
bo. 1844. f 1717. 
(b. Boynebnrg Mária) 

'""Insehn Fer. János-Fülöp Firdrik-Kár. Damian Hugó Rudolf- Fer. J Sístb. 

sz. 1661. f 1726. sz. 1673. f sz. 1674. f sz. 1676. f sz. 1677. f * £ 

beregi örök. ÍŐisp. 1724. 1748. 1743. 1778 gÜ 

(gr.Montfor wteburgi bambergi cardmalis^"^ £ '« | 

M. T.) püspök , püspök s <5?<í 

' Hl .— • 

C « ' <* ~ 

Eugen Ferencz *« g 

szül! 1727. f 1801. g * 

arangy-gyapjas >-* g 

O.nzgSalm Maria S* «» 

2. bg Coiloredo £V 



Mária 3.5 

CD o 



2. o 



i „ . A. ■. i ' ■ ■ i i. i | 

M. Krisztina Amália M. Teréz Erzse M. Francziska Vilmos Marquard 

ez 1754. f 1794. f 1802. sz. 1768. sz 1759. sz, 1768. f 1770. f 1769, 
(gr. Sylva Ta- (gr. Czernin (gr. Sterofcerg) 

ronca Fer.) Ján,) 

A gróf Sehőnborn család bír Magyarországon kivüi Ausztriában 
és Stájer országban is, névszerint a Hefesensteini, őchönborci, Muhi- 
bergi, Göllersdörfi, Mauterni, Rossazi, Arafelsi, Waldöneteini, Dorn- 
ecki uradalmakat 

ftahttnholz család. Scliöahoíca Ferenc z Kristóf 1790-ban 
II. Leopold király által emeltetett czímeres nemességre. 

Czímere következő : a. paizs először vizirányosan két felé osz- 
lik, & felső keskenyebb arany udvarban egyfejü fekete sas ki- 
terjesztett szárnyakkal növekedőben van; az alsó vörös udvarban 
zöld téren felfordított V alakú fehér szelemen alatt fehér várto- 
rony emelkedik, melynek tetején ezüst felhold szarvaival lefelé for- 
dítva látható, az udvar jobb és bal felső szegletében fehér András-ke- 
reszt látszik. A paizs fölött két koronás sisak áll, a jobb oldalin két ki- 
terjesztett fekete sasszárny lebeg, mindegyiken egy-egy fehér András- 
kereszt látható ; a baloldali sisak koronájából vörös, fehér, vörös szinü 
három strucztoli leng. Foszladék jobbról aranyfekete, balról ezüst- 
vörös. ') 



') Adami, Scnta gentil. totno XJL 



8CHRANTK. — SCHKETTKR. 101 

&eh?smt% esaiád. Sehrantz Keresztély 1 709. évben I. Jó- 
zsef király által emeltetett nemességre. *) 

Czímere a paiza kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágas- 
kodó kettősfarkú oroszián , első lábával kivont kardot villogtatva. A 
pálzs fölötti sisak koronájából szintén olyan oroszlán no] ki. Foszladék 
jobbról aranykék, balról ezüstvörös, *) 

Sebraad n&alád Alapítá Schraud Ferencz ? ki Pesten pol- 
gári szüléktől született 1701-ben, és az orvosi tudományokra adván 
magát, Bécsben orvos tudorrá lett, azután Szegeden, majd Csanád és 
Csongrád vármegyék orvosává neveztetett. Négy év múlva a pesti 
egyetemnél tanárul hívatott meg ; 1794-ben a szerémsógben dúló pestis 
alkalmával gyakorlati íigyeségének is fényes tanúságát adta, és ezen 
egész nyavalyáról egy nagy munkát adott ki „Historiapestis 
Syrmiensis" ezim alatt. 1797-ben L Ferencz király érdemei tekut- 
íetéböl nemességre emelte. 1802-ben pedig Magyarország főorvosa 
lett. Meghalt 1806-ban, midőn a Dunántúl dühöngő typhus nyavalya 
orvoslása ügyében járt, Vasvárott mart. 18-án. 3 ) 

Czímere a paks ezü3t udvarában zöld téren legelő szarvas, mely- 
nek hátán tizenkét fejű sárkány dühösködik egy vele szemben álló pi- 
ros tálaiba öltözött kék fátyolos egyénnel, ki felemelt botjával sújt fe- 
léje, mely botra kigyó tekerödzött A paizs fölötti sisak koronájából 
koronás arany oroszlán emelkedik ki, előtte szárnyas és kígyós mercur* 
bot áll, mely fölött az oroszlán arany koronát tart Foszladék jobbról 
ezüst kék, balról ezüstvörös. k ) 

E család ivadéka Schraud Mária, alsó száíhai Pethö Jánosné 
1860-ban. 

8űft?&23thser család. IScmplin vármegye ezímerlevdes nemes 
csaiádainak egyike b ) 

Nem nagyon kuiömbozik e család névtől a Bchromser név, me- 
lyen János 1618-ban adó pénztárnok volt. 6 ) 

Sdbroifer ®mlájá : vagy Schröier, Lásd Sréter. 



'} Collect. herald. r.?o. ?é0. 

s ) Adami Scnta g&ntíi tomo XL 

') Lásd étefofc Kilesi Wwm és Mclezer , liagytr fhmfou IÍL 241—28$ 

*) Ad&oú Seui& geutil, tomo XL 

*} Öidiísay 0. 2empiis t&i. top. 11?. 

*) 1818. éri I4L tSr?, ca. 



102 SCHRÖFL. — 8CHUMANKA. 

Schrftfl család. Schröfl Ignácz mannsbergi báró az 1802. évi 
országgyűlésen honfiúsítatott. l ) 

Schubány család. Schubány János 1792. évben július 26-án 
1. Ferenez királytól kapta czímeres nemes levelét. 

Czimere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4- ik kék udvarban zöld 
téren egy tornyú, vörös fedelű fehér templom áll, fölötte jobbról arany 
csillag ragyog , a 2. és 3. arany udvar belső oldalából két fejű fekete 
sasnak féle része látható. A paizs fölötti sisak koronáján zöld hegyen 
fehér galamb áll, piros csőrében zöld galyat tartva ; két oldalról két 
elefánt-ormány között, melyek közül a jobb oldali víziráuyosan ezüst- 
kék, a bal oldali fekete arany. Foszladék jobbról ezüstkék, balról 
aranyfekete. 2 ) 

A nemesség szerző utóda Schubony Márton 1827. april 23 án 
nemességét Krassó vármegyében is kihirdetteté, de ott e család jelen- 
leg már nem létez. 

Schudo család. Schudo Pál-Leepold 1703. évben I. Leo- 
pold király által emeltetett czímeres nemességre 8 ) 

Czimere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4-ik kék udvarban pán- 
czélos kar könyököl, kivont kardot tartva ; a 2. és 3 ik vörös udvar kö- 
zepén fehér folyam hullámzik át ; a paizs közepén Magyarország ko- 
ronás czimere látható. A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar 
nyugszik könyökölve és kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüstvörös. 

Schttestar család. Lásd Schurter cs. 

Scbuhajda család. Lásd Suhajda cs. 

SchuniAuka család. Schumanka Pál 1791-ben II. Leopold 
király által emeltetett nemességre. 

Czimere vizirányosan keskeny arany szelemen által két felé osz- 
ott paizs ; a felső vörös udvarban pánczélos sisakos vitéz nolki, jobb 
kezével kivont kardot, a balban levágott török-fejet üstökénél fogva 
tart ; fölötte jobbról arany nap, balról ezüst félhold ragyog ; az alsó kék 
mezőben magas sziklás hegyen három vörös fedeles tornyú vár áll ,fb- 
lötte jobbról és balról arany csillag ragyog; a paizs fölötti sisak koronáján 
pánczélos kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról eaust- 
vörös, balról aranykék. *) 

•;1802. evi 34. törv. ez. 

5 ) Ádarai Scuta gentil. tomo XI 

J ) Collect herald, nco. 765. 

4 ) Adami Scata gentil. tomo XI. 



SCHUMIi HRASZT.— -SCHCSTEK 103 

Sclmititehrafezt család. Trencsin vármegye curíális nemes esa- 
ládainak egyike, birtokos Szkala-Ujfalván 

Trencsin vármegye nemesi összeírásai róla a következd adatokat *) 
tartalmazzák : 

1748-ban Szkala-Ujfalván lakott Schumichraszt két István, 
hat György, négy János, négy András, két Márton, és 
négy Ádám; — ugyan akkor Dezséren két István, egy Pál, 
János, András, GPy ö r g y és I m r e. 

176S-ban Sz. Újfaluban laktak Öt Ádám, hét György, két 
Pá!, hét A n d r á s, egy Gábor, négy M ártón, tizenhárom J á - 
n o s és egy József; Dezséren három János, egy Zsigmond, 
egy Péter, egy Pál, két Mihály és egy György. 

1830-ban Kasza-Podhragyon lakott András, Szkala-Ujfalván 
a családból negyvenhárom férfi, Dezséren busz férfi. 

1837. évben Szkala Újfaluban ötvenöt férfi Íratott Össze a csa- 
ládból, Dezséren tizenhárom. 

E család „n e m e s - u j f a 1 u s i" predikátummal él j Schumich- 
raszt Mihály (szül. 1821. april. 28.) az esztergáim érseki fö megye 
gyében pappá szenteltetett 1844-ben, 1862-ben phüos. doctor, és a pri- 
matialis iroda igazgatója* 

8ehurniaim család. Trencsin várraegye czí mer leveles nemes 
családa. E megye nemesi lajstromai *) szerint : 

1768-ban Dezséren lakott Schumann Antal^ Drskóczon pe- 
dig György és ennek Ignácz és Jáaos fiai. 

1803-ban Drskóczon laktak Elek és ennek fiai Istváné* 
Ignácz, továbbá J á n o s. Dezséren lakott Antal és fia I s t v á n. 

1837. Dezséren laktak Antal és ennek fia István, kik már 
kihaltak. — Drskóczon éltek Elek és István és ennek három fia 
József, János és Ignácz; továbbá Gusztáv Jánosnak fia 

Schustek c&alád. (Hervei báró) Schuster Emánuel bárósá. 
got nyert 1801-ben L Ferenez királytól. 

Czímere négy felé osztott paizs, az 1. és 4-ik vörös udvarban 
zöld halmon arany koronából nyolez fehér strucztoll nyúlik ki ; a 2 
és 3-ik ezüfct udvarban egy széles vörös szelemen látható ; a közép 
paizs kék udvarában három arany kinyílt liliom látszik. A paizs fölött 
bárói korona van, és azon három koronás sisak áll,, a jobb oldaliból 



') SzoEttagb Dan. közlése. 
5 ) Szontagh Dan. közi. 



104 SCHUSTEB. — SCI1ÜTZ. 

két kék elefánt-ormány között arany kinyílt liliom szemlélhető, a közép- 
sőn kétfejű szétterjesztett szárnyú fekete sas áll ; a baloldaliból nyolcz 
fehér strucztoll nyúlik fel. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst- 
vörös. A paizst két oldalról telamonok gyanánt két arany oroszlán 
tartja. ! ) 

Schuater család. Schuster Ignácz és Károly testvérek 
1741. évi oetob. 28-án Mária Terézia királyasszony által emeltettek 
nemességre. a ) 

Czímerök először vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felső vörös 
udvarban szögletesen helyezett három ezüst pénz látszik, közepén a 
negyedik arany pénz ; — az alsó udvar függőlegesen két felé oszlik, a 
jobb oldali fekete udvarban ezüst pellikán fiait melle vérével táplálja, a 
bilioldali kék udvarban szárnyas gömbön meztelen Fortuna áll, piros 
fátyollal takaródzva. A paizs fölötti sisak koronáján fiait melle véré- 
vel tápláló ezüst pelikán áll. Foszladék jobbról ezüst vörös, balról ezüst- 
kék. 3 ) 

Sehusier&chis család. Schusterschiz Al aj o s 173 l-ben nyert 
II. Leopold királytól czímeres nemes levelet. 

Czímere jobbról balra rézsútosan vont arany szelemen által két- 
felé osztott paizs, a szelemenben egymás után három vadkan fut 5 a paizs 
alsó vagy is jobb oldali ezüst udvarában hármas zöld halmon sárga 
csizmás és Öves, zöld íbveges és ruhás magyar ember áll, oldalán arany 
markolatú kard lóg, kezeivel felvont ívet tart ; a baloldali vagy is felső 
kék udvarban arany koronás agy fejű sas kiterjesztett szárnyakkal 
látható. A paizs fölötti sisak koronájából kiterjesztett fekete sasszárny 
között a leírthoz mindenben hasonló férfiú emelkedik ki. Foszladék 
jobbról ezüst zöld, bakói aranykék *) 

Schücs család. A nemességet Schücz István és általa nejé- 
től nemes Peternády Juliannától született fiai István és Mátyás 
nyerték I. Leopold királytól 1694 évi június 16-án Bécsben kelt czí- 
meres nemes levélben , mely azon évi octob. 4-én Pozsony vármegye 
közgyűlésén Samarján (Sancta Maria) kihirdettetett. A nemesség szer- 
ző idősb István többi közt 1663-ban hosszabb ideig török fogságot 
is szenvedett, mint ezt nemességeért tett folyamodványában olvashatni. 

Adami, Scuía gentil. tomc XI. és az 1848, elŐtü hiv. névtárakban a 
magyar bárók sorában áll neve. 
2 ) Cűllöct herald, nr$. 208. 
•) Adami, Scnta geatiL tom© XI 
*) Adami, Scuta geutil tomo XI. 



SCHUSTER. 



105 



A családnak nemzékrende *) következő : 

I. István 

1663. tör. fogoly 

1684. nemes 

(ns. Peternády Juliana) 



IL István 
Se. György 
kir. városi 
biró 

(Martina Krisztina) 



András 

jeles ügyvéd 

t 



Mátyás 

1694. 

(Henszler Kri sztina ) 

Éva 



Rozina 
(Steingruber Pál) 



János 
Pozsony városi 
aljegyző f 1746. 
Hercz Erzse 

Kristóf 
Pozsony városi 
tollnok f 1795. 



Mihály 
t 



IIT. István 

(Kremser 

Mária) 



György 

cs. kir. 

kapit. f 



Sámuel. Pál. Mátyás. Krisztina Ng 3 

t t ■ . t &| 



Boldizsár 

Pozsony városi 

tanácsos f 1787. 

(Mikos Mária) 



IV. István 

(Strecskó Krisztina) 



József 
sz. 1794. f 1851. sept. 
ügyvéd, táblabiró 

(Ns. Gero Júlia szül. 1818. 

i p 1 

Hermina 

(szül. 1845. máj. 10. 



András Mária 
f ie01. (Lehoczky 
György) 



A család származását és a 
viselt — többnyire városi — 
hivatalokat a táblázat mutat- 
ja. ÜL István neje Kremser 
Mária Koller József Referen- 
darius legközelebbi rokona 
volt. 

Boldizsár Pozsony sza- 
bad kir. város tanácsnoka, 
azon város Szent-János nevű 
utczájában a múlt században 
házat épitetett, mely jelenleg 
is a család tulajdona, és bejá- 
rata fölött a család czímere 




') Családi közlés Stummer György által. 



106 SCHÜUEK. — SCHWACHHEJM. 

látható. Eunek unokája József, 1821. éta hites ügyvéd, táblabíró 
meghalt 1851. sept. 21-én, s benne íiágon családja kihalt: eltemettetett 
Pozsonyban saját családi sírboltjában. Nejétől nemes Gero Juliannától 
csak egy leánya Hermina maradt. 

A család czimere — mint följebb a metsz vény mutatja — a paizs 
kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló arany grif, első jobb lábával 
három nyilat tartva. A paizs fölötti sisak koronájából szintén egészen ha- 
sonló grif emelkedik ki.'Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 1 ) 

Scirtirer család. Schürer M i h á I y 1686-ban L Leopold ki- 
rálytól kapott czímeres nemes levelet. 2 ) 

Czímere jobb oldalról balra rézsútosan vont fehér szelemen által, 
— melyen három piros szőlőfürt látható, — két vörös udvarra osztott 
paizs, mint a két vörös udvarban seregély látszik. A paizs fölötti sisak 
koronáján két egymásra helyezett fekete sasszárny lebeg, és azon rézs- 
útos arany szelemenben három fehér rózsa-^fej látszik. Foszladék jobb- 
ról ezüstvörös, balról aranykék. 

Schwaetiheiiu család. A Schwacheira családnak egy magyar- 
országi czímer gyűjteményben ilyen grófi czimerét 3 ) találjuk. 

A paizs négy részre oszlik, közepén kisebb vérttel, melynek kék 
udvarában fehér sziklán fehér pellikán fészkel, fiait melle vérével táp- 
lálva. A czimerpaizs 1. és 4. kék udvarában arany csillag ragyog, a 2. 
és S-ik vörös udvarban pedig két vízirányosan ezüst szelemen vonul 
át Apaizsot grófi korona fedi, azon három koronás sisak áll, a jobb ol- 
daliból két fekete sasszárny között arany csillag ragyog ; a középsőn a 
leirt pellikánhoz hasonló látható ; a baloldaliból hét strucztoll nyúlik 
ki, a középső arany szín, mellette két oldalról két vörös, azután ezek 
mellett fehér, azután kék szinüek. Foszladék jobbról arany kék, balról 
ezüstvörös. Alul a paizsot két természetes szhm oroszlán őrzi arany- 
nyal szegélyzett magas kék és vörös zászlót tartva, melyek közül a 
jobb oldali kék zászlóban Magyarország czímere ; a baloldali vörösben 
Ausztria czímere látható. 

Az 1760 és 1770. évi magyarországi hivatalos Schematismusok- 
ban indigenált családok között Schwingheiní, az 1787. és 
1810. évi hiv. schematismusokban pedig csak ugyan Scwach- 
h eim név alatt találunk indigenált családot, melynek azonban nevére 



') Burggtaltar, Colleotio insignium. 

*) Collect. Herald, nro. 825. 

•) Adami, Scuta gentil. tomo XI. 






8CHWACH0DA. — SCHWARZENBEKG. 107 



a magyar törvénytárban nem akadhattunk. Valószínűleg csak királyi 
oklevelet nyert, s már kihalt , mivel az 1844. évi hív. Schematismus 
sem mutatja már nevét. 

Sehwachoda család. Nemesi kiváltságáról mitsem tudunk. Is- 
meretes közülök János, kinek Kálaai Kálnay Reginától leánya 1 1 o- 
n a Szegedy Gáspáraé volt. *) Lehet azonban , hogy a Schwachoda 
csak mellékneve más nemes családnak, s tán épen a Bajcsy családnak, 
melyből Bajcsy Hona Szegesdy (nem Szegedy) Gáspár neje volt 1640. 
táján. 

Schwartner család. Schwartner Márton a magyar kir. 
Egyetemnél az oklevéltan tanára , és az egyetemi könyvtár első-öre, 
Pest megyei táblabíró stb. volt. irta meg legelőször és legjobban 
Magyarország Statistikáját német nyelven, és Diplomaticát is adott ki, 
mind két munka több kiadást ért. Érdemeiért 1800-ban L Ferencz ki- 
rály magyar nemességre emelte és a czímeres levélben következő czi- 
merrel díszítette : 

A paizs arany udvarában hármas zöld halmon arany koronából 
arany zsinóros és öves, fekete ruhás magyar férfiú áll, jobb kezében 
kivont kardot , a balban nyitott könyvet tartva. Ugyan ilyen alak lát- 
tató a paizs fölötti sisak koronáján is, csak hogy itt már balkezében 
fekete táblájú bezárt könyvet tart. Foszladék mindkét oldalról arany- 
fekete. a ) 

SchwaHz család. Pozsony megye nemessége sorában található. 
Czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló derékig érő vörös ru- 
hás szerecseny, jobb kezében kivont kardot tartva. Ugyan ebez ha- 
sonló alak nyúlik ki a paizs fölötti sisak koronájából is , két kiterjesz- 
tett sasszárny között, melyek közül a jobb oldali félig arany, félig fe- 
kete, a másik félig vörös, félig ezüst. 8 ) E családból származhatott a 
múlt században élt tudós Schwarcz Godefridis. 

Schwarzenberg család. A magyar országgyűlés által gróf 
Schwarzenberg J á n o s - A d o 1 f cs. kir. titkos tanácsos és kamarás, 
aranygyapjas vitéz 1659- ben a 131. torv. czikk erejénél fogva honfiu- 
sitatott. Ettől egyenes vonalon származik a mostani Schwarzenberg 
herczegi rangú család, mint a következő táblázat mutatja : 



^Schönfeld Adelslex. I. 204. 

•) Ad ami, Scuta gentil. torao XI. 

') Burgstaller, Coliectio ínsigmum etc. 



108 



8CHWARZEKBEKG. 



János-Adolf 
1651). indigena 

(gr.Stahrcmberg Mária) 

i *~ 1 

hzg. Fcrdixxand-Vilmos 
( gr. Schul cz Mária) 

Adám-Ferencz 

sz. 1680. f 1723. 

(hzg. Lobkovicz Mária) 



Mária-Anna 

sz. 1706. f 1765. 

(Baden-Badeni 

Lajoí őrgróf.) 



József -Ádám 
ez. 1722. f 1782, 
áliainminister. 
. Lfchíenetein 
ária-Terézia) 



/ 



János uep. Mária A. József W. Antal M. Tere* 
sz. 1742 f sz. 1744.fl803. sz. 1745. sz. 1746. sz. 1747, 
(gr.Oettingcn (gr.Zinzcndorf f 1781. f 1764. (gr. Goes 
. Eleonóra) Lajos, minist.) ezredes kapit. Zsigiu.) 



M. Emestina etb. 
sz. 1752L f 1801. 
(gr. Auersperg 
Ferencz) 



^^»»^J^»- 



József-Ján. Károly-Fülöp Ernő Fridrik Maria Kar. M. Teréig stb. 
•a 1769. t •». 1771. f J 820. sz. 1773. sz. 1774. sz.l775.tl8l6. őz. 1780. g 
(hg^Arenberg minister f 1821. f 1798. (hg. Lobkovics (gr.Fürs- g 



Paolina) 



és hadi U elnök 

(gr. Hohenfeld 

Maria-Anna) 



győri 
püspök. 



mint 
sebesült 



Ferenci 



tecberg * 



Fridr.) 



Frídrik 
ez. 1800. 
tábornagy 
bir Magyar 

országban 



Károly 

sz.1802. 

tábornagy 

volt erdélyi 

kormányzó 

(gr. Wratisla w Jose fa) 

Károty 

sz. 1824. 

ezredes. 

(hg. Oettingen 

Vilma) 

Anna M. 
ez. 1854. 



Edmund 
ez. 1803. 

altábornagy 



I 

o: 

v— » 

3 



Mária-Elcon. M. Paulina János Félix Luiza Matild 
sz. 1795. f 1848. sz. 1798. f 1821. sz.1799. sz 1800. sz.1803. sz.1804. 
(hg. Wiudiech- (hg. Schönburg (h. Licb- katona. (Schön- 

grgíí Alfrdd) Henrik) tenstein burg hg.) 

Eleonóra) 



* « b 



Adolf 
ez. 1832. 
katona. 



M. Leopoldina 
sz. 1833. 
(gr. Waldstcio 
Ernesí) 



W 

+t 

<& 

M 

B 

er 






2& 

s§. 



3-3. 
rt «»■■'• a. 

ír o*t 

SS* 

fc? .T I? 



f 



•ni 



SOHWEIDLKR. — SCHWERTNER. 



109 



A család székhelye Bécs. A család uradalmai Alsó-Ausztriá- 
ban; Cseh és Stájer országban fekszenek. Friedrich a tábornok, 
fia Károly Fülöp niinisternek és hadi tanácsi elnöknek, birja Magyar- 
országban Mária Thált. Ennek testvére Károly 1849, után Erdély 
kormányzója volt 

Józsefjános testvérei közül E r n Ö e században győri püspök 
volt 1 ) József János egyik fia Fridrik-János prágai érsek és bibornok. 

Sch weidler család* Schweidler Jakab-Antal és Keres- 
téfy-Gábor 1695. évben kaptak czímeres nemes levelet L Leopold 
királytól 2 ) 

Czimei ők a paizs ezüst udvarában zöld téren szemközt álló jobb- 
ról arany grif, balról arany oroszlán, első lábaikkal kivont kardot tart- 
va; a paizs aljáról egész a tetőig egy háromszögletű kék udvar ékeli 
magát a két leirt állat közé, és ezen kék udvarban fehér kettős kereszt 
és ez alatt báromszeglet formára három arany csillag ragyog. A paiza 
fölötti sisak koronájából meztelen Fortuna női ki, magát piros íátyollaí 
födve. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. *) 

Schweidler Jakab-Antal 1701-ben Budán a hadi biztosság 
elnöke vagy fó biztosa volt 
Sehwertner család. 
Trencsin vármegyei czimer- 
leveles nemes család. Ira- 
tik neve „Swert nerc- 
nek is. Székhelye Nimnicz 
és Driethoma helység. Ha- 
zánkban alapitója Schwert- 
ner F e r e n c z, kinek atyja 
Schwertner Kristóf maj- 
nai Frankfurtban született, 
mint katona ausztriai szol- 
gálatba állott és negyven, 
hat évig a Birkenfeld vasas 
ezredben szolgált, s mint 
főhadnagy vitézkedett Ne- 
vezett fiaFerencz szin- 
tén katona volt, utóbb só- 
hivatali tiszt, ki saját és aty- 

') Fölötte halotti beszédet mondott 8 kinyomatott Horváth János. 

") Collect. herald, nro 778. 

*) Adami Scuta gentil. tomo XI. 




no 



8CÜWERTNER. 



ja érdemeiért 1795. jul. 16-án Bécsben kelt czímeres levélben L Fe- 
renez király által megueniesitetett. 

Ferencznek nejétől Schneeberg leánytól nyolcz gyermeke maradt, 
úgymint 1. János sóházi tiszt Szucsányban, mhalt magnélkül 2. 1. J ó- 
zsef ügyvéd Driethonián, meghalt 1827. 3. Antal vott hadnagy, 
elesett Anszterlicznél. 4. László bolesói plébános, meghalt 1824-ben. 
5. II. Fere-ncz sóházi tiszt Puchón. Neje Nóvák Anna. G. István 
és, kir. kapitány, meghalt Modrán 1836-ban. 7. Rozália Vietorisz 
Jóasefné. 8. Júlia Szerdahelyi pesti szinész neje. 

I. Józsefnek nejétől Petykó Francziskától három fia maradt: 1. 
Lajos nyugalm. hivataltiszt Driethomán. Neje Biróczy Nepomu- 
czena, kitol három gyermeke van. 2. Antal ügyvéd Trencsinben. 3. 
József gazdatiszt Nagy -Károly ban, ki nevét Pa 1 Ijó s i-ra változtatá, 
két gyermeke van. 

II. Ferencznek nejétől Nóvák Annától szintén hárem gyermeke 
van, u. m. 1 . J á ii o s adó hivatali tiszt Predméren. Nejétől Vallovics 
leánytól két gyermek atyja. 2. Károly volt honvéd , a bánságban 
lak. Neje Novotny Antónia , kitől két gyermeke van. 3. Henriette 
előbb Lippe orvos, most Keresztes Gáspárné Pozsonyban. 

A családfa *) következő : 

Kristóf 
volt katona 
1732—1772. 

I. Ferencz 
nség szerző 1795. 
(Sckneeberg N.) 



János 
só-hivatal, 
t 



József Antal László II. Ferencz István Róza ^ Júlia 
ügyvéd hadnagy plébános sóházi tiszt kapitány (Vietorisz (Szer- 



f 1827. elesett. 
(Petyko 
Francziska) 



fl824. 



(Novak 
Anna) 



1836. József) dahelyi) 



János 
adó hivat. 

(Vallovics N.) 

r— ~ ■* — ■■ — i 

Zsigmond. Szidónia. 



Károly 
(Novotny 
Antónia) 



Henriette 
(1. Lippe orvos 
2. Keresztes 
Gáspár) 



Lajos 
nyűg. hivat. 
(Biróczy 
Janka; 



Antal 

trcncsíni ügyved 

(Brhlovics 

Alojzia) 



Gyula. Francziska. Kálmán. 



József 1860. 

gazdatiszt 

N. Károlyban 

(Kosár Erzse) 

I 
. — —j-w — 

László. Vilma. 



') Szontagh Dán. közlése szerint. 



SCITOVSZKY.— SCOPEK. 111 

A család czímere — mint a metszvény mutatja — vizirányosan 
két részre osztott paizs, a felső udvar vörös, az alsó kék, az előtérben 
egy magas gúla emelkedik, melyre jobb oldalról rézsútosan hosszá 
meztelen pallós (schwert) fekszik. A paizs fölötti sisak koronáján he- 
gyével fölfelé szintén pallós áll, két felől elefánt-orinányok között, me- 
lyek közül a jobb oldali ezüstvörös, a baloldali ezüstkék, 

Scitovszky család. (Nagy -Kéri) Alapítá e században Scitovsz- 
ky ker. János, ki Abauj megyei Bélán szül. 1785. nov. l-jén; a papi 
pályára szenteltetvén, jeles tulajdonságai miatt 1827-ben már rosnyóí., 
1838-ban pécsi püspökké, 1849. jul. 21-én pedig esztergami érsekké 
és magyarországi prímássá neveztetett , 1853-ban pedig a római sz. 
egyház bíbornok áldozárai közé igtattatott. nyerte maga és testvé- 
rétől származó unokaöcscsei részére a „nagy-kéri" birtokrészszel 
kapcsolatban a kir. adomány- és czímeres nemeslevelet, mely szerint a 
Scitovszky család czímere vízirányosan két részre osztott paizs, az 
alsó ezüst udvarban piros szív , és a fölött az isteni gondviselés jelvé- 
nye : a háromszegbe foglalt és sugárokkal körülvett szem látható. A 
felső udvar függőlegesen ismét két udvarra oszlik , a jobb oldali vörös 
udvarban két kék szárny között ezüst kereszt és a fölött három arany 
csillag látható j a baloldali kék udvarban hármas zöld halom középső- 
jén fehér galamb áll, csőrében zöld olajgalyat tart. A paizs fölötti si- 
sak koronáján két kék sasszárny között szintén a leírthoz hasonló ga- 
lamb szemlélhető. Foszladék jobbról arany kék, balról ezüstvörös. 

János prímásnak unokaöcscse Scitovszky Márton nagy-báty- 
jával, mint pécsi püspökkel Baranya megyébe telepedvén, ott szerzé a 
Bodorfai pusztát, és azon megyében főszolgabíró volt , 1845-ben má- 
sod alispán lett és az volt 1849-ig. Jelenleg Nógrád megyében Nőtén- 
csen a Gyurcsányi örökösöktől vett birtokán tartja családi lakását 

Scopek család. Alapítója Scopek F e r e n c z Pest sz. kir. vá- 
ros tanácsnoka és jegyzője, ki 1741. octob. 28-án Mária-Terézia király- 
asszonytól czímeres nemeslevelet nyert *) 

Czímere a paizs kék udvarában horgonyos végzetü ezüstkereszt, 
melynek közepén piros rózsafej van. A paizs fölötti sisak koronáján 
ezüst horgony áll, két kiterjesztett, sasszárny között, melyek közül a 
jobb oldali félig ezüst, félig kék, a másik félig ezüst, félig vörös. Fosz- 
ladék jobbról ezüstkék, balró] ezüstvörös 2 ) 

') Collect. herald nro 205 

2 ) Adaini Scuta geutil. tomo XI. 



112 scultéty. 

Scultéty család. (Alsó-Lehotai) Gömör, Mosony, Nyitr», Po- 
zsony, Trencsin, Zólyom stb. megyek nemessége sorában találjuk. 

Zólyom vármegyében Alsó-Lehota helységet a kir. kincs- 
tárrarközösen birja a Scultéty nemzetség. *) Ez ágból származott elö* 
nevénél fogva Pál, 1832-ben a pozsonyi országgyűlésen jelen nem le- 
vök képviselője. 

Scultéty (iratik S c u 1 1 é t y-nak is) néven — úgy látszik — több ? 
(legalább két) nemes család van. Legalább gyűjteményeink szerint két 
rendbeli Scultéty nemes családi czimert ismerünk. Az egyik következő • 

A paizs kék udvarában arany oroszlán hátulsó lábain ágaskodik, 
első jobb lábával három fehér irótollat tartva. A paizs fölötti sisak ko- 
ronájából szintén az előbbihez mindenben hasonló oroszlán nol kL 
Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. *) 

A másik czimer, melyet Skultéty László nyert, következő a 
paizs vizirányosan kétfelé oszlik , a felső* vörös udvarban pánczélos 
kar könyököl, kivont kardot tartva ; az alsó kék udvarban három füg- 
gőleges ezüst pólya (fascia) látható. A paizs fölötti sisak koronáján 
szintén pánczélos kar könyököl, kivont karddal. Foszladék jobbról 
aranyvörös, balról ezüstkék. 3 ) 

Ezeknél fogva az elősorolandó nevekből, főleg miután elŐnóv 
nélkül fordulnak elő, azt sem lehet megmondani, e, — vagy ama czimer- 
rel élő Skultéty- ak közé tartoznak-e? 

A Scultetus név (magyarul Soltész) szabad, adó mentes 
(főleg malom) birtokost jelent egy irónk szerint *) 

Legrégibb, kit Scultéti néven ismerünk, azon Scultétí Gergely, 
ki 1423-ban érdemeiért Szenesben a Grenitz folyócskán vagy patakon 
malmot nyert. *) 

Ugyancsak az előbbi forrás szerint 6 ) már 1283-b&n podolni 
Scultéti Henrik érdemeiért Boleszláv krakói fejedelemtől Podolin 
mellett erdőt kapott volna ; azonban bizonytalan az, hogy már ekkor 
nevezett Henriknek vezeték neve Scultéti volt legyen e ? s átment e utó» 
daira. Még bizonytalanabb tapogatás lenne e közt és a múlt és jelen szá- 
zadban is élő Scultety-ak közt egyenes vérséges Összeköttetést keresni 

') Fényes, Geographiai szótár HL 17. 

') Adami Scuta gentil. tomo XI. 

3 ) Ugyan ott. 

4 ) A scultetiakról egész könyvet irt Sehwartncr , W D e 3 c u 1 1 e t i i s tí 
czim alatt. 

•) Schmitt, Eppi Agriena. Ií. 12. Lehocsky id&sete szerint Stem. XL 368, 
•) Lehocsky, Stefániát. II. 353. 



ncvvr&?r. 113 

Bizonyos afc, Hogy a Scultéty nemes családbeliek egy része főké- 
pen kormányszéki hivatalokat viselt. így találjuk a következőket : 

S. Ferdinánd 1776-ban cs. kir. tanácsos, és a m. kir, udvari 
kanczellariánál titkár, már 1787-ben ugyan ott tanácsos és referen- 
darius. 

8. Mihály 1787-ben kir. táblai ülnök. 

S. János 1787-ben a Dunán inneni kerületi tábla ülnöke, az 
még 1810-ben is. Ez 1800. nov. 20-án Pozsony megyétől nyert nemesi 
bizonyítványt, és a Trencsin megyei Scultétyakból származva, még 
1837-ben Ivanóczon lakott 

S. András 1810-ben a kapniki kincstári bánya-hatóságnál hi- 
vataltiszt, 1815 — 1820-ban az Oláh-Lápos bánya hámor-mestere. 

S. Ferencz 1810-ben kamarai titkár, ugyan az még 1815- 
ben is, és Nyitra megyei táblabíró, 1820-ban már kamarai tanácsos, 
valamint 1825-ben is. 

S. Pál Mosony megyei tábla-biró, és 1810—1844. évi időköz- 
ben a m. óvári kamarai uradalom ügyésze, valószínűleg a Scultétiak Mo- 
són megyei ágából, mely azon megyében Rajkán nemesi kúriát bír. *) 

S. István a in. kir. helytartóságnál 1810 — 1825-ben hivatal- 
nok (protocolista). 

S. István Teplicskán kamarai erdész 1815 — 25. körül. 

S. Alajos szatmári czimz. kanonok 1844-ben. 

Trencsin vármegyében a nemesi összeírásokban 2 ) találjuk 1666- 
ban Scultéty Andrást, utóbb annak árváit Dubniczán, 1689-ben 
Dezseren. 

1721. és 1725-ben ugyan ott Nagy-Sztankóczi lakhelyén beíra- 
tott Scultéty vulgo Krcsúth Gryörgy. Talán ezea György az, 
ki 1727-ben Hont megyében többeket perbe idéztetett. *) 

Az 1803. évi Trencsin megyei nemesi lajstromban már nem ta- 
lálni a Scultéty-ak nevét ; de ez évben produkálta Scultéty János, 
mint említők, Pozsony megyétől 1800. nov. 20-án kelt nemesi bizo- 
nyítványát 1807-ben András és idősb s ifjabb István Ivanó- 
czon székeltek ; í 837-ben ott lakott nevezett János is , a volt kerü- 
leti táblai ülnök. 



') Fényes, Geográfiai szótár III. 276. 

*) Szontagü Dániel közi. szerint. 

3 ) Szentbenedeki Convent fasc. 138. uro. 3. 

nuaYABOR8ZÁO CSALÁDAI. X. KŐT. g 



1 1 4 SEBAST£A>TY,— SEBE. 

Ugy Játszik, hogy ezen Trencsin megyei ág a Turócz megyében 
birtokos Krcsúth családnak egyik vonalát képezi. 

Sebastiány c&alád. (Remete-Poganyesti.) Krassó vármegyében 
A. és F. Remete helységet bírja ujabb királyi adomány jogán, birtokos 
Poganyest helységben is. 

Közölök J ó z s e f 1848. előtt a m. kir. udvari kanczeliária tit- 
k ?íra s több vármegye táblabírája. 

Bír a család ujabb vétel utján Nógrád megyében Kürtösön is. 
Más ily nevű család ősei közül volt azon Sebastiani Kristóf s 
neje Dorottya, kiknek fiók G-yörgy Liptó megyében Tepliczen szü- 
letett, 1656-ban Wittebergában tamilt , és végre radaczi evang. lel- 
kész volt !) 

Sehbey család. Trencsin vármegye czimerJeveles családa. A 
ti emeslevelet Sebbey István kapta 1583-ban Rudolf királytól saját 
és fia Mihály, úgy nővére fia Meczenovies Márton nevére is, mely 
nemeslevél 1700-ban Trencsin vármegye levéltárába jutott. *) 

1697 ben azonban azon Sebbey -éknek, kik „Folvareosny" 
melléknév alatt voltak ismeretesek, nemességökre nézve Trencsin me- 
gy ében a kotszai és ledniczi uradalmak ellen mondtak. 

A Sebbey-ek melyik vonalából lehettek azon Sebbey János, 
ki 1721-ben Puehón lakott és 1755-ben élt Gryörgy, 1792-ben élt 
István? — nem tudhatni- 

Sebe család. Borsod, GömÖr megyei nemes család. A czímeres 
nemes levelet Sebe Péter kapta 1714-ben III. Károly királytól. a ) 
Ozímere vízirány osan kétfelé osztott paizs, a felső kék udvar al- 
ján derengő hajnal fölött arany háromszögben Isten szeme, és fölötte 
jobbról balról arany csillag látható, az alsó kék udvarban zöld dombon 
királyi korona van, és azon vörös mezü kar könyököl, iró-tollaí tartva. 
A paízs fölötti sisak koronáján szintén vörös ruhás kar nyugszik, iró- 
tollat tartva. Fesziad ék jobbról arany kék, balról ezüstvörös. 4 ) 

Péternek egyik fia Mihály, kinek vattai Battha Maria Anná- 
tól leányai Krisztina báró Szepessy Lászlóhoz, Anna Ajiich Hor- 
váth Józsefhez mentek férjhez. Mihálynak utóda Sebe Mihály Fel- 
faluban, ki Paukovich Francziskától nemzé Sebe L u i z á t, Ratkó Mik- 



') Bartuolomaeides, Memória Ungaror. 151. 

•) Szontagk Dániel közlése. 

') Collect. herald, nro. 638. 

*') Adami, Seuta genril. tomo XI 



SEBE.— SEBESY. 115 

lósnét, vneghalt 1836. táján. Egyik Sebé-nek 1816. táján neje volt Ko- 
váén Fran ziska; tán első vagy második neje az utóbb említett Se- 
be Mihálynak. — Iratik a család neve kiejtés után n Z seb ó u -nek. 

$*be család (Martonosi) Udvarhelyszéki székely eredetű csa- 
lád, elszármazva Erdély több hatóságába, 

Közülök Andás Udvarhely székben 1848 előtt huzamos ideig 
ügyvéd. P á 1 Kővár-vidéken árva-széki ülnök, Sándor ugyanott 
aljegyző 1845. körül. János ügyvéd Hunyadban 1 848-ban ; utóbb 
Oláh országba költözött , hol 1860-ban egy utazása alkalmával sok 
pénzeért rablók rohanták meg, s megölték. Elek ügyvéd volt Krasz- 
nában 1840. körül. S á m uel ügyvéd Kolozsvárott Tán a följebb em- 
lített Jánosnak atyja volt azon Sebe János, ki 1837. körül Homoród- 
Szent- Péteren unitárius lelkész volt. 

Tán szintén e esaládbeli András 1886-ban Udvarhely széki 
torv. széki ülnök. 

Erdélyben él Sebe család Vargyasi előnévvel is, melyből 
Máté 1827-ben Kővár vidéki ügyvéd volt. 

Sebe János 1794-ban a Kolosvári ref. fötanodában tanár. 
Sebes család. (Zilahi) Szilágysági család. Közülök Dienes 
1794-ben Kraszna vármegye alszolgabirája ; Sámuel ugyanakkor 
Szászváros jegyzője. 

László a kir. testőraégnél őrnagyi ranggal volt; 1837-ben er- 
délyi országgyűlési kir. hivatalos. 

Antal erdélyi főkormányszéki tanácsos, meghalt 1835 ben. Fia 
Ferencz 1848. olőtt Közép-Szolnok vármegyében főszolgabíró. 

Károly dulló Marosszéken 1846-ban. M i k 1 ó s levéltárnok 
Közép Szolnokban, 1848-ban szolgabiró. — József törvényszéki ül- 
nök, ifjabb J ó z s e f aljegyző ; Sándor börtön- őr ugyanott , M i k - 
1 ó s Zilah városi hivatalnok, József Abrudbányán városi és bánya - 
törvényszéki hivatalnok, mind 1848. körül. Ferencz catasteri hi- 
vatalnok. 

Előnév nélkül fordulnak elő László 1760. Soniró Újfaluban 
Doboka megyében birtokos. x ) 

János ügyvéd Küküllö megyében 1848-ban. Pál Toroczkón 
unitárius lelkész, utóbb igazgató tanár 1837. körül. Fia Pál országos 
számvevőségi tiszt 

Sebe»y család. (Bogárfalvi) Udvarhely széki székely család, birto- 

') Kodor, Dobok a vára. 218. 

8* 



136 SEBES Y. 

kos Bardóczon ') E székben fekszik Bogárfalva is, (vagy Bolgárfalva ?) 
honnan elönevét írja,* ugyan e székben többnyire alkirálybiróságot 

viseltek. 

Sebesi Péter 1695-ben vett adományt Bogárfalvára. *) 
Ismertebb ágának törzse M í k 1 ós , kitol nemzékrend je 3 ) kö- 
vetkező : 

I. Miklós 
1648. 
(Szilág yi Anna) 

Hű. Miklós f 1662. 
(Szaláuezy Kata) 



Jób f 1686. 
(Paskó Klára) 



II. Miklós 
(Farkas Bora) 

Ív. Miklós f 1749? 



V. Miklós f 1790. 
(Borsai Klára) 

István f 18497~ 




kir. hivatalos 1834-től Samo ' Sándor * **«*<«• 

(Froaius Jozefa) 

István Albert Károly 

vészes a forrad. (Szoboszlai (Szoboszlai 

(b. Jósinczy Ilona) Ludevika) Bóza) 

Sebesi Feren ez, ki a táblán nincs, bolgárfalvi Sebesi Péter- 
nek fia volt, egy irónk szerint 4 ) Zaránd megye Boigárfaiva helység- 
ben b ) székeit, azon megyének föszolgabirája volt, és 1653.april 10-én 
tartá kézfogását és gyürüváltását Komáromy Ferencz Bihar megyei 
nemesnek Anna nevű leányával. E szerint ha Sebesi Ferencz Zaránd 
megyei Bolgárfalvi predikátummal élt, nem lehetett Qgy az udvarhely- 
széki bogárfalvi Sebesi családdal, ha csak Báth Károly nem tévedett 

a geographiában ; és igy nem tarthatjuk S. Ferencznek atyját az 

* 

') Benkó', Transylvama speeial. 163. 

*) Kővári, Erdély nev. családai 261. 

') Ugyan ott 

4 ) Báth Károly „A Győri tört. és régészeti ffízetek u í. köt. 194. 

*) Följebb Boigárfalvát mint Udvarhttlyszék helységét irtok ; én Bolgár- 
falvát nem találom az 3 Eleachus noinina Öivit. Oppidor. et pagorum in 
Transylvania exíaíontium" 1824. évi hivatalos kiadásában Zaránd .megyében. 
De azért lehet, hogy ott is fekszik Bolgárfalva. Hanem azt is meg kell említe- 
»em,hogy egy közlő (Török Antal)szerint a követségben járt Sebesi Ferencz 
karáasebesi predikátumot viselt volna, mint róla alább leszen b%6. 



SEBKSY. 117 

1595-ben adományt nyert Sebesi Péterrel egy azon személynek sem. 
Ama Zaránd megyei Sebesi Ferenez saját naplója szerint 1626-ban 
Bethlen Gábor alatt részt vett a magyar országi táborozásban , 1831- 
ben a Bosna-Serajban indított erdélyi követséghez csatlakozott ; ez* 
után iskolába járt Szatmárott, 1 635-— 1639-ig Lengyel országban szül* 
gált több nagy úrnál , innen haza menvén, Zaránd megyei jószágán 
gazdálkodott, míg 1655-ben ismét követségbe járt. *) 

Nem több biztosággal sorozhatjuk a följebbi családfán állók 
vérsóge közé Sebesi Pált sem, kinek fia Sebesy Ferenez 16G3- 
ban Hatvan vára ostromában karján sebét kapott. *) Egy, Sebessy F e~ 
rencz már L Ferdinánd király korában is élt, 1053-ben Sáros vár^ 
mesében*; ki valószínűleg a Sáros megyei Sebes-röi neveztetett. 5 ) 

Valamint e családfához viszonyát nem ismerjük azon Sebesi 
M e n y h é r t-nek sem, ki 1699-ben Zalathnán arany váltó volt 4 ) 

Ellenben Sebesi Miklós, ki 1644-ben Kemény Jánossal Bad- 
zivíl berezeg lakodalmán járt; & ) nagy valószínűséggel egy személy volt 
a táblázatunkon álló ti Miklóssal, 

Egy szíves közlő hazánkfia 6 ) szerint KaránsebesiSebesl 
család is létez, mely a török üldözések el#l menekült Erdélybe, és 
szerinte ennek Ősei közé tartozott Sebesi Ferenez, ki 1651-ben torok 
követségben járt 1791-ben Sebessi Sándor, Ferenez és Ist* 
ván folyamodtak az erdélyi országyüléskez a üscus által késen tar- 
tott Zaránd megyei több jószág miatt, folyamodások az országgyű- 
lésből közöltetett a fiscussal, és a Kapy örökösöket illetőleg gr. Gyulay 
Józseffel. Jelenleg — - úgymond a közlő — e család számos tagokban 
áll fenn ; A d á m, kinek neje Dobolyi Róza, Károly, kinek nep Ké>- 
szoni Mária; Anna, Sámuel, Ferenci^ Sándor Fejérmegyé- 
ben éa részint Küküllőben birtokosok. Á másik ágból G y ö r g y? A m á* 
lia, Karolina, Bóza stb. Hátszeg vidéken Kunyad megyében 
birtokosok. 

Azt is ide írhatjuk, hogy Hunyad megyében 1794-bea borbát- 
vízi előnévvel élö Sebessy IstYáa mini megyei alszolgabiró élt, *) 



*) Győri tört én r% fősetek h kök 194. s köv. 1. 

*) Istvánfiy Bistor. 1685. kiadás 519. lap. 

*) Wagner, Piplom. Sáros. p» 404. 

*) Cserei Mihály Hist. §80. lap. 

*) Kemény János önéletírása. Ssalay L. kiadásában 423. lap. 

•) Török Aatal. 

*) 1?04. évi erdélyi ftív» 8eneiöfctí*m«s. 



1 1 s sebebtfAn. 

Ugocsa megyében pedig Péterfalván stb. az 1750-ben nádori*€idí)- 
niány melleit beiktatott családok kozöt is eléfordúl a Sebessy esalád *) 

Sebcstyrii család. Győr, Komárom megyékben lakott a XVI. 
XVII. században ; és onnan több megyébe is, úgymint Fejér, Veszprém 
megyékbe elterjedt. 

Győr megyében Sebestyén István özvegye Orsolya 1 58 1 -ben 
a megye előtt tiltakozott Örkény pusztabeli birtokrészének használata 
ellen. 4 ) 

Komáromban 1780-ban az udvartelkes nemesek sorában fordul 

elö. 3 ) 

Fejér megyei Czeeze helységbe Komárom megyéből szárma- 
zott egy ág, nevezetesen Sebestyén Gryörgy Komárom megyében 
lakott ennek fia volt Péter, ennek fia ismét György 1785-ben 
mint Czeeze helységben lakos produkálta Fejér megye előtt Komárom 
vármegyétől 1744. febr. 28-án nevezett nagyatyjának kiadott nemesi 
bizonyítványát. 

Egy, Nógrád megyébe származott ágából volt Sebestyén János, 
kinek Rajcsány Borbálából leányai Borbála Ebeczky Jóaseeübé, Esz- 
ter Vattay Dánielné. 

Veszprém megyében Sebestyén Gábor megyei tiszti fő-ügyész 
volt, az 1843. és 1847. évi országgyűlésen azon megye követe. 1850. 
után a soproni ker. es. kir. törvényszéknél ülnök, 1860. után kir. táb- 
lai ülnök. 

Sebestjén csalód. (Szigethi). A czímeres nemeslevelet Sebes- 
tyén Mihály ós általa neje Cseh Erzsébet, és fiai Mihály és J á- 
nos, nem különben vérrokonuk Szegedy István kapták L Leopoid 
királytól 1659. aug. 5-én Bécsben, és az 1660. febr. 3-án bocskói 
Bocskay István főispán elnöklete alatt Zemplin vármegyében Zemplin 
urvárosában tartott tisztujjitó közgyűlésen kihirdettetett. 4 ) 1725-ben 
dec. 25-én ugyan ezen ezímereslevelet Bihar vármegye közgyűlésén 
a nemesi vizsgálat alkalmával Szegedy Jáno? saját nemessége igazo- 
lására mutattatta fel a megye főjegyzője Bakay István által , mint ezt 
az oklevél határa jegyzett feliratok bizonyítják, 

A nemesség szerző I. Mihály fiának II. Mihálynak egyik fia 
Albert Békés megyébe Gyulára telepedett le, és ott haláláig urodai- 

') Szirmay C. Ugocea p. 124, 

') Győr megyei I. jegyzőkönyv máj. Sl.közgytil. 

') Fényes, Komárom várm. 87. 

4 ) Zemplin várm. jegyzőkönyv 183. lap. 70 azim alatt. 



SKBESTYEN. 



119 



mi szolgálatban állt. Meghalt 1750-ben korának mintegy 50. ivében. 
Fial. Mátyás 180l.es 1804-ben Gyula város főbírája, 1808. dec. 
5-én Bihar megye törvényszéke előtt per utján igazolta nemességét. 
Meghalt 1830-bau. Ennek egyik fia II. Mátyás 1827. és 1842-ben 
szintén Gyula város főbírája, az 1848/9. és 1861. évi országgyűlésen 
Békés megyei képviselő volt, ö az eredeti czímereslevél s családi ok- 
iratok őrzője. 

A család rom. kath. vallású, és a dédunokák Gyulán megköze- 
lítik az ötven számot. 

Á családfa *) következő : 

I. Mihály 
1659. m. 

(Cseh Erzsc) 



II. Mihály 
1660. 



I. János. 
16(50. 



Albert 
f Gyulán 1750, 

(L&ezy Kata) 



._„_*._._-_- 



Erzse 
(Könyves 
István) 



I. Mátyás 
se. 1747. f 1830. 

gyulai íö'biró 
(Nánásy Mária) 



II. Jan>>s f 

sz. 1749. 

(Márton Kata) 



I. József III- Mihály 
sz. 1766. sz. 1771. 

(Balogh Erzse) f Gyulán 



II. Mátyás 

sz. 1786. 
volt képviselő' 
(1. Juhász Kata 
2. Kecskés 



I. Ferenci f I. István 

sz. 1788. sz. 1791. 
<Gergely f 

Bora) 



MÁÚ f ) (Menyhárt 
Teréz) 
I 

l : 



Antal II. Fereucz IV. Jáncs> RT-g S 



•c; 






K. István III. Mátyás Ágnes III. Jájios 111. Fereisez 
(Horváth (Csöke (Merza (Góg (Gog 

Mária) Erssss) Gergely) Érze* 1 ) Mária) 



IV. Mihály II. József Kőza. György 

(Stámasz (Lengyel (&óg Erzsfl) 

Róza) Mária) 



A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren álló á&tá, 
nyakán három nyulai átlőve ; a paiss fölötti sisak koronáján páneséiog 
kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról aranykék, bal 
ról ezüstvörös. 



l ) Családi oklevelek nyomán kozlc Mcgyeróssv Ján. 



1 SJO SEBESTYÉN. — SECZ ANÁCZ. 

Sebestyén család. (Köpeczi) székely eredetű, melyből Sebes- 
tyén János 1610-ben MiklósvárBzék követe volt Báthori Gáborhoz *)> 

Sebestyén család (Zetelaki) Közülök Gergely 1848-ig Kolozs- 
várott a r. kath. lyceumban tanár, utóbb cs. kir. törvényszéki ülnók ? 
jelenleg itélőmester, nejétől Tóth Jusztinától gyermekei: Mihály 
István, Irma Domokos Antainé. — Oldalrokonuk Antal ko- 
losi kath. léikész. 

Udvarhelyszékben Gábor csik-szeredai kath. lelkész 1848-ban, 
András szintén kath. lelkész és Szebenben tanár 1848-ban, tán szin- 
ten e családhoz tartoznak ? 

Sebestyén család. (Fancsali) Közülök Antal 17 94—1 815-ben 
fökormányszáki írnok s fogalmazó. József 1794-ben az országos 
alapítványi biztosság árva-ügyi osztályánál számvevő tiszt. 

Sebestyén család birt Doboka megyében is 1702*ben Sárváron. *) 

Nem tudjuk családi származását azon Sebestyén Andrásnak, 
ki csornai prépostból 1679-tŐl erdélyi püspök volt, utóbb egyszersmind 
szepesi prépost, meghalt 1683. april. l-jén Lőcsén* ? ) 

Sebő család. Győr vármegye nemes családai sorában áll Fé- 
nyes Geographiája szerint, 

Sebők család. Gömör vármegye nemes családa.A czímeres ne- 
mes levelet Sebők György kapta I. József királytól 1707-ben *) 

Czímere & paizs kék udvarában mocsár partján széterjesztett 
szárnyakká,! álló fehér daru, felemelt jobb lábával arany kövecset tartva. 
Foszladék jobbról arany kék, balról ezüstvörös. b ) 

Györgynek neje — úgy látszik — Urbányi Mária volt 

Sebők család. Alapitója Sebők Mihály, ki 163& mart. 10-ón 
Bécsben III. Ferdinánd királytól kapta czímeres nemes levelét. Ennek 
kis unokáik Fejér vármegyében név szerint Péter Föl-Csúthon, J á- 
nos és István Czecze helységben, Sándor és Sámuel 1773. 
dec. 15-én Fejér megye előtt a czimeres levél szerzőjétől izről izrc le- 
származásukat kimutatván, nemessé<?ök igazoltatott ö ) 

Seczanácz család. Seczanác* Jakab már 1787-ben m. kir 
helytartósági, titkár 1790-ben II. Leopold királytól czímeres nemes le- 
velet nyert. 

■) Hodor, Doboka virm. 218. 

a ) Ugyan ott 

') Pray, Hierarchia II. 280. és Wagner, Analecta Sccpoe. III. 12$. 

*) Collect herald, nro. 766. 

*) Adamt Senta gentii. tomo XI. 

*) Fejér inegyc jegyzőkönyve 1773. érről 



SECZUJÁCZ. — SEDEL. 12Í 

Czímere először vízirányosan kétfelé osztott paizs, az alsó arany 
udvarban hármas fehér szikla dombok közül a középső fölött barna 
sas repül ; a felső osztály függőlegesen ismét kétfelé oszlik, a jobb ol- 
dali kék mezőt matat, vizirányos ezüst szelemen által, melyben két pi- 
ros rózsa fej Tan, két részre osztva; mindenikben liliom végű arany ke- 
reszt látható ; a baloldali vörös udvarban zöld téren ezüst oroszlán há- 
tulsó lábain ágaskodik , első jobb lábával arany buzogányt tart, fején 
arany korona van, melyből három : vörös, fehér, zöld strucztoll leng, A 
paizs fölötti sisak koronájából a leírthoz egészen hasomló oroszlán női 
ki, két fekete elefánt ormány között Foszladék jobbról aranykék, bal- 
ról ezütvörös. *) 

Secmjáez család. Szeczujacz de Heldenfeld családból &y ö rgy 
1763-ban Mária Terézia királyasszonytól kapott czimeres nemes leve- 
let a ) Utódai katonák voltak, igy György 1846-ban a bánsági határ- 
őr ezredben kapitány volt. 

Czímere négy részre osztott paizs, az 1. és 4. zöld udvarban 
vörös török süveg, alján széles aranynyal szegve, smaragd boglárjá- 
ból kócsagtollak nyúlnak fel ; a 2. és 3. udvarban fekete sas balfelé 
fordulva, repül fölfelé. A paizs fölötti sisak koronáján kiterjesztett szár- 
nyakkal egy fekete sas áll. Foszladék jobbról aranyzöld, balról ezüst- 
vörös. 

I. Györgynek fia Seczujácz de Heldenfeld Arzénius 
cs. kir. alezredes a temesvári bánsági ezred parancsnoka ; M. Teréz rend 
vitéze 1767-ben ausztriai báróságra emellett. Meghalt 1814. De ez e 
körbe nem tartozik. 

Sedel család. Alapítója Sedel Mihály, ki 1719. sept. Il-én 
Iü. Károly királytól kapta czimeres nemes levelét. 3 ) 

Czímere a paizs kék udvarának alján nádas halastó fölött a jobb 
oldalféle úszkáló fehér hattyú. A paizs fölötti sisak koronájából leo- 
párd emelkedik ki, első jobb lábával három nyilat tartva, hegyeikkel 
fölfelé. Foszladék jobbról ezüstvös, balról aranykék. 

Tán e család Ősei közül voltak, habár neveik németesebb helyes 
írással S c h ö d 1 - nek irva fordulnak elé, azon Pozsony sz, kir, vá- 
ros polgárai, kik közül Schődl Márton 1601. és 1610-ben azon vá- 
ros főbírája, Schődl Jánoa pedig 1618-ban főbírája, 1622. és 1627. 



') Ad ami, Scuta gentil. tomo XL 

*) Collect. herald, nro. 41. 

') Collect herald, nro. 364. és Adami Scuta gentil. XL 



1 22 SEEBBRG. 

ben pedig polgármestere, ismét Schödi Márton 165 I-ben bírája, 
volt. >) 

Seelwrg család. (Báró) Erdélyi család .Alapítója Vankel Már- 
ton kereskedj, ki ,.seebergi kí előnévvel nemességet nyert. Később 
fiai közül három , úgymint : Márton-Zakariás, Kristóf és 
András báróságra emelkedtek, és Seeberg nevet vettek föl, míg a 
negyedik testvér a s e e b e r g i V a n k h c 1 y név mellett nemesnek 
maradt 2 ) 

Tágjai többnyire katonai pályára adták magokat, K r i s t ó f ez- 
redes, András százados volt , ez utóbbinak fia M i h á 1 y szintén 
katona. 

Márton-Zakár 1764-ben a fökormány széknél tanácsos, egyi- 
ke volt azon kevés ellenzéki tagoknak, kik Bueov korában a széke- 
lyek fölfegy vérzése ellen vívtanak. Fia Márton hasonló ellenzéki 
szellemű, az 1791. évi országgyűlésen B. Bruckenthal Sámuelt bevádlá 
mint hamis feladót. 

Kristóf ezredesnek fia Fülöp 1787-ben a m. kir. helytartó ta- 
nács titkára, mint ilyen az 1791. évi országyülésen a bányászati osz- 
tály munkálataira kiküldött választmányi tag. Ugyan ide neveztetett 
még 1827-ben is, más ekkor aranysarkantyús vitéz és királyi tanácsos 
Testvére Mihály katona volt. Talán ennek fia M i h á 1 y, kinek neje Bár- 
czay ^Borbála. 

Báró Fi gyes 184G. Szebenben katonai élelmezési segéd. 

Az első bárók testvére Dániel szebeni királybíró megmaradt ne- 
mesnek. Családja lejött korunkra is, igy fia seebergi Vanckely «Tán o s 
György 1815-ben az erdélyi tartományi biztosság írnoka. Utóda 
Adolf 1848-ban tartományi számvevői irnok Szebenben. A a ismert 

családfa így áll : 

Vankel Márton 

kereskedő, ns. 

Márton-Zakár, báró. Kristóf András Dániel 

1764. báró báró szebeni 

ftfkorm. tanácsos ezredes százados királybíró, 



Márton 1791. MTháiy Fülöp 

hivatalnok. katona 1827. 

kir. tanácsos. 

Seethai család. (Schütt- és altenburgi) Erdélyben honos csa- 



') Bel M. Notitia nova Hung. I. 664. 665. 686. 
') Forrás : Kővári Erdély nev. családéi 2U. 



SBETHAU— SEGNER 123 

Iád. Közííiök Seetbal Ferenc z l?94-ben tábornok és Brassó pa- 
rancsnoka. Fia János, ki nem rég halt el , ennek efeo nejétói gróf 
Káinok v Francziskától fiai vannak. 

Seethal család. (Matachichi) Az 1846. évi erdélyi országgyüíésett 
bonfiusítatott matacbicbi Seothal János. Neje Csik- szent domokosi 
Sándor Czéczüia. Utódai Alsó Fejér vármegyében Veres egyházán bir- 
tokosok. Ugy látszik, ez a föJjebbivel egy család. 

Seevald család. Szász család Erdélyben, közülök Seevald F ri- 
drík 1794-ben Brassói szász széki hivatalnok. 

Seewaldt család. Lásd Szwald cs. 

Segesváry család. Pest vármegye nemessége sorában áll. Kö- 
zülök Segesváry István 1822-ben- 1836-ban Pest megye esküdtje 
volt Lakott Dabason. — Sámuel lakik szintén Dabason, nejétől II- 
key Ottiliatól több gyermekei közt fiók Miklós. 

Segner család. Pozsony megyei s főleg Pozsony sz. kir. városi 
nemes család. Törzse Segner József a katonai pályán mint kapi- 
tány tűnt fel Bocskai korában 1606-ban. Fiai Mihály és Boldi- 
zsár 1641-ben czimeres levelet kaptak. f ) 

Czimerök jobbról balra rézsútosan vont vörös szelemen ál- 
tal, melyen három fehér rózsafej látszik, két háromszegletü kék ud- 
varra oszlik, az alsó kék udvar alján zöld téren hátulsó lábain álló 
tigris első jobb lábával három nyilat tart, hegyeikkel fölfelé, a baloldali 
udvarban is olyan tigris ágaskodik , egy nyilat tartva. A paizs fölötti 
sisak koronájából szintén tigris nyúlik fel , első jobb lábával pallóst 
tartva, mely torkán keresztül van ütve $ mellette két oldalról három bárom 
zászlócska leng, a jobb oldaliak félig ezüst, félig vörös színűek, a bal- 
oldaliak arany kékek. Foszladék jobbról arany kék, balról ezüst vörös. *) 

Mihálynak két fia volt I. András és Kristó f , kik már az 
armalisban benn vannak; a török elleni harczban sebet kaptak, An- 
drás követségi titkár is volt, 3 ) azonban utóbb Poszony városánál 
viselt hivatalt nevezetesen 1646— 47-ben, 1658— 59-ben, 1662—64- 
benföbiró, 1650- 52-ben, 1656— 57-ben, 1664 - 1666-ban polgár- 
mester *) volt 

A családia következő : 



') Lehoczky, Stemmat. II. 356. kinek azonban előadása zavaros. 

s ) Burgstaller, Collactio Insignium. etc. 

•) Lehocssky id. fc. 

4 ) Bel, Notitia nova Hung. I. 666—667. 



124 



SEONER. — 8EÖNEY. 



I. Jówef 
1606. 



I. Mihály 
1641. na. 



Boldizsár 
1641. m. 



I. András 
pozsonyi polgármester 
1641—1666. 



Kristóf. 



II. József 
pozsonyi polgárnoeeí. 
f 1719. 



Sándor 
s». györgyi Wró. 



II. András 
Pozsony 

megyei szubiró 
t 



Kristóf 

sz. györgyi 

senator. 



Károly 

sz. györgyi 

senator. 



Klára 

(Szulyovszky 

Gáspár) 



itt. András 
Palonyay 

Eva) 

Mária-ErzBe. 
(Poor Perencz) 



Zsazsa N. K. 

Ríchter (Schwarz) (Grubör 



1 1. Mihály 

^IH. Mihály 
orvostudor 

(Neustötter N.) 



L Andrásnak egyik fia IL József Pozsony városának 
1692— 93-ban, 1700— l-ben, 1718— 1719-ben főbírája, 1698—1699- 
ben, 1702 — 3-ban és 1710 — 11-ben polgár-mestere volt Lehoczky sze- 
rint meghalt 1719-ben. Ennek II. András nevű fia Pozsony megye 
szolgabirája volt *), másik két fia Kristóf és Károly Szent György 
sz. kir. város tanácsnokai 

I. Andrásnak másik fia Sándor Sz* György íz. kir. város bí- 
rája. Ennek többi közt fia IL Mihály utáni unokája ül. Mihály 
orvos doetor volt. a ) 

&egney család, (Lápís pataki +) Sáros vármegyének kihalt ré* 
gi nemes családa, mely az A b a nemből (genus) ered. Ismert törzse C o- 
mes B o d o n, alias dictus V e j t i c h ( Vejteh vagy Voyohieh.) 

Nevét a család a Sáros megyében fekvő, most a Keczer család 
birtokában lévő Z s e g n y e helységtől vette, elönevét pedig az ugyan 
ott fekvő L á p i s-p a t a k helységről. Mind ez annál inkább megjegy- 
zendő, mivel sokan e családot a S e n n y e y-ekkel összetévesztik. 

A családfa *} következő : 



teszen. 



') Lehoczky id. h. tévedve ixja Pozsony város birájául, s fiául Kristófot 



') Klein, Prediger Biogr. 1. 889. 
») Wagner, Tabulae geneal. táb. ÜL 



tSEOHET. 

I. tábla. 



126 



C. Bodon 



I. Miklós 1346. 
de Zse gnye 

L János liedT 1 

PUztráag nevez. 

(L N. N. 

2. N. Klára) 
r*~ 



Dessev. Kata 1. István. I. László. 

(Máté ' £ ' 't t?«i«- ' 

szendröi */ J ^ülep 

k*™** (Warkony de Lápis- 

ueje) 



Egyed III. Miklós. 
1393. 1388. 



II. László. 



Lóránd 1375. 
de Zsegnye 



Folyt* II. táblán. 



ué) patak 18öl.) 



L Péter 1375. 
de Láp is pataka. 

i 



I. Márton III. János. 
1406. 

II. Simon I. Zsigmond V. János 
1413. 1435. Anna) 

pozsonyi várnagy. 



If. Miklós 

de Lápis pataka, 

máskép de Bogd án. 

' ÍV. László. ~~ 



1. Tamás 
1485. 



I. Sebestyén. VI. Miklós Kata Borbála. 

1494. (Budaméri 
(Sebesi Julianna) György) 



II. György. 



Zsófia. 



Erzse 1531. 
(Bertóti 
György) 



I. Mark 1435. 
(Erzsébet) 



U. t á b i a. 

Lóránd, ki at I. táblán. 
1375. 
de Zsegnye 



I. György 
1435. 



IIL László 
de Zsegnye, 



II. János. 



V, László. 



IL Márton 1482. 
(özvegyé Margit) 



V. Miklós 

1506.*; 

(özv. Dóra) 

r- 1 - « — , 

Folyt, a köv, lápon. 



IV. János 
1473. 

I 

_ k 



IV. Miklós 
de Zsegnye. 

_£ — 

L Simon. 



II. Sebestyén 
sárosi követ 1505. 
1483. 

r ~"l. Kristóf^ 1 
(Palocsai Margit) 



III. István 
1556. 



L Bálint, 
i — —*- — i 
II. Bálint 



126 



SEGNEY. 



V Miklós, ki oz elöhbi ladon 
1506. 
(özv. Dóra) 



Ví. János 
(Pongrácz Anna) 



II. István. 1. Jakab. 



VI. László 
(Pottornyai Kata) 



1=1 



a 

o 

m 



III 



Jónás Jób. ^ 

(rosályi 1596. - 
Kun £ 

Zsófi) g 

_JL I 

Györ^. 

Zsófia 
(Farka? 
László) 



Dorottya 

(1. Sóos Péter 

2. Wesselényi 

Farkas) 



Borbála Magdolna 
(i.EódönffyPál (fügéi 
2.Lippai Benyó Csató 

Mihály) Péter) 



I. Pál II. Zsigmond Fruzsina 
1556. jenőikapit.1566. (Horváth 
(Forgách Kata) Fer.) 

VII. Miklós 1605. 
Bocskai idvé. 
(Bálás deák Bora) 

Borbála 1616? 
(Károlyi Mihályne) 



Bora Krisztina 
(Fűzi (Erős Pál) 
Imre) 



Kata 1589. 
(Segnyei 

Sebestyén) 



Anna Margit 

(Paczóth (Várkonyi 
Zsigmond) Ferencz 



III. Sebestyén 1550. 

mbalt 1589. előtt 

(Segnyei Kata) 

A 



Erzse 

(Szentiványi 

Mihály) 



Zsuzsa 
(öörgei István) 



Bora Katta 

(Viczmándy (Jánossy 

Tamás) Kristóf) 



Anna III. Zsigmond 

( Chuda (Eedönffy Kata) 
György) 



II. Péter 
1642. 
( gágyi Báthori 
Klára) 



IV. I«iván. 



Krisztina Mária Erzse Anna 
(Kacsándy (Simünyi (Csernei 
Mihály) János) Pál) 



V. Sebestyén Zsuzsa Judit 1698. özv. 
1649. (Berzeviczy (Berzeviczy 

t István) Boldizzár) 

A törzsnek Bodonnak fiai közül I. Miklós már S e g n y e (ki- 
mondás szerint Z s e g n y e) helységről irta nevét. Unoka testvére I. F ü- 
löp Lápispatak-ról. De mindketten ek ága kihalt. 

Bodonnak inásik fia Dezső (Desew) lett a családfentartó, há- 
rom fia közül II. Miklósnak, és ötödízen I. Péternek is, kik Lápispatak- 



SfiöNBY. 127 

ról neveztettek, ágaik elenyésztek, A harmadik fiú I. Lóránd, kinek 
ága Segnyei de Lápispatak nevet viselt, a XVEf. század végéig virág 
zó ágat terjesztett. 

í 435-ben Lápispataki 1. Mártonnak fiai I. Z s i g m o n d Pozsony - 
vári várnagy, és V. J á n o s, néhai Lápispataki IV. Lászlónak fia I. T a- 
m á s , Segnyei Lórándnak fia I. Márk, és testvérének Segnyei Iíí. 
Lászlónak fiai I. Qyórgy ésV. László; nem különben Seg- 
ney IV. Miklósnak fiai IV. János és I. Simon, továbbá Köszegby 
máskép Somosi Eleknek fia György , és Somosi Miklósnak fia András 
királyi adománylevelet nyertek Zsigmond királytól Makovicza máskép 
Bodon vára és Köszegh várára nézve iktató parancsesal a szepesi káp- 
talanhoz. *) 

L Péter ig&a VL M i k 1 ó s, ki tán Sebesi Julianna jogán birta 
Sebes várat Sáros megyében, azt hűtlenség bélyegén, mivel 1491. év 
telén az országba trónigénylöképen beütött János Albert herczeghez 
szegődött, elveszte, és azt 1491-ben II. Ulászló király Kassa városnak 
adományozta. *) Ugyan 6' a miiéi apátsághoz tartott igényétől még 
1486-ban elniozdíttatott 3 ) 

VI. Lászlónak Pottornyai Katalintól a táblán látható gyermekein 
kívül még leányai voltak : A n n a Semsey Fer v Judit Csukás Péter, 
Margit Lónyay Fer.neje, Fia Jób Eger védelmében esett e!1596-ban. 4 ) 
I. Jakabnak fia II. Zsigmond jeles katona volt, öt tévé Svendi 
hadvezér egy némettel Wagner Györgygyei Arad megyei Jenő váriba 
kapitánynak, ki is, midőn 1566-ban Gyula vár bevétele után Pertaf 
basa Jenő ostromára sietett, hősiesen igyekezett a várat védelmezni, 
de a félénk német- őrség árulást és futást tervezett, minek következté- 
ben Segnyey Zsigmond is kevés számú magyar örségével a megszö- 
kött németőrség után a várat üresen hagyni lett kénytelen *) 1567-ben 
mint császári lovassági szárnyvezér Szapolyai János Zsigmond foglya 
volt, ki öt becsület szava alatt Svendihez követségbe küldötte. Segnyey 
a követség végzésével vissza is tért fogságába, melyből a csak a hábo- 
rúskodások befezejése után szabadult meg. 6 ) Fia VII. Miklós, mint 
') Wagner, Diplomát. C. Sáros pag. 62. ki szerint ezen Makovicza 
vára alatt egy, hajdan Kassa vidéken, Budamér határában feküdt vár értendő 
Kó'szegb vára romjai pedig a Hernád partján tán ma is láthatók. 
*) Wagner, Diplom. Sáros 75. az oklevél. 

3 ) Kaprmai Mss. B. tomo XXIX. p. 192. oklevél. 

4 ) Istvánffy Hist. 1685. kiadás #50. lapon, de hibásan Sémiéinek írva. 

5 ) Istvánffy Hist. 1685. évi kiadás 310. 

•) Istvánffy Hist. 1685. évi kiadás 327. Budai tévedve nevezi Sennyei-nek 



128 SKGT7B, — SELLYÉT. 

Bocskay híve, kassai parancsnok 1604-ben ; hajdúk kapitánya, 1608-ban 
Bátliori Gábor követe volt, 1611-ben Nagy András által megöletett ') 

$egur család. Gróf Ségur Ág o s t o n 1830-ben íratott ország- 
gyülésileg ~) a magyar honfiú sítottak közé. 

Seibern család. Seibern János-Fridrik 1715. évben hon- 
fiusítatott. 8 ) 

Sejper család. Lásd Seper cs. 

Sekék család. Sekék máskép Körtóvéllyesy György 1665. 
dec. 10-én kelt czímcres nemes levelet nyert, fc ) 

SekI család. Sekl Ferenez az 1687. évi országgyűlésen 
nyert magjar honfiusítást. 

Seldmajer család. Lásd Szeldmajer c*. 

Selenich család. Selenich G- y ö r g y és általa testvérei Sele- 
nich István, Orsolya, Zsófia és Katalin, nem különben 
anyai vére (matruelis) Röge György Bécsben 1632. octob. 13-án II. 
Ferdinánd királytól czímer megerősítő nemes levelet nyertek. *) 

Selevér család. Máramaros vármegyei nemes család, melyből 
ott többen megyei hivatalt viseltek. így Selevér István 1830-ban 
tiszti fő ügyész, utóbb rendes táblabíró (1834.) Pál 1880— 34-ben 
rendszerinti esküdt stb. 

Selindy család. (Mátyfalvai) Ugocsa megyében mint leányágon 
a Zovárdffy-ak ivadéka igénylett örökséget Mátyfalván 7 ) 

Sellyeby család. Zemplin vármegye czimer leveles nemes csa- 
ládai sorában. 8 ) 

Sellye család, Gömör vármegye nemessége között áll. 

Sellyey család. (Sellyei) Pozsouy megyében S é 1 ly e, Somogy 
megyében von Sellye helység. Ugy látszik ez utóbbiról vette előnevét 
a Zala megyei Sellyey család, melyből Elek 1822— 1828-ban Zala 
megye főszólgabirája, 1829-ben másod alispánja volt. 

Tán e család ivadéka volt Séllyey Sámuel is, kinek nejétől 
Lovasy Máriától gyermekei István, Mária Mérey Sándorné, és 
Judit. 



») 1608 évi 19. törv. czikk kor. után. Bethlen Wolph. VI. 502. - Káinoki 
naplója Mikúnál I. 178. Sopsi Laczkó M. krónikája Mikónál Hl. 127. - és Tör- 
ténelmi tár. IV. 75. stb. mind hibásan irja. De jól irja Segnye i-nek Szalárdy 
Siralmas krónika. 26. stb. — a ) 1830. évi 16. törv. ez. — ») 1715. évi 133. törv. 
ez. — *) Kemény Jos. Notitia Capit. Notitia Albensis 249. ~ 4 ) 1687. évi 133. 
törv. ez. — •) Az eredeti Bazin sz. kir. vároB levéltárában van. — ? ) Szirmay C. 
Ugocsa p. 74. — 8 ) Szirmay C. Zemplin not. top. 117. 



6KMBERY. 229 

Sellyei László 1770-ban Horvátországban királyi ügy. igaz- 
gatósági ügyész, József a zágrábi eonvöct kir. ügyésze 1787-ben» 

Sellyei elönéve van Balogh, Nagy családoknak, lásd ezeket 

Sembery család. (Semberi és Derzsenyei) Hont vármegyében 
fekszik Derzsenye és Felső- és Alsó Sember (vagy is Zsember) 
helység, mely ntóbbinak máig is birtokában van az Ős régi Sembery 
család. 

Már 1310*ben előfordul Mihály comes, kiZsember helységből 
leányági rokonainak a leány-negyedet kiadja. *) 

1316-ban élt Semberi Miklós nak fia L ő k ő s ; ki Disznós és 
Zsember helység iránti perben marealis itélet folytán elmarasztaltatott. 

1320-ban osztozott a Sembery nemzetség mindkét ága Zsember 
helységben. 

1329-ben Sembery Mihály fiának öz vegye Katus asszony, Kis- 
Kelecsényi Pálnak leánya, jegyajándokát és hozományát kikapja. 

1355-ben Katus asszony Sembery János özvegye zsemberi osz» 
tályos részét Miklós fiának adja. 1356-ban Miklós nádor a zsemberi 
javakról osztató ítéletet ád ki. 

1390-ben Horch Petőnek fia Miklós, keresetet indít Semberi Já- 
nos ellen bizonyos zsemberi birtok iránt. 

Még élőbbről találunk a Sembery család emlékezetére a Sembery 
családnak levéltárában, melyekből £ ejthető az is, hogy a kihalt Derzse- 
nyei családdal egy gyökből eredt, és folytonosan ez utóbbinak kifogy- 
táig jog és osztály közösségben élt* 

1 275-ben Semberi Z a z y n (utóbb Zazun) és Ambrus mint 
szomszéd birtokosok neveztetnek meg azon iktatásnál, mely szerint 
Nempthy Buzad Hontmegye Nempti (Németi ?) helységet Szúd hely 
ségért királyi kívánat folytán elcserélvén, abba beiktattatik. 2 ) 

A semberi Semberv család oklevelei szerint 3 ) 1324-ben Semberi 
Bereczknek fia Gergely és tán testvére Bogi a ayjok nővé- 
rével Vraláthtal a leány negyedre nézve megegyeznek. 

1332-ben Semberi Zazun fiának Gergelynek fia János 
saját, és atya comes Gergely nevében, ugy a Persenyeiek is kölcsönös 
szerződésre lépnek Disznósi Pállal és Dersenyei Jánossal. 



*) A sztregovai Madách levéltár adataiból a következőkkel együtt. 

') L. Uj Magyar Múzeum 1659. 1. köt. 85. és 86. lap. Ez oklevél a szádi 
Sembery család birtokában vau, mely család Szádot a XVIII. század első felé- 
ben szerezte ; és az oklevél birtokába jutott. 

s ) Lásd Magyar tud. Értekező' 1862. II. 471. 8 köv. lapokos. 

MAOTABOBSZiO C8ALÍ.DAZ X. KÖT, 9 



13ö 



SEMBERY. 



1346-ban Semberi M i k ló s rajé , férjének , valamint fiának 
Leukusnak nevében is Pál országbíró előtt lemond zsemberi és dízs- 

nófii részbirtokáról. 

\3b7~ben. Sembery Mihály és rokonai kielégítik Semberi M i- 
k 1 6 özvegyét Katát, ') hozománya és ingóságaira nézve. 

1373-ban Semberi Saul és János a Derzsenyei családdal is- 
mét rokoni szerződésre lépett, sőt 1376-ban ugyanazok Derzsenyei 
Mihálylyal a zsemberi határhoz tartozott Aba pusztát két egyenlő részre 
osztottak. 

1389-ben Sembery Márton ? nejének Borbálának nevében Ist- 
ván nádor előtt Disznós, Alsó Zsemfier és Zahalya helységbeli birtok- 
része bitorlásától tiltja Disznősi Gergelyt és testvéreit. Nevezett Sem- 
bery Márton Sembery Petőnek fia volt. 

1508-ban Sembery Péja-Lőrincz megerősíti a Balogh-ok 
által Székely György részére tett bevallást. 1510-ben Kisthúri Miklós 
Semberi Péja-Lőrincznekés Uza Miklósnak adja Zsemberi bir- 
tokrészét. 1513-ban ugyan csak Kisthúri Miklós Zsemberen egy job- 
bágy telket örökösen bevallott Sembery Péja Lőrincznek. 1518-ban 
Sembery Lőrincz Zsemberen egy házhelyre iktató parancsot nyer. 

1552-ben Sembery Boldizsár pert folytat a Zerdahelyi kú- 
ria több birtokosa ellen. Tán ez volt azon zsemberi és derzse- 
nyei Sembery Boldizsár, ki még 1581-ben is élt, és ki nejével 
Csúzy Frusinával Komárom megyében birtokjogot nyert 2 ) és a kö- 
vetkező családfát ») alkotta : 

Boldizsár 
1581. 
' (Csúzy Fruzsina) 



I. János 



JL 



I. Pál 

1804. 



II. János 

jezsuita 
ez. 1628. 
1 1676. 



András. 



I. István 
(1. Justh Anna) 
2. Zay Kata) 



Kata 

(Aranyady 

Péter) 



Fruzsina 

(Stansith 

Horváth 

Gergely) 



II. Istváu. Kata I. György Zséfla. Magdolna 
1639. 1620. (Rákóczy 
(Kamper Mátyás) 
_______ 5^"i^ ._ 



Regina 

(Szmrcsányi 

János) 



Ferencé 1635. 1668. 
(Palásthy Már ia) 

Folyt, a kev. lapon. 

*) A Madách családi levéltár kivonata szerint Kata Semberi János neje 
volt, mint följebb említve van ; melyik kivonat tévedett? — nem tudom 
') Fényes, Komárom várm. 121. 
s ) Wagner Mss. tomo LXX. pag. 116. stb. 



BBMBERY. 131 

Ferenci 1635. 1668., ki az előbbi lapon. 
(Palásthy Mária) 



HL István II. György. Imre Zsófia. Judit, 

notáztaiott 1705. 

1678. (Bory Mária) 

r— ■ — ' ■ — * ; — ' — - 1 ■ " ■ > 

Gábor Mária Judit Magdolna 

fVirágh Zsuzsi (Ge'czy (l. Séllyey Jánoa (Pápay 

(özvegy 1727.) Sándor) 2. Kisvárday János) György) 



i * * 1 

József Antal Mária 

1755. f (Blaskovich 

^odor? József > 

1581-ben Sembery- Bo 1 d i z s á r Nyitrai megyei Botfelvi birto- 
kinak határára nézve több társával eskető parancsot nyert l ), 1584-ben 
Borfőn Beké Tamástól zálogba vesz egy szőlőt 2 ) 

1663-ban Sembery Ferencz né Palásthy Mária ellentmond 
Baloghy Gáspár beiktatásának Cseri helységben* birtokra nézve. 8 ) Élt e 
Ferencz 1668-ban is. 

A táblán álló közül II. J á n o s szül. Zólyomban l£28-ban ; jesuita 
lett s meghalt 1676-ban 4 ) 

ül. István megvervén Madách Pált, és azt megvérezvén ; — - 
Madách Pál 1678. mart 31-én nagyobb hatalmaskodásból eredt hütlen- 
ségi czimen Sembery Istvánnak jószágait I. Leopold királytól adómá 
nyál felkérte, nevezetesen alsó zsemberi, keszihóczi, szuhányi, rakon- 
czai, drenói, daesó-lami, palásti, kelenyei, cseri, disznósi, dacsöfalvi, ki- 
ráryfiai, felsŐ-petényi, kis-kürtösi, szátoki, penczi, és kesziHont és Nó- 
grád megyében iefemrészbirtokokat *) .. . • 

1692. sept 12. Madách Fái tiltakozott Sembery István ellei^ 
mint a ki a fölkért javakat másnak szándékozott elidegeniteni. 

1691-ben Sembery Ferencz a Hnbayféle zálogbirtokot Podma- 
niczky Mihálynak zálogitá el. 

1727-ben Imre fiának Gábornak özvegye Virágh Zsuzsanna, 
mint gyermekeinek Józsefnek, Antalnak és Máriának 
gyámja cseri birtoka végett idéztetik. 6 ) 

*) Esztergám! káptalan eapsa 45. fasc. 8. nro. 1. 
s ) Oklevél a Bory családi levéltárban. 

3 ) Szentbenedeki Convent capsa B. fasc. 2. aro 14. 

4 ) Pray Mss. XIX. 72. 

*) Madách nemz. Sztregovai levéltár. 

6 ) Szentbenedeki Convent. fasc. 75. nro 25. 

9* 



132 8EMBER7. 

1755-ben Gábornak utódai Komárom megyei Csúzi birtokok 
iráni Zmeskal Jobbal peralkura lépnek. *) 

Vagy Boldizsárnak leánya Kata, ki Aranyady Péterné volt, 
vagy I. István leánya Kata, volt Berzeviczy Boldizárnak i 639-ben 
neje, ki fiával Berzeviczy Boldizsárral együtt Komárom megyei jász- 
falvi részét Nagy Jánosnak elzálogitá. *) 

JNincs a táblázaton azon derzsenyei Sembery Gergely, kinek 
1597-ben neje Cseri Margit Balogliy Sebestyén Özvegye volt. 3 > 

A legutóbbi időkben élők közül ismeretes Boldizsár, alsó- 
zsemberi birtokos, Hont megyében 1829-ben tiszt, aljegyző, 1830 — 
1839-ig rendszerinti esküdt, 1839-től alszolgabiró, J 845—1849. fó 
szolgabíró volt. 

Sembery család. (Felsö-Szúdi) Hont vármegye előkelőbb bir- 
tokos nemes családja, mely magát bizonyos Bernardus Cseh a 
Sohönberg 1550 ben élt Kamaragróftól származtatja. Állítólag a 
szász Schöuberg család egy ivadéka Csehországba költözvén, a val- 
lási mozgalmak korában Magyarországba telepedett, és nevezett Ber- 
nát kamarai hivatalba jutott. 4 ) Ennek fia lett volna János, 1604- 
ben a Sembery nevet felvevő. 5 ) Ennek fia ismét János az 1647. 
cvi országgyűlésen Zólyom város ) követe volt, ki litvai Horváth 



') Fényes, Komárom vármegye 121. lap. 

') Ugyan ott 125. 

') Szentbenedeki Convent. proth. G. p. 617. 

4 ) Czvittinger Specimen Hungáriáé Hteratac. Fr&ncofurti 1711. a 336. 
lapon írja, hogy Aisó Sziléztából Pies városbúi Schumberg Tóbiás, a 
régi morva nemes Schumberg csalidból eredt Schumberg Pálnak morvaor- 
szági praeiovai papnak fi*, mint evang. pap, miután ott «z evang. vallás gya- 
korlata megszüntetett, Magyar oi szagba KörmÖcztöl nem messze fekvő Fríd* 
vald helységbo lett evang. pap : e's ennek nejétói Hoffmann Annától izüle- 
teit ifjabb Schumberg Tóbiás 1626-ban. Iskoláit Körmöczön, Brigában, 
Jenában, Wittenbergen végezvén , "künn maradt Nemetországban, és előbb 
1667-ben Windsheimben gymnas. igazgató, utóbb 167J. 1677-ben városi tanács- 
nok, 1699-ben polgármester, tartományi fő pe'nztámok e's a badi ügyek elnöke 
(rei bellieae Praeíectos) lett. Két gyermeket nemzett Sámuelt és Anna- 
Orsolyát stb — Kérdés, nem állt-e ezen Schumberg v^rséges Össze- 
köttetésben a Semberg (utóbb Sembery) család őseivel ? 

*) Sámuel 1723-ban a magyar országgyűlésen városi követ, még 
Semberg nevet viselt, periig ez - úgy látszik — egy személy a táblázaton 
álló I Sámuellel. 

*) Az 1647. övi országgyűlés irott diarumábau , hol Sembery néven for- 
dul elő. 



SEMBERY 



133 



Borbálát vévén nőül, tőle a család hiteléa adatok *) szerint következő- 
leg sarjadzott le napjainkig: 



János 
1604. 



I. Sámuel 
kamarai Praefectus 
bzüI. 1651. f 1736. 
F. Szúd stb. szerzője 
(Lepe'nyi Kata) 



II. János 

1647. városi követ 

(lifevai Horváth Bora) 



Mátyás 
1661. 1702. 

Anna* 



III. János 
1683. táján 
kamarai felügyelő 
1. Bulyovszky Zsuzsi 
'. Szentiványi M. Anna) 



£ 



II. Sámuel Mária 

Zólyomi jegyző (Rakóvszky 
f 1679. László) 



1-től I. György IV. János Zsuzsa 2 tél Mihály Márton 

Hont v. főpénztárn. (Szent-Iványi (b. Hellén- 1768. táblabíró 1769. 

(Lehoczky Kiisztina) Erzse) * bach János) <Radvánszky (nándori 

Klára) Bene Zsuzsi) 



Mária 

fl802. 

(Földváry 

Sándor) 



■ i 

András 

1780. 1813. 

(Beniczky 
Borbála) 



Klára Teréz Karolina f 1810. 
"f 1810. (Császár (Gfcyczy 
András) Jáaoané) 



Anna Julianna József. György. 

(Gosztonyi (Szentkirályi f f 

Mihály) László) 



Mária Janka Miklós I. László 
(Sturmann (Baloghy (Zmeskal (Ivánka 
Márton) Lajos) Anna) Apollónia) 



Lajos. 



János. 



II. László. 



Zsuzsi 1 mre 

(Karísay W42-45. 
Zsigmond) Honti alispán 
és 1$40. követ 

(g. szegi Géozy Janka) 

r— r — 

István. 



Petronella 

(Lassskáry 
Lajos) 



TI. Jánosnak lit-vai Horváth Borbálától egyik fia Mátyás 
1661-ben Zólyom megyei Dubi helységben részbirtokra adományt kap- 
ván, beikta&atik, de ellene mondtak Rakóvszky Féicr és János, Gyür- 
ky Gáspár és Balogh Gáspár. 2 ) Élt még 1702-ben és Zólyom megyei 



Wagner Mss. tomo LXX. p. 116. é*3 családi közlés szerint. 
s ) Szeutbensdeki Convent fasc. 69. nro 24. 



}34 SEMBERK. 

táblabíró volt. E Mátyás mint mondják — meg mérgeztetett 
Testvére : 

I. Sámuel *) szül. 1651. meghalt 1736. — Kamarai Praefectus 
volt Megszerezvén Hont vármegyében a Felső- Szádi birtokát, arra a 
Dúló család megvaszakadtán, valamint Bácsfalu és Alsó-Sipék hely- 
ségre III. Károly királytól adományt nyert, 3 ) és innen családja a „fel- 
ső - s z ú d i eltfnevet vevó föl. 

I. Sámuelnek két fia III. János és II. Sámuel 1742-ben 
F. Szádon birtokosok, ez utóbbi Zólyom vármegyei jegyzőnek iratik 
és magnélkül halt meg. 

III. János szintén kamarai felügyelőnek iratik, első neje Gyu- 
lafalvi Bulyovszky Zsuzsanna volt, ettől gyermekei I. György Hont 
megye fopénztárnoka, IV. János ós Zsuzsa báró Hellenbach Já- 
nosné; második nejétől szentiványi Szent-Iványi Mária- Annától fiai 
Mihály és Márton. 

L György Lehoczky Krisztinától nemzé Máriát Földváry 
Sándornét, és A n d r á s t, ki atyja halála után nagy bátyja gyámsága 
alá került. Birt Nagy Rhédén és Alsó Sipéken. 1768-ban Pozsonyban 
végezte gymnasiumi iskoláit, magán tanítója a tudós Wallaszkj Pál 
volt, ki azon évben Verbőczi Istvánról irt történelmi értekezését, mely 
Lipcsében jelent meg, 3 ) neki ajánlotta, és az ajánló levélben is említi, 
hogy nagy- és ősatyja Sámuel és János kamarai igazgatók (bo- 
norum cameralium praefecti) voltak. Élt még András 1813-ban is. Csak 
leányai maradtak. 

Hl. János fia közül I. Mihály Hont és Zólyom megyei tábla- 
biró, 1768-ban nejétől Radvánszky Klárától csak három leányt hagy- 
ván maga után, fiágon utódai kifogytak. Testvére 

Márton 1768-ban unokaöcs csenek Andrásnak gyámja 7 Hont 
és Zólyom vármegye táblabírája volt, birt F. Szádon, Nagy-Rhédén, A. 
Terényben stb. Nevezett Wallaszky B. Hellenbach József-Lajosnak és 
neki ajánlotta „Tentamen Históriáé Literarumsub glor. 
Rege Mathia etc. L i p s i a e 1769. a 4. r. czimü munkáját Nejé- 
tol nándori Bene Zsuzsától hat gyermeke közül L L á s z 1 ó terjeszté 



') Mint említők Semberg Sámuel 1723-ban városi követ , valószínűleg 
e Sámuellel egy személy. 

*) Bel M, Notitia aova Hungáriáé tomo IV. p. 702. 

3 ) De Stephano Yerböczio Ioto consulto celeberrimo Distertatio histo- 
nco epistolica. Lipgiae 1766. 



SEMSET. 135 

családját, ennek nejétől Ivánka Apollóniától a táblán látható gyerme- 
kei közül Imre Hont vármegyénél 182.7, körül mint tiszt, aljegyző 
kezdé közpályáját , 1830-ban alszolgabiró , 1836-ban főszolgabíró, 
1839-ben egyszersmind országgyűlési követ, 1842-ben másod-alispán 
lett, ós az volt 1845-ig. Az 1848. évi országgyűlésen Hont megye egyik 
képviselője, utóbb pedig a honvédelmi bizottmány tagja volt. 

A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren (vagy hár- 
mas hegyen) három lábon álló oroszlán , első jobb lábát ragadozásra 
kinyújtva, piros nyelvét kiöltve, és kettős farkát hátra felkondorítva. 
A paizs fölötti sisak koronájából szintén kettős farkú oroszlán emelke- 
dik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. ') Más eléadás 
szerint az oroszlán pálmaágat tart, és mint mondatik — a czímer ha- 
sonlít a szász Schönberg családéhoz — mintegy bizonyítékul arra néz- 
ve, mely szerint a család mindkét részről közös bagyománynál fogva 
közös törzsből származnék. 

Semsey család. (Semsei) Os régi családaink egyike, mely Mis- 
niából eredeztetik* Első ismert törzse Frank volt, ki a XHI. század 
második felében (1280—1290. körül) élt. Nevét a család az Abauj 
vármegyében Kassa városától két órányira fekvő Semse helységről 
nyerte, mely mostanáig ősi birtoka. Nevezett Franknak fia volt T a- 
más 1318 — lS22-ben Szepesvára várnagya és Szepes megye alis- 
pánja. 2 ) Ennek két neje volt, az első Tárkői Anna, a másik Lampert- 
nek leánya Zsuzsanna. 

A családfa a múlt század közepéig 3 ) az első törzstől Franktól 
kezdve következőleg *) sarjadzott : 

I. tábla. 

I. Frank 

1280. k örül. 

TTTamás 1322? 

Szepesi várnagy 

(l. Tarkői Anna 

2. Lampertfi Zsuzsi) 



i ■ — ' ; \ 

1-töl Kata. 2-tól Demeter I. Miklós 1. János. I. László. 
1360. 1370. 



Folyt, a köv. lajpon. 



') Burgstallcr, Collectio Insignium. 
*) Wagner, Analecta Scepueii I. 446. III. 240. 
*) A családtói a nemzékrend sikertelen ke'reteti. 
*) Wagner Tabuiae geneal. Msa. tabula LII. 



136 



SEMSEV. 



Demeter, ki as előbbi lapon. 
136a 



II. János 

1397. 1411. 

(Upori Ilona) 



II László 
főpohárnok 
elesett 1396. 



I. István IL Frank III. László L Pál. Krisztina. III. János I. Vilmos. 

1420. 1401. 1420. Csebi pankotai 

(csehi Vörös Sárosi ftfisp. Ilona) esperes 

Krisztina (Petényi Tol «f. //. táblád Ul1 ' 

Fruzsina) J 



$7. László Bora 1492. Afra Brigita Kata Rudolf Apollónia 

1449. (Sóos 1461. (Károly 1449. 1447. 

(Lnczia özv. Simon) (Jakchy Detójén) 

1608.) György) 



I. Ferencz 1503. 
Sárosi fö'isp. 
(Thurzó Mária) 

I. György 
1. Tárczai Zsófi 
Bodvay Kata) 



Julianna 
(Kenderes 

Péter) - 



Margit Bora. Druzsina- 



VI. János. 
1593. 



V. Ferencz. 



II. tábla. 

líí. László, ki ai I. táblán. 
(Geebi Ilona) 



II. Vilmos V. László Margit Agaia Anna IV. János 

1447. kir. udv. (Báihori (Bntkai (Eödönffy (Nagy- 1447. 

íPalóczi Margit) Margit) Benedek) Ambrus) Mihályi (Vajda 

Bánffy Bora) 



JI. Ferencz. V. János 

I t 



II. György VII. László 
t " t 



Zsófia 

(Butkaí 

Minály) 



György) 



I. Mátyás II. István Anna Janka Ilona 
1. Újfalvi Zsófia 1510. iKapy (Bárczav (Bencé- 
vé. N. Mihályi (N.Fruzsina) Lászíó) László) viezy 
Ilona) Miklós) 



Zsófia 

(P&zdiesi 

László) 



J 



VL János Ilona III. Vilmos. Bora Zsófia 2-iól IV. Ferenc* 

15ö9. (Sebossi (Ujfalusi (Keneznázi (Szgnyey 

(böki Paezoth János) Miklós) Lanárd) Anna) 

K*ta) 



— -^ 

j— i 1—4 
M * 



Fvlyi. a htiv. lapon. 



pBMöEY » 



137 



IV. Ferenc*, ki a* előbbi lopon. 
(Segnyey 
Anna) 



Margit 

(Kálnói 



VI. Perencz. HL István. 



György) 



tivainoi VIU Ferencatt 
Bomemisia (Eákocjty 

Anna) 

V. István. 

iTAndrás 1633^ 
(üjfelusv Klára) 

XI. Ferencz 
(Fejérvári Klára) 



Sára 
(rosál) i 
Kún Láptló) 



IX. János 1650. Anna 
(Fekete Anna) (Görgey 
György) 



XII. Já nos 
Girálton 

(Henriéi 
Anna) 



Mária 

(Szent Iványi 

Mihály) 



Anna 
(Sxirmay 

Alikiócj 



III. tábla. 

VI. János, ki a ti. I blán. 

1569. 
(böki Paczoth) 

Kata) 



Vili. László 
(Tiboid Klára) 

IX. László 
(fügéi Csaté 
Ertise) 

Fo'yi a kőv. lapon. 



11. György < II. Mátyás. ^ Dorottya 

§5 (Berseviczi 
Márton) 



IV. István 

V. György. 



X. János. 



O 
a 



• CL. 



II. Miklós. 
1611. 
(Andrássy Kata) 



II. ZsítücimI ÍÜ<j 

(Mórica) Ja 

Ann a) v c^ 

'n. Páuem I" I" 

notáziatott ^ " 
(Csanádi Anna) 



Zsuzea 
(L Szab* 

György 
2.Divényi 

István) 



VII. Ferencz. 

t — •■-■' *— ' " > 

V. Vil mos. 

II. Péter. 

IV. Pál. X. FerencsT 

i * 1 

XI. Ferencz 



III. Miklós. 

Tv. Miklós. 

Keresztesen 

1767. Sároei 

aliapán. 



III. Zsigmond 
(nmih.Pongrácz 
Mária) 



1. Sándor 
r* — * — — i 
I. Péter, 

i * 1 

IX. Ferencz 

^lT3wET 
1730. 

Cziferen. 

i * ■••■•■ j 

XI. Jtinoa. 



138 



SEMSEY. 



II. Sándor 



JL 



IX. László, ki a% előbbi Inpon. 
(fügéi Csató 
(Erzee) 

György. 



Anna 

(Zéchy Péter) 



Sára 
(Borsi 

Mihály) 



iiebekii X. László 

(Jalköczi ezredes 

Imre) török fogoly. 

' fl£ PáST" 1 

II. András 
ezredes 
1 741— 1772. 

fii Aüdrás 1800. 

Ugocsai főispán 

kainar. elnök 

f 1«14, 

(b. Perényi Anna f 1804.) 

Vissza tekintve a családfára, arra vonatkozólag a következő tör- 
téneti adatok ismeretesek, 

Demeternek két fia volt : J£ J á n o s, II. L á s z 1 ó ; ez utóbbi fo 

pohárnok mester volt, és Niká- 
poiynál esett el 1396-ban, II. Já- 
nos pedig 1397-ben érdemeiért 
jószágaiban pallósjogot (jus gla- 
dii) kapott Zsigmond királytól. *) 
Ugyan csak ő 1401-ben régi ne- 
messége megerősítése mellett csa- 
ládi czímert kapott, 2 ) L i. a viz- 
irányosan kétfelé osztott paizs 
alsó udvara égszinü , a felső 
ezüst ; az alsóból vörhenyes szar- 
vas ágaskodik föl a felső ezüst 
udvarba is , jobb szarva sárga, 
és szarvai közt arany keresztet 
visel, a paizs fölötti sisak koro- 
nájából szintén hasonló szarvas 
emelkedik ki •) 

') Fejér Codex diplom. tomo X. vol. 2. p. 455. 456. — V. b\ Szirmay C 

Ugocia p. 46. 

*) Fejér Codex. dipl. domo X. vol. 4. pag. 67. 

') Az itt látható metszyény a czímertani színekben nem egészen egyez 
ezen leírással, kek ezín helyet arany udvart ront atván , mi onnan van, mert e 




SEMSEY. 139 

IL Jánosnak nejétől Upori Ilonától több gyermeke maradt, mint a 
táblán láthatók. Ezek közül legnevezetesebb IL Frank (vagy Fe- 
rencz), a ki Zsigmond király alatt Huss követői ellen Cseh országban 
dicsőségesen harczolt, mely érdemeiért nevezett király 1426-ban Csir- 
ke Péternek minden javait, úgymint : Gárd, Sz. Lörinczi (máskép Fel- 
grad) fele Peli, és Migloka, Secha (tán Sacza) Enegke, (tán Eneczke) 
Rencsefö stb. helységeket s részbirtokokat neki adományozta oly föl- 
tétellel, hogy fiága kihaltával azok testvérének II. Lászlónak maradé- 
kaira szálljanak. l ) E javak végett 1427-ben a jászói Convent előtt a 
Csirke családdal egyezségre lép, a ) 1444-ben tán már nem élt, mert 
fiai IV. László ésEudolf Csirke Tamással , és Pelejtei Gergely- 
lyel és Péterrel Alattyán, János-hida stb. javakon osztoznak. 3 ) Ugyan 
e Ferencz, kit Lehoczky Sáros vármegye főispánjának és kir. udvar - 
noknak ir, *) a csehek fogságába esett Galszécsi Jakabnak fiát Miklóst 
ötezer forintért kiváltván, ezen jótetteért nevezett Gálszechi Miklós 
Semsey Ferencz fiainak IV. Lászlónak és Rudolfnak 1449-ben Sároj 
megyei Girált és Máté vágása helység fele részét a jászói Convent 
előtt örökösen bevallotta 5 ) 

II. Jánosnak fia 1. 1 s t v á n Csebi Vörös (rufus) Miklósnak leányát 
Krisztinát vévén nőül, miután Koporcsi Tamás fiaival eleve, még 
1420ban a felesége utáni javakra nézve nevezetesen a Zemplin megyé- 
ben fekvő Pazdics, Szuha, Mocsár, Somogy, Szalók és Újfalura nézve 
a jászói convent előtt osztályos egyeségre lépett e ), és Pazdicsi (vagy 
Koporcsi) Miklós által adoptáltatván , 1421-ben a csehek elleni hadjá- 
ratban szerzett érdemeinél fogva ebben Zsigmond király által megerő- 
sitetett 7 ) ugyan azon javakba Zsigmond király parancsánál fogva a 
leleszi convent által beis iktattatott. 8 ) 



metazvény már előbb és nem e leírás után, hanem Szirmay C. Ugocsa czimíi 
munkája előtt álló Sems«y Andrásnak arczképe alatti czímerröl másoltatott. 

*) Wagner, Diplomatar. Sáros 375. V. ö. Kövesdy Processus Famil. Föld- 
váry. Pest 1787. p. 149. — Katona Hist. eritica XII. 465. 

*) Kövesdy Process. 150. 

Ó Ugyan ott 150. 

4 ) Lehoczky Stemm. II. 355. 

') Wagner, Dipl. Sáros, p. B82. V. ö. Szirmay C. Zemplin not top. 108 
275. es not. hist. 81. 

•) Fejér Cod. dipl. tomo X. vol. 6. pag. 393. V. ö. Szirmay C. Zemplin 
na*, top. 102. 376. 379. 

') Fejér Cod. Dipl. tomo X. vol. 6. p. 368 

•) Fejér, Cod. dipl. tomo X. voL 6. pag. 423. 



140 SEMSEY. 

1445-ben Semsey Ferencz és László az előbbi országgyű- 
lés végzésének^sikeresítéséröl aözinán tanácskozó nemess^i gyűlésén 
vészt vettek. *) 

1447-ben IV. László nak , és osztályos atyafiadnak II. Vil- 
mosnak és IV. Jánosnak, valamint nejeik Borbála, Margit, és 
másik Borbála és nővére Apollónia a szepesi káptalannal és prépost- 
tal perlekedtek bizonyos batalmaskodási ügyben. 2 ) 

1461-ben II. Vilmos és János, anyjok Osebi Ilona titán, 
nem különben nőrokonaik Margit Butkai Benedekné , és Agata 
Eödönffy Ambmsné, kiknek anyjok Katalin Károly Demeterné, nagy- 
anyjok pedig Csebi Krisztina nevezett Csebi Hónával testvér volt, 
ezen nagy .anyjok után az említett Zemplin megyei Pazdics, Szuha, 
Újfalu, Mocsár, Kraszna, Somogy és Szalók helységek fele részére ki- 
rályi jog oda engedésével Mátyás királytól adományt nyertek. 3 ) 

1479-ben Semsey Lászlót elmarasztalja Sáros vármegye k. 
komlósi Liptbay Benedek lovainak elé nem állítása miatt 4 ) 

1487-ben V. János Zemplin vármegye által tanúvallatást esz- 
közöltet. 5 ) 

1503-ban I. Ferencz kamarás mester, 1513-ban Sáros vár- 
megye főispánja. 6 ) A mohácsi vész után rokonaival V. Jánossal 
és Kristóffal (ki a táblázaton nincs) I. Ferdinánd hive volt. 1530- 
ban I. Ferdinánd részéről Horváth országban had vezérkedett. 

1507-ben Semsey I. Mátyás, II. István és ÜL Ferencz 
beiktattatnak H. Ulászló parancsa mellett Al&ttyán és Kér helységek 
birtokába ') 

1538-ban Semsey Mihály (ki a táblázaton nincs) al-bán, birta 
a Szávánál Jeszenovácz és Sobok várát, melyet a török elfoglalt # me- 
lyet Nádasdy vissza vett 8 ) 

VI. János 1553-ban szintén I. Ferdinánd hive volt. *) Fiaij va- 
lamint testvére IV. Ferencz fiai is 1561-ben Bozinka helységbeli bir- 
tokra kir. adományt kaptak. 

') Teleki, Hunyadiak kora X. 168. 
5 ) Ugyan annál XII. 44. 

') Kaprinai Diplomát. II. 484. 513. Szirmay C. Zemplin not. top. 379. 
4 ) Catalogus Msa. Musaei Száchenyano-regnicol. I. 726. 
*) Szirmay C. Zemplin not. hist. 42. 
•) Lehoczky, Stemmat. I. 140. 
') Kövesdy, Processus Familiac Földv. 150. 151. 

•) Istvánffy 1685. évi kiadás 141. Lehoczky szerint Katona Hist. eritis. 
XX. 1163. 

9 ) Budai Fer. Histor. les. III. 228, 



8EMSEY. 141 

Semsey Ferenczet (tán a IV-diket) 1561. sept. 14-én I. Fer- 
dinánd kir. Stansith Horváth Márk fia gyámnokául rendelte. 

1549-ben Semsey II. Gy örgy, ki Saczáról irta előnevét, birt 
LÖrincz, Gard, Buzinka helységekben. ■) 

II. P á 1 Torna megyéből Tököly híve és gyalogsági tábornoka, 
1669-ben hütlenségi bélyegen javait veszté; Munkácsnál vett sebek 
folytán meghalt. 2 ) 1686-ban Semsey András, János, Péter, 
Zsigmond és László Tornában Udvarnok , Áj és Háskúth bir- 
tokrészre kir. adományt nyertek. 

X. László, ki török fogságban k volt, Szaláncznál a kuruczok 
által 1697-ben esett el. 3 ) 

Lászlónaknai György kunok kapitánya volt. 4 ) Neje Wesselé- 
nyi Krisztina. Fiaiikapitányok. Leánya Klára Sztáray Ferenczné. 

III. Pálnak fia II. András 1741— 1772-ben ezredes volt, ei> 
nek fia 

III. András 1778 ban részt vett mint kir. biztos a Maroson 
túl fékvö úgynevezett bánsági három megye visszacsatolásában és 
szervezésében, és Torontál megye alispánjává neveztetett, részt vett 
ott az úrbér behozatalában, 1786-ban kir. táblai ülnök, majd a hétsze- 
mélyes tábla birájává neveztetett, innen 1789-ben a m. kir. udvari kan- 
czellariához, 1791-ben a császári bír. kamarához alkalmaztatott, és ott 
tanácsos lett, majd 1797-ben, Ugocsa megye főispáni helyettese, Sz. Ist- 
ván rend vitéze, 1803-ban ugyan azon vármegye valóságos főispánja & ), 
1802-ben febr. 26-án királyi szcmélynök (Personalis), 1807ben Abauj 
vármegyei főispán, 1808-ban kamarai elnök lett. Meghalt 1814-ben. 

IV. Pál 1750. táján Abauj megyének hoszabb ideig alispánja 
volt, ki a Semsei kastélyt ©jra fölépiteté. 

Nincsenek a táblán vagy legalább ki nem jelölhetjük ott azon J á- 
nost, ki 1546 ban nagy-idai várkapitány volt. 

Istvánt, kinek Szinyei Merse Máriától való leányát Klárát 
(vagy tán Erzsét) Dessewffy István vette nőül.— Más Klárát, 1725- 
ben Szalay Pálnét 

Ferenczet, kinek 1602-ban özvegye Morvay Dorottya volt. 

Miklós t, ki 1770-ben Sáros vármegye alispánja volt Zemplin 

megyében birtokos a család Legénye, Szalók, Mocsár stb. helységben, 6 ) 

') Leboczky Stemmat. II. 359. 

a ) Ugyan ott. 

*) Szirmay C Zemplin not hist. 277. 

*) Lehoczky id. h. 866. 

•) Szirmay C. Ugocsa p. 46—50. 

•) Szirmay C. Zemplin not top. 267. 373. 377. 



142 



SENNTEY. 



Az ujabb időben israeretesbek a családból Semsey J ó b, volt k»r. 
kamarai tanácsos, özvegye gr. Keglevieh Eva. 

Semsey Benjámin pbil. doctor 18 1 6-ban, és S. Boldizsár, 
kinek fia A 1 b e r t 1848-ban Abauj vármegye főispánja és József. To- 
vábbá Lajos, ki 1856. april 4-én kora 73. évében Saczán Abauj megyé- 
ben halt meg, és tán ennek fia másik Lajos, ki 1848-ban Abauj várme- 
gye alispánja volt. 

Semsey Eduárd 1848. előtt a bácsi kamarai és zombori ko- 
ronái jószágok urodalmi igazgatóságánál pénztárnok. 

Semsey Imre 1848. előtt Wasa gyalogezredbeli kapitány. 

Sáros megyében 1846 — 1849-ben Pál főjegyző, Róbert és F er- 

d i n a n d al szolgabirák, I g n á-c z aladoszedé' , Vilmos esküdt volt. 

Sáros megyében laknak Deméthen Albert és Vincze; Kará- 

cson-Mezőn Manó, Ignácz és Eduárd, Vas-patakán Imre, Eperjesen 

József, Hermányban Pál, Ádám, Biharban B. Újvároson Béla. 

Ugyan csak Sáros megyében bírnak a család tagjai Babafalu, 
Deméthe, Gerált,A. és F. Asgúth, N. Szilva, Karácsonmező, Radvány, 
Salgó, Hermány, Nyárs- Ardó, K. Keresztes, Vaspataka, helységekben. 
Czimere a családnak — mint följebb — Iáthaté, és mint leirása 
a diploma szerint közöltetett , vízirányosan ezüst és kék udvarra osz- 
tott paizsban ágaskodó szarvas. A paizs fölötti sisak koronájából szin- 
tén olyan szarvas emelkedik ki. 

Sennyey család. (Kis Zsennyei, báró és gróf) Régi eredetét va- 
lószínűleg Vas vármegye ős 
családai sorában kereshetnők , 
azon vármegyében fekszik 
Nagy és Kis Sennye (olv. 
Zsennye) helység, mely utób- 
biról a család vezeték - 
és elő-nevét vette. Már az 
1767-ben nyert grófi diplo- 
ma a családot öt századon 
fölül virágzó nemzetségnek 
nevezvén , ennek folytán a 
család virágzásának kora a 
XIII. század közepére , a ta- 
tár dúlás idejére tehető. Nem 
lévén azonban alkalmunk a 
család levéltára felmaradt ré- 
gi okleveleit vizsgáihatni, meg 




SENNTEY. 



143 



kell elégednünk azon biztos adatokkal, melyek e családról a XVI. szá- 
zad közepétől kezdve előttünk fek szenek. ] ) 

A XVX század közepén 1549 — 1560. ólt Sennyey I. Ferencz 
Sárvár, Kapu és Léka vár kapitánya, 2 ) kitől a családfa mostanáig kö- 
vetkezőleg terjedt le : 

I. tábla. 

I. Ferencz 
1560. 



I János. 



1. Péter 



I. Gáspár 
1629. 1635. 

kapit. 
( Rnmy Bora) 

IH.Jáoos. II Gáspár Anna 

{LSándw.^|^ C h ^ lyi Fer 
2, OrOBz László) 



I. Sándor 
1594. 



I. György 
1611. 

(SzékelyAnna) 



I Pongrácz 
erdélyi kanczeil. 

báró Í606. 
(Dobszay Anna) 



II. Péter. II. Ferencz. 



1. István, 
győri püsp. 

kanczellár 
t 1635. 



Anna *M 
(b. Keglevich 
Zsigmond 



II. Sándor 
tanácsos és komornok 
1600. 1640. 
(Pacsoth Judit) 



1. 



11. István III. Ferencz I. Albert 
veszprémi kallói kapit. (\ .Révay Francia. 

püspök f 1675. 2. b. Amadé Eva) 

fl686. (SzécbiM^ Margit) 



I. László Erzse Krisztina 
jezsuita (b. Károlyi (gr. Czobot 
f 1680. László) Bálint) 



Folyt, a II. táblán. 



1-től László 

sz. 1660. f 

1661. 



Erzsébet 
(1. b. Berényi F«r. 
2. b. Andrássy Pál) 



') A Sennyey családnak neve a lápispataki Segnyey családéhoz oly any- 
nyira basonlatos lévén, bogy ez utóbbit az olasz olvasási szabály szerint (Seg- 
nyey = Sennyey) olvasván, szinte egynek látszik , nem csoda, ba egyes irók, 
mint Lehoczky és Budai is, e&t a Corpus juris is a Segnyei család ivadékát 
(1ásditt12Z — 128.l) Sennyeinek nevesvén, említett Lehoczky a két családéi 
teljesen összezuvará. (Lehoczky, Stemmat. II. 356.) Holott a Segnyey család 
Sáros megyei eredetű, míg emez Danántúli volt. így Sennyeiknek irják S e g - 
nyei belyet II. Sebestyént 1505-ben Sárosi követet, II. Zsigmon- 
dot a jenŐi kapitányt még Budai Ferencz is (III. 229.) Segnyei J ó b o t , ki 
1596-ban Eger ostromában esett el, Istvánffy is (edit. 1686. pag. 450.) S e n - 
n i e i u s - nak irja. így Miklóst a Bocskai korabeli hajdú kapitányt (a Cor- 
pus juris és Mikó Erdélyi tört. adatok I. 23. lap. stb.) rószúl irják Sennyeinek. 
Ezek mind a Segnyei családból eredtek. 

5 ) Magyar Levelestár Kiadja a m. tud. akad, 1. 66—386. stb. 



144 



8EHNYEY* 



II. tábla. 



III. F«rencz, ki az 1. táblán. 
kallói kapit. 
t 1675. 
(Sztfchi M. Margit) 



III. István 1711. IV. Ferencz 
Rákóczy kaiiczell (b. Barkóczy' 

(1. Pribék Éva. Éva) 

2. b. Andrássy Klára) 



II. Pongrácz 
(b. Barkóczy 
Julianna) 

Borbála 1722? 
(b Vécaey 
Laszlój 



III. Sándor 

(gyöngyösi 

báró Nagy 
Sára) 



Bora 
(1., Pribék 
Ádám 
2. Orosz 
Gábor) 



II. László 
ezrebes 1741. 
(b. Szent-Iványi 
Anna) 



Róza 
(b. muraniczi 
Horváth Imre) 



A. Mária 

(b. Sennvey 
János) 



Polixéna 

(Z4vody 
Rudolf) 



I. Antal 

1780. 

(b. Inkey 

Petronella) 

ÍWyí. III. táblán. 



Jozefa 
(Márffy László) 



Anna Mária 
(Pollányi Pál) 



ftöl IV 



István, 
t 



III 



László, 
t 



I. Imre 

(b. Barkóczy 
Krisztina) 



Klára 
(gr. Uö'ry 
Ferencz) 



II Imre 

tábornok 

1767. griff 1774. 

(\. b. Paloceay Róza 
2. b. Révay Mária) 



2 tói Borbála 
(b. Perényi Gábor) 

Julianna 
(b. Dőry László) 



1-től III. Imre 
(b. Róvay Anna) 
t 



Borbála 
(gr. Dőry Gábor) 



2-tól Antónia f 1819. 
csill. ker. h. 
(gr. Majláth 
József) 



SEHKYET. 145 

III tábla. 

A b á r 6 i á g. 

I. Antal, ki a Ti. 
1780. 
(Inkey Petronella) 



IV. János II. Antal Jozefa. Mária Anna I. József Bora 

(b. Sennyey (b. Hanyady (b. Majthényi 1791. föhadn. (gr. Hodicz 

A* Mária) N.J Lajos) (b. Dambrovka Ferencz) 

| Concordia) 

L Károly Polixéna V. István V. János Concordia Adél 

cs. k. kant. (Vidos N.) (csicseri Orosz (l.b. Barkóczy (Zauner (Zachar) 

f 1841. Aznali özv.1832) Franczika) József) 

(gr^Nádasdy | t. Dntzsik Júlia) 



Erzsébet) 



I. Lajos Amália Albertina 
Páczinban (gróf Vay 
(b. Véceey Dániel) 
Erzséb et) 

Erzse. VI. István. L Miklós. Mária. 



Zsigmond Vineze Anna Letitia L Pál. Victor. Virginia, Felicia. 
f f (gr.Dessewffy (gr.Lodron cs* k. kam. 

Gyula) Laterano vai, b. tit. tan. 
Alajos) 1861. helyt, 
tanácsos. 

A családfai törzsnek I. Ferencznek négy fia vok, ezek közül I. P é- 
ter mag nélkül elhalt ; I. János nemzé I. Gáspárt, ki 161$ — 
1635. évi idö közben élt, és mint kapitány, de valószínűleg rang sze- 
rint legalább ezredes, azok közé tartozott, kik Bethlen Gáborhoz állot- 
tak, miért öt is Eszterházy Miklós nádor a rósz kapitányok sorába ik- 
tatta. *) Nejétől Rtuny Borbálától három gyermeke közül II. Gáspár 
nemze fiút : IL Sándort, kiben ága kihala. 

L Sándor, (máskép Sandrin) a hadi pályán szerencsével sze- 
repelt, 1587-ben a törökön gyözelmeskedvén, társaival Huszár Péter 
és Malikóczy Miklóssal együtt két főbb törököt, zászlókat és egyéb hadi 
zsákmányt vittek íöl Ernő fó herczeghez, miért arany billikommal és 
arany lánczczal ajándékoztatott meg. 2 ) El 1594-ben is. Fia I. György 
1611-ben július 21-én királyi hadakat vezérel Kolosvár alá. Székely 
Annától két fia maradt: II. Péter, ki 1606-ban Erdélyben elkobzott 
javait vissza kapta és II. Ferencz, ez ágát bezárta. 

*) G. Gróf Eszterházi Miklós Magyar orez. nádora. Pest, 1863. 1. 60. 
') Istvánfly Hist. 1685. évi kiadás 374. lap. (libro XXVI.) 

M&OTABOBSZlo C8ALÁDAT. X. KÖT. 10 



|46 SKNKTEY 

I. Pongrác z 1593 — 1606-ban Erdélyben — hová be szár- 
mazott — nagy szerepet vitt kitünö esze [és tehetségénél lógva. Í693- 
ban Báthori Zsigmond fő udvar mestere (Praetorii Praefectus) volt. és 
Szinán basához járt követségben. 1595-ben fejedelmi tanácsnok volt, 
midőn a lengyel királyhozi követséget végezte. 1597-ben Várad ie- 
csendesítésére jár, majd Mihály vajdához köldetik. vezeté be ') Bá- 
thori Endrét febr. 20-án Szebenbe. 1601 -ben Rudolf király részére izgat, 
miért Görgény várába záratik, majd ki szabadul és Rudolf kir. tanácso- 
sa leszen. Básta dúlván Erdélyben, 1603-ban ennél kegyelmet eszközöl 
az összefogott nemesek részére, ugyan ennek rendeletéből Szainos-Uj- 
várt ostromolja. — Székely Mózsés részéről Raduly vajdához kibékítő 
követséget vállal. 1605 — 1606-ban Rudolf részéről Bocskai ellen mint 
fővezér harczol. 1 607-ben Erdély részéről Rudolfhoz jár követségben. 
Báthori Gábortól Gyalu várát kapta, azonban 1610-ben Báthori Gábor 
féktelenségei ellen működvén nótáztatott, Gyalut elveszte, 2 ) és maga 
futással menekült c ) Neje volt Dobszai Jánosnak Spáczai Aunátói szü- 
letett leánya Dobszay Anna, ki után Erdélyben szintén tetemes birto- 
kok ura lett. 1606-ban Rudolf király által a nagyságosok rendébe, 
báróságra emeltetett. 4 ) Nejétől négy gyermeke maradt : I. í s t v á n, 
Anna báró Eeglevich Zsigmondné, II. Sándor és II. János, 
ki kihalt 

I. István 1621. oct. lLén boszniai, 1623-ban váczi, 1628-ban 
veszprémi, végre iö30-ban győri püspök és főcancellár ; meghalt 1635. 
oct. 22-én. *) 

II. Sándor kir. tanácsos és főkomornok mester (Cubicularius), 
1630. táján Szatmári kapitány, ö ) hol 1632-ben nemesi curiát kap ado- 
mányban. ') 1630. és 1632-ben Rudolf követe Erdélyhez. 1620. után 
nőül vette a Fogarasi várban méreg által kivégzett Dóczy András öz- 



') Ekkor bírta, a Csúcsí uradalmat Zaránd megyeben. 

3 ) Mér előbb is elveszte javait , miket az 1606. évi bécsi békekötés is 
vissza adatni rendült 

») Wolph. Bethlen História Iíí. IV. V. VI. tom. Istvanffy Hist. 433. gtb 
Kővári Erdély tört. IV. Mikó Erdély tört. Emlékek I. 59. stb. 

4 ) Ssirmay C. Zcinplia aot. hist. pag. Í359. 

5 ) Pray Hierarchia I. 805. ;3'27. 355. II. 438. — 1625-ben Erdélyben jár- 
ván, édes anyja régebben eltemetett hamvait Kolosmonostorra szállítatá és ott 
tenietteté ei ünnepélyesen. 

•) Kemény János Önéíeiir^tt. Kiadta Bzalay L. 224. 
') özirmay Szatlimáí' várni. 1. 161. 



SENNYEY. 147 

vegyét böki Paezoth Juditot, kivel 1631-ben Dóczynak síremléket 
emelt Leleszen, l ) Élt még 1640-ben. szerzett kir. adományt II. 
Ferdinánd királytól a Paezoth Ferenezféle Tarkányi, Bodrogközi 
jószágokra , és Alaghy Menyhért magvaszakadtán szerzé Zemplin 
megyében a Páczini uradalmat fiágra; 1629-ben kapott adományt 
Bessenyö és Bisztra puszta és helységekre. Nevezett nejétől hat gyer- 
meke maradt : II. István, III. Ferencz, I Albert, I. László 
Erzsébet b. Károlyi Lászlóné , és Krisztina gróf Özobor Bá- 
lintné. Ezek közül 

II. István nagybátyja nyomain papi pályára lépvén, 1852-tól esz- 
tergálni kanonok, majd sz. györgyi prépost, 1656-ban pécsi választott, 
— 1659-töl pedig veszprémi fölszentelt püspök haláláig 1687-ig. q ) 

I. László szül. Tárkányban 1632. maj, 6-án. A jesuita rendbe 
állott 1648-ban. Tanított Gréczben és N.-Szombatban ; volt zárdai fő- 
nök ugyan azon helyeken, és két évig tartományi alfönok. 1686-ban 
Gréczben hittani munkát adott ki. Meghalt Nagy-Szombatban 1702- 
ben. 3 ) 

I. Albert 1658-ban nőül vette Révay Franczískát, ki vei há- 
rom évig élt, ettől született 1660-ban fia László, ki azonban egy 
éves korában 1661. január 19-én meghalt, anyja előbb 1661. január 
7-én múlt ki. 4 ) Albert egj leánya Erzsébet előbb b. Berényi Fe- 
renezhez ment nőül ; Albert másodszor ntfsült b. Amadé Évával, kitől 
leánya Mária b. Andrássy Pálhoz ment férjhez. 

ÜL Ferencz 1663-ban I. Leopold király részéről kallói ka- 
pitány volt, elesett a kuruezok keze által kastélyában Nagy-Tárkány- 
ban 1675. július 30-án ; eltemettetett Leleszen. Nejétől rimaszcezi gróf 
Széehy Mária-Margittól öt gyermeke maradt : III. István, IV. Fe- 
rencz, II. P o n g r á c z, III. Sándor, kitől a mai bárói ág szár- 
mazik, és Borbála előbb villyei Pribék Adamraé, utóbb csicseri 
Orosz Gáborné. Ezek közül 

H. Pongrácz 1706-ban, Ung, Zemplin és Szabolcs megyék 
fölkelő nemességének vezére. Neje volt báró Barkóczy Julianna kitől 
leánya Borbálában b. Veesey Lászlónéban ága 1721-ben kihalt. Ne- 
vezett Borbála birta Erdélyben az íllyei urodalmat is, 

') Szirmay C. Zemplin not. hist. 161. 

*) Memória B&sÜHcae StrigODieasis. 157. Pray, Hierarchia I. 306. 

■) Pray Mss. tomo XVIII. 21. db, 

«) Uj Magyar Muzcam 1857. 1. 448. 

4 ) Szirma? C. Zemplin not. liistodca 200. 221. 

10* 



148 SENKTKT. 

IV.Ferencznek nejétől b. Barkóczy Évától két gyermeke volt: Éva 
inuraniczi báró Horváth Imréné és II. László, ki 1741-ban minta 
zeicplini fölkelő nemesség ezredese tünteté ki magát *) Nejétói báró 
Szent-Iványi Annától csak két leánya maradt: Anna Mária, ki 
báró Sennyey IV. Jánoshoz ment férjhez, és Polixéna, ki Závody 
Rudolf neje lett 

III. István, ki 1688-ban Zemplin megyei Árva-Bodrog-Ke- 
resztúri szölleire és nemesi kúriájára L"* Leopold királytól adományt 
vitt ; aranysarkantyús vitéz, Rákóczy II. Ferencz kanczellára, végül 
munkácsi várparancsnok és Szabolcs vármegye főispánja volt A for- 
radalom buktával elfogadván az amnestiát, a munkácsi várból, — mely 
még a szatmári békekötés után 1711. június 24-én is tartá magát, — 
szabadon bocsáttatott és jószágai birhatásáról is biztosi tátott. Két fele- 
sége volt, az első villyei Pribék Éva lípóczi Keczer Miklós özvegye, a 
másik báró Andrássy Klára, b. Barkóczy László Özvegye volt. Ezek 
közül az elsőtől született IV. István, III. László, kik korán 
elhaltak, L Imre, kiről szó leszen és a másodiktól lett Borbála b. 
Perényi Gáborné. 

I. Imre nőül vévén báró Barkóczy Lászlónak b. Andrássy 
Klárától született leányát b. Barkóczy Krisztinát, ezzel nemzé : K 1 á- 
r á t jobbaházi gróf Dőry Ferencz kamarás, val. belső titkos tanácsos, 
fo* pohárnokmester és Zemplin megyei íoispán nejét, Juliannát 
báró Dőry László kir. tanácsos nejét, és egy fiút 

II. I m r ét, ki katonai pályára lépvén, mint cs. kir. kamarás és a 
Pálffy Rudolf huszár ezredben ezredes 1767. január 27-én Mária-Teré- 
zia király-asszony által mind két nemű utódaira nézve grófságra 
emeltetett, 1771-ben tábornok lett. Meghalt Páczinban 1774-ben. Elte- 
metetett Leleszen. Kétszer házasodott, első neje báró Palocsay Róza, a 
második báró Révay Mária volt. Az elsőtől született III. Imre, ki 
azonban Szabolcs megyében Fejértón mag nélkül elhalt és eltemettetett 
Mária-Pócson. Benne kihalt a grófi ág, valamint Sennyei HL István 
egész férfi ága. Neje báró Révay Anna utóbb báró Révay Ferenczhez 
ment férjhez. Édes nővére gróf Sennyty Borbála gróf Dőry Gábor- 
hoz ment férjhez. 

Sennyey II. Imrének második nejétől báró Révay Borbálától 
született leánya gróf Sennyey Antónia, csillag keresztes hölgy, gróf 
Majlátb Józsefnek cs. k. kani., val. b. titkos tan. , Szent István rend 

l ) Szirmay C. Zemplin not hiat. 312. 



BENNYKY. 149 

nagy keresztese, a m. udv. kamra elnoke ; Veröcze vármegye főispánjá- 
nak neje , ki meghalálozott Zempiin megyei Perbenyik helységben 
1819. évi octob. 20-án, eltemettetett Nagy-Tárkányhan. Ott nyugszik 
anyja is báró Révay Mária gróf Sennyey Imre özvegye, ki 1820. 
sept 7-én halt meg. 

A mostani bárói vonal. 

Báró Sennyey Ül. Sándor (b. III. Fereneznek gr. Szóchy 
Margittól fia) mostanáig terjedő ágnak, a most élö egész bárói vonal- 
nak lett terjesztője. Ez Ősi birtokába a Dunántúl Vasmegyében fekvő 
Kis-Sennye helységbe tévé át székhelyét Nejétől báró gyöngyösi 
Nagy Sárától két leánya és egy fia L Antal maradt. 

I. Antal ámult század második felében élt szintén Vas me- 
gyében. Hitestársától palb'ni Inkey Petronellatói IV. Jánob, Má- 
ria, Jozefa, Anna, IL Antal, I. József és Borb ála gyer- 
mekei maradtak. Ezek közül 

IV. János cs. kir .kamarás, nőül vévén b. Sennyey II. László- 
nak leányát Anna-Máriát, Zemplín megyébe tette át lakását, és 1820- 
ban történt gyermektelen halálával hitbizomány formában tetemes 
pénzbeli vagyont hagyott családjának, az egész család kihalásával a 
szegényeket nevezvén Örököseiül. Eltemettetett Leleszen, ugyanott Őt 
megelőzőleg neje is. Ezen János halálával, valamint özvegy gróf Sen- 
nyei Imrének kimúltával az ez által özvegyi jogon bírt jószágokat örö- 
kölvén a báró Sennyey örökösök, idöjártával az egész család Zemplir 
vármegyébe tette át lakását. 

IV. János két fiú-testvérétől : I. József tói, ki 1791-ben szé~ 
kely ezredbeli főhadnagy korában vette nőül a lengyel származásit 
báró Dombrovka Concordiát, és EL Antal -tói a táblán láthatólag 
származik le az egész mostani báró Sennyey család, Nevezete- 
ién pedig IL Antal nejétől Hunyady bárónőtől született egyik fia 
L Károly, cs. kir. kamarás , (mhalt 1841. apríl. 5 én S. A^ UjheJy- 
ben, s ott temetetett) kinek nejétől gróf Nádasdy Erzsébettől többi közt 
született fia Pál cs. kir. kamarás, valós, belső titkos tanácsos, 1860- 
ban az úgyvezett octoberi Diploma folytán a magyar kir. helytartó ta- 
nácsnak volt tanácsosa, jeles tehetségű állam-férfiú. 

A család neve, melyet a család másod alapitója L F e r e n c z 
„S e n n e y a és „S e n n y e y" nek irt *) ; mások által a XVL század 

») L. Magyar levelos tár. I. 45. 66. 67. atb- 



1 50 SENYE. — 8EPE lí . 

folytán Sennjey, Sennej, Senyey, S enni ej, S ennie y. 
alakban is Íratott. *) 

A család grófi czímere — mint följebb a metszvény ábrázolja — 
a paizs arany udvarában fejével balra forduló egy fejű fekete sas ki- 
terjesztett szárnyakkal és lábakkal, kioltott pirosnyelvvel; a paizs fölött 
o-rófi korona, és azon háram koronás sisak áll, melyek közül a jobb 
oldaliból balra néző arany grif, első jobb lábával meztelen kardot tart- 
va, a középsőből természetes ]s*inü szarvas, a baloldaliból lábával ki- 
vont kardot tartó, kettős farkú oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról 
és balról aranyfekete. A czímerpaizst két oldalról pánczélos, sisakos vi- 
tézek telamonok gyanánt tartják. 

A bárói czímer szintén az, azon különbséggel, hogy a paizs ud- 
vara többnyire kék színt mutat, és a paizst fölött esak egy koronás si- 
sak a növekedő szarvassal látható j a többi a grófsági diplomával já- 
rult a föntebb leirt ezimerhez. 

Seoye esalád. Komárom vármegye adományos caaládai közé 
tartozik. 2 ) 1538-ban Senye Gáspár és Boldizsár Für helység- 
ben öt telket elzálogitnak Oeuzy Tamásnak és Andrásnak 3 ) 

Seuiiyey család. Gömör vármegyei ezímerleveles család; a czí- 
meres nemeslevelet Sennyey András s neje Szabó Zsófia, és gyer- 
mekei András és György 1651-ben kapták I. Leopold királytól, 
mely nemes levél 1651-ben Gömör megyében hirdettetett ki. 

1703-ban Sennyey György mint Jolsván lakó van a Gömör 
megyei nemesek közé írva* 

8entz család, Arad vármegyében Sentz Fülöp 1831-ben 

íratott a nemesek lajstromába. fc ) 

Sedrcs család. Lásd Seres cs. 

Seper család. (Felso-Ori). A Seper, vagy Sejper család egyike 
Vas vármegye azon családainak, melyek 1582-ben együttesen Felső- 
r helységre Rudolf királytól adományt nyertek. Lásd Zdmbó cs. 

KozÜlök felső-őri Seper Lajos Vas megyénél r. esküdt, al- 
szbíró, és végre 1842-tŐl 1845-ig a kőszegi járásban főszolgabíró ; — 
Seper Antal szül. Pozsonyba 1808. decemb. 31-én, Mosony várme- 
gyének tiszt, aljegyzője, r. esküdje , 1 842-töi a nezsideri járásban al- 
szolgabirája, végre 1847 -tol fizetéses táblabírája volt 

') L. Magyar levelei tár, több lapon 77—885. 

') Fényes, Komárom várm. 61. 

») Ugyan ott 122. 

•) Arad megyei jegyzőkönyv 378. »z. a. 



8EPSY. — SERÉDY. 151 

Sepsy család. Szabolcs, Szatmár megyei nemes család. Zerapiin 
megyében a század elején közbirtokos Kolbása helységben. 

Séra család (S. Zoltáni) Erdélyi család. Közülök J ó z s e f ud- 
varhely-széki irnok 1837-ben. Valószínűleg ebből eredtek István 
1815-ben a bárczai kerületben kir. dezsmás; Lásxió illyefalvi vá- 
rosi alhívatalnok 1846-ban. Felsö-F^jén»egyében Alsó-Gezésen és Mi- 
halván birtokos Séra Anna. 

Serb család. Nincs kihirdetve, de szásadon felül nemesi jogok 
gyakorlatában él Arad megyében. 

Serdagna család. Báró Serdagna Rajmund az 1794. évi 
erdélyi országgyűlésen honfiusitatott. Neve tán máskép Sardagna. 

S«rédy család. A S e r é d y család nevét, melyből a XVI század 
közepén Gáspár szerepelt, némely történet-irónk, mint például Budai 
Ferencz *) is ? S z e r n d y-nek irja. Azt is irják, hogy nevezett Serédy 
Gáspár Szereden Pozony megyei mező városban született » és innen 
a családnak nem csak eredetét, de nevét is származtatják,— alkalmasínt 
aSered és Szered nevek közti hasonlatosság által megzavarodva. 
Azonban ez tévedés, mert nem csak hogy egykorú adatok , millyen a 
törvénykönyv, *) és egykori levelekben találjuk 3 ) mindég e család 
nevét csak S er e d i-nek irva, de így találjuk sírkő vén is* Süt az ok- 
levelek bizonyítása szerint , melyeket néhai Gyurkovics tudós búvá- 
runk forgatott, *) világos, hogy a Serédi nemzetség Fejér vármegy ében 
a Fejér és Mór közt Győr felé vezető országaiban fekvő Sered nevű 
íálúból vette eredetét 5 ) 

A család hírét Serédi Miklós íia I. G á s p ár ? alapítá meg. Ez 
a mohácsi vész után L Ferdinánd híve s ügyeinek János király ellené- 
ben előmozdítója lévén, L Ferdinánd király őt az ország felső részei* 
nek főkapitányává tette. Ö vette el János királytól Ferdinánd részére 
1528-ban Likavát és Trencsént, 1530-ban Egert. A Szepességben Ké- 
vay Istvánnal dolgozott János ellen, s akadályozta Kosztkát Késmárk 



") Badai Fer. Histor. lex. III. 820. 

•) 1543. évi 4. 1550. évi 42. es 1574. évi 84. törv. ez. 

•) Magyar leveiertár, kiadja a m. t. akadémia X. 12. 26. 26. 28. 47. 6$. 
297. lapon. 

4 ) Magyar Akadémiai Érteeítd 1847-ró'i 372. lap. Kár, hogy az oklevele- 
ket nem közölte. 

*) Ugyítfi ott. 



152 SERÉDY. 

elfoglalásában. Boldogkő várát hat hétig vívta Bebek Ferencz ellen, 
de sikertelenül. 1537-ben a tokaji zárdát pusztítja cl. 1541-ben kapta 
I. Ferdinándtól Tokajt a hozzátartozókkal l ) 1542. oetob. 28-án I. 
Ferdinánd neki adja az erdélyi püspökséget. 2 ) Ugyan ez évben jelen 
volt Pest ostrománál, és mindjárt ezután Ferdinánd nevében Özvegy 
Izabella királyné követeivel alkudozásba ereszkedvén, 1543-ban azok- 
kal a béke pontok fölött meg is egyezett. Szolgálata jutalmául roppant 
jószágok birtokába jutott, I. Ferdinánd neki adá FelsÖ Magyarország- 
ban Makovicza, Sztropkó, Budamér, Regéez, Hangács, Szerednye ura- 
dalmait ; Abauj megyei Forró , Garadna , Aszaló , Zemplin megyei 
Zombor, Borsod megyei Solcza helység birtokában 1549-ben a le- 
leszi Convent által iktattatott be. ? ) 1546. jul. 5 -én Ferdinánd király 
Pozsony megyében a Szentgyörgyi és bazíni terjedelmes urodalmakat, 
melyek Szent-Györgyi és Bazini gróf Kristóf magvaszakadtán 1543- 
ban a kír. fiskusra szálltak, neki 53 ezer forintban elzálogosította ; de 
azokat teljes négy évig sem bírhatta, mert 1550-ben, a mely évben 
fiával Györgygyei Tállyát kapta .*), mart l-jén meghalt. Eltemettetett 
Szent-Györgyön (Pozsony várm.) hol sírköve most is látható, *) Ez idö 
alatt telepíté meg Pozsony megyében Senkviczen s több helyen a 
Szávántúli részekből a horvát családokat. 

Serédy I. Gáspárnak három testvére volt : György, Jánosés 
Veronka Aiaghy Gáspárné, anyja Alaghy Jánosnak. Testvérbátyjok 
halála után Verő n k á n a k Alaghynénak jutott Regéez, Sáros-patak 
Tállya, — J a n o s n a k jutott Tokaj, Györgynek pedig, Kassa fö- 
kapilányának, Sáros vármegye főispánjának, a szentgyörgyi és bazini 
várak és uradalmak jutottak örökségül, de melyeket még halála előtt 
1552-ben két fia II. Gáspár és Ferencz bírták, hanem utóbb 
Ferdinánd királynak 50 ezer forint elengedése mellett vissza bocsátot- 
ták, ki azokat nem sokára gróf Salm Ekk pozsonyi fóispánnak zálogo- 
sította el. L Gáspárnak özvegye Erzsébet volt ; a följebb! osztály mu- 
tatja, hogy gyermekei nem maradtak, mert fia János, kinek gyám- 
jáái L György rendeltetett, 1555-ben meghalt. 6 ) 

•J Szirmay C. Zemplin not. top. 137. 
2 j Kemény Jós. Nocitia Cap. Aíbens. 218. 
*) Leleszi Convent nro. 125. 
*) Sairmay Coll. Zemplin not. top. 160. 
fc ) Magyar akadémia í'rtesítö 1847-rol 372. lap* 

*) Nem áll tehát Lehoezky Steminat. II. 360. állítása, hogy fia Im- 
lett volna, az sem, a mit &z Imre utódairól írt 



SEBED?. 163 

I. Gáspárnak nevezett testvére I. György kassai ^kapitány és 
löőő-ben már Sáros vármegye főispánja volt és Makovicza ura. L Fer- 
dinánd alatt fiatal korában katonáskodott/ ott volt 1529-ban Bécs 
alatt Zemplinben Sztropkón erősséget épitetett, melyet azonban az 
1543. évi beszterczei gyűlés lerontatni rendelt 1550-ben bátyjával 
együtt kapta Tállyát ; ugyan ez évben Tárczay Kata és Hagymási Kris- 
tóf részére Makovicza végrehajtás utján átadandó lett volna, de György 
a végrehajtókat elűzte. f ) 1556-ban Szent-György és Bazin várait Mi- 
klós testvérének fiára II. Gáspárra '*) ruházta a nádor előtt, ugyan ez 
évben juL 16-én tulajdon kezével irta meg Makoviczai várában végren- 
deletét, melyben I. Ferdinándnak 2000 ftot hagyományozott és ennek 
átvételéről 1657-ben a nevezett király nyugtáját kiadta. Meghalt 1557- 
ben, eltemettetett Bártfán. Neje Buchinszka Kata volt , ettől egy fia 
István maradt, 3 ) kinek gyánmokúl Némethy Ferenczet Tokaj vár 
kapitányát tette. Ntmethy a gyámságot elvállalta, de hogy Tokajt ma- 
gáévá tehesse, 4 ) János király özvegyéhez Izabellához pártolt Az árva 
ék még 1565-ben is, midőn Némethit Tokajban meglőtték, de úgy lát- 
szik — emberkort nem ért. 

A harmadik testvérről Serédy Jánosról nincs emlékezet, bizo- 
nyosan mag nélkül halt el. Hanem más adatok szerint I. Gáspárnak 
testvére volt még Benedek és Miklós is. Ez utóbbinak fia volt 
az ifjabb vagy is II. G á s p á r, a ki 1563-ban jelen volt Miksa király 
koronázásán, és több jószágai közt a nagybátyja által neki hagyott Ma- 
koviczán kivül, Trencsin megyében birta Vágh-Beszterczét is. Zász- 
lós úri czímmel élt Nejétől Mérey Annától maradt fia II. György, 
ki korán elhalhatott, és leányai Zsuzsanna Janusius osztrogi ber- 
ezegné és Borbála. Özvegye Mérey Anna már 1571-ben Balassa An- 
drásné, kivel V. Beszterczét a Balassák kapták meg. 



') Wagner Dipl. Sáros 83. 

*) Gyurikovics szerint, az id. h. mint följebb is említetett , ke*t fia volt, 
Gáspár és Ferenc z, kik még atyjok életében adták át Szent-Györgyöt és 
Bazint L Ferdinándnak. E szerint vagy Gyurikovics tévedett, vagy ezek atyjok 
életében el is haltak, mert Szontagb Dán. oklevélkivonatos közlése szerint e 
birtokokat unokaocscse Gáspárra ruházta. 

■) I*ásd a följebbi jegyzést. Csak hogy I. István Benedeknek fiául 
iratik Szirmay C.Zemplin not kist. 69. és így valószínűbb, hogy csak F e- 
rencz fia volt 

4 ) Istváníry Hist. 1685. kiadás 247. lap. libro XIX. ezt Benedek fiáról 
beszeli. Budai Fer. tehát Lex. III. 325. lapon téved , mid'úi ezeket II. Gáspár 
fiáról irja. 



154 sered y. 

Benedek 1 ) 1560-ben kapta Zemplinben Kis-Uj lakot 2 ) Ha- 
lála elölt ez tette Néinethyt fiának Istvánnak gyámnokává. 

Mind ezek szerint a Serédy család származási fája még több vi- 
lágosságot és kutatást kivan, az eddig említettek valószínűleg ily vér- 
ségi összeköttetésben álltak : 

Serédy MiklÓF. • 



I. György 1. Gáspár Já'.jos. II Miklós. Benedek W-ronka 

sárosiföisp. ora*. főkapit. f ^ Gáspár.' 1560 ' & Ug ft 

kassai kap. f 16 ^0- 1563 Gáspár) 

(Buchmszka r Já ^ 




Kata; ÍTrrk György Zsuzsi Bora. 

~ 1000 ' f (Januaius 

osjBtrogi hg) 

Mind ezekben — ámbár a nevezetesebb birtokok, mint a Zemp- 
lin és Abauj megyeiek, az Alaghyakra stb szálltak, úgy látszik a Se- 
rédy-ek családja nem halt ki ; mert nem tekintve azt, hogy Lehoczky 
I. Gáspárnak Imre nevű fiat, és ennek ismét Imrét tulajdonit , éltek 
még több Serédy-ek is, és még a XVI. századból is említhetünk oly- 
ly ant, ki a családfán nincs ilyen, Serédy Anasztázia Perényi Fc 
rencz tárnok neje. 

A XVII . század második felében élt Serédy Benedek, Tököly 
híve, kinek több társával együtt fejére 1671-ben Zemplin megye díjt 
tűzött ki ; 3 ) és ki 1671-ben (mint nagyságos czímzctü) Várady Ist- 
vánnal az egri káptalan előtt Szemere Lászlóról bizonyítja, hogy az a 
kir. hűségében megmaradt. 

SÖt úgy kell lenni, hogy egy ág Erdélybe is beszármazott , mert 
említett Benedek is mar az erdélyi ág ivadéka volt. 

Erdélyben görcs öni Serédy I s tván kezdett szerepelni Rákó- 
czy L György korában. Nőül vévén Kamuthi Katalint . ezzel Doboka 
vármegyében feles jószágokhoz jutott. Már 1638-ban Kraszna várme- 
gye főispánja és fejedelmi tanácsos voit 1642. febr, 2-án őt küldék 
az erdélyiek Jakusith György püspök, kanczellár s királyi biztos 
elébe ; ugyan ez évben Sulyok Istvánnal és Basa Tamással a török 
portára küldetett, Rákóczy IL György megválasztásának megerősítése 

') Lehoczky I. Miklósnak testvéréül b említ Benedeket. 
3 ) Szirmay C. Zemplin. not. top. 28£. 
•) Szirmay C. Zemplin. not kist. 284. 
*) Ugyan ott aot top. 104* 



SEBÉDY. 155 

eszközlésére. 1643-ban az országrendei általa köszöntetek meg llákó- 
czy-nak az országháza építését. 1644. jun. 18-án Lónyay Zsigmonddal 
a nádorhoz értekezletre küldetett — 1649. évi jan. 28-án Rákóczy II. 
György öt a nagyságosak (magnificus) czímzetüek sorába emel- 
te. *) 1667. jan. 14-én Rhédey Ferencz és Barcsay Ákossal együtt 
helytartójává nevezi ki Rákóczy György, míg a Lengyelországi had* 
járathói vissza térhetne. Meghalt 1657-ben. Nejétől Kamuthy Katalin- 
tól gyermekei maradtak : Anna Toroczkay Mihályné, és Benedek. 

Ezen Benedek ugyan az , kiről följebb szólottunk , görcsöni 
előnévvel élt.j Atyjának 1659-ben lett a fcraaznai föispánságban utóda; 
azonévi mart. 10-én Beszterczén kelt collationalisban 2 ) nevezte ki Bar- 
csay Ákos, és april 22-én Sz. Somlyón beiktattatott Benne lévén a 
Wesselényi-féle Összeesküvésben , miután része volt abban is, hogy 
Ecsed vára és városa a császári hadaknak feladatott, 1671. sept 18-án 
kegyelmet (amnystiát) nyert. 3 ) Nővérével Serédy Annával Doboka 
vármegyében fekvő Drág és több jószág, valamint arany, ezüst kész- 
pénz és clenodiumok iránt, (melyek anyjokról Kamuthy Katáról ma- 
radtak) osztoztató parancsot nyertek 1676. mart. 6-án Apafiy Mihály- 
tól. *) Az elészámlált és beírt falvak : Drág , Adalin , Komlós-Ujfalu 
egész falvak ; praediumok : Mikó, Szent-Márton-telek , Urtelek ; rész- 
jószágok : Oláh-Drág , Alsó-Füzes , Szent-Péter , Ugrócz , Hidalmás, 
Somró-Ujfalú, FarkasmezŐ, Borzova , Poklostelke, Szótelke, Rákos. — 
1698-ban jun. 14-én a fejérvári orsszággyülésen báró Serédy Benedek, 
mint Közép-Szolnok vármegye főispánja és az erdélyi kir. tájbla ülnöke 
voltjelen. 5 ) Nejétől Ujlaky Borbalátói öt gyermeke maradt, úgymint : 
II. Utván, Gáspár, Péter, Klára (Kendeny Pálné), Zsu- 
zsanna (előbb Perényi Ferenczné, utóbb Majomé), Zsófia (előbb 
Ehédey Ferenczné, utóbb 1722-től Andrássy Istvánnó. Ezek közül : 

II. István 1717-ben a kolosvári reform, eklezsiának 200 ftöt 
hagyómánnozott. Elöaevét „de Görcsön" irta. Nejétől Kollatovich 
Katától gyermeke nem maradt. 

') A diploma alá irva Georg. Rákóczy. Ioan. Horváth de Palóoz 
Secr. m. p. 

2 ) Coliationaíis okmányára fia Péter azt jegyze* : „Anno 1659. Barcsay 
Ákos fejedelem Donatiója, az melyben az Krassna ygyei fölspánság a* atyám- 
nak conferáltatott — Petrus Serédy m. pr. 21. Jaly, 1695." 

s ) Kelt Ebersdorf ban. Aláirta Leopoid , Pálfíy Tamás kanczellár éa Or- 
bán István. 

•) Kdlt „in posaessione Sárpatak" Torda vármegyében . 

•) Hodor Kár. Doboka várw. 221. 282. & magáix-köaíéae. 



156 serAdy. 

Gáspár-iiak valószínűleg neje Perényi Kata volt. Nejétől csak 
két leánya maradt : Krisztina Melczer Jánosné , és K 1 á r a báró 
Toroczkay Boldizsárné. Krisztina után Zemplin megyében Kis-Ujlakon 
a Melczer család örökösödött azon birtokban , melyre hajdan Serédy 
Benedek 1560-ban adományt nyert *) Innen a legnagyobb valószínű- 
séggel hihető, hogy az Erdélybe szakadt I. István ama Benedek- 
nek, az I. Gáspár testvérének fiával Istvánnal egy személy volt; és 
igy lenne megfejtve a magyar országi és erdélyi ■ ág származási össze* 
föggése. Klára Toroczkay Boldizsárné 1753. jul. 31-én, mint már 
iavegy tett végrendeletet, és abban a kolosvári Teréz-növelde részére 
alapítványt hagyott 

Péter, Benedeknek fia, báró, „ d e N a g y f a 1 v a tt irta elönevét, 
e predikátumot használták a magyar országi Serédy-ek is , nevezetesen 
Gáspár, ki 1563-ban Kövesdet birta Zemplinben. a ) Ezen Péter 
a följebb elészámlált Doboka megyei, továbbá Torda, Közép-Szolnok 
és Kraszna megyékben fekvő birtokokra a Kamuthy , Haraklyány stb. 
család magvaszakadási czímén uj királyi adományt vitt I. Lcopold ki* 
rálytól, az adománylevélben tett emlités szerint már elei (nő ágon, sőt 
fiágon is nagy-atyjától kezdve) birták e jószágokat 8 ) Péternek nejé- 
től Orlai Borbálától utódai nem maradtak. O idegeníté el javai nagy 
részét ; a görcsöni uradalom az Andrássy-akra szállt A leányág a bir- 
tok háromlását 1722-ben nyerte ki. 

Ezekben kihalt a Serédy család. 

Az erdélyi ág származási fája következő : 

I. István, báró 
kraeznai főisp. 
fl6ö7. 
(Karautby Kataj 

Benedek de Görcsön Anna 

1659—1698. (Toroczkay Mihály 

krasznai főisp. 
( Ujlaky Bora) 

II István Gáspár. Péter Klára Zsuzsi Zsófia 

de Görcsön 
t 1717* 
(Kollátovich 



Kata) 



de Nagyfalu (Kendeffy (1. Perényi fi. Rhédey Fcr. 

fl719. Pál) * Ferencz. 2. Andrássy 

(Orlay Bora) 2. Major N.) István) 



Krisztina 1684. Klára 

(Melczer János (b. Toroczkay 

Hevesi alisp.) Boldizsár.) 



') Szirmav Cott. Zemvlin not. top. 284. 
Ugyan ott 62. 104/ 
Az adománylevél Tudományos Gyűjtemény 1828, évi IV. 16. 16. 1. 



■i 



SEBEGÉLL — SEKÉNTL 157 

Seregéli család. A czímeres nemeslevelet Seregéli István 
kapta Hl. Károly királytól 1715-ben. *) 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren magas karó mellett 
zöldellő szőlőtőke, melynek ágain két felől két seregély ül, a piros 
szölöfíirtöt csőreikkel csipegetve. A paizs fölötti sisak koronáján ha- 
sonló szőlőtőke és seregélyek láthatók, azonkülönbséggel, hogy ott már 
három seregély van , ez utóbbi a karó tetején ül. Foszladék jobbról 
aranykék, balról ezüstvörös. 

A család — úgy látszik — Nyitra megyében tartja lakhelyét. 
Seregélyi Mária ott Kubinyi Sándor ügyvéd neje. 

Serényi család. (Kis-Serényi gróf.) Egy történetírónk hitte, 
hogy a család őse Imre lett volna, kit 1310-ben Ottó király nemesitett 
meg. 2 ) Mások még továbbá mentek , a XVII. század végén talált a 
család iróra 3 ), ki származási fáját valami Temnevitus sarmata , vagy 
lengyel férfiúig vitte fü, ki 965. körül keresztelkedvén meg, kapta 
volna a Serenus nevet és ebből lett volna a Serényi családnév 
is, holott az helységnévből keletkezett *) 

Elhagyva tehát ezen a múlt és előtte folyt századok kedvencz 
foglalkozása szerint csak úgy könyv- (vagy bizonyító okmányok) nél- 
kül összekoholt nemzékrendet, a Serényi családról csak azon adatokat 
közölhetjük, melyek a történelmi bírálat előtt megállanak. 

II. Laios király alatt élt Kis-Serényi F e r e n c z deák (literátus), 
ki mint al-kincstárnok 1518-ban nevezett királytól testvéreivei F e- 
renczczel*), János, Miklós, István, Kata és Ilonával 



') Collect herald, nro. 612. 

*) Pálma, Specimen Herald 116. és Hist.IL 12. 

3 ) Dominicus Franciscus Calin de Marién berg eques átíratás ete. „G I o- 
riosa Fáma Famíliáé S e r é n i* Lincii 1688. Typis Joannis Jacobi 
Mayr. munkájában remekelte azon koholmányt , mely Temnevitiu s-tól 
ízről ízre hozza le a családot, sógorosítva az Eszterházy , Batthyány , Csáky, 
Báthory , Erdődy , Nyáry , Frangepán ,*Draskovics stb. családokkal, akkor és 
akkép, a midó'n azon családok meg részint nem léteztek , legalább e neveiket 
nem viselték, részint pedig azon családoknak hiteles családfáik ama sógoroso- 
dásokat nem ismerik. Ezen Calin Domokoshoz hasonló hitelességű író lehetett 
azon DreaselinuB János is, ki „Historico-genealogica Colleetanea*-jában társá- 
éhoz hasonló bargyusággal vagy ál-hiszemtiséggel irt a Serényi- ékről. 

*) Szomorú dolojr, hogy Fényes Geogr. Szótárában — mint sok mást — 
ágy Kis-Serény helynevet sem lehet föltalálni, pedig léteznie kellett, tán ma is 
létez ily nevű paszta. 

*) ügy látszik , tan fiával Ferenczczel stb. ; mert így két testvér 
lett volna Ferenc z, a mi még is szembeötlő ritkaság. 



|5Ö SEFÉNTI. 

nemeslevelet nyert, és pedig a szöveg szerint : mint elÖbb nem ne- 
mes. *) 

Ezen Ferencz deák volt az, ki a mohácsi csata előtt 1526- 
ban Csongrád , Szabolcs , Csanád , Zaránd ; Arad , Külső-Szolnok me- 
gyékhez stb. küldetett királyi levelekkel. a ) Ezen F e r e n c z az, ki 
1581-ben pozsonyi kamarai tanácsos, 1538-ban és 1542. évi pozsonyi 
országgyűlés 18. törv. czikke szerint királyi adó-szedő volt. Pia volt 
pedig azon Serényi Miklós, ki 1566-ban Gyula védelmében vett 
részt ; és a vár feladása után Zichy Györgygyei a sötétben tévedésből 
egymást megvérezték. 3 ) 

Serényi Mihály 1592-ben, midőn Fülek vára a töröktői visz- 
azafoglaitatott, oda fő kapitánynak tétetett. 4 ) 1596-ban mint füleki és 
szendröi főkapitány báróaágra emeltetett. ö ) Ugyan ez évben a vissza- 
foglalt Hatvan vára bizatottreá, G ) ügy látszik 1600-ban halt meg, öz- 
vegyen hagyván jiejét Bajony Zsófiát. Fia lehetett ezen Mihálynak azon 
Pál, ki Bihar megyének alispánja volt, és kinek fia Mihály 1658- 
ban megöletett. 7 ) 

Mihálynak a füleki várkapitánynak testvéréül irják Serényi I m- 
r é t is, ki már Szwetlav, Banow és Volachovitz ura volt és 1626. jú- 
lius 17-én kora 27. évében esett el B.-Gyarmatnál a törökök elleni 
harezban, mint síremléke följegyzi. 8 ) Ez azonban aligha testvérének 
fia nem volt. 

Mihály testvére lehetett András, 'kinek Révay Máriától utódait 
mutatja a táblázat, továbbá testvére lehetett F e r e n c z, kinek fia G á- 
b o r már atyja után birta Morva országban a swietlavi, millotiiczi, kune- 
waldi, továbbá a zlin és lomniczi jószágokat, és 1656-ban april 7 én 
ül. Ferdinánd által grófságra emeltetett. Hivatalt viselt . mint udvari 
tanácsos és tartományi kapitány Morvában. Meghalt 1664-ben. 



V Katona História eritica tomo XIX. pag. 85— 87. „a b h u j u s m o d i 
ignobilitatis statu eximendum duximus etc. mondja a di- 
ploma. 

a ) Engel Monumenta Ungrica p. 227. Bel, Notitia nova I. 45ő. 

») Istvánffy Hist. 1685, évi kiadás 809. 310. 

*) Ugyan ott 401. 

s ) Adami Mss. Misaei nationalis lat. nro. 182. — Lehoczky Stemmat. I. 
170. lapon 1629-ben kapta Serényi Mihály a báróságot, de ez vagy. nem áll, 
vagy más unokabcscse Mihály lehetett. 

•) Istvánffy id. kiadás. 448. Závodszky naplója 356. 

') Szalárdy Siralmas krónika 467. 

•) Katona Hiat. eritica XXXI. 217. 



SERÉNYI. 

A családfa valószínűséggel így sarjadzott le : 

Ferencz 

1518. 1526. 

al kincstárnok 



159 



Ferencz 
1542. 
kir. adószedő 
(Jakussith Dóra ?) 



Miklós 

Gyulánál 

harczol 

1566. 



János István. Kata. Ilona. 



Mihály Imre 

báró 1596. f 1826. 
ftileki kapit 
(Bajony Zsófia) 



Ferencz. T. Gábor András 

1056. gróf (Re'vay Mária) 
f 1664. 

(Zahradeesky 
Erzse.) 



András 
(Orla y Bora) 



Farkas Anna Mária 

(Balassa Krisztina) (Csáky 
' Zsigmond) 



Erzse 

(gr. Serényi Amand) 



Gábor János-Károly Margit A. Mária Polexin 

f 1877. altábornagy (b. Horeczky (Peterwaldsz- f 1694. 

(Poppel Lobkovicz f 1690. Fer.) ky Zsigmond) nov. 6. 

M. Benigna) (Lövenstein. (Jukussith 

Ernesztina Bora) Imre.) 
,w-_ < — , / 

M. Antónia f 1707. 

(gr. Schaffgotsch 

János-Antal) 



Judit 
(Offred 
Atilius) 



Antal. Fülöp. Lajos. Károly. 



Amandus 
(gr. Serényi 
Erzse) 



I. Gábornak^ ki 1656-ban gróffá Ion, utódaira nézve el kell mon- 
danunk, a mit a góthai Almanach-ban *) feljegyezve találunk. Ennek 
másod szülött fia J á n o s-K á r o 1 y es. kir. kamarás, udvari és valós, 
belső titkos tanácsos, altábornagy, ezredtulajdonos, haditanácsi elnök, 
és müncheni parancsnok alapítá a családi majorátust. Egyetlen leánya 
gróf Schaffgotsch Jánosné 1707-ben gyermek-ágyban halván meg, a 
mostani ivadék testvérétől Gábortól jő le , azonban ennek mellyik fiá- 
tól, és miképen ? — adatok hiányában nem tudhatva, itt következik kü- 
lön a mostani században élő nemzedék származási fája : 



') Góthai Eiatot. Herald. Handbuch. 914. 



160 SERÉNYI. 

Nep. János 
ízül. ím f 1854. 
Cf. k. kam. én bánya-tanács 
(báró Eötvös Alojzia) 



Alajos S 3 László Gábor Walbarga Maria A. Erzse '3^'öJ 

sz. 1812. <» sz. 1815. sz. 1817. sz. 1819. sz. 1820. sz. 1822. E.gf 3 

(gr. Zierotín g (gr. Bubna (b. Hentschel (b. Hinge- cs. k. h. (b.Fiscberg «? <*, 

Ernesztina) g Ludmilla) Henrietté) nau Ottó (gr. Wal- Sándor) < >- N 



M 

• cziska 
oo sz. 1856. 



tanár) witz Gy.) g- ^ co 

©P .» 



£8 



Gabriella Mária lika Paula Ottó 
81. 1844. sz- 1845. sz. 1849, sz. 1853. sz. 1855. 



Ezek közül János Nep* bírta Lomniczot, Luhasoviczot, a mor- 
vaországi pénzbeli hitbizottmány használója, Magyar országon Putnok 
és Zabláth birtokosa volt, meghalt 1854. nov. 29-én, Özvegye báró 
Eötvös Alojzia lakik Brtinben. Fiai közül : 

Alajos birja Morva országban a Iomniczi uradalmat Gábor 
ugyan ott a Luhaschovitzit, János-Alfonz bírta ugyan ott a tulle- 
bischitz. és roschitzi jószágot. Hősült Bécsben 1857-ben febr. 24-én 
Bullát' ich Ottiliával ; meghalt azon évi aug. 28-én Észak-Ameriká- 
ban West-Pointben kora 35, évében. J ) 

á s z 1 ó birja a pataki uradalmat, a dédési és sajó-szogedi jó- 
szággá 

Mhic özekből látjuk, a család a XVII. század közepe óta kifelé 
gravitált, jószágai derekabb része is künn van ; sógorodása is ez idő 
óta r, .gyobbára idegen neveket mutat. 

A család czímere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali 
ezüaJ udvarban aranykoronás kék kígyó csavar formában látható, a 
baloldali kék udvarban ezüst kékkel rézsútosan csíkolt pólya (fascia) 
l.átL itó, fölötte jobbra néző ezüst ló ugró helyzetben látszik. Ugyan e 
czí.iert használta már pecsétezímerén 1656-ban Serényi Pál is, Bi- 
hatmegye egykori alispánja, 

A család eredetét illető bírálati észrevételeket, és följebb Jsözlött 
ö/atainkat az 1518. évi czímeres nemeslevélről tekintetbe véve, e csa- 
lidhoz nem számíthatjuk azon Serényi Andrást sem, ki állítólag 
e^y Sz. Fejérváron talált sírkő szerint Jadránál 1345-ben esett volna 
i, és kit I. Lajos király ily síremlék alá temettettett volna : 

') Pesti Napló. 1857. évi dec. 17. szám. 



SERES 161 

D.T. D. M. 

Hoc jacet in tumulo clara de stirpe Serényi 
Andreas beüld ux non sine laude perenni ; 
Qui patriae ad Jadram cecidit sublatus amore ; 
Kex Ludovicus enm digno hic tunmlavíí. honore. 
Anno M.CCC .XLV. 

Seres csa Iád. Seres, vagy mint írva van,3eöres János és 
testvérei György, Gáspár, István, és ennek fiai János és 
A n d r ás Bécsben 1652. évi mart. 6-én I. Leopold királytól czímeres- 
nemes JeveJet nyertek, mely Nógrád megyében axon évi aprii 29-én 
kihirdettetett *) 

£ század első felében élt Egerben Seres Antal, ki a följebbiek- 
tól igyekezett magát származtatni, következő származási tábla által, 
melynek azonban tör/ se István, ki 17lG-ben nősült, és az. 1652-ben 
nemesi tettek közötti vérségi kapcsolat kinvomozás nélkül maradt. Az 
erintett nemzékrend így áll : 

István 

nfcfflt J 710. 



Adalbert 
szül. Fén-Szanm 1717. 

János 

szül. Váezon 1758. 



Jozaef Márton. Antal 

sz. 1796. sz. 1799, 

egri lak óé. 

Antal szerint rokonai voltak Bars megyében Okaj-ban és Váezon 
élt G y Ö r gy, ugyan ott S e r e s P á 1 kanonok volt, ki 1843. jun. 5-én 
74. évében holt meg. 

Seres család. (Izsépi) Seres család létezett már a XV. században 
ús. melyből a Dunántúl Seres Tamás sárvári várnagy volt 1438— 
89-ben.*) 

Erdélyben Seres István 1603-ban Kolozsvárott Székely Mó 
zsesnél közben járó, 1630-ban is élt, midőn & bécsi udvar követe Sen- 
nyey Sándor hozzá szállott. 

Békés megyében Seres család 1828-ban íratott a nemesség laj- 
stromába. 

Mindezek azonban nem tartoznak vagy legalább Összeköttetésükéi 

V Prothocol. C Neogr&d annl 1652. 
*) Vejét Code*. dipl. tomo X . vol. £. p. 

KAÜTARORSSÁa CSaLÁDAI. *. «ŐrftT. ÍJ. 



162 SERES. — SERMÁGE. 

nem ismerjük az i z s í p i Seres c saladdal , melyből László 1836- 
ban Zaránd vármegye törvényszéki ülnöke volt; ugyan akkor Ig- 
nác z ott adóiró biztos. 

Seres család. (SzécsL) Közülök László Kolozsvárott ügyvéd. 

Seres család. ( Vajasdi.) Egyik tagja Károly ügyvéd Foga- 
ras vidékén 1848-ban. 

Serfözed család. (Máskép Kovách.) Ismeretesb tagjai Serfózeo 
máskép Kovách M i b á 1 y Nógrád megyében 1663-ban a kétségtelen 
nemesek lajstromában. János Szécsényben lakott , testvérei Ilona 
győri Nagy János kurucz ezredes neje , Zsuzsanna Szabó István - 
né szintén Szécsényben a múlt század elején. 

A ezímereslevelet Kovách néven Kovácb András és fiai J a- 
kab és Bálint kapták 1636. mart 19-én , mint már előbb is ne- 
mesek. 

Serináge család. (Szomszédvári ; gróf.) A Sermage család Fran- 
czia országból származik , és pedig a besanc,oni departament-ból, hol 
ősi öy várkastélyuk volt. Ide látszik mutatni nevök is y (olvasd Szer- 
mázs). Állítólag a báróságot XIII. Lajos franczia királytól, a grófságot 
pedig I. Leopold magyar királytól 1687-ben kapták volna. Más hitele* 
sebb adatok szerint Magyarországba Sermage Péter-József tele- 
pedve, 1720. dec. 9 én kapott III. Károly magyar királytól báróságot 
ós honfiusítást, miután b. Moscon Juliannát vette nőül , kinek anyja 
szomszédvári gróf Czikulinyi Judit volt, a kivel a szomszédvári és 
medvevári uradalmakhoz jutott. 

Első tudható őse a Sermage családnak Sermage János jogtu- 
dor volt Francziaországban, meghalt 1626-ban. Tőle a családfa követ- 
kezőleg l ) sarjadzott le : 

János 

jogtudor f 1626. 

(De Bemard Margit) 

r ■ — * ' ■ * *■■ i 

Antal 

(De Mariotti Fáni) 

r— ■ *~ 1 

Jáuos (ker.) 

(De Chesne Júlia) 

r— íT - ^ — ■ " '» 

Fereuez 

(De Montaigne Teréz) 
r— — ^ — i 

Folyt, a kiiv. lapon. 



l ) Hist Herald. Haudbuch 914. gothai grófi Almanach 1856. cvi foly 
785— 78a 



8lKRMAGti. 



163 



Fercncz, ki az előbbi lapon. 

(De Montaigne Teréz) 

i ■ — —"* - > 

Péter-József 

I720.láró 

(b. Moscon Julian na) 

Péter 1749. gróf 
(l.gr.Szacsinszka M. Max. 
2. gr. Draskovich Jozefa) 



1-től Péter-János 2-tól Ferencz József 

tzül. 1746. f 1804. f 1807. szül 1759. 

cs.k kamés báni ülnök cs. k. kam. őrnagy zágrábi 

(l^r. Keglevich Jozefa (1. gr. Eidödy Mária kanonok 

¥. gr. Nádasdy Kata) 2. gr. Zicby Teréz) 1833. 

, * , 

1-tó'l Francziska 
sz. 1797. 
(gr. Festetich 
Károly) 



, Móricz 
f 1812. 
őrnagy 
(gr. Serinage Amália) 



Dénes 

ez. 1801. 
Fiumei üln. 
(gr. Csáky Róza) 



Karolina Henrika Albertina 

sz. 1806. sz. 1811. sz. 1813. 

(gr. Schlippen- (Pásztory 

bach Ernő) Zsigmond) 



Richárd 
sz. 1831. 



Artúr 
sz. 1839. 



, 1-tó'l Lajos 
sz. 1771. f 1837. 
cs. k. kam. 

(Novosael 
Anna) 



Amália Henrik 

sz. 1780. sz. 1775. f 1832. 
(gr. Sermáge (gr. Orsich Regina) 
Móricz) ] 



2-tól János-Péter 

szül. 1793. f 1851. 

cs. k. kam. minist, tan. 

(gr. Breszler Mária) 



Ernesztina Ottó 

sz. 1806. ez. 1&10. 

cs. k. kam. ezredes 
és pozsegai volt főnők. 



Lniza Francziska Janka Miksa 
sz. 1806. sz. 1809. sz. 1816. sz. 1817. 
(Jellachich (Ossegovich f 1832. 
Károly) N/> 



Donata 
sz. 1826. 



Paulina Alfréd-Troyl Mária Gabriella Klára 

sz. 1822. sz. 1824. sz. 1830. sz. 1832. sz. 1836. 

apácza cs. k. kapit. (b. Weichs- (b. Hackelberg 

Bécsben (gr. Breszler Glon Fridiik) Rudolf) 

Erzse) 

A grófságot Péter (Troilus) kapta 1749. dec. 9-én M. Terézia 

király asszony tói. *) 1760-ban cs. kir. kamarás és a báni határőrségben 

x ) Collect. herald. 123. levélen. Hístor. Herald. Handbuch 914.— Lehoczky 
Sícmmat. 1. 170. lapon, egy évvel későbbre 1750. évre hibásan írja. 

11* 



1(U s&ulIge. 

alezredes, utóbb tábornok volt Két neje vclí ; báró Szacsinszka Mária 
Maximilíána, és a második gróf Draskovicli Jozefa. Ezektől születtek 
Péter-János, Ferenc z, Móricz és József zágrábi kanom <k, 
ki szül. 1759. maj. 10. Meghalt 1883. jun. 7. 

Péter-János szül. 1746-ban cs. kir. kamarás, és a báni tábla 
ülnöke volt. Meghalt 1804-ben. Első neje buzini gróf Keglevich Jozefa, 
a második gróf Nádasdy Katalin volt. Az elsőtől gyermekei: Lajos 
Henrik és Amália, a másodiktól János-Péter. 

L aj o s született 1771. maj. 8-án, meghalt mint cs. kir. kamarás 
1837. febr. 3-án. No voszel Máriától egy fia Miksa 1832-ben elhalván, 
csak négy leánya maradt, mint a táblán láthatók. 

Henrik szül. 1775-ben, meghalt 1832-ben aprii. 17-én. Nejé- 
tói szlavetichi gróf Orsich Reginától egy leányt és egy fiút Ottót hagyá 
maga után. Ottó 1859-ben cs. kir. kamarás és ezredes volt, előbb Po- 
zsega vármegye cs. kir. főnöke. 

János-Péter (szül. 1793.) cs. kir. kamarás, és az igazság- 
ügyi cs. ministeriumban tanácsos ; meghalt 1851. aug. 13 ám Neje gróf 
Breszler Mária, kitől Őt gyermeke maradt ; 1852-ben ismét férjhez ment 
báró Sallaba János altábornagyboz. Gyermekei közül egy fia A 1 f r é d 
1859-ben cs. kir. kapitány volt 1856. óta nős, mint a tábla mutatja. 

A másik ágat Ferenci alapitá, ki cs. kir. kamarás és őrnagy 
volt Meghalt 1807-ben. Két neje közül csak az elsőtől maradt egy 
leánya : Francziska, gróf Festetich Károlyné. 

A harmadik ágat Móricz őrnagy, ki 1812-ben halt meg, — 
terjeszté. Nejétől gróf Sermago Amáliától gyermekei közül 

Dénes (szüL 1801-ben) Fiumei és Buccari patrícius, cs. kir. 
kamarás, és a Horvát országi Ttir. tábla ülnöke. Nőül vette 1829-ben 
gr. Csáki Bozáliát Laknak Horváth országban Oroazlavjén. Fiaik a 
táblán láthatók. 

A család 1770. mart. 17-én a Stájer országi rendek közé is föl- 
vétetett Magyar és Horvátországban egy részét birja a Zrínyiek haj- 
dani birtokainak. 

A családnak 1749-ben nyert grófi czimere következő, a paizs 
négy részre oszlik, *%y közép (vagy szív) paizsasal, mely fölött grófi 
korona fénylik, és melynek arany udvarában zöld téren fekete szarvas 
legel. A paizs 1. és 4-ik vörös udvarában három spanyol ezüst pénz, 
és ezek alatt arany markolatú három fehér tőr hegyeikkel lefelé lát" 
ható: a 2. és 3-ik kék udvarban arany mezben női mellszobor van. 
A paizsot grófi korona födi, azon két koronis sisak áll, a jobb oldali- 



6BRPILRTS 165 

hói három strucztoil, két vörös, a középt?o fehér, nyúlik fel; * balolda- 
liból fehér agár emelkedik ki, nyakán vörös nyakló, ezüst csattal lat- 
ható. Foszladék jobbról arany vörös, balról eztistkék ; a paízBt két ol- 
dalról két fehér agár telamon gyanánt fogja, fejeikkel kifelé fordulva, 
nyakukon a leírthoz hasonló nyakló van. A paizs fölötti grófi koronán 
két oldalról két ezüst nyelű, arany szinü zászló van, közepén fekete 
csíkkal, melyben a jobb oldali zászlón A betű (Arte)a baloldalin AT betű 
(Marté) aranynyal hímezve látható. *) 

Serpitius 4galád. Előbbi neve Quendet volt, mint már e 
munka IX. köt. 533. lapján említetett. Quendel Jánosnak fia Mi- 
hály katonai érdemeiért, (Lehoczky szerint ezredes volt,) 1530* má- 
jus 4-én János király által megaeinesitetett. 

Mihálynak testvére Lörincz lől 9-ben Wittebergában tanált, 
haza jővén, evang. lelkészszé lön. Meghalt Leibiczon Szepes megyében 
1572-ben. *) 

Mihálynak fia János Sopronyba telepedett és ott a városnak 
bírája volt 1623-ban. Ennek fiai 1. Zsigmond Erdélyben hadi biz- 
tos. 2. J á n o $ Batthyány Ádám alatt kapitány. *) Ezektől származik a 
soproni ág, mely Serpilius néven a czímeres nemes levelet megerősítve 
II. Ferdinánd királytól 1630-ban újra kinyerte. 

Lörincz utódaiból a Bzepesi ágból származhattak Ágoston, ki 
1662-ben járt Wittebergában- 1667-ben Holomnitzen evang. pap volt, 
azután számkivetést szenvedett, fia szintén Ágoston 1704* ben Bárt- 
fán lelkész, meghalt 1710-ben pestisben. *) 

A soproni ágból eredtek: Sámuel, 1651-ben Wittebergában 
tanult, 1653-ban Leibiczon volt diaconus, utóbb pap. Tán ez, vagy má- 
sik S ámuel, 1705-ben rosnyói evang, lelkész voit *) 

Gyö r gy-K eres tóly-Jae bet Soproni születésű, 1740-ben 
Jenában tanult. 6 ) 

Sámuel szintén soproni fi, 17374>en Jenában tanult, haza jővén 



^Colleot beraltí. pag 123. Adami Sonta gcntil. tomo XI. És részben 
Bist. herald. Bandbach iá. 1. 

*) Lehocsky Stemmai. II. 860. Klein, Biogr. 223 Caivittfoger 363.0eaw 
sseh Memória arbis Keimárk lí. 102. 

Ugyan ott 

é ) BartSiolomaeidef , Memória Ungar. 161. Klein I. őö. 

*) Ugyan ott (4* 

•) Haan. Jena H ungar. 58 



166 8ERTY.— SEWCSIK. 

Pozsonyban lett lelkész *); és ott halt 1761-ben; és benne kihalt a Ser- 
pilius család. 

A család czíinere : a paizs vörös udvarának aljában három he- 
gyes kőszikla áll, a háttérben széles zöld mező kakuk füvei benőivé 
díszlik, a két szélső szikla hegyén pánczélos és sisakos vitéz áll, jobb- 
jában kivont kardot, ballábához támasztott hadi paizsot tartván ; bal 
válla fölött ezüst félhold és három csillag sugárzik, a sisak koránájából 
egy serdülő ifjú fehér hosszú papi öltönyben emelkedik ki , jobb kezé- 
ben borostyán koszorút, baljában gyöngyös fehér forgót (boglárt) (hár- 
mas daru vagy strucztoll alakjában) tartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, bal aranyfekete. 2 ) 

A családnak 1761-ben történt kihalta után az eredeti czímeres le. 
vél és nemzékrendi két tábla is a wittebergi magyar könyvtárba őrzés 
végett beadatott. 3 ) 

Serty család. Szabolcs vármegye nemessége sorában említetik. 

Servánszky család. Servánszky Ádám a nagyváradi kincs- 
tári kerületben mérnök Nagyváradon, ki a múlt században az Erdély 
felé vezető ország-út tervezője és készítője volt, 1795-ben I. Ferencz 
királytól czimeres nemes levélben nemességre emeltetett. *) Lásd Szer- 
vánszky. 

Sessényi család. Zemplin vármegye czímer leveles nemes csa- 
ládái sorában áll. & ) 

Sessy család. Zemplin vármegyében a nemesek közé számi - 
tátik. 6 ) 

Seiéth család. Nyitra és Esztergám megyei nemes család. Az 
előbbiben Ferencz 1792-ben Alsó-Köröskényben birtokos. Eszter- 
gám megyében bírnak Unyon, Pest megyében Károly előbb es- 
küdt, 1841-től alszolgabirójbir és lakik Tinnyén, hol Setéth Far- 
kas neje Miskey Éva, és Setéth József neje Miskey Kata után örö- 
kösödtek. 

Sewcsik család. Trencsin megyei curialis nemes család. Neve- 
zett megye nemesi összeírásában a következek neveire találunk. ') 
1768-b an Nemes-Kotesón laktak Ign? c? és fia ifj. Ignácz. 
*) Haan Jena Hung. 58. 
? ) Bm-gn tallér Collectio lnaignium. 
•) Szontagh Dán. közi. 
*) B. Vay L. Nemet hívség, 881. 
*) Szirmay, C. Zemplin not. top. 117. 
*) Ugyan ott. 
r ) Szontagh Dán. közi. 



SEXTIÜS. 167 

1803-ban ugyanott ifj. I g n á c z és Zsigmond; és ez utóbbi* 
nak fia Gáspár. 

1837-ben ismét ott laktak Ignácznak fia Al aj o s, nem különben 
Gáspár és Miklós, és ez utóbbinak fiai István és Zsig- 
mond. 

1861-ben Nemes-Kotessón Emil. — E család Trencsin megyé- 
től e század első negyedében kapott nemesi bizonyítványt, névszerint 
Ignácz és Zsigmond testvérek és Ignácznak fia Alajos. 

A családfa következő : 

Ignácz 

1768. 

i * i 

Ignácz 

1768.1803. 

r— — . >.* ,i. , — , 

Ignácz Zsigmond 

1803. 1803. 



Alajos Gáspár Miklós 

1837. 1837. 1837. 

r 



István Zsigmond 
1861. 1861. 



Sextius esalád. (Máskép Sexty). Gömör vármegye nemes csa- 
láda. *) Osi fészke S z 1 a b o s helység. A család egy része vagy ága 
megnemesítetett. Máskép S e s t á k néven is neveztetnek. A nevezett 
ősi székhelyen született Sextius Péter, ki 1565-ben felsö-sajói 
evang. pap lett, innen Lampertfalva, majd Vlahovára, végre Csetnekbe 
hivatott meg, hol seniornak választatott és 1620-ban a beszterczei 
gyűlésre követül küldetett Innen haza menvén, Széchy György ud- 
vari papja lön, majd bubovára ment. 1623-ban Superintendens és 
Breznóbányai pap lett. 2 ) Meghalt 1634-ben. Nejétől Teslarovich Ág- 
nestől fiai II. Péter, András és tán János. 

II. Péter 1657-ben Wittembergában tanult. Breznóbányán 
született Már 1661-ben születési helyén iskola-mester. 1663-ban Te- 
plén, majd Beszterczén pap , közben Wratiszlavban számkivetésben 
éjt. 1684-ben Breznóra ment lelkésznek, innen 1688-ban ismét szám- 
űzetésbe jutott, végre 1690-től Nógrádban Libcrcsén pap, hol 1691 - 
ben meghalt. 3 ) 



') Bartholouaeides C. Gömör 145. 

') Ugyan attól Memorab. Prov. Csehiek 137. 

*) Ugyan attól Memória Ungar. 152. 



168 



SEY. 



András Nagy-Szlaboson szül. 1653-ban. Volt rector Nagy- 
Szlaboson, pap Mokrolukán, Revuczán, Oláhpatakán , Nagy-Szlaboson 
és végre Jolsván, innen száműzve is ; hét éven át gömÖri áenior. Meg- 
halt Nagy-Szlaboson 1713. febr. 3-án. Nejétől Petrovics Zsuzsannától 
gyermekei János, András és Zsuzsanna Bartholoinaeides- 
né. •) Fia János Nagy-Szlaboson volt pap, nejétől Görgey Judittói leá- 
nyai Zsuzsanna ott szül. 1714-ben, Judit 1 718-ban, *) 

Egy János — úgy látszik — I. P é t e r n e k fia, Korponáa volt 
evang. pap. Ennek fia Mihály Beszterczén született, 1685-ben Kor- 
ponán atyja segédje lett, de innen 1688-ban elűzetett. 8 ) 

Sexty György szül. Gömör megyében Kövi helységben 1757- 
ben. Wittebergában tanúit 1782-ben. Hazajővén Nagy-Szlaboson volt 
pap 1784-tól 1793-ig, midőn Békés megyei Komlósra ment át. 4 ) 

Sey család. Lakik Baranya vármegyében. Mint irják — 

Vas megyében fekvő Nagy 
Sée (Grosz Scheibing) hely- 
ségből, hol birtoka és lakása 
volt, veszi eredetét és nevét 
is azon helységről kölcsö- 
nözte. 

A család nemességét Vas. 
megyében 1738-ban évi ne- 
mesi vizsgálatkor egy, 1418- 
ban Zsigmond király által ki- 
adott czímeres nemes levéllel 
bizonyította be s ), és adoma' 
nyos birtokos volt Vas me 
gyében Nagy-Sée-n kivit) 
Unyomban , Héraházán é? 
Balogfán. 

Elidegenítetvén a család ál- 
tal a bírtok, a roult század első felében Sey Ádámnak fiai : II. Á d am 
ós I László Tolna vármegyébe költözködtek, hol 1753-ik évbe* 




') Bartholomaeídes Prov. Csetuek 328. 

■') Ugyan ott 324 

s ) Haau, Jena Hűiig. 32. 

4 ) Bartholoraaeides Memória Ungar. 280 

*J Családi közlés szerint. 



BEY. 



169 



nemességöket íb bebizonyították, de gyermekeikkel együtt kihaltak. 
A harmadik testvért I. Gábort pedig, ki Vas megyétől 1745. évi 
január 7-én nemesi bizonyítványt nyert, 1754-ben már Baranya vár- 
raegyében leljük, hol ivadéka most is fenáll. Nemességét ott 1808-ban 
újra kihirdettette és tagjai leginkább megyei hivatalokat viseltek. 

Tudható őse Sey János a XVII. században élt, kitol a leszár- 
mazás következő - 



Sey János 
1660. körül 
(Héra Magdolna) 



I. Gábor. 



Erzse. 



LAdá 



IQ. 



II. Ádám 
1753. 




I. László 

1753. 

Gábor Ft;encz József János László 
t t t f t 



II. Gábor 

1745—54. 

Bar anyába költöz 

'Antal f 1810, 
a pécsi káptalan 
jószág felügyelője. 



János Anna II. László Julianna Borbála II. Antal II. Ferenez 
f íHojtsy István) f 1815. (Horváth) (Tanyi Mihály) f 1828. Baranyai 
j számvevő, tbiró 

' íd. József ' m t* 8 ^ x 

Baranyai főszbiró &*™ 1 * Klára ) 

f 1836. 
(Répás Francziska) 

| J '"~ .... ...... _. a . - . . ii i i '-- ■ - -_ - i iTfi 

Leopoldina Francziska 111. László Jozefa Kata Mária 

f J859. (Gruber cs. kir. főbíró (Tipka (Lórencz (Klass 

(simahási Ede 1857. József; Gusztáv Márt. 

Tóth István ügyV') Devecserben cs. k. őrnagy) főmérnök 

ügyvc'd) (Horváth Tisza-szab.) 

Antónia) 

,-►-_ * j 

Terézia Oktávia. Leopoldina. 



III. Ferenc* 
volt tbiró 

Viktória. 



József 
1843-46, 
Baranyai 
főszbiró 

nőtlen 



Mária Lajos 
(Fiala 1843—49. 
Alajos Baranyai 
ügyvéd) alügyész 
(Ráth Júlia 
j 



Kep. János 

kiadó 
(Springsfeld 
Anna 1 ) 



István 
f Angyal Paulina) 



Lajos Ilka József. Teréz. Kázmér* 

1861.aljegyző (Madarász 
Endrei 



Lina. Malvina. Ernő. 



Ferenez. István. Paulina Mariska Ida. 



A táblán állók közül — mint látjuk — II. Gábornak fiától A n 



170 SHUTTOVICS 

táltól, ki a pécsi káptalan jószágainak felügyelője volt és 1810-ben 
halt meg, származik az egész most élő Baranya megyei nemzedék. 

Antalnak több gyermeke közül II. László és II. Ferencz 
két főágra terjesztek a családot. 

II. László ágán annak fia idősb József Baranya vármegye 
főszolgabírója volt a mohácsi járásban haláláig, mely 1836-ban tör* 
tént Hat gyermeke közül egyetlen fia, III. László 1857-ben cs. kir. 
járásbiró volt Devecserben Veszprém megyében. 1862-től a kir. biztos 
által szervezett megyei hivatal-karban főszolgabíró. Leány gyermekei 
a táblán láthatók. 

II. Ferenci Baranya vármegye számvevője, mint illyen halt 
meg 1 835-ben. Nejétől hat gyermeke közül III. Ferencz volt táblabí- 
ró, egy leány atyja ; J ó z s e f 1834— 36-ban Baranya megye hegyháti 
járásában alszolgabiró, 1838-ban levéltárnok, majd ismét alszolgabiró, 
végre 1843-tól 1846-ig Baranya vármegye főszolgabirája volt Dárdán. 
(Nőtlen). Lajos 1843— 49- ig Baranya vármegye tiszti alügyésze, 
1853-ban a mohácsi járásban cs. kir. segédbiró, most ügyvéd. Gyer- 
mekei közül fia L aj o s 1861-ben Baranya megyei választott aljegyző, 
1862-ben kinevezett esküdt 

E család- ősei közöl lehetett azon Sey János, kinek és Böny 
Péternek kihalási czime alatt a Komárom megyei egész bábolnai pusz- 
tára Valticher Márk és Szapáry András nádori adományt és ennél 
fogva beiktatás nyertek *) ' 

A család czímere — mint följebb a metsz vény ábrázolja — négy 
felé osztott paizs, az 1. és 4. osztály kék udvarában piros rózsafej lát- 
ható, a 2. és 3. osztály ezüst udvarában hátulsó lábain grif ágaskodik, 
első jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronáján 
férfi kar könyököl, kivont karddal. A paizst két oldalról foszladék ve- 
szi körül. 

Shuítovics család. Shuttovics, vagy S z u c h e v i c s más- 
kép Shuttej Mátyás és János 1795-ben L Ferencz királytól 
kaptak czímeres nemeslevelet. 

Czímere négy részre osztott paizs, egy közép vérttel, melynek 
ezüst udvarában ékbe hajló vörös szelemen van, a fölött balra néző 
sárkány, alatta jobbra kúszó kigyó. A czímerpaizs 1. ós 4-ik kék ud- 
varában növő arany oroszlán látható, a felsőbb előtt három arany csil- 
lag három szeg formára helyezve, tíz alsó ud várbeli előtt három arany 



') Fényes, Komárom vármegye 160. lap. 






SJBAí. — SIBRIK. 171 

csillag, feje fölött negyedik, a többinél nagyobb csillag ragyog ; a 2. 
és 3. arany udvarban egy fejű fekete sas szétterjesztett szárnyakkal, 
kioltott piros nyelvvel látható. A paizs fölötti sisak koronájából pán- 
czélos, sisakos férfiú nöl ki, sisakján vörös strucztollak lengenek, jobb 
kezével meztelen tőrt tart. Foszladék jobbról ezüstkék, balról arany- 
fekete. *) 

Sibai család. Alkalmasint egy név a Sibói (Zsibói) családnév- 
vel. Sibói néven Breniszláv erdélyi alvajda 1453. *) 

Sibai néven Sándor birtokos jelenleg BelsÖ-Szolnok várme- 
gyében Nagy-Hondán és több helyen. 3 ) 

Sibrik család. (Szarvas-kendig Vas vármegyei ősrégi adomá- 
nyos nemes nemzetség, mely azon vármegyében Körmend városától 
nem messze fekvő Szarvaskend helységbeli ősi jószágát most f s birja. 4 ) 

Törzs-Ősének bizonyos Sigfrid-et írnak, kitől a Sibrik név 
is származott volna. Valószínűbb, hogy azon törzs neve „Sebridus" 
volt, és ebből eredhetett a Sibrik név. *) 

Sibrik Péter már 1471-ben Mátyás alatt hadvezér lett volna. *) 

A család nemzékrendjét azonban a XV. század elejénél följebb 
vinni adatok hiányában nem bírjuk. 

1605-ben Sibrik László Vas vármegye követe volt a rákosi 
országgyűlésre. 7 ) Lehet, hogy ezen Lászlónak fia volt L O s v á t, ki 
1527-ben ősi birtokán egyetlen leányának tartá lakadalmát , melyre 
egy meg nem jelent nagy urat is meghívott 8 ) És ámbár az is bizo- 
nyos, hogy I. Osvátnak egyetlen fia is László volt, még is valószí- 
nűnek tetszik, hogy az 1505-ben követséget viselt Sibrik László 
inkább atyja lehetett I. Osvátnak, mint fia. 

I. Osvát (Osvald) atyjának testvére volt Tamás, ennek 
fia Máté, kinek fiai György és Gáspár volt Bakabányai pa- 
rancsnok, Erdélybe szakadtak; *) nevezetesen Gáspár 1581-ben 



') Adami Scuta gentil. tomo XI. 

*) Benkö, Transylvania. 

s ) Török Ant. közi . 

*) Jászay, A magyar nemzet napjai a mohácsi vesz után 266. 

% Lehoezky Stemmaí. II. 861. 

*) Lehoezky Stemmat II 861. lap szerint. Szegedi Rubr. IL 83. 

') Kovachich. Supplement ad Vestígla Comitior. II. 334. Jászay 157. 

*) Jászay Pál. A magyar nemzet napjai id. m. 266. Magyar levelestár. 
Kiadja a m. tud. Akadémia l. 3. 

') Wolph. Bethlen Hist. II. 480. Istvánffy üist. Jibro XXVI. 1622-ki ki- 
*da«687. lap. 1686. kiad. 379 



i72 SIBRIK. 

Lengyelországba Báthory István egyik hadvezére , ^testvére György 
1685-ben lett nagy-váradi várparancsnok, kihez Gyulay Pál a várka- 
pitánysági hivatásról ama ismeretes szép levelet irt*. *) Ugy látszik 
ezeknek testvérek volt János is. Tovább ez ág utódait nem is- 
merjük. 

I. Osvát, kiről már emlékeztünk, kir. kamarai tanácsosnak 
iratik 1527— 28-ban. Testvérei voltak Gergely ós Benedek. Az 
előbbi, (t i. Gergely) élt 1542-ben is, a midőn róla Thurzó Elek 
végrendeletében megemlékezett, fiai neveltetésével megbízta és neki 
négyszáz forintot hagyományozott. Mint jeles törvénytudóst I. Ferdi- 
nánd 1549-ben a Pozsonyban felállított helytartó tanács tagjává ne- 
vezte. 8 ) 1550-ben &z országgyűlés $zakolezára 4tz ország határainak 
megvizsgálására küldötte ki. *) (Neve a törvénykönyvben hibásan 
Györgynek van irva Gergely helyett.) 1651 ben az i\gy nevezett Qaa- 
dripartium törv. munka egyik dolgozója volt. Meghalt 1553. juh 31 
dikén *) 

Szarvas-kendi Sibrik I. Osváthoz visszatérvén, 1526-ban keit le- 
veléből látszik, hogy ő Szarvas-Kenden nem csak birt, de lakott is : 
azonkívül ö lett a Sibrik családból Győr megyei Csécsényben első 
birtokos. Neje berzenczei Bornemisza Katalin. Leánya, ki 1526-ban 
ment férjhez, — úgy látszik — Margit volt, és a férj : szirányfalvai 
Szép Gáspár. 

A családfa tudhatólag 6 ) következő 

Sibrik N 



Tamás I. László 

""* Vas vm. követ 






Máté 



1505. 



György 1585. Gáspár János I Osvát Gergely Benedek 

nagyváradi 1581 kir kamarai kir. tanács 

kapitány Unáes 1527. f 1553 

(bers Borne- 
misza Ksta) 

Foiyt. a kov. lapon 



') Katona história sritica »n ord tomo XX VI p 125 

') Wolph. Bethlen Hist tomo II 480 Erdélyi Múzeum. Szerk. Döbrentei 
Gábor II. füzet 140. lapon magyarul. ~ Katona Hist oritica tomo or á XXVI 
pag. 229. és köv. 

») Bel, Notitia nova Hung, i, 455 

4 ) 1550. évi 42. törv. czik 

*) Kovachich Scriptorea Minorea X. 94. 

•) Wagner, Mss. tomo LXX 



StBRTK. 



m 



I Osvát, ki az előbbi lapon* 
kit. kamarai 
tanács 1527. 
(berz. Borne- 
misza Kata) 

r*— - — '■-• — *■ — n 

II. László Margit 

(Sávolyi Jósa Orsolya (Szép Gáspár) 



ír. Osvát 

1610. 

f 



Ferenc* Orsolya 

f (Bebessy György) 



Anna 



I. János 

1581. 



iá. Miklós 
1655. 

Z&igmond, 



I. Péter 1635. 
(Vági Gertrúd) 

L__ 



Ferencz 
(Szegedy 
Zsuzsa) 



István. 



Julianna 
(Horváth 
Miklosite 
András) 



Magdolna 
1711. 



Sándor 
1712. 
(Niczky 
Bora) 



ÜTpáí László 
(Szabó (Fribert 
Eme) Victoria) 



Klára 
(Hazatiofi 

János) 



Bóza 
(Vas- 
vári 
Antal) 



Ádám 
t 



II. P*>r d?5 
+ ?8 

w a 

•o 5 

a 

1 



Boldizsár. 



János. 



Antal f 1797. Klára. 
Győr v. alisp. 

(Keresztóry Julianna) 

r A — ? ~t 

Antal. Ferencz. Mihály. Imre. Gábor. Ágnes. Bósa. 



Erzse 

(Paláathy 
Ádám) 



L Pál Mátyás 

1610. 1629. 4 

(1. N. N. 
2. Dapello Erzse) 



Kata Hona 

(Palásthy (Lffrinoafalvay 
JánosJ látván) 



Dániel Miklós Eva Amália Mária. 

1651. győri lovas (Posár 

hadnagy 1640. Ferencz) 
körül. 

(Miskey Bora 1667.) 

r '■■* ■ ' ■■'■ "i 

Mária 
(Kisfaludy László »V 

A táblázaton állókról keveset mondhatunk; II. Osvát és L 
János testvérek megsebesítek a Mosony megyei alispánt, miért a* 
országgyűlés 1599-ben a főkapitány által megfenyitetésüket rendelte 
el. l ) I. J á no s 1581-ben Qy'ár megyei csécsényi pusztáját (most falu) 
16 ftért bérbe adván Gerebecny Gergelynek, azért oct 21-én Győr 
megye törvényszéke előtt az Enosei nemesek szomszédsági eUSjogor 



') 1699. évi 38 törv ez. 



174 SIÖRÍK. 

tiltakoztak. Gyermekei közül Mátyás elhalván, a Csécsényi, Nagy- é& 
Kis-Faddi helység és pusztabeli birtokok elosztására nézve a két leány 
Kata és Ilona 1629. évi aug. 5-én Lakompakön kelt osztoztató 
parancsot eszközöl Eszterházy Miklós nádortól testvérök Sibrik Pál 
ellen; melynek végrehajtására Győr megye azon évi Szent- András 
nap utáni szombaton Dallos János alispánt, Egri Márton szolgabírót és 
Alsóki esküdtet küldte ki. 

I. Pálnak fiai szintén osztályos versenygésben álltak : közülök 
Miklós Györvári lovas hadnagy III. Ferdinánd királytól eszközölt 
osztató parancsot testvérei Dániel és Mária ellen. Ennek folytán Dá- 
niel 1651. nov. 2-án Szombath András szbiró által Csécsény faluban 
Fad nevű földről tanuvallatást is eszközölt. Miklós fiai részére 
(kiknek neveiket nem tudjuk) a győri káptalan előtt végrendeletet tett. 

Nevezett Dániel birt Komárom megyében is, mert anyjáról test- 
vér atyafija Posár Lukácsnak (Posár Ferencz és Sibrik Éva fiának) mag- 
vaszakad tán 1655-ben egész Madár helység, Path puszta és Szőlős hely- 
ségre kir. adományt nyert, az utóbbira ellentmondván Gosztonyi Mik- 
lós és Ferencz. ') 

A táblán álló II. Osvát ágán Zsigmond fiának — úgy látszik — 
még leányai voltak Julianna és Magdolna is, amaz Niczkyné 
emez Keresztúry Mihályné. 

Nincsenek a táblázaton a következők : 

Sibrik Ferencz 1 532-ben a pozsonyi kamara tanácsosa. 3 ) 

Sibrik Máté, László és György néhai Györgynek fiai, 
kik anyjok Borbála, már elférjezett Megyery Gáspárné, ellen a XVII. 
században pereltek. 

Sibrik György, kinek leányai voltak Veronika és 
Margit 

Sibrik István, ki 1637-ben Vas megye országgyűlési követe 
volt*) 

Ez vagy másik Sibrik István, kinek nejétől alsó lindvai 
Bánffy Katalintól fia ismét István, kinek leánya Katalin Locateli 
Jánosné élt még 1674-ben. 4 ) 



•) Fényes Komárom várm. 127. 182 188. 
") Bel, Notitía nova T. 455. 
3 ) Lehoczky Stemmat. I. 191. 
*) Bossáuyi-féle per. 



StCfcWGEK. 1 Í5 

Sibrik Kata (tán a följebbi?) 1660-ban tett végrendeletet, a kő- 
szegi és soproni evangélikusok részére kedvezőt. ') 

Sibrik Péter (tán azonos a táblán álló II. Péterrel) kinek ne- 
jétől Patliy Erzsébettől leánya Sibrik Judit Szegedy Miklósné volt 

Sibrik Ferencz 1730-ban a Tiszán inneni kerületi tábla jegy- 
zője, tán egy a táblán álló Zsigmondnak fiával Ferenczczel. 

Sibrik Bora előbb Vásonkeöi Horváth Jánosné, utóbb 1599. 
1626. körül Kállay Miklósné. 

Sibrik Pál, ki oda hagyva hitét, törökké lett, és 1606-ban Ma- 
homed fővezér írnoka és tolmácsa volt *) 

Sibrik M i k 1 ó s, ki Rákóczy II. Ferencz mellett harczolt, mint 
ezredes, és 1711. után Török országba is kibujdosott , hol Rákóczy 
udvarnoka (aulae Praefectus) volt s ) 

Jelenleg lakik és birtokos a család Vas megyében Sibrik, Bo~ 
zsók stb. helységben. 

Bihar vármegyében az Anth pusztára uj királyi adományt 
nyertek Sibrik Miklós és Gábor 1701-ben. 

Sicktagen család. Csehországi és sziléziai nemzetség, mely a 
Bádeni nagyherczegségből eredezteti magát Közülök állítólag Fer- 
dinánd-Hermán már 171 1. mart 10-én magyar honíiutást nyert 
azonban országgyűlési törv. czikk nélküL 

1792-ben az országgyűlési 22. torv. czikk szerint honfiúsítatott 
Vilmos gróf, cs. kir. kamarás, ki meghalt 1855. sept. 7-én. 

A családfa következő : 

János Nep. 
sz. 1740. f 1795. 
cs. kir. kamarás 
(b. Speth AmáHa) 

Crescentia Vilmos 

szül. 1780. sz. 1792. f 1865. 

fl>. Speth N.) (1. gróf Honyady Mária 

2. gr . Schlabrendorf Evelin) 

József Karolina Ferencz Zsófia Vilma 

sz. 1838. bz. 1835. sz. 1836. sz, 1840. az. 1848. 

pal. b. katona 

Czímere a paizs fekete udvarában vörös keretben öt ezüst golyó. 



') Catalog Mss. Biblioth. Széchenyiano-regriícol. I. 214. 
') Betblea Wolph. Hist. VI. 337. Szirmay C. ZempJin not. histor. 117. — 
Homonai Naplója a Tudom, tárban. 

*) Mikes Kelemen Törökországi levelei. 



176 8ÍDENICH.— SlESY. 

Sidenich család. Sidenich György 1659-ben magyar hon- 
fiusitást nyert. *) 

$idé család. (Bődi és Lőger-Pathoni) Pozsony megyei Csalló- 
közi nemes család. A XVII. század végén élt Sidó Ferencz, ki el- 
vévén nőül Litassy Pálnak Borsy Annától született leányát Lítassy 
Annát, azzal a következő családfát a ) alkotta : 

Sidó Ferenc* 
(Litassy Anna) 



Imre Mária 

1731. (Botka György) 

(Farka s Klára) 

Tlstyán Mihály Teréz "* 

T^ta^ 2 ' 1760—70. (Kamocsay 

l^JCrzset. kir. helytart tan. Imre) 

ÍJ. József r~ LáMl6 —* 

1767. lelt 
pappá. 

Mihály 1760 — 1770-ben a kir. helytartótanács tanácsosa volt, 
fia L á s z 1 ó 1767-ben szenteltetett pappá. Tán ennek testvére Károly 
ki 1770 — 87-ben a kir. helytartóságnál számvevői hivatalnok volt. 

A család valószínűleg ősanyjok Litassy Anna és ennek anyja 
galanthai Borsy Anna után öröklött Galanthán, mert Sidó József 
táblabíró és kúriai ügyvéd Galantháról irta előnevét, meghalt 1836. 
sept. 24-én. kora 78. évében és valószínűleg a táblán álló I. vagy II. 
Józseffel egy személy volt 

Sidó György 1846-ban alhadnagy a 2-ik számú m. gyalog 
ezredben. 

Sidy család. Zala vármegyében székel, közülök Pál 1761-ben 
azon megye alszolgabirája volt. 

Czímere a paizs udvarában hátulsó lábain álló oroszlán, első jobb 
lábával kivont kardot tartva. Ugyan az a paizs fölötti sisak korona- 
ján is. 

Sieay család. (Vagy S i e y de BaloghMra) Komárom és Győr 
vármegyében éltes birtokolt Az előbbiben Siesy János 1625-ben 
Győr vármegye alispánja, társával Dallos Jánossal, ki utóbb szintén 
Győr megye alispánja volt, 1623-ban Bábolnán beiktattattak, de töb 
ben ellen mondtak. a ) De úgy látszik, hogy e Siesy János egy személy 

') 1659. éri 138. törv. ez. 

') Boesánvi és Theszén-fcie perbeli genealógiák szerint. 

*) Fényes, Komárom várm. 160 



SIESS.— SIGBAY 177 

ttf ugyan ott eléforduló Sey Jánossal, kinek 1 68ő-ben már mag- 
vasaakadt volna. Lásd Sey cs. 

Siesi Juli a a XVIL szazadban Zichy Györgynek volt neje, 

Siess család. Siess L a j o s 1798-ban L Fereiicz királytól ka- 
pott czímeres nemes levelet. 

Csrimere következő: a fenn álló paizs kék udvara közepén víz- 
írányos ezüst szelemen által két részre oszlik, a szelemenben bárom 
piros rózsafej látszik, a felső udvarrészben hármas zöld halom kö- 
zépsőjén koronán ágaskadó arany grif álf, első jobb lábával kivont 
kardot, a ballal három piros rózsái tartva ; az alsó udvarban zöld hal- 
mon arany kaptár áll, körüle arany méhek rajzanak. A paizs fölötti 
sisak koronájából két kiterjesztett sasszárny között, — melyek közül 
a jobb oldali vízirányosan félig arany, félig kék, a baloldali félig vö- 
rös, felig ezüst, — arany grif, a paizsbelihez mindenben hasonló áll. 
Foszladék jobbról aranykek, balról ezüstvörös. *) » 

Sigray család.. (Felső- és Alsó Surányi gróf) Szepes várme- 
gyében Szepes várától nem> mesze fekszik S i g r e vagy S i g r a sze- 
rény falu, melyből a Sigray családot eredeztetik. 2 ) 

A család Öseül tartják azon Sigrai comes Jánost, ki Szepes 
megyei Sigra helységbeli ősi birtokában házat épitetettt 1276. előtt; 
miután az említett évben azon egyháznak lelke enyhületére malmot 
és rétet ajándékozott. é ) 

E Sigray János egyik utóda Miklós, fia Dénesnek, 
Szepes megyei főispán és Szepes s lubly ói várnagy, 1300-ban Trencsin 
Máté pártján állott. *) 

írják, hogy 1447-ben Sigray Mátyás kir. itélŐmester lett vol- 
«a, és ez kapta voltia Vas megyében az Ivánczi nrodalmat b ) 

Bizonyos az, hogy a család a XVII. században a Dunántúl ti- 
nik fel, igen vékony módú sorsban 6 ) 

III. Ferdinánd király alatt kezd a család fel emelkedni Ez idő- 
ben Sigray I. J á n o s, ki II. és III. Ferdinánd és I Leopold alatt Po- 



Adami Scuta gentil. tomo XI. 

5 ) Bel M. Kang. antiquae et novae Prodromus p. 121. 

*) Wagner, Analecta Scepus I. 103. — Fejérnél az oklevél 1274-dik 
évre téve. Cod. dipl. tomo V. vol. 2. p. 224. 

é ) Lehoczky szerint Steniinat II. 361. Kollár, Amoenit. 91. lapjára hi 
v átkozva. 

*) Gotkai grófi Almanach 1859.évi 791. lap. 

•) Wagner, Analecta ScepU3 ÍU. 125—137. 

MAGYjLEORaziO CBALÁDiJ. X. KÖTET. 12 



J78 SIOBAY. 

zsony megyei Sionife vár kapitánya volt, 1647-ben adományt nyert F. 
S u r á n y-ra ; honnan a család elő-nevét írta. 

Ezen X- Jánosnak fia volt L Ferencz, ki báró Nadányi 
Miklós verehélyi, utóbb nógrádi kapitánynak egyik leányát vévén nőül, 
ez által szép birtokokhoz jutott, és családját fel emelte. E Ferencznek, 
ágy látszik testvére volt 

János, ki 1654-ben született, és pedig még — mint életirója *) 
mondja — vékony tehetségű szüléktől. Papi pályára lépvén, a veszpré- 
mi káptalanban kanonok, prépost és Széchenyi Pál püspök helyettese, 
innen pedig 1696-ban Szepesi prépost, majd temnei czírazetes püspök 
lett. Meghalt 17 18-ban. Eltemettetett Szepesen. 2 ) 

I. Ferencznek lehetett testvére azon Sigray Mátyás is, ki 1681- 
ben az országos adó-jóvedelmek számvevője volt. 3 ) 

I. Ferencznek nejétől báró Nadányi Zsófiától (ki előbb Ghil- 
lányi Gryörgyné volt) ót gyermeke maradt, u. hl 1. J ó z s e f , 2. E r- 
z s ó b e t-H ó z a, apácza Budán és másod-fejedelem asszony, 3. J á n o s, 
4. B o r b á 1 a Ujváry Imre neje, 5. Ií. F e r-e n c z. Ezek közül : 

János állami hivatalt vállalva, a m. kir. udvari kamaránál ta« 
nácsos, 1708-ban kir. táblai ülnök lett, és az volt 23 évig, majd utóbb 
alnádor, pozsonyi kamarai tanácsos, aranysarkantyús vitéz, öregre or- 
szágos fő pénztárnok és altárnok lett 1 728-ban báróságra emeltetett *) 
unoka-óoscsével Lászlóval (II. Ferencz fiával) együtt. Meghalt 1763- 
ban magnélküi kora 66. évében. 5 ) 

I. J ó z s e f szintén kormányszéki hivatalnok volt, mint kír.tabl. 
ülnök fiatalabb korában az 1715. évi országgyűlését* több rendbeli lil-r 
zottság tagjául választatott. 6 ) 1730-ban már a m. kir. udv. kanczellá- 
ria tanácsosa, 1724-ben kapott báróságot 7 ) 1739-ben Somogy 7árme- 
gye főispánja lett. Volt helytartósági tanácsos is. Nejétől nemea Grös- 



*) Wagner Anaíecta III. 125— 135, 

*) Wagner, Anaíecta Scepus. II. 340. 

*) 1681. évi 16. törv. ez. 

*) Adani), Msa. a nemzeti Múzeumban 4~rót lat. 188. sz. ós Oolleet he- 
rald, pag. 116. Lehoczky Stemm. 1. 170. Adami Öcuta gént*!. XI. 

5 ) Lásd a fölötte mondott halotti beazesbt Bekási Fereneztől „S e c ara 
Q u i e s, az az BátorNyugodalom tt czim alatt, Pozsony 1763. 

•) Az 3715. évi 30, törv. czikk szériát & vallás-ügyben , a 89. szerint a 
határjáridi bizottságban, a 43. az. a gyön, és a T&, szerint a Bécs újhelyi ügy- 
ben küldetett ki. 

: ) Adami Scuta gentil. tomo XI. A gothaf grófi Almanach id. lapja szé- 
riát 1712. lett báróvá. 



6IGRAT. 179 

smger Magdolnától gyermekei közül csak Károlyt ismerjük, -<- de. 
úgy látszik — fia Lajos is. 

Károly cs. kir. tanácsos, 1760-ban már a Dunántúli kerületi 
tábla ülnöke volt. 1767-ben már a hétszemélyes tábla ülnöke, 1774-ben 
már Somogy vármegye Főispánja, 1787-ben már valós, belső titkos 
tanácsos és gróf. 1 ) Élt még 1792-ben. Neje nemesságodi Szvetics 
Jakab personalisnak leánya volt Ettől fia II. J ó z e f és Jakab. 

Jakab 1788-ban a dunántúli kerületi tábla titkára, utóbb ül- 
nöke, már 1792-ben ott hivatalban nem állott. A Martinovicsféle ösz- 
Bzeesküvésbe keveredvén, 1796 május 20-kán Budán lefejeztetett. 

II. József 1788-ban Vas vármegye alispánja volt, 1807-ben 
az országgyűlésen választmányi tag (28. törv. ez.) 1823-ban Somogy 
megye főispáni helyettese, 1824-ben főispánja, egyszersmind cs. kir. ka- 
marás, valós, belső titkos és m. kir. helytartósági tanácsos. Az 1827. 
évi országgyűlésen a rendszeres munkálatok vizsgálatára rendelt kül- 
döttségi tag volt Meghalt 1830. évi octob. 26-án kora 72. évében. 
Első nejétől Almásy Jankától (f 1822. jan. 23.) Anna, Felicitas, 
Bora, Titus, Fülöp, Amália gyermekei maradtak. Második 
nejétől nagy-jeszeni Jeszenszky Amáliától maradt leánya Amália,* 
mint ezek a táblázaton láthatók, Fülöpnek egyetlen fia Róbert 
1853-ban halt meg. 

II. F erén ez (I. Ferencznek fia) 1719-ben Pozsony megye al- 
ispánja volt. 2 ) 1723 ban mint itélőmester az országgyűlés által a ha- 
tárvizsgáló választmány tagja. 3 ) Meghalt korán. 1763-ban már nem 
élt, sőt úgy látszik, 1728-ban sem. Nejétől Angarano Teréziától gyer- 
mekei : L á s z 1 ó, ki nagy-bátyjával II. Jánossal 1728-ban báró lett, 
Ferencz, Antal, Rh enáta báró De Grand Jakabné, Kata, 
Teréz ésZsuzsanna, kiknek utódaikat nem ismerjük. 

Ugy látszik I. Jánosnak, a stomfai kapitány és család törzs- 
nek atyja vagy bizonyosan közel rokona volt azon Sigray Ferencz, 
ki „Az úr Jézus kínszenvedésének tüköré" czimü el- 
mélkedéseket írta és adta ki Pozsonyban 1643-ban. 4 ) 



*) Az egykorú hivatalos Schematismusck szerint. így tehát gróffá az 
1774. és 1787. évi időközben lett a család ; holott a goíhai Almanach 1754* é>- 
rŐl keltezi a grófi diplomát ; tán hibából 1784. helyett. 

^Lehoczky Stemm. L 203. lapon 1717. mart. 9-én és 1730-ban írja Pö, 
zsony megyei alispánnak. 

s ) 1723. évi 17. törv. ez. 

*) Magyar Írók. Életrajz gyűjt. 



180 



SIGRAY. 



Az is eldöntésre vár: vájjon azon Sigray János, ki 1G59. év- 
ben néha Draskovich György pénzéről számol az országgyűlés előtt *), 
és 1662-ben harminczadí számvevő volt, 2 ) nem egy személy-e a stom- 
fai várkapitánynyal Sigray I. Jánossal ? 

A családfa következő : 



I. János 

Stomfai várkap. 

1647. F. Surflnyt kapja, 

I. Ferenc/ 1672. 

(b. Nadányi Zsófia.) 



I. József 

1724. báró 

1739. somogyi 

íőispán 

(Grcssinger 

Magdolna) 



Erzsébet 

Róza 
apácza 
Budán. 



II. János 

aitácnok 

1728. báró 

f 1763. 



Bora II. Ferencz 

(Ujváry 1719. pozsonyi 
Imre) alispán. 

(Angarano Teréz) 



László 
1723. 
báró. 



III. .Ferencz 
1763. 



Antal Renáta Kata. Teréz Zsuzsi. « 
1763. (b. De Grand 
Jakab) 



Károly 
1760. 1792. 
septeinvir 
Somogyi főisp 

gréf 
(Szvetics N.) 



Lajos 



Jakab 
ker. táb. tiln. 
lefejezt 1795. 



II. József 
Somogyi fó'isp. 
f 1830. 
(1. Almásy Janka. 
2. Jeszenszky Amália.) 



1-tó'l Janka. 



2 : tól Anna Felicitas Bora Titus 

csill. k. h. csill. k. h. csill. k. h. es. kir. 

(gr. Montbell (gr, Eszterházy (gr. Saint huszár 

Izidor fr. minist.) Ferencz) Marechaw) kapit. 



Fülöp 

cs. kir. kam. 

(nent.eskérí 

Kiss Luiza 

f 1855. 



Luiza. 



Róbert 
fl863. 



Fülöp birja az ivánczi urodalmat Vas megyében , nejére mint 
finsított leányra jutott Arad megyében a kerülösi, Fejér megyében 
a csöszi és pötölei jószág. 

A családnak I. József által 1725-ben nyert bárói czímere: négy 
felé osztott paizs, melynek közepét koronás, farkát szájában tartó sár- 
kány fjglalja el, az ezáltal képezett kor kék udvarában két vörös 



') 1659. évi 122. törv. ez. 
') 1662. évi 26. törv. c*. 



8ÍKÍTOBT. — S1KLÓ0ZY. 181 

mezíi, egymással keresztbe helyezett könyöklő kar látszik, egy-egy 
arany halat (íratta) tartva, fölötte jobbról ezüst félhold, balról arany 
csillag ragyog. (Ez,a Nadányi czímer, a báróságot szerzőknek anyjok 
báró Nadányi Zsófia czimeréböl kölcsönözve,) A paizs 1, és 4. vörös 
udvarában ezüst egyszarvú, a 2. és 3-ik kék udvarban pedig kettö's 
farkú arany-oroszlán hátulsó lábain ágaskodva látható. A paizs fölött 
bárói korona, azon két koronás sisak áll , a jobb oldaliból két fekete 
sasszárny között hegy ével fölfelé pallós áll, rajta arany korona lát- 
szik ; a baloldali sisak koronájából koronás grif emelkedik ki ; első 
első ballábával lángoló bombát tartva. Fosziadék jobbról ezüstvörös, 
balról áranykék. A paizsot telamonok gyanánt két fehér agár taríja, 
fejüket kioltott nyelveikkel kifelé fordítva , nyakakon arany orv van. 
A czímer paizs alatt halvány rózsaszín szalagon „Candore et Fi- . 
d e 1 i t a t e u jelszó olvashaió. *) 

E czimertöl a Sigray János által 1728-ban nyert bárói czímer 
csak igen kevéssé és annyiban külömbözik , hogy a paizs fölötti bal- 
oldali sisak koronáján szemközt két kettösfarkú oroszlán ágaskodik, a 
jobb oldali első jobb lábával pisztolyt, a másik, első bal lábával buzo- 
gányt tart, és a czímer alatt a jelszó és szalag hiányzanak, 2 ) 

Sikátor y család. A XV, században élt. Egyik tagja Sykáthorí 
Demeter 1458-bari a Thímaryak adományleveJében királyi embe- 
rül van megnevezve. 3 ) 

Sikátorig család. Gömör vármegye nemes családal közé so- 
roztatik. 4 ) 

Sske család: Zemplin vármegye czímerieveJes nemes családai 
között áll. b ) 

Sikeíh család. Szatmár és Zemplin megyék nemesei között ta- 
láljuk nevét. e ) 

Szatmár megyéhen Sikeih G y ö r g y megyei tiszti főügyész 
1746 -tói 1765-ig, egyszersmind 1746- ben a szegények ügyvéde- ') 

Siklóczy család. Ugocsa vármegye nemes esaláda, melyből 

J ) Adatni Scuta geatil. tomo XI 

a ) Ugyan ott <Sa CoIIeci. nerald p. 116. 

*) Kaprinai, Dípl. TL 20í. 

*) Baríholomaeidea C. Gömer p. I4ó. 

•) Szirmay C. Zemplin. not. top. 117 

•) Ugyan ott 117. 

') Ssirmay, Sasatniár várai. L 188. 



182 SIKLÓDY. — SÍKŐ. * 

Mihály e század elején Tivadarfalva közbirtokosai között foglal 
helyet. *) 

Siklódy család. Erdélyi Gyergyó székbeli székely család, 
melyből Siklódi Bálás, Péter és idősb János 1646. jan, 5-én 
kaptak Rákóczy I. Györgytől pixidariusi levelet. 2 ) 

Bűnél régiebb a gálfalvi Siklódy család, melyből 
György 1579-ben mind Eőlöcz nemben, Seprőd ágban, mind a 
Medgyes nemben és Kürt ágban primipilus volt. 3 ) 

1750. körül Siklódy Ferencznek neje zsákodi ÜL Horváth 
Apollónia volt. 

Siklőssy család. Somogy vármegye nemes családai közé tarto- 
zik. Közülök Siklóssy József azon megyének 1825— 1833-ben fő- 
szolgabirája, Mátyás 1825-ben alszolgabirája, Viktor 1825 — 30- 
ban főügyésze volt 

Tán e család elődei közül való azon Siklósy (vagy Sziklósy) 
Mi h ál y, ki 1522-ben Luthei tanait Sáior-A.-Ujhelyben kezdó ter- 
jeszteni.*) 

Sikó* család. (Bölöni) Háromszéki székely nemes család. A czí- 
mereslevelet Sikó István és Péter testvérek váltották 1661, 
apr. 25 én. 

Czímerök a paizs égszínű udvarában fehér galamb , mely csőré 
ben borostyánt tart, 

A nemzékrend 5 ) következő : 

Sikó N. 
(Örszágh Anna f 1628.) 



I. István I. Péter 

szül. 1582. az. 13 35- 

+ ' II. Péter "^ 

él 1670. 
(Barabás Margit) 

^iTPét er 172a 

I. Tamás 

(Bene N.) 

i r-" — * 

János 

( — ■ -■ * -•' ■ " \ 
Folyt, a köt, lapon 



') Szirmay, Cottus Ugocsa, 126. 

*) Ns. székely nemzet Constitutióji 96. 

') Ugyan ott 272. 

*) Szirmay C. Zemplin not. hist, 57—58 . 

s ) Kővári, Erdély nev. családai 223—224. 1. 




SILE. — SILLOBOD. 183 

János, ki «& előbbi lapon. 



András 1770. 



I. István f 1834. János. IV. Pe"ter 

ügyvéd 1794, 

(Fejárvári Klára r ~T< 7T'T~ ÍTT~; " »«.^ ,* ~ 1 — *zr~ *~-"i 

Í..-J — * 3 János. Péter. Sándor. Mihály. Tamás. Ferenc?. 

II. István f 1857. 

kir. táblai ülnök 

(Farkas Anna) 



Miklós Lajos Anua 

festő (Gyulai Erise) (Kénosi J. Istv. 

(Fülöp Róza) BónisFer.) 

Kálmán. Árpád. 

A táblán állók közül IV. Péter — ha nem csalódunk — 1794- 
ben Sepsi Szent-Györgyön városi tanácsnok. 

I. István Í794-— 1815-beu kir. táblai , guberaiáiiVugy véd és 
szegények ügyvéde és unitárius egyházi ülnök volt. Fia 

II. István kir. táblai ülnök, meghalt 1851-ben. Fia Miklós 
festészeti hajlamát követve, 1845-ben Münchenben akadémiai festői 
oklevelet nyert Jelenleg — mint Kővári írja — aquareliben Erdély 
legjobb arczfestője. 

Sile család. Közülök SileP éter 1677-ben ügocsa vármegye 
rendez, esküdtje volt. 2 ) 

Silliüg család. (Kaczanovai) Közülök József 1848-ban Er« 
délyben Torda városi főjegyző. 

Silló család. Csikszéki székely eredetű ; közülök Bálás azon 
széknél 1837-ban ajtónálló ; Péter Sz. Ferenez-rendi szerzetes 
1848-ban. 

Valószínűleg e család ivadéka Miklós, drágiai birtokos Bel- 
ső-Szolnok megyében. 

Silloboti család. De Síllobod András és fiai Jáno s és Mi- 
hály 1759-ben Mária-Terézia király asszony tói kaptak czimeres ne- 
mes levelet. *) 

Czíaiere függőlegesen kétfelé osztott paiz3, a jobb oidali ezüst ud- 
varban hármas magas zöld hegyek közíii a középsőn egyfejü fekete sas 
áll, kiterjesztett szárnyakkal, és kioltott piros nyelvvel, balfelé fordulva ; 
& paizs baloldali kék udvarában szintén hármas hegyek közül a két 
szélsőn hátulsó lábaival arany oroszlán kivont kardot tartva. A paízs 

1 ) Sziraay C. Ugoesa 60. 

2 ) Collect. herald, nro. 23. 



1 84 SILLYE. — SILVfiSTER. 

fölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik ki, kivont karddal. 
Foszladék jobbról aranykék, balról czüstvorös. 

$Hlye család. Sillye J á n o s 181 l-ben íratott az Arad vármegyei 
nemesek sorába. *) Tán ennek a íia Oá bor. ki szül. Hajdú-Böször- 
ményben 1818. mart. 21-én, h. ügyvéd, és Hajdú kerületi főkapitány 
1 861 -ben ^ irt folyóiratokban is. 7s T cje Szpivák leány, gyermekei Béla, 
Jenő és Etelka, unokaöcscse Gábor. 

A család ,,H a d h á z i u elönevet használ. 

Silycy család, ügocsa megyében e századelején S'dlyey Mik- 
1 ó s-t Forgolány helység közbirtokosai között találjuk. a ) 

-Silvesfer család. Erdélyben a székely földön ismert családnév, 
mely némelykor Serestél y-nek is íratott 

Ismeretes e néven Sylvester J á n o s, a bibliai uj-szövetség for- 
dítója és magyar nyelvtan írója a XVI. század első* feléből, kit Erdö- 
s i-nek is neveznek. Ez Sinyér-várallyán Szatmár megyében Bzületett 
nemes és birtokos szüléktől. 1526-ban a krakói egyetemben tanúit. 
1539-ben már gramrnatica-ját adta ki. Nem sokára ezután a bécsi 
egyetemben tanár lett. Élt még 1554-ben rs. Nos volt, és gyermekei 
maradtak. s ) 

Silvesíer család. (Tarcsafalvi) Udvarhely széki család; fészkfc 
azon székben Tarcsafalva. Közíííök György Kolozsvárott volt uni- 
tárius pap, és hittan tanára. Meghalt 182S-ban. Özvegye Frank-Kís 
Zsuzsanna : leányai Zsuzsi Koronka Antal toroczkói unitasrius'lel* 
készné, J o z ó f a Mísz Józsefhé, és Karolina Csulák Dániel ügy- 
véd neje. 

$il?ester csaláil. (Konióllói) melyből Dénes ügyvéd és tör- 
vénytanár a székely-udvarhelyi ref. főiskolában 1843. körül. Dávid , 
ügyvéd Hároszéken. 

Silvestér (vagy Sylvester) család-néven még több birtokost ta- 
lálunk Erdélyben, kiknek családi származásukat nem ismerjük, ilye- 
nek M ó z s e s Doboka megyében 1809-ben itéiő biró. 

József buzdi, máagi, kápolnai birtokos Alsó-Fejér megyében. 
János m.-fülpesí. ideespataki és Torda megyében több helyen 
birtokos. 

Antal m.-dátosi birtokos Torda megyében stb. 

*) Arad vám. jegyzőkönyv 1811 évi 109 sas. 
•) Szirmay, Cottus Vgocm jx, 121? 

') TiAáy Fcr. A magyar költészet kézi-köuyve t 41—42. V. «. Ké*és» 
Imre, Erdősi J-nos*, magvar protestáns Reformkor Debreczea 185$ 



SILZL. — SIMÁNDY. 185 

Egyébiránt a székelységnél egy nemnek (genus) is volt neve 
Sylvester, továbbá egy Sylvester leány 1 450. közül szent-tamási 
Lázár Bálintné volt. 

A XVI. században 1575-ben éltek kibédi Silvester Miklós, 
Silvester János, a Eölöcz nemből, Seprőd ágból, Silvester András 
a Jenő nemből, Szomorú ágból, és nevezett nemes Sylvester Miklós- 
nak neje Apoldy Márta, a Medgyes nemből, Kürt ágból primipilaris jó- 
szágot bírtak Marosszékben Kibéden. ') 

Siiz! család Silzl János-Pál 1713 ban III. Károly királytól 
kapta czimeres nemeslevelét. 2 ) 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó arany grif, 
szájában zöld ágat tartva. A paizs fölötti sisak koronájából két kiter- 
jesztett fekete sasszárny között szintén olyan grif emelkedik ki, szájá- 
ban zöld ágat tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvöröa. 

Szil ez néven valószínűleg e családot találjuk Szabolcs me- 
gyében, hol Lajos 1838 — 1841-ig tiszti alügyész , 1844 — tői 
1848-ig főszolgabíró volt. 

Fere n c z 1839 — 1 847-ig rendszerinti esküdt ugyan ott. 

Sima család. Arad megyében Sima Gábor és fia Márton 
1823-ban a nemesi lajstromba Írattak. 3 ) 

Simándy család. A XVI. században élt Simándy PéteT, 1559- 
ben a följebbezési törvényszék bíráinak egyike volt ; *) ő , vagy fia, 
volt azon Péter, ki 1588-ban Vratistye helységet kapja kir. ado- 
mányban és abba beiktattatik, „de Vratistye" írván előnevét. Ugy 
látszik, ezen helység alatt Trencsm megyei Vrtizser helység ér 
tendő. Simándy Péternek leánya volt Anna, Izdenczy Petemé, ki 
nek leány utódai Madocsányí, Apponyi, Festetieh , Takács stb. család- 
be.liek. Vratistyei részüket a Takács család eladta Kőszeghy éknek. A 
Madecsányiak eladták Sándor Albertnak, ennek utódai átruháztak 
Ma jtliény iákra, ezektől 1755-ben Sirchich István váltotta magához. 

Trencsin megyében Simándy nevű nemes család 1688-bat* 
székelt Horenicsen. & ) Pozsony megyében Simándy György 1776. 
évben főszolgabíró volt. 

írták nevöket S y m á n d y-nak is, olv. többet rÓlok Symándy alatt 

4 ) A nemes szókely nemz. Consfitut. 260—263. 

V Coüect herald, nro. 6^-4. 

•) Arad megyei jegyzőkönyv- 1823. évi 1056. •». 

4 ) 1559 évi 3S. íorv ez. 

% ) Szontagh Dán keltést. 



186 Sitt A Y. 

Zemplin megyében Símándy János 1626-ban s. -pataki tanár, 
1630- ban újhelyi reform, lelkész; *) István 1709-ben lett pataki ta- 
nár, meghalt pestisben 1710-ben. 2 ) 

Erdélyben Símándy István 1635 — 1651-ig erdély püspök, 
egyszersmind leleszi prépost. 3 ) 

Doboka vármegyében Simándy L a j o s 1837. körül törvény- 
széki ülnök volt; tán ennek rokona S. Gergely, Torda városánál 
irnok 1845-ben, 

Simay család. Békés vármegyében Endrödhoz közel fekszik 
Sima nevezetű puszta , hajdan a S i m a y nevű nemzetség birtoka ; 
még 1456-ban élt és e pusztát valószinüleg birta azon Békés megyei 
előkelő nemes, Simay G e r g e 1 y, ki a Hunyadiak részére kelt királyi 
adomány levélben igtató király emberül neveztetik meg. *) 

Háromszáz évvel később Erdélyben Számos«Ujvárott egy ör- 
mény eredetű magyar nemes család tűnik fel, n elvből Simái Lukács 
és Salamon testvér atyafiak és kereskedők Mária-Terézia királyasz- 
szonytól 1760. évi május 26-án Bécsben kelt czímeres nemes levélben 
magyar nemességre emeltettek ; 6 ) és czimeres levelök Belső-Szolnok 
vármegyében 1760. évi octob. 6-kán tartott közgyűlésen kihirdettetett, 
A család czímere vizirányosan két felé osztott paizs, a felső vö- 
rös udvarban két fehér galamb egymással szemközt áll, csőreikben 
arany olajágat tartva ; az alsó kék udvarban vörös fedelű egyház áll, toi 
nyával, mely alatt az íves bejárás látható, jobb felé fordítva. A paizs 
fölötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sasszárny látható. Fosz- 
ladék jobbról aranyvörös, balról ezüstkék. ö ) 
A családfa ') következő : 

Simái N. 

i r — r~r * — • — , 

L Lukacs I. salamon 

1760. 1760. 

(Hankovi cs Mária) (Paszaká? s Hivipsina) 

I. Márton I, Gergely II. Lukács Folyt, a höv. iapon. 

1794. sz. újvári 1794. 18Í5. m. vásárhelyi 
népszószólló s%. újvári tanár 1794. 
(Gáspár Kata) -enator. 

') Szirmay C. Zemplin not. top. 214. 254. 

*) Ugyan ott 217. 

') Pray, Hierarchia II. 279. Szereda? Senes Epp. Transylv. 217. 

*) Teleki, Hunyadiak kora X 496 

*) Colleet. herald. 

•) AdamI Scuta gentil. tomo. XI. 

') Mogyoróssy János közi. 




SIMÁT. 

I. Salamon, ki az elSbbi lapon. 

1760. 
(Paazakász Fliripsina) 



187 



1 Miklós. Ferencz I. Kajetán. III. Lukács I. Ignácz Teodor p£EHW>£* 

Adeodat Joaehim Simeon Kristóf U g ^ ^ g p %? §» 

az. 1750. sz. 1752. bz. 1755. sz. 1760. £ 8 £n * ? » ? 

1 1817. S* g- 

N. Váradon ? 

(Pertik RebekaJ 



fJLSalamon II. Kajetán II Miklós I. Antal 
sz. 1787. bz. 1790. bz. 1794. s*. 1798. 
(Bottenstein f 1846. + 1885. f 1833. 

Anna) Békési alispán 
(Stummer Fáni) 



Margit II. Ignász II. Kristóf 
sz. 1801. sz. 1805. sz. Gyulán 
fl832. fl857. 1806. 

(Majer Teréz) 



Ágoston 

f 1839. 

honvéd 

(Bradács Mária) 

Paulina. 



Ede 
bz. 1840. 



IV. Lukács Gergely 

bz. 1816. sz. 1818. 

katona. (Lázár 
(Gálbory Kóza) Mina) 



II. Anral Lajos III. Ignácz Károly László 
bz. 1820. sz. 1324. sz. 1826. honvéd sz. 1830. 
f 1849. honvéd f honvéd, 

honvéd (Picha 
Ka rolina) 

Frigyes 
sz. 1861. 



I. Lukács ágán L Márton 1794-ben Számoa-Ujvár sz. kir. vá- 
ros alnépszóazólója, L Gergely 1794 — 1815-ben ott városi tanács- 
nok, II. Lukács 1794-ben no. vásárhelyi gy mnasiumi tanár. Lukács 
Számos-Ujvárott esperes és lelkész 1837. körűi. Tódor ugyan ott ta- 
nácsos, ifj. Gergely, Márton, János, szintén ott hivatalnokok 
1848-ban. Miklós, Lukács birtokosok , ez utóbbinak neje báró 
Györffy Jozefa. 

L Salamonnak ága Magyarországba Békés megyébe szakadt, hol 
fiai: I. Miklós, Ferencz- Adeodat, I. Kristóf-Teodor, 
— IIL Lukács- Joaehim; és II. Márton-János Gyulán fo- 
kozottak, és I. Ignácz szent tamási ispán 1792-ben, III. Lukács- 
Joacbiranak pedig Pertik Hiripsina-Rebeka nejétől (ki 1859-ben Bé- 
kés-Csabán kora 94. évében halt meg) fiai: II. Salamon, II. Ka- 
jetán, H. Miklós, L Antal, II. Ignácz és IL Kristóf 1825 
ben hirdettetek ki nemességöket Békés megyében. 

*) Békés megyei jegyzőkönyv 628. sz. 

% ) Ugyanott 1825. évi 110. sz. a. 1828-ban 1815. szám alatt IL M i k 1 6 • 
maga személyére ismét vett ki nemesi bizonyítványt. 



188 siménf. 

Legnevezetesebb tagja volt a családnak II. Ka j etán Békés 
megyének már 1816-ban rendszerinti esküdtje, majd al-. utóbb 1835-től 
1840. évi nov. 23-ig főszolgabírója, 1843. juL 3-ától első alispánja 
1846-ig, mely évben meg is halt. Utódai nem maradtak. 

Nem e családhoz tartozott — úgy látszik — azon Simái Kris- 
tóf kegyes rendi szerzetes, ki Komáromban született 1742-ben, ki 
mint iró és m. akadémiai tag irodalmi munkásságáról ismeretes. Meg- 
halt 1833-ban jul. 14. Körmöczbányán kora 91. évében. 1 ) 

Simény család. (Sárdi). Régi székely nemzetség, melynek neve 
S i m é n y, S e m é n , S e m i e n alakban fordul elö ; predikátumot is 
többfélét viseltek ; igy de S z. - K ir á 1 y, de Homorod-Sz. -Már- 
ion, de K a d á c s, de S á r d és de Somlyó. 

Legrégibb, kiről emlékeink vannak, szent-királyi Semien lát- 
ván, 1409-ben Maros-szék szószóllója. 4 ) 

1537-ben Simén Gergely Udvarhely székről zsoldos hadat 
visz Munkács alá. 

Legrégibb fészke a Simény családnak Fancsali kutatásai sze- 
rint s ) Homo r ód-Szent-Márton, hova Simény L Fé t er há- 
zasodott 1550. táján, elvévén onnan Biró Katát. Ennek fia Gergely a 
Nagy-Küküllő melletti Sár d-ra telepedik, honnan ismét a család egy 
ága előnevét irja. Gergelynek két fia maradt: István és Pál, amaz 
Sárdon marad és törzse lett a mai sárdi Simény család-ívadéknak ; test- 
vére P á 1 pedig elveszi Nagy Annát, azzal kapják a széplaki rész- 
birtokot, melyet a Horváth családdal 1609-ben osztanak el. Ezen Pál- 
nak fiai Tamás, János és István a széplaki ágat terjesztek, 
melynek azonban teljes nemzékrendét napjainkig nem birjuk \ úgy kell 
lenni, hogy ebből származott legyen a soiymosi ág is, (tán a nevezett 
három fiúk egyikétol) mert a széplaki ágmogvaszakadtával a solymosi 
ág örökösödött a széplaki jószágban. A solymosi ág Elekben, és fiában 
Andrásban és ennek testvéreiben él. Ez ágból volt János. 1836. 
körül M. Vásárhelyi kir. táblai ügyvéd. 

A családfa ft ) következő ; 



r 

') Magyar írók. Életrajz gyűjt. 413. 
*) Káilay, Szdkely nemzet 283. 
•) Kővári Erdé'y nev- családai 224 
4 ) Ugyan ott. 



SIMÉNY. 



189 



I. Péter 
1550. körül 

(Biró Kata) 

i — ■*— ■ " > 

Gergely 
Sárdra telepszik. 



István 
Sárdon marad. 



Gábor 
(Káli Kun Bora) 



Pál 1609. 

Széplakon bír. 

(Nag y Anna) 



Tamás. János. István. 



János. 



Pál. 



I. György i 

> -* 1 

János 

(Maurer Anna) 

ÍT György 1760. 
(Is/lai Mária) 



Mária 

(Maurer László) 



III; György 1790. 
(Tor^czkai Klára) 



János 
őrnagy. 



Elek f 1840. Klára IV. György 

(Petr. Horvátb f 1848. f 1839. 

Teréz) (ikt. gróf (b. Kaubei 

(gr.Teleki Sándor > 
Miklós 



Eszter 
(Sándor 
János) 



Júlia 

(Elekes 

Antal 



Bóza Klári Janka Amália Kati György. 

(Ugrón Lázár) f 1849. 1 1849. (gr. Lázár f 1849. 

(gr. Lázár Kálmán) 
Dénes) 

A családból kevesen viseltek hivatalt, legtöbben gazdáskodtak 
György (a Ill-ik) 1790-ben Küküllö megyei követ, 1794-ben Torda 
megyéből követ 

Elek (melyik V) sárdi predikátummal 1794-ben KüMllö megye 
alispánja, 1815-ben az unitár egyházi kormány Ülnöke. György (a 
IV-ik) 1815-ben unitár egyházi ülnök. Ugyanekkor idősb Elek 
Küküllö megyei házi számvevő, J ) 

János őrnagy ez. vagy másik János 1836-ban királyi hi- 
vatalos. 

A családfa utolsó izén álló három fiatal szép hölgy 1849-ben a 
világosi katastrofa napján halt meg 2 ) 



vezetti. 



') ügy látszik innen , hogy Ili. Györgynek ia volt testvére Elek ne- 



*) Szilágyi Sándor, Magyar nők könyve. Pest, 1852. 



190 •IMÍNYPALVT. — SIMTO, 

László Homoród-sz.-mártoni előnévvel, 1794 — 1815-ben kir 
kormányszéki irnok és hites jegyző. 

L a j o s előnév nélkül, tán szintén e családból , 1815-ban Kolos- 
várott harminczadi irnok, utóbb 1845-ben brassói ellenőr. Károly a 
31. gy. ezredben főhadnagy 1863-ban. 

Más ágból, vagy más családból származott kadácsi Semén Mik- 
lós, 1606— 1607-ben Udvarhely szék alkirály birá ja j kinek leánya 
Klára Kadicsfalvi Török Gáspár neje volt 1640. körűi. — Ugyan 
csak Kadácsi előnévvel Semén József 1837. körül ügyvéd Hunyad 
megyében. 

Simény fal vy család. (Siményfalvi) Közülök János egyike 
1763-ban a székelyek részéről azon bizottságnak, mely fő kormány 
székileg az állandó törvényszékek felállítása iránt munkálkodott. 18 lo- 
bén élt M ó z s e s. 

Tán ugyan e család ivadéka Siményfalvi Antal, kinek Szabadkai 
Kis Teréziától gyermekei: János Küküllő megyében 1848-ban adó 
iró biztos, Antal, Miklós, Anna Miske Imréné és Teréz tor- 
dai Fleischmann Dávidné. Ezek egyik nagynénjök volt Krisztina! 
Ugrón Pálné 1813. körül. 

Szintén e családból származhatott Siményfalvi Sámuel, felső 
rákosi unitár lelkész, ki 1862. sept. 18-án halt meg. *) 

Simeouovics család. Simeonovics Fülöp 1760-ban Mária- 
Terézia királyasszonytól kapta czimeres nemes levelét 8 ) 

Czímere függőlegesen két felé osztott paizs, a jobb oldali ezüst 
udvar baloldalából kétfejű, vörös koronás, vörös csörü és lábú fekete 
sasnak-féle test része látható kiterjesztett szárnyakkal, lába karamai- 
val zöld koszorút tartva ; a baloldali kék udvart vizirányban ezüst pó- 
lya két részre osztja, alatta és fölötte egy-egy arany csillag ragyog. A 
paizs fölötti sisak koronájából arany grif emelkedik ki, első jobb lábá- 
val arany markolatú kivont pallós hegyén török fejet tartva. Foszia- 
áék jobbról ezüstfekete, balról aranykék. ') 

Hímig család Simig Péter 1798-ban L Ferencz király által 
emeltetett czimeres nemességre. 

Czimere négy felé osztott paizs, egy, alsó ékbe végződő ötödik 
ezüst udvarral, melyben hármas zöld halom közül a középsőn arany 

'; Rállay. Székely nemzet. 283. 
') Torok Antal közlése. 
') Collect. herald, nro. 105. 
4 ) Adarai, Scuta gentil. tomo. XI. 



8INKÓ. — BEHÓ. 



1*1 



koronából kék oroszlán emelkedik ki. nyakán fehér szalaggal, első lá- 
baival bőség szarvból virághalmazt ontva. A paizs 1. és 4. kék udvara* 
ban két ezüst fodros szelemen között fehér agár (vagy e féle áiat) fut 
A paizs fölötti sisak koronájából kék magyar ruhás, panyokásan felöl- 
tött vitéz mentében emelkedik ki, fején prémes vörös kalpag, fehér kó- 
csag tollakkal, jobbjában kivont kardot tartva ; két felöl két kiterjesztett 
vörös sasszárny között, melyeken vízirányban két fodros ezüst szele- 
szelemen vonul át. Foszladék jobbról ezüstkék, balról ezüstvörös. *) 

Simigk József Tolna megyében 1842-ben katonai biztos. 

Károly 1846. vértes ezr. cs. kir. hadnagy. 

Sitiiké család. Trencsin vármegye nemesi lajstromai szerint 
1688-ban Horeniczen lakott ily nevű család. 2 ) 

8imó család. (K. Solymosi és Farczádi) Régi székely család. 
Ősi fészke udvarhely székben előbb Béta, majd K i s-S o 1 y m o s, és 
utóbb F a r c z á d helység, mely két utóbbi helységről előnevét irja. 
Első ismert törzse S i m ó Ferencz 1570-ben a solymosi és bétái jószá- 
gokra uj adományt 3 ) nyert. Már ennek másod-unokájánál II. János- 
nál két ágra szakadt a család, legalább ez idő óta az egyik kiválóbb ág 




far c z á di előnevet vett fel. Ez úgy történt, hogy nevezett II. János, 
ki mint lovas tiszt tatár fogságba került és abból 1650-ben megszaba- 
dult, 1656-ban a b é t a i jószágot felsőbb jóváhagyás mellett farczádi 
Lázár Istvánnak a farczádi jószágért elcserélte. E János 1661-ben 
jelen volt a nagyszöilősi csatában, hol Kemény János elesett Ennek 



') Adaifii Scutít geutil. t no XI. 
! ) Szontagb Dániel kitel. 
') Családi okmány szerint 



192 



SlUÓt 



másod unokájánál IV. Jánosnál a farczádi ág is két ágra szakadt, 
ioelyböl a farczádi Sirnó-k mai nemzedéke szármaik. 

A családfa I. Ferencztol kezdve a farczádi előnévvel éló' ágon 
következő 

I. Ferenez. 

ez. 1530. körül 

adomány 1570. 

(Maróti Anna) 



1. János 
(Kádár Anna) 

I. Péter 

{Csutor Kata) 



II. János 1650. 1661. 
(Ferenez Borbála) 

1. István 

(Sándor Erzsébet; 

,*,,.,, ,. . t 

III. János 
szül. 1700. 

(Vajda Anna) 

IV. János 
sz. 1730. 

(Sándor Sára) 



ii. ist^y* 

sz. 1765. 

udvara, törv. sz. tiln. 
(Veress Zsuzsa) 



II. Ferenez 
" szül. 17G9. 
B. Szolnok főügyésze 
(1. Koth Rozália 
2. Koth Janka) 



József 

(Gábor 

Anna) 



IV. Ferenez 

(Vájna Zsuzsi) 



I. Lajos. Júlia. János. 



Rozália 

sz. 1797. 1 1849 

(Malom Zsigmond; 

korín sz. tanács 

i -*- 

Malom Luiza 
írónő 
ez. 1818. f 1847. 



III. Ferenez 

sz. Iö07. f 1846. 

B. szoln. főjegyző 

(Bóér Anna) 



II. Lajos 

sül. 1832. 

(Hulimann Nina) 



Polixéna 

szttl. 1834. 

(Ujfalvy Sámuel) 



Károly. Lukács. Ssalézia. Ferenez. 



Sándor. 



IV. Jánosnak egyik fa U István 1815. év előtt s körül üd 
varhelyszék valós, törvényszéki ülnöke. Fia- és unokái a táblán látha- 
tók. Testvére 

II. Ferenez ősi birtokát megtartva , Belső-Szolnok megyébe 
telepedett, kol 1815. körül megyei főügyész volt Fia III. Ferenez 



SIMON. 193 

(lak. Orosz-mezon) 1848. előtt Belső Szolnok megyének volt főjegy- 
zője és úriszéki bírája. Gyermekei a táblán állnak. Ennek nővére volt 
Rozália, Malom Zsigmond kormányszéki tanácsos neje, anyja 
Malom Luiz á-nak, (szül. 18184-1847.) az ismeretes iró és költő- 
nőnek, kinek szépirodalmi lapokban megjelent és kiadatlan müveit ro- 
kona, a táblázaton álló Simó II. Laj os szándékozik ki adni. 

A farczádi Simó család czimere — mint föntebb a metszvény 
is ábrázolja — a paizs kék udvarában zöld téren nyugvó arany koro- 
na, melyen pánczélos kar könyököl, kivont kardot tartva ; fölötte jobb- 
ról ezüst félhold, balról arany csillag ragyog. A paizs fölötti koronán 
az előbbihez hasonló kar karddal látható. Foszladék jobbról aranykék, 
balról ezüstvörös. 

A család kis-solymosi ágából András 1794-ben Sz. Udvarhely 
város tanácsnoka, Ferencz ugyan akkor Udvarhelyszék főügyésze 
volt. Továbbá P á 1 1815-ben gubernialis és kir. ügy igazgatósági 
ügyész; 1847-ben Ferencz ügyvéd Ud varhely székhen , egyszer- 
smind kamarai ügyész ; másik Ferencz kormányszéki irnok. Pál 
Udvarhely város aljegyzője és árvaszéki actuariusa. Károly özve- 
gye Vinkler Antónia, kitől szül. Ferencz és Luiz a* 

Nevezetes tagja ez ágnak Simó Ferencz Sz. Udvarhelyi szü- 
letésű festesz, ki Bécsben Öt évig tanulta e művészetet és 1826-tól mint 
arczképfestŐ a kapósabbak közé tartozott. l ) Gyerm. József ésÁg- 
u e s. Mind ezek kis-solymosi elönevet használtak és használnak. 

Ugyan ezek közé tartozik még kis-solymosi Simó Gry orgy, ki 
Udvarhelyszéktöl 1833. febr. 11-én kelt nemesi bizonyítványát Krassó 
vármegyében akkori lakhelyén azon évi apriL 29-én kihirdeiteté, ott 
azonban most már családja nem létez. 

Ugyan e családhoz számíthatjuk, habár ismét egy más ágból 
eredhetett, azon Simó Andrást, ki Udvarhely szék börtön 
őre volt 

Simon esaiád. (Felsö-öri). Vas vármegyei nemes család, egyike 
azon hatvannégy nemzetségnek, melyek Rudolf királytól 1582-ben 
Feíső-Or helységre uj adományt vittek. Lásd Zámhó c$. 

Simon család. (Máskép Barbácsy) Mosony megyei és innen több 
megyékbe terjedt czímerleveles nemes család. Törzse Simon máskép 
Barbácsy B e n e d e k, ki fiával I. Jánossal együtt HL Ferdinánd király- 
tól 1637. évi dec, 24-én czímeres nemes levelet nyert, mely a következő 

') Tudományos Gyűjt. 18§7. VI kot, 122. 
miqyahqüszjLg csatJjui, X. KŐT. 13 



194 



SIMON. 



évben Vas vármegyében Szombathelyen aa. (Jyorgy vlíéa és vértanú 
ünnepe utáni második férián kihirdettetett. 

Nevezetes e család származási táblázata nem csak azért, mert 
a Dunántúli megyék egy nagy részébe elterjedt, de mert míg egyik ága 
az iparos pályán Arad megyébe éa innen Temes megyébe szivárgott, 
addig egy másik ág Szabolcsba terjedvén, a haza egyik ieghtfsebb kato- 
náját termetté, és báróságra emelkedett ; a nélkül — mint én tudom — 
hogy a szét ágazott sarjadék egymás rokonságéról legkevesebbet is 
sejtett volna. ] ) 

A mennyire a közös törzstől Benedektől két ágnak mai napig 
való leszármazásai tudjuk, az következő : 



Simon Benedek 
1637.ns<ji g sze rző' 

I. János 1637? 
közös szerző. 



I. András 



Ádám 

1780. Kéziben 

Zala vár in. 



í. Mihály 
1788. pnblíe. 
IMosonyban. 
(K . M argit) 

l Fát 

szül. M. Ovac 1737. 
N. Kallóra költő* 
(Hetesényi Zsuzsi 



Jáuo* 
N. IváRón 



Zsuzsi József 

sz. 1777. f 1832. 
ezredes 

1806. báró 

r*~*~ _ *■—--— ——j 

Lajos 



István 

itea 

Zalában. 



II. Mihály 

1730. 
Zalábna. 



Antal 

1793. 

Somogyban 



Bálint 
1670. körfii 

Gergely 



•-■•wS***. 



Ferencz. 



I. Imre 
Fejér 
megye'ben 
1794. 



Márton 
17Ö0, 



, í í. Imre 

Aradon 1819. 

i — -— * 1 

III. Imre 

Teinesvárott 1861. 

gyógyszerész. 



l ) A báró Símonyi nen zetseg egy részről , és Temesvárra telepedett 
Simon Imre más részről közölvén velem leszármazási okmányaikat, és a 
németség szerzőtől eredt saját ágazatokat, a nélkül, hogy ama nemesség szer- 
zőtől eredt egjéb ágakról tudomások lenne, abból látom, hogy a kttzös tö>zs 
utódai közös vérségiikröl ma már mit sem tudnak , a mit nemzedékenként tar 
tént szétkültczkódésn^ nem is csodálhatni. 



smotr. 195 

Á táblán álló I. Jánosnak fiai közfií I. András nemzé Ádámot, 
és I. Mihály t. Amaz Zala megyébe Rezfbe szakadt 

L Mihály Mosony vármegyében lakott, hol 1732. mart. 29-é% 
úgy az 1738. évi nemesi vizsgálatkor Simon máskép Barbácsy 
néven ősatyjának Simon Benedeknek 1687-ben kelt czimeres nemes 
levele alapján nemességét igazolta. Egy fia P á 1, (mert lehetett több is) 
M.-Óvárott született 1737. sept. 6-án ; és Szabolcs megyébe Nagy-Kal- 
lóba költözött még gyermek korában, hol az akkori plébános és es- 
peres Veszpréminél mint távoli rokonánál lakott, Ott is nősült meg, elvé- 
vén feleségül Hetesényi Zsrtzsánát , kivel János, Zsuzsána és 
József gyermekeit nemzé. Ez utóbbi József szül. N. Kallóban 
1777. febr. 18-án. Fiatal korában katonai pályára lépvén, kiváló hő- 
sies érdemeiért ezredességig emelkedett, és mint a Mária Terézia ka- 
tonai rend vitéze, loOS-baii báróságot nyert, a midőn egyszer- 
smind ősi S i m o n nevéhez egy y betűt is kapván, neve irás szerint S i- 
mony, kiejtés szerint pedig Simonyivá változott Róla Lásd JSi- 
monyi név alatt. 

I. Jánosnak ffá volt Bálint, ez nemzé Gergely t, ki Fejér 
megyébe szakadt, ennek fiai ILMihály, István, György és Já- 
nos, kik Polgáraiban laktak és 1780. január havában (ll-ik—14-) ott 
nemességüket szintén a Simon Benedek által 1637-ben nyert czimeres ne- 
mes levélre alapítva igazolták. TestvérŐk Márton, Patkán lakott, neve- 
zett István és II. Mihály Zala megyébe Bezlbe szakadtak, Fejér 
megyétől 1780. dec. 7-én kapván nemesi bizonyítványt, azt 1794. éept. 
6-án Zala megyében publicáltatták. TWvérők Antal, Somogy megyé- 
ben Tábon lakott, és nemességet ott 1793-ban sept. 26-án hirdetteti 
ki. Még egy testvér lakott Zala megyében Reziben, Simoni* 
I m r e, ki ott szintén 1794-ben pubfócáltatott, ennek fia II, I m r e mint 
puska-mives szakadt O- Aradra, és Zala megyétől 1819-ben kiadott ne- 
mesi bizonyítványát Arad me^ye előtt 1820-ban hirlel tette, fia HL 
Imre mint gyógyszerész Temesvárra telepedett és ott 1841-ben hir- 
detteté ki kiváltságlevelét. El jelenleg is. 

Ezek szerint, azt hiszem nem csalódunk, ha, a Dunáhtai neveze- 
tesen Vas, Mosony. Soprony, Tolna, és Zala megyében élt és előnevet 
nem használt Simon-okat szintén e család ivadékainak tartjuk. Ilye- 
nek az ismertebbek közül a következők i 

Péter 1792-ben szombathelyi czimz, kanonok és csornai 
prépost 



1ÖG siftoN. 

József Mosony megyének 1826 — 1830-ban másod, és elsB al- 
jegyzője, 1831 — 36-ig katonai biztosa, 

László Soprony vármegyének 1826 — 1836-ban másod, 1837- 
tol első alispánja. Lakott Répcze* Szemerén. Tán fia Nep. János, ki 
1830-ban tiszteletbeli, 1833-ban másod al-, 1840-ben tiszteletbeli, majd 
1842-ben rendes főjegyzője, az m % évi országgyűlésen körete, 
1845. évi sept. 11-től első alispánja volt. (Lak- Pinyén). 1852. Soprony 
cs. kir. megyei főnök. 

István 1845-töI Soprony vármegye számvevője. 

Gábor 1821 — 1835. évben Zala vármegye alszolgabirája. 

Mihály 1325-től Zala vármegye alszolgabirája, újra meg vá- 
lasztva 1828. jun. 9-én is. — 1835-től — 1844-évi jul, 11-ig fb' szol- 
gabirája* 

Pál Zala vármegyének 1841-tol 1844. jul. 11-íg alszolgabirája. 

János Zala megyének 1841-ben rendsz. esküdtje, 1844. juL 
11-től alszolgabirája, közben 1847. jun. 15. isméi megválasztva, egész 
1849-ig. 

A család egyik ága a B arbá csy nevet használja, ez ágból 
Tolna megyében Antal (lak. Simontornyán) 1825 — 1827-ben fő adó- 
szedő, tán fia Elek 1844-től 1848-ig ugyan ott tiszti alügyész. 

Valószinüleg ezen Tolna megyei ágból Simon F e r e n c z Tolna 
megyétől 1825. mart. 5-én kivett nemesi bizonyítványát iakta-helyén 
Krassó vármegyében 1826. april. 10- én kihirdette. 

Simon család. Győr vármegyei nemes család. Alapitója Simon 
István, ki 1697. évi június 25-én Laxenburgban kelt czímeres nemes 
levélben I. Lápét király által testvéreivel Simon János, Pál és Fe 
renczczel együtt megnemesítettek. 

Czimerök a paizs kék udvarában hármas zöld dombon hátulsó 
lábain ágaskodó, kettős farkú oroszlán, első ballábával három búza ka- 
lászt tartva. Foszladék jobról aranykék, balról ezüstvorós, 

A. családfa l ) következő : : 

Simon N. 

látván János Pál 1. Ferencz 

nség szerző 1697. 1697. 1697. 

1697. köz szerző 

János. 



Márton 1760. 
Zámolyon Győr várna. 



Folyt, a köt. lapon. 
! ) Családi kózk's Stutnmer György által. 



SIMON. 197 

Márton 1 750., Ari az előbbi Ipvon, 
Komolyon Győr várin. 

i z — *-* ■ 

II. Ferenez 1781. 

i ' ■*- - 

III. Ferenez f 1830. 
Szapon Győr, várm. 
(Takács Eva) 



András Mihály 

f Szap helységben lak. Fel-Bakán 



Pozsony várm. 1862. 
(Nagy Rozália.) 



Francziska. Péter. Antal. Janka. Eszter. 

A család ez ága nagyobbára honn gazdáskodott ; III. Ferencznek 
fia András és Mihály Győr vármegyétől 1846. évi július 8-án 
Yettek ki nemességekről bizonyítványt, mint Szap helységbeli lakosok. 
Nevezett M i h á 1 y a Csallóközbe Fel-Bakára tette lakását; és nejével 
Nagy Rozáliával a táblán látható családja van* 

Lehet, hogy ezen család egy más ágából származott Simon Já- 
nos, 1792-ben Győr kerületi királyi ügy-igazgatósági ügyész; és tán 
János is, ugyan akkor Pécsett iskolai Igazgató. 

Simon család. (Bethíenfalvi) Mária-Terézia királyaszonytól 
1761-ben kapott czímeres nemes levelet. 

Czímere a paizs kék udvarában hátulsó lábain ágaskodó arany 
oroszlán, első jobb lábával kivont kardot, a balban arany író-tollat tart- 
va. A paizs fölötti sisak koronájából az előbbihez egészen hasonló 
oroszlán női ki, Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstkék. *) 

A család elönevéről Bethlen f a 1 v á-ról következtetve, Udvar 
helyszéki székely eredetű. 

Simon családi. (Kis-Görgényi) Erdélyben is több Simon nevű 
család van, ilyen a k. görgényi előnevü, melyből Péter 1794-ben 
Kolos vármegye alszolgabirája volt. 

Simon család. (Dézsfalvi) Küküliő vármegyei nemes család, 
azon megyében fekszik D é z s í a 1 v a ? hol valószinüleg birtokoltak is 

Közülök Mihály 1708-ban Bécsben az erdélyi udv. kanczel- 
laria tanácsosa és registratora volt. J á n o s 1760-ban Pobokáhan birto* 
kos, fia János ott törv. széki ülnök 1827-ben, neje gr. Kán Zsuzsi, 
fia Elek szolgabíró 1845. özvegye Keczeli Juliána. 

Kristóf 1794-ben az unitária egyház ülnöke, és Dobokában 
kir. dezma-szedö. József 1847-ben Küküliő megyei aljegyző. Já- 
nos Belső Szolnok vármegye alszolgabirája 1847. 

A csalá d czímere Mihálynak pecsété szerint a paizs kék udvara 

') Adamá Scuía gént ü. 



1 98 SIMON. — SIMONFALVAI. 

ban könyökbe meghajlott kar, kezével bárdot tartva, melynek jobbfelé 
néző hegyes fokán levágott török fej vérzik ] ) 

Simon család. (K. Polyáni) Háromszéki székely család, ki- 
ezármazva Fogaras vidékére is, hol El ek !81ő-ben alszolgabiró volt. 
Tán ennek fia E lek 1847-ben kormányszéki ügyvéd és tán ugyan ez 
Elek Fogaras vidék aljegyzője 1847-ben. Most ügyvéd Kolos várott; 
nejétől Brandt Rozáliától gyermekei : R ó z a Klein Frigyesné , M á- 
r i a orvos Incze Istvánné , Elek és K á 1 m á n. 

VsTO82Ínttieg ebből eredt Simon András 1770-ben gyula-fe- 
jérvári czimzetes kanonok, háromszéki esperes, és polyáni plébános, to- 
vábbá Simon Gy ör gy is, 1794-ben Bardócz nokszék főügyésze. És 
még valószínűbben Pál 1794-ben Bereezk város jegyzője. 

Simon család. (Cs. szent-királyi) Csikszéki székely, melyből 
József 1815-ben Al-Caikszék törvényszéki ülnöke. 

Simon család. (Bibarczfalvi) közülök 1847-ben János Hu- 
ny ad vármegye főjegyzője, F e r e n c z ügyvéd ugyan ott és ugyan 
akkor. Fia József. 

Simonchieh család. Trencsin vármegyében az 1755. évi nemesi 
összeírásokban találjuk Simonchieh Tamást, Istvánt, Jánost 
és Mihályt 2 ) 

Pest megyében Simonchieh János előbb al- és a pilisi járás- 
ban föszolgabiró, 1836. nov. 3-tól 1841. évi május 3-ig másod alispán 
volt, utóbb kir. tanácsos és a pesti takarék pénztár Igazgatója ; meg- 
halt 1856. évi, július 25-én, kora 73, évében. 

Simonchieh József (lak Tinyén) Pest megyének 1836 — 1841. 
rendszerinti esküdtje. 

Simonchieh Márton 1787-ben a kir. kamarai levéltárnál hi- 
vataltiszt. 

Ily nevű család van Esztergám, Nyitra és Pest megyében. 

A Simonchieh — máskép Horváth családról olv. e 
munka V. kot. 159 — 160. lapjain. 

Simonfel vai család. Alapitója Simonfalvay M enyhérti 742- 
ben III. Károly királytól kapta czimeres nemes levelét. a ) 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló 



) Heveaesi Msa. tomo XXV. 

') SzonUgh Dán. közi. 

s ) Collect. Herald, nro. 710. 



síuoirm. ífrj 

koronás arany grff, mely clse* főbb lábával kivorít kardot, a ballal ki- 
nyílt fehér liliomot tart. A paizs főföttf sisak koronájából az előbbi- 
hez egészen hasonló griF emelkedik ki. Foszl&Stk jobbról aranykék 
balról eztiatvörös. ') 

^iiüoníTy egáléi!. (Német-Ujfalvi) Közülök németujfalvi 2 ) Si- 
monfFy István eekfidt vok, kinek nejétől körösi Borbély Zsuzsánk- 
tól fia Sámuel született Debreezenben 1754. ocfcob. 12-én. — 180S- 
ben a Debreczen városa által állított sereg ezredese, 1811-tol pedig 
azon város főbírája volt. Meghalt 1821-ben *) Nejétói BéliyeyPrzsé- 
bettől gyermekei : 

1. Dániel, 1821-ben Debreczen város föügyvéde. 

2. Gábor kereskedő. 

2. László a Nádorhuszár ezredben hadnagy 1821-ben. 

4. Károly. 5. Lajos. 6. Ferencé' 7. E r z s ebet Eresei 
Pániéi debreczeni professor neje. 8. Zsuzsanna Tegze Mihály 
8zathmár-Nómethi városi főjegyző neje. 9. Eszter Kis-Orbán Ist- 
vánná. 10. Rozália Kls-Orbán Lajos ügyvéd neje. 

A családfa kővetkező ; 

Irtván 1734. 

___ (Borbély Zsuzsi) 

t "" " " " ' ' ■ *-- ■ '■■' ■ — t 

Sámuel Zsuzsa Mária 

sa. 1754. f 1821. (1. Németh István (CsapóSámue!) 

Debreczeni bíró. alezredes 

(Béllycí Erzse) 2. Illésy János 

Kia-Eun kapit.J 



Dániel Gábor László Károly. Lajos. Ferencz/3 W^ N O W o Sö 

Debr. fó'tígy v. keres- huszár «»á« '"°'^ 

(Ve'csey kedö. tiszt g © t* « g*» g-^ 

Eva) (N. Kos ^ ^ &*-££-< g 

Zsófia) S 8 |&2.* 

g* £• **" « 

Tán e család ivadéka Simenffy K á 1 m á n 7 az ismert zeneköltő' is. 
Trencsin vármegyében £jnonfíy nevű czímerleveles nemes esa- 
lád Horeniczen lakott, és e lakhelyektől némely tagjai Horeniczky ne 

l } Adami Scuta gentil. tomo XI. 

a ) Német- Jjfalu Somogy vármegyében fekszik, és Czindery László bírja 
Fényes Googr szótár IV. 236. lap. 

*) h. Halotti ólmélk*dés. Szoboszlai Pap Istvántól Dcbrecseft 1821. é* 
Péezely József ? „A valóságos nagy embernek kepe" czimü halotti beszédeket. 



200 SJMONFFY. 

vet vettek fel. 1750-ben a nu kin helytartó tanács rendelete folytán 
Trencsín vármegye János ellen nemesség igazoló pert indított 

A Trencsín megyei nemesi összeírások T ) szerint 1748-ban Si- 
nionfly néven Horeniczen találjuk idősb Jánost, Györgyöt, ifj. 
Jánost, Istvánt, Andrást és fiát Ádámot egy másik An- 
drással és ifj. Györgygyei. Ekkor Trencsín városában lakott 
György nevezetű. 

1768-ban Trencsín városában György és fiai Ádám és 
György székeltek, 

1803-ban Ádám lakott Trencsín városában és 1837-ben ugyan 
ott ifj. Á d á m. 

Vág-Ujhelyen szintén lakozik ily nevű család, rokon-e a följeb- 
biekkel ? nem tudjuk. 

SimonfFy Jakab 1792-ben a pozsonyi kerületben kir. ügyész 
volt. Zemplin megyében szintén a nemesség sorába van írva a Si- 
monfFy család. 2 ) 

Erdélyben a XV. század végéről ismeretes besenyői SimonÖy 
Tamás és György, kik mint birtokos székelyek perelnek Barla- 
bási Lukács csal. 3 ) 

Doboka megyében 1702-ben Simonffy család birtokolt Simon^ 
telkén. *) 

Az ujabb korban szárbegyi előnevü SimonfFy család tűnt 
fel, melyből István ügyvéd és 1847-ben m. vásárhelyi tanácsnok. 
Ennek tán vérsége János, 1848. körül kis-türkösi rom. kath* 
lelkész. 

Simon ©vics család. Trencsín vármegye czímerleveles nemes 
családa. A megyei lajstromok szerint 5 ) székhelye Adamócz helység, 
hol 1715-ben János élt, 1748-ban ugyan ott András, 1768-ban 
ugyan ott István és fia M a t y á s, továbbá Tamás és Mihály* 

1803-ban Adamóczon laktak Mihálynak fiai Miklós és An- 
drás, nem különben Mátyás és József. 

1837-ben ugyan ott összeirattak Mátyásnak utódai, úgymint 
Gáspár, Károly és Lajos, továbbá And r ás és fia János 
— végre József egyedül. 

') Szontagh Dán. közi. 

J ) Szirmay C. Zemplin not. top. 117. 

s ) Kállay, Székely nemzet 284. 

") Hodor, Doboka várm. 224. 

s ) Szontagh Dan» közi. 



simonovics.-— siMomru 201 

Ettől tán külömböző Simonovics nemes család az, mely M. Te- 
rézia korában ily czimert nyert : a paizs függőlegesen két felé oszlik, 
a, jobb oldali kék udvarban arany golyón daru áll, felemelt jobb lábá- 
val fehér kövecset tartva, a baloldali vörös udvarban arany oroszlán 
hátulsó lábain ágaskodik, első jobb lábával kivont kardot tartva. A 
paizs fölötti sisak koronájából a leirthoz mindenben hasonló oroszlán 
emelkedik. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. l ) 

Simonovics család. Simonovics János 1794-ben I. Ferencz 
királytól kapott czímeres nemes levelet. 

Czímere a paizs kék udvarában jobbról balra részutosan vont 
három arany pólya. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett 
sasszárny között, melyek közül a jobb oldali félig kék, félig arany, a 
másik félig arany, félig kék, egy arany csillag ragyog. Foszladék mind* 
két oldalról aranykék. 2 ) 

Slmonyf család. (Vitézvári, báró) Följebb a 194. lapon -elé- 
adtük származását a Simon máskép Barbácsy Mosony megyei 
nemzetségnek, melyből Simon Pál, Szabolcs megyébe N. Kalló-ra sza- 
kadt. Itt született 1777-ben febr. 18-án Simon József, ki 13 éves 
korában magyar huszár ezredbe állván, rendkivül kitűnő hadi meré- 
nyei és érdemei által már mit a Blankenstein huszár ezredben főhad- 
nagy 1802-í*en M. Teréziarend vitéze és mint ilyen Ferencz császár 
és király által Bécsbe 1806. évi april 24-én a Mária Teréziarend sza* 
, bályzatánál fogva birodalmi báróságra emeltetett 3 ) Ugyan ekkor nyert 
czímere következő : 

A paizs függőlegesen arany és vörös udvarra oszlik, az el8* 
térben pánczélos, sisakos vitéz áll , jobb kezében kivont kardot, a 
balban levágott szerecseny fejet tárva, A paizson bárói korona, és 
azon ismét korocás sisak, melyen fekete sas kiterjesztett szárnyakkal 
látható. Foszladék mindkét oldalról arany vörös. A paizst két oldalról 
telamonok gyanánt két pánczélos, sisakos vitéz tartja. 

Simonyi József 1810-ben másod, 1812-ben első őrnagy, majd 
alezredes, 1813-ban pedig ezredes lett, és ugyan ez évben a Sz. György- 
vitéz rendet is megkapta stb. Vitézségéről, hadi jeles tetteiről, a tö- 
rök s főleg a franczia háborúk alatt nevezetes szerepléséről könyvet 
lehet beírni, azok elésorolása nem is e mü korlátolt körébe való. A béke 

') Adami Scuta gentil. tomo XI. 
2 ) Ugyan ott. 

*) Nö -gy Pá] : Vitézvári báró Simonyi ezredes elete leírása. Pesten 1819. 
99-106. lap. 



202 81MOKY1. 

idején ezrede Magyarországban feküdt, de a c&endes időben mar nem 
találta magát oly jól Simonyi éa 1832. april. 25-én a szolgálatból vég- 
képen kilépett. 

A bárósági diplomát magyar fordításban 1807-ben ju'n. 1-én Sza- 
bolcs vármegye levéltárába fogadta. Józsefnek egyetlen férfi örököse 
maradt Lajos báró, Arad megyében Vadászi helység stb. birtokosa, 
az 1861. évi országgyűlésen Arad megye Jenő kerületi képviselője. 

Simonyi család. (Simonyi és Varsányi) Bars vármegye legré- 
giebb gyökeres családainak egyike. Törzse Oomes SimondeWos- 
s i a n, (az az V a r s á n y,) mely íalu Hont megyében fekszik. E Si- 
mon élt a tatárjárás korában IV. Béla király alatt. Meghalt 1294. 
év előtt, amidőn már emberkort ért négy &a r úgymint I, Mihály 
Comes ; Martonus (Marton) J a k o v és L Péter máskép Phylo 
Hont megyei Kér helységet lő márka ezüstért vették meg, melyet ne- 
kick Málási Simonnak ') fia az egyszemű Adorján Comes a maga és 
fiai László és Péter, úgy szintén testvére Simon nevében is az esater- 
gami sz. Istvánegyhaz ispotályosainak keresztes conventje előtt a sza- 
vatosagot is magokra vállalván, bevallott *) 

1408-ban Leukus fiának Istvánnak fiai Zsigmond, 
Sándor és György és Simonyi Frank adomány mellett birt 
Csank és Kér birtokaik végett perelvén Lévai Cseh Péter ellen, Zsig- 
mond király elutasítja a nádort és kir. azemélynököt ezen pernek elité- 
lésére 3 ) 

1411-ben Zsigmond király uj adományt ád Simonyi István 
fiainak Zsigmondnak, SándornakésGyörgynek, továbbá 
Simonyi Miklós fiának F r a n k n a k és Simonyi Imre fiának Mik- 
lósnak és Imrének az általok békességben birt Bars megyei 
Simonyi, Radobicza, Kis-Türe, Hont megyei Kereskény, Varsány ós 
Krakó, Trencsin megyei Dobra, Szuha-pataka, és Nyitra megyei Novoj 
helységekre és pusztákra- ft ) 

1420-ban Lévai Cseh Péter még nem szűnt meg a Simonyiak 
elleni perrel, ugyan azért ez évben Simonyi Istvánnak fia György 
testvérének Jánosnak b ) is nevében, nem különben Imre fiainak 



') Comes Simon de Malus. 

2 ) Fejér Cod. dipL tomo VI. vol. i. p. 2Ő3. 

3 ) Ugyan ott tomo. X. vol. 4. p. 680. 
*) Ugyan ott tomo. X voL 5. p. 138. 

') Ezt egy genealógia Sándorral egynek tartja, így áll a táblázaton is, 
de alighanem János negyedik (legifjabb) testvér volt, ki ágát fel is tartá. 



SIMOKYI. 



203 



Miklósnak és Imrének nevében Perényi Péter országbíró előtt tilta- 
koztak Lévai Cseh Péter és várnagya Setétkúthi András idézéseik 
ellen. ') 

1439-ben Simonyi Jánosnak fiai István és György, Imré- 
nek fia I ni r e, és Miklósnak fiai János ésSnicha(?)a ságlii con- 
vent előtt Lévai Cseh Péterrel és fiával Lászlóval Csank és Kér vé 
gett kiegyeztek. 2 ) Ekkor már István és György Lévai Cseh Pé- 
ternek udvaruokai voltak. 

A családfa Comes Simon de Vossian-tól következőleg 3 ) sarjad* 
zott le : 

I. t á b 1 ai 

C. Simon 

de Wosyan, 

1260. kör. 



C. Mihály 
de Simonyi 

;294. * 



Martonus 
1294. 



Jákó 
1294. 



I. Páter 

v. Phyle 

1294. 



p<i 



mester. 

"** í. István 

1380. 



Lenkas 
mester 1324. 



I Imre 
1389. 



Zsigmond Sándor György 

1408 1411. máskép János 1408—11. 

1408.J.411^ 'íg^ György. 



Folyt, a II. táblán, 



L János 
1458. 



1439. 



Mátyás 



Zsigmond 
1498. 



Osváld. 



János 
liarsi alispán 
1522. 



Lázár. 



Zsigmond 



György 



Gáspár 
Györg.y 



István 
1615. 1629. 



András 

1715. barsi követ 

—* — — — ~\ 

Mihály. Ferencz 



Gáspár. Borbála 

(1. Prilcszky János 
2. Hodossy György) 



») Fejé*r €od. dipl, tomo X. vot 6 p. 337. 

*) Ugyan ott XI. 367. 

i) Wagner Mss. tab. LUL stb 



204 



S1MONYÍ. 

II. tábla. 

I. Imre, ki at I. táblán. 
1889. 



I. Miklós 

1421. 



II. Imre 

1421.ujlaki 

galgóczi várnagy 



László 
1467. de Simonyi 



Frank 
1408. 



Pál 149 8. 

Zsigmond 
1520. 

Mózses 
1577. 



János 
1604. 



Mihály 
1629. 



János 
1642. 



V. Imre 

i * ■■ i 
László 

i " 1 

G^bor 



MÓzses 
1622. 



Felicián Benedek 

1441. de Simonyi 

al ias de Va ssány. 

István de Vassány 
alias de Simonyi 

Ferenez 

Varsányi alias 

de Simonyi 

r • •* — -i 

Benedek 

Varsányi 



III. Imre 
1625. 



Ferenez. István. Miklós. 



Mihály. 



Pál. 



Varsányi István. 



Mihály 



IV. Imre 
1642. 
(Pogány Kata) 



Pál. 



Farkas. 



í. Ádám Klára Imre 

1696. (Tarnócay (baior 
ezredes Menyhért) bárónölgy 

Pál György N. 

tábornok (gr. Kál- 
(b.AporN. noky) 
2.gr. Kálnoky N.) 



József 

Barsi esküdt 

1721. 1731. 

(Bartakovics 

Mária) 

János 
(Törö k Anna J.) 

Ferenez. 



Julianna. 

1830. 
(Pongrácz 
Peregrin) 



Antal. 



János József. 
Kis Türen. 



Antal. 



János. 



Ádám, 
Ignácz. 



Sándor 



Simon Teréz 

(Sirchich Róza) (Jeszenszky Elek 

r — — ^ » 1 ai n , * 

Lormcz 



1810.) 



SIMONT*. 205 

A nemzedéksort családi közlés hiányában nem tudjuk a mai nem- 
zedékekig lehozni. 

1422-ben Imre újlaki, rakoczai és galgóczi várnagy Újlaki 
László machói bán özvegyétől kusali Jakchy Annától hü szolgálataiért 
kapta Galgóczot, Pásztót és egyéb javakat 1 ) beiratképen (inscrip- 
tionaliter)* Ennek egyik fia 

Feliciá'n 1441-ben pallós jogot (gus gladii) kapott. *) 

Feliciánnak testvérétől Benedektől származott a Varsányi 
ág, vagy is a simonyi Varsányi család, melyből Miklós 1616-ban 
Simonyi helységbeli telkét Lipthaynak zálogitá, 3 ) E Miklósnak uno- 
kája István volt, kiben táblánkon a Varsányi ágazat megszakad. 

1560-ban említetik Simonyi János, mint Bars vármegyének 
volt alispánja. 4 ) 

A XVII. század* első feléből csak birtok zalogitási adataink van- 
nak a családról, a midőn a buzgó szerzőnek Lipthay Imrének a Si- 
monyi család több tagja is elzálogositá ősi birtokrészét így látjuk, hogy 

1515-ben Simonyi Mózsesnek fia Mózses Hont megye Keres- 
kényi, Varsányi, Nyitra megyei koczúri részeit 350 ftért, ugy szintén 
1622-ben is elzálogosítja. 6 ) 

Ugyancsak 1615-ben Simonyi Gáspár és István Simonyi 
helységbeli curiájokat, Radobiczán és Nyitra megyei No vaj helység- 
beli nyolcz helyet két ezer forintért; 6 ) 

1622. és 1625-ben Simonyi Jánosnak fiai Imre ós Mihály 
kereskényi és varsányi bírtokrészeiket 500 ftért 7 ) zálogíttotákel neve- 
zett Lipthay Imrének. 

1629-ben Simonyi Mihály tiltakozik, hogy Lipthay Imre a Hont 



') Lehoczky StemmaL II. 361. lapon , hol mindenféle Simon kereszt, 
éa család -nevekről ir Leboczky, szokása szerint minden bírálat és összevetés 
nélkül. 

*) Ugyan ott ; említ még 1580. évről török fogságból kiváltásról , jószá- 
gok eladásáról is, de itt ezen és egyéb az evekben bizonyosan téves ad atkáit 
nem mertem elfogadni. 

3 ) Sz. benedeki Convent Fasc, VII. nro. 20. 

4 ) Ugyan ott fase. 1 15. nro- 15. 
6 ) Ugyan ott Prot. K; 121. 

•) Ugyan ott Prot, J. p. 670. 

; ) Ugyan ott fasc. VI. nro. fat és Prot. K, p 95. A szerződés szerint erre 
okúi szolgált az is , mert Lipthay alatt valóját megöUé*k, 



206 SUKÖKTT. 

hegyei Vawány és Kereskény helységbcli birtokrészekért fizetendő 
800 ftot ne a gondnoknak Simonyi Györgynek kezei be. fizesse. *) 

A Simonyi család tagjai bizonyosan már a régiebb időkben is 
viseltek Bars megyében hivatalokat, azonban ezek neveit Bél-nél is 
hiába keressük. Lehoczky ugyan említi, hogy 1557-ben Simonyi Sán- 
dor volt volna alispán, a ) de ez ismét vagy töll-vagy sajtó hiba lehet 
a névben és évben, mert ez időből a családfán Sándort nem találunk. 
Valamint azt sem, hogy György 16ol-ben volt legyen alispán, a 
családfára alkalmazni nem tudjuk. 

1735 ben Simonyi Jánosa debreczeni kerületi tábla ülnöke. *) 

A táblázaton a vég nemzedék közt álló Sándor kapitány volt 
Lehoczky szerint^ és 1798-ban Manbeimnál a francziák ellent Ütkö- 
zetben esett el. Csak hogy ennek testvéréül írja Simonyi S i m o n t is, 
ki 1792-ben Bars megye alispánja volt. *) és M ó z s é s t is, kik a táb- 
lán nincsenek. 

Szintén Lehoczky szerint a táblán álló VI. Imre kapitány, a 
burkus háborúban 1758-ban esett el. 5 ) 

A családfa — mint látjuk — nem teljes, az utóbbi három, négy 
nemzedék nem áll rajta. 

Elé soroljuk még a család tagjait az ujabb időkből, ki, mily hiva- 
talt viselt ? nagyobbára a hivatalos névtárak alapján, a mennyire össze 
szedhetők valának. 

Győr g y 1721-ben Bars megyei esküdt volt. Flórián ugyan 
az 1792-ben* 

Bars megyében megyei hivatalokat viseltek a következők: 

Dénes másod alispán 1824—1326. években. 

József számvevő 1824—1826. 

Alajos főszolgabíró 1826—1828. 

Elek alszolgabiró 1826-ban, számvevő lett 1828. körül és az 
volt még 1840-ben is. 

Flórian rendszerinti esküdt 1824 — 1826-ban. 

Libófius 1828— 1834-ben r. esküdt szolgabírói czímmel, 



') Sz. benedeki Convent 1629. Fasc. 133. nr. 53. én PM. U pag. 66. 

•) Lehoczky títemmat. II. 362. 

*) Ugyan ott 1. 184. 

') Lehoczky Stemmat L 188. lapon 1775-ben írja alispánnak, a II. 363 
lapon pedig 1796. évre, mert „modern ua u alatta könyv megjelenne ideied 
érteti V 

*) Ugyan ott H 363 




sutoftix 207 

i. Jb-ban al-szolgabiru iőbirói odmmel 1841-ig, 1842-től házi fő adó 
*zeáő 1848 íg. 

Károly 1830— 1835-ben r. esküdt, 1835-ben aladószedő, 1841- 
ben tiszt, alazolgabiró. 

Ferene* 1829—1837. afögyész, 1838—1841. fó szolgabíró, 
1842-től hadi foadoszedő, 1842-től e I s ő a 1 i s p á n. 

A d e o d á t 1836-ban alszolgabiró, 1842-től főszolgabíró 1845* 
octob. 20-ig. 

Kornél 1838—1842-ig aljegyző. 

Sándor 1837-ben esküdt 1848-ig. 

Simon 1842. jun, 7 töl alsaolgabiró 184Wg. 

Hyítra megyében János 1844-től r. esküdt volt 

Elek 1792-ben m. kir. test-Őr. 

Laj os 1846-ban cs. kir. gyalogsági főhadnagy. 

István ugyan akkor vértes ezredbeli kadét. 

Mórioz ugyan akkor dragonyos cs. kir. főhadnagy és osz- 
tály segéd. 1863-ban Raáeezky huszár ezredi ezredes. 

István ugyan akkor a 33. számú gyalog epredben hadnagy. 

Victor 1846-ban cs. kir. kadet, volt testőr, m, / 9 -ben 29-ik 
honvéd zászlóálji főhadnagy és százados, hadi törvény székileg előbb 
halálra, utóbb 12 évi várfogságra volt Ítélve. 

János 1868-ban cs. kir. kapitány a bécsi aggastyán intézetben. 

Gyula 1863. tengerész kadet. 

A család czimere a p&izs kék udvarában dombon karó mellett 
zöldellő szőlőtőke, szőlőfürttel, kétfelől egy, egy seregély ül az ágakon, 
és a szőlőtőke — * úg> Iá (szik — karddal van átszúrva. *) 

Nem e Simonyi családból, de valószinüleg a Dunántói létez'étt 
vagy most is élő Simonyi nemzetségből ered azon Simony Péter, ki- 
nek fia János 1451-ben Bottyán helység fele részére határjárási ik- 
tató levelet vett ki a Vasvári káptalantól. a ) 

Valamint szintén nem ezen, hanem tán valamely Simon csa- 
lád egy ágát mutatja a következő ") származási tábla is : 



') Simonyi Györgynek 1721. évi pecsét nyomata szerint, és Lehoczky 
Stemmat. II. 362. 

2 ) Sitkey család Begestrnma 73. lap. 
s ; Dcméndy Theszéryíélo perben. 



208 ^ NA, 

Simon-ístván 
(Fehér Klára) 



József Miklós. János. Anna Margit 

(1. Katona István (alattyáni 
2. Kö'szeghi Menyhért Baloghy 

János) 



r 



János. Antal. József. 



István. József. Klára. 

(Csernyus 
Jánosné) 

Sina család, (Hodosi és Kizdiai, báró) Dúsgazdag bankár csa- 
lád, melyből Sina Simon- György e század első negyedében to- 
rökországból Magyarországba telepedett, és itt birtokott szerzett. Meg- 
halt 1822. aug. 3-án kora 58. évében. Első nejétől N. Iréné- tol ma- 
radt fia György-Simon, második feleségétől Gyra Katalintól (kit 
mint Csetéry bécsi nagy kereskedőnek özvegyét vette el) maradt fia 
János, most a Sina bankárház főnöke Bécsben. Ennek neje Nicorus- 
sy Mária, gyermekei nincsenek. 

György-Simon szül. 1785. nov. 20-án, miután már Magyar 
országban a kir. kincstártól kir. adományként Tcmes megyében Hó- 
dost, Kizdiát, Orczidorfot, Kalatsát, Gróf Hoyostól Rittberget (Temes 
ben), Báró Brentanótól Teplicskát és Beszterczét 1814-ben Trencsin 
megyében, Simonytornyát Tolna megyében gr. Eszterházy Károlytól 
szintén 1814-ben, és Rapolten-Kirchent Ausztriában hzg. Ditrichstein- 
tól megszerezte, 1828-ban hodosi és kizdiai előnévvel magyar 
báróságra emeltetett ; majd a görög kir. megváltó, és (1838-tól) a 
török császári nischani iftikar jeles rendnek vitéze, "a görög király 
átalános ügyvivője lett ; ezek mellett egy ausztriai szabadalmas pénz- 
váltó intézet igazgatója, a görög nem egyesültek iskolai alapítványi bi- 
zottmány tiszteleti tagja és Szeged sz. kir. város tiszteleti polgára volt 

A jószágszerzés ezután még nagyobb mérvben folyt, 1832 -ben 
Ausztriában a mauerbachi, gfröfii, farafeldi állami uradalmak, 1835- 
ben Magyar országban gróf Hlésházy trencsini, báani és Morvaország- 
ban brumovi uradalmai vétel utján járultak az előbbiekhez. 

1836-ban gróf TaafFtól megvette a misliborziti, 1837-ben az ál- 
lamtól a welehradi urodalmat, mindkettőt Morva országban. 

1838-ban kevermesi Tököly Péternek Temes megyében blumcn- 
thali ; Csanád megyében kevermesi urodalmait 



sixa 209 

1839-ben Ausztriában Károly föherczegtöi Lsopoídsdorfot, Csőn 
országban az államtól Podjebrad-oi 

1842-ben gr. Festetich testvérektől a tolnai urodalmat, 

1843-ban Trencsin megyében a mesaeni urodalmat, Bossiinyi Si- 
montól, 

1844-ben gr. Hunyadytól Soraogy megyében a Siinongáthi, hzg. 
Wasa-tól Morvaországban az Eiehorni, gr. Ugartétói a rosaitzi, fókzg. 
Károlytól a parsitzi morvaországi, gr. Zichytöl Győrmegyében & szent- 
miklóai éa leideni uradalmakat. 

1845-ben B. Eötvöstől Fejér megyében az ercsM, 1847-ben gr. Ebé* 
ttrházytól Pozsony megyében a semptei, gr. Zichytöl Somogy megyé- 
ben a magyar-attádi, gr. BombelleBtol Tolnamegyében a kaímoki ura- 
dalmat, végre gr. Viczaytói a gödöllői urodalmat YQÜe meg. 

Ennyi ingatlan birtok" mellett nem csak a birodalomnak legdúsabb 
bankárja volt, de egyszersmind Magyar ország első birtokosainak is 
egyikévé lett; és midőn 1856. évi máj. 19-én Bécsben kora 73 évében 
meghalt, egyetlen fiára II. Simon Györgyre közel 80. millió p. 
for. értéket hagyott bátra. Nevét a budapesti lánczhid, melynek egyik 
létesítője volt, örökíti. Neje volt morrodai Derra Katalin, kitől született. 

Nevezett II. S i m o n G y ö r g y báró, görög királyi nagy követ az 
ausztriai udvarnál és 1 858. óta a magyar tudományos akadémia igazgató 
tanácsának tag^a, hazafiúi nemes indulattal hozott adományai közül két- 
ség kivül legmaradandóbb emléket állított magának azon 80 ezer fttal, 
melylyel a magyar akadémia alapjához járult ; nejétől dézsánfalvi Gyika 
Ifigeniától egy fia II. György elhalván, csak leányai Katalin, 
Anasztázia és Irene élnek, ezek egyike gróf Wimpíenliez, másik 
hzg. Ypsilantyhoz ment férjhez. 

A családfa következő : 

í. Simon 

f 1822. aug. 3. 

(1. N, h-ene. 

2. 0yra Kata) 



1-től I. György Simon 2-tól János 

sx. 1785- f 185*>. bankár Bécsben 

1828. béré. (Nicorussy Mária) 
(Derríi Kata; 

II. Simon György 
m, akad. igazg. tag 
é% görög kir. követ. 
(Gyika Ifigenia) ___ __ 

'Kata. II György ATiaRzíá?.ia. Iréné, 

f 

KLAOTAKOKS^ÁO C£J-IÁSAI X. KŐT. 14 



210 



S»tfÁY. 



A család czíinere ékes vágással három udvarra osztott paízs, a 
középső gála alakú udvar alján magas szikla emelkedik, a jobb oldali 
udvar baloldalából kétfejű fekete sas fele testrésze látszik ki, karamá- 
val pallóst tartva ; a baloldali udvarban arany oroszlán, hátulsó lábain 
ágaskodva ; három rózsát tart. A paizs fölött három koronás sisak áll, 
a jobb oldalin kétfejű fekete sas szétterjesztett szárnyakkal , jobb lába 
karamával pallóst tartva, a középső sisak koronáján három strucztoll 
leng, a baloldali sisak koronájából első jobb lábával kivont kardot tartó 
oroszlán emelkedik ki. A sisak takarók alatt a paizsot két oldalról tela- 
monok gyanánt egy-egy oroszlán fogja. Alul szalagon a családi jelszó : 
„ser varé intaminatum" olvasható. 

Sfnay család. Bihar megyében van fb'fészke, innen elterjedt to- 
vább Í3. Ismert törzse Sinay Sámuel, született 1698-ban ELBagoson, 
hol föbiró volt Mária-Terézia alatt 1744. és 1758-ban, mint föl- 
kelő nemes, a maga költségén vitézkedett. Utóbb M. Derecskére a 
maga curialis birtokába vette lakását, hol meg is halt 1775-ban. Fija 
Sinay Miklós hires tanár, rendkívüli tudománya és buzgóságú 
prot tudós és superintendens Debreczenben. Született H. Bagoson Deb- 
reczen mellett 17&0-ban, A debreczeni főiskola togátus deákjai közé 

1746-ban íratott ; itt vé- 
gezvén tanulmányait , 
külf&ldí akadémiákra 
GrÖningába, Franeeker- 
be és Oxfordba ment. 
Ez utóbbi tanintézetben 
s átalán szólva angolor- 
szági időzése alatt is- 
merkedett meg a píís 
pöki egyházigazgatás- 
sal, melynek később oly 
kitartó és ügyes, de sze- 
rencsétlen bajnoka lett. 
Haza térvén, elsőbben 
madarasi lelki pásztor, 
majd a debreczeni főis- 
kolában a görög és la- 
tin ékesszólás és törté- 
nelem tanára lett, és ezt 
30 évig nagy buzgóság- 




81KAY, 211 

gal vitte. Hit&lekekezete jogainak lelkes véde, egyszersmind a helv. hitv. 
ref. egyházban a papi fél felsőségének makacs bajnoka volt Mély 
és azéles tudományosságának tanúi nemcsak a reform, egyház történe- 
téről nagybecsű dolgozata, mely kéziratban a marosvásárhelyi Teleki- 
féle könyvtárban hever, hanem a becsi békekötés ama Commentárja 
is, melyet „Victorinus de Chorebo" álnév alatt 1 790. nyom. 
hely nélkül f ) kibocsátott Valamint azon római dassicusok kiadásai is, 
melyek azon időben nagy becaüeknek méltán tartattak. Fennebb emlí- 
tett egyház-igazgatási elvei miatt nemcsak superintendonsi, hanem ta- 
nári hivatalát is elvesztvén, némi segély — vagy nyugpénzbö'l élt 
1808. évi aug. 30-ig, a midőn meghalt. A már — állítólag ■— ősei ál- 
tal is élvezett, de többé nem okadatolhatott nemességet tudományi és 
oktatási érdemeiért kapta II. József császártól 1783-ban, és ujjolag ki- 
adott czímeres levélben II. Leápold királytól 179 i-ben. *) Neje volt 
n. váradi Bárányi Erzsébet ; ettől gyermekei : 

József sz. 1760. a gyalogságnál katonáskodván, mint főhad- 
nagy halt meg Derecskén 1803-ban. 

Julián a sz. 1762. Meghalt 1805. Neje volt Márkus Pál Bihar 
megyei püspöki lakosnak. 

Gábor sz. 1764. Hites ügyvéd Debreczenben. Neje Létai Má- 
ria. Meghalt 1826. 

Sándor sz. 1766. Hites ügyvéd Debreczenben. Neje Rados 
Francziska. Meghalt 1831. 

Márton sz. 1770. Huszár ezredbeii őrmester. Nője Szokolai 
Zsuzsanna. Meghalt 1818 Püspöki ben. 

Miklós sz 1781. fiatal korában katholizált Kassai püspök 
urad. ügyésze volt- Meghalt Kassán 1854. Ezek közül 

Gábor nak gyermekei : 

1) Károly sz 1797. M. pércsi, Bodóházi pusztai földbirtokos, 
debreczení polgár. Neje Dávidházy Karolina Öt gyermeke a táblán 
látható. 

2) Ferenoz sz, 1806. h. ügyvéd s táblabíró Bihar vármegyé- 
ben Neje Ecsedi Terézia. Meghalt 1855. N. Váradon, Négy gyermeke 
a táblán látható. 

') Csttme a könyvnek Silloge actorum publicorum, quae celebris suo merito 
pnciftcalionh Viennensis anno 1606 initae históriám , artt'cuiorum ejus Sensum et de- 
nique uníversam ejm conslitutionem lucutenter tllvstrant. Omn\a nunc primum edito 
opera et studia Pictorini át Chorebo. 1790. 

l ) Couect herald. 

14* 



2V2 



t 



SÍNAY. 



3) Lajos sz. 1810. Huszár őrmester volt Lakik T«mes váró tt 

4) Dániel sz. 1812. H. Böszörményben gyógyszerész. Neje 
Horváth Zsuzsanna. Meghalt 1850. H. Böszörményben. Öt gyermeke 

a táblán látható. 

5) Ágnes szül. 1804. Zelízi Károly lelkész neje. 
Sándornak egyetlen fia Zsigmond sz. 1806. Debreczeni 

polgár, nejétől Hanke Franciskától négy gyermeke a táblán van kitéve. 

Mártonnak egyetlen fia Márton szül. 1814. Asztalos mes- 
ter ; mhalt 1857. Püspökiben. Egyetlen fia III. Márton sz. 1846. 

Miklósnak három gyermeke maradt, mint a táblán láthatjuk. 

A családfái táblázat ez : 

Sámuel 

sz. 1698. f 1775. 

r — — A. , 

Miklós 
sz. 1730. f 1808. 
tanár én Superintend. 
(váradi^arauyiErzse) 



József 

sz. 1760. 

1 1803. 



Julián a 
sz. 1762. 
f 1805. 
(Márkus 
Pál) 



Gábor 
ez. 1764. 

f 1826. 

(Látat 
Mária) 



Sándor 
ez. 1766- 
f 1831. 
(Rados 
Francziska) 



Márton 

sz. 1770. 

f 1818. 

(Szokolai 

Zsuzsi) 



Miklós 
sz. 1781. 
t 1864. 

Kassán. 



Zsigmond Márton 

sz. 1806. sz. l§U_tl851. 
(Hanke Fáni) ^^^ 

sz. 1846. 



Teréz Erzse Miklós 
sz. 1800. sz. 1805. sz. 1814. 
f 1860. 



Sámuel Mária Lajos János 
sz. 1842. sz. 1845. sz. 1854. sz. 1857. 



Károly Ágnes Ferencz Lajos Dániel 

sz. 1797. sz. 1804' sz. 1806. f 1855. sz. 1810. sz. 1812.f 1860. 

(Dávidházy (Zelízi Kár.) (Ecsedi Tere'z) (Horváth Zsuzsa) 
Karolina) 






Emília Miklós Ida Antal Aibertína 
sz. 1841. 8Z.Í843. 3Z.1846. sz.1848. sz.1880. 



Miklós 
sz. 1837. 



Ferenci 
sz. 1839. 



Erzse 
sz. 1841. 



Luiza 
ss. 1844. 



.«A» 



RZ 



ílabor 
1840. 



Károly 
sz. 1842 



Karolina Ida Sándor 

sz. 1844. sz. 1846. sz. 1849.fl851. 



SINCZENDORF. — S1NKOVICH, 213 

A család czímere — mint feljebb a metezvény ábrázolja, — a paizs 
kék udvarában zöld téren fehér ssikiából emelkedő pú-amis , melynek 
alján emléktábla látszik, a piramist körül övedzi egy koronás arany ki- 
gyó, fejével jobb felé fordulva és szájában nyitott könyvet tartva , az 
udvar felső jobb oldali szegletében arany nap, baloldaliban ezüst fel- 
hold ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett sas- 
szárny között vörös mezü kar könyököl , irótollat tartva. Foszladék 
jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 

A Sinai név Erdélyben sem ösmeretlen, hol Sinai László KJ8- 
kfíHÖ megyében Szélkúton birtokos. 

Síüczendorf család. Gróf Sinczondorf Kristóf 1655-bci*, 
János-Károly 1662-ben, Lajos, János és Albert 1859-ben, 
Rudolf, Fridrikl 659-ben vétettek be országgyűlési leg a magyar 
honfiúsitottak közé. *) Közülök Fülöp-Lajos 1729-ben bibornok, 
győri püspök volt. 

Siotiler család* melynek nevét S c h i a d 1 e r-nek is írva talál- 
juk, és róla már itta 87. lapon is tettünk említést, a XVII. század végén 
élt ősei közé számítja azon Sindler Pált is, ki 1675. nov. 18-áai Kor^ 
ponai birtokát Szelényi Jánosnak zálogítá el. 

Sinka család. Hunyad megyében birtokos. Mihály 1715-ben 
azon megyénél alszolgabiró, László pojánai és vályajepi birtokos, 
Krisztina 1671. körül ifj. Noptsa Péternek neje volt. 

Siokal család. (Sinkai) Fogaras vidéki család , melyből J á- 
nos, György és András Fogarasvidéki persáni birtokokra nézve 
1791-ben az erdélyi országy ülésen ujabb kir. adománylevél kiadatását 
és a szélbeli katonaság felállításakor elfoglalt Sinkai birtokuk helyett 
másiknak adatását kértek — Sándor főkormányszéki ülnök, meghalt 
1861-ben. E család valószínűleg egy a foljebbivel. 

Sinkovieh Horváth család. Czímerleveles nemes család, mely- 
nek nemes levele Fülek városában elégett, mint ezt Nógrád megye 
1715. évi jul. 15-én kiadott nemesi bizonyítványában elismerte. A 
szerzők egyike — úgy látszik — azon Sinkovich Horváth Lukács 
volt , kinek (úgy látszik , második) nejétől Terchy Annától leánya 
Kata Tajnay György neje volt 1670. táján. 

Lukács testvére lehetett azon György, ki szintén azon időben 
élt éa Erdélybe nősült, legalább neje Serédi Veronka volt, kitol gyer- 
mekeit mutatja a következő táblázat : 



,% 1655. évi 119. törv, cfc. 1659. évi 131. 133. törv. cs. 1662, évi 54. t. ex 



214 SIPKKT. 



(öerédi Veroüka) 



Ilona Zsófia ^ZS^y 

(Kércsy János) (P Szarvady HUzáT 

András) . 

Más ágakból származott Sinkovich Mihály, ki 1712-ben Nógrád- 
tól nemesi bizonyítványt kapott, 1722-ben szintén a nemesség sorába 
íratott, 1 755-ben is élt , vagy hasonnevű fia volt azon Mihály, ki 
ekkor a nemesek lajstromába Íratott, 1755-ben nevét a nemesek név- 
sorában találjuk. Ugyan azon évi nemesi lajstromban a jövevények 
között találjuk Füleken lakott Andrást, ki 1760. jan. 17-én fia Já- 
nos részére kapott Nógrád megyétől nemesi bizonyítványt. 

Sipeky család. (Paksi) Hont megyében van Felső és Alsó-Si- 
pék (hajdan S i p i k) helység, amaz az esztergami érsekségé, emezt 
többen birják. Nógrád megyében is van Sipek helység felerészben a 
Forgáeh grófok , másik felerészben a Bálás nemzetség ősi birtoka. 
Ezek közül tehát melyikről vehette nevét a Sipeky család ? — biztos 
adatok hiányában csak a valószínűségre támaszkodhatván, azt véljük, 
hogy a Hont megyei Alsó-Sipék helységről. , ) 

Bizonyos az, hogy A.-Sipék helységet hajdan Sipéky vagy Si- 
píky nemzetség bírta $ ebből Sipéky Ferencz 1551-ben Hont várme- 
gye szolgabirája volt. 1636-ban élt Sipiky Istvánnak özvegye , Si- 
pék helységben birtokos, a midőn Csúf hy Mártonnak Mányay Anná- 
tól született leánya Anna, Köteles Istvánné anyja ellen, úgy nevezett 
Sipéky István özvegye ellen is tiltakozott az alsó-sipéki részbirtokok 
elidegenítése miatt *) És Hont megyei Sípék helységben csakugyan a 
Mányay család után lett birtokos a szúdi Dúló család. 

Mindezek mellett még a Paxi máskép Sipeky család ősi 
eredetéről a derengő homályt el nem oszlathatjuk. A mohácsi 
szerencsétlen ütközet , mely annyi családot zavarba hozott és 
tönkre tett , ezen család eredetét is homályba borítá ; és igy csak 
sejtenünk lehet , hogy az ország alsóbb vidékéről , hol a dúlás, 
pusztítás nagyobb volt, mint például a Tolnai megyei Paks hely- 
ségből (ma mezőváros) mozdulhatott ki fölfelé , biztosb vidékre 
vágyva, a Paksi máskép Sipeky család is. A család elévtiletlen ha- 
gyományai szerint Budának török kézre jutása után mint János király 
vort híve, telepedett Paxi máskép Sipeky Tamás Nyitra megyébe, hol 

') Csak e helység neve Sipék, nem Sipek ! 

a ) Garam sz.-benedcki Convent. fa se. 14& nro. 18* 



S1PEKY. 



215 



hol főleg a néhai Czobor nemzetség pártfogása alá jutott. Itt 1572-ben 
Czobor Imrétől akkor 
nádori helytartótól, ré- 
szint hü szolgálatai ju- 
talmául, részint pedig 
kész pénzen szerzett 
Dojcs és Unin helysé- 
gekben birtokot. Á bir- 
tok szerzés mellett Ta- 
más, nemesi eredetéről 
is megemlékezve, mint 
nemesi szülőktől szár- 
mazott és nemesi gya- 
korlatban élő 1579. oct. 
16-kán Prágában kelt 
czimeres nemes levél- 
ben Rudolf király ál- 
tal nemes Eöttheóvény 
Katalin nejével együtt 
újólag a nemesek sorá- 
ba iratotí ; 2 ) mely újó- 
lagos czimeres nemes levél Nyitra vármegyének 1 582-ben (feria 5-ta 
proxima post festum Kativitatis B. M. V. proxima praeteritum) tartott 
törvényszékén kihirdettetett. 

A törzs fiának Miklósnak gyermekeit fölmutatja a garan 
sz.-benedeki Conventben egy 1598. és 1611. évi bevallási oklevél. 

István nejévei Szabatkay Annával következő öt gyermeket 
nemze : Pált, Andrást, Istvánt, Miklóst és Annái Ezek 
közül 

Andrásnak Parapatacsis Ilonától két fia maradt : György és 
Ádám, ez utóbbi a Rákóczi forradalom alatt megöletett 

II. Istvánnak nejétől Paskony Zsuzsannától gyermekei vol- 
tak Zsigmond, Lázár, kik magnélkül múltak ki, továbbá M á - 
I y á s, és leányai Anna-Mária, Éva, Dorottya és Bora. 

] ) Katonai Hist. eritica XXVI. p. 71. és utána Leboczky Stemmat. Ií. 

*) A nemes levél sz&vai : Evndem Tkomat* Paxy altat Sipeky, qui et anSea 

nobilibus jperenHbvm ortus el libertate nobilitari %avi*uz eeee dicitur denuo in 

coetum tí numerum verorum ctlqtte indubitaiorvm .... nobilium duximu* eooptan- 
ibrttb. 




216 



SIPKKT. 



Tamástól mint származott napjainkig a Sipeky család, a kö- 
vetkező táblázat mutatja ; 

Tata ás 

1579. 

(Eöttbövény Kata) 

Miklós 
(Borsy Kata) 



Gáspár 
t 



íí. Tamás 

t 



1. Pál András II István 

1649. (Parapatasiea (Paskony 

(Visnyovíseky Ilona) Zsuzsa) 

Borbála) 



István 
1598. 1611. 
(Szabatkay Anna) 

Miklós. Anna. 
f 1697. 



Zsigmond Lázár Mátyás. Anna Éva. Dorottya. Bora. 
f t Mária. 



György 



Ádám. 
t 



Mihály 

(Pribérszky 

Benjámin 

Ilona) 



Ilona 
(Tiszta 
Ferenci) 



Mária 

t 



I. Imre 
sz. 1667, oct. 16. 

Sasvároft 
(Bossányi Ilona) 



Mihály 

20 eVes 

korban 

f 



Bóza Bora 

(Majthényi ('Pulay 

Antal) János) 



Sándor László 
sz. kereszti sz. 1692. 
plébános april 24. f 1753. 
(Ebeczky 
Mária " 
sz, 1703. f 1*742) 



Gábor 
jezsuita. 



Imre 
t 



Imre 



Anna* 
Teréz 



Teréz* 
Anna 



József- M. Anna 

Antal az. 1725. 

ftz.1722.febr. 8. jun. 15. 

Láván. 



Klára 
Ilona 
az. 1727. 
aug. 8. 



Bora 
sz. 1729. 
jan. 1. 



Róza 

ez 1730. 

oct. 4. 



Mihály- 
János 

ss. 1731. 

sept. 29. 

f 1784. 
(De Adda 
Erzsébet) 



lgnácz 

sz. 1735. 

jui. 4. 



Janka Ferencz 
sz. 1786. sz. 1793. 

(Jeszenszky ne') 



Ágoston 
1862. 



II. Sándor 
sz. 1794. 
aisólóezi birtokos 
(Ugronovies Mária) 



ni. Sándor 
(Piácsek 
Szidónia) 



Emma 
(Czaderezky 
Ernő) 



György 
kaszár kapit. 
t 



% ° 






László Imre I. Sándor 
sz. 1753. jui. 2ő. sz. 17ö6.f 1808. 
(Hunyad j Mária) u> U 



•■i 



Irma. 



Karolina. 



IV. Sándor. 



Béla.' 



SIPEKY. 217 

í. Pálnak, a legidtfsb testvérnek, ki 1649-ben élt, felesége 
volt Visnyovszky Borbála, ettől születtek gyermekei : M i h á 1 y, I. 
Imre, Ilona Tiszta Ferenczné, és Mária hajadon. 

Mihály (Pálnak fia) bitestársával >>ernes Pribérszky Benjámin 
Ilonával bárom gyermeket nemzett : Mihályt, ki 20 éves korában 
halt meg és temetettetett Pozsonyban a sz. ferenczes szerzetnél, Rozá- 
liát Majthényi Antalnét és Ilonát Pulay Jánosnál 

I. Imre (Pálnak másod fia) szül. 1667 ben oct. 16-án és a 
Nyítra megyei sasvári egyházban kereszteltetett. 1690. jan. 22-én vette 
n#ül Bossányi Ilonát, ki Komárom megyében 1669. jut, 10-én szüle- 
tett. l ) Ettől öt gyermeke lett, úgymint 1. Sándor, Szent kereszt 
mváros plébánosa, 2. László, kiről alább, 3. ö á b o r je3uita, 4. 
Imre, és 5. ismét Imre, de mind kettő korán elhalt. 

László, Imrének fia, sz. 1692. april. 24-én ; gyfirtít váltott ne- 
jével Ebeezky Anna- Máriával 1720. april. 14-én ö ), megesküdtek má- 
jus 12-én, lakodalmaztak sept. 8 án Léván. Meghalt 1753. máj. 21-én, 
és 22-én eltemettetett aszőllősi templom kriptájába, neje meghalt 1742. 
mart 7-én, és a szent-kereszti templomba temettettett. Gyermekei ko 
vetkezŐleg 4 ) születtek : 

a) József-Antal szül. Léván 1722, febr. 8-án. 

b) Mária-Anna szül. 1 725. jun. 1 5-én (B. Bossanyiné). 

c) Klára-Ilona szül. 1 727. aug. 8-án (Ordódyné). 

d) Borbár a szül. 1729. jan. 1-én. 

e) Rozália szül. 1730 octob. 4-én. (Tán ez Litassyné). 

f) M i h á 1 y - J á n o s sz. 1 731. sept. 29-én. 

g) Ignáez-Lászlo sz. 1 735. jul. 4-én. 
h) Károly szül. 1737. jan. 3í-én. 

i) Apollónia szül. 1739. febr, Vi m. (b. Rudnyánszkyné). 

Ezejk közül Mihály-J á n o s feleségül vévén De Adda Erzsébe- 
tet, ettől nemzé fiait László-Imrét és Sándort; meghalt 1784. 
mart. 26-án, eltemettetett a nyeri kápolna sirboltjába. Emiitett fia 



') Sipeky Imre családi jegyzetei szerint. 

J ) Ebeezky A. Mari* Léván szül. 1703. mart. 16 r án. 

*) Sipeky LáSzló családi jegyzetei szerint. 

4 ) Ugyan ott 



218 mpob- 

László -Imre (szüL 1753. jul. 25-én) úgy látszik . — mag nélkül 
halt el. Azonban testvére 

Sándor (szül 1756. jul. 7-én SzöllŐsön) tovább terjeszté a csa- 
ládot 1784. jul. 27-én nőül vette Hunyady Máriát, Meghalt 1808. maj. 
7 -én, eltemettetett a nyeri sírboltban. Gyermekei következők: 

1. Janka (Ignatia , Antonia-M.-Jozéfa) szül. Ny éren 1786. 
maj. 10-én. 

2. Ferencz-Xav szül. ugyan ott 1 793. jan. 9-én. 

3. Sándor (János nep.) szül. 1794. mart. 7-én; ki jelenleg is 
él Alsó-Lóczi birtokán, és atyja és nagyatyja a mostan élö nemzedék- 
nek. Neje Ugronovich Mária, kitől gyermekei Ágoston, Sán- 
dor, Emma, György születtek. 

A család birtokos Pozsony megyében Alsó-Lóczon, mely most 
főszékhelye. 

A család czímere — mint a metszvény is ábrázolja — a paizs 
kék udvarában hármas zöld halmon ágaskodó gríf, első jobb lábával ki- 
vont kardot villogtatva. A paizs fölötti sisak koronája fölüti félig arany, 
félig kék csillag ragyog. Foszladék mind két oldalról aranykék. 

Sípos család. Békés, GömÖr, Heves, Nógrád és Szabolcs me- 
gyék nemessége sorában áll ; azonban több ily nevű nemes család van. 

Trencsin megyében Sípos András czímeres nemes levelét 1671- 
ben hirdette ki ; valószínűleg ennek elei vagy utódai éltek Xjirócz 
megyében, ') legalább ott is volt Sipos nevű nemes család, mert 1755- 
ben Nógrád megyében Sipos József és Andrása nemesi vizsgá- 
latkor nemességök kimutatást végett Turócz megyébe utasítattak ; és 
— ágy látszik — azt onnan ki is mutatták, mert még azon 1755. évi 
kétségtelen nemesek lajstromában olvassuk Sipos Andrást, Já- 
nost, és a már akkor elhalt Józsefnek árváit másik Jánost és Jó- 
zsefet, mindnyáját mint megyebeli Becske helységbeli birtokosokat 2 ) 
hol utódaik most is élnek. 

Másik Sípos nemzetséget volt alapítandó Sipos Miklós, 
ki nejével Kozák Magdolnával együtt 1702. jan. 27-én I. Leopoid ki- 
rálytól nyert czímeres nemes levelet, mely azon évben Máramaros vár- 
megyében, 1724-ben pedig Szatmár vármegyében hirdettetett ki, és 
eredeti valóságában Szatmár megye levéltárába jutott, valószínűleg a 
tulajdonos kihalásával. 



') Szontagh Dániel közlése. 
3 ) Nógrád várm. jegyzőkönyv. 






SÍPOS. 



219 



Sípos család. Szabolcs, Békés megyei nemes család. Törzse Sí- 
pos György 1613. april 4-én II. Mátyás királytól kapott czímeres 
nemes levelet. 

Czímere a paizs kék udvarában hármas begyen hátulsó lábain 
ágaskodó bakkecske. Á paizs fölötti sisak koronájából hasonló bak- 
kecske emelkedik ki. 

ügy látszik — e Sípos György egy személy azon Sipos György- 
gyei, ki 1614-ben Szatmár megyében Vállaj hegységben egy nemes 
házhelyet (curiát) nyert kir. beleegyezéssel ; *) és Szatmár megyében 
Sipos nemzetség e század elején is birtokosnak iratik Domahida hely- 
ségbén. 2 ) 

Említett Sípos György Nyir-Bátorból, később Szabolcs. vár- 
megyében birtokot szerzett Mihályiban , ennek egyik fia András 
volt, ki atyja halála után Szabolcs megyében Gebén lakott, és két fiat 
nemzett :Jánost és Mihályt. Ezek közül Mihálynak volt egy 
F e r e n c z nevű fia, ki Kecskemétre telepedett , ennek Ferenez 
nevű fiától származtak : I. G á b o r, II. G y Ö r g y, ÜL F e r e n c z és 
I. J ó z s e f békési reform, lelkész. Ez utóbbinak nemes Tanárky Esz- 
tertől nemzett figy érmekéi II. József, II. G á b o r mérnök, S á n- 
dor Békés vármegyének 1848-ban alispánja, és Antal Bókes me- 
gye levéltárnoka. Ezek származási fája 3 ) következő : 

Sípos György 

1613. 
Nyírbátorban 
Mihályiban. 

András 
Gebén. 



János. 



Mihály 



íljábor 

+ 



I. Ferenez 
1746. Kecs kemét re 

II. Ferenez 

(Kiás Juliána) 



II. György f III. Ferenez I. József f 1840. 
(ns. Baky 1818. belesi 

Lidia) ref. lelkész 

_____ íTanárky Eszter) 



II. József 
M. Serényben 
■ segédjegyző 
(Klein Janka; 



Gábor Sándcr Antal 

mérnök Békés volt honvéd. 

Syarvason v. alispán 1848. Békés m. levél- 
(Waltersdorfer lak Szarvason tára. lak.Gyulán 
Zsuzsa) (Dobsa Amália) (Szvistetnicaka * 
„ Domicella) 

') Szirmay Szatmár várm. II, 48, - - J ) ugyan ott II. 62. — ») Mogyoróssy 
JintB közi. szerint 



220 fcÍPOS — SÍRAKT. 

1. József békési lelkész J ó z s e f> G á b o r és Sándor fiai 
nak beiktatásával nemességét Békés megye előtt 1 8 19, évben 525. 
sz. a., Antal fiáét pedig 1832. évben 21. szám alatt kibírd otteté. 

Sípo« család. Ezen, vagy más Sípos családból származott-e Sí- 
pos János, kinek nejétől Szepessy Erzsébettől leányai E r zsebet 
Nagy Andrásné és Zsuzsanna Bay Istvánné volt ? — - nem tudjuk. 

A következőket sem : Sípos János, Ferencz. P é t e r és 
András részére Györinegye 1842. sept. 10-én adott ki nemcsségi 
bizonyítványt. 

Sípos család. (Márkosfalvi) Székely család Háromszékből. 
Közülök Antal adóíró biztos 1815 — 1837. körül; Pál ugyanott me- 
gyei tiszti ügyész 1849-ig, meghalt 1860. Neje Baricz Amália, öa Já- 
nosi 862-ben, mint főkormányszéki írnok Kolozsvárott. Sámuel 
fökorm. széki számvevő. 

Sípos család. (Ny. gálfalvi) Közülök L a j o s ügyvéd M. Vá- 
sárhelyen 1846. körül. 

Sípos család. (Léczfalvi) Sámuel F. Fejér vármegyében 
törv. széki ülnök, és tizedbértárnok 1840. körül. J o z s e f szolga- 
bíró 1848-ban. Nevezett Sámuel és Borbár a örökösei Hidvégen 
birtokosok. 

Még sok Sípos nevezetű birtokos van Erdélyben, kiknek azon- 
ban családi Összeköttetésüket nem ismerjük, ilyenek : János A. ós 
F. Gézesen F. Fejérben. 

Péter a Szilágyságon paptelki birtokos, 

Sándor Torda megyében Várhegyen ; 

Amália Kolos megyében sz. Lúdvégen ; 

Péter B. Szolnokban Al- Őrben stb. 

Siraky esalád. (Siraki) Hont vármegye legrégfebb nemes csa- 
ládidnak egyike, birtokos az ott fekvő és a családnak nevet adó S i- 
rak helységben. Tagjai a családnak nem igen szerepeltek és föl sem 
emelkedtek. 

Már 1424-ben találjuk Siraky Márton-nak fiát Tamást, 
mint királyi iktató embert megnevezve, Kóváry Pálnak szelényi bir- 
tokába történt beiktatásánál. ') 

1512-ben élt György, neje Arady Katalin volt. 

1681-ben tett végrendeletet Siraky János, és javait Hont me- 



>) Eredeti okmány szerint. 



SIRAKY. 221 

gyei Sirak, Kis-Terény és Gárdon helységben özvegyének és fiának 
Istvánnak hagyományozta. l ) 

1589-ben Siraky János, Nagy Borbalát, előbb Siraky ifjabb 
János özvegyét, már Bory Mihály nejét meginteti, hogy Sirak és 
Gárdon helységből a jegyajándokot vegye kezéhez. 

1591-ben Csery Anna Siraky J á a o« n é Hont megye előtt Nagy 
Sebestyén ellen perét megújjitya. 

1595. körül Siraky Iljona Siraky György ellen Hont me- 
gye előtt osztályos pert visz. *) 

Ugyan ez idő tájban Domaniky Dániel meginteti Siraky Já- 
nost, az ipolykeszi és ináncsi dezraák ügyében. Továbbá Siraky A a- 
d r á s Ígéretet tesz, hogy végrendeletében Siraky Katalinnak Csery Mik- 
lósnénak hagyományozna fog. Ugyan csak ez időben a gárdonyi pusztá- 
nak Siraky János részére lett elfoglalása Csery Ferencz folyamodvá- 
nya folytán megsemisítetik. Végre ugyan ezen Siraky János Baloghy 
Sebestyén neje Csery Margit ellen panaszt emelt. 

Szintén a XVI. század végén, és a következő elején éltek Si- 
raky Bernát és Ferencz, kik Tompa és Magyarád iránt Gosztonyi Fe- 
rencz ellen pereltek. 

Szalatnay Gergely leánya Anna Siraky P á 1 neje és Szalatnay 
Dienes fia András, Bory Jánost Szalatnyán fekvő birtokrészök kibocsá- 
tása végett megintetik. 

Nagy Sebestyén eltiltatja Lipthay Györgyöt Kis-Terényben Si- 
raky Albert telkén teendő házépítéstől. 

Gyürky Benedek Siraky Andrásnak fia Pál ellen osztályoz pert 
indít. 

Kopcsányi Ilona Siraky György neje Sirakon fekvő telkét el- 
cseréli Buday Mátyással. 

1610 ban Siraky János és Pál Telegdy Györgynek Tapol- 
csányi Pál elleni elienraondáai ügyében, mint meg nem jelentek, elma- 
rasztaltattak. 

1625-ben Siraky Pál Siraky Bernátnak zálogrészét Gár- 
donyban Palásthy Lászlótól visszaváltá. 

1648-ban Siraky Andrásnak a táblán látható gyermekei osz- 
tosztak s ) 1663-ban Siraky Judit Szegesdy Mártonné, másik Si- 



') Az eredeti okmány szerint 

*) Hont megye! levéltárból, nagy részint a következőkkel együtt. 

5 ) Hiteles okirat. 



222 



SÍRAKY. 



raky Judit Buday Mátyásné , Siraky Mari* Üéczy Petemé má* 
sokkal együtt elleni mondtak F Cseri helységben Balogh Gáspár beik- 
tatásának. % ) 

1727-ben Siraky Páll és Albertet, & Erzsébetet Su- 
bics GyÖrgynét, Siraky Judit fiát Buday Pált Belosovics Boldizsár Cse- 
ri helységben* részbirtok végett megidézteti *) 

A családfa Jánostól kezdve, ki 1500 ben élt, következő: 



János 
1691. 

( Csery Anna) 

-■■ " ^ - * ■ ' 'i 
András 

■ ■■i i p n n i S\,^mm*m» fi ■■■ 

-1 



tláno» 



idősb András 



Pál János Ilona 

1610. 1666. osztoz. 1648. (1, Fegyver* 

(Gyttrky Judit; (Tihanyi Erase neky Mihály 
1667. % Gyürky 

Miklós) 






András 

Pál 

idősb 

1748 ■" 



Albert 
1748. 



Ferencz Erzse 



Boldizsár, 
r 



Gábor. 



Ferencz Gáspár 

1756. Szent-Iványon 
Nógrádban 
1743. 



György 
1648 



Judit 
1648. 



Pál. 

. A., , 



JÓzief. 



László Péter. 

Sz. lyányon 

■ II ■ III ■ ' lü Aw ■ . ■ || l IMI III ■■■ ■^ 



Gáspár 
Bákésbe r 
Orosházára 



Márton 

A. ni 



Menyhért 

Gömörben 
Ro'czén 186a. 



£ családfa nem teljes ; róla több, máig is élő ágazat hiányalik* FŐ 
lakhelye a családnak és ősi fészke a Hont megyei S i r a k helység és 
több mint egy század óta Nógrád megyei Szent-Iványi curialis hely- 
ségben is többen mint közbirtokosok laknak* 

A táblázatról hiányzanak a többi közt Judit Buday Mátyásné 
1680 táján, Kata Laczkó Pálné 1727-ben; Borbála előbb Polyák 



') Sz.-benedeki Convent Capsa B. fasc. 2. nro 14. 
*) Ugyan ott fasc. 76. nro. 25. 



8IRÍEI. — STR8ICH. 223 

Mártonné, utóbb 1740 tájban Percze Pálné; Judit (tán II. András- 
nak 1648-ban élt leánya) Szegesdy Mártonné. 

F erén ez és Albert 1725-ben már Szenti ványon birtoko- 
sok, János 1791 -ben Nógrád megyei esküdt volt. 

Siraky Boldizsár, kinek nejétői Haraszthy Annától H. Já. 
nos leányától leánya volt Siraky Ilona Keszy Mátyásné. 

E század első negyedében 1822. söt ezen tál is élők Siraky F e- 
rencz, Antal, József stb. 

A táblázaton álló László (Pálnak fia) 1813. jan. 15-én, mint 
szintén Szent-lványon lakó kapott Nógrád megyétől nemesi bizonyít- 
ványt. *) Egyik fia G á s p á r Szent Iványról Békés megyébe Oroshá- 
zára költözött ; másik 'fiának M á r t o n n a k fia Menyhért Gömör 
megyei RŐcze helységben lakott, és Nógrád megyétől 1830-ban vett 
ki nemességéről bizonyitványt. 

Az ujabbi időkben 1840. körül Pál tiszteletbeli esküdt, utóbb 
hites ügyvéd volt. Meghalt fiatal korában. 

B e n j a m i n előbb báró Balassánál gazdatiszt, majd Szerencsy 
István személynöknél tisztartó, végre megyei aladószedő. Meghalt 
1840. táján; egy leánya maradt 

A család ezímere a paízs kék udvarában zöld téren hátulsó lá- 
bain ágaskodó oroszlán, első jobb lábával kiront kardot tartva. A paizs 
fölötti sisak koronáján kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék 
jobbról aranykék, balról ezüstvőrös. 

Siráki család. (Zutori) Erdélyi kihalt család. Síraki Pál 1603- 
ban több nemes társával Básta üldözése elől menekült Karansebesre. *) 

Siroki néven az ujabb időben is élt Siroki Tamás, 1794- ben 
Zalathnán olvesztó mester. De ez más család ivadéka lehetett. 

Sircltich család. (Kis-Zsirai) Lengyel országból ScyrjKO hely* 
ségből származtatják *) Trencsin megyében ősi birtokuk Szkala-Ujfalu. 

A XVII. században élt törzse Sirchich István, ki Tökölyi 
Évát vévén nőül, ezzeFa következő családfát § ) alkotta i 



') Nógrád megyei jegyzőkönyv 6187. sz. a. 

*) Ugyan ott 1830. eVi 731. sz. a, 

*) Wolpfc, Bettién Histor. VI. p. 

4 ) Lehoczky Scemoiat. II. Katona HSst critíc. V* 

*) Bossányí fdle per 184. lap. Wagner Ma«. tom. LXX. pag. 181. 



224 



SIRSICH. 



1 tői II. Gáspár 
osztoz. 1730. 



I. István 

(Tököly Éva) 



Éva 



I. Gáspár 1681. 
Trencsíni alispán 
(1. Okolicsányi Magdolna 
2. Ainbró Mária) 



2-tól Ií. István I. János 
(Kudnay osztoz. 1730. 1730—43. 
Ferencz) (Apponyi Kata) Beczkón. 



Anna. 



III. Gáspár 
1768. 1808. 
Beczkén 



Róza 

(Simonyi 

Simon) 



G áspár 
1837. 



Kázmér 
18.J7. 



Márton 
1837. 



II. János Anna Magdolna 

Mclcsiczen (Nedeczky (Orbán János) 
1768. Ferencz) 



Magdolna 

(Prilec«ky 

Józsefre) 






III. János György István 
1803—37. 1803-37. 1803-37. 



Kálmán 
1837. 



Simon 
1803. 1812. 



L_ 



Bálint 
1837. 



1. 



László 
1837. 



János 

1803. 



Ferdinánd 
1837. 



Sándor 
1837. 



Tádé 
1803. 



Sándor 
1837 



Józsei 
1837. 



A Sirchich családból I. Gáspár 1681-ben Trencsin vármegye 
alispánja volt. Ennek lehettek nővérei a táblán nem'álló Judit, Szent- 
Iványi Farkasné, és Kata Bogády Andrásné. 

I. Gáspárnak gyermekei, mint a táblán megnevezvék, 1730. juu. 
3-án osztoztak meg. 

A Trencsin megyei nemesi összeírások szerint *) 1736-ban 
Gáspár (a II ik) és testvérei laktak Szkala- Újfaluban. 

1748-ban István és János a közép, — Gáspár az alsó- 
járásban. 

1768-ban István és fia Gáspár Beczkón, Melcsiczen pedig 
idöVo Gáspár a Il-ik, és fia János. 



'•) Ssont&gh Dán. közi. 



SIEEIL — SIBM1ENSIS. 226 

1803-ban Beczkón találjuk G á s p á r t és Jánosnak Örököseit u. 
m. Jánost ; Györgyöt és Istvánt ; — Melcsiczen Jánost (a li- 
kat) és fiait Simont, Jánost és Tádét Valamint Simonnak is 
már ekkor négy fiát : Bálintot, Ferdinándot, Sándort és 
Józsefet 

1837-ben Beczkón lakott Gáspár, azután János, György 
és István testvérek mint Jánosnak utódai ; nem különben Kázmér 
ég ennek fiai M -ártón és Kálmán; — Melcsiczen éltek ez időben 
Simon, és három fia Ferdinánd, Sándor és József, vala- 
mint László és Sándor Bálintnak fiai. 

II. István 1755-ben a Majthényiaktól szerzé a Vratistyai bir- 
tokot 

II. Jánosnak fia Simon 1812-ben a Luáo viceára 200 ftot adott .*) 

Sirer család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes családai 
sorában áll. 2 ) 

Sirniiensis család. (Karomi é,s Szulói) Első ismeretes törzse 
Bornemisza(-Abstemius) Sebestyén, ki Szeremből eredt, 3 ) és 
ki Bécs ostromában mint János király híve a török naszádosoknál fo- 
nok (trierarchus volt) volt, az ostrom után I. Ferdinánd királyhoz ál- 
lott. 1546-ban a smalkaldi hadban 50 lovas élén vett részt. Utóbb pe- 
dig 1549-ben a pozsonyi kamara tanácsosa és titkára volt. 4 ) Eredete 
helyéről a Szeremségről (Sirmium) kapta Syrmiensis nevét is. A 
mi egyéb iránt Bosznából és pedig István alkirálytóli állítólagos szár- 
mazását illeti, annak okadatolhaiását nem ismerjük. Testvéréül emlí- 
tik Istvánt és Lőrinczet, kik magnóikul elhaltak. Elő -nevét — 
mint írják — a szerémségi Karom-ról vette volna. Bizonyos az, hogy 
I. Ferdinánd királytól 1554-ben nyerte Trencsin megyében a szulyói 
és hradnai birtokot és rohácsi magas várkastélyt, a luki és marcseki 
jószágot Nejétől Tökés-Ujfalusi Miklós leányától Jusztinától 5 ) két fia 
korán elhalván, eleve három leányát Annát Ordódy Kristófhét, K a- 

') 1812. évi 2. törv. ez. 

*) Szirmay C. Zemplin. not. top, 117. 

s ) Istvánffy História libre XVI .az 1685. évi kiadásban 180. lapon : Sebas- 
ti\mu8 Absiemius e Sir mi o uriundn*, qui tempore obsessae a Solymanno Kien- 
nensis urbi» etc. Bél M. Notitia nova Hung. II. p. 27. S e b a s t i a n u s A b • 
stemiuseSirmio oriundus etc. c) alatti jegyzetben : Est hic genlis Siulyotsz- 
kyorum xit>e Sirmiensium de Szulyó, páter: postea Camerae Hungáriáé PotoniensiM 
Confikarius et Secretarius- 

4 ) Bei, Notitia nova Hung. I. p. 455. 

5 ) Lehoczky szerint Stemmat II. B83. Zsuzsanna volt. 

MAGYAKOttSZÁö CSABÁDAT X. KÖT. 15 



220 glKMIESSIS. 

talint Akay Páinét, és Ilonát turócz sz. péteri Dávid Jánosnét a 
pozsonyi káptalan előtt tett végrendeletében adományos jószágaiban 
királyi megegyezés mellett fiusitotta, (Lásd e munka VIII. köt 25/. 
lap.) Később azonban Theodor vagy Theodosius nevű' pos- 
tbunius fia születvén, a roháesi fellegvár tartozékaival ennek jutott. 

Ezen I. T h e o d o z i u s közpályára lépvén, Trencsin vármegye- 
nél kezdé hivataloskodását, és azon vármegyének 1593. évben alis- 
pánja volt. Innen utóbb a királyi táblához ülnökké neveztetett ki, az 
volt 1616. évben *) TJtóbb 1624-ben azalnádori méltóságra emelteit ki, 
a mint ezt gróf Thurzó Szaniszló nádor a bozzá írott, azon évi július 
29-én Semptén kelt bizalmas és öt különösen kitüntető levelében tud- 
tára adja, azonban e megtiszteltetést megköszönvén, élemedett, hajlott 
fe&ra miatt el nem fogadá. 

Nevezett Theodosius ki (1616.) karomi és szulyói Sirmiensis-nek 
neveztetett, nőül vette sz.-miklósi Pongrácz Zsuzsannát, ettől hét gyer- 
meket nemzett, u m. I. Miklóst. I. Zsigmondot, H. Sebes- 
tyént, I. Andrást, I. Órás párt, Borbálát és Juditot. Ezek 
közül csak 

L A n d r á s, ki í rencsín vármegyének alispánja volt, terjeszté 
a Sirmiensis családot. Ugyan is nÖíll vévén Marsovszky Esztert, ki 
utóbb Kubínyi Ferencz neje lett, ettől három gyermeke maradt, úgy- 
joint L István, ki 1681-ben Trencsin vármegye országgyűlése kö- 
vete, és kitöí alább leszen említés, II. -Zsigmond és II. Theodo- 
sius. 

E három fiúnál három ágra szakadt a család. Némely ág, — úgy 
látszik, — főleg Istyán és Zsigmond ága a Syrmiensis nevet, 
Theodosiusé pedig a Szulyovszky nevét viseíé és viseli mind e napig 

A származási kimutatás következő : 



') Lehoezky Stemraat I. 177. 



SIEMIENSIS. 



227 



I. t á b 1 á. 

Sebestyén 

1549. 1561. 

(Tőkés Újfalu sey 

Jusztina) 



Ain:t 
(Ordódy 
Kristóf) 



Ilona 
(Dávid 

János) 



Kata 
(Akay 

Pál) 



I. Thcdosius 
1598. treucsiní aiiap. 
1616. kir. táb. üln. 
(Pongrácz Zsuzsa) 



Ssirmienais de karom e t S &u I ly ov. 



I. Miklós. I. Zsigmond. II. Sebestyén. í. András I. Gáspár. Bora Judit. 

Tn n csini 
alispán. 
(Marsovazky 

Eszter) 



I. István 
özulyovszky 
(Bogády Krisztina) 



II. Zsigmond 
Szulyovszky 
(1. Bossányi 

Kata. 
2. Bossányi 

Mária) 



Folyt. II. iállán. 



II. Theodosius 

Szulyovszkj/ 

trencsiui szbiró 

1661. 

(1. turáni Guzics N. 

2. Mevlnyánszky N. 

^olyt. IV lábián. 



Imre 

t 



Pál 
(Prónay Magdolna) 



Klára 
(dubraviczai 
Asgüthy 
László) 



Ádám 1730. Erzsébet István Mária Imre 

(Bossányi (Véglessy (Rajosán yi (Korodinyi (Leboczky 
Klára) István) Anna M.) András) Borbála) 



J 



László 
kapitány 



Sebestye'n 

elesett 

Prágánál 

1756. 



Antal. 



János 
fWittmann 
Anna M.) 
i * . 

Janka 
(Bachó 

János) 



József 
(Raksá- 
nyi Anna) 



Anna. 



Zsuzsa. 



Imre 
(Basilide* 
Bora) 



Anna 
(Wladár N.) 



István Antal Krisztina Erzsébet 
f ^Zorkovszky (Újhelyi | 

Erzse) Kristóf) 



István, Sándor. Imre. 






Simon Pál Lajos Térés Antal. Anna. Zsuzsa. Kóza. László. 
f f > + (Sándor 

Pál) 



N 

er 
a 



3fl 8 5*2. 

f> o £ B 



15" 



228 



8IÜMIEN8IS. 



II. tábla. 



II. Zsigmond, ki az I. talián. 
(1. Bossányi Kata 
2. Bossányi Már,a) 



1-töl Kva 
(Benyóvszky 
György) 



Gáspár 
1719. 

iK. falvi 
Roth 

Mária) 



2-tól Zsuzsi 
1. Mauocaátyi 
Miklós 
2. Apponyi Imre) 



Anna 

(Baross 
Ádám) 



Gáspár 

ss. 1685. 

f 1769. 

(Segner 

Klára f 1749. 



Péter Ferencz Éva 

(Okolicsányi t 1751. f 1755. 

Zsófia) (dobB.Szontagh (Görgey 
Juliana f 1750.) Miklós) 



Mária 

(Benyóvszky 

Pál) 



JIL Zsigmond 
(Akay 
Zsófia) 



Folyt. III. lábián. 



Ferencz Júlia 

(Zittkovszky (Hodossy 
Júlia) j- 1791. Sándor) 

Francziska 
sí. 1769. f 



Mária 

(Géczy 

Elek) 



Eva 

t 



Theodoz 

t 1760. 



Eva 
Lehoczky 

Mihály) 



Gáspár 
(Szentiványi 
Anna) 



Lassló Éva Júlia. Anna M. Simon 

(Gyarmathy (Újhelyi 
Anna M.) Kristóf) 



Dénes- F«r. 

sz. 1788. 

t 



József 

88. 1712. 

1 1768. 

(Jóny Kari- 

tas) 



Károly 
(Szontagh 
Éva)" 



Janka 
Dóra. 



Klaru. János. 



József, 
f 1760. 



Anna M. 
f 1751. 



Klára 
(Gombos 
Mihály) 



András 

(róthenfelsi 

Róth Eleonóra) 



Sándor 
ez. 1744. 
(Ürményl 

Anna) 



Gáspár Károly 

sz. 1746. ez. 1748. 

(Révav (OhmeliuB 

Anna) Komlóssy Kata) 

_i 



TheodoBius 
sz. 1766. 



Lajos. Károly. Pál. Janka. Karolina. Anna= Toréi. 



S1RMIENSIS. 



229 



ni. t k b 1 a. 

III. Zsigmond, ki a //. táblán, 

(Akay Zsófia) 



Aadrás István ímre Kata Mária 



Zsófia 



IV. Zsigmond 

(Hellenbach (Csetneky (l.Bogády N. (Masz- (Zay (Marsovszky (Gvárfáa 
Teréz) ^5^*) 2. Koszto- tiezky Férd.) Gási^árj Istvánt 

*"" Janka "^ ""józseT lányi N J - í uU * 
(Simonyi Gáspár) (Búzás 



Zsuzsi) 

_JL_ 



2. Baesáayi 
A. Mária) 



András 



Ferencz. 



József. Zsigáid. N.N N. 



\ r* 



N. 



László, 
t 



Lajos 
(Petyko N.) 



Jáuos 



Zsigmond 
(Zorkdcssy N.) 



György 
f 



IV. t á b 1 a. 

II. Theodosius, ki az L táblán, 
1661. trenesíni 
szolgabíró 
(1. turáni Guzíce N. 
V Mednyánszky K.) 



Eszter János 

Szmrecsányi (Pongrácz 
János) Zsuzsa) 



György 

(Moszticzky N.) 



Mátyás N. N, 

(Ghillán vi Szidónia) (Gubernáth) (Clementisz) 

Sándor András Janka 

Némethy (Rajcsányi (Illés , 

N.) f An na) Fer.) Sándor Anna 

rT~' (Stansith (Hodossy 



István László 
(Onoazta (1. Szmrecsányi 
Mária) Mária; 

2. Ujfaiussiy 



Lajos. 



Horváth 
Zsófia 



Pál) 



Miklós 

(lázi Farkas 

Klára) 



László 

f 1765. az 

országgyül. 

Pozsonyban 

(Szirmay Bora) 



Zsuzsa 

(Fejérváry 
Ádám) 



László 
Horváth NJ 

Anna 
(Boronkayné 



Zsófia. 



Sándor 
(Potornyay) 



Menyhért. 



András József. Teréz Bora. Róza. 

(Szirmay Anna) (Szirmay) 



OZÖ SIRMIEN8I9. 

1. A n d í á s n a k , ki 1 618-ban Trencsin vármegye alispánja 
v0 ]t i) — három fia maradt, mint a táblázaton láthatjuk; István, II. 
Zsigmond ésll. Theodosius. 

I. István, kinek ága az I. táblán látható, igaz néven Sirmien- 
sic, már Szulyóvszkynak is neveztetett. Neje Bogády Krisztina 
volt. Utódai közül megemlítendő Ádámnak fia László, ki ka- 
pitány volt Pálffy Leopold ezredében, ennek testvére Sebestyén, 
mint zászlótartó a Vetéssy ezredben, Prágának golyó által esettel 
1756-ban. Unoka- test. verőknek Antalnak (István fiának) nejétől Zor- 
kóvszky Erzsébettel tizennégy gyermeke közöl öt maradt meg. 

Ugyan- e vonalon Pálnak Prónay Magdolnától fia I m r e ágán 
az ivadék egy nemzedékkel tovább terjedt. • 

Szulyovszky II. Zsigmond nak (ki a Bossányi nemzetségből 
kétszer nősült,) ága a II és III táblán látható. Első nejétől egyetlen 
fia I. Gáspár maradt: a ) a. ki 1719 ben halt meg, ennek feleségétől 
Király falvi Roth Jánosnak leányától Máriától két leánya, négy fia, em- 
berkort ért. A íiúk közül : 

II. Gáspár szül. 1685-ben, meghalt 1769-ben. Hites- társától 
Segner Klárától négy gyermeke maradt : József, ki 1712-ben szüle* 
tett és 1768-ban meghalt. Felségétől Jóny Karitasztól a ) született 
gyermekeiben kihalt. Károly, kinek neje Pzontagh Éva Dobsináról, 
ennek többi közt Gáspár fiától való unókájA K ár oly, valószinüleg 
azon Sirmiensis Károly, ki 1610-ben Kasáán a bankjegy- hivatal 
pénztárnoka volt — Andrásnak rothenfelsi Roth* Eleonórától hót gyér* 
mek e* a táblázaton látható. 

Péter Okoliesányi Zsófiát, Ökolícsáuyi Gáspár leányát vette 
nőül, utódai a táblán láthatók, ezek vég nemzedéke között áll Dénes- 
Feren.cz (szül. 1788.) ; meghalt magnóikul. 

Ferencz (szintén I. Gáspárnak fia) Dobsináról nősült, felesé- 
gül vévén Szontagh Júliát, ki meghalt 1750-ben, férje pedig 1751-ben. 
Több gyermeke közül Ferencz nemzett egy leányt Francziskát, 
ki 1769-ben született, de ágát sírba vitte. 

III. Zsigmond (I. Gáspár fia) máig éíö ágazatot terjesztett, 
mint a III. táblán láthatjuk. Hites-társától Ákay Zsófiától három leárrya, 

') Lehoczky Stemmat T. 213. 

*) Geneal. authent I. ezerint III. Zsigmond is II. Zsígmondaaír fia, ét 
Gáspár testvére lett volna, de más táblázat szerint eme Gáspárnak volt fia, mint 
mi táblánkon is áll. 

a ) Ennek anvja Szontagh Dorottya volt 



SIRMIENSIS, 23 i 

négy fia maradi ; a fiúk közül András és Imre ága él mostanáig. 
Valószínűleg az ágon András í'gából eredt Sulyovsaky Ferdinánd 
1861-ben Hont megyei várnagy. 

A Sirmiensis vagy is Szulyovszky család harmadik vonatát IL 
Th e o dó z ága képezi a IV. táblán. 

IL Ttieodoz 1661-ben Trencsin vármegye szolgabirája volt 
Két rendbeli házasságából egyik fia G-yörgy, nejétől Moszticzky 
leánytól csak két leányt hagyván maga után, ennek kihalási czimén a 
leányági rokonok ördódy Gáspár kir. kamarai tanácsos és Akay 
Györgynek unokája szulói és hradnai birtokára 1649-ben II. Ferdi- 
nánd királytól Regensburgban kelt aHomány levelet szereztek. A Sir- 
miensis család ezen adománynak, mint jogaira nézve séreimesaek el* 
lene mondott és eképen az örökösödési per egész 1668-ig tartott a pá- 
réin család között, mig végre az utódok a nevezett évben annak a tu- 
róczi konvent előtt atyafiságos egyezéssel véget vetettek és reá 1669- 
bea I. Leopold királytél beleegyezést nyertek, melynek erejénél fogva 
ama birtokokban a három család közti jogközösség megalap itatván, 
mai napig fenn áll. 

Nevezett II. Theodóznak másik fia János, kinek fia M á t y á » 
nőül vette Ghillányi Ádámnak Virág Máriától született leányát Szidó- 
niát, ettől született gyermekei és unokája a táblán látható. 

Istvánnak ága kihalt. 

László (IL Theodóz fia) a Zemplin megyei ágat terjeszté. Egyik 
fia László Zemplin vármegyének az 1785. évi crszágyülésen 
követe *), ott halt meg. Ennek Szirmay Borbalátói egyik fia Meuy* 
Kéri szintén Zemplin megyei követ az 1790, és 1792. évi országgyü- 
gyűlésen, *) a Martinovicsféle összeesküvésbe keveredve Budán Ka- 
zinczyval volt fogva. Gyermekei közül Józsefet 1831-ben a cho- 
lera időben Zemplin megyében agyonlőtték. Testvére, valamint olda- 
lági rokonai a táblázaton láthatók. 

Zemplin megyében Menyhért bírta Mernyiksfc, átalábsn ott 
e család birtokos Bodzás, Reménye, Náthafalu, Komonna-Ölyka, Morva, 
Kladzány helységekben ós pusztákban. s ) 

A család protestáns vallású, és tagjai az evangelica vallás busgc 
védői voltak* A szulói ágc? f . templom egyike a protestáns legrégibr 
egyházaknak. Itt nyugszai? »k II. Theodozius tetemei is íelirésos w 

*) Szinciy C, 2íeaip1m. no* - , hist. 321. 

') Ugy^n ott 324. 

*) Ugy&r; ott aoL topogr. 314—391. 



232 



SÍRÓ. — SIROKAI. 



emlék alatt, mely a család által az ujabb időben felépített templomba 
helyeztetett : ott függnek e család tagjainak mint az egyház buzgó fentar- 
tóinak képeik is, és ezek sorában Szontagh Gáspárnak és két leányá- 
nak Évának és Juliannának Sirmiensis Károly és Ferenez nejeik- 
nek is — mint lelkes egyházgyámolitó nőknek képeik. Jelenleg 
azonban alig számit már ez egyház hivei s védői közé a volt földes úri 
családból. 

A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren emelkedő 
három kúpos magas, barna szikla, a középső előtt három piros rózsa 
virít, és a középső szikla fölött arany nap (tizenhat sugárral) ragyog ; 
az udvar bal oldalán a felső szegletben arany csillag félig látszik. A 
paizs fölötti sisak koronáján szintén hasonló arany nap ragyog. Foss&la- 
«lék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. *) 

Síró családi. Ugocsa megyei nemes család. E század elején Siró 
József birtokos Csedreg és FertÖ- Almás helységben. 2 ) 

Sirokai család. (Sirokai f) Sáros vármegye kihalt ösrégic'saláda, 

mely az Aba nemből (genus) Petencsi Péter gróftól vagy Ispántól, 

Szaláncz vár urától a kihalt gagyi Báthory, F r i c h y és még élő Ber- 

thóty és Hedry családdal stb. együtt ered. (Lásd ezeket). 

A családfa következő : 

Péter 
Comes dietus Petne»cz 



C.Péter 
1330. 



Löriírcz 

II. Lőricz 

Lásd Vitéz cs. 



Miklós 

1330. 

gagyi Bátkori 

c#. törne 



György 

de Siroka 

1330. 

i * 1 

Pál 
1393. 



László 

de Siroka 

1330. 






János 
1330. 
a Frichy cs. 
törzse 



III. Péter 

1330. 
Hedry cs. 
törzse 



Mihály 

1330. 

Bertlióíy 

cs. törzse 



Péter 
dietus Thomos 

•1393, 
i *- 

András 

1454. 



András. 



Péter. 

JL 



András. 



László 
püspök, 
t 1487. 



János. 



Jakab 
t 



') Burgstaller Gollect. Insignium. — Ennélfogva értetlen Lehoczky czí- 
mer leirata és idézete, mert a Kovaehich Formuláé solennes Styli p. 549. 
ettől egészen elütő' czimert rajzol. . 

2 ) Szirinay C. Ugocsa p. 173. 175. 

s ) Wagner Msa. Gren. tab. I 



siskovics. 233 

1330-ban a törzsnek fia II. Péter; ki Szalánczról irta nevét, 
úgy fiai Miklós, György, László, Mihály, testvéreik J á - 
n o s és Péter neveikben is, továbbá Lórincznekfia Comes L á s z- 
1 ó , ugyan e Lászlónak fia Demeter és Andrásnak fia Lu- 
kács, mindnyájan Szálánczyak, Vilmos (Vilermus) mesterrel, Sze- 
peg és Sáros főispánjával ősi Szalánezi várukat és a hozzá tartózó Sza- 
láncz, Romántelke, Olasz-ispántelke és Ocsvár helységeket, és Ruthke 
pusztát Abauj vármegyében elcseréltek az egri káptalan előtt Sáros 
megyei Bertóth,Hedrics falva, Feri eh, (Frics) és Siroka 
helységekért I. Károly király beleegyezése mellett, *) és e helységi 
birtokukról vévén neveiket, mint e táblázat mutatja, a testvérek meg 
annyi külön családok alapitói lettek. 

Sirokai Györgynek fia Pál, egyik fiával Péterrel együtt* 
ki „Tornyosának is neveztetett, bizonyos pártoskodás miatt száműzés- 
sel büntettetett, azonban 1393-ban Zsigmond király őket Vitéz János 
atyjokfia kérelme folytán ismét kegyelmébe fogadá és elkobzott ja- 
vaikat vissza adata. 2 ) 

László fiának Péternek fia László neápoli püspök és az egri 
püspöknek suffraganeusa volt, meghalt 1487. január 24-én mint a sy- 
rokí egyházban vörös márványban vésett síriratából kitűnik . 3 ) 

A Sirokay család a XV. szászad folytán kifogyott. 

Siskovics család. (Almási és Gödrei, báró és nemes) Baranya 
vármegyei birtokos nemes családa. 

Siskovics néven találjuk 1760-ban ontopai Siskovics Antalt, 
a tiszántúli kertiletí tábla ülnökét és debreczeni kerületi fötartományi- 
biztost. Kinek — úgy látszik — leánya volt Siskovics Anna, az 
1798-ban meghalt Vay József tiszántúli kerületi ülnök özvegye. 

Ugyan ez időben élt Siskovics József, (szül Szegeden 1719.) 
ki a katonai pályán a legmagasabb fokig, hadszertármester-ig (Feld- 
zeugmeister) emelkedett, 1760-ban ft ) bárósággal adományoztatott, és 
1762-től a 37. számú magyar gyalog-ezred tulajdonosa volt 1765-ben 
gróffá lett. Meghalt 1783. február. 4-én Prágában. 



') Wagner Dipl. Sáros. p. 381. Már atyjok 11. P é t e r is 1344. évi okle- 
vélben Sirokai Péter-nek íratott. Fejér Cod. dipl. tom. IX. vol. I. p. 244. 

•) Wagner, Dipl. Sáros p. 349. 

') Pray, Hierarchia 1. p. 213. Neve „de S y r o k a a van írva, de azt nem 
említi Pray, vájjon a síremlék a Heves megyei Sírok , vagy a Sáros megyei 
Siroka helységben volt-c ? mert az előbbi esetben tán más, Sírokról neve- 
zett család, tagja lett volna. 

4 ) Lehoczky Stemmat. 1. 170. hol C. alatt tán grófságra emeltetését kí- 
vánta jelölni. 



234 SIS8AT. 

Ennek bárói czímere következő : a négy felé osztott paiza 
1. és 3. kék udvarában zöld téren fehér, magas csonka vartorony áll, 
tetején arany kereszt ragyog, alul kapujának fele nyitva áll , és ott 
vörös meztt kar könyökben meghajolva, kivont kardot tart; a 2-ik 
udvart vízirányosan fürész vágat osztja kétfelé, az alsó kisebb rcsz fe- 
hér, mely mögül a felső vörös udvarrészbe arany oroszlán emelkedik 
ki, első jobb lábával kivont kardot tartva; a 4-ik ezüst udvarban há- 
rom piros rózsa fej látható háromszeg alakba helyezve , kettő fölül, 
egyik alul. A paizsot bárói korana fedi, azon két koronás sisak áll, a 
jobb oldalin két kiterjesztett fekete sasszárny lebeg; a baloldaliból 
pánczélos, sisakos vitéz nyúlik ki r jobb kezével kivont pallóst tartva. 
Foszládék jobbról ezüstkék, balról aranykék. l ) 

Baranya megyében aSiskovics család adomány mellett birja 
Gödre mező-várost egészen , és Almás nak két tirennyolczad ré- 
szét, 2 ) és ezekről irja elönevét is. 

Gödri és almási Siskovics József bölcsészeti tudor, Bács me- 
gyénél mint aljegyző kezdett hivatalos pályát és végre főjegyző lett. 
Utóbb 1839-ben Zemplin vármegye főispáni helyettese, 1841«ben pe- 
dig Verőege vármegye főispánja és udvari tanácsos, 1 849-ig. 

SÍS8AÍ család, Sissai Mihály 1 744-ben M. Terézia király- 
asezonytól czímere* nemes levelet kapott, miután előbbi ezímeres le- 
vele elégett 3 ) 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren álló katona, fekete 
csizmában, vörös magyar nadrágban, sárga zekében, mely fölött pán- 
ezél van ; fején prémes, vörös kalpag kócsagtollat, fekete hüvelyű és 
kötőjü kard lóg, balfelé fordult testtel, de fejével jobbra tekintve, ki- 
nyújtott jobbjával három fehér nyilat, baljában arany btizo^ánjt tartva. 
A paizs fölötti sisak koronájából az előbbihez egészen hasonló vitéz 
emelkedik ki. Foszládék jobbról aranykék, balról ezüstvöröa. 4 ) 

A műit század végén Sissay János nejétől Bellesics Teréziá- 
tól nemzé Sissay Dávidot, ki 1816-ban anyai nagyanyja Maracokó 
Terézia után örökbevallást erötleniíö pert indított Tata invárostwa 
Maracskó János udvartelke végett gróf Eszterházy Miklós ellen. ' , 



') Ad ami Scuta gént. tomo XL 

V Fényes, G-eographiai szótár l. 21. IL 64. 

•) Collect. herald, nro. 127. 

*) Adtmi Scuta gentil. tomo XI, 

*) Fényei?, Komárom várm. 173. 



SIS8AK. — SI8VAT. 236 

Sissay Károly 1787-ben a József császári rendszer alatt Ko- 
márom és Esztergám megye alispánja volt. Úgy látszik testvére J á - 
nos nak, és fiai tán a nemesség szerző Mihálynak. 

Sissak család. Sissak Imre 1800-ban I. Ferencz király ál- 
tal emeltetett nemességre következő czimerrel : 

A paizs arany udvara balról jobbra vont vörös szelemen által, 
melyben arany markolatú meztelen kard fekszik , két részre oszlik, 
a jobb oldali osztályban egy fejű fekete sas kiterjesztett szárnyakkal 
látható ; a baloldali osztályban hét zöld levél látszik. A paizs fölötti si- 
sak koronájából vörös ruhás, arany öves, vas sisakos vitéz emelkedik 
ki, kinyújtott jobb kezében kivont kardot tartva. Foszladék jobbról 
aranykék, balról eztistvörös. ] ) 

Sissány! család. Örökösei birják Török Becsét Torontál vár- 
megyében. 

Sissáry család. (Sissári) Zemplin vármegyei birtokos nemes 
család, mely nevét azon megyei S is sár pusztáról vette, és melyből 
Sissáry János 1750 ben Kak heJységbeli birtokát Cseh ország- 
beli jövevényekkel telepité meg. 2 ) 

A család ezen kívül birtokos és lakos Bereg és Bihar megyék- 
ben is. Bihar megyében Sissáry Lajos és neje Nadányi Borbála bir- 
tokos Fekete-Győrösön, Sissáry Gyula, neje Nadányi Teréz, Sissáry 
Janka Nadányi Ferenczné szintén Fekete-Győrösön. 

L a j o s Bihar megyének hosszúidéig (mintegy 1837-töl 1849-ig) 
alszolgabirája volt. 

Sisskó család. (Felső-Őri) Vas vármegyei Felső-Őr helység- 
bei i adomány os családok egyike. Lásd Zámbó család, 

Sisvay család. Vajai Vay J ó z s e f, ki Heves megyénél mint 
főszolgabíró szolgált, utóbb 13ebreezenben a kerületi tábla ülnöke volt. 
Meghalt 1798-ban april 15-én, Özvegyen hagyván nejét Siskovics An- 
nát, kitől soha sem fiú, sem leány magzata nem vala, ennél fogva bizo- 
nyos M a y 3 e r nevű cseh országi születésű hadi biztosnak kilencz 
gyermeke közül egyet, kit kcresztségre is emelt, magához vett nevel- 
tetésbe, róla atyailag gondoskodott és feleségének Sis, s a maga ne- 
véről Vay, a gyermeket S i s v a y-nak nevezteté ; így lőn ez egy új csa- 
lád törzse, kiről a gondos nevelő atya végrendeletileg is megemléke- 
zett a ) Nemességéről mit sem tudunk. 

') Adami, Scuía gentil. torAio XI. 

*) Szirmay C. Zemplin not top. 226. 227. 

') B. Vay Lásiló, Német fcívseg. 251. lap 



23fi 



SITERY. — SITKKV. 



Sitéry család. Békés megyében F. Gyarmaton székel 1634-ben. 

Sitkcy család. (Kis- és Nagy-Sitkei f) Vas vármegye ősrégi 
nemes családa, mely a Niczky családdal egy közös törzsből a J á k 
nemzetségből (genus) eredt, mint e munka VIII. köt 144. lápján em- 
lítve van. 

A Ják generatióból 1290-ben élt Chepan de Sitke, kinek 
fia 1 8 1 v á n 1332-ban említetik. Ugyancsak 1290-ben élt Lórin ez 
de Sitke, kitol a családfa következőleg sarjadzott le : 

I. tábla. 



Kopasz Imre 
1324. 



Ló'rincz 

12H0. 
de Sitke. 



_Mihály__ 

Kata 
osztozik 1426. 



Leukus 
1324. 1346. 

László 
1382-92. 



L Gothárd 
osztozik 1426. 

I. János 
1464—68. 



Jakab II. Gotthárd Ottó István 

1468. 1468. 1514. 1468. 1512. 

(N. Kata özv. 1418.) 



Márta 
1511. 



I. Sebestyén 
1518. 1535. 
(E6seghváry Kata) 



Krisztina 

1548. 

(Zékely Demeter) 



Fercncz Jakab Gergely 
1553. 1553 1526—53. 
osztoz. osztoz. (Zámbó Bora 

özv. 1582) 



Edviga 1582. 



III. Gothárd György 

1553. 1553.-87. 

osztoz. (1. N.N. 

2. Marczaitó'y Kata 
1 özvegy 1619.) 



Orsolya Mózses. 
(Rajky Fer.) 
1632. 



Zsuzsa özv. 1666. 
(Kisfaludy 
Mihály) 



2H61 Pál 

1611—22. 
(Bvastics Erzse 
özv. 1626—30) 



Erzse 1605. 
(Jánossy László) 



') A Sitkey család levéltári elenchusa szerint. 



SITKÉT. 



287 



Mihály 

prépost 
1562. 



II. Kristóf 
1565. 
(Rajky Margit) 



II. tábla. 

Sitkey N. 



II. János 
1563. 

(Sibrik An&a) 



I. Kristóf 
1563. 



— » 



Gábor 
1565-82. 
(1. Csányi Orsolya 1582. 
2. Svorya Zsófia őz?. 1610) 



Tárnái 
1565—95. 



Gáspár Boldizsár Bálint 
1585.1610. 1628. 1585. 
(Hosszú- (Kreinp- 
tóthy chicz 

Zsuzsa) MagdJ 



Ádám 

1628. 
(Meetery 
Erzse ózv. 1648) 



Péter 
1610. 

Gábor 
1648. 



Gábor 

1664—48. 

i Hollósy Kata) 

ózv. 1664—84.) 



Miklós 
1643-62. 
(Darabos 

Erzse) 

ISkTóT' 

1657-77. 



Eva 1653. 
(Dömölky 
Ádám) 



Klára. Zsuzsi. Judit 
(Horváth 
Mihály 
1710!) 



György 

1665-72. 

(Bessenyei Klára) 

i *r 1 

N. leány. 



Eddig a nemzék-rend, mely bizonyosan nem teljes. 

A torzs Sitkey L ö r i n c z öcscse István a többi Jáak nem- 
zete ógbeliekkel 1291-ben a győri káptalan előtt ösi javaikra vonat- 
kozó szerződésre lépnek. *) Lőrincznek két fia maradt : Kopasznak 
nevezett Imre és L e u k u s, ki 1346-ban a végedi pusztára vásári ki- 
váltságot nyer. Ennek fia László 1382-ben kapja Erzsébet király- 
nétól Veszprém vármegyében Kis-Yinárt ; és valószínűleg ő azon Sit- 
key László is, ki 1419-ben a Gyalókay nemzetséggel 2 ) közösen 
Zsigmond királytól czímert kap. 8 ) Két fia maradt : Mihály és L 
Koesár d(vagy is Gothárd) ; amannak leánya Katalin 1426-ban 
osztozott meg nagy bátyával I. Gothárddal. Ennek 6a I. János élt 
1464 — 68-ban, és ot gyermeket namzett ; Jakabot, II. G o t h á r- 
dot, Ottót, Istvánt és Mártát Ezek közül csak II. Gothárd 



*) Fejcr, Cod. dipl. fomo VII. vol. 2. p. 237. 

2 ) Gyalóka helység Soprony megyében fekszik. 

? ) Fejér, Cod. dipl. tomo X. vol. 6. p. 177. 



238 SITKEY. 

nemzedékét iamerjuk, pedig vrlószintileg a többi testvérek ia hagy 
lak maradékot, és — úgy látszik — egyiköktől származik a II. táblán 
állóll. János és testvérei, kiket adatok hiányában az I. táblabe- 
1 lekkel összekapcsolni nem birunk. 

II. Gothárd a család egyik nevezetesebb tagja volt, a családi 
iratok szerint 1510-ben nejével Kata asszonynyal együtt a fejérvári 
keresztesek ispotályosai mint jótevöjeiket con fráterei k-nek fogad- 
ták. A Pápai és Somlyai várnak kapitánya lévén, midőn 1514-ben a 
Dózsfaféle fölkelés dülöngött, ezeknek a Dunántúli Sós Domonkos ve- 
zérlete alatt pusztitó csapatát Pápáról kivont Öt száz lovasával, a Fe- 
jérvári lakosokkal és Gosztoni János győri püspök katonáival megtá- 
madva, szétverte. *) Gyermeke kettő maradt, Sebestyén és Krisz- 
tina 1548 ban Zékely Demeterné; és úgy látszik fc : a kuruez lázadás 
leverése után nem sokára II. Gothárd meghalt, mert 1518-ban neje 
Kata asszony Özvegyül említetik, a midőn is fiával Sebestyénnel a ki- 
sebb rendű szentferenezes rendű szerzet is confraterei sorába iktatta 
őket. 

Sebestyén, kinek neje Esseghváry Kata volt, élt még 1535-ben, 
ellenben 1553 ban már öt fia Ferenoz, Jakab, Gergely, III. 
Gothárd és György osztozkodtak. Gergelyről még annyit tu- 
dunk, hogy 1582-ben már csak özvegye Zámbó Borbála és leánya 
E d v i g a éltek: A többiről ennyit sem mondhatunk, kivévén Györ- 
gyöt, (ifj.) ki 1587-ben, sőt 1592. és 1607-ben is az élők közt volt, 
első nejétől, kinek nevét nem ismerjük, voltak fia Pál; második ne- 
jétől Marczalthöy Katalintól, ki előbb Mestery Jánosné volt, 1619-ben 
már Özvegy; voltak leányai Ors o ly a 1632-ben Rajky Ferenczné, 
(1G32), Zsuzsanna (1622.) Kisfaludy Mihályné, 1666-ban annak 
már özvegye, és tán Mózsea is ettől született György, ki ifjabb- 
nak neveztetett, jeléül annak, hogy akkor a családból más, idősb 
György is élt, ugy látszik, 1610. táján halt meg; előnevét de Kis- 
Sitke irta. Fia a nevezet Pál 1610-ben a vasi káptalan előtt óvást tett 
. atyja végrendelete ellen, mely az ö mostoha anyjának Marczalthöi Ka- 
talinnak kedvező, neki pedig sérelmes volt. Pál élt még 1622-ben; 
azonban 1626 — 1630-ban már csak özvegye Svastics Erzsébet említe- 
tik, kitől egy leánya Erzsébet maradt, 1605-ben már Jánossy Lász- 
lóné, kinek leányai Zsuzsi, Judit és Orsolya az Olcsai . Baj- 
na, Somogyváry és Thibay családokba mentek nőül. 



») Istvánffy História 1685. évi kiad. 50. lap 



SITKÉT. 239 

A második ág, (a II. táblán áll) mely úgy látszik — a nagy sitkei 
ágat képezi és melyet adatok hiányában összekötetésbe hozni az előbbi- 
vel nem lehet, I. Ferdinánd király korában élt három testvérrel indul 
meg. Ezek legidösbbike Mihály törlei prépost testvérével II* János- 
sal és II. Kristóffal, és IlJánosnak fiaival 1562-ben ösi nemesi czime- 
rére újjítást nyert. Élt még 1565-ben is. I. Kristófról egyebet mit sem 
tudunk. 

II. János Sibrik Anna nejétől három fiat hagyott maga után ; 
II. Kristófot, Gábort és Tamást, kik 1567-ben osztoztak meg. 
II. Kristófnak özvegye Rajky Margit 1585-ben tett végrendele- 
tet fiai Gáspár, Boldizsár és Bálint részére. Ezek közül 
Boldizsár élt még 1628-ban. Neje Kremphics Magdolna volt, előbb 
Nagy N-nek özvegye. Gáspár 1607-ben Rudolf király tói protectionalis 
levelet nyert, ugyan ezen évben Hosszútóthy Jánosnak leányát Zsuzsan- 
nát jegyzé el magának, kit azonban 1629-ben már Szalay Péter ne- 
jéül olvasunk. 

Gábor 1665-ben testvéreivel együtt K. és N. Sitkére, Bajthra 
stb. uj királyi adományt vitt, első neje Caányi Orsolya volt 1582-ben ; 
, a második Svorya Zsófia, kit mini Réchey György özvegyét vett el, és 
ki 1610-ben már mint özvegye élt, utóbb harmadszor Péchy Gáborhoz 
ment férjhez. Gábornak két fiát ismerjük : Ádámot és Pétert, ki 
1595 -1610-ben élt, és nemzé G ábor t, az 1648-ban élőt. 

Ádám 1597— 1630-ban élt. 1630-ban nejével Mestery Eresé- 
vel Mesteriben kastélyok felét és mesteri Bekeny Zanath-féle birtok- 
részt elzálogosították. Kéje nevezett Mestery Erzsébet 1642 — 1651- 
ben Özvegyének iratik. Ettől gyermekei :Gábor, Miklós és Éva, 
ki Domolky Ádám neje lett 1653. előtt, és ősanyja a Ballá, Gál ét 
Tompa családoknak, és ez utóbbi által a felső bükki Nagyoknak. 

Miklósnak 1657 — 1662-ben már csak 'özvegye Darabos Er- 
zsébet élt, és anyja volt Sitkey Miklósnak, ki 1648-ban em- 
lítetik. 

Gábor 1643— 48-ban élt, neje fíollósy Katalin 1664. söt még 
1684-ben is már, mint özvegye említetik. Ettől gyermekei Klára, 
Zsuzsi, Judit 1710-bea Horváth Mihályné és György, ki 
1865— • 72-ben élt, és úgy látszik, 1722. Után halt meg, családját fiágort 
•sírba vivén, mert nejétől Bessenyei Katától (1676.) csak egy leánya 
maradt. 

Nem tudjuk a családfán kimutatni azon Sitkey Györgyöt, 



240 SITRA.-— SKARBALA. 

ki Sibrik Lászlóval 1505-ben a rákosi országgyűlésen Vas vármegye 

követe volt *) 

Sitrtt család, (ab Ehrenheim) ehrenheimi Sitra Jakab az 
1840. évi országgyűlésen nyert magyar honfiusitást 2 ) 

Sivak család. Zemplin vármegye ezímerleveles nemes családai 
sorában áll. 3 ) 

Siván család. Siván Galatheás 1751-ben M. Terézia ki- 
rályasszony által emeltetett magyar czímeres nemességre, *) 

Czímere a paizs ezüst udvarában hármas zöld halom fölött két 
keresetbe helyeaett vörös zászló, melyeknek nyeleik a paizs szegletéig 
érnek, a zászlók között fölül két csillag ragyog. A paizs fölötti sisak 
koronáján szintén keresztbehelyezve, két vörös zászló leng. Foszladék 
jobbról ezüstvörös, balról ezüstkék. s ) 

Sivó család. Pest és Kyassó megyei nemes család. Krassó me- 
gyében Sivó János 1830. jul. 30-án Bunya helységre nyert kir 
adományt, mely 1832. évi aug. 6 án Krassó megye közgyűlésén is ki-, 
hirdettetett 6 ) A család jelenleg is birja Bunyát. 

Siwkovics család. Horvát országi régi nemes család , melyből 
Siwkovics Tamás 1486-ban élt. 7 ) 

8kabel család. Zemplin vármegye ezímerleveles családai so- 
rába számítatik. s ) 

Skalb családi Alapítója Skalb Gy ör gy, ki II. Ferdinánd ró- 
mai császár és magyar királytól Bécsben 1628. sept. 13-án kelt c»» 
meres nemes levelet nyert. 9 ) Utódai ismeretlenek. 

Skarbala család. (Szokolóczi) Nyitra vármegyei család, közü- 
lök szokolóczi Skarbala András 1700 — l-ben ,# ) azon megyének 
alispánja, 1707-ben pedig báró (?) és alnádor volt. n ) 1701-ben ado- 
mányt szerezvén Nyitra megyei Ratnócz helységre, abba beiktatattott, de 



') Kovacbich Suplementam ad Veetigia Comitior II. 334. 

*) 1840. évi 52. törv. ez. 

x ) Szirmay, Cottus Zemplin not. top. 117. 

4 ) Collect. herold nro. 

& ) Adami Scuta pentü. tomo XI. 

*) Krassó várm. jegyzőkönyv, 

') Teleki, Hunyadiak kora XII. 322. 

•) Szirma? C. Zemplin not. top. 116. 

') Az ereredeti czímer levél Győr vármegye levéltárában. 

»") Lehoczky Steinmat. I. 201. 

") Ugyan ott 1. 178. 



SKAKICZA. — SKKNDERLICS. 241 

ellent mondott Csery Imre. ') Ugy látszik, fia volt Pál 1720— 70-ben, 
kinek neje volt Csery Erzsébet. 

Skaricza egalád. (Ratkócz?) Pozsony vármegyei nemes család. 
A czímeres nemes levelet L Ferdinánd királytói 1564-ben nyerték 
Skaricza, vagy igazabban ratkóczi Lubunchich névre *). 

Czímerök a paizs kék udvarában zöld halmon királyi arany ko- 
ronán könyöklő fehér mezü kar, kivont kardot villogtatva; a kard 
alatt félhold ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából egy agg odvas 
fa emelkedik ki, melyből három száraz ág nyúlik szét, az odú fölött 
két, oldalvást egy, egy méh repdes. Foszladék jobbról aranykék, balról 
ezüstvorös. 3 ) 

Nevezetes tagja volt a családnak Skaricza Máté, ki 1588. évi 
vallási vitatkozásával hírt szerzett nevének, •) 

Ismeretes Ttözülök Skaricza Gy örgy, kinek nejétől Zabok An- 
nától fia volt Mihály. 

Továbbá Skaricza Gábor köszöghi születésű, Jenában járt 
iskolában 1683-ban. Haza térvén, Pozsonyban ügyvéd lett, majd az 
1715. évi országgyűlésen Pozsony város követe, 1722-ben azon sz. kir. 
város birája. 5 ) Meghalt 1723-ban. özvegye Sompeter Anna 1750-ben 
a pozsonyi evang. iskolának 10,000 ftot hagyományozott- 6 ) Fia A n - 
d r á s-Keresztély modori evang. lelkész volt. Ennek fia Gábo r szül 
1749-ben; meghalt 1816-ban gyermektelenül, mindenét végrendeleti- 
leg a pozsonyi evang. lyceumnak hagyván , melyből az úgynevezett 
Skaricza-Convictus alapitatott. 

Skárosi család. Lásd Szkárosi cs. 

Sk«üder!ie$ család. Skenderlics József i 792-ben I. Ferencz 
királytól kapta czímeres nemes levelét. 

Czimere először vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felsS rész 
függőlegesen ismét kétfelé oszlik ; a jobb oldali arany udvarban szét* 
terjesztett szárnyakkal egy fejű fekete sas látható j a baloldali vörös 
udvarban sziklákon magas, csonka vártorony emelkedik ki, faragott 
négyszegű kövekből építve , alul nyitott kapuval. Az alsó zöld udvar- 



') Nyitrai káptalan Hbro 8. pret 90. folio 2. 

l ) Haan, Jena Hung. 32. 

*) Burgstaller, Coliectio Icsignium* 

4 ) Tudományos gyűjtemény 1829. VI. 31. stb. 

') Bél M. Notitia nova I. 668. - 1715. e*vi 24. éa 53. törv ez. 

•) H&an, Jena Hung. 32. 

Mi.oTAaoassie családai. x. kőt. 16 



242 SKERLECZ. 

ban egymás fölött két keskeny ezüst folyam hullámzik, közöttök kék 
téren két arany csillag között ezüst félhold ragyog. A paizs fölötti si- 
sak koronáján két zöld borostyán ág között kiterjesztett testtel fekete 
egy fej íí sas áll, fejével jobbra fordulva. Foezladék jobbról arany kék, 
balról ezüstvörös. ') 

Skerleex család. (Lomniczai) Zágráb megyei nemes család ; 
azon megyében fekszik az elönevet adó Lomnicz helység. Őseit Le- 
hoczky a Veronai Scaliger családból származtatja, és azt .írja, hogy 
előbbi névök Skerlacz lett volna. *) 

1655-ben Skerlecz János az országgyűlés által az Adriai ten- 
ger felöli határok vizsgálására bizottsági tagnak neveztetett azon évi 30» 
torv. czikk szerint. 

A család a múlt század folytán két ágra szakadt , az egyik ág 
benn maradt Horvát országban, a másik Magyar országra a Danántúli 
megyékbe telepedett ; és most főleg Baranya megyében székel. 

A horvátországi ágból Skerlecz János Zágráb 3z. kir. város 
tanácsosa, 1765-ben Mária Terézia királyasszonytól új czímeres nemes 
levelet szerzett 8 ), mely szerint czímere négy felé osztott paizs, mind e 
mellett jobbról balra egy rézsútos fehér pólya által az 1. és 4-ik kék 
udvar keresztül hasítva, e pólyán udvaronként két-két természetes 
színíi pacsirta repülő helyzetben látható, a család nevére (Skerlecz, hor- 
vátul pacsirta ?) czélozva ; a 2. és 3-ik udvar tizenhat ezüstvörös kocz- 
kái mutat. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sas- 
szárny között szintén pacsirta repül. Foszladék jobbról ezüstkék, balról 
eztistvörös. *) 

A horvát-ág nemzékrende ez : 

Skerlecz Ambrus 
Antal 



János 1765. 
Zágrábi tanácsos 



n 



Péter Miklós 

báni korán, széki v bel. t. tan. 

tilaöis 1760—6, zágrábi fffiep. 

t 1797. 

A nemzékrend többi ivadéka előttünk ismeretlen. 

') Adatni, Seuta gentil. toy io XI. 
5 ) Lehoczky Stemmat. II. 363. 
8 ) Collect. heraR bto. I&7 
*) Adami, 8cato, gentil tomo XI 



SKE&LKCZ. 



243 



Péter 1760 ban a báni kormányszék taöácsos* volt, már előbb 
1756-ban horyátországi itéiö-vneater. ] ) 

Testvére Miklós 1760-ban már báni torv. táblai ülnök, 1763. 
lett itélÖraester, 1 77t)-ben már a báni kormányszék toiiáíísosa és irodai 
igazgatója; már 1787-ben a Sz, István-rend lovagja, val. belső titkos 
tanácsos, Zágrábi főispán, ós & Horvát-, Tót- és Dalmátországi öszves 
iskolák főigazgatója. Megbah 1797-ben, a ) 

Ez ágból volt lomniczai Bkerlecz Ádám 1792-ben Zágráb vár- 
megye alispánja. 

A magyarországi-ág nemzékrendje, mely a múlt ssázsdban a 

lomniczai ei (ín evet — - mint a névtárak mutatják — nem használta, 

következő : 

L Ferenez 
17G0--Ö2. 

helytartóé, tanács, 
(n. kéri Kiss Róza) 



Borbála AranEK. Anna Antónia József II. Ferenc* 

(gr„ Batthyány (Nedeezky (Etényi) (lgesz. Jankó- 1787. helyt f 

József) Ferenez) f " vics János fogaim. 

2. gr. Forgách 
Antal) 






Jozefa 
(Aczél Antal) 



Paulina 
f 



L Károly 
Baranyai 

íö adószedő 
1834. 1838. 



Mária Liíd. 
(Hertelendy) 



Karolina 
t 



Károly 

>z. 1886. 

Utó 

Baranyai alszbiró 

1888. 



Stefánia 
sz. 1842. 



L Ferenez 1 760-ban már kir. tanácsos és kanczelláriai titkár, 
1770-ben már magyar kir. helytartósági tanácsos , és sz. István-rend 
heroldja, 1787-ben már a heroldság helyett ugyan azon rend lovagja, 
egyszersmind helytartósági tanácsos még 1792-ben. Fia József 
1787-ben a helytartóságnál fogalmazó volt. 

Lomniczai Skerlecz h Károly Baranya vármegye íoadósze- 
doje volt 1833— 1838-ban. Ez vagy fia az 18Ő0— 1860. évi idö közben 
ausztriai bárd lett. Fia Káró y 1862-töl Baranya vármegye kineve- 
stett alszolgabirája. 



') Leboczky Stemmat. 1. 181. 

9 ) Lehoczky Stemmat. I. 181. e« II, 363, 



18* 



244 Ö&OLONÍCS. — áKRAöAK. 

Ugy látszik — L Ferencznek nővére volt Skerlecz Erzsébet 
1791-ben Forintos Gábor felesége. 

Skerlecz Károly birja Bogátfalut Vas megyében, 

Skölonics család. Skolonies József 1795-ben L Ferencz ki- 
rálytól kapott czímeres nemes levelet Czíxnere a paizs kék udvarában 
hármas zöld halom középsőjén álló ezüst daru, fölemelt jobb lábával 
kövecset csőrében drága köves arany gyűrűt tartva. A paizs fölötti 
sisak koronáján négy szál borostyángaly zöldek Foszladék mindkét ol- 
dalról ezüstkék. *) 

Skrabák család. (Zászkali) Árva vármegye legrégibb adomá- 
nyos családainak egyike, mely Z á s z k a 1 helységbeli ősi birtoka egy 
részét jelenleg is birja, A család eredetére de féleg más családokhoz? és 
birtokviszonyaira nézve következő okmány kivonatok a ) érdekesek. 

1348-ban Lipold mester Körmöczbánya grófja és Árvának vár- 
nagya, Luczicska Miklósnak Benc fiának és maga hívének azon szolgá- 
lataiért, melyeket a tengerentúli részeken (in partibus transmarinis) ve- 
le együtt mutatott, az Árva megyében fekvő Zászkalicza nevű er- 
dőt adományozta Kormöezbányán (Sabbato prox. posí converaionem 
S. Pauli) kelt levelében. •) 

1349-ben ezen erdei birtok fölötti adományozást I. Lajos király 
is megerősítette (Budán in Octavis festi beati Michaelis Archangeli). 

1350-ben Zászkaliczai Miklós Benének fia a turóczi convent ál- 
tal hiteles alakban átíratja magának a föíjebbi kir. adomány levelet 
(Feria 2-da prox. b. Margarethae virg, et martyris). 

1355-ben Zászkaliczai Miklós, a turóczi convent és Mesk, F. 
Kubíni Adorjánnak fia mint királyi ember által beiktattatik a zászka- 
liczai birtokba, egy úttal akkor a határjárás is eszközöltetik. (Feria 
3-a proxima ante festum Ascensionis dni). 

1357-ben (15. calend. februarii) Zászkaliczai Miklósnak kérel- 
mére I. Lajos király megüjjitja az 1349. és 1355. évről ásóié birtokle- 
veleket ; és folytatólag ugyan azon hártyán I. Lajos király igazolja ezen 
okmányok valóságát a Boszniában elveszett pecsét helyébe vésetett uj 
király pecsétnek az oklevélre való oda ütésével (1364, 12. Calend. Julii), 

1387. (in festő b. Adalberti Eppi et naartyris) beiktattatnak a 
zászkaliczai birtokba I s t v á n és Tamás mesterek, xaarczelíalvi *) 

x ) Adatai, Scuta gentil, tomo XI. 

a ) Szontagh Dán. közi. szerint. 

»J Fejér, Cod. dipl. torn. IX. voi. 1. p. 610- 

') Regestrutn de Turócz Engelnéi 82. lapon de „G a c z e 1 f a 1 v a a áll. 



ÖKRABÁK. 245 

Bessenyo Andrásnak fiai Liptó megyéből, Zsigmond királynak ugyan 
azon évi (feria 3. post festum Paschae kelt) új királyi adomány alap* 
ján István nádor iktatási parancsából. Ugyan ez alkalommal az új adcv- 
mányosok Margit nénjöknek Zászkalieza Hutyka *) Miklóstól nemzett 
Márton fia özvegyének özvegyi illetőségeit is kifizették (in festő, b. 
Adalberti Eppi et martyris)* 

1426-ban (Dominica Laetare) Zsigmond király Bécsben kelt 
adomány levelében a Bene-Luczizka Miklós részére a zászkali birtok- 
ról szóló okleveleknek Zászkaliczai Mihály fijára Jánosra, továbbá 
baggini Bredács István fiaira Lörinczre és Tamásra történt 
átruházását új kiváltságlevél alakban megerősíti. 

1429-ben (feria 6. prox. ante festum b. Ambrosii Eppi et confes- 
soris praeterita) Palóczi Máté országbíró parancsa folytán az előtte le- 
folyt nyolczados bíróság ítélete alapján Zászkaliczai Mihálynak fia J ár 
nos és Bagyon Istvánnak fiai Lőrincz és Tamás Zászkalieza helység 
birtokába beiktattatnak , mellőzve marczelfalvi Bessenyo István fiá- 
nak Jánosnak ellentmondását, minthogy ez harmadszori ezen ügyben 
1429-ben történt megidézte té sere nézve is a nyolczados bíróság előtt 
meg nem jelent. 

1435-ben (quadragesimo die Quadragesimae) a nyolczados bíró- 
ság a zászkaliczai birtokról ítélte, hogy elismertetvén Bene fiának Miklós- 
nak fiágon magvaszakadása, Margittól származott Zászkaliczai Mihály 
fiának Jánosnak birtokában hagyatik a zászkaliczai birtoknak anyai 
negyede, a mint már előbb is birtokolta ; a többi három negyed birtok- 
rész pedig marczelfalvi Bessenyo István mester fiának Jánosnak az 
1S87. évi új adomány alapján oda ítéltetett; Jánosra a Bagyoni Bre- 
dács István fiára nézve pedig örök hallgatás mondatott. 

1439-ben (octavo die festi b. Georgii martyris) Hédervári LŐráes 
nádor parancsa folytán a Zászkaliczai birtoknak azon negyedrésze, 
mely Zászkali Jánosra, Mihálynak fiára negyedképen jutott, elkülö- 
nöztetik, a többi 3 /» rész pedig Bessenyői István fiának Jánosnak, Pál 
fiának Istvánnak és fechkeházi Czuda Balásnak hasonló részletekben 
meghagyatott 

1474-ben Pongrácz István szerzett királyi adomány levelet Zász- 
kaliczára ; azonban birtokába nem jutott. 

Az eddig elésorolt oklevelekből a következők derülnek ki. Hogy 
Benéznek fia Luczizka Miklós még az 1S87. óv előtt mag nélkül ki- 
halt ;-— hogy M a r g i t, a birtokban részesült !ős-anya nem Bene Miklós- 

') Rege«tr«m de T&rócEbac „Lncbka* áll, valószínűleg igazabban ? 



246 SKRABÁK. 

nak, hanem Hmyka Miklósnak leánya volt. Ezen Miklós pedig az erdei 
birtokon kiviíl, melyet Bene Miklós szerzett, Zaszkaliczának (aas eUftt 
Hutyka-Lehotá-nak) birtokosa volt, és innen vágatott ki e negyed Mar- 
gitnak, midőn Zászkaliczai Mártonhoz ment férjhez ; — hogy bágyoni 
Bredáes Lörincz és Tamás Luczizka Miklósnak apa utáni uno- 
kái voltak, de mint olyanok, kik a Luczizka Bene Miklós részére 1348 — 
49. évről szóló adomány levélbe föl nemvétettek, Bene Miklós magva- 
szakadásával annak birtokából jogosan kizárattak ; — hogy marczel* 
falvi BessenvÖ Andrásnak fiai István és Tamás, midőn 1387-ben Zász- 
kalicza helységet Bene Miklós magvaszakadása 'czírnén új kir. ado- 
mány mellette magokra Íratták, a Luczizka, Bene, Bredáes és Hutyka 
rokonság irányában jogérvényes birtok szerzésre tettek szert ; ' — hogy 
zászkaliczai Hutyka János, Mihálynak fia és Margitnak unokája, ama 
utó-családnak, mely márma is Zászkalon birtokos és Skrabák név 
alatt ismeretes, valóságos eldöde, birtoka pedig azon negyedet képezte, 
mely 1439-ben fíedervári LŐrincz nádor parancsa következtében mint 
Margitot illető leány-negyed zászkaliczai Hutyka Jánosnak, Mihály 
fiának kihasítatott : végre hogy a marczelfalvi Bessenyö család által 
1387-ben szerzett zászkali birtoknak három negyedrésze azon rész, 
mely jelenleg az árvái uradalomnak és ennek volt jobbágysága kezén 
van, a Bessenyö család magvaszakadtán Árva vára illetékéhez, lionnan 
elszakasztatott, visszaesett. 

Záazkaliczi Mihály fiának Jánosnak utódai mikor kezdtek Skra- 
bák névvel neveztetni ? — nem tudjuk. Az bizonyos, hogy mi- 
dőn 1583-baa a Thurzó nemzetség leány-ága részéről az Árvái uroda- 
lomhosi jogegyenlőség kérdésében Árva vármegye előtt vizsgálat tar- 
tatott, akkor a Zászkali család Öt tagja, mint szomszéd közbirtokosok 
járván ei, névazerint János, György, Péter, Mátyás és An- 
drás, már zászkaliczai Skrabák néven fordultak elé. li)95-ben 
pedig Thurzó Györgynek az Árvavárt uradalomba lett beiktatásakor, 
a szomszéd zászkalicziai közbirtokosságból UyÖrgy. Mátyás és 
Miklós, Skrabák név alatt, Szkaliczai Benedek pedig L u c z i s- 
k a régi, már akkor kihalt vezetéknéven, lettek följegyezve. A családi 
birtok neve pedig időközben Zászkaiicz á-ból Z á s z k a i névre 
módosult. 

A Skrabák család több vonalra, és ágakra származván, ezek kö- 
zül a jelenleg még Zászkalon élőknek főbbjei a Mihályiele vonal, és 
Fercncz ága illető ál-ágazataival ; ZoJna m városban székelnek & János 
vonal ivadékai, Sáros megyében pedig az lstvániele ágbeliek. A kihal- 



SKRABÁK. 



247 



tak közül Péter máskép Mandrcska, és Ádám máskép Pe- 
kár és Sándorféle ág ismeretesek. A P é t e r s vele rokon Ádám- 
ág utáni birtokreszeket leány- ági jogon Mesko, Boczkó és Trnkóczy, 
—a Sándor-féle birtokhagyatéköt pedig Bzontagh család szintén leány- 
ági jogon bírják jelenleg. 

A Skrabák család legnagyobb részben mezei gazdáskodással fog- 
lalkozott, ennél fogva neveikkel a közügyek tárgyalásánál ritkábban ta- 
lálkozunk; kitünÖbbjeí 
voltak : 1574-ben Skra- 
bák Péter , mint ki 
Jezerniczky Kristófnak 
Kis-Beszterecdbe tör- 
tént beiktatá&ánál ná- 
dori iktató emberként 
szerepelt. 1595- ben Pé- 
ter ágából Jakab a 
felsö-kubini, úgyneve- 
zett Valenticji-öalkófé- 
le birtokba iktatásnál 
királyi iktató emberként 
működött. 

Jakabnak unokaöcs- 
cse Mihály 1803-ban 
Árva vármegye szoiga- 
birája volt 1614-ben 
Mihály hasonnevű vo- 
nalból megyei esküdt. 

163í-bon János törvényszéki biró. - 

1685-ben ifj, Mihály a följebbi Mihály szolgabírónak fia, me- 
gyei esküdt. — 1740-ben János hasonnevű vonalból csendbiztos, 
1830-ban Sámuel (Ferencz ágából) szintén csendbiztos. Ugyan ak- 
kor István az eperjesi kerületi táblrkiál kiadó. 1847-ben Dái) iel 
Árva vármegye tiszti főügyésze* 

A család származási rendjei & Zászkaü törzsek egyikéhez sem 
lévén képesek közvetlenül kapcsolni a Skrabák név felvétele óta kez- 
dett családfákat l ) következő táblázatok mutatiák : 




') Szostagh Dán, közi 



248 



SKRABÁK. 



I. tábla. 

Skrabák Péter és Miklós vonalai, az úgynevezett Ma ndracska 
Pékár és Add m-f éle ágakkal. 



N. N. 



Péter 

JL 



Lőrincz 

~Péter 
1674. 

Jakab 

kir. iktató eiab. 

_JL595-__ 

János 

Árva türv.sz.biró 

1631. 



Péter 1549. 



Miklós 



1496. 



Miklós 



István 

János 

1588. 



Mihály Mandractka 
Árva m. szbiró 
1603 



Mihály 
Árva m. esküdt 1685, 
(Benczúr Anna) 



Miklós 



Ferenc« 



Ádám Zsuzsi Dóra Kate ' Trtl ^I™ Tku^ 

Pékár (Zábreszky (Boczkó (Mesko * % ££*!£!£„ 

n 1665.eíadm György) Sándor) György "^^t* 



liöíia. Kata. részét Trnkó 

czynak 



1700. Brtos) 



Sándor 1700. 



András 
f 



Ez ágból F e r e n c z Zemplin vármegyébe Tolcsvára költözvén, 
1700-ban örökösen eladja zászkali részét Mihály nagybátyja leányai- 
nak és vejének u. m. Zsuzsának Zábreszky Györgynének , Do- 
rottya nak Boczkó Sándornénak. 



r 

A másik ági Ádám Skrabák máskép Pékár pedig 1665-ben 
eladja részét Trnkóczy Mártonnak. Innen ezen vonal birtokait BoczkÓ, 
Mesko és Trnkóczy családok bírják. 



SKRABAK. 



249 



II. t á b 1 a 

Skrabdk János vonala, Janovje és Janosovje ágakkal. 

Ján os 

Jakab 
1543. 



András 
1583. 



Jakab 



György 
Szepes m. Far- 
kasfalvára 
költöz. 



János 

~Mihály mZ 

Janovje 

Miklós 1690. 



Mátyás 1625. 



András 

1666. 

— , 

István 
1716. 



Ádám 
1701. 



György 1718. 
el zálog, zászkali 
részit. 



György 

Pestre 

költöz. 






László 



György Mátyás 
Nógrádba 1738. 
r , Nógrádba 

költöz. 

i « i 

Sámuel 

1777. 
(Balogh 

Zsuzsa) 



Gábor 
1747. 



János 



András 1725. 
Janosovje 

£3 £3 ~János ~S 
j&g 1740 biztos £ 
s* r (Gorgyay qf 



Mária) 



János 1788. 
Janovszki 
(Hlavács Zsuzsa 
(Besztercze- Bányáról) 



ísstván 
orvos 1746—68. 
Trencsinben 



György 



O Erzse Zsuzsa Bora 
^(l.Kovács (Vitális (Linczény 



Mihály-György 
(Krutek Anna) 

'"Mihály lioST 

(Bohemus Anna) 
Zolnán 



József-Iatván 
1772. 



Sámuel 
2. Veres 
Istv.) 



Pál) József) 



ak/Wl 



Mária Éva Júlia 

(Chudovszky (Majemé* (Mudrony 
Mibály) Losoncaoa) Jóisefaé) 



Mihály. 
Zolnán 1850. 
(Trajcsik N.) 



Francziska. Mária. 



Ottó. 



Kálmán. 



A Janosovje fi-ág kihaltával annak birtokába a leány-ág örökö- 
södött, 1843-ban pedig a kir. ügyész és általa Szontagb család. 

Istvánnak fiai .György és Mátyás Nógrád megyébe B. 
Gyarmatra telepedtek, ott találjuk őket már mint elismert nemes sze- 
mélyeket az 1716. évi uradalmi Összeírásban *).; és 1734-ben is, mi- 
dőn a febr. 15-en kezdett nemesi vizsgálatkor mint Árva megyéből 
származottak Árva megyétől kiadott nemesi bizonyítványukat elému- 
tatták. Az 1755. évi Nógrád megyei nemesi összeírásban Skrabák J4- 



') Magyar Múzeum 1858. évifoly. h köt. 319, 



250 



SKRABAK. 



nost és Mátyást olvassuk : 1 777-ben pedig Skrabák János és 
Sámuel vettek ki Nógrád- tói nemesi bizonyítványt 1 ) Es utóbbi gyer- 
mekei a táblán láthatók. 



III. tábla. 



Skrabák János vonalán Jakab és Sándor ági utódok. 



András 
1688. 1666. 



András 
1733. 



György 

r 



Mátyás. 



Jakab 
w 1614. 



Pál 

Í669. 



Fcrencz 
1686. 



Mátyás. 



János 
(Jud Dóra) 



János 



Kata. György. András János 

1717. (Szedmák) 

i f 1 

, János 

1776. 



Sándor 

(Reviczky Ilma) 

f 1725. 



Zsuzsanna 
(Pteekóaé 

Turdosaiöban 



Ilona Mária N. 

(Wanyfcó (Kaveczky (Fekete Mihályne 1 ) 

Miklós) Kázmc*rné Apostagon 

Zásxkalon. Zászkalon 



Ezen ágnak férfi-ivadékban történt kihalása után annak birtoka 
Sándornak négy leánya után % részben Belányi, Szontaghra, 1 y 4 részben 
pedig Skrabák Mátyásra (Fercsovje) mint leány -ági utódokra 'örök beval- 
lás mellett szállott 



') 1777. évi jegyzőkönyv 463. szám alatt. 



SKRABÁK. 



251 



IV. tábla. 



Shrctbák Mihály vonala Mihály és István ágaival* 



Míhály_ 
*Mikíó* 1549. 
György 1595. 



Mihály 
1614. esküdt. 



Istv án 
MátyáTTéie. 



András György János 



_György_ 
Ján os 16 59! 
Pál 16957" 



András 

Má^ásTööí 
r~ — •»**-•- — — — 1 
András 1884. 



András 
J747. 

j 

Mátyás 
1806. f 



r Támár , < K ??«*°" Tereal? 



1747.Eper. 1 J lc ^ N ) 



jesen Mátyás 

\ * — 1 

Gábor 



János András 

(N. Zsuzsi) 



Mátyás 



András 






István 



István Eperjesen 
kerül, táblán 
kiadó 1829. 



N. 



Miklós 1662. 



János 

(Zábressky 
Zsófia 



András 
(Ránoazt ay N.) 

János Á 



katona. g(Medzihradszky 



Ilona Zsuzsi György 
eliünt. eltűnt. 1799. 
(Komacska 
Eya) 

Zsuzsi Ilona János 1820. 

(Trnkóczy (ifj. Trnkóczy Ondrejovje 
Mihály Mihály) (1. Trnkóczy Zsuzsi 

2. Trnkóczy Mária) 
r 



György 
1741, 

Mátyás 



Éva 

(Trnkóczy 

Márton) 



Cr Zsuzsa) 

—, János 

eliünt. 



Dániel 
Árva m. tiszti 
íágyé*sz 1847. 



Mária 
(Básztokay) 



Mihály Kata Éva 

Michalovje (Trnkóczy (Wanykó Mátyás) 

(Medzibrádszky Dániel) 
Zsuzsi) 



Mihály Zsuzsa Ilona Mária 

f (Markovich N.) (Heil (Ivanovicz Gábor) 

Malatinban. gyógyszerész) 



252 



SKRABÁK. 



V. tábla. 

Skrabák család Ferencz vonalának 
Férc 8 ó-ág a. 



Kata 

(Boczkó 
Jánosntf) 



Ferencz 

máskép Fercso 

1717. 



Pál 
1747. 



János 
t 



József 
1785. 
(Petrisz Kata) 

JL_ 



Mária János 

(MajoránN.) 1801. 

(Trnkóczy 

Ilona) 

Jarapka. 



Mihály 
1815, 
(Heil Anna) 



Zsuzsa. 



Mihály 

(Skrabák 

Mária) 

-~A ■ ■■ 



Ilona Zsuzsa József Kata 

hajadon. (Kulacska (Bartos (Kozár 
György) . Aaaa) András) 



Pál Ilona Mária Anna 

t (Magyar N.) (Gyurko- (Koíerecz N.) 
vicsné) 



János 
(Skrabák 
Ivanovicz 

Mária) 

Mátyás 
(Ivanovicz N.) 



Mária. 



Pál. 



György. 



Gáspár. 



János. 



skrabík. 



253 



VI. t á b 1 a. 



Shrabák család F&rencz vonalának ága. 
N. 



György 

tnie. 



András. 



Mátyás. 



András 



Mihály 
f 1790. 



Jakab 
t 



Ferenc* 

Jelsankán 
(C sapl o vics N.) 

Dániel Fereuczovje. 
(Misyelka N.) 



Ju 



Zsuzsa. Ferencz. Mátyás. Mihály. Mária Dániel 1860. 

(Skrabák (Trnkóczy 
Mihály) Mária) 



András Kata Mátyás János Dániel Ádám Zsuzsi 
A. Kubinban (Trnkóczy (Ambrózy (ZabrtSszky Sztankóczi | (Zgutné) 

József) N.) Ilona) evang. pap. I 



Mihály, József. 



András 
A. Rubinban 

1801. 

r * 1 

András 1858. 
(Boczkó N.) 



János 

János 
(Ivanovicz N.) 

nT n. n. 



(Dedinszky N.TT í — — n 
1815 József. Imre. 



Sámuel 

Árva v, biztos 

f!842. 



János 
(Meskó 

Eva) 

, *~ — — . , 

Mária. Kata. 



Pál 
t 



Mihály 

(Maazná-Skra- 

bák Zsuzsi) 



Dániel 
t 



Ilona. Júlia. Zsuzsi. Mihály Zsófi. Mária. Anna. 

(Trnkóczy 

Júlia 1825.) 

, — — .. , .. , .v ^- -■-: : ■■■—■ *-— i 



Sámuel 
1860 



Mihály 
18G0. 



254 SKUBLICS.— SLUCHICIT. 

A család cziniere — mint följebb a metszvény ábrázolja, — a 
paizs kék udvarában zöld téren egy fejÜ fekete Bas kiterjesztett szár- 
nyakkal, és jobbra fordított fejjel látható, a paizs fölötti sisak koro- 
nájából arany oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról aranykek, balról ezüstvörös. 

A Skrabák családból említendők még János és András, kik 
1795-ben Árad vármegyében hirdettetek ki nemességüket; ') továbbá 

Skrabák Sámuel, ki 1816-ban a jenai egyetemen tanúit, 2 ) 
onnan haza jővén Sajó-Gömöri iskolai igazgató lett. 

Skublics család. Zala vármegyei nemes család. Skublics Mi- 
hály 1660-ben a győri püspök tisztartója voltt 3 ) E század elején 
élt Skublics Zsigmond, kinek neje alapi Salamon Rozália, mint 
Özvegye másodszor báró Ghillányí Jánoshoz ment férjhez, ennek is 
özvegye maradván, meghalt 1833. mart 27-én, kora 74 évében Szom- 
bathhelyen, eltemettetett Szilvágyon Vas megyében. Zsigmond gyer- 
mekeit mutatja a következő táblásat : 

Zsigmond 
(Salamon Róza) 



József Alajos Emília 

1833 ce. k. Zala várm. (Tallián 

kapit. fősz.biró Antal kamar.) 

A 1 a j o s 1826-ban már Zala vármegye alszolgabirája, újonnan 
megválasztva 1828-ban is, majd főszolgabíró, végre 1830-tó T főjegyző. 

Tán Zsigmondnak atyja volt Skublics Sándor, kinek neje 
1763-ban Zárka Anna, és tán testvére Skublics Imre, ki 1812-ben a 
Ludoviceára 300 ftot adott. 4 ) 

A család czímere vízirányosan kétfelé osztott paizs, a felső udvar- 
ban magyar vitéz áll, kivont kardja hegyén török fejet tartva ; az alsó 
udvarban vár látszik. A paizs fölötti sisak koronájából szintén a leírt- 
hoz hasonló vitéz emelkedik ki. 

Skldtéty család. Lásd Scultéty cs. 

Slachfeh család. Sluchich József és Sándor 1760-ban 
Nógrád megyében hirdettették ki nemességüket. 5 ) 



') Arad várm. jegyzőkönyv. 1795. e*vi 190. s*. 

f ) Haan, Jeua Hung. 147. 

■) Lehoczky-nak Stemmat II. 363. Schönvisner Antiquit. Sabariens. 329. 

•) 1812. évi 2. töi v. ez. 

•) Nógrád megyei jegyzőkönyv 1760. évi 70. lap. 



SOBOKY. — SOKORAY. 255 

Soboky család. (Sohoki) Erdély kihalt családai sorába számi- 
tatik. l ) 

Séfalvy család. (Etédi) Erdélyben honos. Dániel Kolos me- 
gye sebésze 1837-ben, József és Sámuel BelsÖ Szolnok megyé- 
ben lakozók, László ügyvéd Kraszna megyében ; József mérnők 
Maros-székben , másik József írnok ugyan ott , János országos 
fó számvevőségi tiszt, — mind 1848. körül. 

Sófalvy család. (Sófcivi) Közülök Sófalvy E 1 e k kir. kincs- 
tári titoknok 1848-ban 

Sófalvy T. család. Sámuel Kraszna megyében aljegyző, 
1848-ban árvaszéki ülnök stb. Még több ily nevűt említhetnénk, kiknek 
családai összeköttetéseiket nem ismerjük; ilyen a többi közt Sófaivi J ó- 
zs ef, ki külföldön tanúit és Schultzernak termézetrajzi beszélgetéseit 
forditá és nyomata 1778-ban Kolozsvárott. 

Sohár család. Zala vármegye gyökeres régi nemes családa. Kö- 
zülök Sobár János \ 755 — 57-ben Zala vármegye alszolgabirája. La- 
kott Söjtörben. 

Jánosnak fia Ferenc z, ennek fia J á n o s 1 790-1 829-ben Zala 
megyében kétségtelen nemes, ennek fia János 1832. május 7-én 
Zala vármegyétől nemesi bizonyítványt vett ki, és azt Nógrád me- 
gyében 1835. aug. 26-án *) hirdetteté ki. Utódai úgy látszik, He- 
vesben vannak. 

Fejér vármegyében a múlt század második felében Keresztáron 
laktak Sohár György és István nemesek. 

Sohár Ferencz, felesége Gyömörey Krisztina által a Pest me- 
gyei Abonyi közbirtosság részese lön. Nevezett nejétől gyermekei F e- 
r e n c z, Borbála és Francziska e század első felében élők. 

A család czimere a paizs kék udvarában fiait saját vérével táp- 
láló pellikán madár. 

Sohoxuiay család. (Laki) Laky Sohonnay Ádám és fia Fe- 
renc z , és leánya Zsuzsanna neveikben is bessenyöi birtokré- 
szét 1610-ben Taurzó nádor parancsa mellett bevallja a vasvári káp- 
talan előtt Keresztúry Ferencznek. 

Sokoray család. (Máskép Dorkó) Sokoray máskép Dorkó 
P^ter Győr vármegyétől 1827. nov, 9-ón, F erén ez pedig 1828. 
nov, 19-én nemesi bizonyítványt vett ki. 3 ) 

') KovHri, Erdély családai. 

a ) Nógrád megyei jegyzőkönyv 1420. az. alatt 

s ) Budapesti hírlap Hivatalos Értesítője 1860. 104, szám. 



SÓKY. 

ftoky család. (Tóth-sóki) Nyitra vármegye legrégicbb családai- 
a&k egyike, mely nevét azon megyei T ó t - S ó k (vagy régibb írás- 
mód szerint S o ó k) helységről vette, előnevével együtt. 

Általam ismert törzse Soóky {így írták !) János, a XIV. szá- 
zad eleién élt: ennek fia Péter 1372-ben a zobori convent előtti be- 

u I 

vallás szerint zálogjogon megszerezte Pethö Jánostól annak Nyitra me- 
gyei Rátonyi helységbeli fele birtokrészét 20. márkáért, mint ezt ké- 
sőbb 1482 — 1489. körül a két család közt folyt perben a Soóky utódok 
felmuttatták. 

1404-ben Soóky Jánosnak fiai István és Mihály Közép - 
Átrakón beiktattattak a nyitrai káptalan által. 

1422-ben Soóky István, Mihály, János és másik János 
Chocholna helység fele részét örökbevallás szerint megvették a Nyi- 
trai káptalan előtt. 

1 425-ben Soóky Jánosnak fia István és ennek fia Miklós, 
továbbá Soóky Mihálynak fia János Pethő Lászlónak fiától Miklós- 
tól ennek ráthonyi részét 150 fittért megvették a nyitrai káptalan előtt ; 
és ugyan ez évben a Zobori Convent által beiktattattak. 

1426-ban a Zobori convent előtti bevallás szerint Pethö László- 
nak fiától Miklóstói Soóky János fia István mester Rátony hely- 
ség felét 150 ftért zálogba veszi. 

Ugyan ez évben Soóky Jánosnak fia István érdektársaival 
együtt a Nyitrai káptalan által tanuvallatást eszközöltet Koloni An- 
drás és Kis -Tapolcsányi Gyula ellenében Óhaj helységet illető levelek 
iránt. — Ugyan ekkor a Soóky család részére egy másik tanúvalla- 
tást is tétetett a nyitrai káptalan Sztarócz és Hink helységről szóló le- 
levelek iránt 

1428-ban Soóky Jánosnak fia István mester a PethŐ családtól 
szerzett ráthonyi birtokrész megvételét Gara nádor előtt is ünnepelye- 
sítette. 

1434 ben a nyitrai káptalantól Sóoky Istvánnak fia Péter ré- 
szére felmentő levél (absolutionales) Óhaj, Ondroh, Sók, Mosócz és 
Kis-Czabaj iránt a Lóthi Örökösök ellenében. 

1436-ban Zsigmond királytól a Soóky család uj adomány leve- 
let nyert Soók, Attrak és Toköld helységekre. Beiktatta a nyitrai káp- 
talan. 

1466-ban S. Mihálynak fia János és Istvánnak fia Péter kö- 
zött a nyitrai káptalan előtt barátságos egyezség kelt 



soókt 257 

1470-ben Soóky János a zobori convent előtt tiltakozik Ujlaky 
Miklós Vajda ellen, ki ráthonyi szerzett birtokát elfoglalta. 

1474-ben Mátyás király Soóky János és ennek fia Zsigmond 
részére ótalomlevelet ád ki a Trencsin megyei C'zünene és Pécsen e 
helységbeli birtokok iránt a nyitrai káptalan szerint. 

1471-ben Soóky János a szent-benedeki convent által vizsgá- 
latot tétetett Nyitra megyei Bodok helységbeli birtoknak Lndáni Pé- 
ter és neje Kata és fiók László általi elfoglalása iránt. 

1476-ban Regbi János nyomoztat a szent-benedeki convent által 
Nyitra megyei Alsó-Vásárdi birtok elfoglalása iránt Soóky János és 
fia Zsigmond és Korossy Miklós Özvegye Dorottya, fiók Osvald, 
és Ilona Belegi Lászlónó s végre Ipoltb Márk ellen. 

1480-ban Soóky Pál és János Nyitra megyei Sók és FelsŐ- 
Atrak helységbeli birtokrészeiket 550 ftért borsai Csorba Tamásnak 
és nejének Borbálának, nevezett Sóoky János leányának örökösen be- 
vallják a sz.-benedeki convent előtt 

1485-ben Soóky Pál Sók és F. Átrak helységbeli birtokré- 
szeit Soóky Jánosnak, Csorba Tamásnak és nejének Borbálának 800 
ftban elzálogosította a szent-benedeki convent előtt 

1486-ban Soóky Is vannak fia Péter Csorba Tamást a Sóki és 
F. Attraki birtok megvételétől, Sóoky Pált pedig eladásától tiltja. 

1489-ben Báthory István országbiró Soóky János részére az 
1 482. óta Pethö Pál ellen inditott perben az ősei által zálogban vett rá- 
thonvi birtok iránt kedvező Ítéletet hozott 

1498-ban Lipovniki Benedek nejével Ilonával és gyermekeivei 
együtt többi között Soóky Péternek; S. István fiának, a nyitrai kápta- 
lan által beiktattatott, zálog czímen bevallott sutóezi birtokfele részé- 
ben a szent-benedeki convent által beiktattatott. 

1500-ban S. Péternek fiaJános nevezett atyját és testvérét I s t. 
v á n t Felső Sók és Attrak helységbeli birtokainak megterhelésétől és 
elidegenítésétől a nyitrai káptalan előtt tiltja. 

1505-ben a Soóki család mintkót ágbeli tagjai kir. táblai Ítélet 
folytán F. Sók, Attrak és Óhaj helységbeli birtokaikon megosztoznak 
és azokba beiktattatnak a nyitrai káptalan előtt. 

151 l-ben Marsóvszky László , és Margit T h ó t h - S o ó k y 
László fiának Mórícznak leánya, gyermekei György, Péter, Gáspár és 
Mihály neveikben ia, az ellen, hogy Margit Pekeri Istvánnak neje, Soó- 
ky Zsigmondnak a Tóth Soóky János fiának és S. Mihály unokájának 
leánya és É v a Tóth-Soóky János fiának Pálnak leánya, é« í 1 o 

MAGFAÍiOBSZÁa CSALADAI X- KÖX 17 



2í;S SOÓKY. 

mn Évának leánya Nyitra megyei Feisö- vagy Tóth Soók és F. Attrak 
helységbeli birtokrészeikct elidegeníteni szándékoznak, a nyitrai káp- 
talan előtt tiltakoztak. 

15 13-ban a szent-benedeki apát és convent Margitnak Soóky 
Zsigmond leányának és Pekeri István nejének Hars megyei Oka;), 
Nyitra megyei Ondroh, Kis Czabaj és Alsó-Sók helységbeli birtok- 
vészeiben — kivévén Alsó- Hókon a curiát, — záicg czímén beiktattál- 
nak, Majthényi Rafael ellent mondása mellett a sz.-beneáeki convent által. 

i.51 7-ben Tökés-ujtalvy János több rendbeli panaszok miatt idéz- 
teti Margitot Soóki Zsigmond leányát, Pekry István nejét a sz.-be- 
nedeki convent közbenjötté vei. 

1059-ben Ghycay Józsa Pekry Borbaiát Györödi Mátyás özve- 
gyét a kis-gyoiödi bírtok eladásától és abba való beiktatástól eltiltja 
az esztergomi káptalan előtt 

Pekry Borbála Dombay Mihály özvegye, leányának Györödy 
Dorottyának, és ennek néhai Ghyczy Józseftói nemzett gyermekei he- 
veikben is mindenkit a gyámi, bevallástól eltilt a nyitrai káptalan előtt 
év szám nélkül. *) 

1620-1624. év közt Csery István és neje Soóky Rebeka 
Nyitra megyei Malomszeghen egész nemesi curiáját Soóky Gergely- 
nek éó Forgat;* Anna asszonynak és örököseiknek 1500 ítban örökö- 
sen eladták a nyitrai káptalan eítfíi — Ugyan éz idő tájban Soóky 
Gerg ely több birtok részt vett zálogon Csery Miháíytól. 

1628 — 1630. év közt Csery István mint gyámja feleségének Soó- 
ky R e b e k á n a k ;■ és Soóky Feíencznek fia I s t v á n, és a többi Hin- 
dy Zsuzsannától született testvérek neveikben is eltiltja Sóoky Er- 
zsebeiét, T6ih £?ók és Attrak kelyeégbeli birtokok eladásától, másokat 
a vételtől a nyitrai káptalan előtt. 

1643-ban Csery István mint Soóky Rebeka nejétől szárma- 
zott gyermekei gyámja, úgy Soóky István és János terheiket is 
magokra vállalva, Nyitra megyei kajszai helységbeii biriokrészeü Ter 
legdy János kalocsai érseknek 4000 ftért tíz évre zálogba adja a nyit- 
rai káptalan előli. 

169G. Csery Imre és Gáspár ásson végrendeletnek, melyet b'eóky 
János neje Hidvégby Anna részére Nyitra megyei Sághi birtok iránt 
a nyitrai káptalan előtt tett, el len mondanak. 

1727-ben Csery Sándor eltiltja Soóky máskép Gáspárovíea Já- 



') Nyitrai káptalan Protcc. b. nro. 103. az 1552. és IftfiO. év között 



SOÓKY. 



259 



nőst és Á d á m o t, és nevezett Jánosnak fiait Ferenczet és Ist- 
vánt Nyitra megyei Kajsza, F. és Alaó-Attrak, Tóth-Sók ; Paczolaj és 
Kis-Ságh birtokrészekre nézve minden felfuzetés elfogadásától, máso- 
kat pedig a megvételtől a nyitrai káptalan előtt. 

1750-ben Csery Sándor nyitrai alispán saját, és vele együtt né- 
hai Soókí Andrástól származott oldalas rokonai neveikben ellent mond 
Székely Miklós beiktatásának Kajsza máskép Kis-Sallóra nézve a nyi- 
trai káptalan előtt. ') 

A Sóky család idővel Nyitra megyei ősi székhelyéből tovább is 
elterjedt, nevezetesen a szomszéd Trencsin megyébe , hol Soóky A n- 
na 1056-ban slavniezai Sándor Miklós neje volt. 1 690-ben egyik tagja 
asztreesem várban. — 1837-ben Nemes-Kotessón lakott Károly és 
három fia Flórián, Konstantin és István. 2 ) 

Zemplin megyében, hol a század elején birtokosnak iratik a 
Sóoky család Nagy és Kis-Azaron. 3 ) 

Egyik ág, nevezetesen a följebb említett Ádám, Nyitra megyei 
F. Attrak helységből Nógrád megyébe Vadkert mvárosban telepedett ; 
ez, vágy fia nevezett Antal az említett Vadkert Mező városban pri- 
rnatialis érseki adományos birtokot nyert, melyet utódai jelenleg is 
bírnak. 

A családfa tudhatólag következő : 



János 



István mester 
1404. 1425. 



Mihály 
1404. 



Péter 
1484. 1486. 



Miklós 
1425. 



Bora 
\Korossy 
Miklós) 



János 
1425-66. 






István János 

1500. 1500. 

Ferencz 

| * _— , 

András 

(Szomor Bora) 



Veronka. 



Zsigmond 
1474. 



Bora Pál 

r M«git 151Í7( B T c f rba ^ÉvT n 

(Pekry István) lamáa 1511. 



Ferencz 1600. 
(Hindy Zsuzsa) 

Folyta köv. lapon. 



Erzsébet 
71630. 



') Eddig az idézett káptalani e's conventbeli oklevelek kivonatai szerint. 

3 ) Szontagh Dán. közi. 

') Szirmay C Zemplia. not. top. 279. 

17» 



260 



BOíSur. 



Ferencz 1600., ki az tüöhbi Ipvon, 
(Hindy Zsursa) 



János 1643. 
(Hidvéghy Anna 1696.) 

Ferencz IsUán 

1727. 1727. 



István 
1630. 



Kebeka 1643. Idám? 
(Csery István) F. Átr a kón 

Antal 

Nógrádban 

Vadkerten 1754- 1799. 
r -^ ■• " i 

János 

Vadkerten 

1799.1801. 

(1. Szilasay Ágnes 1788.) 

2. N. N. 



Gábor 

kir. ügyész 

törv. &z. ülnök 



János N. 2-tól József András N. 

P. Szántón (Tomisné Nyitrába Nógrád megyei (Vincze 



Paulina. 



vissza kö'töz t. ügyész 1847. Fer.) 
(Hóppner Paulina) 



László 



Gyula 



Coelesta 






Regina Karolina. 

(Galgóezy) 



Gábor. Ottiiia. Eulália. Mária. Gyula. 



Béla 
Imre. 



A Nógrád megyei ágból Antal nak fia János Vadkerten la 
kos, Nyitrai vármegyétől 1799. sept. 10-én nyert nemesi bizonyítványa 
Nógrád megyében 1801.april. 20-án kihirdettetett. Első nejétől Szenfc- 
Iványról származott Szilassy Agnostól gyermekei 1. Ignácz szül. 
1785-ben, Esztergom megyei pap s (nyűg. lak* P. Szántón) 2. Gábor 
1849-ig kir. ügyész Nógrád megyében, 1850 — 54-ig cs. kir. megyei 
törvényszéki ülnök. 3. János, köz-birtokos Puszta Szántón* 4. N« 
Tomisné. Ezek gyermekei a táblán láthatók. 

Jánosnak második nejétől gyermekei : 5. J ó z 6 e f, ki Nyitra me- 
gyébe költözött. 1 ) Ott 1830-ban rendszerinti esküdt, 1833 -ban főszol- 
gabíró volti 6. András 1842-len Nógrád megye tiszti altigyésze, 
majd Börtön főfelügyelő főügyészi czimmcl 1847-ig Gyermekei a táb- 
lán láthatók. 7. N. Vincze Ferenczné volt. 

Nincsenek a táblázaton az 1406 -ban élt Soóky László, ennek 
fia Móricz és ennek leánya Margit, 

Továbbá Soóky J á n o s, kinek 1586-ban neje Mendencsics An- 
na volt 

Soóky Gergely, ki 1 625--28-ban élt, és róla följebb emlé- 
keztünk ; 

Végre Soóky István, 1650-ben nyitrai éneklő kanonok. Lász- 
ló 1716-ban Nógrádban berezeli plébános. 

m i i i «. 

') Nógrái megyétől ltf44.jan. 12-én 212. sz. alatt vett ki nemesi bizo 
nyítványt. 



BOKLYÓSS*.— SOLDOS. 261 

Legvégro Soóky Pál és Márton, kik Nógrád vármegyében 
1776-ban hirdettették ki nemességüket. f ) 

A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lá- 
bain ágaskodó, kettős farkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot 
tartva. A paizs fölötti sisak koronájából az előbbihez hasonló oroszlén 
emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 

Soklyóssy család. Zemplin vármegye ezímerleveles nemes csa- 
ládainak egyike. 2 ) 

Soldos család. (Runyai) Gömör vármegye legrégiebb, törzs ö 
kos ös családainak egyike, mely az élő hanvai Hanvay, hanvai 
Darvas, hanvai Sándor, kihalt Szkárosi és Nagy-szájú 
családokkal egy közös törzsből, a XIII. században élt Comes Hunth- 
tói de Hanva származott. 

A közös törzsböli szétágazást nem ismerve, és a még élő csa- 
ládtól e részben, valamint ujabb nemzedékei iránt adatokat nem nyer- 
hetve, csak a XVI. századtól saját irataim és egyéb idézett hiteles for- 
rások után a múlt század közepéig terjeszthetem elé a származásrend- 
jét ; azonban néhány jelesb tagjáról az előbbi időkből is vannak ada- 
taink, igy 

Runyai Soldos András 1466-ban Mátyás király udvarnoka, 3 ) 
1477-ben Borsod vármegye alispánja *) volt. 

Soldos Tamás Gömör megyében birtokos 1479-ben, ki ellen 
hatalmaskodás! kereset b ) folyt. 

A XVI. század közepétől kezdve két ágon birjuk megináitani a 
családfát, az egyiket I. Imrétől, ki 1546-ban Borsodban és talán 
Szcndrön ólt ), és I. O svaid tói; az előbbi ivadéka az I. táblán, 
Osvaldé a II. táblázaton látható : 



•) Protocol. C Neograd 1776. p. 328. 

2 ) Szirmay C. Zemplin uot. top. 117. 

3 ) Teleki Hunyadiak kora XI. 152. 
*) Eredeti oklevél 

s ) Teleki, Hunyadiak kora XI. 102- 104 
•) Régi magyar nyelvemlékek U. 61. 



262 



SOLDOS. 



Máté 

f!594. 

előtt. 



Pál 

Tamás 
1615. 



I. tábla. 

I. Imre 
1546.1550. 

Kristóf . 
1594 
(Fekete Kata 
1601. özv.) 



Ambrus ? 



Mihály 
1625. 



Erzse. 



Gergely. Márton 



Tamás Mihály II. Tmrc 1601.,— 

1601. gyámság 1601 gyámság (BudaköAy Sándor. 

alatt 1619. í.latt. Zsuzsa özv. 1651. 1708. 
f 1625. előtt. ■ ' r 



Gergely 

160^^ 

Mátyás 
J644. 

Hpéter 1667. 
(Ragályi Erzse 
1672^1738) 

János 
1747. 



András 
1651. 



Péter 

árva 1747. 

i " » 

Sámuel 1764. 



—A 



Miklós 
1671. 



Péter. 



István 
öregebb 1651. 
(Ireay Anna) 

Tamás 
1680. 



Kristóf 
1625. 



Sámuel. 
1671. 



György 
1625. 



István 
1721. 

István 
1756—60. 



János jfj 
1721. 



Menyhért 
1721. 



Ferón* z 
1742—56. 



Bora 
1756. 



1. 



Eva 1721. 

(Csiszár István) 



András 
1747—60. 



Mária 
1756-60. 



1550-ben febr. 14-én Soldos I m re. és M i h á I y, Máté, P é . 
t e r, János és György hasonlóan runyai Soldo s-ok, nem kü- 
lönben Hanvay Demeter , Gábor, Lajos, Lörincz, József, Gáspár 
Uriel , iömét Darvas Albert és György, Nagyszájú Benedek, 
hanvai Sándor Pál , Ferencz, István, S z k á r o s i János, San- 
drin, András, Imre, Tamás, Gergely; továbbá Szkárosí máskép 
T i 1 1 y k e Miklós, nem különben Kerepeczi Ákos, Miklós, Péter, 
és Gáspár Gömör. megyében fekvő Runya, Hánya, Kerepecz és Krisán, 
Alsórás, Alsófalva, Szkáros, Felfalu, Visnye, Strása, Boroszuok, Szász, 
Répás, Prósa, Forró, Fillér helységre és Hegyföid és Szuráncs pusz- 
tákra 1. Ferdinánd királytól uj adományt vittek. 

1594-ben szent Iván napja után szerdán Soldos Pál és Kris- 
tóf, testvéreknek néhai Soldos Máténak Felfalu, Alsófalú, Répás, For- 
ró és Hanvai birtokain nagosztoznak. 



soldos. 263 

1608-ban dec. 3-án Soldos Ambrus és Tamás egyezségre 
lépnek, mely szerint Soldos Tamásnak magvaszakadása esetére hi- 
testársának, ha férjhez nem megy, Répás helységben bizonyos ülés 
nász ajándokképen 14. fiba ajánltatik. Ambrusnak fia által vagy Soldos 
Gergely íia által megváltandó. 

1615-ben (Feria 3. prox. post Dnicam Exaudi) runyai Soldos 
Fáinak fia Tamás Képáson egy fél jobbágy telket, Forró pusztán 
égy egész puszta jobbágy telket Bereíkey Mihály és Jánosnak 115. 
ftban elzálogosít 

1619-ben Soldos Kristófnak fia Tamás Qöinör megyei 
Visnyón egy házhelyet 75* ftban elzálogosít Szalhnwy Király Mik- 
lósnak, 

1625. mart. 21-én Soldos Mihály és Imre egy résssrftl, A m- 
b r ú s n a k fia Mihály, és Gergelynek fia M á t y á s, nem különben 
Tamásnak fiai G e r g e 1 y és Márton bizonyos javakra nézve, 
melyeket az első rendbeli egyezkedik Szilassy Istvántól visszaváltot- 
tak, melyeket eldödeik törvény utján kerestek, de elvesztettek és me- 
lyeket valaha Soldos Máté Runyán, Fel és Alsó Faluban, Alsé-Ráson, 
Filléren és Répáson birí, egyezségre léptek, mely. szerint Mihály és 
Imre azon javak felé rés&ét kibocsátottak, egyszersmind néhai Soldos 
Tamás fiainak Istvánnak, Kristófnak és Györgynek szavatosságát ma- 
gokra vállalták, 

, 1626. január 28-án Habok István Soldos Mihálynak és Erzsé- 
betnek gyámságát és gondját el válalván, ezeknek jószágait Soldos Imre 
és Mátyás beleegyezésével is kezelésül átvette, mig az Soldos Mihály- 
nak, vagy Imrének ós Mihálynak tetszeni fog, mely javak különben 
is leány ágat nem illettek, miről térítvényt adott. 

1644-ben Soldos Gergelynek fia Mátyás Gömör megyei Bo 
rossnok helységben egy házhelyet elzálogosít mihály falusi Forgón Pé- 
ternek és nejének Ragályi Annának 7ő. ftban. 

1651-ben január 2i-én runyai Soldos idősb István és A a- 
d r á s, nem különben Budaközy Zsuzsa Soldos Imre özvegye mint gyám- 
nő között osztály történt a Fillér, Felfalu Visnyó és Eunya helységbeli 
birtokokra nézve, melyek három részre osztattak, az illetékes részér 
kivül Soldos Istvánnak adatott még Runyán bizonyos jobbágy ház* 
hely id&gíenes használatid azért, mivel azon 800 fi összeget, mely éri 
hajdán Soldos Mátyás e javakat kiváltotta, Soldos Imre é* M i n á í y 
vették fel, és Soldos Tamás árváinak réazeltetése nélkül fel használták. 

1654. január 1-én néhai Soldos Tamás íia idősb István Ge- 



264 soLPos. 

mör megyei Hanva helységbeli házhelyre Babics Tamástól 20 fi. fel- 
fizetést (auctio) vesz fel. 

1667. (feria 5-a post festum Jacobi Apostoli) Soldos Mátyásnak 
fia P é t e r, és neje Ragályi Erzsébet ? szabadon ereszti Runyán lakó 
alattvalóit Csiszár Jakabot és Istvánt minden utódaival, azon felül 680 
ft. letétele mellett egy fél nemesi házhelyet és két kertet ád nekik, 
és azon összeg fejében részökre nemes-levél szerzését is magára 
vállalja. 

1671. febr. 2-án runyai Soldos idftsb és ifjabb István, János, 
és továbbá Miklós, Péter ésSámuel és néhai Soldos András 
örökösei, továbbá a hanvai Sándor, a hanvai Hanvay, szkárosi Far 
kas család tagjai az egymás közti kölcsönös örökösödés miatt régóta 
villongó kérdések és néhai Hanvai Ferenc/, magvaszakadása folytán öt 
részre osztandó birtokra nézve egyezségre léptek. 

1708-ban Soldos Péter fia Sándor Filléren egy puszta telkét, 
melyet atyja zálogított el, kiváltotta Balezer máskép Gally Mátyás öz- 
vegyétől. 

1721. máj. 24-én runyai Soldos István nejétől Irsay Annától 
szüle tett fiának Tamás nak fiai István ée János, továbbá Meny- 
hért és Kva -Csiszár ístvánné Pest megyei Irea helységbeli birtokré- 
szüket elzálogosítják Irsay Páinak , Varacskay Andrásnak és Buzo- 
gány Mihálynak 350 ftért 23 évre. 

1747 ben élt Péter Sándornak fia, és tiltakozott nagybátyja és 
gyámja Soldos János ellen. 

1764-ben élt emiitett Péternek fia Samu e 1. 

A család másik ága Soldos O svaidtól jö le, lehet, hogy ezen 
svát I. Imrének testvére volt. 

A nenizékrend következő : 

II. t á b 1 a.- 

Osvát 
- FéuőT 



I. Fereucz Péter 

' 1588. török 1601. gyám. 

fogoly. 

(Tcrí'.unyci Zsuzsa) 

i • • ■■ ■ ■■■■ "A — ■■ ■ ...... ... — - ■ — i 

Tamás IL Ferencz 

f 1625 előtt 1601. 






— (w- , t * , fJi gyj Báthory Zsuzsa 

l?Uttn 2 Balasko Ilona) 



Folut. « köo. Usp9*. 



ROLDds. 265 

II. Ferencz, ki a* előbbi lapom. 
1601. 
(1. gagyi Báthory Zsuzsa) 
2. Balasko Ilona) 

István János Anna Judit 2-tól Anna 

török fog. 1642. (Bárczay (Gőcze (Bakó hajadoni 

1665. adományt Zsuzsa ) István) István) részt kapott. 

(Kertész Ilona) i— ^^ . 

(Páy István) 



István Zsuzsa Ilona Anna Klára Mária Borbála 

(Madarassy Éva) (Eczet (Bokzer (Repeczky (Lasko- (Borbély) (1 sz. Szabó 
János) Mátyás) Zsigmond) vicsnd) Zsigin. 

•f 2. Szent- Irányi 

Mátyás) 

' Borbála Ilona. 

(Váczy 
András) 

Az e táblán látható Soldos I. Ferencz 1588-ban a szikszói 
ütközet alkalmával Sori Pállal együtt török fogságba esett. ') Már 
1601-ben nejétől terenyei Terenyey Zsuzsannától *) született fia 1L 
Ferencz élt, kinek gyámja nagybátyja Soldos Péter volt, és az 
irt évben az árva nevében Kelecsényi Orbán és Polányi Bálás ellen 
Nógrád megye előtt tiltakozott az árvát illető Nógrád megyei Homok- 
tárennyei birtok dezmája végett. *) 

1601. maj. 26-án runyai Soldos Péter, Soldos niáaik Péter- 
nek, az O s v á t fiának fia, és Ferencz, másik Ferencznek a mon- 
dott Péter fiának és Osvát unokájának fia, miután a nemzetségi levelek, 
melyek az osztályos nemzetségnek Runya, Hanva, Krisány, Kerepecz, 
Hegyfeő, Alsófalú, Felfalú, Szkáros, Strása, Borosznok, Szász, Szuráncs, 
Répás, Fillér, Prósa és Forró helységekben és pasztákban Gömör me- 
gyében és másutt fekvő birtokokat és ezekhez jogaikat illetik, Soldos 
Imre halálával ennek fia Kristóf kezeinél tartatván, Kristóf halála után 
ennek özvegyének Fekete Katalinnak, mint férjétől származott Soldos 
Tamás, Mihály és Imre fiai gyámjának kezeibe kerültek, azokat az Os« 
▼át ágán élők, mint idősbek magoknak őrzés végett ád adatni köve- 
telik törvény útján. 

1669-ben élt Soldos Sámuel, kinek neje volt Uza Erzsébet 
Uza Bernátnak selyebi Kovács Dorottyától való leánya. 



') lstvánffy História Regni H 1385. évi kiad 377. 

5 ) Teronnycy Györgynek Papócby Margittól való leánya, 
•) Proiocoi, 0. Neogr. anni lf.OJ. 



266 80LNAI. — SÚLYAOI. 

1672-ben Soidos Péternek neje Ragályi Erzse bírt Nógrád 
megyében Vecseklön. ! ) 

A runyai Soidos család egyik ága Pe%t, sőt Szabolcs megyébe is 
elszármazott ; runyai Soidos Ferencz 188 l-ben Szabolcs vármegye 
főadószedöje volt. 

Gömör megyében él a család jelenleg k, és birtokos többi közt 
Runyán, hol Soidos Emma özvegy Soidos Gyuláné jelenleg joszeni- 
czei Jankó vies Miklós neje. 

Bizonyosan más, nem a runyai Soidos családból származott azon 
Soidos Benedek, ki Í563ban Bodroghy máskép Pap Gergelylyel és 
Cseórghe Jánossal együtt czfnieres nemes levelett kapott, és abban 
ilyen czimert: 

A kerekded paizsot koronás kigyó, farkát szájában tartva keríti- 
be, a paizs vízirányos vágással két részre oszlik, a felső arany udvar- 
ban egy fejű fekete sas emelkedik ki, kiterjesztett szárnyakkai; az 
alsó kék udvarban kettős halmon pellikán fészkel, fiait melle vérévei 
táplálva, fölötte jobbról félhold, balról arany csillag ragyog. A paizs fö- 
lötti sisak koronáján sasszárny jobb karamával együtt látható, fölötte 
arany csillag fénylik. Foszladék jobbról arany kék, balról icketevörös. 2 ) 

Ezen utóbbi Soidos családból, Soidos Benedek utódaiból lehetett 
azon Soidos (Soldes) ki 1608-ban Szála megye szolgabirája voit. 3 ) 

Soidos család van líunyad megyében is, melyből Dániel ott 
adóiró biztos 1845-ben. József székvárosi adószedő 1846-ban. 

Más Soidos család a Veszprém megyei. L í*á Zsoldos e*. 

StolnaS család* (Kis-Sárosi) Erdélyben élt a máit század elején 
János, kinek neje volt kis-sárosi Sárosi Erzsébet. 

Magyar országban a Zoínay családnak neve is Íratott néha 
S o 1 n a y-nak. Lásd Zolnay cs. 

Soltész család. (Máskép Nagy) Soltész György 1769-ben 
birtokos Csáth rnezo városban. János 1842-ben Torna vái'megye fő- 
jegyzője, 1848-ban másod alispánja. 

Sólyagi család. Toína vármegyében élt hajdán, közülök Só- 
Ivagi Miklós és János a budai ország-gyűlésre Tolna vármegye 
követei voltak. *) 



') Pro'ocol. C. Neograd anni 1672. 

J ) Collcct. heraJd/pag. 129. Adatni Bcttta gentil. tov 

*) 1608. dvi 15. törv. kor u. 

' ) Ko vachich, Veetigia Conritior. p "67. 



SOLYMOftHY. 267 

Bolyinoasy család (Nagy- Váradi) Szatmár megyei család. Ere- 
detéről a XVI. és XVTÍ. században pusztító és okleveleit meg semmi- 
sítő török dúlások miatt keveset tudhatunk. Néhány darab oklevelet, mc~ 
lyeket időnként nemessége bebizonyítására felmutatott, Szabolcs, Ugocsa 
megye és a Leleszi konvent levéltáraiból összeszedett hiteles kiadvá- 
nyokban birja. Ezekből kitűnik, hogy eredetet él nevét a Bihar megyei 
8 jelenleg a nagyváradi püspökség uradalmához tartozó Sólymos nevű 
pusztától vette. 

Különböző időkben különböző előnevekkel fordulnak elő, a mi 
arra mutat, hogy Bihar megye legvagyonosabb családai közé tartozott. 

A XVII. század közepén f u g y i előnévvel találjuk S. Andrást, 
a kinek pele-szarvadl Szarvady Benedek leányától Margittól született 
leányát Zsófiát Laky Péter vette nőül. 

1572-ben S. János özvegyét Bayanházy Annát és Makay II- 
1 é s t Pallagi György meginteti Szabolcs megyei szent-miklósi részjó- 
szága iránt 

1084-ben S. Péter elzálogosítja Békés megyében Felhalom 
helységbeli jószágát Szathmáry Miklósnak 100. m. forintban. 

A XVII. század hajnalán a család tóTténeiméről összefüggőbb 
adatok szólanak , melyek szerint az 1 604-ben örvendi előnévvel 
élt Solymossy Istvántól kezdve a család származási rendje *) következő : 

Örvendy Solymossy 
István 1640. 
(Páz mán Bora) 

Bora Kata Péter Jödit 

(Kerekes Pál) (u. váradi n, váradí Solymossy (székely hídi 

Pankotay Í633-1657. Raczkevi István) 

János (Cagte lio Ilona) 

János István 

(Kovács Bora) f 1647. eott 

Mihály niiT"" 1 

Ugocsai szojgabiró. 
fPanp Éva) _ __ 



Bora István Eva Erzsébet János 1776. 

(Nagy János) I7Ő5, (Szelei (Guiácsy ' (l. Ujváry Eva 

(böszörményi György Fereucz) 2. Gode Bora) 
Nagy Klára) 



Láfzlo Sándor Lidia Gábor. Imre. Teréz 2-téiErzse 

f (1. Uray Klára (Gacsaly Szabó (Kanisay 

2. Kovásy Rákbei) László) György György) 



r~ 



Folyt. a knv, lapon. 



') A családi iratok alapján közli Decsey Miklós. 



268 sólymod*. 

Sándor, ki az előbbi lapon. 
(1. Uray Klára 
2 . Kovás y Rákhel) 

Hi-7fflíUrö7y Imre. Pál Mihály 

(Nagy (Horthy 

Klára) Mária) 



Ferencz. Ignác, Kata Bálint 1862. Ida. Emma. 

(Jákó György) (Uray Mária) 



András. Mária. 

A' családfát kezdő Solymossy István — mint látjuk — Bihar 
varmegyei Örvend helységről irta predikátumát. 1604-ken részére Ebc- 
nyi István és Zsigmond . A Szakadatén két telket ír be. F elesége a 
híres panasztötcleki Pázmán családból Pázmán Farkasnak Váncsodi 
Margittól született leánya Pázmán Borbála volt, kitol a táblázaton álló 
eány okon kivül egy fia maradt : 

Péter, a család legvagyonosabb és tekintélyesebb embere. Birta 
egész Sólymost, Fugyi- Vásárhelyen 13, Fugyiban 8 telket, Törpefal- 
ván 1, Szakadáton Vj, ugyanott Pallagi részen 3 / 4 , és Kopacelen sógorá- 
val Megyeri Ferenczczei egy portát, Váradon házat, Felső-fekete-pa- 
takon, Szent-Mártonban, Tótteleken, Panaszon és Váncsodon rész jó 
szagot. Ezeken kivül 1633-ban II. Ferdinánd királytól adományban 
nyeri Chukát Lenárt magvaszakadtán Szabolcs megyében egész Kis- 
Szoboszlót, és a nádudvari, pü^pek-ladányi, hegyesi és mácsi rész jószá- 
gokat (Az erre vonatkozó és a Leleszi Conventhez intézett királyi 
beiktató parancs az adományozás után két évvel költ, melynek követ- 
keztében a nevezett konvent Bába Istvánt mint homo regiust, és Erdé- 
lyi Péter áldozó papot annak teljesítése végett kiküldvén, 1035-ben a 
beiktatásnál, midőn K. Szoboszlon megjelennének, Hegyesy István ma- 
ga, s az egész Chukát nemzetség nevében, továbbá Páihazy István 1. 
Rákóczy György fejedeiemnö szolgája, úrnője s annak gyermekei ne- 
vében a kis-szoboszlói birtokot illetőleg a beiktatásnál ellent mond.) A 
következő 1636. évi Letare vasárnap előtti szombatról a Leleszi kon- 
vent előtt kelt egyezségiével szerint ezen akadályok elháritattak, 
miután S. P é t e r az igénytartó családokká] 650 m. forint lefizetése 
mellett kiegyezett. — Pázmán Péter bibornok , a kivel unoka testvér 
volt, mint udvari fő emberét követségbe küldi I. Rákóczy György 
fejedelemhez némü szükséges dolgok vég ett a részére Foi'gách Mik 
lós felső magyarországi generális kapitány által kiadott útlevél 
szavai szerint. 1634. év közepe táján házasságra lép n.-váradi 



aotTMOgST. 269 

Castello Antalnak Csókos Petronellától született leányával Castello Ilo 
nával, mint ez Pázmán birbornoknak azon évi april 25-én hozzá irt üd- 
vözlő leveléből kitűnik. lG38-ban Rákóczy fejedelem hivónek iratik, ki 
öt N.- Váradon fö várnagyának tette, és azon évben neki adományozta 
Marotln András magvaszakadtával a szakad áthi és törpefalvi rész jó 
szagokat, továbbá nejének és neje testvéreinek Váradon az egész Kő- 
szórás nevű szőlő hegy dézmáját. 1640-ben Somogyon három telek fe- 
lett anyai részen leány testvéreível ki egyezik. 1643-ban Rákóczy 
György fejedelemtől 500 in. forintért zálogba veszi egész Törpefalvát 
1655-ben egy, általa szolgája részére kiadott és a család birtokában 
lévő eredeti útlevél tanúsága szerint mint az Ecsedi vár főkapitánya for- 
dul elő. ! ) 1657-ben 2070 m. forintban beiratképen nyeri a szelepei és 
nyírési jószágokat. Ez év az utolsó, melyben róla oklevél emlékezik. A 
mily gyorsan emelkedett Péter személyében a [család vagyonosodása, 
oly hirtelen bekövetkezett bukása. Hová tűnt Péter? hová nagy va- 
gyona? az rejtély utódai előtt. Azonban e hirtelen változás némü meg- 
fejtését leli az akkori (1659. 1660. évi) török, tatár dúlásokban, me- 
lyekben Várad és kornyéke roppant dúlást szenvedett. Ezen állítást 
igazolja azon esketés, mely a múlt század közepén váradi Solymossy 
István és János testvérek nemessége bebizonyítás! ügyében keltetett 
fel. A mely esketésben foglalt tanúk vallomásából kitűnik, miszerint S. 
Péternek fia János (vagy épen maga Péter) miután Bihar megyei 
terjedelmes birtokai a török és a tatár dúlások martalékául estek, élet- 
veszély között Ugoesának Fertös- Almás nevű falujába menekült; hihe- 
tőleg anyja testvérének Castello Annának, akkori Ugocsai alispán Me- 
gyeri Ferencz nejének pártfogása alá, 3 ott megtelepedvén, szegénység- 
gel küzködve, halt el. Anyjáról Castello Ilonáról is találtatik egy egyszerű 
jegyzés, mely szerint 1663 ban nov. 26-án hátrahagyott ékszerein, ru- 
háin s asztali készületein osztozkodás történt. 

Jánosnak nejétől Kovács Borbalátói egy fia maradt : 
Mihály. Ez Ugocsa megyénél több éveken át közhivatalokat, 
így 1718-ban föszoigabiróságot viselt 2 ) Az ő idejében ismét új csapás 
érte a családot, a mennyiben 1717-ben beütött tatárok Fertő-Almást 
is megrohanván, épen midőn Mihály hivatalos küldetésben hazulról 
távol működnék, a helységgel háza is és benne a családi iróványok is 
elégtek. 3 ) Nejétől Papp Évától a táblázaton álló gyermekei közíU 



') ErrÖl Szirmay Szatmár várua. II. 48. szak. mit sem tudott. 
a ) Fertő Almáson e század elején is közbirtokosnak iratik a SolymOftay 
család. Szirmay C. Ujrocga, p. 175, 



270 SOLYMOöI. —SÓLYOM. 

látván Szatmár megyébe házasodott és nejével Böszörményi 
Na#y Klárával müu Bagossy örökössel Krassón kapván jószágot, csa- 
ládját Szatmár megyébe ültette át ') a hol fiágon * a családfa végén 
álló Bálint személyében s kis-korú iiában jelenleg is fenn áll. 

A család reform, vallásru 

Czimere a paiz^ kék udvarában kivont kardot tartó oroszlán; a 
paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl kivont kardot 
tartva, melyre kigyó van tekerödzve. 

E családnak ő.g-eldődei közül kelletett lenni azon Solymossy M i. 
h á 1 y nak, kinek fia volt István, kinek leánya Solymossy Katalin 
1400. táján Butkai Pálnak második felesége volt 2 ) 

$oIymo&i család. (Székely- udvarhelyi) Lakhelye nagyobbára 
Sz.-Udvarhely, hol hivatalokat viseltek így András senator, Áron 
ugyan ott hivatalnok 1848-ban. Károly bodzái harminczadi hivatal- 
nok, másik Károly a medgyesi kerületben tizedbór altárnok 1848. 
körül. Ifj. József a kir. közügy igazgatóságnál irnok 1848. Pál 
beszterczei kerületben aitizedbér tárnok és harminczadi ellenőr. 

r 

Még előbb, 1794-ben Solymosy Ádám a tartományi biztosság- 
nál járulnok volt 

Sólyom család. (Koloni) Nyitra vármegye régi nemes családa. 
Történetére vonatkozó következő hiteles adatokat ismerjük. 

1550-ben Koloni Sólyomi Andrásnak özvegye Apponyi Ka- 
talin Apppnyi Ferencznek leánya, meg nyugtatja Apponyi Mátyást azon 
260 forintról, melyekórt Apponyi Péternek vecsei curiája és bánkeazi 
és ioraóczi részjószágai visszaváltattak. 

1559-ben nagy-apponyi Apponyi György fiainak és vérségea ér* 
dektársainak neveikben is Apponyi Benedeket s társait Strázsa, Báb, 
Tornócz, Felsö-Vccse, Keszi és Nagy-Appony Nyitra megyei részjószá 
gok eladásától, Apponyi Katalint Sólyom András özvegyét pedig, ek- 
kor már Szveska János nejét a vételtől eltiltja. 

1564-ben Sólyom András özvegye Katalin Majthényi mint al- 
peres ellen perelve, ez ellen Nyitraszeghen sikerbe vett végrehajtásá- 
ban kir. parancs folytán gátoltatott. 

1570-ben divék-ujfalusi Ujfaiussy Gergelynek fia László, V e- 



*) Krassón már e század elején birtokosnak iratik a Solymossy család ; 
valamint Solymossy Anna Dengelegen. Lásd Szirmay Szatmár várm. II. 
31 X85. 

3 ) Wagner, Coiícct. Geneal. Pec. III. 12. 



SÓLYOM. 2?1 

r © n i k a Borovszky Tamásné, Katalin néhai Ujfalussy Gergelvné, 
Lászlónak mostoha anyja és Magdolna saját neje, néhai koloni Só- 
lyom András leányai neveikben egy részről, más részről Névery Péter 
maga, Dezső Dénes pedig 3 á n o a ért Névery Péter testvéreért, továb- 
bá K a t a 1 i n Dióss y Miklósné, Anna Forrószeghy Mártonné, Doro- 
t y a másik Névery Petemé, és Magdolna hajadon, néhai Névery Al- 
bertnak nejétől Sólyom Annától néhai Sólyom Lászlónak S. András 
testvérének leányától született leányaikért a királyi személynok előtt 
megjelenvén, arra kötelezték magokat, hogy Kolon helység és Kovácsi 
pusztai birtokot illető iro ványaikat Nyitra megye előtt választott bíró- 
ság elé terjesztendik és a birtok felosztásban ezen biróság ítélete sze- 
szerint beleegyezendnek. 

1571-ben Sólyom Katalin Ujfalussy Gergely özvegye és M a g- 
dolna Ujfalusy László neje, Koloni Sólyom András leányai, nővérük- 
nek V e r o n k á n a k Veszkai Borovszky Tamás volt nejének végren- 
delete iránt esketést eszközöltetnek. l ) 

1578-ban Ugyan azon nővéröknek Veronkának, elöub tíobics Já- 
nos volt hitvesének, utóbb vészkai Boruvszkaí Tamás feleségének a 
jegyajándok és nászhozomány végett Borovszky Tamást törvény elé 
idézik. *) 

1606-ban Sólyom Fruzsinának Apponyi György nejének 
utódai osztoztak meg. Ezen Fruzsinának fiától Apponyi Miklóstól leány 
ágon ered a Rudnyánszky család is. 

A családfa következő 

Sólyom K. 



^nöráa László 

15ÖC-64. i 7^ 1 

apponyi Kata) (myQ » j^ 



Kata Í570. IbOO. O dolaa Verpnka 

(Uj falussy Gergely) (Ujfalussy (1. Bobics Jáöos 

László) 2. Borovszky Tatóás) 

Nem tudjuk, e családhoz tartozott e Sólyom Péter? ki 1655. 
táján éli, és kinek ivadékát mutatja a következő táblázat Valószínű, 
hogy szintén a koloni Sólyom család egy ága. : 



') Esztergáim káptalan capsa 2. fasc. 2. nro. 8. 
9 ) Ugyan ott. Capsa 23. fasc. 7. nro. 8. 



272 SÓLYO*. — BOMAY. 

Sólyom Péter* 

1695. körül 
( B ősze Zsuzs a ) 

r_ ' Mihály 



Ilona György. János. György Mihály Ferenci 

(Mustos Hüríí-T" 1 TT^r -1 1^21. 

\ m#í t. Miklós. István. ( * 

ADar *V j j Miklós. Ut*4n Ferenc* 



.1. 



Pál. János. György. Márton. 

Somogy megyében már a XV század végén találunk Sólyom, vagy 
Sólyonii családra, melyből Georgíus de Sólyom 1488-ban Nagy-Lucsei 
Ferencznok a szent-erzsébeti várba beiktatásánál mint szomszéd birto- 
tokos jelen volt. *) 

Sólyom család. (Csik-Gyergyói) Erdélyi székely család, mely' 
böi András F. Fejér megyében adó-iróbiztos 1848-ban. V e n c z e 1 
azon megyében karatnai és peselneki birtokos. Antal Gyergyó-alszók- 
bcn börtön őr 1840 körül, stb. Tán ide tartoznak még Alajos törcs- 
vári kath. segédlelkész, Antal Udvarhely széken sz.támáai katli. lel- 
kész 1848. körül. 

Tán e család eldödeinek egyike volt Sólyom Péter, ki 1567-ben 
mint bányai kapitány Kővár bevételénél fogoly lön. 2 ) 

Valószínűleg szintén e család Ősei voltak Mátyás és ennek 
fiai P á 1 és B a 1 á s, kik 1409-ben a Madaras családdal pereltek, 3 ) csak 
hogy ezek Marosszéki székelyek voltak. 

Somay család, (n.-devecseri, dello-apátí) Doboka vármegyének 
a XVI. század óta tekintélyes nevet vivott családai közül való. Eldödei 
előnevüket eleinte Nagy-Devecs erről irták , melynek 1595. tá- 
ján nagyobb részét birták, majd m. Fodorházáról, utóbb pedig a 
deliö-apátii birtokról vették előnevüket. 

A családfa I. Gergely-töl kezdve, kinek gyermekei 1666- ban 
osztoztak meg, következőleg *) jött le ; 



) Teleki, Hunyadiak kora XII, 401. 
*) Borsos krónikája, Mikónál 1. 25. 
') Kállay Székely nemzet 284-. 
*) Hodor Karoly családi közlés után. 



BOMAY. 



273 



Tamás 

(Pe3tesy 

Petronella) 

Miklós 
(Forda Bora 
a dcvecseii ág 
tudható törne 



Éva 

(Czegöi 

Balogh 

János) 



I. János 



I. tábla. 



I. Gergely. 

Bora Anna Kata 

(sz. m. m. (Pókay (Elek 

Macskásy Miklós) István) 
Ferencz) 



II. Gergely 

(Váty 
Anna) 



Folyt. II. táblán. 



í Pál. 



Hí. János 



Magdolna Judit 

(hunyadi (Luca 

Jósa György) 
Tamás) 



IV. János 

1700 birt. 

N. Devecser 



I. László 
sz. 1730. f 1808. 
(Bihary Rebeka) 



I. Zsigmond 
(Borsay Bora) 



II. László 
(1. Péchy Erzse 
2. Nagy Erzse) 



í. Sándor I. Gergely Dániel 

három fiú , II. János 

Sajó Kereszturott. 



1-ttői I. József II. Zsigmocd 

(1. Nagy Klára 
2. Balogh Zsuzsa) 



2-tól Eóza . Erzse 

(Kállai (Török Károly 
(Nagy Fer.) Bá'lokban) 



Károly 
Háromszéken. 



í-töl Karolina. Ágnes. 2-tól Ili. László Domokos 

lak. Sárvárott huszár-hadnagy 



MAGYAROHSZic CSALÁDAI X. KÖT. 



18 



274 



SOMAI?. 

II. tábla 

II. Gerrgely , ki az I talián. 
(Váty Ann a) 

III, Gergely 
ton György 

(Detáry Sára ) 

IV. László 
(1. Beszprérai Judit 1740 
2. Varsányi Klára) 






2-tó! II. Sándor 
fl793 
(Keszey Bora 
i 1795. 



Sára 

(Rettegi 

István 

özv. 1779.) 



IV Gergely 
(Koloaváry Zsuzsi 1779. ózv. 
■H804 v . 






III Sándor 
szül 17ő<X t 1818. 
(Szent-lványi Klára 
t 1857.) 



Klára 

(dalnoki Gál 

István) 



Elek 2 Kata 

sz. 1789.fl336.* (Móaa 
(Décsey fíóza^ *. József) Ferencz) 





a. 



Teréz íl Pál Zsuzsa Lajos Judit 

(Törbk M.Derzsen, (Ladányi) fim (ványai 
oőtíen Draveczky Teleky 

Julianna Károly) 
fl859. 

Juliánná. 



Doboka vármegyében többen viseltek a családból megyei föbb 
hivatalokat, mint a következő sorozat mutatja, egyszersmind az egye- 
sek által használt előnev ékkel együtt ; így f Ö b i r á k voltak : 

1595 — 1631. nagy devecseri S. I ., G e r g e 1 y- 

1641—1 643. nagy-devecserí S, í, J a n o s. 

1704—1711. dellő-apáti S. György (11. Rákóczy alatt/) 

1754— 1755. m.-fodorházi S. í Sándor, 

1814—1818. delltf-apáti 8. Ili Sándor. 
Királyi Pénztárnok: 

175(5-1758.1. Sándor. 

A 1 i s p a ti y o k : 

1629—1634. és 1638-1646- in.-fodorhází S. Tamás. 

1634—1638. n. devecseri S. Ií. János 

1639 — 1654. n.-devecseri 8. II. G e r g e i y. 

1745— 1750. m.-fodorházi í. Sándor. 

1825—1836. Elek 

Főj egy zök; 

in. Sándor 1794— -1814. 



SOMAY. 275 

Elek 1819—1825 ; előbb 1816—17. megyei levéltárnok. 

Lajos aljegyző 1847-ig. 

A család felemelöje I. Gergely, Doboka megyének a XVI 
század végén (1595.) főbírája *), a ki még Nagy-Devecseri előnévvel 
élt. És ez volt első, a legősiebb birtokról vett előneve a családnak. 
Egyik ág tagja Tamás 1629-ben m. Fodorházáról irta elönevét, úgy 
fia Miklós is, ezek kihalta után egy századdal utóbb két nemzedék 
IV. László és If. Sándor éltek ez előnévvel, s tán jogosabban, mint 
elÖttök Tamás, mert IV. László neje Beszprémy Judit jogán meg inkább 
m eg alapitá családát a m.-fodorházi birtokban. De már fiában II. Sán- 
dorban ez ág kihalt és a fodorházi birtok III. Sándorra szállott. 

A „D e 1 1 ő - A p á t i u elönév fölvétele korát nem tudjuk megha- 
tározni. Az bizonyos, hogy 1704-ben György már használta ez elő- 
nevet. A táblázaton álló III. Gergely helyett ezen György értendő, an- 
nálinkább, mert 1 702-ben György volt , ki Nagy-Devecserben birt és 
a só jövedelemben is részes volt; 1770-ben pedig D, Apáti birtokosai 
közt S. Györgyöt olvassuk. 

Doboka megyei M. Derzsén öt nemzedéken át birt és bir máig 
is a család. III. Sándornak 29 birtokos közt Magyar-Derzsén Ősi 
és szerzemény jószágra nézve fő birtokosnak, a hadi segedelem alap- 
jául felszámított jövedelme 1819-ben 270 ft. 35. krra tetetett; hasonló 
számítással Fodorházán 25 birtokos közt mint legtehetösbnek jövedelme 
95 ft. 10 krra becsültetett. 

Nevezett III. Sándor Kolozsvárt a reform, oskolában végez- 
vén tanulását, a kin táblánál mint irnok kezdé pályáját. Onnan II. Jó- 
zsef császá~ rendszere alatt Doboka vármegyének B. Szolnokkal egye- 
sitett törvényszékénél hívataloskodott. A földmérés sikerbe vételékor 
Pesten Vájna Istvánnal működött a földmérésnél mint úgy nevezett oeco- 
nomus. 1790 — l-ben számfeletti ülnök Doboka vármegye törvény- 
székénél és egyszersmind helyettes alispán. 1794-ig; midőn megyei fő- 
jegyző, és azt 20 évig viselte; 1814-ben lett alsó-kerületi fŐbiró. 18Q9- 
ben Doboka megyéből mint országgyűlési követ Fosztó Pált váltotta 
fel. Fija 

Elek 1809-ben főkormányszéki, 1812-ben jdr. táblai írnok. 

Lajos a megye közgyűlésein kitűnő ékes szónok. Az 1844 — 
47. években egy alkalommal,-egy káromlással vádlottat jeles védelmé- 
vel a súlyosb büntetéstől megmentett. 

*) Hodor, Doboka varra. 

18* 



276 



soMBomr. 



A táblázaton áll/ikhoz megjegyezhetjük még, hogy I, Gergely 
leányának Annának második férjéül Drugetyevith Horváth György 
iratik. 

Továbbá IV. Gergelynek Kolosvári Zsuzsannától született leánya 
Klára 1775-ben mint 16 éves leány lett nejévé az 55 éves Gál Ist- 
vánnak. 

Sombory család. (M. Nagy- Zsombori) Erdély ország legré- 
giebb családainak egyike. ElÖ nevét valamint nevét is legösiebb birto- 
káról Kolos megyében fekvő Magyar Nagy-Sombor helységről vette. 
Azonban a család nevet némelyek a mai helyesírás szerint Z s o m b o - 
r y-nak irják. 

Vannak, kik a család östörzsét tán Gyula Erdélyi fejedelem 
atyjában Zombor-ban keresik. Eltekintve ezen állítástól, ismertebb tör- 
zséül a XIII. század elején bizonyos nagy Simon neveztetik, et- 
től a családfát máig ízről ízi* lehozzák *) ekképen: N<tgj Simonnak 
fia volt Mihály 1 290., ennek fia Jakab, *) ennek János 1333- 
ban ; ennek I. Miklós kitol a családfa következőleg sarjadzott le : 

I. tábla. 

I. Miklót 

II. János 
.1438. 



I. G-ergely 

1526. 
(Gercndi Zsófi,) 



Tárnája 

Ilona 
(Ördög Simon) 



Zsófia 
(Toroczkai 

László) 



I. Péter 
1557. 
(Bethlen Klára) 

Folyt. II. táblán. 



Benedek 



II. Mihály. 



ÍV. János Tkristóf SánT 



II f. Jánes 

(Otssi Bora) 

Folyt, a köv. lapon. 



V. János. II. Kristóf. Sára 

(Szontpáli 
Menyhért) 



■) Kővári Erdély nev. családti 429. 

s ) Hodor szerint János Zsigmond val. királynak 1561. aug. 6-án kelt ke- 
restető parancsában e Jakab helyett a Sombory család törzséül B r a s 8 ó \ 
Napry Miklós neveztetik ; és alább ezen Jakabot Brassói Nagy Miklós fiá- 
nak írja. 



SOMBORT. 277 

III. János, ki cs előbbi lapon. 
(Ossi Bora) 



Márton II. Miklós. III. Mihály. Kata Anna Borbára 

(Tötöri (Dobokai (Almádi (1. Gyulai Mihály 

Borbála) Imre) Endre) 2. köbiósi 

I Teke Per.) 



1. György Magdolna 

(Tamásfaivi (véglai Horváth 

Bora) János) 



r 



■».... — * — — 



IV. Mihály. I. Zsigmond Bora, Klára. Mária 

(Tordai Zsófia) (Dobai Péter) 



II. tábla. 



I. Péter, ki a* I. táblán. 

1571. 
(Bethlen Klára) 



I. László 1590. II. Péter 

(Valkai Zsuzsa) 1 1549. előtt 

(Majádi Jusztina) 



t — 



I. István II, Gergely. ILI. Péter. II. László, 
1629. 



I. Sándor. I. Farkas. Anna. Erzse. I. Gábor Bora Zsuzsa 

(Gereudi (Mogyorósi (Valkai 
Anna) Bánffy Miklós) 

r 7irsánat7~' G4bor > 

(Tainásfaívi Vitéz 
Judit) 



VI. Jánoa 311. Gergely 

1661. 1666. 

(Szenczi Zsófia) (Tamásfalvi Bora) 

Folyt, 111 táblán. 



278 



SQMBOHY. 



Hl, tábla. 



VI. JánOB, ki a 11. táblán. 
1661. 
(Szencai Zsófia) 



III. Sándor 
1720. 
(Ajtoni 
_Kxiizt.)__ 

17. Farkas 

(Kabos 
Krisztina) 

'Ádám 1770. 
(b. Diószegi 

Róza 
(Mohai 
István) 



Judit (V. Gergely VII. János II. Zsigmond Jusztinái 
(Keezeli 1771. 1790. 1729. 1755. (Palatkay 

Zsigmond) (Almádi (Toldi Mária) (Almádi Zsigmond) 
Judit) Krisztina) 

Bora %Í^.1V~lábíé?i. 



^Újfalvi 
Sámuel) 



Térés 



Folyt. V. táblán. 



Katalin 

(Keczeli 

János) 



I. Lajos 
h. sz. p Szentpáü 
Ágnes) 



II. Gábor 1758. 

f 1801. eló'tt. 

(Salánky Rákhel) 



II. Lajos 
(Fogarasy Julián 



III. Elek 
(gr. Toldy 
Eulalia) 

111 Lajos. 



IV. Sándor 

/ 

loáüv. 



X. János 

(gr. Toldy 
Róza) 



Sámuel 
Murányi 
Rák bel) 

Julianna 
í Kabos 
János; 



Klára 

(Rettegi 

József) 



III. László 
(Horváth 
Krisztina) 



Ágnes Krisztina 

t 1783. előtt (). Cserey Zsigm. 

fSzucsáki Fer.) 2. Zeyk Mózses) 



IV. tábla. 



Druzsiána 
(Kabos Sflndor) 
özvegye 1734 ; 



Gyula 
ilatfahid} 
Janka) 



VII. János, ki a 111. táblán. 

172í>. 
(Toldy Mária.) 



III. Farkas ' 
(Péesy Júlia) 



Ferenez Imre N. 

iPetr. Horváth Szabolcsi (Szilágy iné* 
Zsuzsa) ftfiep. hely. Szatmarban; 



Sarolta. 



SOMBOEY. 

V. tábla. 



279 



VI. Zsigmond, ki a III. táblán. 
1755. 
(Almédy Krisztina) 



I. Elek 1790. 
(Talatkay 
Klára) 



VIIL Jánoa 

(Butka Zsuzai) 



IX. János 
(Cserénvi 

81 



n. Etek. 



Julianna 
(gr. Kan Zaigm.) 
2. b. QjÜTfy József) 



Julianna Endre Teréz II. István 

(Cserényi Fer.) (Kabos (Szombatfalvy (Alsó Bóza) 

Zsuzsi) Gergely) 
i — 



UI.Miklós. 



Eszter. 



József 
(Miksa Anna) 



Bálint 

(Kólámban 

Júlia) 



Zsuzsi. 



Karolina* 



A származási rend, mely itt közöltétett 



r\ 



a XVI. szazad ele- 



jéig I. Gergelyig tisztázásra és okodatoiásra vár. 

Okleveles adat szerint az bizonyos, hogy a család egyik törzsöse 
Rosnyói Nagy Miklós (Nicolaus magrms de Rosnou) volt, kinek fiai J á- 
nos és Jakab 8 ) vissza adván a királytól elfoglalt Feketehalom 
várát, melyet ők Brassói Simon fiának Salamonnak, rokonoknak ha- 
gyományából birtak, ezért 1331 -ben I. Károly király Salamont illető 
minden Ősi vagyont a Brassói kerületben nekik adományban ád. 

Okleveles bizonyság szerint az előbbitől különböző, és már S o m- 
b o r i névvel élt János, ki ellen és társai ellen vingárti birtoka 
elfoglalása miatt tiltakozott a váradi káptalan előtt 141í-ben víngárti 
Geréb László, osztályosai neveikben is. *) 

') Kővári id. m. 249. lapon Fancsali gyűjteménye után, és fíodor Karoly 
közléséből. A két családfa különbözik egymástól, mint alább látni fogjuk. 

*) Tehát a táblán álló Jakab nem Mihálynak fia, vagy ha az, úgy ma 
sík Jakab is volna ,- de M i k 1 ó s nak fia János sem él 1430-ban, hanem 18*1- 
ben tehát egy századdal előbb. 

3 ) Fejér Cod. diplom. tomo VIII. vol 8. pag. 527. az oklevél. S helyet 
Kővári idézi, nem helyesen, e's %y elembe sem vette, vagy nem olvasta ? 

«) Fejér, Cod. di.pl. tomo XI. p. 485. 



280 SOMBORT. 

141 4 ben Sombori János nak fia Benedek és társai neveik- 
ben mártonfalvi Greb János eltiltja Jaki Pétert s a többit Szepespata- 
ka és veresegyházi rétje elfoglalásától. *) 

1427. és 1428-ban vingárti Geréb Jánosnak többi közt Sombori 
János elleni perében halasztási parancs kelt. 2 ) 

1434-ben I. Gergely és Tamás testvérek Doboka megye- 
beu Galponya és Kendermező egész helységekbe a Drágiakkai együtt 
beiktattatnak. 3 ) 

14±9-ben György (avagy Gergely) Stána helység határát já- 
ratja. *) 

Ií. Péter (Kővári szerint) Drágfi (tán Drági) Kelemennel 
egyezkedett. 

Legnevezetesebb embere volt a családnak a XVI. században 
L á s zl ó, 1575-ben fejedelmi ügyész, midőn Békés István hívei a kolos- 
vári országgyűlésen elitéltettek. Járt követségbe Lengyel országba Bá- 
thori István királyhoz Zsigmondnak fejedelemmé választása végett. 
1583-ban az erdélyi dézmák bórlöje volt. Ugyan ez évben Zsigmond 
nevelője és az igazgató országtanács tagja lett. Élt még 1589-ben is. *) 
Válkai Zsuzsannától egyik fija 

Sándor fiatal korában bejárta Német és Olaszországot ; 1594- 
ben Németországba országos követül küldte öt Báthori Zsigmond. b ) 

1661-ben, midőn Kemény János a török had üldözése elől Oláh- 
láposra hátrált, a nyomába lévő tatárok az utat Emberfőnél megté- 
vesztvén, és balra Nagybánya felé térvén, véletlenül Sombory Jánost, fe- 
leségét és sok ezer parasztot elfogtak. 6 ) 

I. István 1629 — 1630-ban Doboka vármegye főbírája volt. 

III. Sándor felesége Ajtoni Krisztina jogán 1722. nov. 19-én 
Kis-Jenöben Doboka vármegyében birtokos, és ezen már kifogyott ág 
törzse. 

IV. Gergely 1771-ben Doboka vármegye tőrvény széki valós, 
ülnöke, 1790 — l-ben kir. hivatalos. 

I. Elek 1790— l-ben szintén kir. hivatalos. Meghalt 1808-ban- 
Özvegye 1819-ben még élt és birt K. Jenőben. 

~ ) Fejér, Cod. dipl. tomo XL 687. 
>) Ugyan ott 590. 
*) Hodor szerint* 

V) Kővárinál id. h. György, Hodor Gergely nek nevezi. 
6 ) Wolph. Bethlen Hist. II. 379. 463, III. 199. 288. Erd. tört. tára I. 166. 
Budai Fer. Polg. lex. III. 254. 

') V. et nova Dacia VIII. p. 276. 



SOMBORY. 



281 



Ádám él 1770-ben, utóbb 1790— l-ben Doboka varmegye or- 
szággyűlési követe. Meghalt 1804-ben. 

VII. János 1729-ben neje jogán Doboka megyei Sólyomkön 
birtokos. Meghalt 1765. jun. i8-án kora 54 évében. 

II. Gábor törzse a már kihalt Doboka megyei borsai-ágnak. 

II. Lajos Doboka megyében 1793 — 99. kir. pénztárnok, 1820— 
26-ig föbir*. 

Imre született Nagy-Somboron (Kolos várm.) 1784. oct. 28-án, 
Bihar megyében kezdte hivatalos pályáját, hol 1826-ban már másod, 
majd első alispán, az 1830. évi országy ülésen követ, utóbb (már 1838- 
ben) kir. táblai ülnök, Szabolcs vármegye főispáni helyettese és udvari 
tanácsos lett, és az volt 1848-ig. Lakott Almosdon. 

IV. Sándor nyugalmazott cs. kir. székely huszár ezredes, 

Endre 1840 — 47-ig Kolos vármegyei fóbiró. 

Bálint lakik Galponyán. 1849-ben az oroszok ellen viselt besz- 
terczei csatában karját veszté. 

J ó z a e f. lak. N. Somboron. A bányászati pályán teljesen kikép- 
zett férfiú. 

Farkas ágán áll ennek fia F e r e n c z, ki 1836. jun. 15-én halt 
mc g« Gyermekei Petrichevich Horváth Zsuzsannától Gyula és Sa- 
rolta; amaz Hatfaludy Janka férje. 

I. Eleknek fia II. István, kinek Özvegye Alsó Róza, a sze- 
rencsétlen anya, ki miután — mint Kővári írja — Eszter leánya 
1850-ben szekrény-kulcsot nyelve, fia Mik ló s pedig szép férfi, 1864. 
maj. 17-én aszkórban hala el, magát 1854. in aj. 26-án homlokba lőtte. 

Erdélyben ezen kivtil más Sombory (vagy Zsombory) 
család is él. Névszerint Udvarhelyszékben Zetelakán, Zaránd és Kü- 
küllö vármegyékben is voltak és vannak Zsomboriak. 

Zételaki S. József kath. pap, és irodalmi ember. Testvére I s t- 
v á n r. kath. lelkész és hosszú időn át a m. -vásárhelyi növelde Igaz- 
gatója. G y örgy 1771-ben Küküllő vármegye számfölötti törv. széki 
ülnöke, 1796-ban kir. pénztárnok. Lász ló (de M.- Vásárhely) 1790 — 
l-ben Zaránd vármegye országgyűlési követe, és országgyűlési jegyző 
1794-ben Hunyad várm. követe. Sámuel ki magát „d e M. Vásár- 
hely" irta, 1809-ben Küküllő megye kir. pénztárnoka, 1815-ben törv. 
széki ülnöke. Sándor 1815 -1827-ben Küküllő megyei szolgabíró 
1846-ig. István m.- vásárhelyi tanácsnok ; 1836. és 1846-ban ország- 
gyűlési követ. Sámuel 1837. körül Abrudbánya város aljegyzője. 



232 somi. 

A fentebbi Györgynek fija Gy ö r g y 1 796-ban Ktiküllö megyei 
adórovó biztos, „d e D é z s f a 1 v a u irta magát 

Somi család. Kihalt régi család, mely nevét — úgy látszik — 
a Somogy megyei Som nevű helységtől vette. Wagner jegyzetei sze- 
rint ') Somi János 1447-ben élt. Ugyan ez időjban élt Somi Mi- 
hály is, kinek ivadékát mutatja a következő táblázat : 





Somi Mihály 




István. 


Veronika 
(Esseghváryne) 


" l ' i 
Brigita 


Orsolya 1515. 
(Oldi Miklós; 


(Ugronne) 



A táblán látható sógoroeodás is Dunántúli családokat tüntet fel, 
ilyen az Esseghváry család, ilyen az Ugrón család, melyből Ugrón 
Imre az 1447. évi budai országgyűlésen Somogy megye követe volt. a ) 

Azonban a családot Somi J ó z s a vagy József emelte fel, kit ki- 
nisi Pál neveltetett, és ki utánna 1495-ben Temesi bán lett. Kineveztetett 
Bihar és Bácsi főispánnak is, de ezekbe nem lépett. 1495-ben ö fékezte 
meg Újlaki Lőrinczet Német-uj várnál. Szapolyai István nádor gyerme- 
keinek gyámja volt. 1502-ben a török ellen diadallal harczolt. Részt 
vett több béke szerződésben. 1505-ben ott volt a rákosi országgyűlé- 
sen. Élt még és harczolt a török ellen 1508-ban is. Neje Szerdahelyi Im- 
reify Márta volt, kivel ily családfát alkotott : 

Somi Józea 
temesi bán 
1494. 1508 
(ímreff y Márta) 



Gáspár, Kata N. 

1519. (Bebek (Vasdinyei 

(Pere'nyi Margit) János) Mátyás) 






Anna Borbála 

(1. Patócsy Boldizs. (lindvai Bánffy 
2. Balassa Imre.) László) * 



J ó z s a nejével Imreffy Mártával Erdélyben is tetemes birtokhoz 
jutott; birta Erdélyben Almás várat (Kolos megyében) a gorbói, tihói 
és buzai uradalmakkal, nagy részben az úgynevezett Csáky jogbirto- 
kokat 3 ) utána öröklé a Balassa család Erdélyben Almás-várát. 



•) Wagner Tabelláé geneal. mss. fcab. VIIL 
') Kovachich, Vestigía Comitiorum 266. 
s ) Hodor, Doboka várrn. 224. 



SOMJA.— 30MLYAI. 283 

Józsának fija Gáspár «', J 519-ben Budán a B. hz. M. teme- 
tőjében Szent László kápolnájának kegyuraságát átruházza a sághi con- 
ventre. Neje volt Perényí Gábornak leánya Perényi Margit, kitol leá- 
nyai Anna előbb Patócsy Boldízsárné, utóbb gyarmati Balassa Im- 
rené és Borbála alsolindvai Bánffy Lászlóné volt, kikben a Somi 
család kihalt. Utánnok számos család örökösödött. 2 ) 

Somja család. Doboka megyében 1702-ben Páoczél-Osehiben 
volt birtokos. 8 ) 

Somkídy család. (Dézsi) Közülük Mihály 1816*ben Déz* 
város tanácsnoka. Tán fija Mihály 1840-ben ugyan ott főjegyző. 

Somkereky család. Közű lök Miklósnak fia János 1403- 
ben a Zsigmond király elleni pártnak egyik tevékeny tagja; pártjától 
nyerte Erdélyben Újlakot. 1407-ben Budaych ímre meggyilkolásával 
gyanúsitatott. *) 

Sonilya család. (Kabalapataki) Kolos megyei család , hol Ml- 
h á 1 y aljegyző 1 848 ban. Jáno.s, Anna, Mária Berenden bir- 
tokosok. 

Somlyay család. Dunántúl élt, de hiteles nemzékrendje isme- 
retlen. Ebből származhatott Somlyay Mihály, kit 1530-ban Szapo- 
fyai János a szemenderi basához küldött segélyért *) Továbbá Somlyay 
Péter, kinek Anna leányát Fáy János vette feleségül. 

1665-ben Somlyay (vagy Somlay) György Örökösei Komárom 
megyei Szemere helységben birt részöket eladják Szemerey György. 
nek. 6 ) 

Sonilyay család. (Rödi) Somlyay Gáspár nőül vette Dobo- 
kay Imrének leányát Annát, ki utáa birtokos lett Doboka vármegyében 
1600 táján Somlyay Judit ugyan e tájban Kecsetszilvási Szilvásy 
Boldizsár neje volt, 7 ) 

Somijai család. (Csik-Somlyói) Közúlök János már 1815-ben 
az erdélyi kormányszéknél fogalmazó, 1848. előtt előadó tanácsos. 

') Lehoczky Stemmat, II. 366. lapon említ Somi Lászlót, ki Gesztest 
bírta Ugyan o Gáspárt Mózses fiának írja, valószínűleg tévedésből, a J ó z s a 
és M ó z s a, vagy József és Mózaea nevek közti téves felcserélésből 

s ) Elésorolja ezeket Hodor Károly , Doboka várm. leírásában 225—226* 
lapon. 

») Hodor K. id. m. 224- 

•) Budai Fer. Polg. lei. III, 256. 

*) Budai Fer. Polg. lex III. 257. 

*) Fényes, Komái om várm. 130. 

') Ucdor, Doboka várm. 224. 



284 SOMLYÓDY.— SOMOGYI. 

Tán e család eldódei közül volt Somlay P é t e r a Gyulafej érvári 
kath, egyház bírája, és a város jegyzője, ki meghalt 1693-ban. *) 

Somlyody család. (Somlyódi) Szabolcs vármegyei nemes csa- 
lád. Zemplin vármegyében szintén a nemesek sorában találjuk e csalá- 
dot, a ) és pedig tagjainak nevezetes hosszú életkorúkról birt adatok- 
kal, igj 1684 ben Somlyódy. György 80 éven felül élt, 3 ) így Som- 
lyódy I s t v án, ki hosszú ideig Zemplin vármegyében szolgabiráskodott, 
a múlt század végén halt meg 130 éves korában. '*) 

Somod y család. Birtokos volt 1770. körül Doboka vármegyé- 
ben Bádokon. *) 

Egyébiránt a Somody név gyakran Íratott Somogyi he- 
lyett, mint azt a Szabolcs megyei eredetű, 1 642-ben nemesített Somo- 
gyi családnál is tapasztaltuk. Lásd ezt alább. 

Zemplin vármegyében szintén a nemesek sorában említetik So- 
mody család. •) 

SoBioghy család. Szintén Zemplin vármegye nemessége sorá- 
ban áll. ') 

Somogyi család. (Derghi és karcsai, nemes ; — medgyesi gróí) 
Eredete ismeretlen. Nevét tekintve, Somogy megyéből eredhetett és 
onnan vehette nevét is. 

Ugy látszik, eldödük volt Somogyi Ferenc z, ki Endrédi 
előnévvel élt és 1526-ban Tata és Komárom várak várnagya volt 8 ) 

Tán szintén ősei közé számithatjuk Somogyi Andrást, ki 
1552-ben Eger várát védte Dobó alatt, és a diadal hirét Bécsbe vitte. 
Ugy Somogyi Gergelyt, ki 1525-ben az enyingi Török családtól 
Somogy megyei Szent Miklós-Hidvégre beiratos adományt kapott 9 ) 

Ha még ezeknél is följebb kutatunk, a XIIL század végén a mar- 
git szigeti apáczák között találjuk Somogyi Gergely leányát A g- 
n e s t és Somogyi N i á r c (tán M á r k ?) leányát Katalint, mint 
zárda szüzeket, kik 1271-ben sz. Margit életéről tanúskodtak. >0 ) 



') Bárányi, Halotti beszédek. 

3 ) Ssirmay, C. Zemplin not top. 109. 

') Ugyan ott 283. i 

«) Ugyan ott 46. 

*) Hodor, Doboka vára. 226. 

•) Ssirmay C. Zemplin not. top. 117. 

Ugyan ott. 

•) Jászay Pál, A magyar nemzet napjai a mohácsi vesz után 72. 227. 260. 

•) Tudomáoyos gyűjt. 1828. IX 81, 

'•) Pray, Vita S. Elis. et Margarethae 369. 373. 



SOMOGYI* 285 

A XVI. század végén már terebelyeaebben virágzott a Somogyi 
nemzetség. Ekkor éltek Somogyi Márton, ki 1594-ben a török el- 
leni harczban eleseit. *) 

Somogyi Gáspár, 1593-ban Komárom megyei Izsa helység- 
béli egész udvartelkét Nóvák Mihály szent-tamási prépostnak 40 ftért 
örökösen bevallá. 2 ) 

Somogyi István kir. ügy-igazgató, kit 1605-ben Illéshazy fel- 
akasztatott 8 ) és végre 

Devgliy Somogyi G y ö r g y, ki család alapító lön. Ez elvévén 
várkonyi Amadé László leányát Amadé Erzsébetet, kapta Pozsony me- 
gyében a Csallóközben Sípos- és egyház-karesát. Epiteté Sipos Ear- 
csán a most már romban áiló családi kastélyt, és meghalván, ott is te- 
mettetett. Ott találtatott még sírköve, mely dombormtiben mellképét 
ábrázolja, czimerével, mely a paizs udvarában oroszlánt, a paizs fö- 
lötti sisak koronáján pedig szétterjesztett szárnyákkal egy fejű fekete 
sast mutat. 4 ) I. Györgynek Öt fia volt: Farkas, II. György, I. 
László, I. Mátyás és Albert Az első és utolsó alapíta csalá- 
dot. Közülök 

Mátyás és Albert eleinte Bocskai hívei, utóbb Rudolf ré- 
szére tértek ; nevezetesen Mátyás, ki elönevét Karosáról irta, 
1605-ben — midőn a császár hűségére állott, — csallóközi, tatai és gesz- 
tesi főkapitány volt. 5 ) Mátyásnak gyermeke nem maradt, noha nŐ 
volt. Neje meghalván ; Vecze (úgy látszik : Nyitra megyei Vecse) hely 
ségben temettetett el, mint katholika vallású, mely iránt az 1619. évi 
országgyűlésen serélem is emeltetett. 6 ) 

Farkas nejével Nádasdy Zsuzsannával nemzé I. Ferenczet 
és Juditot karvai Orlé Jánosnét ; — tán ez, vagy unoka testvére szin- 
tén Judit? az ki 164t-ben életére nézve kegyelmet nyert ') 

1 É I l ,i . 

') Istvánffy Hist 1685. kiadás 416. 

5 ) Fényes, Komárom várm. 124. 

s ) Kazy História i. 60. Szalay M. orsz. tört. IV. 442. Ezen István a Tör- 
vénykönyv első, 1584. évi kiadásában a kiadó Mossóczyhoz intézett csinos la- 
ti a verset írt. 

4 ) Vasárnapi Újság 1858. évi 4-ik szám, 40. lap. 

5 ) Uj Magyar Múzeum 1851. evi foly. 3.05. 1. — M. Tudományos Értekező 
Knauz N. és Nagy Ivántól 1862. I. köt. 454. — Istvánffy História 1685. évi ki- 
adás 53ö. 537. lap. — Pethö Gergely M. M. krónika 768. lap.- Szalay M. orsz. 
tort, IV. köt. 441. lap. 

°) Katona, História eritica XXX. p. 174. 
') Kaprinai Mss. B. tomo XIX. pag. 113. 



2*6 



SOMOGYI 



I. Ferencznek két neje volt, az első Kéry Kata, a más ötlik Lenko- 
vics Zsófia, ettől született Mária Szilágyi Istvánné, az elsőtől szüle- 
tetett Zsuzsanna előbb Dániel Petemé, utóbb gyerkényi Pyber 
Ferenozné, ki után a Pyber család és ennek leány- ági utódai örökö 
*ödtek. 

Albert ága mostanáig él. A családfa következő : 



Derghi Somogyi György 

1581. 

(Amadé Erzsébet) 



Farkas II. György 
(Nádasdy 
Zsuzsa) 



I. László. 



I. Mátyás 
tatai stb. 

főkapitány 
1605. 



I. Albert 
(1. Gadóczy Kata 
2. Bornemisza A mi a) 



I. Ferencz 
(1. Ké*ry Kata 
2. Lenkovits Zsófit) 



Judit 

(Karvai 

Orle* János) 



Kata 

(Bodó 

Mihály) 



Judit 

(Bogdányi 

Mihály) 



I. Ietván 



I. Gábor 



1-tól Zsuzsa 
(1. Dániel Póter 
5. Pyber Fer.) 



2-tól Mária 
(Szilágyi 
István) 



II. Ferencz 

(Pyber Anna) 
aallóhőii-ág. 



ftö 



XII. György 
(1 Jezerniozky N. 
2 Farkas Bora) 
banai ág. 



■tol Ilona 2-tól IV. Ferencz Péter. János. Julianna 

(Kondé Mihály) (B eleaics Júlia) (Bernárth 

'"Róza v. BoTT Sámuel ) 



(Milkoyica Jakab 1741.) 



II. László 
József 



SKÖ£E IV. György. Kata Bora 



*i g* sr ő o 

2 S < . ^ 

<* 03 . 



(Takács (Lipthay 
György) Ferencz) 



Julianna 
(Kondé* 
Lázár) 



Magdolna 

(Kondé 

Ferencz) 



Gáspár. Antal. Bora. 



V. Ferencz 
1733. 
Banán. 



Ádám 

(Tallián 

Róza) 



Zsuzsa. 



VI. Ferencz 1762. 
tábornok. 
(Festetich Vicfcoria) 



Miklós 17G2. 
(f bükki Nagy Anna) 



A családfán állókról nincs mit mondanunk. Tán III. Györgynek 
fia János volt 1667-ben pápai vajda, azaz Pápa várában gyalog ka- 



SOMOGYI. 287 

tonasag hadnagya ; Egyik Ferencz (valószínűleg a táblán állók 
egyike) L József és III. Károly király korában 1711. körül a ru. kir. 
udvari kanczellária titkára volt; mint számos aláírása bizonyítja. 

A végső ízen álló VI. Ferencz és Miklós testvérek Ádám- 
nak fiai, a műit század közepén, 1752-ben éltek, midőn Ferencz a 
Beleznai lovas ezredben őrnagy, utóbb tábornok volt. Mindketten elő 
nevüket „den Medgyes" írták. Miklós ellen 1752-ben a Győr 
megyei csikvándí birtok végett Bajáky Mihály, mint Kisfaludy 
László gyermekeinek gyámnoka pert indítóit Biró János Győr megyei 
alispán előtt. 

Ezen ágból származhatott azoo Somogyi Ferencz is, kinek 
nejétől Bogyai Krisztinától a múlt században élt gyermekei : Mihály 
Ignáez, Anna és Julianna voltak 

Végre e család iyadéka volt karcsai Somogyi Mária is, e szá- 
zad elején baráthi Huszár Józsefnek házas társa 

Ez ágból származtatja magát a most is élő medgyesi gróf Somo- 
gyi család is; melynek alapítója Somogyi János (tán Miklósnak fia) 
1 787-ben Veszprém vármegye alispánja, 1 792-ben cs. kir. tanácsos és 
nádori itélő mester ; innen utóbb (1798. táján) a m. kir. udvari kancze- 
laria referendarius tanácsosa, és Zala megyei főspáni helyettes, utóbb 
1805 körül birodalmi állami tanácsos, Sz. István rend vitéze, már 
1809-ben alkanczellár, cs. kir. kamarás, majd m. kir. udvari kan- 
czelláriai és udvari tanácsos, végre gróf lett. Meghalt 1809. dec. 
27- én. Nejével gróf Győri Krisztinával, ki 1776-ban született és 1848. 
aug. 23-án halt meg; következő családfát ] ) alkotott : 

János 
qrőfy 1809. 
^ (gr. Györy Krisztina) _______ 



r- 



József Mária János Amália 

szül. 1790. bz. 1796. sz. 1801. sz. 1808. 

mart. 81. (gr. Kltz Imre cs. k. kam (b. Horeezky 

ts. k. kam. tit. tan. t 1844.) Ferdinánd) 
(hzg. Brétzeuheim 

M. Cr. Karolina.) 

t ■ ■ *- -' — - — » 

Karolina Ilona 

aa, 1827. sz. 1830. juh 20. 

jul 8. (gr. Wallis Gyula) 

A család grófi czimere rézsútosan kék és vÖrŐs udvarra osztott 
paizs az előtérben hármas halmon az egyik udvarban egyik felemelt 



') Góthai grófi Almanach 1869, é?i 799 lap* és Hist Herald. Bandbudi 
931. lap 



288 



ÖOMOGl'I. 



lábával kövecset tartó daru, a másik udvarban kettős farkú proszlán 
ágaskodva, és első' jobb lábával kivont kardot tartva, látható. 

Nógrád megyében mára XVII. század elején 16184>an Somogyi 
János szolgabíró volt, *) valószínűleg e család ivadéka, és valószí- 
nűleg egy személy azon Somogyi Jánossal, kinek nejétől Péchy Anná- 
tól leányát Somogyi Zsuzsannát Putnoky Imre vette nőül. 

Somogyi család. (Gyöngyösi) A család eredeti neve Nagy; 
valószínűleg Heves megyei Gyöngyösről származott, honnan elönevét 
is vette. Első ismert törzse, mint emunk a VIII. köt 75 — 76. lapján em- 
lítve volt, és azóta kezemhez jutott biztosabb és hiteles adatok után 
tudom, gyöngyösi Nagy Egyed, kinek Kovách Judittól született fiai 
János és Tamás. 

Nevezett gyöngyösi Nagy János Nógrád várában, Tamás pe- 
dig Drégely várában alkapitányok, valamint Jánosnak h'a Ferencz 
a török és Bethlen Gábor elleni harczokban mutatott hü szolgálataikért, 
miután még őseik megnemesítettek, de ezen leveleik elveszvén, atyjok 
ismét Rudolf király által akkor is kezoknél volt nemes levélben újra 
megnemesítetett, — ők is újra IH. Ferdinánd király által Bécsben 1633. 
január 10-én kelt 
czímeres nemes levél- 
ben régi nemesBégök- 
ben megerősítettek ; 
és régi czímerökkel 
megadományoztat- 
tak. Ezen czímeres le- 
velök Nógrád megyé- 
ben 1637. maj. 25-én 
Losonczon tartott köz- 
gy ülésen ki is hirdet- 
tetett 

A czimer — mint 
itt látható — a paizs 
kék udvarában zöld 
h almon álló magyar 
vitéz, sárga csizmá- 
ban, violaszín nadrág- 
ban, vörös dolmány- 




*) 1618. évi 49. törv. ez. 



60JÍ0GY*. 289 

baa és zöld ielöltönyben, fején fekete süveggel, melyen három daru 
toll leng, mellén keresztül fehér övvel látható , ágyékához szorított 
balkezével levágott török fejet , a jobb kezével három nyilat (he- 
gyeikkel fölfelé) tartva. A paizs fölötti sisak koronájából az előbbihez 
egészen hasonló vitéz emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, bal- 
ról ezüstvörös. 

Az utóbbi ezímeres nemes levelet szerző Nagy Jánosnak egyik 
utóbb született fia Péter, Somogyba szakadt, ott vette nőül Pandúr 
Katát, és lakott — mint gyanítható — Marczaliban , mert török fog- 
ságba esvén, Kapósban tartatott és szabadulása végett a kiváltási sar- 
ezot 1686-ban Márton Istvántól kölcsönözvén, érette igali Szűcs István 
másfél száz tallérig kezeskedett, ezen a család kezén levő kezésievél- 
ben pedig a következő kitétel olvasható : „ lettem kezes ugyan itt Keszt- 
helyen lakozó Márton Istvánnak másfél száz tallérig Ma rczali Nagy 
Péter kaj>osi keresztény rabért. u l ) 

Ezen Nagy Péternek Pandúr Katalintól négy fiát ismerjük : Nagy 
Ferenczet, ki előbb Somogyban lakott, utóbb Győrbe szakadt, és 
szülőföldéről Somogyi nak neveztetvén, a Somogyi család tulaj* 
donképeni alapítója lett ; továbbá Nagy J á n o s t és Nagy Györgyöt, 
kik Somogy megyei Kéthelyen laktak, és végre Nagy Istvánt, ki 
Keszhelyen lakott. 

Nevezett F e r e n c z Győrbe telepedvén, Somogy vármegyétől 
1742. évi január 5- ón nyert nemesi bizonyítványt, mely arról is ád 
felvilágosítást, hogy N% g y neve Somogy i-ra változott. Ezen nemesi 
bizonyítványt Győr megyében 1754. maj. 6-án kihirdettetvén, Győr me- 
gy ének 17őő — 57-ben táblabírája volt. Nejétől Huszár Évától született 
gyermekei közül, kik Zala megyében Rendeken laktak, egyik I. An- 
tal mint ügyvéd Peatre telepedett, 1765-ben april. 30-án Gy Őr megyé- 
től kivett nemesi bizonyítványát Pest megyében is, hol táblabíró és a 
Józsefesászári rendszer alatt a Judicium Subalternum elnöke volt, 1792- 
ben febr. 7-én fiai József és II. Antal neveikre szólólog kihir- 
detteté. Nejétől Szeleczky Anna-Máriától nyolez gyermeke született, a 
mint következnek : 

a) J ó z s e f, ki testvérével együtt a Pest megyétől 1792-ben kiadott 
nemesi bizonyítványt Nógrád megyében 1803. april 29-én kihirdetteté. 

b) II. A n t a 1, kiről alább szó lészen. 

c) Anna, Gonda Jánosné. 

') Itt tehát a marcz&Ü előnc'v csak lakáéi hely gyanánt áll, máskü- 
lönben az jó'ne kérdésbe, miért nem neveztetett „gyöngyös i"-nek. 

WAGVAÜORSHÁG CSAlÁDAT* X. KÖTET. 19 



290 SOMOQTI. 

d) K a t a Agos'tonné. 

e) Rozália Lieszkovszkyné. 
í) Erzsébet Kőrösyné. 

g) Klára Miskey Ferenezné. 

h) Krisztina Kubínyiné. 

II. Antal Pest vármegyénél kezdó hivatalos pályáját, hol mint 
szolgabíró szolgált, 1815-ben a jászkán kerület nádori al- ; utóbb főka- 
pitánya és kir. tanácsos lett 1817-ben nov. 8-án Nógrád megyétől két 
fia nevére is nemesi bizonyítványt vett ki Meghalt 1836. évi nov. 
10-én kora 68. évében Pesten. Két uja maradt : K á r o 1 y ésFerencz, 
mindkettő Nógrád megyében szép vagyonú birtokos Petényben, Gután 
stb. az utóbbi fiatal korában volt huszár hadnagy, meghalt 1863-ban, 
Gyermekeiket a táblázat és a következő sorozat mutatja : 

Károlynak nejétől báró Prónay Emmától gyermekei kö- 
vetkezők : 

Í.Antal (Emil Sándor Miksa) született 1830. mart. 16-án. 
Nőttl vette Tóth Cesarát, kitől leánya A d r i e n n e. 

2. Eleonóra (Amália Paulina) szül. 1831. jan. 27. 

3. László Kálmán Károly szül. 1833. aug. 10-én 

4. Gyula Mihály Lajos szül. 1834. dec. 19«én. 

5. E m m a-Zsófia szül. 1836. febr. 22-én. Jeszenszky Sándorné. 

6. Ilona Rozália Karolina szül. 1839. maj. 17-én Mocsonyi 
Györgyné. 

7. Gizella Vilma szül. 1851. febr. 6-án. 

F e r e n c z n e k el»8 feleségétől gróf Bethlen Rozáliától követ- 
kezők : 

o) Francziska Rozália szül. 1829. jun. 3. — mhalt. 

b) Natália -Jozefa és 

c) E m e r i k a Mária, ikrek az. 1830. jun. 29. — mhaltak. 

d) Feren ez János szül. 1831. nov. 27. Legközelebb fele- 
ségül vette kovásznál Kovács Annát. 

e) Laura Rozália szül. 1833. febr. 5. * — mh. 

/) Béla Károly Józaof szül. 1834. sept. 17. — mh. 
Ferencznek második nejétől sztregovat Madách Karolinától 
gyermekei következők : 

g) Olga-Sarolta szül. 1846. dw. 27-én -~ mh. 
h) Zoltán-Ödön szül. 1848. april 24. 
í) Ödön Ferencz szül. 1849. sept. ítí. 
j) Gabriella Janka szül. 1851. jan. 30. 



BÖMOGtr. 



291 



k) Bianka Mária szül. 1853. jan, 19. 
1) Aladár Károly szül. 1834. sept lő. 
m) Károly-Arpád szül. 1856. mart. 28. 
n) Géjza-János szül. 1858. jul 29. 
o) Olga szül 1862. 
A családnak Zala megyében Rendeken maradt ágából származ- 
hattak Somogyi M ó z s e s Zaia megyénél 1833-ban aladószedö, ugyan 
ott Ádám 1833—38. körül megyei esküdt. 
A családfa következő : 



lágy János (de Gyöngyös) 
nógrádi alkatit. 
1633. 



Nagy Egyed 
fKovách Judit) 



Nagy Tamás 
palánki al-kapit. 
168a 



Nagy Ferenc z 
1033. 



Péter 

Somogyban 1686. 

(Pandúr Kata) 



Nagy Ferenc* 1142—69. Nagy János N. György N. István 

Győrben, Kéthelyen Kéthelyen Keszthelyen. 
Somogyi nev$t vesz fe). 1742. 

(Huszár Eva) 



Somogyi I. Antal 
Pesten ügyvéd, és 
törv. széki elnök 
1766. 1792. 

(Sz eleczky A. Mária) 



fi ét leány teüvérei Mendekeii. 



József II. Antal Annn Kata Róza Erzae Klára Krisztina 
1792. 1803. kir. tanács. (Gonda (AgObton (Liesz- (Kőrösy) (Miskey ' ÍKubinyi) 
Jászkán kapit. János) kovszky) Fer.) 

.mh. 1836. 
(Ürményi N.) 



Károly 
(b. Prónay 

Emma) 



Ferencz 
fl863. 
fl.gr. Bethlen Róna 
1 Madách Karolina) 



Antal-Emil W László Gyula Emma Ilona Gizella 
sz. 1830. § sz. 1833. sz. 1834. sz. 1836* s*. 1839. sz. 1851. 



(Tótb Caezára? | 
Andrienne. f 



(Jeszenszky (Mocsonyi 
Sándor) György) 



c m a k os i l 6 k. 



l-töl Ferenez 2-tól Zoltán Ödön Gabriella 
sz. 1831. sz. 1848. sz. 1849. sz. 1861. 
(K. Kovács 
Anna) 



Aladár Károly S<D20 
sz. 1854. sz. 1856. ^ ^* 



19« 



292 BOMOGtl. 

&05rtogy* család. (Perlaki) Zala megyében fekszik Poriak 
mezőváros > innen származhatott a család f melynek egyik ága per- 
laki elonevet visel. 

A nemesség szerző, minden ele-név nélkül, Somogyi Ist- 
ván volt, ki nejével Kudnik Ágnessel (e statu igoobili) 1642. dec. 
13-án Bécsben kelt czímeres nemes levéllel III. Ferdinánd király által 
m, nemességre emeltetett; és nemes levele Szabolcs vármegyének Pet- 
neházán 1643. (feria 3-a prox. post festum nativitatis B, M. V.) kihir- 
dettetett. 

Ezen czímer levél szerint a család ilyen czímert kapott : a paizs 
kék udvarában zöld térről derékig látható vitéz; emelkedik ki, fedet- 
len fővel, vörös dolmányban, baloldalán tarisznya \6g 7 jobb kezével ki- 
vont kardot tart feje fölött, balkezével levágott török fejet > fllötte há- 
rom csillag ragyog ; a paizs fölötti sisak koronáján keresztbe helyezve 
befelé két zászló leng, a jobb oldalról kék, a baloldali vörös. Foszladék 
ezüstvörös, balról aranykék. *) 

Á nemesség szerző Istvánnak fia ifjabb István 1686. dec. 
34-én Nógrád megyétől Gác3on tartott közgyűlésből nyert nemesi bi- 
zonyítványt. Ennek testvére L Péter, Abauj megyében Nagy-Kini- 
sen élt (1705. is). Ennek fiai II. Péter és III. István már 1726- 
ban szintén Nógrád megye előtt mutatták be nemességeket, valamint 
II. Péter 1734 ben is a nagy-atyja által be mutatott nemes levél 
alapján produkált, és 1 755-ben is mindketten a nemesi lajstromba Írat- 
tak. Nevök néha Som o d y-nak is íratott. II. Péternek fia Gábor 
mint Losonczon lakozó* 1766-ban kapott Nógrád megyétől nemesi bi- 
zonyítványt Ez ág — úgy látszik — reform, vallású volt. 

E családitól eredetiek közé keli számítanunk a czímer azonság- 
üál fogva azon Somogyi családot is, mely „Perlaki" előnévvel 
él és Ugocsa megyéből Arad megyébe származott. Ezeknek nagyaty- 
jok perlaki Somogyi János Ugocsa megye alispánjának i r a t i k, 2 ) 
ki egymás után báró Perényi Borbálát és Annát vévén nőül, ezek ál- 
tal gyermekei leányágon a legnevezetesebb családokkal vérségi Össze- 
köttetésbe jutottak, és egyszersmind leány -ágon két vonalon is a Thur- 



•) A i». tad. Akadémia könyvtárában őrzött hitelesített másolat után. 

3 ) Ez volt talán a múlt század végén, és tán épen II. József császár rend- 
szere alatt, mert Szirmay 0. ITg^esa p. 55—66. a» Ugocsa megyei alispánok 
név sorában 1800-ig , valamint azontúl felütött név- és naptárakban nem tá- 
laink. 



SOMOGYI. 



293 



z6, Jakusíts, Paloesay, Perényi títfo. verség által a szigetin hos Zrínyi 
Miklósnak is utódaivá yáltak. *) 

Nevezett Somogyi János a múlt század vegén Arad megyében 
Simánd mvárosban telepedett le, hol Csernovich Lázár gróftól több 
száz holdból állott nemesi birtokot vett zálogba, melyet azonban a mos i 
éíö Csernovich Péter, 1848. évi temesi főispán, egy pár évtizeddel előbb 
a zálogot tartó utódoktól vissza váltott. Jánosnak két nejétől hat gyer- 
meke maradt ; nevezetesen első nejétől b, Perényi Borbaiától szület- 
tek : 1. Borbála holdmézesi Kornéli Ambrus Békés megyei tábla- 
biró neje ; 2. József Csanád egyházmegyei Szent-annat plébános és 
esperes ; második nejétől báró Perényi Annától (Borbálának nővérétől) 
születtek : 3. János nyugalmazott huszár-Őrnagy, ki Erdélyben halt 
el ; 4. László nyűg. huszár kapitány ; 5. István Arad megye jeles 
képzettségű egykori táblabírája, és végre 6, Juliánná Kovács Imré- 
nek Bihar megye sokáig volt szojgabirájának és császári kincstári hiva- 
talnoknak neje. 

Lászlónak fia László. 

Istvánnak gyermekei Sándor 1 848-ban Arad megyei szol- 
gabíró, utóbb az Aradi cs, kir. úrbéri torv, szék ülnöke, Anna Gaál 
Józsefné Aradon, és Gyula 1848-ban Arad megyei esküdt, utóbb 
szolgabíró, kinek gyermekei vannak. 

A család nemességét I. László és István 1821-ben hirdet- 
tetek ki Arad megyében. 2 ) 

A családfa 3 ) következő : 

János 

(1. b, Petényi Borka) 

2. b- Perényi Anna) 



1-tő'l Borbála József 
sz. 1779. esperes 
(bolúusefcést sx.-annai 
Kornéli Ambrus) plébános 
f 



2 tói János László István Julianna, 

huszár h. kapitány Arad m. (Kováé* Imre 
őrnagy Aradon tőire" Biharban) 

László. 



(Sántba 
Rozália) 



Sándor 
árbéri törv, 
széki ülnök. 



Anna 

(Gaaí 
Jóssef 
Aradoii) 



GvuU 

(Hirsch 

Amália) 



N. N. H 



.') Ez összeköttetés által avatkozott neje jogán Somogyi Jáíios a hket 
beliatinczi-féle Bossányi perbe ie mint egyik főiperes. 
') Arad várm. jegyzőkönyv iÚS. ss. a. 
') Mogyoróssy János közlése szerint 



294 80M0GIÍ. — 60M0SKEŐY. 

Ugyan e családból eredt porlaki Somogyi L e o p o 1 d, kinek*egy 
hiteles táblázat szerint Nagy Julianátúl fia volt Ferencz, kinek is- 
mét na volt Ferencz. 

Ezen Ferencz- ek egyike azonos lehetett azon Somogyi Ferencz- 
czel, ki Ugocsa megyei Salánk helység egy negyed részét gróf Szir- 
maytól zálogban birta. ') Ugocsa megyében a Somogyi család egyike 
azoknak, melyek 1750-ben Péterfalvára nádori uj adományt vittek.*) 

Ugyan e családból származottnak keli tartanunk perlaki elö ne- 
vénél fogva, melyet mint püspök viselt, perlaki Somogyi L e o p o 1- 
dot, ki egykor győri plébános, soproni kanonok, 1806. jun. 15-től 
pedig Szombathelyi megyés püspök volt. Meghalt 1822. febr. 20-án 
kora 74. évében, 

§ontogyÍ család. (Máskép ö e d e y) Nógrád megyében a Ge- 
dey család máskép Somogyi-nak is neveztetett, a nevezett megye 1732. 
évi nemesi összeírásában eléfordúl : Somogyi alias G e d e y utpote 
Andrea s, Stephanus, Franciseus et Ladislaus. 

Sbitiögyi család. (Mohai) Felső Fej őr megyei erdélyi család; 
István és József azon megyében szolgabirák, Károly árvaszéki 
ülnök volt 1848-ban. József Fogaras vidékén szolgabíró 1836-ban. 

Somogy! család (Hollósi) Közülök Imre 1791-ben az erdé- 
lyi oszággy ülésen Szászváros követe, a midőn nemessége tárgyában 
sérelmét panaszolta. 3 ) 

Erdélyben a régiebb időkből ismeretes Somogyi Ambrus, 
kinek eldeákosítoít neve Simigianus. 1590 — 1606. körül Belső- 
Szolnok vármegye jegyzője volt ; és korabeli története megírásáról, 
mely a Scríptorea rerumTransylv. gyűjtemény második ré- 
szében 1800 — 1840-ben megjelent, nevezetes. Vele egy időben élt So- 
mogyi Bertalan, kit 1604 ben az erdélyi főurak Nyáry Pálhoz 
küldöttek, 

Sonioakedy család. Törzse Somoskeöy Máté, ki testvérével 
Ferenczczel IG94-ben kelt ozímeres nemes levélben I. Leopold 
király által nemesítetett meg. A czimeres nemes levél 1696. octob. 16-án 
Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegyék gyűlésén kihirdettetett. Neve- 
zett Ferencz 168&-ban Buda vára visszavételénél harczolt, és a 
romhánvi csatában vitézül elesvén, ma^nélkíli múlt ki 



') Szirmay C. Ugocsa, pag. 86 

*) Ugy*n ott p. 125. 

*) Erdélyi orszátfgyíil^i irományok 1791. 



S0M08KKŐY 

A család nemzékrendje ') következő : 

Somoskeóy Máté iesivére Ferencz 
1694. 1694. 

(Kiss Kata; 



295 



N.fiií 
t 



I. Andris 
Recski nevű 
1768. 



, Kata 
(Úri Ferencz) 



I. István Márton II. András. János Péter. Ferencz Mihály 



Somoskőben Somoskőben 
1779. 1780. 



Biharban Szatmárb&n 
1798. 1798. 



András. Máté. Tamás. 



Pál. Löriucz. István. Gergely. János. 



Mihály. István. János. Ferencz. 



József. Mihály György András 

utódai 
Somos* 
kőben. 



Ferencz. 



János 



utódai utódai (Holló r~r~ — «""* Ti (Ivády Kata) 

Somoskó'ben. Somos- Zsuzsi) La i°* * W« r-±— -XitSS. 
irAkM. y t Hangonyon Feronoz 

1 1868. s«. 1788. f 1840, 



József 

Somoskö- 

ben. 

(Elek 

Erzse) 



(Madarassy De'téren 

Zsófia) (Bózváry Kóza) 



Istváo Ferencz. 

Nógrádi 

számvevő 
1 1846. 

(Várkonyi , — -Jv -. 

Katalin) László. Ágoston- Kálmán. Sebestyén. 



Ferencz f 1862. 
(Fejér Róza) 



Antal János 

rosnyói nógrádi 
kanonok alispán 
f 1853. (Kies Jozefa) 
i 



István 
Ügyvéd 
(Scholiz 

Fülöpke) 



Antal István Károly 

septemvir sz. 1814. sz. 1816. 

szül. 1810. Stefaoi- (Girtter 

(1. Capdebo desz Her- Anna) 



Beia. 



Mária, 



Emília '-■:: .-.;•. 



Anna. 



Janka) 



Jolán. 



Pál. 






GeUa. 



Aladár. 



Arzén. 



Cdzár, 






Hort-eusía 



Somoskeöy Máté a caaiád osi lakhelyéből Nógrád megyei So« 



Családi kbztés szerint. 



296 SOMOSKEŐT. 

mos újfaluból vagy Somoskeőböl, honnan a családnév is támadt, egyik 
fiával Andrással együtt Gyöngyösre költözött ós ott is halt meg. Fia 
András Gyöngyösről Recskre költözött, honnan Recsk i-nek is 
neveztetett. Innen utóbb vissza telepedett Nógrád megyébe Somosköbe 
1755. után. Andrásnak hót gyermeke maradt : a) I. István, ki So- 
moskŐben lakott és Heves vármegyétől 1779. dec. 1-én kapott nemesi 
bizonyítványt ; b) Márton szintén Somosköi lakos, 1780. jun. 9-én 
Nógrád megyétől kap nemességéről elismerő levelet ; c) II. András, 
kinek Öt gyermeke a családfán olvasható, <T) János magtalanul meg-, 
halt, e) Péter a táblán látható három fiú atyja ; f) Ferenez, Bi- 
har megyei lakos, ki testvérével g) Mihálylyal Szatmár megyei 
lakossal, 1798, april. 24-én Nógrád megyétől vettek ki nemességükről 
bizonyítványt. 

Nevezett I. Istvánnak hat fia volt, mint a táblán láthatók. Ezek 
közül a három utóbbi a jelentékenyebb ágat képezi, úgymint : 

András ágán ennek egyik fia István Nógrád megyének 
volt várnagya, utóbb számvevője. Meghalt Szügyben 1846, jan. 10-én 
kora 71. évében magnóikul, özvegyén hagyván nejét Várkonyi Ka- 
talint. Andrásnak másik fia volt József, kinek hites-társától Elek 
Erzsébettől születtek többi közt fiai : 

1 . Antal, ki papságra lépvén, mint rosnyói kanonok halt meg 
1853. évi jun. 14. kora 52. évében. 

2. János Nógrád megyének 1836 tói rendss. esküdtje, 1842- 
től alszolgabirája 1848-ig. 1850-ben megyei torv. széki jegyző, majd 
ca. kir. járásbiró Nógrádban, utóbb Hont megyében 1860-ig. 1861-től 
Nógrád megye másod alispánja. Nejétől Kiss Jozefától gyermekei i>é- 
la és Mária. 

3. István, volt honvéd tiszt, hites ügyvéd B.- Gyarmaton. Nejé- 
től Scholtz Philippintől gyermekei Anna és István. 

Ferenez ágán, mely a Gömör megyei hangonyi ágat ké- 
pezi, állnak L aj o s mh, és Ferenez meghalt 1863 ban Hangonyoja 
Ennek Madarassy Zsófiától fia Ferenez mhalt 1862-ben ; ennek ne- 
jétől Fejér Rózától gyermekei László, Ágoston, Kálmán és 
Sebestyén. 

János következő ágat terjesztett. Hitestársátói Ivády Kata- 
lintól 1788-ban született fia Ferenez, ki Nógrád megyéből Somos- 
köböl elköltözvén , Gömör megyében Détéren lakott. Meghalt 184Ö- 
ben. Ennek nejétől Bózváry Rozáliától gyermekei következők : 

1. Antal szül. 1810-ben. 1848. előtt a Besztercze-bányai kerü- 



somost 297 

let kincstári, valamint a Lipcsei kincstári aradalomnak ügyésze; 1847 — 
1850-jg a selmeczi fobánya-grófság ülnöke ós kir. bánya-tanácsos, ki 
törvény tudományi mély ismereteinek es a jogi téren alapos képzettsé- 
gének többi közt a beszterczebányaí régi nevezetes perben is kitüntf 
jelét adta. 1850 — 1855-ig a debreczf^ni cs. k. országos törv. szék, in- 
nen a pesti kerületi fötörvényszék ülnöke, 1861-ben pedig a vissza- 
állított hétszemélyes tábla birája leit, Nejétől "baraczbázi Capdebo 
Jankától két gyermeke Jolán és 1' á 1 a táblán láthatók. 

2. István 1848. előtt Tiszolczon kincstári és királyi segéd- 
ügyész. 1850 — 55-ig Abauj-Torna megyei töhiró Már meghalt. Nejé- 
től Steffanidesz Herminától négy gyermeke van. 

3. Károly, kinek nejéto! Girtler Annától a táblán látható há- 
rom gyermeke él. 

A család czimere a paizs kék udvarában zóíd téren hátulsó Iá 
bain ágaskodó egyszarvú. A paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan 
egyszarvú nyúlik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvöröfc 

Ugyan e családból származott Somoskeöy Mihály, a múlt szá- 
zadban Gömör megyében Zabaron volt tisztartó, kinek fiai 1806. éltek 
Jakab, Mihály és József, a két utóbbi Monosbélen született. 

Somosy család. (Somosi t) Sáros vármegye ősrégi kihalt csa- 

láda, mely nevét azon megyei Somos helységről vette, és mely az 

A b a nemzetségből ered. A család törzse Péter gróf vagy Ispán 

(Comes) kitől a családfa a közös vérségü Budaméri kihalt ággal együtt, 

következőleg ! ) jött le ; 

Pótot 
Comes. 



Comes György 1280. Mihály Tamás Miklós János 

de Somos mi* sl e, f Xídiorfk. Deo^ EgTedTsio. 



1297 



de Bodomér 

m5íós~1l357? 
de Bodom ér. 

Kayl Tamás Demeter István. CT^\ iQ « Q ' 

iQÍo r — ^-*w— — . —~ ^ Konya lotá. 

rJlrltU, János 1370. de Bodomér. 

Demeter r ~£~íl 7T.T? 

1337; Péter 1394. 

, >C-J , de Bodomér. 

Péter 1375, (Ilona özvegye) 

(Zahai István (Terenyei 

: ■ ; Péter) 

') Wagner Tab. geiíeal. tab. II, — Budai is emlékezik a Somosiak-ról 
Polgári tor. III. köt. Meg jegyzendő hogy Wagnernél Ivánka és János 
két ízben mint testvérek forduhuk elö'. Budai Ivánkát cs Jánost égy személy- 
nek tekinté 



298 



SOMOSV. 



Come« György, 1280., ki az előbbi lapon. 
de Somos. 



Péter 

1300. 

Abauji fóisp. 



Ivánka 
a tatárok 

megölték. 



János 1319. 



(Kobö 



Egyed Bora 

1336. (Buthkai 

Miklósi 
özvegye 1843.) 



Ivánka 
1343. 



Jánoa. 



Anna 

(Solymoii 

Domokos 

özvegye 1401 ) 



János 



Pe*tcr 



' p/f PP ' (özvegye 

*SÍ- 'Dobó Pálné 1893. 
loiö. - 



kúti Erzse) 



Pál Ivánka Péter 

de So mos mislei 1343. 47. 

UtvánlioS. Papost. (Nádasdy 
Kajál nevtt KI f r *> 

(Tarkői Verona) r 



László_ 

Élek 
1361. 



Kata. 



Jakab. 
1420. 



Erzse Jusztina János 
(Butkai Dobi de Somos 

Pálne*) János) 



János g György Miklós 
(Apagyi * (Libercsei 1343- 
Erzse o Torepns 
őzv. 1891. * Tamás 
leánya) 



László de 
_ öomos alias 

de S omos Elek de Kőszeg 

| (Margonyai Kata 
1487.) 



János 
de Somos. 



. L_J , 

Grörgy Zsófia 

de Kőszeg alias Somos 

(1. Butkai Kata 
2. N. Ilona özv. 1466. 



András de Somos 



Anna János 

1402. >d« Budamér 

(N. Margit özv. 1462.) 



Anna Tamás László György f 

(Berzeviczi István) de Budame'r Porkoláb de Budamér 

(Lápispataki Kata f 1503.) 



, — p. 



Anna 1471. 



L Györgynek fia Péter 1278-ban réfiat vett és jelesül viselte 
magát az Otokár cseh király elleni hadban, 1285-ben testvérével Iván- 
kával a Sáros megyébe beütött tatárok ellen harczolt, hol nevezeti test- 
vére el is esett. Péter 1300-ban Abauj megye főispánja volt- 1 ) 



') Fejér. Cod. Dipl. tomo V. vol. 3. p. 279. 



SOMOST. — SOMSICH. 299 

Somosi Györgynek fia János Abauj megyében bírta Zsi- 
dópataka falut, melynek részére 1317-ben I. Károly királytól vásárjo- 
got nyert *) Ugyan ő, noha némely kihágásai miatt Bereg megyei Ke- 
ralpopa helységet elvesztette, de később érdemeiért, melyeket a cseh 
Venczel és utóbb Trencséni Csák Máté elleni hadakban a királyhoz! 
hűsége által szerzett, azt vissza nyerte I. Károly király adomány le- 
vélében f ) 

1343-ban Somosi György fiának Jánosnak fiai Péter 
és Miklós Keresztes-Komlósi jószágukhoz tartozó jogaik kölcsönös 
megvédésére és ki szerzésére nézve a Landeki keresztesek konventjé- 
vel egyezségre lépnek az egri káptalan előtt. *) 

1343-ban Somosi György fiának Jánosnak leánya Somosi 
Borbála Butkai Miklósnak özvegye és ennek fia Butkai Pál, testvé- 
vel és illetőleg nagybátyjával Somosi Ivánkával a nevezett Borbálának 
járó leány-negyed iránt, mely pénzben fizettetett ki, megegyeztek. *) 

1 347-ben Somosi Jánosnak fia Péter mester, és más rész- 
ről Somosi Egyednek fiai P é t e r és Miklós a stopotnycha patakon 
túli föld iránt támasztott perben Sáros vármegye előtt egyezségre 
léptek. *) 

1348-ban a fbijebbi egyezségről kelt levelet a szepesi káptalan 
is átírta ugyan azok részére. G ) 

1388-ban Somosi János a Terebesi vár kapitánya volt Ezen 
János Péternek fia, Jánosnak és Köbölkúti Erzsének unokája volt. 

Miután a Budaméri nevet viselt ágPeternek leányaiban kihalt, azon 
nevet Somosi András, Miklósnak fia vette fel, illetőleg utódai vették fel. 

A Somosi család a XV. század közepe táján kihalt. 

Somaiét* est&lad. (Sárdi, gróf és nemes) Somogy vármegyének 
egyik előkelő nemzetsége, mely annyi jeles férfiút mutata fel sorai- 
ban. Eldödei Horvátországból Kőrös és Yarasd megyékből szakadtak 
Zala megyébe — úgy látszik — a XVII. század végén, - a Mura- 
közbe, és mind ott, mind itt közhivatalokat és tisztségeket viseltek. 
Somsich Miklós Csáktornyai várkapitány volt. Ennek három fia I. 

Pongrác z, Péter és Mátyás maradtak. 
■ »■» .» ■ ii .. 

') Fejér, Cod. Dipl. tomo VIII. voi. 2. p. 57. 

*) Ugyan ott. 204. 

•) Fejér, Cod. Dipl. tomo IX. 70L 1. p. 130. 

4 ) Ugyan ott. 132. 

*) Ugyan ott. 549. 

•) Ugyan ott 611. 



300 



SOMSICH. 



Mátyás Horvátországban a fölkelő nemesség (bandérium) fő- 
kapitányának iratik. Fia István ngyan ott gr. Draskovich János 
kir. kornornok -gyámsága alatt állott. 

Nevezett három testvér 1716-ban III. Károly királytól czimeres 
ns. levelet nyert, *) mely szerint a család czímere a kerekded paizs 

kék udvarában zöld hal- 
mon arany koron a, 
azon hátulsó lábaira bá- 
tra felkon dorított kettős 
farkú, nyitott torkú, és 
kioltott piros nyelvű 
oroszlán ágaskodik, el- 
ső jobb lábával bárom 
nyilat tartva, hegyeik- 
kel fölfelé. A paizs fö- 
lötti sisak koronájából 
az előbbihez mindenben 
hasonló, és szintén há- 
rom nyilat tartó orosz- 
lán emelkedik ki deré- 
kig. Foszladék jobbról 
fehér vörös,balról arany- 
kek ; mint ezt itt a 
metsz vény is ábrázolja. 
A följebb említett há- 
rom testvérek egyike I. 
Pongrácz Zala me- 
gyének foadószedöje volt , és 1713-ban alispánságra is kijelöltetett. 
Nejétől Bodalecz Borbálától négy gyermeke maradt: Ferencz, 1. 
Antal, Marianna és Hona. Ezek közül 

I. Antal lett tulajdonképen az egész most virágzó sárdi Sonasich 
családnak megalapítója. E jeles férfiú 1689-ben született. Mint a kir. 
ügy-igazgatóságnak Horvátországban ügyvéde, hivatalos pályáját Zág- 
rábban kezdte meg, azután Somogy megyének több évig ab'apánja 
volt, majd időközben Pécsett mint királyi biztos működött. Az 1741. 
évi nevezetes országgyűlésén Somogy vármegyét az utóbb gróffá és 
országbíróvá lett galanthai Fekete Györgygyei mint követtársával 
együtt képviselte. Utóbb a m kir. udvari kanczelláriánál előadó taná- 
csossá lett, mint ilyen már 1760-ban nyugalmazott (jubilatus) élt 1779- 
" *) Collect. herald ©io 456. E libro regio. 




aoiísicíi. 301 

érig, a midou munkás eletét kora 81. évében bevégezte. szerzé So- 
mogy vármegyében S árd m várost, több falú és pusztával együtt, 
mely birtokokra M. Terézia királyasszonytól a S á r d i előnévvel együtt 
királyi adomány levelet nyert. Első neje Zárka Apollónia volt, kítöi 
csak egy leánya Rozina Móricz István udv. titoknok neje született. 
Másodszor nőül vette Niczky Borbálát ; kitől öt gyermeke született 5 
úgymint : a) I. Lázár, b) A n n a sz. györgyi Horváth Zsigmond cs. 
kir. kamarás, val bel. tit. tan. és Békési főispán neje, c) II. Antal, 
d)l. János, és e) I. József. Ezek közül 

I. Lázár előbb (már 1774-ben) a m. kir. helytartóságnál tit- 
kár, utóbb (1792. már) kir. udvarn ok és helytartósági tanácsos, az 1790. 
évi országgyűlésen Z.iía vármegyének követe, több tudós társaság tag- 
ja volt. Nejétől Jeszenovszky Rozáliától gyermekei nefn maradtak. 

I. János papi pályára lépvén, már 1770. előtt Theologiae doc- 
tor, győri kanonok és püspöki titkár, utóbb beeni b. sz. M. prépostja, 
végre ugyan ott nagy prépost és czímzetes püspök. Meghalt 1810, előtt. 

II. Antal és I. József két máig virágzó ág terjesztői 
lettek. 

II. Antal ága. 

II. Antal (lakott Sárdon) Somogy megyének fftszolgabirája 
volt; 1773-ban noüi vette pallíni Inkey Zsófiát, kitől egy leánya Con- 
stanczia gróf Braida Lajos cs. kir. kamarás és százados neje szü- 
letett ; másodszor feleségül vette vizek i Tallián Jozefát, kitől születtek 
fiai II. János és II. József, ki huszárfőhadnagy és cs. kir. kama- 
volt, meghalt 1860. dec. kora 74. évében, könyvtárát a m. akadémiá- 
nak hagyva. Testvére 

II. János volt dzsidás százados és cs. kir. kamarás, gróffá 
lett. Nejétől született Sternberg N. bárónötöl két fia lett Adolf és 
III. János; mind kettő a cs. kir. hadseregben főhadnagy, ezeknek ne- 
jeiktől gyermekeik a táblán láthatók. 

I. József ága. 

I. J ó z s e f meghalt 1805-ben, nejétől Urményi Máriától (ki 
1840. mh.) öt gyermeke maradt : Terézia báró Láng Ignáczné, II. 
Miklós, Anna Kajdácsy Antal helytartósági tanácsos és több or* 
szággyülésen követ neje, II. Pongrácz és Borbála Siskovics 
József VerŐcze megyei volt főispán neje. 

II. Miklós született Sárdon 1784. dec. 6-án; Somogy várme- 
gyének az 1811. 1830. 1832. és 1839. évi országgyűléseken jeles kö- 
vete; 1815-ben másod alispánja volt. Nejétől Kajdácsy Jozefától (ki 



?>Q2 HOM8KJH. 

1860. mart. 21-én halt meg) születtek következő gyermekei : 1. Pál, 
2. Mária, LíUinovics Lajos 1847-ben volt orsz. gyűl. követ neje; 3. 
Teréz Fribeisz József cs. kir. százados neje ; 4 LÖrincz (lak. Sör- 
nyén) Somogy megyének volt föszolgabirája, kinek Kőin Máriától fia 
Andor, — és 5. János cs, kir. huszárkapitány, meghalt 1855-ben. 
Ezek közül 

Pál szttl. 1811. évi januárban. Közpályára lépvén, azt Somogy 
megye jegyzői hivatalánál kezdte meg, tehetségét mind tolla mind szó- 
noklata által fényesen kitünteté, így lön már az 1843. évi országgyű- 
lésen Somogy megyének egyik követe. Conservativ, vagy mérsékelt 
politikai nézetei méltány oltatván, a m. királyi helytartó tanácshoz nevez 
tetett ki, mind e mellett az 1847. évi országgyűlésre Baranya várme- 
gye követéül választatott. A forradalom alatt a törvényes térhez ra 
gaszkodva minden közhivatalról lemondott és vissza vonult. Azonban 
a forradalom lecsendesülte vei csak hamar ismét a nyilvánosság terére 
iépett, és nem csak hazafiúi érzületű, mely alaposságú publicistikai 
önálló dolgozatai, melyek közt legnevezetesebb az 1850-ben kiadott 
n Da8 legitimé Recht Ungarns und seines Königs u f hanem egyéb haza- 
fias tettei, milyenek a kaposvári gymnasium megalapítása, a Berzse- 
nyit-szobornok Miklán felállítása, csüggedetlenül kitünö hazafias buz- 
galmát tanúsítják. Az 1861. évi országgyűlésen ismét Somogy várme 
gye egyik képviselője volt 

II. Pongrácz Somogy vármegyénél kezdte hivatalos pályáját, 
hol 1824. maj. 4 -tol első alispán volt, közben 1835-ben országgyűlési 
követ; az alispáni hivatalból kitünö tehetségeinél fogva 1831-ben al- 
n á dórrá neveztetett, 1833-ban kir. személynok és Pest megye főis- 
páni helyettese, 1835-ben Baranya vármegye főispánja, 1839-ben sta- 
tus conferentialis tanácsos, és sz. István rend közép keresztese, és 
végre 1846-ban g r ó f lett. Meghalt 1849-ben. Nejétől nemes Zichy 
Juliannától (ki f 1849.) négy gyermeke maradt, u. ni. 1. Jan ka (mh, 
1849.) báró Wimpfen Dénes cs. kir. százados neje ; 2. J ó z s e f cs. 
kir. kamarás, volt nádor huszár ezredbeli százados, kinek b. Schiller 
Amáliától gyermekei: Imre és Terézia, 3. Béla mhalt 1838- 
baii. 4. Imre, az 1861. évi országgyűlésen Somogy megye részéről 
képviselő ; kinek nejétől Siskovics Máriától fia Pongrácz. 

A családfa l ) következő : 



l ) Családi közlés oj'omáa. 



80M8ICIÍ. 



303 



I. tábla. 



Mátyás 

banderiuini 

kapitány 

1 7~^~", — 

István 



I. Miklós 
Csáktornyái várkapit. 



I. Pongrácz 

főadószedö 

17X6. 

(Bodaleez Bora) 



Péter 
1716. 



Ferenez I. Antal 

sz. 1689. f 1779. 

kanczell. referend. 

(1. Zárka Apollónia 

2, Niczky Bora) 



Marianna. Ilona. 



1-tdl Rozália 
(Móricz 
András) 



2-tól I. Lázár Anna II. Antal I. János I. József 

helyt tanács (sz. gr. Hor- Somoryi győri nagy f 1Ö0 & - 

1792. váth Zsigm.) főszbiró prépost (Ürményi 

(Jeszenovszky) (1. Inkey Zsófi ez. ptisp. Mária) 



Róza.) 



2.TalliánJoa é*fa) 
Folyt. II. táhlhn. 



Folyt. III. táblán. 



II. tábla. 



II. Antal, ki az I. táblán. 
Somogvi főszbiró 

(1. Inkey Zsófi 
9. Tallián Jozefa) 



1-től Kanstancaia 2-tól II. Jánoa II. József 

(gr. Brajda Lajos) es. k. kam. cs. k. kam< 

gróf lett huszár főhadö, 
(b. Sternberg N.) f 1860. 

I 



Adolf 
cs. k. lovas főhad. 
(Sauska Anna) 



III. János 
cs. k. huszár 
föhadn. 

(Ledvina Antónia) 



János Antónia. Janka Auguszta. Edmond. Paula, 
cs. k. huszár (Horráth 

^íőhadn. Gyula) 



Jánoa. Adolf Jáasef Anna. AWina. Viktor, 
cs. k. dsid, cs. k. 
főhadn. lovas 
fŐhadn. 



304 



SÖNAU. — SoOS. 

Ül. tábla. 

I. József, ki az I. táblán. 
f 1805. 
(Úrményi Mária f 1840.) 



Teréz 
(b. Láng 
Ignácz) 



II. Miklós 

sz. 1784. 

alispán és 

követ 

(Kajdácsy 

Jozefa f 1860.) 



Anna Pongráca Borbála 

(Kajdácsy Status tanácsos (Siskovics 
Antal) <?io/1846. f 1849. József főisp.) 

(us. Zichy Júlia) 

i '- ^- 1 

Janka József Béla Imre 

f 1849. cs. k. kain. f 1838. v. fübadu. 

(b. Wimpfen (b. Schiller 1861. képviselő 

Dénes) Amália) (Siskovits Mária) 



Imre. 



Teréz. 



Pongrácz 



Pál Mária 

sz. 1811. (Latinovits 

helyt tan. Lajos) 
és követ 



Terez 

(Fribeisz 

Lajos) 



Lörincz 
Somogyi volt 

fős/biró 
(Kőin Mária) 



János 
huszár kapit. 
t 1865. 



Andor. 



Nincs a táblázaton Somsich György, ki 1738-ban Zala vár- 
megye alszolgabirája volt. 

Továbbá gr. Somsich Zsigmond, ki 1825-ben élt és tán fia 
volt II. Jánosnak. 

Sonau család. Sonau György 1655-ben országgyülésilcg 
honfiusítatott. ') 

Sonnensteiu család. Erdélyi szász család , mely nemességre 
emeltetett. Köziilök Sonnenstein Károly 1815-ben Szebenszéki ta- 
nácsos és árva gyámnok, utóbb 1837. előtt főkormányszéki tanácsos. 

Soos család. (Sóovári) A B o x a vagy Boksa nemzetségből 
eredt a már kihalt Bocskay, Csapy, gálszécsi Széchy, Zrit- 
t e i (Szürtei^rSzörtei) Zerdahelyi stb. családdal a mesésen hangzó Si- 
mon Miczban egyszerre hét gyermeket szülő feleségétől ; mint erről már 
e munka II. köt. 129. és III. köt, 8. lapján stb. emlékeztünk, a ) az előbbi 
helyen említetik a R á s k a y család is ; azonban ennek csak egy ága 
— az úgy nevezett Raskai Sóos ág nőágon eredt e nemből, mint a maga 
helyén e munka IX. köt. 637. lapján láthatni. 

Simon Michbán hét fiától mint származott a hét, sőt több család, 
és miképen sarjadzott ebből a sóvári $óos család e század elejéig — 



') 1656. évi 119. törv. ez. / 

') A Boksa nemről okleveleket. Fejér Cod. dini. 



SÓOS. 



305 



mert a legutóbbi nemzedékekről családi közlés hiányában mit aem tu- 
dunk, a következő családfa ] ) mutatja : 



Tamás 

1280. 
Eszeni és 
Csapy-ak 

8%t. 



György 

1280. 

Sóvárt 

szerzi 

és a .Sóoa 

r.$, őse. 



János 

1823. 

(neje Erzse) 

LászlóTÜ?. 
királyné al- 
asztalnoka 

t 



I. tábla. 

Comes Simon 

Michban díctus 

de genere Boxa. 

Dénes 
1280. 



Boxa Dénes Detre 
1280. 1280. 128Ü. 

a 7-éCrda- a Bockoy gálszécsi 

helyiek és Agóoty Széchy 

őse. cs. öse. cs. őse. 



Demeter Simon N. 
leleszi pre'p. Zrittey ek (Sebesi 
Kövesdyek ote. Tamásné) 
Öse. 



Pdter 



Miklós 

1853. 

(Spathaí 

János leánya 



János László György 

Miklós 
(neje Apollónia) 

Anna Potentiana Margit. 
1439. (álmosi Chyrc 
István) 



Simon 
1401. 



1401.1435 

r íT~2~' ' prépost. 
Hedvig ^ ^ 

(Ragyolczy apat 

Petrás) 



László Zsófia. Erzse János. György 



1428. 
(1. Nagy Mihály 

Miklós 
2. pomázi Chykó 

János.) 



Péter 

1402. 

(neje Ilona) 



Miklós. 



Erzse 

1413. 

(Kapi 

János) 



János György 
(Berzeviczy Sárosí 
Anna) föisp. 



János 
1446. 









Margit 1507. 

(Zhngyai István 



Imre 

rr — * 1 

Ferencz 

1508. 



özvegye 



László István Simon Pdter Miklós 
(neje Kata) Sárosi fi. neje Kata (Sygrai 

főisp 2. Varjú Anna) Potentiana) 
(Hatvani 



Anna 
(páztói 

Ispán 
Jakab) 



Margit) 



Folyt. II. táblán. 



1-tól Erzse 
(Lovagi 
István) 



2 tói Zsófia 

(Zvinyei 
János) 



Simon Miklós Ágnes 
1492. 1471. (Kun 

(Semsei (neje Hed- Kristóf) 
Bora) vig előbb 

Póos Mihályne*) 



Kata 
{ Tibai 
Lén árt) 



László 
(idai Modrár 



Bora) 



*) Wagn. Tab. geneal. tab. IX. es XLVH. 

ftUdlTARORSZÁG CSALÁDA.I. X. KÖT* 



20 



SOí> 



s/>os. 



II. tábla. 



Miklós, Art" asr I. táblán. 
(Sygrai Potinka) 



Péter Klára Margit. Orsolya Lajos. László. György Inaro 
1508. (Máriásay 1476. Pozsonyi (Máriássv 

(nejelZsófia) Imre) várnagy Klára) 

1451. 
(Zobranczi 
_jUta)_ 

Péter f 

(Segnyei Dóra 

utóbb Wesselényi 

Farkasne') 



Ferencé István. János. Kata. Margit. Luczia. Ilona. 
1514. 
(1. Sebeti Orsolya 
2. Pásmán Anna) 



Imre 1568. 
(Balogh Kata) 



István 
s ár osi 
aiisp. 1597. 
(Eödönffy 
Zsófia) 



Albert 
1522. 

(Zeretvai 
Majos Margit) 

Folyt. III. táblán' 



György 

(Eödönffy 

Orsolya) 



János. 



Margit 
(ráskai Sóos 
Péter 



r 



Ferencz. János. Kristóf Anna Eafe'mia Ilona Sára Dóra 



1569. 



(Bornemisza (Eödönffy 
Margit) András) 



(1. Szinyey 
Mátyás 

2, Ternyey 
László) 



(Eödonfi'y 
Ferencz) 



Anna 

(Bornemisza 

Ferencz) 



György 
(Berzeviczi 

Erzse) 



Anof; 



Ferencz 
1 1618. 



sóos. 



307 



III. t á b 1 a. 



Albert, hl a IL táblán, 
1522. 
(Zeretvai 
(Majos Margit) 



János 
1552. 

_JL- 



György 



Kristóf 
1673. 



Zsóna 

(Ocsvári 

Miklós) 



Ferencz 1582. 



Albert 



István, 



Anna) 

2. pol. Csapy 

Margit) 



Péter 1600. Dóra. 
(Károli Bora) 



Anna Zsófia. 
(Görgey 
Márton) 



Kata. 



Klára 
(Kátbay 
Ffflöp) 



János Albert 

1632. 1647. (Hartai 
Sárosi alJBp. Zsuzsi) 
(1. Usz Éva f 
2. Máriás v Eva) 



István. 



Ferencz 

(Prényi 

Magdolna) 



György. Judit 



Kata 
(Bejcsy 
István) 



György 1,651. Mária 

(Barkóczy Eva) (Vér Mihály) 



János Zsuzsi 

n.»mibályi 

íFojtgrácz László) 






István János Erzsébet Krisztina 

(1. Ketcer Kata (1. Keczer Gábor (Klobusiczky 

1684. 2. Brezkiay Ferencz) 

2. Várady Anna) János) 

i 



László 1718. Éva Krisztina Julianna Zsuzsa Ferencz 1716. 
(l.Bagossy (Orosz (Ottlik Sánd.) (Zoltán (Bárczai) (Vattay Jndit) 

I 

J[ 

János István 2-tól Imre József Anna Klára 1813. 

f (Bertbóty (Okolicsá- (Szirioay (Orosz (Tiszta János) 

N.) f nyi Francziska) Rozália) Menybért) 
1S1& ! 



Anna 1813. 
(Orcn os József) 



M agdoina 
(Majthényi 
Károly) 



Róza Klára 


Judit 


József 


(Némethy (Lehoczky 


is iá. 


kapitány 


Gábor József 




1813. 


1813.) 1813.) 







30* s< 5os. 



Ferencz 1718., ki az elUbbi lőport. 
Vattay Judit) 



László t Ferenc* János György Sáudor Pál 177Ü 

Í772. 1772. f (TuMeay 1772. (Ssirmay. 

{DQasewfíy (Plathy Erzse) (Semsey Teréz,) 

Kata) Kata) f Franogjeka) 

I György lisIS. | 

(Koy Anna) 



János Bámuel Judit Anna Kata 

Csorna lilára J ez. 1759. (Moesáry f 

özv. 1841. (Pély Nagy N.) 

András) 



Pál 1813. László Tamás. János Borbála 

ZeinpHni főbíró Zemplini Abauj v. (báró Bnbna) 

Beöthy Fáni) főjegyző'. főügvéss 

1813. 1818. 

Simonnak fia György lett a sóvári Sóos család alapító törzse ; ö 
ugyan is számos érdemeiért, melyeket az adomány levél elésorol, IV. 
László királytól 1285-ben kapta r ) Sáros megyében Sóvár, Só- 
patak és Delne királyi pusztákat (villás regales), melynek elsejé- 
ről S ó v á r r ó 1 azután elonevét vette. Ugyan ezen G y ö r g y Lengyel 
országban László király rendeletéből Lesco krakói fejedelemnek segé- 
lyére lévén, nevezett fejedelemtől 1287-ben Lengyelországban a san- 
dechi várnagyságban kapta Welglova birtokot. *) 128ö-ban László ki- 
rály újra megerősíti a sóvári birtokokban és Sóvárott vár építésre ád 
engedélyt. 8 ) Hadi érdemeit III. András király alatt is ujabbakkal te- 
tézte, miért a nevezett király 1291-ben az előbbi adományt részére újra 
megerősítette. *) 1298-ban pedig György mester saját híveinek Péter- 
nek és Tamásnak Ipoly fiainak a maga Sóvári és Só pataki jószágaiból 
egy részt, mely előbb Borsosnak utóbb Salgónak neveztetett, ki sza- 
kasztva, örökképen adományozott. 5 ) 1299-ben Sinka mestert. Ta- 
másnak iiát, ki anyjáról unoka testvére és a Sebesi kihalt családnak 
törzse volt, szintén Sóvárbói szakasztott egy részszel és só jövedelem- 
mel az egri káptalan előtt megadományozta. *) 



') Wagner, Diplomatar. C. Sáros 293-- 997. 

J ) Ugyan ott 298. 

') Ugyan ott 48 -52. 

4 ) Ugyan ott 304—306. 

*)Ugyanott3iO. 

•) U|ryan ott 311—313. 



aóos 300 

1331 -bon Györgynek János fiától unokája Lász ló már de Só- 
vár neveztetvén, Sinka fiának Petőnek Hasság helységről nagy bátyja 
Péter (a György fia) által tett adományt a szepesi káptalan előtt meg- 
erősíti. ') 

1348-ban Györgynek egyik fia Péter már sóvári Sóos- 
nak neveztetett, midőn I. Lajos király ellene vizsgálatot tétetett az 
iránt, hogy Sáros megyei Sebes folyót nem a mások sérelmével fog- 
lalta el. 2 ) 

1402-ben Zsigmond királynak ausztriai Alberttal kötött szerző- 
dését sóvári Sóos Simon is (Jánosnak Péter fiának fia) aláirta. 3 ) 

1407-ben Györgynek fia I. Péter a Czékei család hütlenségi 
bélyegén kapta Gzéke várát, melynek telepítésére az irt évben Zsig- 
mond királytól engedélyt kapott Perényi Péter, *) 

1410-ben Sóvári Sóos Péternek íia István Sáros vármegye 
főispánja és udvari katona Zsigmond királytól zálogban nyeri Kis-Sá- 
ros helységet. i ) 

1418-ban sóvári Sóos Lászlónak fia Miklós a közös eroáetu 
Chapy, Agócby, Zéchy, stb. családdal Zsigmond királytól czimert, kék 
udvarban álló, szemein nyíllal átvert orszlánt, nyert, 6 ) mely czimer a 
Chapy családnál e munka III. köt 14. lapján meíszvcnyben is látható. 

1450— 51-ben sóvári Sóos György gűfchori Nagy Lászlóval 
Pozsony vár várnagya és Pozsony megyei főispán volt. 7 ) 

1471 — 79-ben sóvári Sóos István Abauj vármegve alispánja 
volt 8 ) 

1479-ben Sóvári Sóos Péter fia Miklós neje néhai Sirrey (a 
családfán Sigrai) Pocsi Péter leánya Potentiana, és fiók Péter, és en- 
nek testvérei L a j o s, L á s z l ó, György, Imre, Orsolya, Klá- 
ra, Margit és Anna neveikben is Heves megyei Ső és Tőpe hely 

l ) Wagner Dipioiu&íar. C. Sáros 333, 

•) Fejór Cod. dipl. tomoIX. vol. I. p. 567. 

*) Katona Hist. eritica. Xí í>34. 

*) Síirmay C. Zemplin not hist. 22. 

*) Kaprinai Mss. B. toino XVIIL p. 1S3. Á aóvári Sóos család számos 
oklevele látható Kaprinai Ms. B. toxao XX. 

•) Windiaoh, Neues Ungr. Magazin í. 115 és Ssirraay C Zempliu not 
tóst 26. 

7 ) Teleki, Hunyadiak kora X. köt, 273. 316. 

*) Cataiogus ManuBcriptorum Bíbliotbeeae aat bung. I. 523, 



310 sóos. 

tíégbelí részjószágaikat Bessenyei Mihály alaádor fiainak örökösen 
eladják a jászéi conveot előtt. ') 

1451-ben Hunyadi János kormányzó Zemplin megyének paran- 
csolta, hogy Kövesd várát biztos ótalom végett sóvári Sóos Györgynek 
Istvánnak és Miklósnak adja át. 9 ) 

Imrének Máriás sy Klárától fia F erén ez, ki 1514— -1518-ban 
élt első nejét Sebesi Orsolyát elűzvén, másodszor törvénytelen házas- 
ságban éh Pázmán Annával. 

János, Péternek fija, Szapolyai partján állott, ezért Sóvárt az 
Eperjesiek Kaczianer császári vezér rendeletéből lefoglalva tartották, 
miért nevezett Péternek többi fia György és Albert, és a másik 
ágról F erén ez azt 1528-ban a szepesi káptalan előtt visszaköve- 
telték. 3 ) Azonban kevés sikerrel, még 1543-ban Martinuzzi György 
irt Sáros megyének, liogy Sóos Györgynek Sóvár vissza adassék. 4 ) 
Végre Eperjes városa a beszterczei és pozsonyi országgyűlések vég- 
zései folytán I. Ferdinánd parancsából is visszaadni kénytelenített Sóos 
Albert és Ferencz egyéb lefoglalt javaival együtt. 5 ) 

Emiitett Albertnak unokája Albert 1594. és 1596-ban Sáros 
vármegyének alispánja volt, és ez utóbb évben nemesi felkelési ve- 
zére, Eger alatt kapott sebében meghalt 6 ) 1597-ben Eerencznek fia 
István is alispán volt , kit Teuffenbacb Kristóf császári vezér vas- 
ba veretett. ') 

1575-ben Kövesd várát visszakapta a Sóos család. 8 ) 

1647-ben János Sáros vármegye alispánja volt. 9 ) Ennek fia 
ö y ö r g y a Wesselényi összeesküvésbe keveredve Bocskai István 
Zemplini főispánnal együtt javait elveszte, l0 ) hanem neje Barkóczi Éva 
női hozomány jogán a kövesdi jószágokat visszakapta. Györgynek 
egyik fija István 1684. maj. 30-án eljegyzette Keczer Katalint, és 
egybekelt vele 1685. febr. 4-én; de ez csak hamar meghalván, még 



') T«leki, Hunyadiak kora XII. Öl. 
5 ) Seinnay C. Zemplin not. hist. 31. 
3 ) Wagner Dipl. C. Sáros, p. 80. 
*) Ugyan üti 39. 
s ) Ugyan ott 264. 

♦) Sairmay C* Zemplin not. bist. 95. Istváuffy libro XXX. 
') 1597. évi orsz. gyűl. 44. t'ótv. ez, 
•) Szirmay id. h. 88 
•) 1647. évi 70. törv. ez 

) Sairmay id. h. 225. 



10 



SÓOS. 31 1 

azon évi aprii. 15- én Várady 'Annával lépett 'házasságra, kivel ismét 
szép vagyont öröklött. Több gyermekei közt két fia László, 1734- 
bcn Abauj vármegyei alispán, és F erén ez két ágra oszták a 
családot. 

László ágán József 1813-ban kapitány volt a Splényi ez- 
redben. 

F e r e n c z ágán ennek P á 1 fiától unokái közül Pál Zemplin 
megyei aljegyző 1794-ben, főszolgabíró 181 S-ban. László 1794-ben 
aljegyző, 1813-ban főjegyző, János 1813-ban Abauj megyében fő- 
ügyész volt 

Ferencznek Plathy Katalintól való leánya J u d í t Eger-Lovon 
szül 1758. jul. 15-én és 1779. octob. 13-án ment férjhez Pély Nagy 
Andráshoz. 

Szintén e család ivadéka volt Sóos Pál, kinek Gedey Zsófiától 
egyik leányát Erzsébetet szántói Szabó Zsigmond } a másikat K I á- 
r á t Jáan László Yette nőül. 

A család utóbbi nemzedéke nincs a családfán, mint följebb em- 
lítve volt. A sóvári uradalmat a kincstárral más jószágokért cserélte el 
a család. 

A táblázatra tartoznak még : Sóos Zsófia 1613. Damóczy Ist- 
vánné; — Simonnak özvegye Vajli Anna 1551. és Borbála 1607- 
ben 1. Bertséni István, 2. Balogh Mátyás, 3. Bácz Máté neje. 

Sóos esalád. (poltári f ) Nógrád megye kihalt régi családa, mely 
Hont és Zólyom megyékben is virágzott. Egy tudósunk szerint a sztre- 
govai Madách családdal egy közös törzsből ered, tudniillik Comes Ra- 
donnak Tamás nevezetű fiától, Modácsnak testvérétől, ki IV. Béla 
király udvamoka volt, és kitől egy ágon következőleg sarjadzott s ) te 
a család. 



') Wagiiör, Tabelláé geaeaL táb. LV. 



312 



sóos. 



Tamás 

idősb Fülöp 
de Poltár 
1284-95. 



Péter 1333. 
de Poltár. 

Jakab. 

István 140?. 

áictti* Sóútt 



Tümpus 



László 
1435. 



György 



Tararis 

1481 



Péter. 



Mihály. 

Tárná* 155H. 
(Liszkay Anna) 

If.tván 

(Csery Anna) 



ifj. Fülöp 
de Ladény 

Tamás 
de Zámpor. 

Gergely 
t 

István. 



János 

dictus 
Illés. 



Miklós 
1350 



János. 



János 1591. 15H5. 
Honii alisp. 
(Michinszky Fruzsina) 

István 
1636—49. 



Gábor 
1597. 



Fruzsina 1628. 
(1- Geczy András. 
2. Sárfó'y Györgv. 
i*. Viszocsányi János.) 



Margit 

i,Kadvánszky 

Ferenc %) 



A táblázat igen hézagos, nincsenek rajta 1557-ből Bertalan 
és annak Varbóki Ferenez leányától Katalintól született na K r i s t ó f, 
ki 1584-ben élt, ki az irt évben Nyitra megyei Szoplak máskép Kraszna 
helységbeli javait az esztergáim káptalan előtt örökösen Csery Mihály- 
ra ruházta és Hont megyei Varbóki és Litvarezi részeit is annak 
beírta. 

Sóos Péter, ki 1586-ban Rimay György deák özvegyét 
Madách Krisztinát birfca nőül, mint erről a Rimay családnál cm !é 
keztünk. 

A táblán állók közül János a honti alispán, 1596-ban Keresz- 
tesnél kapott sebében halt ínég. % )Tm István 1639-ban kapta JII. 
Ferdinánd királytól Pozsony megyében Zsidó helység felét és curiát. 
1644-ben Felsö-Poltárra új adományt vitt. Azonban mag nélkül halván 
el, nővéreitől származó leány utódok örökösödtek a birtokokban ; ne- 
vezetesen pedig a Géczy család ezen jogon jutott Zólyom megyében 
Garamszegh-hez. melyre azután adományt vitt. 



') litvánffy Kist. 1685. kiadás 456. lap. Sxirmay C. Zeinplin ezt a S4vá- 
riak közé szára itá 



sóos. 313 

A családnak, mely az ágost. evang. vallás hive volt, ösi fesz ke 
és birtoka Poltár helység, honnan elönevét is irta, Nógrád megye 
ben fekszik. 

Tán e család ivadéka volt azon Sóos János is, ki 1629 ben 
Szécsényben lakott és tán ennek fia azon Sóos Ambrus, ki 1670- 
ben Kékkő vár alkapitánya volt, és kinek nejétől Diénes Annától 
egyik leányát Sóos Borbálát iNagy (Labancz) Mihály bírta nötil 
1686-ban ; a másikat S ó o s K a % a 1 i n t Jeuey Oyörgy, a harmadikat 
Sóos Juditot Kozáry Mihály vette nőül. 

Sóos család. (Elötejedi) Pozsony megyei család, mely a Csal- 
lóközben fekvő El ö tejedről irja előnevel. A múlt században élt 
Györgytől következőleg származott l ) egyik ága : 

György 

János György Mihály Zsuzsi 

(Miklósi 



György László 

1773. 1795. 



Antal) 



József. Mihály Teréz Kata 

(Horváth (Modry fSzontagb 
Éva) István) Adeodat) 
1861. Előte- 



Jáuos. Éva. Kata Judit 

(Almásy (Maller 
Mátyás) 



jeden. 



E család ivadéka elötejedi Sóos Vendel 1847, előtt ügyvéd 
Csallóközben. 

Való-sziníí, hogy szintén a nemzetségből eredt azon Sóos A n- 
drás is, ki Győr megyétől 1680. január 6-án nyert nemesi bizo- 
nyítványt a ) 

Sóos család Sóos Márton és István 1713-ban III. Ká- 
roly királytól kaptak czímeres nemes levelet. 3 ) 

Czimerok a paizs kék udvarában zöld téren emelkedő három 
arany kalász, a középső fölfelé nyúlik, a két szélső lefelé konyul, me- 
lyeket két oldalról egy, egy fehér galamb csőrével tépdes. A paizs fölötti 
sisak koronájából szintén hármas arany kalász mellett két oldalról egy, 



') Szontagh Dan. közi 

*) Hivatalos Értesítő a Bpesti HiHaphoz 1860. 104. szám. 

*) Collect. herald, nro 665. 



3í 4 SÓOS. —SOPRONI. 

egy galamb látható a följebb leirt helyzetbea. Foszladék jobbról ezü*tvö- 
rös ; balról aranykék. 

Sóos család. Nemesség szerzője Sóos János, ki a cziraeres 
nemes levelet 17 lödben l ) kapta III. Károly királytól következő czi- 
merrel : a paizs kék udvarában zöld téren arany korona látszik, és azon 
vörös mezti, kar könyököl, kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak 
koronáján szintén hasonló kai látható, kivont kardot villogtatva. Fősz- 
ladék jobbról ezilistvörös, Lalról aranykék. 

Tán ezen két utóbbi családból való azon Sóos István is, ki 
1721-ben Békés megyében a nemesek sorába íratott *; 

&áiw család. (Bádoki) Birtokos 1770-btm í>boka megyében 
Bádokon. 

Sóos család. (Széki) Ez előnévvel élt Sóos Márton, Belső- 
Szolnok vármegye ós Dézs város fő orvosa 1 827. körül. Ifjú korában 
színész is volt. Még mint orvostanuló irta „M agyar Pénelopé 4 * 6 
felv. vígjátékát és utóbb „Az ártatlan Etelka" szomorú játékot. 
Irta előnevét Bádokról ws. 

Lehet, hogy e család ősei közül volt Sóos Ferenc z, ki 1 670 
ben született Kuduban Belső-Szolnok vármegyében. Tanúit külfohií 
akadémiákon, utóbb kolozsvári pap , végre superintendens. Meghal' 
1720-ban, Több halotti beszéde maradt. 

Mihály ós Máilon Székváros Knácsnokai 1827. körül. I *• í 
ván ugyan ott hivatalnok 1847-ben. 

8óoé család. (M. Vásárhelyi) Közülük György levéltárnok 
Maros-Vásárhely városánál 1827. Sámuel postamester ugyan ott 
1820. körül. Gergely 1840. Káro)y 1848-ban városi tanács- 
nokok. 

Ezen kivül Sóos nevű családok Erdélyben Gyaluban, Dabjonban 
és Meny oben birtokosok ; azonban családi összekötetésük ismeretlen. 

Sóos család. Lásd Szabd cs. 

Soproni család. Közülök Mihály Doboka megyében adó-iró 
biztos 1784—171)0. Valószínűleg ennek fia Mihály, a ki anyjával 
Varádi Zsuzsannával Farkas-mertei és mirváuyi birtokosnak iratik B&- 
boka vármegyében. 

Soproni család Szabolcs megye nemessége Borába is számítatik. 

Sorban család. (Cserneszti) Kővár-vidéki eredetű család, mely 



') Ug7 an ott nro 601 

*) B4k«B megyei jegyzőkönyv. 



SORO.—SORY. 315 

„C s e r n e & z t-röl vett előnévvel 1609-ben magyar nemességre emel- 
tetett. Jelenleg Szatmár megyében és Aradban lakozik. Vallásra nézve 
görög katholíkusok. 

A családfa *) következő : 

Sorbán N. 

Nyír-*donyi 

g. kath. lelkész. 

_ o - i. i 



N. Tamás 

(Szabadó sné) g. k. föesperes 



N.-Károlyban 
(Bojtor N.) 



-— -i 



Páni Lilla Mária Márta Teréz 

f (Barlán (Bercsán f 1860. april 1. 

Gergely János g. k. pap fSopronyi Ján. 
Fegyvemeki a lugosi g. k. pap 

g. k. pap.) megyében.) Náattin.) 

A családfát kezdő Nyir-Adonyhan (Szabolcs várm.) volt gör. 
kath. lelkész. Fija Tamás jelenleg N.-Károlyban lelkész és főespe- 
res. Leányai — mint a tábla mutatja — mindnyájan gör. kath, lelké- 
szek nejeivé lettek. 

Sorbán János 1862-től Bihar megyének kinevezett alispánja. 

Soro család. Gróf Soro János 1791-ben nyert magyar hon- 
fiósitást. '*) 1758-ban mint cs. kir. alezredes lett M. Terézia rend kis 
keresztese. Gróf Soro János és általa Trautenber Ferdinánd 1801. 
sep. 11-én Krassó megyei Szatumik helységet nyerte kir. adományban j 
az adomány levél Krassó megyében 1805. sept 20-án kihirdettetett. 
Gróf Soro János kihalt ; a lugosi szőlíőkben csino3 kápolnát alapí- 
tott, melyhez bucsúj áratok tartatnak. 

Soros család. Bars megyében nemes Sórós Ferencz 1747, 
előtt birt Kis-Ohajban, mely birtokát a Konkoly Zádory családnak val- 
lotta be. 

Sorsieh csa^vl. I orvát országi család, melyből Sorsich Jó- 
zsef született Károlyvárutt Zágráb megyében 1787. febr, 13-án, A 
magyai* kir. helytartóság tanácsosa és iroda igazgatója voit 1844 körül 

Sórjr család. (Sori) Gömör megye egyik legrégiebb nemes csa- 
lád, mely nevét azon megyei S ó r (vágy Z s ó r helységről) vette, s 
S o ó r y-nak is iratik. 



') Luby Kár. közi. iserint. 
*J 1791. e*vi 72. törv. ea. 



316 S0TER1ÜS. — SOVÁNY. 

A XV. században 1479-ben már Sóory Miklós Gömör megye 
birtokos nemesei között található. l ) 

Sóry Pái 1544 táján, valószinüebben azonban 1584-ben rokona 
Sóry Farkas jószágának kiváltása végett Sáros megyei jószágát adja 
zálogba magyar levél mellett. ') Sóry P á 1 (valószínűleg a foljcbbí) 
1583-ban Gömör vármegye alispánja volt. 3 ) 1088-ban a szikszói üt- 
közetben török kézbe került. *) Gyermekei voltak. Ugy látszik, ennek 
leányai volt Sóry Anna, 1584 — 1603. évközben Mocsáry Gergelyné. 

A család jelenleg is él, többi közt Borsod megyében is, hol Sóry 
Menyhért 1833-ban rendszerinti esküdt. 

Soterius család. (De Sachsenheim) Erdélyi szász család, mely- 
ből Mihály 1791-ben nyert nemes levelet. 6 ) Ez 1794-ben már az 
erdélyi kormányszéknél belső tanácsos, a könyvvizsgáló bizottság tagja? 
és az ágost. ev. egyházi consistorium ülnöke volt. 

Ugyan ekkor éltek rokonai János-Gottiieb a tartományi 
bizottságnál számadási tanácsadó * Sámuel Szebenszéknél senator ; 
Márton hadnagy Károly várott. Valószínűleg másik S á m u e 1 a szász 
grófságnál lajstromozó 18 lő -ben. Azonban mind ezek a nemesi „sach- 
senheimi a előnévvel nélkül fordulnak elé, — tán mivel abban nem ré- 
szesültek. 

Sovány család. (Tóth Thúrgónyi) Régi birtokos nemes magyar 
család, melynek tős, magyar eredetre mutató, magyar jelentésű „So- 
vány" nevezete hajdan az akkori Írásmód szeriét „Zowány, Z o~ 
ván ;< alakban is irathatott. 6 ) 



») Teleki, Hunyadiak kora XIÍ. 104. 

J ) Régi Magyar Nyelvemlékek U. 66. hol kétkedve tétetik a záloglevél 
keleté 15á4-re. 

') Bartholomaeides, Notiíia C. Gömör pag. 757. 

*) Iatvánffy Hist. lihro XXVí. 1G85. kiadás 377. lap. 

*) Kővári, Erdély nev. családai 267. 

•) Miud a mellett e körülményt, mely t. i. csupán a „So v á u y u és „Z o- 
v á n y" (vagy Zoványi) neveknek csupán írásbeli hasonlatosságára nézve áll, 
nem lehet, nem szabad két különböző család azonosságának igénylésére hasz- 
nálnunk, mert a két név a mily közel áll Írásbeli hasonlatosságban , oly igen 
különbözik jelentőségére nézve. A S o v án y magyar név, mely azt viselt férfiú 
testi tulajdonságára vonatkozók , u.ig a Zoványi név helyről van véve s 
máig is élő más család is viseli. Ezt figyelembe véve a tóth-túrgonyi 
Sovány család Ősei össze nem téveszthetŐk a horvát országi Talióezy, Tal- 
lóczy Báuffy, és ezek egyik ágából azon Tailóczi Zoványi nevet viselt 
Jánossal, ki mint aurániai perjel és így pap halt el 1440. körül. 



sovlmr. 317 

A Sovány család a XVI. században már birtokos volt Külső- 
Szolnok megyében fekvő Thót-Turgony helységben; és nevezetesen 
1558-ban Sovány Istvánt Thurzó Ferencz nádor nevezett birtokára 
nézve minden az Egri várba járandó fuvarozásoktól és más terhektől 
fölmenti. *) 

Már 1560-ban I. Ferdinánd király Sovány István, Balás> 
Péter és Mihály testvéreknek az Egri vár ostroma alatt tanúsí- 
tott hűséges szolgálatokén Külső -Szóin ok megyében fekvő Tóth-Tur 
gonyi curiájokra nemességet ád ?J T ó t h - T u r g o n y i" előnévvel, 
mind két a ágra. A beiktatás a török portyázásai miatt a helyszí- 
nén nem történhetvén, az egri káptalan és az illető (Gáspár János) 
királyi ember által az akkor *Borsod megyében fekvő (?) Arokszállá- 
sán számos szomszéd nemes birtokos jelentében minden ellentmondás 
nélkül véghez ment. *) 

1678-ban ns. Sovány Bálás hitvese ns. Sóska Zsófia és veje 
Horváth Bertalan az Egri káptalan által a kezelnél lévő, de elrongyol- 
lot és sok helyt olvashatatlan adomány levelet a beiktató parancscsal 
és jelentéssel együtt hitelesen átíratja. 8 ) 

1724-ben Sovány Mihály és Gergely a török elül Külső- 
Szolnok megyei birtokukból Zemplin megyébe Szerencs-re költöznek 
és ott nemességüket kihirdettetik, 4 ) Közíílők 

Mihály Pelejtére házasodott. 

1732-ben Gergelynek árván maradt fia István Mádra teszi át 
lakását, 5 ) 1741-ben az adománylevelet az Egri káptalantól újra kia- 
datja; i 742-ben a nemesi fölkelésre egy jói fegyverzett lovast állít; 
1749 ben szegénységi bizonyítványt kap Zemplin vármegyétől, mely- 
lyel a Neo-acquistica bizottság előtt birtokai után fáradozott de si- 
kertelen. 6 ) 

Istvánnak fia István már atyja idejében 1742-ben személye- 
sen részt vett a Zemplin megyei fölkelésben. 17ö8-ban Mádról áttele- 
pedett Szikszóra. Fiai Mihály és T s t v á n 1806-ban Abauj megyé- 
ben kihirdettetik nemességüket; valamint 1807-ben Szabolcs megye- 

') Ex actis J. C. Zemplin Fasc. 8. nro 843. Ass eredeti a családnál. 
2 ) Az eredeti a családnál, és ex Elencho C. Zemplin Nr. I. 

') i^y* n °tt. 

*) Ex actis C. Zemplin Prot. 2, pag. 171. 
*) Ugyan ott Prot 3. pag, 66. anni 1782. 

*) Ugyan ott Prot. 4ö p. 103. anni 1749. item fasc. 8. nro 843. fase. 10. 
nro 926. 



318 



80UCI1ES. --SŐJI. 



ben is kibirdetieié nemességét a T. Dadára leszármazott Sovány I s t 
v á n dadái közbirtokos, fíjai neveiknek beiktatásával együtt. 
A családfa néini bézagokkkal következő : l ) 

Sovány István 



István 
1560 



Bálás 
_1560_ 



Péter 

t 



Bálás 1678. 

(Sóska Zsófia) 



Mihály 

1560. 

i " — 

N. 

István 



Zsófia 
(Horváth Berta! anj 



Mihály 

1724. 

Pelejtén. 



Gergely 1724. 1782. 
Szer encsen. 

István 
1741— 49Jyíádon. 



István 1768. 
Szikszón. 



Miháíy 
1806. 

t 



István 1806. 
Dadán, 
(i. dadái Nagy Erzsc. 
2. Munkácsi Mária) 



1-től Péter Zsuzsanna f Ferencz 2-tól, István Mária 

Polgáron 1863. (Thúry Györgyné) f (Gál Ágnes) (Jakabfalvay 

(Negyedes Lászlóné) 

Vietoría) 

A család használt czimere a paizs kék udvarában zöld téren 
bátulsó lábain ágaskodó oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tart- 
va. A paizs fölötti sisak koronáján férfi kar könyököl, kivont kardot 
tartva. A paizs sisakjáról szokásos foszladék veszi körül a paizsot. 

Soucbes család. Souches Lajos cs. kir. ezredes 1647-ben 
országgyülésileg bonfiusitatott és az 1649. évi országgyűlésen az esküt 
is letette. ') 

Sou rtV es Lajos Radivig, római 3z. birodalmi gróf, Jaispiz örökös 
ura, cs. kir. hadi tanácsos, kamarás, ezredes, tüzér tábornok, és a mor- 
vaországi hadak fővezére és tábornagya volt 1664-ben. 

Grófi czimere négy fslé osztott paizs, az 1. és 4. osztályban egy 
fejű fekete sas, a 2. és 3. osztályban strucz tollak láthatók : a paizs kö- 
zepót kisebb szív-vért foglalja el az ősi czimerrel, melyet az általam lá- 
tott pecsét nyomaton már fölismerni nem lehetett. 

8öji esalád. (Söi f) Nógrád vármegyében Patvarcz, Szügy és 



') 1647 : 155. és 1649 . 101. törv. ez. 



SŐNENBEROe& — SÖRÖS. 810 

Marczal helységek közt íekezik a j3 öj i puszta, hajdan helység, me- 
lyet régenten a kihalt Sőji (vagy mint az oklevelekben írva van) SüŐi 
család birt. 1 38 1- ben valamint 1395-ben Sőji Jánosnak fia Mik- 
lós iktattatott abba bé a Váozi káptalan áltaL r ) 

Sőji (Se6» Orbán élt 1597-ben. 2 ) Ugyanekkor Sőy Zsófia Sze- 
rémy Mihály özvegye volt, 3 ) és Sdjben csak ugyan birt napjaink- 
ban is még a Szerémy család. 

Sftnenbergef családi. Erdélyből közülök Sönenberger Pál 
1 760-ban az újonnan felállított magyar királyi nemes testőrség tagja* 

Sörös esaláá. I. Leopold király álul tiemesítetett meg Sörös 
Mihály lovas ezredbeli zászlótartó, és általa neje Mészáros Judit, 
továbbá akkor élő gyermekei Erzsébet. -és Anna és testvérei Sö- 
rös Pál, István, Anna, Kata és Jusztina és ezek utódai 
1687. évi aprii. 20-án kelt czámeres nemes levélben, mely Nitra me- 
gyében a család akkori lakhelyén kihirdettetett. 

A család czimere — minta 321. lapon ábrázoltatik is — » paizs 
kék udvarában zöld téren fehér lovon ülő, vörös Öltözetű, sárga csizmás* 
kalpagos vitéz, zászlót tartva, melynek hegyére török fej van szúrva ; a 
paizs fölötti sisak koronájából pánczélos, sisakos vitéz emelkedik ki, 
szintén zászlót tartva. Foszladék jobbról arany aranykék, balról ezüst- 
vörös. A családfa. 4 ) következő : 

Sörös N. 

I. Mihály Anna Kata Jusztina Pál István 1687. 

1687, ns. lett 1667. 1687. 1667. 1687. 

(Mészá ros Judit) fjr^ 5"~t 

**'• • **"• £"• """ Benadek " "ÜiioT' 



«* ^i . »»■ 



Kata Mihály 

(1. Polgár János rr 'VZrrr* 

ft. Sörolí Mihály) JW Mlhá1 ^ 

István János, Mibály. Ferenez. Ilona. 



r 



János Sándor. Julianna 

Farkasdon. f kora 109. évéb. 



Gáspár Ferencz. Dávid Mibáli 



vjraspar rerencz. u&via mm&ly 

Farkasdon. Sz. Györgyön. Czegiéden. Czegiéden. 

Sámuel József. Mária László János. 

_ t t mérnök Szentesen. 

•) Fejér, Cod. dipl. tomo X. vol 2. pag. 822-826. — 2 ) Protoc. C. Keo- 
grad. anni 1597. — 8 J Ugyanott. — 4 ) Réeó' Ensel Sándor közlése szerint. 



— ^< 'i . i 



320 



SÖKÖS. 



I. Mihály, ki ai etífbhi lapon. 
16ö7. ns. lett 
(Mészáros Judit) 



II. Mihály 
Farkasdon. 



Erzsébet Anna Ilona István 

1687. 1637. (Kovács János) Farkasdon 

Kajdon. Hódoson. f 1739. 



Ádám. 



Pál. 



rr 



Ádáaa. Sándor. r . 



Mihály 

(Seres Kata) 



Júuos. István. Gábor. 



Teréz Károly. 

(Fülöp Istv.) t 

Nyitra M -Sókon 



Gáspár László 

sz. 1731. oet. 4. «zJ729. 
(Lázár Kara) ^Winál/ 
Farkasdon. 



Sándor 

szü 1^736. 

r ~"Pál 
Farkasdon. 



János 
szül. 1737 



Éva 



János. Lidi a József Sándor 



(1. Szilágyi János 
prédik. Mocson 
2. Morócz Imre) 



(Farkas 
Ferencz) 



Tcr. lelkész 
Bián 



Pál. János. Eva. 



Lajos 
ref. pap. 
Csapdon. 



Térés Mária Zsófia Károly 

(Boros (i.Szikszay m. biztos társ. 

János 2. Farkas) hivatalnok. 

Bián) 1864. 



1 * — 

Ráchel 


Erzse 


Lidi* 


Sára 


Gáspár 




(Domonkos 


(Bihari 


(Deák 


(Deák 


szül. 1765. 




Péter) 


Miklós) 


Ferencz) 


Pál) 


aug. 29. 




r 




ir 




(Mészáros Erzse) 


! 



Mihály Báchel Mária. Lajos Antal 

A. Ssttllogón f 1831. A. Saöllösöu Kun sz.Már- 

fl831. (Réső Enseí f 1847. mart- tonban. 

Sándor) f 1825. befűlt. 



Hunyadi Lászlónak kanczel. titkárnak 1712, évi nov 30-án Bécs- 
ben kelt levele szerint nemes és vitézlő Sörös Mihály négy helysé 
get vetett zálogba; de e családbeli volt-e? azt nem állithatni. 

Birt a család Nyitra megyében Farkasdon curialis birtokot, mely 
a gróf Károlyi család birtokába jutott Pozsony megyei Kis- J okán is 



SÖKÖ8. — SÖTÉR. 



321 



< i < 


R^ 


WWtBKai 


1 


Sgiyfe 


|jj 


|j 


ÍJ 









birtokosoknak iratnak. Továbbá 
Gáspárnak neje Lázár Katalin 
után Komárom megyei Alsó- Szőlős, 
F. és A. Petend, Nyitra megyében 
Ekei, Ns. XJcsa, és Nagy-Megyerben 
zálog földjeik voltak. 

A család reform, vallású, és leg- 
utóbbi nemzedéke nagyobb része 
Pest, Csongrád stb. megyében él. 

Sörös család. Bőrös Mihály 
kapta 1722-ben dec. 6-én ÜL Ká- 
roly királytól a czímeres nemes le- 
velet, mely szerint czimere a paizs 
kék udvarában zöld halmon álló, pi- 
ros lába és csőrü fehér galamb, csőrében zöld olajfa galyat tartva. A 
paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, egy köteg búza 
kalászt tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös, *) 

Sörös család 1792-ben nemesítetett meg Sörös István sze- 
mélyében I. Ferencz király által. 

Czimere függöleg kétfelé osztott paizs, a jobb oldali vörös ud- 
varban arany koronából két arany szarvasagancs nyúlik ki , azok 
között fehér kinyílt liliom látszik. A baloldali kék udvarban hármas 
magas zöld bérez közül a középsőn piros lábú és csőrü galamb áll, cső- 
rében zöld galyat tartva. A paizs fölötti sisak koronájából kettős farkú 
arany oroszlán emelkedik ki, ragadozásra készen karamait kinyújtva, 
két felöl két kiterjesztett sasszárny között, melyek közül a jobb oldali 
vízirányosan félig fehér, félig vörös, a másik félig kék, félig fehér. Fosa- 
ladék jobbról ezüstvörös, balról ezüstkék, 

S&tér család. (Tápio-Sápi) Ismert őse Sotér F e r e n ez, ki ne- 
jével Pap Orsolyával és mostoha fiával Szeredy Ferenczczel 1 658-ban 
Heves megyei Gyöngyösön malom jogot ád a reform, egyháznak. 8 ) 

Valószínűleg ezen Ferencznek üa Sötér Ferencz már birto- 
kos PeBt megyei Tápio-Sajon, 1689. maj. 18-tól Pest megyének másod, 
— 1692. april 21-től első alispánja, újra megválasztva í 696-ban is, 
alispán volt 1702. évig, a Rákóczy forradalom alatt még élt, és Jász Kún 
kapitány is volt. Nejével Jánossy Zsófiával következő családfát alkotott : 

•) Colleet. herald nro 348. 

? ) Ad&mi Scnta gentiJ, tomo XI. 

*) Eredeti okmány a M. Akadémia könyvtárában. 

XAQYAB0B82ÍG CBALLVAI X. KŐI. £1 



322 SÖVKMYHÍZf. 

Ferencz 

Pest v. alisp. 

1689—1702. 

(Jánossy Zsófia) 



Zsófia G ábor 

(L ?7 k ?JÍ CS Bor * Julianna Éva 

Liaezio,* (Etthre Per.) (Kies Ferencz hajadon 

tartom, biztos) Tápio-Sápón. 

Ferencinek lehetett testvére azon Sőtér Tamás is, ki 1708-ban 
Rákóczy részén kapitány volt. 

Gábornak leányai ntán Tápio-Sápón az Etthre s több család örö- 
kösödött Azonban úgy látszik, Ferencznek több gyermeke is volt. Es 
talán az ö na, vagy Gábor után nnokája volt Sőtér József, 1734-ben 
Szalmái' vármegye foszolgabirája *), 1748-ban Ugocsa megye alis- 
pánja. 2 ) 

Szatmár megyében Szamostelken szül. 1796. jan. 11-én Sőtér 
Ferencz, ki 1831-ben Mosony vármegyének első* aljegy szője, 1832- 
ben főügyésze, 1837. jul. 6-án főjegyzője, közben 1839-ben országgyű- 
lési követe, 1841. jun. 20. óta első alispánja (1845-ben királyi taná- 
csos is) lett; és alispán volt haláláig, mely 1847. febr. lén történt M. 
Ovárott. 

A család czimere a paizs kék udvariban zöld téren bal lábán 
álló daru, felemelt jobb lábával kövecset tartva. A paizs fölötti sisak 
koronáján szintén hasonló daru áll. A paizsot foszladék diszíti. 

Sövény Iiáxy esálad. Kihalt régi nemzetség, melyből Sövény- 
házy István 1505-ben a rákosi országgyűlésre Csongrád vármegye 
követe volt. Nejétől Telegdy Katatói gyermekei Ferencz 1549. és 
Dorottya 1528- ban Révay Istvánné. 

SÖvéuyházy család. (Máskép Kis) Nógrád megyei kihalt ne- 
mes család. Kis máskép Sovényházy I. L őr in ez és neje, és fiaik 
Sövény házy János és II. Lörincz és a nemesség szerző I. Lő- 
rincznek testvére Sovényházy Lukács, é3 végre unoka testvére So- 
vényházy István 1666. évi mart. 13 án kelt czimeres nemes levelet 
kaptak I. Leopoid királytól, mely Nógrád vármegyében hirdettetett ki. 



l ) Szirmay Szatmár várni. 1. 134. 
a ) SziruiKy C Ugocea p. 55. 



SPACZAf. 



823 



A család mintegy három, négy nemzedéken élt, ég családfája 
következő : 

Sövényházy N. 



Sövén y házy N. 



Sövényházy N. 



I. LŐrincz 
1666. ds. 
(Nesith Horváth 
Erzse, özv. 1689. 



Lakács 
1666 



István 
1666. 



János 
1666. 

Kata 1747. 
(1. Berczely 
Gergely 1781. 

2. Géczy 
Miklós 1768.) 



II. LŐrincz 
1666. 
(U gray Erzse tf zv. 1689.) 

Sándor Ló'rincz ? 

1734. (Géczy Bora) 



Ferencz 
1706. insur. hadnagy 

1722. 
(1. Dúl Mária 1707. 

2.Gajdai BoborÉva özv. 1749.) 

1 " ■■ ■ ' ■ a 

Ilona Sándor Katalin 

(vilkei 1755—71. f 1765. kör. 
Nagy Kubinyi (Folly Gábor) 
János) Kata) 



I. Lőrincznek 1689-ben már csak neje élt Nesith Horváth Erzsé- 
bet. Fiának IL Lőrincznek is 1689-ben már csak özvegye Ugray 
Erzsébet élt, már ekkor Ajtách Horváth Ferencz hitvese. Ugy látszik 
ennek fia Sándor és Lörínczis. 

Istvánnak fia F e r e n c z 1705-ben á fölkelő seregben főhadnagy, 
1709. decemberben haza vonult a szolgálattól. ElsÖ neje Dúl Mária 
1707. A második Bobor Éva, ki mint özvegy említetik 1749-ben. Ettől 
gyermekei : Ilona, Sándor és Katalin Folly Gáborné, ki 176Ő- 
táján halt meg. 

A család czimere a paizsban tán magyar vitéz buzogánynyal, 
a paizs fölötti sisak koronájából vitéz emelkedik ki, feje fölött buzo- 
gányt tartva. A paizst foszladék veszi körül. 

8páczay család. (Korompai) Pozsony megyében virágzott nem- 
zetség , azon megyében fekszik S p á c z a helység , nem külömben 
Korompa is, melyről családi- és elő- ne vök származott. Törzse a 
családnak Spáczai Geth, ki a XHI. század végén élt; ettől következő 
ivadék *) eredt : 



•) Wagner Tab. Geneal. tab. XVII. Geneal. authent. II. stb. 



21* 



324 



gPicZAV. 



I. tábla. 

Comes Ge.th 
de Spácza 



Vit 1316. 



Miklós 

1363. 

t 



György János Jakab Benedek 

, n , ^ 



András 
t 



Ferencz 

t 



Kata. 



Ferencz 

t 



Anna. 



dános 



látván János Bora Dóra 



(Rumi Kata) 



László. György. Jakab, Pál. 



Márton 

Márton 
JL35J. 

r Foty. II. táblán! 



Mihály. János. Tamás. Mi klós. 



JLászló 
György 



II, tábla. 



Márton, ki az I. iáblán. 
1853. 



Ferencz 



Lénárd Mátyás 
1460. f 

J 



Tamás 

tán ennek 

Suá< 



Péter 

Margit 
(Halácsy Fer.) 



László 



Zsigmond Mihály. 
neje bpaczay * 9l ' 

Dcra. 



Löiincz Márton István György Kata 

1455. f t t (Pazthói János) 

, i A — 

György 148!. 

t 



Márton 
t 



Miklós 
1464. 



János 

f 



Tamás 



Miklós Mihály, 
1881. 



Mihály 
H37. 



Fulyt. III. tállá*: 



László 
1490. 



István Jáno3 

f 



Péter 



György Mihály. 
1494. f * 



István 1530. György. Bora 

7*T~I ' (Bozori Zitas 



Anna 

(Csermeny 

Viktorné) 



SPACZAY. 



325 



III. tábla. 

Mihály, ki a II. táblán. 
1437. 



Gáspár. ' Boldizsár 



T 



Dora Kata 

(Bessenyey (Nagy Eresei 
Mihály) Benedek liter.) 



Pál 
t 



Mihály 



György János 



JL 



3 Ferencz 
3 1596. 



"Ö Menyhért Anna 
'(Dobsay 

János) 

® , ; 

b? Márton 1646. 
komáromi alkap. 

Má rton János 

János 



László 
1574. 



Ferencz. 



Gábor 
Imre 



János 



Mihály. Imre. György. Júlia nu a 

(Ghillányi) 



Pál. 

i 



Kriszina 

(Zongor 
Ben ed.) 



Istv án 

István 



Margit 
(Gróf Tóbiás) 



János 1672. 
(kászoni Bornemisza Zsófia) 

Pái 

czimz. ptisp. 
1730. 



Zsófia 
(Eyerl Fridi*. 



A család mint származik ieComesöethde Spácza nevű 
törzsétől, a táblázat mutatja, úgy látszik, Vitus ága a korompai ágat 
képezte. Vitásnak egyik fia János egy más genealógia *) szerint de 
Mikola, de Spácza és de Korompa neveztetett, ennek fia többi közt 
a táblán álló szintén J á n o s, kinek gyermekei a másik emiitett ge- 
nealógián igy állnak : 

Jáaos 

1875. 



Lá szló 
Erzse 



István 
1420. 



Dorottya 

fSzalay János) 



Gergely. 
1422. 



Pál 



Kata Ilona 



Osvát Dora 

de Ko rompa Spáczay 

'"KatalíÜ' *«»««"«9 

rühunií Falná) 



Jánosnak gyermzkm közül tehát Dorottya a Márton ágából eredt 
Tamás hoz ment férjhez; és a vér és vagyon közösség ez áítaí i3- 
mét szorosabbra fűződött a két ág között ; és csak ugyan is ezen Ta- 
más ága éit és virágzott legtovább, úgy mint a — mi\ít század közepéig- 

A család birtokviszonyairól következő adatok adnak némi fel- 
világosítást 

Spáczay János, Miklós, Gáspár és Boldizsár Po- 
zsony megyei A. ós F. Korompa és Spácza helységekre, melyeket az 
előtt sárostalví, máskép Ledniczi Nehéz Péter és György bírtak, £. Má- 
tyás királytél adomány nyertek, és azokba 1489. körűi a pozsonyi káp- 
talan által be is iktattattak. 



326 spáczay. 

1559-ben Spáczay Márton ós Nagyváthy Antal deák Koronipa 
és Spácza helységekben és F. Koronipa pusztában mind azon birtokré- 
szekbe, melyeket dobai Spáczay János, Miklós, Gáspár és Bol- 
dizsár, és sadáni Spáczay Jáno s, és Keresztúri Dopsay János és 
ennek neje Spáczay Anna, és fiók Dobsay István Izabella királyné- 
hoz pártolásuk miatt hütlenségi bélyegen elvesztettek, — uj adomány 
ezimén megnyervén, azokba az esztergami káptalan által beiktattattak. *) 

1562-ben Spáczay Márton a föijebbi adomány által nyert min- 
den jogot megvett Nagyváthy Antaltól. 2 ) 

1574-ben a Spáczay család a följebb nevezett birtokokban a kir. 
személynökés választott biróság előtt barátságosan megosztozott, azon- 
ban Spáczay Menyhértet illetőleg ngos Forgách Simon által fegyvere- 
sen zavartatott. 3 ) 

1 584-ben Spáczay Ferencz Felső-Korompán hat telket beír 
kiváltási czim mellett 400 ftban Keméndy Kristófnak és Gáspárnak 
ugyan azt teszi 1585-ben egy jobbágy telekkel 40 ftban Ocskay Fe- 
rencz részére, ismét 1596-ban hét j. telket vállba 450. m. ftba beiratké- 
pen Bodics Andrásnak és ugyan annak és akkor F. és A. Koroni- 
pán hét jobbágy telket zálogít el 400 ftban. *) 

1609-ben Spáczay Márton F. Korompán egy telkét Apponyi 
Péternek 100 ftban elzálogitja. 5 ) 

1619-ben Vitézlő Spáczay Gábor néhai Spáczay Jánosnak fija, 
más részről Spáczay György és Pál kölcsönös szerződése lépnek. 6 ) 

1621-ben Spáczay György egy jobbágyát nővérének Sp. Mar- 
gitnak 125 írtban elzálogitja. 

1628-ban Spáczay Imre A. Korompán egy jobbágy lelket 7>0 
aranyban elzálogít Bédy Istvánnak. 7 ) 

1634-ben Spáczay Márton és Pál A. és F. Korompa és Spá- 
cza aclységbeii birtokra nézve egyezségre lépnek. 8 ) 

1 634-ben Spáczay Imre tiz holdat zálogba ad Spáczay Márton- 
nak 100 ftban. •) 



') Esztergami káptalan Capsa 39. fasc. 3. nro 16. 

*) Ugyan ott líbro 2. folio 485. 

') Ugyan ott libro 5. folio 279. 

*) Ugyan ott libro 7. folio 246. i* libro 10. folio 268. 

*) Ugyan ott libro 11. folio J84, 

•) Ugyan ott libro 12. folio 534. 

') Ugyan ott libro 13. folio 455. 

•) Ugyan ott libro 14. folio 39*. 

*) Ugyan ott libro 14. folio 894. 



spáczay. 327 

1628-ban Spáczay János, úgy látszik — - a TIT. táblán álló Já- 
nosnak fia, Lászlónak és Gábornak testvére Balog-vár várnagya volt, 

1635-ben pedig Spáczay Márton F. Korompán az alsó rész 
ben két malmot, a felső részben malom részét 300 ftért zálogba adja 
Horvátb Mátyásnak. *) Ugyan ez évben Spáczay Márton feleségének 
Kubínyi Magdolnának javait Pozsony megyei Bodó-Bár, Ó-Bár és Egy 
házas- Báron Nagy Ferencznek eladja. *) 

1 7 1 3-ban Spáczai Imre. Pál és Julianna egyezségre és 
osztályra lépnek egymás között 8 ) 

1724. Spáczay Pál esztergáim kanonok A. és F, Korompán 
Dobsa Ferenczczei között szerződését vissza vonja. 4 ) 

Már 1749-ben vitézlő Bransvik Antal bírt A. ós F. Korompán 
úgy látszik , zálogjogon , kit a Spáczay család építkezéstől tiltott. 6 ) 
1762-ben a Sándor család egész Spáczayféle örökségét Spáczáw és A. 
és F. Korompán Brunsvik Antalnak és nejének Adelffy Máriának 
eladta. 6 ) 

Jánosnak fiában Spáczay Pálban, ki esztergám! kanonok és 
arbai czímzetes püspök volt, 1751-ben a család kibalt, Nővérétől Z s ó- 
fiától, ki eyerlsbergi EyerI Fridrikhez ment férjhez, ennek leánya 
JSyerl Zsófia gróf Berchtold Antalné által, a Berchtold család s mások 
örökösödtek. 

Az eddig elésoroltak között főleg említést érdemelt Spáczay F e- 
r e n c z n e k fia M á r t o n, ki 1646-ban Komárom várának alkapitánya 
▼olt. ') Ez 1647-ben IV. Ferdinánd koronázásakor arany sarkantyús 
yitéz lett. 8 ) 

Hátra van még a családnak egy ága, melyet a följebbi táblázat- 
tal össze nem kapcsolhatunk, mely igy következik 9 ) : 



l ) Esztergára! káptalan libro 14, felt 440. 
*) Ugyan ott libro 14. foIio 44=9. 
') Ugyan ott eapsa 70. saro 1. 
*) ügyaa ott libro 29. aro. 474. 
*)' Ugyan ott íibro 85. és Capsa 66. nro 7, 
•) Ugyaa ott capsa 70. nro W. 

•) Lásd képét Wicderasaun Ck>mituia Gioriae Ceatmn és Vasárnapi aj- 
iág 1863. dee, szám. 

*) Bél M. Notitia nova. 

♦) Wagner Tab geneal, XVII. 



328 SPAIDL — SPECH. 

Spáe/ay Péter 
(Bnriáu Aítna) 



Pé ter Ilona 

r £ " ' (Tainav István "l 



Imre. Mihály. Márton 



Kata Péter. Zsuxsa. 

(Bokros 
Káimné) 

A család czírnere a paizs kék udvarában egy lábon álló daru, 
mely felemelt jobb lábával patkót, csőrében gyttrüt tart, nyakán szin- 
tén ékes láncz látható. Ebez hasonló daru áll a paizs fölötti sisak ko- 
ronáján is. A paizs sisakjáról foszladék nyúlik le a paizs két oldalán. 

Trenesin megyében 1728-ban Nagy-Sztankóczon, 1748-ban pé- 
pig Spáezay Márton Szedlicsnán volt még birtokos. 

Spaiill család. Spaidl Zsigmond 165ő-ben magyar honfiu- 
sítást nyert. *) 

Sp&noehi esalád. Gróf Spanochi L e op o 1 d 1827-ben ország - 
gyüiésileg honfiusítatott. 2 ) Arad megyében birtokos. 

Spanyol család. Ismeretes közölök Spanyol István, ki Mar 
tonosan született, 1052-ben Temesvár védelme alatt torok fogságba 
esett honnan csudálatos ügyessége ós bátorsága által megszabadult. 3 ) 

Hpánylk család. (Máskép Spányi) Trenesin vártnegyei czímer- 
leveles nemes család. ') Azon megyében 1690-ben Kis Csernán lak- 
tak, 17j28-ban Nemsován. Spányi név alatt 1803-ban a nemesi össze- 
írásban iktatvák Trencsinben lakó András, József és Antal. 

1837-ben Drskóczon András és Antal és az utóbbinak há- 
rom fia : József, János és Antal. 

Komárom megyében már 161 7-ben Spányi Andrásnak Öz- 
vegye Pálffy Krisztina élt, ki nagy -megyeri telkét örökösen bevallotta 
Bereczky Pálnak. b ) 

Spech család. Spech- János 1793-ban I. Ferencz király által 
emeltetett czimeres nemességre. 

Czímere négy részre osztott paizs, az 1. vörös osztályban ke- 
resztbe helyezve két arany ásó látható ; a 2. ara ny udvar jobb oldalá- 
ból két fejű fekete sasnak fele test része látható ; a 3. ezüst udvarban 
természetes szinü oroszlán hátulsó lábain ágaskodik, befelé fordulva, 

*) 1655. évi 119. törv. ez. 

*) 1827. évi 42. törv. cs 

■) Xetvánffy Hist. es Forgách Fr. Comraentari?. 

*) Szoatagb Oán. közi. 

fényes, Xouaároűs vávtn. í*~;. 



RPETKIU8.— SPICZIÁR. 329 

első jobb lábával ezüst buzogányt tartva ; a 4-ik vörös udvarban há- 
rom arany búza kalász látszik, a két szélső lekonyulva. A paizs fölötti 
sisak koronáján természetes szinü oroszlán áll, szintén buzogányt tart- 
va. Foszladék jobbról aranyvörös, balról aranysárga. 

A nemesség szerzőnek utódai Spech Imre és István Arad 
vármegyében Írattak a nemesség sorába. 

Spetkius egalád, Spetkius Márton 1648. dec. 3-án Bécsben 
kelt czímeres nemes levelében III. Ferdinánd király által nemesítetett 
meg. 1 ) Volt ágostai evang. superintendens és 1599-ben született Bajino- 
czon. Tán fija volt Dániel sipiki evang. lelkész, ennek íia György. 

Spielmann család. Báró Spielmann Antal az 1791. évi or- 
szággyűlésen magyar honfiusitást nyert. 2 ) 

Spinola család. Spinola Gyula az 1681. évi országgyűlés ál- 
tal honfiusítatott. 8 ) 

Spielenberg család. Vestfaliából eredeztetik. 4 ) Közülök töb- 
ben evang. papok voltak. Székhelyök utóbb főleg Zólyom megye volt. 
Közülök Spielenberg Dávid élt 1750-ben. Neje Radvánszky Fruzsina. 
Spilenberg L u i z a e század első felében Réváy Pálné volt. Nevők 
Spielenberger nek is iratik. 

Régibb nemzedékők igy áll : 

Dávid 

evang. lelkész 

Szepesben. 



Márton Sámuel f 1658. 

1638. orvos Lőcsén. 

Pomeraniába ' t77~m ' 

teleped*. . ^l'Lén 

és biró 1672. 

Spiesz család. Verőcze megyei nemes család. Közülök György 
ott 1835-ben főszolgabíró, János pécsi polgármester, 1838-ban Ba- 
ranya várm. rendszerinti esküdt. 

Spicziár családi. Trencsin megyei család volt, most ott nyoma 
sincs. Nevezett megyében Spicziár Jakab 1662-ben hirdetteté ki ezi* 
meres nemes levelét. 5 ) 

') Győr vármegye levéltárában van az eredeti armalis. L. Hivatalos Ér- 
tesítő a Budapesti hírlaphoz 1860. 104. sz. Lásd Kleia Prediger II. 282—286. 
: ) 1791. évi 72. torv. ez. 
») 1681.évi82törvcz. " 
') Lehoczky Steminat. II. 367. 
h ) Szontagh Dán. közlése. 



330 spissich. 

Spissich csaiád. (Jáprai) Ismert törzse Spissich M i k 1 ó fi , ki 
szintén részesült azon királyi czimeres levélben, malyet miksinczi Dra- 
gissich Illés , kir. kanczelláriaí irnok, és Buehai Bertalan és o általok 
rokonai szintén Buehai N. zágrábi kanonok, Lomnicza 1 * Gáspár, pade- 
nyai Jurmanovich Péter és nevezett Spissich Miklós 1 503. évi 
sz. Márton napján II. Ulászló királytól kaptak. ') 

A nyert czimer következő, a paizs kék udvarában középről egy 
tök egy zöld levéllel látható, két felöl egy koronás oroszlán és egy 
szárnyas sárkány küzd egymással a tök miatt, mely szia von nyelven 
Bucha-nak neveztetvén, a család ösi birtokára czéloz. A paizs fölötti si 
sak tetejéből különféle virágok taraj formára nyílnak ki. 

A Spissich család — úgy látszik — két ágra szakadt, az 
egyik ág Jáprá-t adomány mellett birta, legalább a család egy része 
innen írja előnevét Lakhelyük a Dunántúli Zala megye ; és főleg Hor- 
vátországban Kőrös megye. 

Ismeretes tagjai a családnak a következők : 

Jáprai Spissics Sándor 1735-ben a Károlyi ezredben had- 
nagy volt. 2 ) 

Zala megyében jáprai Spissich János 1790 — l-ben els<" 
alispán és országgyűlési követ volt. Meghalt 1804. april. 26-án. 3 ) 

Spissich F erén ez 1828-ban, Sp. Sándor (lak. Görbőn) 
1832 — -33-ban Zala megye alszolgabirája voit. 

Horvátországban : 

Jáprai Spissich Péter 1766-ben Zágráb megye alispánja, 1767- 
töl cs. kir tanácsos, Dalm. Horvát és Tót orsz. itélomestere és a báni 
tábla ülnöke, ft ) meghalt — úgy látszik — 1787-ben. 

Spissich Antal 1758-ban Veröcze várm. alispánja volt. 

Spissich Gábor 1821 — 30-ban Körös várni. 2. alispánja, 1835. 
ben már a Dalm. H. és Tótorsz. törv. itélő táblánál ülnök. 

1835-ben a Túrmezei (Turopolye) grófságban Sp. Károly má- 
sod-gróf és kapitány ; Benjámin valóságos törvényszéki táblabíró, 
F e r e n c z aljegyző s h. ügyvéd, András irnok volt. 

1787-ben Spissich Antal csanádi czimz. kanonok és Ujbesse- 
nyöi plébános. 



') Katona História eritica tomo 18. pap. 358. 
') Mogyorósa? János, Gyula hajdán és most 241. 

*) Leboczky Stemmat. I. 210. Arceképét kiadta Kazinczy Ferenc* mun- 
kái előtt. 

*) Leboczky Stemmat 1. 181. 



SPLÉNY 



331 



Ugyan e család egyik tagjának Spiarích Bodiz sárnak 
magvaszakadtával ennek kőházát Szakolczán Nyitra megyében 1622- 
ben II. Ferdinánd király Perger Illésnek adományozta. l ) 

Splény család. (Miháldi, báró) Kégi jeles család, mely fóleg a 
katonai pályán szerepelt. Eredetét Tirolban keresik. *) Már a XVI. 
században Magyarországban találjak a reformatio első papjai közt. Is- 
mert törzse Jakab. 

A család leszármazása *) következő : 



i 



I. tábla. 

I. Jakab 
1640. 

(Szkacsányi 
Dorottya) 



Illés 
1655. f 1676. 
bártfai biró 
(Waghncr Kata) 

(Zabeler Jakab) 



Jeremiás 
1655. 



II. Jakab 
1655. 
(Gladeczky Zsuzsa) 



Magdolna 
(Láni Zachár 
evang. super.) 



1. László 
1656. k. f 1730. 

tábornok 
(1. Gladeczky N. 

2. Usz Anna. 

3. Görg ey Györg y) 

I. Gábor Antal 
sz. 1690. f 1762. 
lov. tábornok 

báró 1735. 

(gr. Bere'nyi 

Kata) 



II. Ülés 

(üjfalusy N.) 



Anna 

(Reviczky 

Ádám) 



József, 
jezsuita 
sz. 1710. f 1773. 



II. László Ferencz 
sz. 1726. kor. sz. 1734. 
tábornok f 1795 
(b. Mesko váczi 
Anna püspök 



Vineze. Ignácz g D? 
ezredes 



II. Gábor Kg 3 
sz. 1728. g » 
t 1816. *^ 
altábornagyot í» 
(1. b. Orczy •* <j 
Zsuzsi 5"g 
2. b.Ghiilányig.^ 
Julianna) g S 



W* János Mihály 
* sz. 1738. sz. 1740. 



g-8 r Folyt.IL fefftU«.E£,g 

CB » 

a ** 

5. A 



S t 1798 f 1809. 
£ ker. táb. m. testőr 
1+ ülnök „ segi 
g (gr. Klo- alkapit. 
siczky 
Francziska) 



o» 



11. József 
sz. 1744. 
f 1831. 
koronaőr 
(gr. Ujfa- 

lussy 
Gabr iella 

Folyt. III. tábÜn. 



III. József Kata 

sz. 1764. (b. O'Nagtben 
f 1808. Vilmos) 
cs-. k. kapit. 
(Seieswitz 
Antónia) 

Francziska. 



3-3- 

ö *+ 

B * 

- — s. *— * 

ȣ 

SÍ 



A 



') Liber Eegius f. 35. 

J ) Kővári, Erdély nev. cs. 225. 

s ) Családi adatok szerint. 



332 



SPLENY. 



n. tábla. 

II. Gábor, ki az fűübbi lapon. 
sz. 1734. f Í816. 
altábornagy 
(1. B. Orczy Zsuzsit 1788. 
2. B. Ghillányi Julianna f 1814. 



2N 
fi 



II. Ferencz 
sz. 1774. 

f 1829. 

altábornagy 

(Macskásy 

Anna) 



**j W ^ö 

1 B ö 

g p 3 
S. Net> 
» o c 



Ignácz 

sz. 1779. 

f 1840. 

lovas tábora. 

(Szily Mária) 



István 

f 1799. 

kapit. 



József 
». 1781. f 1840 
alezredes. 



4 


00 S* Z^ 




«»2 




4 A.0 








£ 2 




B **■ 




g* £ 




O v_^ 




3 




<6» 


. — _* 


. 1 



Mihály Amália 
őrnagy 
t 1849 ; ( 
(b. Kemény 
Kata) 

Berta. Emma. 



Sámuel 

sz. 1812. 

(b. Kemény 

Kata) 

Géza. 






t9t 

B 2 H 
B B £ 

^í B 

^B Z. 

OS* 

QC é, * 

O- N » 

• K' ""•■ 

*° 3 L" . 

5l «■»■ 

■* ^^ 



0^ 



&£• 

B 
US 

B m 



Mária Amália Sarolta Augusta 
(gr. Guyon (gr. Beckers (gr. Mai- f 
Richárd) Alfonz) láth 

Aiajos) 



Jozefa Lajos Béla Geiza 

f sz. 1817. sz. 1819. sz. 1820. 
1 1860. (Couion f 1840. 
Ernestina) főhad n. 



Pál 
szül. 1858. 



G&brieía 
sz. 1859. 



ErnÖ 
sz. 1861. 



Sándor 
sz. 1863. 



SPLÉNYÍ. 333 

ni. tábla. 

II. József, ki az I. táblán. 
ss. 1744. f 1831. 
korona-őr 
(gT- Újfaluéi Gabriella) 

j ; /\__ - — , 

Antal Károly 1. Henrik 

őrnagy sz. 1780. sz. 1782. 

f 1797. cs. k, kapit. cs. k. kapit. 

(gr. Toroczkay fKirchenbetter 

Jozefa) Izabella) 



Károly Zsigmond Albert Mária István II. Henik Antal 
f ' f sz. 1809. f kapit. es. 1813 sz. 1816. 

cs. k. kam. f fb. Splényi (Dániel 

' Pau lina) Emilia) 

a ' Ödön (Engen) 

sz. 1842. 

A család eredetére nézve hasonlít a gróf Brunswik és gróf Ha- 
dik családokéhoz, ezeknek is ősei protestáns lelkészek voltak. A Splé- 
nyi család törzs-őse Splény I. Jakab Liptó megyében Rozembergi 
evang. lelkész ^és a liptói kerület seniora(ven. contubernii liptoviensis 
senior) volt. Előbbi neve N e u s z e 1 volt. A jeles papnak nejétől Szka- 
csányi Dorottyától leányát Magdolnát Lányi Zakariás evang. super- 
intendens birta nőül *) Ezen kiviíl három fia volt : Illés, Bártfán biró 3 ), 
J e r e m i á s, és II. Jakab, kik mint már nemes szülök gyermekei (no- 
bilibus orti parentibus) a czímeres nemes levelet kapták 1655- ben III. 
Ferdinánd királytól. 

Illés Bártfán volt ev. tanár, jegyző, végre biró, meghalt 1Q75- 
ben. *) Leányát Zabeler Jakab vette nőül. 5 )J 

II. Jakab Sáros megyébe Bártfára szakadt, ott hirdetteté ki 
nemességét is ; nejétől Gladeczky Zsuzsannától nemzé II. Illést és 
László-Jakabot 

IL Illés a Szepessegen lakott és Rákóczy Fer. forradalma el- 
len működött, miért börtönbe került, de sikerülven elillannia, Galicziába 
vonult a fölkelés végéig : utóbb Lublyóra haza térvén , ott halt meg. Két 
gyermeke maradt, azonban azokban ága kihalt t. i. J ó z s e f, ki N -Ar- 
dóa született 1710-ben. Jesuita lett, és Egerben balt meg 1773-ban. § ) 

') és ') Scbmal A . De Vita Superintendentum Evang. in Hong. Com- 
mentatio. Kiadta Fabo András Móniim. Evang. I. 21. 

s ) Klein Prediger I. 101. — U. ott II. 261. 
i 4 ) Haan, Jena Huug. 16. Lásd Micae Burianae. 

*) JLehoczky Stemmat. II. 367. Lászlónak atyjául Jánost (Besztercze- 
M valót) említi, de igazolás nélkül, Jakab helyett tán tollhibábo). 

e ) Katona, Hist. eritica tom. 39. p. 1002. 



334 



SPLKNYL 



László-Jakab 1 6.56. táján született ; cs a cs áladnak alapi- 
tója lön. Fiatal korában katonai pályára szentelvén magát, megkezdte 
fényes sorát azon nevezetes férfiaknak; kik családjában majd két szá- 
szadon át a legmagasb katonai méltóságokban ragyogtak. Mint had- 
nagy vett részt 1686-ban Buda ostrománál és ott kitüntette magát 
Hasonlóan érdemeket szerzett Savoyai Eugen alatt a német- és olasz- 
országi hadjáratokban, és 1705-ben már ezredtulajdonos volt, nem so- 
kára pedig tábornokságra emelkedett. 1716 — 18-ban a Török ellen har- 
czolt Temesvárnál és Belgrád alatt. Már fiatalabb korában Szepesség- 
ben szerzett birtokokat, 1722-ben pedig IÍL Károly királytól Szabolcs, 
Szatmár ós Zemplin megyékben terjedelmes birtokot nyert adomány- 
ban, úgy a család elönevét adó M i h á 1 d i Szabolcs megyei helységbeli 
birtokát is. Ekkor emeltetett báróságra is, azonban a bárósági diploma, 
— melyben n celebris ab eximo militaris experientiae studio et húroico ani- 
mo u neveztetik, — csak fiának adathatott ki. Meghalt 1730-ban. Első 
neje a Gladeczky^ családból, a második uszfalvi Usz Anna, a harmadik 
Görgey leány volt. A másodiktól maradt egyetlen fia G á b o r-A n ta 1. 
Nevezett Gábor 1690-ben született 16 éves korában atyja ez- 
redébe lépett, hol fizetés nélkül szolgált kapitányságig, sőt mint ilyen 
is még hat évig. Ekkor alezredes lön. 1733-ban a franczia háború alatt 
saját költségén huszár ezredet állitott, melynek élén Németországban 

harczolt, életét és vagyonát 
— mint a királyi okmány 
mondja — az uralkodó ház 
és az ország szent koronája 
javára szentelvén. Ez időben 
felesége, gyermekei is vele 
voltak. A katonai pályán III. 
Károly király és Mária Teré- 
zia alatt szolgálván, lovassági 
tábornokságig emelkedett 8 
valós. b. titkos tanácsos lett. 
Jószágaira nézve azonban aty- 
jánál kevesebb szerencsévei 
birt, mert a terjedelmes javak, 
melyekből ezredet állitani volt 
képes, nagy részben fiskalitás 
lévén, tőle elpereltetett, egy 
részben pedig M. Terézia királyasszony hozzá intézett felszólítása foly- 




SPLÉNT). 335 

tán az illető családoknak visszaadattak. kapta ki 1735-ben a bárósági 
oklevelet, *) melyet még atyja nyert. Meghalt 1762-ben rövid betegség 
után Ternyén Sáros megyében. Feleségétől gr. Berényi Katalintól kö- 
vetkező tizenegy gyermeke maradt : 

1. II. László szül 1726. körül, a katonai pályára lépvén, 
mint irjak, tábornokságig emelkedett Nejétől b. Mesko Annától négy 
gyermeke maradt, úgymint :a) Vincze, b) I. Ignácz ezredes, c) 
Mária Ocskayné, ás d) Borbála, kikben ága kihalt 

2. LFerencz szül 1728. körül. A Jézus társaságába lépett 
és mint hittanár a bécsi Pázmáneam és Terezianumban a hittani tanulmá- 
nyok igazgatója volt, azuíán tanár, majd 1764— 1774-ig a lőcsei, utóbb 
a Nagy- szem bati társház főnöke volt A szerzett eltörlése után 1776- 
ban eaztergami kanonok és honti foesperes, 1787 tői pedig váczi püs- 
pök volt Meghalt 1795-ben. *) 

3. Ili. Gábor, kiről mint máig virágzó ág alapitójáról alább 
iészen emlékezet. 

4. Mária gróf Klobusiczkyné. 

5. Z s ó f i a Gróf Van der Nath Gerhardné. 

6. Éva született 1735-ben. 

7. János szül. 1738. kör. Atyja halálakor kapitány volt, azu- 
tán állami szolgálatba lépett, és fokonként a Galicziai kormányszéknél 
alelnökké, utóbb (1770. előtt) a Tiszántúli kerületi tábla elnökévé lett 
Élete utolsó napjait bátyjánál a váczi püspöknél töltötte. Meghalt 1798. 
ban. Feleségétől Klobusiczky Francziskától két gyermeke maradt : 
a) IIL Jó zs ef szül. 1768. ki mint kapitány 1808-ban halt meg, nejé- 
től Heisswitz Antóniától leánya Francziska maradván és b) K a- 
talin báró O-Naghten Vilmosné. Kikben ága kihalt. 

8. Mihály szül. 1740. körül. Szintén a hadseregben szolgált, s 
végié (móg 1792. előtt) tábornok, egy magyar lovas ezred tulajdonosa, 
és a magyar királyi testőrség alkapitánya lett Meghalt nőtlenül 
1809-ben. 

9. II. Jézsef, kiről mint máig virágzó család-ág alapitóról 
alább leszen szó. 

10* M á r i a - A n n a, báró Eötvös Miklósné. 
11. Terézia gróf AJmásy Ignáczné. 



») Collect herald, pag. 116. 

*) Memória fiasüicae Strigon. 173. 



336 SPLÉNYI, 

II. Gábor ága. 
II. Gábor szül. 1734-ben Ternyén. Atyja és nagyatyja nyo- 
mait követve, szintén katonai pályára lépett, mint ilyen a bécsi Tere- 
zianumban neveltetett. Kora 18. évében már zászlótartó volt. A hét éves 
háborúban neve már gyakran dicséretben részesült, és alig hét évi szol- 
gálat után (1765) őrnagy, 1768-ban ezredes és a 39. sz. gyalog ezred 
parancsnoka, nem sokára pedig tábornok, 1785 ben altábornagy 
lett. A török háború alatt még kiválóbban kimutatta katonai jeles te- 
hetséget, és az 61. számú gyalog ezred tulajdonosává neveztetett. 1789- 
ben a Mária Terézia rend lovagi, majd középkeresztjével diszitetett 
föl. 3791-ben pedig Szabolcs vármegye főispánjává neveztetett. A frau- 
czia háború kitörésékor a Rajnánál egy ideig a hadsereg vezére volt, 
és 1795-ben valós. b. titkos tanácsos, utóbb pedig Olmütz várparancs- 
noka lön ; és ezen állomáson végezte be dicső katonai pályáját. Meg- 
halt Szilvás-Újfaluban 1818. april 1-én kora 84. évében. Két neje volt, 
az első báró Orczy Zsuzsanna, meghalt 1783-ban, a második b. Ghil- 
lányi Julianna meghalt 1814-ben. Ezektől tizenhét gyermeke született, 
kikből tiz gyermek és 37 unoka és kis unoka élte öt túl. Azon ritka 
örömben részesült meg életében, hogy két fia Ignáczés Perencz 
mint altábornagyok üdvözölhették Öt a katonai pályán. Gyermekei kö- 
zül elésorolhatók a következők : 

1. Magdolna. 

2. Zsuzsanna báró Vécseyné. 

3. II. Ferencz szül. 1774. nov. 17-én. Mint katona szintén 
még atyja életében altábornagyságtg emelkedett, és 1823-ban a 31. 
számú m. gyalog ezred tulajdonosa lett. Erdélyben lévén állomása, és on- 
nan nősülvén, feleségül vévén Macskásy Annát, ott lépett nyugalomra 
és ott telepedett is meg. Meghalt 1829. jan. 29-én. Nevezett nejétől, ki 
1843-ban nov. 4. kora 58. évében halt meg, Öt gyermeke maradt, úgy- 
mint : 

a) II. Mihály, ki a katonai pályán szintén örnagyságig szol- 
gált. Meghalt 1849-ben. Nejétől báró Kemény Katalintól két gyermeke 
maradt : B e r t a és Emma 

b) Amália 

c) Sámuel szül. 1812-ben. Az erdélyi fókormányszéknél 
fogalmazó volt Nőül vett bátyja özvegyét báró Kemény Katalint, kitol 
fia Gejza született 1852-ben. 

d) Paulina báró Splényi Henrikné, és 

e) Mária gróf Lázár Miklósné. 



SPLiÍNYÍ. 387 

4. Francxiska Desewfiy Sándorné. 

5. II. Ignác z szül. Majlandban 1772-ben ] ) Tizenhét éves ko- 
rában atyja oldalánál mint főhadnagy harczolt a török háborúban, és 
Kalafátnál kitüntetvén magát és meg is sebesitetvén, kapitány lett a 2. 
huszár ezredben. 1793-ban a franczia háborúban aratott babérts a kö- 
vetkező évben Belgiumban harczolt, és egy alkalommal Qy'órgy an 
goly király által különösen megdicsértetett. 1797-ben Stiriában neve- 
zetes számú gyalogságot mentett meg a körülvevő ellenségtől. 1799-ben 
az olasz hadjáratban, 1800-ban Marengónái harczolt. 1801-ben mint 
alezredes, majd mint ezredes a szabolcsi fbikelő nemes sereg élére ál- 
litaiott. 1808-ban tábornokká neveztetvén, 1809-ben az olasz hadjárat- 
ban tüntette ki magát. 1813-ban már mint altábornagy vezényelt a ha- 
naui csatában. Franczia ország megszállásakor a Briennei csatában osz- 
tályával a balszárnyat támadta és nyomta meg, miért I. Sándor orosz 
czártól Sz, Anna rendjét nyerte, és a Bajor királytól is rendjellel díszi- 
tetett A háború végévei Pesten nyert állomást 1825-ben a % huszár ez- 
redtulajdonosává, 1830-ban vai. belső titkos tanácsossá, 1831-ben lovas- 
sági tábornokká és Ferdinánd fo herozeg mint a magyarországi seregek 
főparancsnoka mellé oldalas segéddé neveztetett. 1833-ban Eszterházy 
Miklós herczeg halála után régiebb szóbeli ígérete folytán I. Ferenez ki* 
rály harmadnapra a magyar ns. test-őr sereg főkapitányává nevezte 
ki; mely állomásában mint ország zászlósa valamennyi törvényható- 
ságtól üdvozöltetett 1838-ban ülte katonai pályájának félszázados ün- 
nepét. Meghalt 1840. mart. 20-án Miskolczon kora 69. évében. Nejétől 
nagyazígethi Szily Máriától, ki 1830-ban csillag keresztes, 1834-ben 
udvari palota hölgy lett, és 1858-ban jan. 2-án kora 7 7* évében Pátyon 
(Buda mellett) halt meg, következő nyolcz gyermeke voít» 

a) Mária szül. 1810-ben. — 1838-tól Beauffré gróf öuyon 
Richárd magyar tábornok neje. 

b) Amália 1833. óta gróf Beckers Alfonz felesége. 

c) Sarolta (v. Karolina) 1853-tól Fáy Álajosné. 

d) Áugttsta, mh. 

e) Jozefina, mh. 

f) Lajos szül 1817. sept 25-én. 1848-ban már kapitány, 
A magyar forradalom ban tevékeny részt vett és mint országos ügynök 
Carlo Aiberto királynál működött A novarai csata után Svajczba me- 



') Családi kézies szerint, de más adat után mely szerint 1840-ben kora 
69. évébm halt meg, — 1779. évre esik születése. 

JtlGYABORSXÁG CSALÁDAÍ X. KÖT. 22 



338 8PLÍKT1. 

nekiüt, utóbb Franczia és Angol-országban tartózkodott; végre Szí- 
riába Daraaskusba ment és sógorával Guyonnai török szolgálatba ál- 
lott. Azonban a keleti éghajlat és sanyarú viszonyai lelkét megtörék 
és elméjében megháborodva, sok viszontagság után 1860. január 13. 
Konstantinápolyban meghalt. Eltemettetett Pérában, hol ottani magyar 
társai által emelt szerény emlék jelöli sírját. 

g) Béla szül. 1819. febr. 5-én. Nejétől Coulon Ernesztiná- 
tól (ki szül. 1839. dec. 10.) gyermekei : 1. Pál szüL 1858. mart. 4. 

— 2, Gabriella szül. 1859. mart. 13. — 3. Ernő szül 1861. 
jan. 30. — 4. Sándor szül. 1863. sept. 7-én. 

k) Ge j za szül. 1830. jun. 14-én Meghalt mmd főhadnagy 
1840. jul. 4-én. 

6. Katalin 1808-ban Zoltán Pálné. 

7. Petronella szül. 1780. jun. 29-én. Csillagkerésztes hölgy ; 
gróf Wandernath Ferencz neje. 

8. Anna 1-ször Csörgö-né, utóbb gróf Sztárayné. 

9. István sz. 1780. Katonai pályára lépvén, 1799-ben Pestről 
sietve utazott Tyrolisba ezredéhez, hová bátyjával Ignáczcsal épen a 
roveretói ütközet elö estéjén érkeztek ; és másnap István az ütközet- 
ben elesett 

10. Konstanczia Szirmayné. 

11. József szül. 1781-ben, meghalt 1849-ben mint alezredes. 

12. Amália Festeti eh Antalné. 

II. József ága. 

II. J ó z s e f I. Gábornak fia szül. 1744-ben. Hívataloa pályára 
lépvén, már 1770 — 74-ben cs. kir. kamarás és a m. kir. udvari kamara 
tanácsosa volt, utóbb IL József császár alatt már 1787-ben valós, belső 
titk. tanácsos, Tolna vármegye főispánja, továbbá Baranya, Somogy, 
Szerem és Verőcze vármegyék főispáni helyettese, és a nevezett me- 
gyékben királyi biztos volt. 1802-ben az országgyűlés által korona-őr- 
nek választatott. Meghalt Budán 1831. mart 10-én kora 88. évében. 
JNejétől gróf Ujfaiussy Gabriellától (ki -f- 1828.) három fia volt : An- 
tal, Károly és Henrik. Ezek közül Antal még 17 97-ben ele- 
sett Tyrol-ban a franczia háborúban. 

Károly szül. 1772. aug. 21-én. l ) Volt cs. kir. kapitány ós ka~ 
marás. Meghalt 1863. május 21-én kora 89 évében. l ) Eltemetteteti 

') Családi közlés szerint. A góthai almanach szerint szülét 1780 aug. H # 
') £ sserint ha 89. 4 vében halt meg, született volna 1774-ben. Átalftfon 

— úgy látszik — a születési évak közlése nem egészen pontot. 



$£ OLK* . — SPÓNEK. 339 

ideiglenesen a Bárándi sírkertbe. Lakott Erdélyben Küküllö megyében 
Pánádon. Nejétől báró Toroezkay Jozefinától (f 1850.) hét gyermeke 
született, mint következnek : 

a) Károly elhalt. 

b) Z s i g m* o n d elhalt. 

c) Albert szül. 1809. octob. 6-án cs. kir. kamarás és szá- 
zados. Lakik Pánádon Küküllö vármegyében. 

d) Mária, elhalt. 

e) István, mint kapitány, elhalt. 

f) II. Henrik szül. 1811. nov. 22-én. Lakik Magyar or- 
szágban Fejér vármegyében Sz. Fej ér vár ott, hol a gazdasági egylet 
és egyéb országos érdekű ügyek hazafias pártolója. Nejétől báró Splényi 
Paulinától (Splényi Ferencz altábornagy leányától) fia Ödön szül. 
1842. nov. 24-én. 

g) Antal szül. 1816-ban. Lakik Küküllö megyében Pá- 
nádon. Neje Dániel Emilia. 

I. Henrik (II. Józsefnek fia) szül. 1782-ben, volt cs. k. kapi- 
tány. Lakik Pozsonyban. Neje Kirchenbetter Izabella. 

A család ősi nemesi czímere — mint följebb a metszvény ábrá- 
zolja — a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágaskodó fe- 
kete medve, első lábaival nyitott könyvet tartva. A paizs fölötti sisak 
koronáján két elefánt ormány között, melyek közül a jobb oldali félig 
arany, félig kék, a baloldali félig kék, félig arany, hal (tán ponty) fek- 
szik, azoh szétterjesztett szárnyakkal daru áll, csőrével a hal fejét 
vagdalva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstkék. 

Spolky céalád. (Máskép Szpolky sőt Szpoleczkyis) 
Trencsin vármegye nemesi összeírásában fordul elő mint czímerleveles 
nemes család. Az armalis levelet 1647-ben Spolky P á 1 azon megyében 
hirdetteté ki. Már 1666-ban a nemesi lajstrom Szpoleczky néven mu- 
tatja Trencsin város lakosai között. így találni egyik tagját 1781-ben 
is Trencsin városi székhelyén. ') 

Különben a Teszléry család egyik ága is e néven ismeretes. 

Spolarich család. Horváth országban virágzott a XVH. szá- 
zadban, midőn közülök Spolarich Péter az 1635. és 1638. évi ország- 
gyűlések által több tárgyban országos biztosképen kiküldetett. *) 

Spóner család. Szepes megyei, mo3t Abauj megyében is elter- 



') Szontagb Dán. közlése. 

5 1685. és 1638. évi törv. czikkek. 

22* 



340 



SPONKR. 



jedt család, mely Késmárk sz. kir, váro&ából ered, bol Spóner T o- 
b iús iö48-ban azon alkalommal, midőn a város és Tökoly István kö- 
zött némely viszály forgott fen, nevezetes szerepet játszott. l ) 

T ó b i á s nak unokája Antal sz. kir. Késmárk város köztisz- 
teletben állott főjegyzője és több ízben országgyűlési követe. 1702-ben 
nyert czímeres nemes levelet, mely ugyan azon évben Gomör várme- 
gyében, 1725-ben pedig Szé- 
pe a megyében kihirdettetett. 
Midőn Késmárk városa Tö- 
koly hűtlensége és magvasza- 
kadta folvtán urodalmait kir. 
adomány utján nyerte, neve- 
zett Spóner Antal a város- 
tól átvette a Kakas Lomniczi 
és Hunfalvi jószágot , s ez 
által, — habár később a bir- 
tok egy vészét , miDt zálogot 
kiadni kénytelenítetett — csa- 
1 adjanak ott maradó lakhelyet 
éa birtokot szerzett. Eit még 
i 748-ban is, és nejével Mel- 
ezer Zsuzsannával következő 
családfái 2 ) aikotott r 




II. Antal 
t 



Spóner I. Antal 

1702. f 1750. 

(Melczer Zsuzsi) 

. Lukács Katalin 

(Mudrxny (1. Goldberger Dávid 

Zsuzsanna) 2. Budányi Murvás) 



Mária 

Mudránvi 
Sámuel) 



Zsuzsi 
(Pulszky 

Sámuel ) 



JII. Antal f i»2ü. 

(felsö-oroB/.fonyi 

Kiss Er/se) 



Folyt a kó9. lapon. 



') Genersich Késmárk város törté'nete'ben, 
3 ) CBaládi közlék szerint. 



SPÓNEK.— SPOKS A V . 



341 



III. Antal f 1820., ki az előbbi lapon. 
(felsS-orosztonyi 
Kiss Erzse) 



IV. Antal Donát 
szül 17G9. f!845. 



Tivadar 
síül. 1810 
orsz. gyül.ke'pv.l86i. 
(1. Wieland Amália 
. +1849. 

2. Máriássy Ottilia) 

l i 



Zsuzsa 

f 1845. 

(Wieland 

János) 



Imre I. Pál 

t 1812; fl847. 

(Engel Janka) (Genersich 
Erzse'beO 



Júlia. Erzse. V. Antal 






1848. főszolga- *L g 
biró f 1853. » 8. 



Ferencz 

f 1849. 

(Frumann 

Amália) 



Ludmilla >- Paula Imre Zsuzsa Pál 

(Goldberger <§ (Pazar sz. 1816. (Wieland sz.1825. 

Imre) » Károly) cs. kir. Antal) Vajkóczon 

kapit. Abaujban. 



Farkai Ödön 
ra. 1887. sz. 1840. 



Andor Margit 
sz. 1842. sz. 1844. 



r— — ■ — 



Valéria 

(Máriássy 

Napóleon) 



Gusztáv 

lak. Rozgony 

(Máriássy 

Amália) 



Matild. Angelika. Ferencz. Sándor. Mária. Gyula. 



Sándor 

cs. k. főhad a. 

(Hűmmel 

Mária) 

Valéria. 



A család jelenleg Szepes és Abauj megyében székei. 

Szepes megyében Antal-Donátnak fia Tivadar (szüL 1810.) 
az 1861. évi országgyűlésen képviselő volt. Lak. Kakas -Lommezon. 

V. Antal (Imrének fia) 1839-ben Szepes megye rendsz. esküdt- 
je, 1846-tói alszolgabirája, 1848-ban fő szolgabíró. Meghalt 1853-ban. 

I. Pál az eperjesi ágost. evang. fŐtanodának 26 évig felügye- 
lője. Meghalt 1846-ban kora 64. évében. Ennek egyik fia Imre cs. 
kir. kapitány, másik fia II. Pál. Lakik Vajkóczon Abanj megyében, 

Ferencznek egyik fia Gusztáv lakik Abauj megyében 
Rozgonyban ; másik fia Sándor cs. kir. főhadnagy. 

A család, prot. ágostai vallású. 

Czimere vörös naizs. melvnek aliát koronával fedett hármas ha- 
lom képezi, fölötte Magyarország teljes czimere áll, és abból pálmafa 
emelkedik ki, melyen kőoszlop nyugszik. A paizs fölötti sisak koroná- 
jából szintén pálmafa emelkedik ki, kőoszloppal terhelve. Foszladék 
jobbról aranykék, balról ezüstvörös 5 mint itt a metszvény'az egész czi* 
mert ábrázolja. 

Spornay család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes esa 
ládái közé soroztatik. *) 



') Szirmay, C. Zemplin not. top, 117 



84*2 SBÉTER. 

Sréter család. (Szandai) Egyike azon előkelő nemes családok- 
nak, melyek a bányavárosok régi meg telepeden közül emelkedtek ki. 
Idegen hangzású családoknevök daczára, mely hajdán „Schrötter u és 
n Schretter u alakban is íratott, meghonosodásuk legalább a XVI. szá- 
zad első felére, a mohácsi időszak előtti időkre tehető. Ide mutat azon 
körülmény, mely szerint, mint Besztercze sz. kir. város törzsökös la- 
kói, még a magyar nemesség nyerése előtt e városról, mint ősi fész- 
kükről és ottani birtokos állapotuknál fogva „beszterczei Sré- 
t e r"*eknek (Schretter de Novizolio) neveztettek. 

A XVI. század derekán a beszterczei Sréter családból három de- 
rék testvér vált ki. névszerint János, Gáspár és Menyhért, 
kik közül az első a pozsonyi kir. kamaránál hivataloskodván, e pályán 
s egyéb alkalmakkal szerzett érdemeinél fogva maga é3 nevezett test- 
vérei és utódaik részére Miksa királytói Bécsben 1669. évi mart 
22-én kelt és „beszterczei" előnévvel megnemesítö czimeres le- 
velet nyert, *) mely nemes levél 1570-ben remete sz. Pál ünnepe utáni 
3-ik ferián Nyitra megye közgyűlésen kihirdettetett. 

Gáspárnak és Menyhértnek utódaik közül, kik azon- 
ban a XVII. század folytán mag nélkül kihaltak, ismeretes nevezete- 
sebb férfiak voltak : Schretter Károly, ki 1644. febr. 14-én Kormö- 
czön született, *) és a protestáns családból vagy atyja , vagy ö a kath* 
vallásra térvén, Nagy-Szombatban a Jézu3társaságába állott. Grécz- 
ben a hittant hallgatta, azután Nagy-Szombatban és Bécsben hat évig 
a bölcsészetet tanította, majd Nagy-Szombatban az egyházijog tanára ki- 
lencz évig, végre a Győri és Lőcsei rendház Igazgatója volt. a ) Tudo- 
mányos képzettségét és mély tanultságit igazolja jogtani munkája, 
mely „Concordia Juris Hungarici cum Jure civili et canonico in causis 
te8lamentarÜ8 et ultimat voluntatÍ8 u , czim alatt Nagyszombatban 4-rét- 
1698-ban kinyomatott. Ennek rokona. 

Vilmos 1687-ben a pozsonyi és szepesi kamara tanácsosa volt. 8 ) 

') Az eredeti függő pecsétes kir. oklevél szerint; — örömmel jegyezvén 
itt meg, miszerint szerencsém volt a család érdekes levétárában kutathatni, 
és itt közlendő hiteles adataimat közvetlenül az eredeti okmányokból me- 
ríthetni. 

a ) Lásd Pray Mss. tomo XVIII. Fejér G. História Acad. Scientiarum. p. 
20. 34. hol születési éve 1643-ra van téve. Lásd róla Pauler értekezését a 
nagyszombati jogtudósokról a M. A. Értesítőben. 

s ) Bel. M. Notitia nova Hung. temo I. 459. v. ö. IV. 406- Tán ezen Vil- 
mosnak leánya^volt azon 3. Kata, ki 1693-ban Nagy Mihálynak neje, férjével 
Enesén Győr megyében 1728-ig, miden már Özvegy volt, zálogjogon birt. 



8RJ&TER. 343 

A két testvérnek Gáspárnak és Menyhértnek ága kihalván, a fö 
szerzőnek Jánosnak, kinek ága a prot. vallás híve maradt, utódai 
közül a XVIL század végén egy, mondhatni lángeszű, férfiú : S r é t e r 
János vált ki. Alapos képzetségéről, korában feltűnő széles és sok 
oldalú ismereteiről, kitartó fáradhatlan erélyéről, és szilárd jelleméről ta- 
núságot tesz azon változás- és viszontagságteljes életpálya, melyet dicső- 
séggel és teljes sikerrel megfutott. Már ifjúságában (mert az adatok 
összevetése szerint alig volt 24 éves ifjú) Apaffy Mihály erdélyi feje- 
delem szolgálatában találjuk, ki mint hívét 1680-ban maj. 5 én Gyula 
Fejérvárról megbizássai küldte a lengyel királyhoz. v ) A következő 
évben hadadi gróf Wesselényi László özvegyének Bakos Zsuzsanná- 
nak volt udvari fo embere, a -midőn ennek ügyeiben Gr. Caprara 
Aeneas császári lovas tábornok és Magyarország alsó részeinek fő ve- 
zére útlevelével 2 ) az ország alsó részeiben járt. Majd Tököly Imre 
pártján állt, és ennek lön tevékeny híve. Tököly ismerve ügyességé^ 
diplomatiai küldetésekkel is megbízta. így 1684-ben a franczia király- 
hoz küldötte, hová — mint napló-jegyzete mutatja — Kis-Várdából 
1684. febr. 8-án indult meg, Törökországon keresztül. Visszajött 1685 
febr. 18-án. Nem sokára ismét a Lengyei királyhoz indult Kassáról, 
ugyancsak Tököly megbízásából. 8 ) Még drágább, becsesebb kincsét bíz- 
ta reá Tököly, mindőn öt Munkács várába neje Zrínyi Hona mellé ren- 
dolé. És ö itt i* helyén maradt. Maga irja későbbi levelei egyikében 4 ) 
Rákóczyhoz, miszerint (1688. jan 18-án) midőn hosszas ostrom és némi 
árulás folytán Munkács vára bizonyos pontok mellett feladatott, ő ak- 
kor is vonakodott vala meghódolni, és készen állott Tökölyt száműze- 
tésébe is követni, ha hogy az lehetséges lett volna. És mind addig a 
feladásba meg sem egyezett, míg Tököly Őt a neki esküdt hűség alól 
föl nem oldotta. Feladatván Munkács, miután imént emiitett szándoka 
nem teljesülhetett, a capttnlatio föltételeinél fogva jan. 20-án Caraffa 
tábornagytól két rendbeli parancsot eszközlött ki, egyiket a szepesi, 
másikat a pozsonyi kamarához intézve, amazt Beregh megyei, az utób- 
bi Trencsin és Hont megyei elkobbzott javainak visszaadatása iránt. ) 



s ) Eredeti. 

*) Eredeti, költ Lécéén 1681. febr. 22. 

a ) Kegeiius : Duodecim Piae mediiationes.Leutsch oviae 1679. cziraü ima- 
könyvébe jegyzett napló-adatai. 
*) Eredeti fogalmazat. 
Eredetiek 



H44 SRÉTER. 

Munkács feladása után haza tért birtokára Zólyom megyei 
Ribár helységbe, melynek átellenében a Garan íuisó partján fekszik 
Hajnik helysége, a Bezegh család ősi^székhelye. Itt, laktak akkora Ca- 
raffa által Eperjesen kivégeztetett Bezegh Györgynek, a kassai kama- 
rai javak igazgatójának, egykor Nógrád és Heves jeles főjegyzőjének 
özvegye Libercsei Zsuzsanna, és árvái, köztök a szűz Bezegh Éva is- 
Sréter János szerelemre gerjedt a méla, és elmés hajadon iránt, 
és elgyíírüzte. Es ámbár némi félre értés majd szakadást okozott köz- 
tok. egy pár érdekes szerelmi levél hamar helyre állitá az előbbi, söt 
még forróbb ragaszkodást, ! ) melyet végre 1689. nov. 13-án ünnepélyes 
nász Örökre szentesített. a ) Házassága után a foglalkozást kereső férfiú 
hivatalos pályára szentelte magát, és mert kitűnő tehetsége csak ha- 
mar ismeretessé lön, már 1694.sept. 23-án Zólyom megye másod alispán- 
jává választatott, és e tisztben maradt folytonosan megválasztva és meg- 
erösitve, többször elsőnek is kijelölve, egészen a Rákóczyforradalom 
kezdetéig. Még Tokajnál táborozott Rákóczy, midőn Sréter János már 
hódolt és felajánlá hűségét és szolgálatát. Es a fölkelő vezér már 1703. 
octob. 18-án — mint kinevező oklevelében irja k ) — „megtekintvén hí- 
vünknek, hozzánk és édes nemzetünkhöz a mostani közügynek folyta- 
tásában való igaz hazafiúi szeretetét és készségét, — az egész Bányavá- 
rosok főkapitányává és parancsnokává nevezte ki; másnap pedig 
Trencsin és Zólyom megyei birtokaira nézve ótaiom levéllel látta el. & ) 
A következő év folytán e^y lovas és egy gyalog ezred Ezredese és a 
Zólyom megyei fiscalis jószágok Igazgatója (Praefectus) lön ; nrint ezt 
Rákóczynak 1705. jan. 20-án hozzá irt levele tanúsítja. 6 ) Azonban 
ezek mellett még inkább szükség volt az ö tehetségére oly téren, mely- 
re főleg akkor kevés volt hívatva, értjük a tüzérség kezelését. Rákó- 

') Meg van a családi levéltár ereklyéi közt az eredeti levél, melyben Be- 
zegh Éva írja, hogy jegygyűrűje visszaküldéséről értesült, s melyre viszonzá- 
sai két egymáshoz forrt és elfűrészelt szivet küld jegyesének , erre Sréter 
János legforróbb érzelmű magyar versekben Örök szerelemről válaszolt. E levél 
s meg van. 

*) Imakönyvi jegyzeteiben, hová gyermekei születéseit is írta. 

; ' ) Zólyom megye jegyző könyveiből hiteles kivonat szerint, roelj ta- 
nusitja, hogy 1695. dec. 22. 1696. oct 13 1697. jul. 30. és sept. 5. 1698. oct 29. 
1699. oct, 14. és 1700. dec 10-én is megválasztatott is megerősített. — Más ok- 
levél bizonyítja, hogy az volt még 1701. oct. 16-án is. 

4 ) Eredeti. 12. az. 

•) Eredeti, 18. «s. 

•) 37. »z. alatti, és Bercsényi levele 33. az. alatt 1704. aug. 9-ről. 



8RÉTER. 345 

czy megismerve sok oldalú képzettségét és ügyességét, több tiszte mellé 
1705. dec. 18-án Sréter Jánost dandárnoki (Brigaderus) ranggal ösz- 
szes tüzérsége fő fölügy élőjének (Supremus Inspector) kinevezte. És ez 
idő óta — fenmaradt levelezése s számadásai mutatják — mily sok ol- 
dalú, tömérdek gondot, nagyszerű figyelmet és pontos erélyt kívánó 
munka vette igénybe a fáradhatlan és ügyes férfiú ritka tehetséget És 
hat éven át ennyi gond, ennyi baj semfárasztáki a munka gyözoerőt ; 
1709-ben nov. 2-án még Eperjes város és erőd parancsnoksága is az 
ö hűségére bízatott, mint erről Bercfiényi hozzá irt levelében tudó- 
sítja ') A romhányi vesztett csata után, midőn Rákóczy nem egy hive 
tántorodott el hűségéről, és köztök Andrássy István már 1710. cVi mar- 
tiusban feladá Lőcsét, kétszer is felhiván kegyelem biztosítása mel- 
lett Srétert a város feladására, 2 ) — ö szilárdan meg állt helyén. Azon- 
ban mind végig nem maradhatott Eperjes város élén, a — kuruczok ko- 
eött, nevezetesen Radvánszky Jánosnak ellene szőtt folytonos (mint- 
maga irá) áskálodásai miatt; — miért Eperjest jól felszerelve és meg- 
erősítve, 1710. év tavaszán át adta Rákóczy parancsából más oda ne- 
vezett parancsnoknak ; 3 ) a ki azután dec. 10-én feladta Virmont csá- 
szári tábornoknak. 4 ) Sréter az Eperjesi parancsnokságtól mart 22. 
és april. 8. között felmentve lévén, Rákóczy fejedelem után Lengyel or- 
szágba vonta magát Már 1710. dec. 11-én I. Péter czár teljes megha- 
talmazottjából Dolgoruky lierczegtöl nyert Jároszlóban orosz nyelven 
szabad menet és ótalom- levelet *) A bujdosok viszontagságait a kö- 
vetkező évi nyárig osztá, ekkor miután 1711. jun. 14-én Sinyaván Sie- 
nausky Ádám által lengyel útlevéllel ellátva lön, 6 ) august 15-én társá- 
val és nagyobbára rokonaival Jaraszlón írásban 7 ) elbúcsúzva Rá- 
koczytól, a szatmári béke biztositékainak elfogadására hazájába vissza 
tért ; és hátra levő napjait, miután Porosz országból, hol tanulás végett 
időztek, fiai is haza kerültek, családja körében Zólyom megyében Ri- 
báron, majd pedig a Rákóczy forradalom előtt, még 1701-ben szerzett 
Nógrád megyei Szandavári birtokán töltötte. Meghalt 1714, elején, 



') a ) a ) Eredeti. Kolinovics szerint Bagosy vette át Eperjeit. 

4 ) Katona Hist. eritica XXXVII. 60a 

•) Eredeti. 

«) Eredeti. 

') Szalay L. I. Rákóczy Ferencz bnjdosása 1. 154. 



346 SRÉTBR. 

febr. végén, vagy mart. kezdetén. l ) Eltemettetett következő tartalmú 
síremlék 2 ) alá : 

Monumentum. 

Fiae Memóriáé. 

PerilL ac G-rosi olim Domini. 

Joannis Sréter de Szanda. 

ex Primariis Neogradien. et Zoliensis Comitatuum 

Jur. Aesoris. 

Viri 

D o m i, F o r i s, Militiaeque clari 

sacratum. 

Futurum posteritatis s u a e 

rarae mans vetudinig 

Primi aquisitorig Bonorum Szanda 

Humanaeque caducitatig 

Documentum. 

Ponente lapidem conjuge 

Eva Bezegh de Hainik 

ouin Prolibug Adamo, Joanne, Eva et Georgio 

Anno Domini 1714. 

DUcite a me, quia sttm mitis tt humüis corde. 

MatK XL 
Sréter János családja második megalapítójának tekinthető. 
Használva állását, melyre kitűnő tehetsége és a szerencse emelte, jelen- 
tékeny vagyont szerzett. Nem említve Trencsin megyei birtokát, mely 
ösi lehetett, Zólyom megyei Ribári birtokát még 1696-ban jelentékeny 
szerzemény nyel szaporitá, és arra azon évi mart. 13 -kán hzg. Esz- 
terházy Páltól nádori adományt szerezvén, dec. 1-én a turóczi konvent 
által beiktattatott. Két év múlva Hajnik helységben is birtokrészt szerez- 
vén, abba I. Leopoldnak 1698. mart. 22-én kelt megegyező kir. ado- 
mánya mellett sept. 10-én a turóczi convent által szintén beiktattatott. 
Bereg megyében még Tökoly idejében Lónyai Lászlótól Boltrágy, Ha- 
rangláb, Kis és Nagy-Lónya stb. helységekben tetemes birtokot szerez- 
vén, ezeket 1700. évben a leleszi convent előtti örökös bevallás sze- 
rint elcserélte Lónyai László örököseivel a Lónyai családnak Nógrád 
megyei Szandavári birtokaiért, melyekre azután 1701. mart. 6-án I. 

') 1714. mart. 5-én már Özvegye Eperjestől azon frcz-koporsát kérte, me 
lyei férje ottan hagyott. 

! ) Mely fólött a családi czimer diszlett. 



8BÉTER. 347 

Leopold királytól királyi beleegyező adományt nyervén, azokba april.30- 
án a Turóczi convent által ünnepélyesen bevezettetett ; és ez idő óta csa- 
ládjának e birtok mellett „a z a n d a i u elönevét is megalapitá. Nem em- 
lítjük ezek mellett még egyéb szintén nejével közösen nyert adományait, 
melyek részint teljesen létre nem jöttek, részint idővel elidegenítettek. *) 

Sréter II. Jánosnak nejétől Bezegh Évától, (ki i 725-ben már Thas- 
«y Ferencz bitestársa volt,) következő gyermekei születtek : 1. A d á m, 
kiről alább, 2. III. János, kiről alább, 3. Imre és 4. Éva ikrek, 
szül. 1697. nov. 1-én. Imre korán elhalt; Éva pedig felnevelkedvén, 
idővel férjhez ment öosztonyi Jánoshoz, és ősanyja lön a öosztonyi esa- 
lád protest. ágának. 5. Gry ö r gy } kiről alább, és 6. Mária, ki 1707. 
évben született, és valószinüieg korán elhalt. A nevezett három fiú máig 
élő három ágnak terjesztője lett, és ágaikról egyenként fogunk emlékezni. 

I. Ádám ága. 

I. Ádám (II. Jánosnak a tüzér dandárnoknak légi dősb fia (szü- 
letett 1690* oetober 27-én. *) Derék atyja jeles neveltetéséről gon- 
doskodván, őt testvérével Jánossal együtt külföldön iskoláztatta ; Ádám 
nevezetesen Berlinben tanúit, és ott időzvén még a magyarországi har- 
czok végén is, a porosz királyi gyalog őrségben hadnagy volt. E ranggal 
jött haza is a magas termetű, barna, 22 éves ifjú testvérével Jánossal 
együtt Drezdán, 3 ) Prágán, 4 ) keresztül 1713-ban, az atyja által gróf 
Pálfly János m. orsz. fŐkormányzótól eszközölt útlevél mellett. 5 ) Haza 
érkezvén, miután — úgy látszik — hivatalt nera vállalt, megnősült, 
feleségül vévén Trencsin megyéből a szedlicsnai Lipszky családból 
Lipszky Juliannát, kitől fia született Mihály, maga pedig 
Ádám — úgy látszik — az 1755. évet sem érte el. Nevezett fia 

I. Mihály Nógrád vármegyénél hivatalos pályára adván ma- 
gát, r< 62-ben fópénztárnok, utóbb, még 1 788-ban is, tbiró volt. Nejétől 
Bossányi Juliannától három gyermeke maradt : 1. Éva, előbb nagy- 
palugyai Plathy Imrének, utóbb Ócsai Balogh Péternek felesége. 2. II. 



') A szandavári birtokok hasonnevű váron kivtil álltak : Szandavárailya, 
Surány, egész Szandakér, és Becskei részbirtokbóL Ezen felül egy, 1703. évi, a 
Jus armorum"-ért, fizetett nyugta szerint birta Nógrádban a Nempti pusztát is, 
és Rétságon részbirtokot. 

5 ) Az atyjának imakönyvébe jegyzett adat szerint. 

') Drezdai útlevele kelt 1713. maj. 16. 

*) Prágai útlevele kelt 1713. maj. 30-án, és tartalmazza személyes leira- 
tát, mindkettőben porosz kir. hadnagynak nevezve. 

») Kelt 1713. febr. 80-án. 



348 SRÉTER. 

Ádám, 1792-ben Nógiád megye alszolgabirája. ki nőtlenül halt meg, 
és 3. II. Mihály, ki 1792-ben Nógrád megye első aljegyzői hivatalát 
viselte. Ez ősi birtokai mellé az */ 6 részben öröklött T. Sz. Imrei pusztán 
még korszerű gazdálkodása által ottani birtokát mintegy 10 ezer holdi] vi 
terjedelemre szaporította és gyermekeit kitüno vagyonossagra emeltr. 
Nejétől losonczi Gyürky Klárától következő nyolez gyermeke maradt : 

a) István fiatal korában katona, mely pályától huszár had- 
nagyi ranggal elbúcsúzván . az 1848, előtti időkben megyei tábla- 
biró volt. Nejétől kis-bózsvai Berhelyi Kiementinától gyermekei Ist- 
ván és Klára. 

b) Péter, meghalt 1824. korul magtalanul. 

o) Mihály fiatalkorában 1828. oct. 8 ától 1834. július 18-ig 
Nógrád megye alszolgabirája volt. Utóbb táblabíró.. Gazdasági a ad- 
ván magát, sz. imrei jószágát kezeli, (Nőtlen.) 

d) Éva előbb Dubraviezkyné Osgyánban, utóbb Szontagh Sá- 
muelné. 

e) Miklós táblabíró, meghalt 1840. tájáü : neje Sréter Teré- 
zia (f 1833-ban) leányuk : Teréz Voxith Horváth Tamásné. 

f) Petronella Losonczy Lászlóné. 

g) Klára Borbély Miklésné Derzsen. 
h) Amália Fazekas Károly né. 

III. János ága. 

III. János (II. János tüzér dandárnok fia) szül. 1693. év iáján. 
Danzigból ment Wittebergába az egyetemre 1711-ben tanulása be 
fejezésére. *) 1713-ban jött haza testvérbátyjávai Ádámmal együtt, és 
Nógrád megyénél közpályára lépvén, 1725-ben szbiró , 1733-ban már 
másod alispán volt. 2 ) Kétszer nősült, első neje király falvi (xer- 
hard Auna volt,a második Molier Katalin. Az előbbitől születtek II. 
György, ki 1755. után magtalanul meghalt, I. Pál, és J o h a n- 
n a Földváry Györgyné ; a másodiktól született I. István, ki szintén 
utódok nélkül múlt ki. Ezek közül egyedül 

L Pál, ki 1755-ben élt, terjeszté ágazatát. Feleségétől Radvánsz- 
ky Erzsébettől négy gyermeke maradt, úgymint: 1. III. György, 
kiről alább, 2. Ferencz,ki magnóikul műit ki, 3. K a t a i i n Ko- 
rodínyi Jánosné, és 4. Di éne s, kinek nejétől Batta leánytól gyerme- 
ke nem maradt. 



') Bartholomaeiaes, Memória Uugarorum p. 207. 

3 ) Hegyei jegyzőkönyv, és Moesáry Nógrád várm. leírása IV. 



SftÉTER. 349 

III, György 1809-ben a francziák elleni háborúban Nógrád 
megye felkelő seregében őrnagy volt, és 1812-ben a Ludovicea kato- 
nai nö veidére öt ezer ftot adott. *) Feleségétől Szent-Miklóssy Zsófiá- 
tól hat gyermeke maradt, úgymint a) Antal, kinek gyermekei Adal- 
bert, és Lídia Gyürkyné Becskén. b) István, kinek nejétől 
Korodíny i Borbaiától gyermeke nem maradt e) IV. György magta- 
lanul múlt ki, d) II. P á 1, kinek nejétől Muzay Krisztinától egy leánya 
és egy fia G u s z t á v, (ügyvéd Pesten) maradtak, e) A 1 o y z i a^ Orczy 
Istvánnak volt neje, ésf) Viktória. 

Ezen ágon III. György utódai a kath. vallásban neveltetvén, je- 
lenleg Gusztáv e valláshoz tartozik . 

I. György ága. 

I. György (II. János dandárnok fia) született 1702-ben 2 ) april 
17-én. A köz-ügyekben, csak mint megyei táblabiró vett részt. 
Meghalt 1767. évi nov. Lén. Kétszer lépett házaságra, első neje : Görgey 
Johanna Mária Klára volt, ettől született leánya : Mária Prónay Mi- 
hályné. Második neje ráhoi Jánoky Katalin volt, kitől maradtak 
gyermekei : IV. J á n o s, kiről alább ; Erzsébet Sándor Károly né, 
rahait 1 803. mart. 8-án, és Zsuzsanna Sándor Pálné. 

IV. János szintén megyei táblabiró volt. Meghalt 1795. octob. 
2-án. Felesége egymás után három volt ; az első assakürthi Ghyczy 
.Julianna, kitől következő három gyermeke született : 

1. Karolina ozoróczi és kohanóczi Ottlik Józsefné, 

2. V. János szül. 1776. körül. Ifjú korában a Barco hu- 
szár ezredben cadet, az 1809. évi nemesi insurrectioban kapitány, meg- 
halt 1835-ben. Nejétől sédeni Ambrózy Klárától maradtak gyermekei : 1. 
Eduárd volt ra. kir. testőr, kinek nejétől Scheaering Máriától leá- 
nya Klára Boltizár Pálné, — és 2. Anna Madarassy Miksáné Gu- 
szonán. 

3. Konstanczia előbb slavmezai Sándor Lászlóné, et* 
tol elválva Hültl Fidé! katona tiszthez meni férjhez, meghalt 1810. 
körül. 

IV. Jánosnak második nejétől budaméri üjházy ErzsébetŐl fija 

4. József szül. 1781. octob. 26-án. Nógrád megyének 
egyik előkelő táblabírája, tudományos miveltségü jeles fórfiú ; ki hites 



vaeható. 



') 1812. cvi o«í. gyűlési 8. törv. czikk. 

2 ) A menyire az imakönyvi jegyzék elhalavanyúlt iratából meg ki oi- 



550 SHÉTEK. 

társától Gosztonyi Antóniától (mhalt 1840.) megyéje egyik legkitűnőbb 
férfiát VI. Jánost nemzette és nevelte Meghalt 1850. sept. 27-ón. 
Nevezett nejétől meglett kortért négy gyermeke következő • a) VI. Já- 
nos (Imre) szül. 1806. jan. 12-én. Jelesül elvégezvén iskolai pályáját, 
és 1826-ban kitűnő ügyvédi vizsgálatot tévén, Nógrád megyénél mint 
tiszt, aljegyző kezdé meg hivatalos pályái át: és azon fáradhatlan szor- 
galma és beható éles tehetségének sokszerü jeleit adta. 1832-ben másod 
al-, 1836-ban első ai-jegyzőnek fő-jegyzői ranggal, 1838-ban pedig való- 
ságos főjegyzőnek, 1839-ben a legátalánosabb elismerés mellett másod-al- 
ispánnak választatott. Azonban alispán társának hosszas betegsége alatt 
és 1841-ben be iskovetkezett halála után a megye kormányzatát telje- 
sen ő vitte ; és túlzás nélkül mondhatni, első hivatalos belépésétől ide- 
jét s tehetségét a megye dolgainak szentelve , mint kezdő jegyző a leg- 
fárasztóbb, tiz év óta elmaradt tisztviselői jelentésekről és teendőkről 
a megyei jegyzőkönyvekből kimutatást készitett. 1831-ben részt vett 
az országgyűlési munkálatok szerkesztésében. A nógrádi nemzeti inté- 
zetnek 8 éven át munkás titoknoka volt. Es ő kezdte meg első az or- 
szágban mint alispán a megye egész évi beligazgatásáról , és legelő- 
ször is 1828-tól kezdve adott ily jelentést, mely ki is nyomatott. Mű- 
veltsége és képzettsége, mely a jogi és a politikai tudományokban ala- 
pos és teljes volt, kiterjedt a művészetekre és nyelvekre is, tudott gui- 
tározni, zongorázni, a magyar, latin és német nyelven kivül kitünőleg 
francziáúl , olaszul , sőt spanyolul és angolul is folyvást beszélni, és 
Sheridan, Byron, Shakespeare, Mirabeau, Cervantes, Tasso, Goldoni 
s többek munkáiból sokat forditott. Mit lehetett vala még utóbb tőit! 
remélni, mutatja jeles publicistái dolgozata, mely halála után. „Visszs* 
emlékezések" czim alatt jelent meg. De a folytonos munka korán sírba 
dönté a páratlan tiszta jellemű, lángeszű es nőtlen férfiút 1842. mart 
27-én kora 33. évében , azon alapos és biztos reménynyel együtt, 
mely benne egy ritka nagy ember és hazafi elvesztenek megsiratására 
jogositott. — b) Horácz szül. 1814-ben april 24-én, megyéjének 
szintén egyik jeles műveltségű volt táblabírája ; kinek nejétől ebeczki 
Tihanyi Ilonától egy fia és négy leánya él : 1 . A 1 f r é d, (szül. 1845. febr. 
1.) 2. M a 1 v i n a b. Podmaniczky ifj. Lászlóné. 3. M e t e 1 1 a, 4. Na- 
tália, 5. Camillaa táblán láthatók. — c) Teréz Sróter Miklósné, 
— ésd) Aglája Révay Károlyné. 

IV. Jánosnak harmadik feleségétől kubínyi és bertelenfalvi 
Kubinyi Rozáliától fi ja 






SU&TKK. %0\ 

5. László szül. 1 784. oct. havában. Nógrád megyénél hi- 
vatalos pályára lépve, már 1809 ben ennek fo szolgabirájává választa- 
tott, és e tisztet dicsérettel hosszú időn át viselte 1828-ig, egyszersmind 
a nógrádi evang. fŐesperességnek is főfelügyelője volt. Meghalt 1863. 
évi martinában. Nejétől Beniczky Évától, kii 81 3. dec, 31 -ón halt meg, 
következő hat gyermeke maradt : 

a) Miklós, ifjú korában 1828-tól - 1832-ig Nógrád me- 
gyének tiszti altigyésze. 

b) Franciska Mocsáry Imrének volt hitvese. 

c) László Nógrád megyének 1 842-től főbiztosa, ^846-tól 
másod alispánja, és 1848-ban országgyűlési képviselője ; az ellenzéki 
pártnak szilárd eivü híve volt, és 1849-ben Debreczenben is végig kö- 
vetkezetes kitartással képviselő maradt. Nejétől Hanzély Apollóniától 
fia Ferenez szül. 1848. aug. hóban. 

d) Rozália mikófalvi fiekény János neje. 

e) Kálmán 1836 — 39-ig Nógrád megyének volt rendsze- 
rinti esküdtje. 

f) Laj o s 1848-ban a 12. számú Nádor huszár ezredben cs. 
kir. kapitány ; a forradalom kezdetén Lengyel országból, hol ezrede fe- 
küdt , Dessewőy Dénes hadnagyával együtt századát a magyar kor- 
mány szolgálatára haza vezette, és a íorr&doniban mint ezredes szolgált. 
1849. elején WindschaChtnál karján erősen megsebesülve, a forradalom 
végén folytonosan üldöztetve, csonka karral Belgiumba menekült. 

A családfa közetkező : 

I. tábla. 
Sréter N. 



^ i 

I. János Gáspár Menyhárt 

1569. 1569. 1569. 

r ■ "-* 1 

N. N. 

i «.* ■■ i i 



2L2L 



II. János 
Tüzér dandárnok. 

ezredes 
Zólyomi alispán 
fl7% 
(Bezeg h Eva) 

I. Ádám III. János Imre Éva I. György Mária 

szül. 1690. Nógrádi szül. 1697. sz. 1697. sz. 1702. f 1767. sz. 1707. 

(Lipezky Julianna) alispán 1733. f (Gosztouyi (1. Görgey Janka f 
•jn, . tt~,£w ' (1- Gerhard Anna János) 2. Jáuoky Kata) 

F rfy< . g .^ H( 2MoV8rK>tf ) &7^ST 

Foty. III. táblán. 



352 



SRÉTKR. 



II. tábla. 



Eva 
(1. Plathy Imre 
2. ócsai Balogh 
Péter föiep. 



1. Ádám. ki az I. táblán. 
sz. 1620. 
(Lipszky Julianna) 



I. Mihály 
Nógrád v. főpénz- 

tárnok 1762. 
(Bobflányi Johanna) 



II. Ádám 
szolgabíró 1792. 
f 



ÍI. Mihály 

i792. aljegyző' 

(los. Gyürky Klára 



látván Péter Mihály Eva Miklós Petronella Klára Amália 
(Berfaelyi (nőtlen) 1828. (Dubra- f 1840. (Losonczy (Borbély (Fazekas 
Clementina f szbiró viczky N. (Sréter László) Miklós; Károly) 
I (nőtlen) 2. Szontagh Teréz 

Sámuel) f *333» 

r Teréz 
(Vox. Horváth 
Tamás) 



litván. Klára. 



III. tábla. 



III. János, ki az I. táblán. 
Nógrádi alispán 
1733. 
(1. Gerhard Anna) 
2. Moller Kata) 



1-től II. György 1755. I. Pál Janka 

f 1755 (Földváry 

(Radvánszky Gyórgyné) 
Erzse) 

Dénes 



2-tól I. István 

1 



III. György Dénes Katalin 

1809. ine. őrnagy (Batta N.) (Korodinyi 
(Szentroíklóssy Zsófia,) f János) 



Ferencz 
+ 



Antal. István 
(Korodinyi 

Bora) 
t 



IV. Gvörgy II. Pál 

*1 



Alojzia Victoria. 
(Muzay (Orczy István) 
Krisztina) 



Adalbert 
Csesztvén. 



Lidía 
(Gyürkyné 
Becskén.) 



Gusztáv 

Pesten ügyv. 

(Fésűs N.) 



N. leány 



SR 



.Ateü. 



353 



VI. tábla. 

L György, ki az, I. táblán. 
sz. 1702. f 1767. 
(I. Görgey Janka 
2. Jánok j Kata) 



1-től Mária 
(Próuay 

Mihály) 



2-tól János 
mhalt 1795. 
(1. Gbyczy Júlia 

2. Ujhásey Erzse. 

3. -Kubinyi Róza) 



Erzsébet 

f 1803. 

(Sándor 

Károly) 



Zsuzsi 

(Sándor 

Pál) 



1-től V. János Karolina 
insur. kapit. (Ottlik 
sz. 1776. f 1635. József) 
(Ainbrózy Klára) 

i l 



Ronstánrzia 2-tól József 3-tól László 

(1. Sándor sz. 1 781. f 1850. sz.' 1784. f 1863. 
László Nógrádi tbiró nógrádi fB sz. biró 

2. Htilltl Fidél) (Gosztonvi (Beniczky Éva) 
Antónia) 



Eduárd az. 1803. Anna f 

(Scbeueriiig Mária) (Madarassv 

" Klári ' Miksa > 

(Boltizár Pál) 



VI. János Horácz 

sz 1806. f 1842. sz. 1814. 
Nógrádi alisp. (Tibanyi 
Ilona) 



Teréz í> 
(Sréter <£ 
Miklós) <| : 



Alfréd Maivina Metella 

ez. 1845. (b. Podmaniczkv 
László) 



Natália Camilla 



W 

< 

w 

O 



Miklós Fáni László 

v. alügyész (Mocsáry Nógrádi 
Imre) alisp. képv. 

(Hanzél y Áp ol.) 

Ferenez 
sz. 1848. 



Rozália Kálmán Lajos 

(Bekény volt r. esk. volt forrad. 
János) ezredes* 



A család czimere — mint a metszvény mutatja, — égszínű paizs, 
melynek alján hármas csúcsú halom áll, ennek középső magasabb he- 
gyéből három fehér virágzó liliom emelkedik fel, a középsőn természe- 
tes szinti tengelicz (carduelis seu achantis avicula) ül, fölötte a paizs ud* 
varában jobbról arany nap, balról ezüst félhold ragyogj a paizs fölötti 
sisak királyi arany koronájából szintén a leirthoz mindenben hasonló 
hármas liliom virit (madár nélkül). Foszladék jobbról ezüstvörös, bal- 
ról arany kék (vagy inkább szürke). 

A család ős eredetére és nevére vonatkozva megemlíthetjük még, 
hogy az, az 1569-ben beszterczei előnévvel magyar nemességre történt 
emeltetése előtt jóval előbb moghonosulva, előbbi hazájában szintén 
nemesi rangban állhatott, ide mutat előbbi német „Wohlgemuths- 
h e i m i u előneve, melyet noha a „beszterczei" és utóbb az adomá- 



MAGtfiKORSZAG CSALIDAT, X. KÖTET. 



23 



354 



SKETfiR. 



nyos jogú „s z a n d a i u elönév teljesen kiszoríttatott, még egyes ágainál 
il XVII. században is ismeretes volt ') 

A családnév az 1569-ki nemes levélben „S e h r e 1 1 e r" alakban 

fordul elő ; 1660 — 88-ban min- 
den okmányokban, valamint 
az 1696. 1698. évi nádori és 
királyi adományokban állan- 
dóan n Sréter ü nek iratik. Az 
1701. évi királyi adományban 
felváltva kétszer „S c h r e t- 
t e r", többiszer mindég r S r é- 
t e r u -nek van írva. IL Já- 
nostól 1680-tól kezdve álta- 
lában a családnév mind ma- 
ga a család, mind mások ál- 
tal mai alakjában Íratott ; csak 
elvétve idegenek, és némely 
Íróink, mint Bel Mátyás, Ír- 
ták Schrötter , — de legtobb- 
nyire Schretter és Sebre ter 
alakban a meghonosított nevet. 

A csalid eredetileg és máig is protestáns ágost evang. vallású, 
kivévén ül. János ágát, melyen HL G y ó* r g y által ezen ágból Gr u s z 
táv a kath. vallásban maradt. 

$taehó család. Bihar, Békés megyei nemes család. Alapitója 
Stachó János, Nagyváradi gyógyszerész és 1760 ban azon város bí- 
rája *) 1766. évi octob. 8 án Mária Teréxia király asszony tói czimeres 
nemes levelet nyert, *) mely 1766. évi január 8-án Bihar megye gyű- 
lésén Várad-Olasziban kihirdettetett. *) 

A család czímere függüleg kétféle osztott paizs, a jobb oldali 
ezüst udvar alján, vizen két fehér saárnynyal ellátott kék golyó lebeg, 
és azon meztelen alakban a szerencse nem tője áll bailábával, két 
kezével ágyékán feje fölött egy vörös fátyolt tartva; a baloldali 
kék udvarban arany bőség szarv telve virággal látható, fölötte arany 




') Bel M. Notitia Nova Hung. IV. p. 260. 

*) B. Vay L. német bivaég. 877. 

s ) Collect. herald nr. 158. 

*) Bihar megyei jegyzőkönyv. 



fcl'ACHO. 



355 



kereszt ragjog. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete 
sasszárny között szintén a leírthoz hasonló bőség szarv látható. Fosz- 
ladék jobbról ezü>t vörös, bairól arany kék. *) 
A családfa következő : 

János 
n .-várad! gyógyszerész 

1766. 
(Pongrácz Magdolna) 

II. János f 1818? 
Bihar v. sz.biró 
(Urbányi Juliana) 



I. Károly 
Bihari alisp. 
f!864. 
(Thnrzó Eleonóra) 



/ 



III. János 
Békési cs. k. főnök 

flöől. 
(I. Vidovich Jozefa 
& Plaesintár Kata) 



— \ 



II. Károly Karolina 
sz. 1821. sz. 1822. 
Bihari esk. (Reviczky 
(Noekheim László) 
Jozefa) 



Jnlia Mária Elek £ O 
sz. 1825. sz. 1826. sz. 1827. E=2. 
(Moldován honvéd kapit. \^ * 

János) Bihari esk. g 

(Sánta Jozefa) ?> 

r 



l-'ől Gyula 

szül. 1827. 
(Huke Karolina; 



Margit. 



Ilona. 



Etelka 
sz. 1852. 



Gyula (Ján. Józe.) 
sz. 1863. 



Az alapitónak fia II, János Bihar vármegye szolgabirája volt 
-% század elején, 1807. előtt. Meghalt 1818-ban kora 61. évében Ennek 
egyik fija : 

' L Károly Bihar megyének ab, 1828-tól főszolgabírója, utóbb 
(l$34-től) inasod alispánja volt 1837%. Lakott Szakállon. *) Meghalt 
1854-ben kora 65. évében. Nejétől nosziczi Thurzó Eleonórától Öt gyer- 
meke maradt : 1. Károly (sz. 1821.) Bihar vármegyének 1848-ban 
Esküdtje, 2. Karolina (szül. 1822.) Reviczky Lászlóné, 3. Ju- 
liana (szül. 1826.) Moldován Jánosné. 4. Mária (szül. 1826.) 5. 
Elek (szül. 1827.) 1849-ben honvéd százados, jelenleg Bihar megyei 
esküdt, kinek nejétől Sánta Jozefától két leánya van : Margit és 
Ilona. — 6. Geiza (sz. 1836.) 

ÜL János Békés megyébe telepedett, hol nemességét 1828- 
ban april. 15-én kihirdetetté. 3 ) Előbb a gyulai uradalom fő- 
ügyésze , majd főnöke. A forradalom után Békés megye es. kir. 



') Collect. herald, és Adatni Scuta gentil. XI. 

*) Nemeságe Bibar megyében kihirdettetett 1820-ban is. 

*) Be*kes megye jegyzőkönyve 765. sz. a, 



23* 



356 



STÁHLÍ. 



kir. főnöke volt, és Ferencz-József rend vitéze. Meghalt 1851-ben Vá- 
radolasziban kora öl. évében, eltemettetett B.-Gyulán. EJsóneje Vido- 
vieh Jozefa, a inásodik Placsintár Katalin volt. Etttfl született fia Gy li- 
la 1827-ben Gyulán, kinek Hüke Karolina nejétől két gyermeke van, 
úgymint : a) Etelka szül. í 852. és b). Gyula-János-József 
szül. 1863 ban. 

Stáhly csAlád. Jeles orvosokat termett család, mely a X VIL szá- 
zad végén Donau-Echingenbol szakadt hazánkba. Azelsomeg települő 
Stálü I. Gryörgy volt, ennek fia II. György mindketten orvosok 
Pesten, ennek fia III. G-yörgy Pesten 1755-ben született. Bécsben 
végezvén tanulmányait, a Steiu nevű ezredben nyert alkalmazást, mint 
orvos, később a gumpendoríi katonai növeldében működvén, boncz- 
tani remek készletei által Brambilla protomedicus figyelmét vonta 
magára, és csak hamar a József Akadémiánál a boncztan tanárává lön, 

azonban vissza vágyva 
hazájába, a pesti Egye 
temhez a sebészet taná- 
rának kineveztetett. 
Majd a fölkelő nemes 
sereg tábori fo orvosi 
állomására méltattatott, 
és e téren szerzett ér- 
demeinél fogva 1797- 
ben I. Ferencz király 
által 8 t á h 1 y néven 

magyar nemességre 
emeltetett. l ) Es akkor 
kapta a czímert, mely 
— mint itt látható — 
az orvosi jelvényeken 
kívül, e^y lovas felkelő 
nemes vitézt is ábrá- 
zol. A czimer paizs t. u 
vízilányos vörös szele- 
men által, melyen két 
arany csillag között 
fet y nap látható, két udvarra oszlik, a felső kék udvarban jobbról 




'} Coilec herald, es Adami Scuta gentil. tomo XI. 



STÁm/r. 357 

balra rézsútos ezüst szelemen botra tekerödzö kígyót mutat; az al^ó 
ezüst udvarban fakó paripán vörös nyereg takaró felett kék magyar ru- 
hás, prémes kalpagú, magyar felkelő nemes vitéz nyargal, jobbjában 
kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronájából arany grif emel- 
kedik ki, első jobb lábával botot, melyre kigyó tekerödzik, tartva. Fősz- 
ladék jobbról ezüstkék, balról arany vörös. ') 

A nemesi fölkelés ideje után a franczia háború alatt ragályos 
betegségek dühöngvén, főleg a katonai kórházak néhányában, felsőbb 
meghagyás folytán ezek megvizsgálása és teendő czélszerü orvosi in- 
tézkedések végett Zárába, Raguzába, Zengbe, Fiumébe, Triesztbe 
utazott, mely szokatlan s roppant fáradtsággal összekötött utazásának 
áldozata Ion, lebetegedvén 1802. oct 2-án kora 47. évében Pesten meg- 
halt Nejétől Treutner leánytól két gyermeke maradt : I g n á c z és 
Luiza Tarnóezy Jánosné ; kinek egyik leánya Ida ismert jeles tu- 
dósunk Toldy Ferencz hittestársa volt. 

Ignác z szül. 1786-ban, s ősei nyomdokán szintén az orvosi 
pályára szentelte magát. Mar 23 éves korában a pesti egyetemnél a 
boneztan tanára volt. Innen a m. kir. udv, helytartó tanács tanácso- 
sává, országos főorvossá, 1848-ban pedig tábori egészségügyi osztály- 
főnökké neveztetett ki. Több rendbeli érdemeiért a III. oszt. vasko- 
rona renddel és egy würtembergi diszrenddei tűnte ttetett ki. Meghalt 
1849. april. 28-án Budán kora 63. évében. Két fia maradt : IV. 
György és Ferencz. 

IV. György szül. 1810-ben.-; szintén az orvosi pályát választá, 
és 23 éves korában Fejérvármegye főorvosa lőn. Meghalt legszebb 
férfiúi korának 36. évében, 1846-ban. Nejétől öartner Klárától, ki 
1856-ban halt meg, három gyermeke maradt: Mária kisfaludi Lip- 
thay Kornólné, György és I g n á c z, 

Ferencz (szül. 1812.) katonai pályára lépett, s előbb a Ná- 
dor , utóbb a Haller huszárezredben őrnagy, a katonai érdemrend tu- 
lajdonosa volt. Meghalt 1862-ben magtalanul. 

A családfa kövekezo ; 



') Adami Scuta gentil tomo. XI. 



358 STAINEB. — ST.UNLEIN. 

I. György 
or vos dr. 172 0. 

II. György 

orvos dr. 1750. 

i . * i . . . 



N. leány III. György N- 

(Orosházi sz. 1755. f 1802. (Schifkovicb) 

(Kuaué) orvos dr. 

(Treutner N.) 

i — ; * ~ 1 

Ignacz Luiza 

sz. 1786. f 1849, ( Tarnóe zy János) 

helyt, tanács 'Klára IdaT"""* 

orsz. főorvos. mB (ToWy ^ 



IV. György Ferencz 

ss. 1810. f 1846. sz. 1812. f 1862. 
Fejér m. főorvos őrnagy 

(Q&rtner Klára t 1856) 



Mária V. György IL Ignáez 

bz. 1834- sz. 1836. sz. 1838. 

(Kitf. Lip t bay Koméi) 

Margit Fülöp 

sz. 1858. sz. 1862. 

8tainer család. Stainer Márton, 1714. febr. 12-én Bécsben 
kelt czímeres levélben érdektársaival együtt III. Károly király által 
nemességre emeltetett, *) Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs, a 
felső arany udvarban egy fejű fekete sas kiterjesztett szárnyakkal lát. 
ható ; az alsó vörös mezőben arany koronán pánczélos kar könyökölj 
kivont kardot villogtatva. A paizs fölötti sisak koronáján szintén olys/a 
kar, kivont karddal látható két sasszárny között, melyek közül a jobb 
oldali vizirányosan fekete arany y a baloldali ezüstvörös. *} Foszladék 
jobbról ezüstvörös, balról aranyfekete. 

Staiitleift család. (Saalensteini gróf) Bajor eredetű. Alapitója 
bajor nemes Stainlein J á n o s-(Gottlieb)-E d u a r d (szül. 1785. mart. 
16.) ki a Bajor követségnél Bécsben titkár volt, és Miksa bajor király- 
tól 1815c sept 27-én Bajor országi báróságra emeltetett, és mint bajor 
királyi kamarás, val. tit, tanácsos, és rendkivűli meghatalmazott minis- 
ter I. Lajos bajor király által 1830. maj. 31-én Bajor országi grófságot 
kapott. Feleségül vévén paczolaji báró Helienbach Zsuzsanna Rozáliát 
(szül 1794.) a bajor sz. Anna rend hölgyét, ezzel Magyar országban, 
nevezetesen Hont megyében Szemeréden birtokos lett, és 1827. évben az 
országgyűlés által honfiúsitatott. Meghalt 1833. jan. 13-án Pesten kora 
48. évében. Özvegye és hátra hagyott gyermekei 1842-ben V. Ferdinánd 



') Collect. herald nro 639. Az eredeti Győr megye levéltárában. 
') Ad ami Bcuta gentil. tomo. X. 






6TAWEI0 VICS. — STA Ni SLA VICH. 359 



királytói királyi engedélyt nyertek, hogy a bajor királytól nyert s&alen- 
steini grófi cziniet Magyar országban és hozzá csatolt részeiben is visel- 
hessék. ■) 

A család czímere hárántosan kétfelé osztott paizs , a felső kék 
udvarban derékig kiemelkedő kővágó ember hegyes süvegben látható, 
jobb kezében hegyes kalapácsot tartva ; az alsó udvar négy sorban hosz- 
szukás ezüst és fekete koczkákkal van fedve* 

A családfa következő : 

Eduárd 

az. 1785. f 1833. 

(b. Hellenbacb Zauzsi) 

r— • * ' • ' " ■- " ■' *~i 

Zsófia Lajos Maivica Leontina Ottó 

sz. 1818. ez, 1819. sz. 1822. az. 1826. sz. 1830, 

(gr. Westerholr (Wageimacker (gr. Wiiczek 
Frigyes) Valéria sz. 1828. Henrik) 

Hennán -Ottó 
ez. 1850. 

Sianeiovlcs csatád. 1751-ben nemesitette níeg Mária Terézia 
király asszony. Czimere a paizs kék udvarában hármas zöld halom 
középsőjén egy lábán álló daru, felemelt jobb lábával köveeset tartva. 
A paizs fölötti sisak koronáján szintén daru áll, fölérnek lábával köve- 
cset fogva. Foszladék mindkét oldalról ezüstkék. 2 ) 

Stanislavieh család. Alapitója Stanislavieh Miklós előbb 
nicopoli czimzetes, 1739-tÖl csanádi püspök, 3 ) ki testvéreivel együtt 
1746-ban Mária Terézia király asszonytól czimeres nemes levelet ka- 
pott *) Meghalt 1749-ben. 

Czímere balról jobbra rézsútosan vont ezüst pólya által, melyen 
P. R. E. F. betűk (pro Rege et Fide jelentéssel) olvashatók, két részre 
oszlik, a jobb oldali kék udvarban arany csillag ragyog, a baloldali vö- 
rös udvarban pej lovon pánczélos, sisakos (melyen strucz tollak lenge- 
nek) vitéz nyargal, balkezével sárga zászlót lobogtatva. A paizs fölötti 
sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszla- 
dék jobbról arany kék, balról ezüstvörös. 

Arad megyében Stanislavieh János és György 1771-bea 
hirdetteté ki nemességét. 6 ) 

') „ Viiág" politikai lap 1842. évi febr. 5-én kelt 11. szám, 

2 ) Ad&mi Scuta gentil. tomo XI. 

a ) Pray, Hierarchia II. 340. 

•) Colleet herald, nro 121. 

*J Arad megyei jegyzőkönyv 145. sz, a. 



360 STANI8SAULJEVICH.-— STANKOVICS. 

Stanissauljevich család. Stanissauljevich Tivadart 1763- 
ban Mária Terézia királyasszony nemesítette meg ') ily czímerrel : 
a paizs négy udvarra oszlik, az 1. és 4. kéfc udvarban hátulsó lábain 
álló oroszlán első jobb lábával kivont pállott tart : a 2. és 3. ezüst ud- 
varban fekete holló ül, csőrében két, két zöld pálmagalyat tartva. A 
paizs fölötti sisak koronájából a paizsbelihez hasonló oroszián emelke- 
dik ki, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany kék, balról ezüst- 
fekete. 

Stamssavlevich család. Közülök Demeter és György 
1792-ben I. Ferencz király által emeltettek nemességre. Czímerök négy 
részre osztott paizs, az 1. és 4. kék udvarban két-két pánczéios kar föl- 
felé nyúlva, kivont kardot tart, fölöttük arany kereszt ragyog, a 2. és 
3. arany udvarban egymással szemközt két-két vörös oroszlán ágasko- 
dik ; első lábaikkai keresztbe helyezve dzsidát tartanak ; a paizs fö- 
lötti sisak koronájából szintén vörös oroszlán emelkedik ki, első jobb lá- 
bával dzsidát tartva. Foszladék jobbról ezüstkék, balról arany vörös. a ) 

Staukovicg család. Stankovich Márton 1720-ban Hí. Ká- 
roly király által nemesítetett meg. ö ) 

Czimere következő : a paizs kék udvarának alját zöld legelő 
foglalja el , melyen tehéncsorda és kecske legelesz, jobbról magas 
sziklán vörös fedelű tornyos vár emelkedik, alatta a zöld téren vörös 
magyar ruhás vitéz, sárga csizmában zöld övvel prémes vörös kalpag- 
gal, oldalán karddal áll, felemelt jobb kezével ezüst bojtos nádpálczát, 
balkezével vörös pecsétes levelet magasra emelve, fölötte jobbról arany 
nap, balról ezüst félhold ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából szin- 
tén a leirthoz hasonló vitéz emelkedik ki, jobb kezében arany búza ké- 
vét, a balban Övet tart Foszladék jobbról aranykék; balról ezüstvöröp. 

E családból volt József 1774-ben a selineczi bánya grófság- 
nál hivatalnok, Katalin 1782 — 1804-ben Mocsáry József neje. 

Staokovics család. Stankovich János 1792-ben I. Ferencz 
királytól kapott czímeres nemes levelet Czimere függőlegesen kétfelé 
osztott paizs, a jobb oldali arany udvarban egyfejü fekete sas szétter- 
jesztett szárnyakkal látható, a baloldali osztály vízirányosan ismét két- 
felé oszlik, a feisŐ kék udvarban zöld halmon arany korona fölött 
arany nap ragyog, az alsó vörös udvarban zöld tér fölött fehér folyam 



') Collect herald, nro 42. 

"*) Adami Seuta gentil. torna XI. 

*) Collect herald, nro 416. és Adami öcuta gentiL tocio XI. 



STANSITH. — 8T AHREMBERG. 36 í 

hullámzik, e fölött két arany búzakéve áll és ezek között arany nyelű 
sarló látható. A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett sas- 
szárny között arany oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont 
kardot, a balban három arany búzakalászt tartva. Foszladék jobbról 
aranykék, balról ezüstkék. *) 

Ugy látszik ezen (vagy a foljebbi) Stankovies családból eredt Stan- 
kovies János 1837-ben váczi nagy prépost, kir. tan., czimzetes bosoni, 
utóbb 1838-tól haláláig győri püspök. 

Stansith család. Lásd Horváth cs. 

Síarheniberg család. Stájer országi eredetű, régi, nevezetes 
család, mely magát a Welfek törzséből Vinulftól. a ki Áiarik g6t ki- 
rály korában élt, származtatja. 2 ) A XII. században három testvér kö- 
zül Albertnak fia Gundakar Ausztriában az Ens vizén fölüli 
tartományban, a mai Hausruck negyedben nem messze Haag-tól épité 
Starchenberg (Starhenberg) vár-kastélyt , melytől ivadéka nevét vette. 
A családban ezután a Gundakker keresztnév is igen gyakori lett. 
Nem tartozván ide a család ez idétti teljes nemzékrendje, csak megem- 
lítjük, hogy a XV. században Mátyás király korában is az emiitett 
Ensentúli tartomány a kapitánya Stahrenberg K o c s á r d volt, 2 ) kit Má- 
tyás király 1488- ban arra kért meg, hogy János fiának nem sokára 
tartandó lakadalmára Bécsbe neki pisztrángokat küldjön. Ez ősi vár- 
kastélyt 1579- ben Stahrenberg R ü d i g e r el adta Albert osztrák her- 
czegnek. 

A XVI. század elején élt Starhemberg Rázmány, ki tetemes birto- 
kot hagyott hátra és kinek nejétől gr. Schaumburg Annától két fia 
maradt : Rüd ige r és Henrik, két ágnak alapitói. 

Henrik nek (ki 1585-ben mhalt) ágából meg említendő G u i d ó, 
ki Belgrád védelme, és a Zalánkameni ütközet stb. által lett nevezetes. 
Meghalt 1737-ben. Agából ö is 1723-ban magyar honfiusitást nyert. 

Rüdigernek, ki kevendi báró Zékel Ilonát birta nőül, és 1582-ben 
halt meg, kis unokái által szintén két főágra oszlott a család, mint 
mindezt a családfán láthatni. 



x ) Adami, Scuta gentil. tomo XI. 

a ) Teleki Hunyadiak kora, XII. 416. az eredeti német levélben „G o t- 
h a r t n u áll, tehát Gothard magyarul Kocsárd. •— Az 1601. évre Istvánfty 
i* (pag 496. ed 2-da) Gothárdot emlit , honnan azt vélem, hogy az Gundakker- 
rel volt felcserélhető. 



362 



6TA1IREMBERG. 



Házmán 
(gr. Schaumburg Anna) 



Rüdiger f 1582. 
(Kevendi 
Zeke) Ilona) 



Lajos. 



Pál Jakab f 168 5. 

konrad-Büldize. 

Í643. gróf. 
(1. b. Zinzendorf A. Erzse. 
2. gr. Cavriani K&ta) 



Henrik f 1585. 
(b. Lamberg Magdolna) 

— * ; 1 

Ez ághól többi közt 

G u i d 6 1723. magyar 

indigena. 



Ernest Rüdiger f 1701. 

altábornagy 
Bocs védője 1683. 
(1. Gr. brahreaabccg Ilona 
2. gr. Jöjffcr Mána) 

ét leány, kik közt M. Antónia 
(gr. Stahremberg 
Fer. Autalne) " 



2-tól Ferenez Ottokár 

sz. 1662. f 1699. 

stockholmi követ 

(gr. Rindscaaul M. Cecií) 

a he rezegi ág őse. 



Gundakker Tamás 
sz. 1663 t 1745. 
mintatér 
m. orez. indig. 1723. 
(gr. Daun M.) 



Ferenez F. Antal 
sz. 1691 f 1743. 
(gr. St&hrcmberg M. Antónia) 
a bécsi hős leánya) 



Ottó Gundakker 
§z. 1720. t 1760. 

v. b. tit. tan. 
(gr. Breuoer Már ia) 

Ferenez Xav. 
sz. 1747. 

(gr. Neinperg M.) 



Antal Gund. M. Alojzia 
8z.l776.tl712. sz 1798. 



Károly Gundak. 
sz. 1777. 
(gr. Kaunitz (Karácsonyi (l.gr.ColloredoM. 
Karolina) Lajo?) % h. Luzénszky 

Klára) 
r- 



József-Ferencz 
sz. 1724. f 1774. 
altábornagy 

(gr. Károlyi Éva) 

i "^ 1 

Antal idősb 

sz. 1764. f 1803. 

^kopósdi g r. Toly ay Alojzia) 

Antal Gundak. f 1851. 
kamarás, volt kapit. 
(gr. DesfourB Bora) 



Kamilló Rüá. 
sz. 1804. 
(1. Ns. Steinmata Guid 
2. gr. Tbtirbeim M. Leop.) 

""kamilló sz. 1835. 



István 

sz. 1817. 

(bajsai 

Vojnica 

Vilma), 



Mária Amália 

(Cary Tar- cs. ker. h. 
deveu Lucíuí) 



Ez ágból Gundakker minister volt, ága kapta Nógrád me- 
gyében K Oroszit adományban ; és Antal-Ferencz neje. gr. Tol- 
vayAloyzia jogán Somoskőt és Somosujfalut, birva azokat 1847-ig; ha- 
sonló jogon a most is birt köpösdi birtokot. 

A herczegi ágból Lajos berezegnek Francziska leányát 
(szül. 1787-ben) gróf Zichy István vette nőül. 

A Henrikféle vonalból Guid ónak első neje Berzeviczy Klé- 
lia, a második, kivel rögtöni közbe jött halála miatt csak kiiencz na- 
pig élt, Paukovich Anna volt. 

Magyar országban legelőször honfíusitáat St. Henrik nyert 
1647-ben, utána János-Rikhár<l 1655-ben, legutóbb pedig Ta- 



STATILIO. — STÉGNEK. 363 

ni á s , G u i d ó ; Konrád, Miksa, Gundemár és Ferenc z- 
József. ') 

A család ősi czimere koronás párducz, első jobb lábával bo* 
rostyán-ágat, a balban levágott tarfejet tartva, mely a szaporított s 
négy részre osztott czímer-paizsban a közép vért egy részét foglalja 
el. Starhemberg Ernő Rüdiger Bécs Lös védelme emlékére a bécsi sz. 
István tornyát nyerte czimerébe, de csak leányai maradván és egy leá- 
nyát a magyar honfiusitást nyert Gundakkernek íia vévén nőül, és igy 
leány ágon ez örökösödvén utánna, e czímerrészt is ezen ág öröklé. 

&ta tilio család. A graboriai Beriszló család leány ágán szakad- 
tak hazánkba Statilio János és Máté testvérek, anyjok Beriszló 
leány, nővére volt Beriszló Péternek. János egykor őrsi, majd budai 
prépost végre 1536-tól erdélyi püspök, ügyes, eszes pap, Szapolyai hi- 
ve, történelmi nevet vívott ki magának és innen eléggé ismeretes ; test- 
vérének Máténak fiai voltak János és Mihály, kiknek részére a 
nevezett püspök nagybátya 1534-ben Erdélyben Csombordra ado- 
mányt szerezvén, abba beiktattak. A püspök meghalt 1442. april 8-án. 
Unokaöcsjeiben a család kihalt 

Sütvaes család. Szepes vármegye nemes csalááai közé szá- 
mitatik. 

Steffanits család. Steffanics Pált 1620-ban II. Ferdinánd 
király emelte nemességre czímeres levélben, mely szerint czimere 
E& paizs két udvarának alján széles folyamon balfelé fehér lo on 
I úszó zöld ruhás, sárga csizmás, fekete süveges magyar vitéz, jobb ke- 
zével kivont kardot, a ballal a kantárt, és piros zászlós lándzsát tartva. 
A paizs fölötti sisak koronájából szintén hasonló öltözetű magyar vitéz 
emelkedik ki, szintén zászlót és kardot tartva. Foszíadék jobbról eztist- 
zöld, balról aranyvörös. 2 ) 

Steffanits nevű család van Bihar megyében, és Zala megyében is, 
hol Steffanits Ignác z 1828. jun. 9-től rendszerinti esküdt volt. 

Stegner család. Zeraplin vármegyében a múlt század elején, 
1700-ban a Stegner család Nagy-Tolcsvát és E rdő-Bényét vette zálog- 
ba a Rákóczy-aktól. 3 ) 

Stegner Mátyás az 1715. évi országgyűlésen magyar honfiu- 
sitást nyert. *) 



') 1647 : 155. — 1655 : 119. ea 1723. évi 123. törv. ez. 

*) Ad ami Scuta gentil. tomo XI. 

s ) Ssirmay €. Zemplin. not. top* 154. 156. 

4 ) 1715. évi 136. tiirv. c». 



3&4 STKHENICS. — STELCZER. 

Stehenics család. (Jerebiczi) Horvát országi Zágráb megyei 
nemes család, mely a nevezett megyében fekvő Jerebiczi hely- 
ségről vette elönevét. Kaprinai szerint már 1459-ben az előkelő ela- 
dok egyike. *) 

Egyik ismeretes tagja volt a családnak jerebiczi Stebenics J á- 
nos 1760-ban győri nagy prépost, temnei váL püspök, ildai apát, a 
bácsai praedialis szék örökös főispánja, és m. kir. helytartósági ta- 
nácsos. 

György 1765-ben Győr vármegye táblabirája. 

Gábor 1770 — 74-ben m. kir. udvari kamarai járulnök. 

SfeinbAch család. (Hidegkúthi) Pozsony megyei család, mely- 
ből F erén ez kir. tan. és közalapítványi igazgató szül. 1780, 
octob. 16-án, 

Steiuichcr család. Steinicher Andrást 1738-ban III. Károly 
király czimeres nemes levéllel ajándékozta meg. *) 

Czímere vizirányosan kétfelé osztott paizs, az alsó udvar ezüst, a 
felső vörös, az előtérben hátulsó lábain oroszián áll, testének felső ré- 
sze a vörös udvarban arany, alsó test része kék, első jobb lábával há- 
rom arany búzakalászt tart. A paizs fölötti sisak koronájából szintén 
olyan oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról arany vörös, balról 
ezüstkék. 

Stelczer család. (Felső- Ori) Elünevénel fogva Vasmegyei FelsŐ- 
Or adományos családainak egyike. Trencsin vármegyében a czímer le- 
veles családok sorában áll, nevezetesen az 1803. évi nemes összeírás- 
ban olvassuk 3 ) Stelczer Pált, és ennek négy fiát u. m. Pált, Já- 
nost, Józsefet és Mihályt, kik Trencsin városában laktanak ; 
az 1837. évi lajstrom szintén ott Pál örököseit mutatja, u. m. Já- 
nost, s fiát Károlyt, — - Józsefet és fiait Gyulát, Imrét, 
Antalt, végre Mihályt 

A családfa ez : 

P ál 1803. 

Pál János József Mihály 

1803. 1808.37. 1808. 1803.37. 

■JL , 



Károly. Gyula. Imre Antal. 

1837. 1837. 1837. 1837. 



') Kaprinay Mas. B. tomo V. p. 135. 
') Collect. herald, nro. 
*) Szontag Dán* kösL 



stéliK.— stépJIk. 365 

Síelik család. Mosony megyei család, melyből Stélik P^e- 
rencz 1825-ben — 30-ban nevezett megye alispánja volt. 

Stella család. Gróf Stella Rochus az 1715. évi országgyű- 
lésen magyarországi bonfíusitást nyert. *) 

Stenczel család. (Kolozsvári) Már a régiebb időben mint Ko- 
lozsvár jelentékenyebb polgárai említetnek. János 1622. nov. 14-én 
balt meg, és András, kinek bázáboz szállott 1622-ben Betblen Gá- 
borné. Utóbb e család megnemesítetett és László e század elején 
Hunyad vármegye táblabírája és Csigmói birtokos volt. A n n a a múlt 
század elején Súky Mihályné. 

Magyarországban Stenczel János 1643-ban támasfői apát és 
egri kanpnok. Valószínűleg nővére, bizonyosan rokona : Stenczel Bor- 
bála Borsod megyében 1646-ban Nyírö József neje. '*) 

Steotzel család. (Rapíni) Heves vármegyei nemes család. Is* 
méretes közülök Steöszel József, kir. tanácsos, aranysarkantyús vi- 
téz, és 1798. óta a Jászkúnok főkapitánya haláláig, mely történt 1815- 
ben. 8 ) Családfája következő : 

József 

Jászkim kapit. 

mh. 1815. 

(Majláth N.) 

i " ■■• ■■ ■ ' *- ■ ' — 'i 

Mária Mária József t 

(Luby Imre (gr. Tige Lajos) (b. Bedekovics 
kir. ügyigazg.) , Mária) 



Stépán család. (N.-Váradi) Bibar és Zemplin megyei birtokos 
nemes család. Állítólag Brankovics György egyik fiának Stépánnak, ki 
1467-ben élt, volnának utódai ; azonban ezen állítás igazolhatását nem 
ismerjük. Bizonyos, bogy a XVII. század közepén már Bihar megyé- 
ben virágzott Stépán F erén ez 1646-ban Tokaj várában kapitány 
volt, *) neje állítólag Báskay Zsuzsanna, fia Stépán F e r e n c z Rá- 
kóczy híve, N.-Váradon lakott 1660-ban, neje Teleky Anna, T. Mihály 
húga volt. b ) Ugy látszik, ennek nővére Erzsébet Toldalagi Já- 
nosné volt. 



^ 1715. évi 133. törv. est. 
s ) Egri kápt. Prot. L. A. M. nro 692. folio 440. 
■■) Horváth Péter, Értekezés a Já&z-Kúnokról 138. 
A ) Szirma? C. Zemplin not. top. 140. hint 178. 
y ) Szalárdy, Siralmas krónika 432. 



SGfi 8tKÍ>HANlt)ES. — STEFHAK0Vtt8. 

Jelenleg birtokos a család Stépán István személyében Bihar 
megyében Less, Pósa, Sarján és Mindszent helységekben. ! ) 

Zempiin megyében Márk és Ráska helységben, '*) és ezen 
megyében többen -viseltek megyei hivatalt, igy Stépán László al- 
szolgabiró, Dániel aiadoszedő, Károly rendszerinti esküdt 1836- 
ban ; nevezett László 1840-ben fő szolgabiró ; V i n e z e ugyan 
ekkor esküdt, ki 1849-ben aladószedŐ; József pedig rendszerinti es- 
küdt volt. 

1862-ben Zempiin megye fÖispánilag kinevezett tisztikarában ta- 
láljuk Józsefet mint fö-ügyészt. Ugyan e megyében S. A. Ujhe- 
lyen lakik Stépán M i h á 1 y. 

Steplianides család. Á Stephanides vagy Stefanidesz család 
I. Leopold király által 1682-ben emeltetett nemességre főleg a család 
két tudományos teríiának Györgynek a pozsonyi lelkésznek és 
Jánosnak az eperjesi tanárnak érdemeik tekintetbe vételével. 
Az utódok Árva ésNyitra megyében 'székeltek ANyitra megyei Csej- 
thei vonal, mely Komáromban székelt — úgy látszik — kihalt, mint- 
hogy az eredeti czímeres nemes levél, mely általok őriztetett, az Árva 
megyei vonal kezére jutott. Árva megyébe 1700. körül költözött Já- 
nos vonala, mely Trsztena mvárosba telepedett, és máig is ott lak- 
nak utódai. 

Siephaoéczy család. Árva megyében a revisnyai Matejecz csa- 
ládnak Istvánféle ága ezen vezeték nevet vállalván el, részint egyedül 
Stephanóczy, részint pedig Stephanóczy máskép Mate- 
jecz néven fordul elő Árva megye levéltárában ; sőt Stephanóczy né- 
ven a nevezett megyétől ezen ág nemesi bizonyságot is nyert. — 1 755- 
ben pedig arról, vájjon a Stephanóczy név azonos-e a Stephanovics 
családdal, szorgos nyomozások és tanuvallatások is tétettek a megye 
által a Reviczky család megkeresése folytán. Az érintett ág utódai Sá- 
ros megj ébe is költözvén, közülök Sámuel 1688-ban bártfai evang* 
lelkész volt, de úgy látszik — jelenleg ezek is vissza tértek a család 
Mathacides nevére, minthogy Sáros megyében névszerint Eperje- 
sen Mathaeides Jakab utódai létezvén, a nemzetségbe behozott név 
.különbség mintegy megszüntetett (Egyébiránt lásd a családról a Ma- 
teje ez és Ma thaeides név alatti czikkeket.) 

Stcptianovite család. Pozsony megyei nemes család, melyből 



') Fényes, Magyarország 1858. í. £05. 
') Seirmay C. Zempiin not. top. 371, 873, 



SfEPfíÁtfOVICS. — STERNBERG. 367 

Steplianovics János nevezett megyétől 1780. július 11-én kapott ne- 
mesi bizonyítványt, melyet laktaheiyén Krassó vármegyében 1781. 
oct. 15-én kihirdettetett. Utódai közfii egyik az utóbb nevezett megyé- 
ben bulesi jegyző 1804-ben. 

£é*phancvics család. Steplianovics Eazil 1797-ben I. Fe- 
rencz királytól kapta czímeres nemes levelét Czímere először vizirá- 
nyosan kétfelé osztott paizs, a felső ezüst udvarban zöld téren a jobb 
oldalon három nád áll, íeíéje fekete lovon, melyen vörös nyeregtakaró 
van, kék magyar ruhás, zöld mentés, fekete föveges vitéz nyargal, jobb 
kezében kivont kardot tartva. Az alsó osztály függőlegesen ismét két- 
részre oszlik, a jobb oldali arany udvarban kék golyón a szerencse 
nemtője áll, vörös fátyollal fedve némely tagjait; a baloldali kék udvar- 
ban hármas zöld halom középsőjén arany korona, melyből oroszlán 
emelkedik ki, első lábaival ezüst horgonyt tartva, fölötte jobbról arany 
nap, balról ezüst félhold ragyog. Foszladék jobbról ezüstkék, balról 
Aranyvörös *) 

Stepp család. Komárom megye egykori birtokosai közé tarto- 
zik, a mennyiben 1615-ben Stepp Márton Radvány és Ócsa hely- 
ségekben Pázmándy Ferencztől négy udvartelket vészen zálogba *) 

Sterez csalid. Sfcercz Theophil 1718-ban III. Károly ki- 
rálytól kapta czímeres nemes levelét. 3 ) 

Czímere vízirányosan kétfelé osztott paizs, a felső ezüst, az alsó 
kék udvart mutat, az előtérben zöld pázsiton ballábán daru ál!, jobb 
lábával kövecset tartva, A paizs fölötti sisak koronáján szintén olyan 
dara látható. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék. 

Sterka Sukicx család. (Kerpényesi) Erdélyi család, melyből 
Sándor jelenleg balásfalvi görög egyes, érsek, János és József 
1848-ban a Zalathnai kir. kincstári urodalomban hivatalnokok; Pé- 
ter Abrudbányán városi hivatalnok j Dénes, József jelenleg 
(1863.) megyei hivatalnokok. 

Stormenftiky cnalád. Pozsony megyei Szász nevű helységben 
Stermenszky András 1738. előtt adomány mellett lett birtokos. *) 

Sternberg család. Cseh, Morva országban birtokos. Eredetét 
Frankoniában keresik. A XVII. század elején a bécsi békekötés alatt 
1606-ban m ár ott találjuk nevét Sternberg Ádámnak.*) 

') Adami, Souta gentil. tomo XI. 

*) Fényes, Komárom várm. 129. 

•) Coliect herald nro 516. 

* )Bel M. Not. nova Hong. II. 234. 

*)1606. évi béssi békekötés a Corpus Jurisban. 



368 STiSRNBERG. 

A Cfcehorsaági ágból 1662. febr. 14-én Zdenko és Elek 

grófságra emeltettek. ] ) 

Gróf Sternberg V r íi t i b z 1 á v 168 7-ben magyar országban is 
hoűíiusiíást nyert, azonban ága nem igen honosodott meg. 2 ) Megemlít- 
hetni annyit, hogy 1827-ben gróf Antal örökösei a Ludoviceára ada- 
koztak 3 ) 

Vratiszlávnál a család két főágra szakadt, egyik fia Ferencz- 
Deménytöl az idősb, úgynevezett Sternberg-Manderscheid, az if- 
jabbtól Ferencz-Lipottól a seroviczi Sternberg ág sarjadzik. 

A családfa ft ) imez : 

I. tábla. 

Vratiszláv 
aranygyapjas 
tit. tan. f 1703. 
(gr. ISlawata Anna) 



Ferencz Eleonóra M. Anna M. Renáta %, M. Jozefa Fer. -Lipót P?£ Hl 

Demény sz. 1656. f 1723. f 1725. ' (gr. Marti- sz. 1688. ^ $ 

titk. tan. fl705. (gr. Goetz (gr. Paar V nite f 1745. &? w 

f 1719. (gr.Kaunitz János) Józs.) j» György) c»eh ors*. % H g 

(gr.Walseck Dómok.) "* helytartón* g[ * 

Karolina) *g. (b. Schwarzen- ^ 5 & 

Ferencz-Fülöp Francziska ' | f berg M. Anna) g £ £ 

sz. 1708. f 1786. sz. 1715. f 1781. Folyt. II. táblán.-? \^* 

főudvarmester, apácza. *• £| 

(gr. Stabrenberg ajS <o 

fi. Leopo ldina) ^ -» 

Kerestély M. Leopoldina M. Jozefa Gnndaker F. Zsófia Karolina g'o. 

sz. 1732. (h. Licbtenstein (b. Fürstcn- sz. 1737. gr.Wald- (gr.Ltitzow^ <2 

fl786. Fer.) berg Kar.) í 1802. stein János) c^íj 

(gr. Mander- Vincze) g* £ 

scheid g,£, 

Auffusta) 
(' " ■ —*— ■•■•■■■'■ — — » 

Furenes-Józs. János Miksa Lipót Augusta M. Valpurga Fülöp György József 

8Z.1763.|1830. passaui ff t (*»• Salm 8. f fi 

(gr. Schön- kanon. Konst.) 

bora Fánij 

i * ' 1 

Leopoldina Atigust Krisztina Ervina Fáni 

sz. 1791. sz. 1798. f t t 

(gr. Tarouca (gr. Brtibl 
Fer. özvegye) Fridr.) 

Ezen vonal fiágon kikalt 



') Hist. herald. Handbucb. Gótba, 1855/952. 

2 ) Scbönfeld Adelslex. 1. 116. ée Gothai Almanacb 1835. és )869. toly. 

J ) 1687. évi 27. törc. ez. 

4 ) 1827 : 18. törv. ez. 



6TEBNEGÖ. — SÍETTNEfiL 
II. tábla. 



569 



Ferencz-Lipót, k* at I. táblán. 

sz. 1688 f 1745. 
csehorsz. helytartó 
(h. Scliwarzenberg 
J M. A nna) 

Sí. Franczieka Ferencz Ád. M. Jozefa János Valpurga M. Emestina SL ^ 

sz. 1709. sz. 1711 f 1789. sz. 1712. ez. 1713. bz. 1716. az. 1718. 5 5 

(gr. Clary Al- cseh tart fő. (gr Rothal f 1798. (gr.Kollow- (gr. Czernin S | 

dringen Gásp.) (1. gr._Wald- János) (gr.Kollow- rat Prok.) Hermán) c 

rat Anna) 



burg M. Ter. 
2. gr. Dichtrich- r 7 77~ 
stein M. KriMrt.) + 

3. gr. Wilczek T 

M. Anna) 



■ cn 



János 

alezredes 

f 1789. 



Joachim 

kamarás 

f 1808. 



Gáspár | 3 

kanonok -* ~ 



, M. Anna Jozefa Ádám Valpurga Ferencz Luiza Lipót Mária 
sz.l74l.fl819. sz. 1746. sz 1751. sz. 1754. f 
gr. Martinitz f 1823. f 1811. f 1821. 
Fer.) (gr. Marti- (gr. Salm-Reif. 

nite Kár.) Fer.) 



<x> 



sz. 1762. sz.1770. sz.1774. 
apácza. f 1858. apácza. 
(gr. Walseck 
Karolina) 



! 






Bóra 

bz. 1802. 

(h. Salm 

Miksa) 



Karolin 
sz. 1804. 
(gr. Lamberg 
Eduárd 



Jaroszló 

sz. 1809. 

őrnagy, 
(t. gr. Donnoff Ant. 
2. b. Orcz y Eleonó ra) 

Róza 
bz. 1836. 



Lipót 
«z. 1811. 
tábornok. 



Zdenko 
sz. 1813. 
kamarás 

(gr. Stadion 
Zsófia) 



Zdenko Kunigunda. Alajos. Fülöp. Karolina 
bz. 1846 sz. 1847. sz. 1850. sz. 1852. sz. 1856. 

A család czimere kék udvarban nyolcz súgáru csillag, ] ) 

Sterncgg család. Közülök Sternegg Ignác z az 1794. évi 
erdélyi országgyűlésen honfiusitatott , a midőn már római sz. biro- 
dalmi lovag, és az erdélyi kincstárnál titkár volt. 

Sternfeld család. Sternfeld János cs. kir. alezredes és grá- 
nátos zászlóalji parancsnok 1836-ban országgyülésileg magyar nemes- 
nek bevétetett. 2 ) 

Stettner család, (Makkos-hetyei) Pest, Soprony, Veszprém me- 
gyei nemes család. Neve német eredetre mutat; és e minőségű czimere 



') Ehren-Spiegcl 669. ésHist. berald. Hbuch id. 1. - Különben olvass 
a családról Hormayr Medn. Taschetibucb 182T>. 2S2. lap 
*) 1836. évi 47. tórv ez. 

MAOTABOBS2ÁQ CSA LÁDÁI. X. KÖT. 24 



370 • STlBÖR. 

a paizsban egy kiterjesztett tenyér. *) A múlt században Mária Teré- 
ria királyasszony alatt János-Károly es. kir. udvari tanácso^ és 
1774-ben már a magyarországi föhadi biztosság igazgatója volt. Csa- 
ládja igy sarjadzott : 

János-Károly 
u<3 v. hadi tanácsos 



Gábor 
us. 1743. f 1815. 
m. kir. kara. tan. 



János József Teréz Mária 

lovas fcapit. udv. titkár (Nyitray 
1812. 1815. kir. tön.) 

A családfán álló Gábor Budán született 1743-ban. Iskolái be- 
végeztével már 1770-ben a m. kir. üdv. kamaránál állott hivatalban, 
1785-ben ezen kormányszéknél Budán tanácsossá nevezettett. Jelesen 
kimívelt férfiú volt ; s főleg természettudományi gyűjteményei ritka 
becsüek voltak. *) Meghalt mellvízkorban 18 lő. dec. 22-én kora 75 
évében Budán. 

Bár összekötetését nem ismerjük, de e családból szármaeottnak 
véljük Stettner Mátét is, ki Makkos-Hetyéről irta előnevét, és szin- 
tén a m. kir. kamaránál hívataloskodván, 1829. kir. kamarai tanácsossá 
neveztetett. 

Ugyané család tagja Stettner György szül. 1799. jul. 2-án 
Dukában Vas megyében. 1821-ben tévén ügyvédi vizsgálatot, egyéb 
foglalkozásai mellett Fenyéry Gyula név alatt az irodalmi téren 
is számos folyóiratba és zsebkönyvbe dolgozott. Utóbb nevét Zá- 
dor-ra változtatá. 1848-ban a pesti váltó törvényszékhez előadó ül- 
nökké, 1852-ben a soproni főtörvény székhez, 1855-ben a bécsi leg- 
főbb és semmisítő törvényszékhez ülnökké, 1861-ben a hétszemélyes 
táblához biróúl neveztetett. Irodalmi érdemeiért a m. tud. akadémiánál 
még az elsők közt levelező, 1835-ben pedig rendes taggá választatott. 
Adott ki egyebeken kivül jogtani munkát is ; és az „Ezer egy éjszaka "- 
nak négy füzetét forditá. 3 ) 

Stibor család. (Igazabban S t i b o r i c z) Lengyel eredetű, 
mely mini többi közt czímere is mutatja : a lengyel Ostoia nemből 

') Sjebmucher, Wapp'jn Sarnmlung. 

2 ) Tudományos gyűjtemény 1827. IV. 3. s köv. 1. 

•) Lásd diete*t Magyar írók I. 623. lap. 



SOMBOR. 371 

származik. *) A XIV. század végén Magyar országban találjuk már Sty- 
boriczi S t y b o r t, pozsonyi főispánt, és testvéreit Pétert és An- 
drást, kik 1389-ben Magyar ország honfiusitatott nemesei közé fogad* 
tatván, azon évben Budán ünnepélyesen okmányban adták ki a király 
és magyar korona iránti hazafiúi hüségök fogadalmáról esküjökei *) 

A nevezett három testvér közül Péternek többé nyomát nem lei- 
jük, azonban 1395-ben midőn Zsigmond királytól ismét terjedelmes 
adományokkal ajándékoztattak meg, Stibornak testvéréül olvassuk 
Wydgowski Miklóst és Podczesc hye Andrást. 

Nevezett András, midőn 1386-ban Ugrócz vár területén Tre- 
bichova pusztát vagy falut alapitá, a megtelepitesi levélben ily czimzet- 
tel ólt : „Nos Andreas Podczesje de Stiborziz, Capitaneu* Trenchin. 
nee non Dominus castri Uhronycz, 

A legidösb testvér Stibor, ki 1388-ban András és Mik- 
lós testvérével kapta Beczko vagy Bolondócz várát, és abban 1891- 
ben Mária királyné által is megerősitetett, *) 1396-ban már erdélyi vajda 
volt, *) és Zsigmond királyi adomány zásából, kinek nagy kegyében 
állott, a Vág környékén roppant dynasta, 1410-ben használt czimét 
mutatja egy okmányának következő fejezete : „S t ib o r u s V a j v o- 
da Transylvanus, Trichinii, Bistriciae, et Nitriae 
Comes, totiusque terrae Povaziae seu Vaganae Do- 
minus." 6 ) Wagner szerint hajlott kora miatt utóbb az erdélyi vajda- 
ságról lemondott, de 1414-ben midőn nejével Dobrochnával együtt 
fiók bolondoczi Stibor nevében is a vágujhelyi ágostonrendiek zárdá- 
ját alapiták, még szintén a foljebbi czimzettel élt, azon különbséggel, 
hogy ebben Nyitra megye helyett Zolnok megye főispánjának nevez- 
tetik. 6 ) 

Nevezett nejétől Dobroehnától fia János keresztnevti volt, mu- 
tatja egy 1411. ki okmány végzete, hol mint kir. komornok mester for- 
dul elé. ') Es alkalmasint Stibor János volt az, kit Wagner össze- 



*)Cromer, Poloniae Hist. corpus. Basiliae 1582. libro 15. p. 644. éa libro 16. 
') Fejér, Cod. dip. tomo X. vol. 1. pag. 561. 
5 ) Wagner, Collect, geneal. dec. I. 125. 
s ) Fejér Cod. dipl. X. vol. 1. p. 662. 

•) Ugyan ott X. vol. 2. p. 393. Vajroda Transylv. totiue Vagi Dominus 
et Cotues Posonieucis. 
5 ) Wagner id. h. 

•) Fejér, Cod. dipl. tomo X. vol. 5. \ 
7 ) Ugyan ott 332. • 

24* 



372 STIEFFTEL. 

téveszt atyjával, és a ki szerinte is 1434-ben balt meg, benne halván 
ki a bolondóczi Stiboricz család, mert e fiún kivül (kit Wagner nem 
ismert), Stibor Vajdának csak leánya maradt Katalin, ki alsóUndvai 
Bánffy Pálhoz ment férjhez, kinek leány-ágán a báró Mednyánszky 
család örökösödött a Stibor nemzetségnek nem csak birtokai egy részé- 
ben, de nagy levéltárában is. 

As előadottak szerint a családfa ez : 

Stibor N. 



Stibor Andreáé Miklós 

1388. 1414. Podczesje Wydgovszky 

erdélyi vajda. 1386. 95. 1386. 



(Dobrochna.) 



János Kata 

fokoinornok (lindvai Bár.ffy 

1412. f 1434. Pál) 

E család ivadéka volt még azon Stibor is, ki Stiboricz 
és Kis-Szobo v icsnak irta magát, és 1410 — 1421. egri püspök 
volt, tán fia a vajdának. 

A család czimere — mint ezt Wagner ki is adá l ) — Stibor vaj- 
dának 1395. évi pecsété szerint két egymással háttal álló félhold, köz- 
tök arany kereszt ; a paizs fölötti sisakon félholdból sárkány fej . emel- 
kedik ki szügyig. Ugyancsak Wagnemál 1410. évi pecsét szerint, hol 
Stibor az egri püspök Jánosnak neveztetik, a paizs négy felé oszlik, aa 
1, ée 4. udvar a felholdakat és keresztet, a 2. és 3. félholdból emelkedő 
sárkányt mutat. A paizst püspöki jelvények diszítik. 

£Miefftel család. 1765-ben nemesítetett meg Mária Terézia ki*, 
rályasszony által czímeres nemes levélben ; mely szerint czimere négy- 
felé osztott paizs, az L és 4-ik arany udvar fejében vörös pólyán két, 
két arany csillag ragyog, amabban hármas zöld halmon repülni ké- 
szülő* galamb áll, emebben szintén hármas zöld halmon daru áll, fel- 
emelt jobb lábával kövecset tartva ; a 2. és 3. kék udvar alján zöid tér- 
folött fehúr folyam hullámzik ; fölötte balról jobbra rézsútos vonalban 
három fehér rózsafej látszik, közepén vörö3 gombbal. A paizs fölötti 
sisak koronáján arany Andráskereszt ragyog, két kiterjesztett sasszárny 
között, melyek közül a jobb oldali vizirányosan félig arany, félig vö 
rös, a másik félig kék, félig ezüst, amannak közepén csillag a szárny 
•sínéivel ellenkezőleg, emebben rózsa a szárny színeivel ellenkezőleg 
•zinózve látható. Foszladék jobbról arany vörös, balról ezüstkék. a ) 

') Wagner Col. geneal. dec L fig. ti. 1&. 
') Adaini Scuta génül, tomo XI* 



STíPSícz. 373 

Stift család. Stift András az Í827. évi országgyűlésen hon- 
fiusitást nyert. 2 ) 

Stlpnicz család. (Ternovai báró, és nemes) Nemességre emelte- 
tett a család I. Leopold király által 1662. évi septeraberben. A múlt 
század elején élt Stipsitz G yörgy, ki 1702. aug. 22. lett pozsonyi 
kamarai tanácsos, ennek utóda a műit században Stipsicz I g n á c z, 
kinek neje báró Uj váry Jozefa volt. Tán ennek fia J ó z s e f, ki 1755. 
aug. 15-én Sopronyban született; 1774-ben katonai pályát kezde mint 
kadét, 1783-ban már ezredi segéd lett és Belgrádnál kitünteté magát, 
1789-ben Őrnagy volt. Személyes vitézsége és roppant katonai tudo- 
mánya minden alkalommal feltűnt. A neerwindcni útközeiben mint tá- 
bornoki segéd és alezredes vitézileg harczolt, 1794-ben M. Terézia rend 
lovagi keresztjét nyerte, és ezredes, 1797-ben tábornok lett. Stokach- 
nál a jobb szárny vezényletével ö dönté el a csatát, 1800-ban altábor- 
nagynak neveztetett. A béke beálltával élelmezési fo felügyelő, 1803- 
ban a hadi könyvvezetés főigazgatójává lett Az .1805* évi hadjáratban 
ismét részt vett A pozsonyi béke után mint a hadi tanács tagja és az 
ujonczozá&i osztály főnöke tett hasznos szolgálatot. 1806-ban ausztriai 
báróságot nyert, és linczi katonai parancsnok lett. 1809-ben a fóher- 
czeg helyébe generalissimus. A bécsi béke után érdemei jutalmául 
val. b. titkos tanácsossá és 1811-ben Erdély katonai parancsnokává; 
1813-ban lovas tábornokká, a 10. számú huszár ezred tulajdonosává, 
és a hadi tanács alelnökévé neveztetett, és itt szerzett érdemei ismét 
több rendbeli rendjellel, 1820-ban Arad megyei Tern o va helység- 
re adománynyal, és 1821-ben Magyar bárósággal jutalmaz ta- 
tatott, végre pedig 1824-ben 50 éves szolgálata jutalmául a Leopold 
rend nagykeresztjét nyerte. 1830-ban az állam tanácsban hadi osztály- 
főnök lett. Meghalt 1831. sept 16-án Bécsben epe mirigyben. Benne 
— úgy látszik-— a bárói ág kihalt. 

A nemesi ágból ismeretesek Stipsitz^ F e r e n c z , szül. 1745. 
sept. 11-én. Papságra adván magát, 1774-ben N. Szombatban tanár, 
1778-ban ó-budai plébános, alesperes, 1803-ban pozsonyi kanonok, 1805- 
ben academiai igazgató, 1807-ben esztergám! kanonok lett. 1808-ban 
1000 ft. adott a Ludoviceára ; végre olvasó kanonok lett Meghalt N.- 
Szombatban 1817. april 2-án. 

Stipsicz F erén ez már 1814-ben m. kir. karaarai tanácsos, és 
máramarosi bányai administrator. Meghalt 1834.jan. 3. Budán. Neje 
báró Pergler Terézia volt. 
" r )T827. evi. 40. törv. ca. 



374 STIPSICZ. — STOCKHAMMAR. 

Stipsicz Alajos-Emanucl am. kir. Egyetem könyvtára- 
nak öre. meghalt 1815. sept. 18-án. Nejétől Kroyber Mária Teréziától 
maradt leánya Amália. 

Stipsicz Ferdinánd cs. kir. tanácsos, a pesti orvosi egyetem- 
nél tanár, mint nyugalmazott orvos tanár halt meg 1820. mart. 25 én, 
kora 66. évében. Özvegyen maradt neje Herdenbergi Stöckel Rozália. 

A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren hátalsó 14- 
bain ágaskodó kettős farkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot, 
a ballal fehér galambot tartva, melynek csőrében olajfa galy zöldéi. 
A paizs fölötti sisak koronáján széterj észtéit szárnyakkal galamb áll, 
csőrében zöld galyat tartva. Foszladék jobbról arany kék, balról ezüst- 
vörös. 

Stockhamiiier család. Németországból Nürnbergből eredt. 
Első tudható törzse Stockhammer János volt, ki 1459-ben született 
és 1523-ban halt meg. Ennek fia Lénárt (szül. 1485. f 1550.) V. 
Károly császárnak német titkára, ez által 1524. mart. 10-én birodalmi 
nemességre emeltetett. Ennek két fia maradt : II. János (szüL 1530.) 
ós Sándor, kik 1578. nov. 10-én a császári örökös tartomán vokra 
nézve lovagi rangra emeltettek. Sándor a nürnbergi vonal folyta- 
tója lett; II. János pedig nejével Harsdörfer Ilonával nemzé fiát 
J á n o s - A d á m o t, ki nejével Aufhofen Eleonórával ily családfát al. 
kotott : 

János-Ádám 
(Aufhofen Eleonóra) 



__^ 

I. Ferenez Pál-Ferencz 

udvari orvos tr. (Cischini Bora) 

/w l7 °wü! nr * ^Ózlef-János ' 

(Wenmghofen Marg.) 1777 , f 

József- Antal 1791. indigena 

udv. tan. (b. Haruckeru M. Anna) 



1733. mart. 10 



m».t. zv. Ignácz- Jeromos II. Ferdinánd 

8z. 1750. ez. 1751. 

(ns. Bernrieder (gr. Hartig Mária) 

_Mávi«)^ j 

Ferdinánd Hermán -Lajos 

f 1825. b«. 1795. f 1868. 

■ utolsó e$. tag. 



') H ; si Herald. Handb. 959. Hellebrouth Szarvas hajdan é*8 mo#ti* 



STO.JÁNOV1TS. 375 

János -Ádámnak egyik íia I. Ferencz, bölcsészeti és orvostu- 
dor, cs. kir. házi-orvos, alsó ausztriai kormányszéki tanácsos 1 701. atig. 
23-án I, Leopold császártól „Edler von" nevezettel birodalmi lovagi 
rangra emeltetett, és erről 1710. aug. 5. I. József császártól is megerő- 
sítést nyert Nejétől Weninghofen Margittól fia JózsefAntai 1734, 
mart. 10-én VI. Károly császártól birodalmi bárósággal jutalmaztatott. 

János-Ádámnak másik fia Pál Perencz volt, ki nejével Cis- 
chini Borbálával nemzé József -Jánost; ez cs, kir. pohárnok 
volt, és 1777-ben II. József császártól grófi méltóságra emeltetett. 
Nőül vévén báró Haruckern Perencz Békés megyei főispánnak egyik 
leányát Mária- Annát, ezzel Békes-Csanádban roppant birtokot nyert, ne- 
vezetesen a szarvasi urodaiomban; és az 1791, évi országgyűlésen fele 
díj elengedése mellett a magyarországi honfiusitofctak közé bevétetett. *) 
Nevezett bitestársától két fia maradt : IgnáczJeromos (szül* 
1750.) és II. Ferencz (szül. 1751.) Amannak nejétői ns. Bernrieder 
Máriától maradt fia Ferdinánd, ki 1825-ben magnélkül halt el. 

II. Ferencznek nejétől gróf Hartig Máriától fia H e r m a 11 - L a- 
j o s cs. kir. kamarás, Békés és Csanád megyei birtokos, valamint Mor- 
vaországban is a Malostoviczi birtok tulajdonosa, családja férfi ágának 
utolsó ivadéka, meghalt magnélkül Hütte) dóriban Bécs mellett 185$. 
aug. 8-án, kora 68. évében, családját sírba vívén. *). 

A család Gzimere négy felé osztott paizs, az 1. ezüst udvarban 
szétterjesztett szárnyakkal mintegy repülni akaró koronás fekete sas 
látható, a 2. arany udvarban háráníosan fekvő fekete pólya látszik, a 
3. kék udvarban, fekete lovon vörös ruhás férfiú, födetlen fővel nyar- 
gal jobb kezében kalapácsot tartva ; a 4. ezüst udvarban két fekete 
madár egymással veszekedik, egrlk száraz törzsről a másikra ugrik ; 
a másik felemelt szárnyakkal várja a verekedést, A közép vértben 
arany udvarban vörös ökörfej látszik, orrában arany gyürü függ. 

Stojátioviis £ga2ádL Stojánovics Fülöp 1 792-ben I. Ferencz 
királytól kapta czímeres nemes levelét 

Czímere először vizirányosan kétfelé osztott paizs, az alsó ezüst 
udvarban hullámzó folyamon három vörös zászlóval, vitorlákkal ellá- 
tott szállító hajó úszik; a felső osztály függőleg két részre oszlik) a 
jobb oldali vörös udvar jobb oldali fekö szögletéből felhők közül arany 
nap sugárzik ki ; a baloldali kék udvarban a baloldali felső szegletben 



! ) 1791. évi 73. törv. ez. 

*) 18&8- évi Pesti napló aug. 14. sz. 



376 STOJANOVICS. — 8TOJC8EVICH. 

tüzes felhőkből két villám czikázik le. A paizs fölötti sisak koronáján 
kék zászló lengedez. Foszladék jobbról aranyvörös balról ezüstkék. *) 

Stojanovics esalád. A följebbitöl különböző nemes család, 
melynek czímeres nemes levelét Stojanovits György kapta 1797- 
ben I. Ferencz királytól. 

Czímere kettős függönyös vágással három udvarra osztott paizs, 
az alsó arany udvarban hármas zöld halmon koronából ki emelkedő, 
kék ruhás, arany Öves, prém kalpagos magyar vitéz emelkedik ki, 
jobb kezében kivont kardot tartva ; a két oldalas kék udvarban egy, 
e gy ezüst oroszlán ágaskodik, első lábaikkal ezüst horgonyt tartva. A 
paizs fölötti sisak koronájából szintén ezüst oroszlán emelkedik ki, 
első jobb lábával arany markolatú meztelen kardot tartva. Foszladék 
jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 3 ) 

Ezen két Stojanovics családhoz tartozik-e, és melyikhez, azon 
hasonló nevű nemes család, melyből Stojanovics Mihály Torontal 
megyének alszolgabirája, sok ideig főügyésze és 1848-ban 2. alispánja 
volt, nem tudjuk. 

Stojanovits család. (Laczunási) János Temes megyében L a- 
c z u n á s helységet kir. adományban, és erről vett előnévvel nemességet 
kapott V. Ferdinánd királytól i 835-ben, és azon évi aug. 24-én Temes 
megyétől kiadott nemesi bizonyítványát Krassó megyében kihirdetteté. 

Stojáiiovits esalád. (Cseres temesi) Lehet, hogy e család is a 
följebbi két, czímeres nemes levelet nyert családok egyike. Lehet, hogy 
egészen külön álló ; — mert róla. hitelesen csak annyit tudunk, hogy 
Stojanovics Miklós Krassó megyei Csere -Temesre 1831. dec. 16-án 
nyert királyi adományt, mely 1832. oct. 2-án Krassó megye közgyű- 
lésén kihirdettetett. A család jelenleg is birja Cseres-temest. 

Stojcsevich esalád. Stojcsevich István és János testvé- 
rek 17G0. febr. havában M. Terézia királyasszony által emeltettek ne- 
mességre. *) 

Czimerok aranyfekete koczkákból álló függőleges szelemen ál- 
tal kétfelé osztott paizs, a jobb oldali vörös udvarban kettős rabláncz 
látható, mely atyjoknak a török háború alatti fogságára vonatkozik ; a 
baloldali udvar hárántosan két részre oszlik, a felső vörös udvarboi 
arany oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont pallóst tartvaj 



') Ad ami Seuta gentil. tomo XI. 

*) Ugyan ott. 

s ) Jelenkor poL lap. 1835. jun. 10. 46. sz. 

4 ) Collect. herald, nro 24. 



8T0JR0VICS. — STÖHR. 377 

az alsó kék udvarban háromszeg alakban hármas ezüst bizanti pénz 
látható. A paizs fölötti sisak koronájából két elefánt ormány nyúlik 
fel, a jobb oldali félig ezüst, félig vörös, a másik félig fekete, félig arany. 
Foszladék jobbról arany fekete, balról ezüstvörös. 

Stojkovics család. Stojkovics I f t i m i u s és fia 1808. július 
29-én nyert I. Fercncz királytól czimeres nemes levelet, mely 1823. 
dec. 10 én Krassó vármegyének gyűlésén kihirdettetett. Krassó me- 
gyében jelenleg a család nem létezik, 

Stopa ni család Stopani ker. János 1722-ben juL 11-én 
III. Károly király által nemesítetett meg. l ) Czímere négy rész- 
re osztott paizs, az 1. ezüst udvarban koronás egyfejü fekete sas ki- 
terjesztett szárnyakkal látható ; a 2. kék udvarban zöld halmon piros 
lábú és csőrü fehér galamb áll, csőrében zöld galyat tartva ; a 3. vörös 
osztályban kettős farkú koronás oroszlán hátulsó lábain ágaskodik, első 
lábait ragadozásra kinyújtva ; a 4-ik ezüst udvarban hármas zöld halom 
középsőjén arany királyi korona diszlik ; fölötte három vizirányos vö- 
rös pólya van. A paizs fölötti sisak koronájából három (ezüst, vörös, 
kék) strucztoll leng. Foszladék jobbról ezüstfekete, balról ezüstkék. 2 ) 

Stotzing csálad. Stoczing János-Rudolf az 1649. évi or- 
szággyűlésen honíiusítatott. 3 ) 

StÖffinger család. Stöffingcr Mihály és Mátyás 1801- 
ben I. Ferencz királytól kaptak czimeres nemes levelet. Czimerök füg- 
gőlegesen két részre osztott paizs j a jobb oldali ezüst udvarban kirá- 
lyi arany koronából szarvas-agancs nyúlik ki, fölötte kék csillag ra- 
gyog ; a baloldali kék udvarban hármas zöld halmon fehér oroszlán 
áll, első jobb lábával kivont kardot tartva ; — a paizs fejében arany 
udvarban lándzsa fekszik zöld koszorúval díszítve. A paizs fölötti si- 
sak koronájából szintén ezüst oroszlán emelkedik ki, első lábaival 
szarvas agancsot tartva. Foszladék jobbról és balról ezüstkék. *) 

Stöhr család. Erdélyi szász család, melyből Stöhr ker. Já- 
nos 1774-ben a kassai kerületi hadi biztosságnál hivatal tiszt, János 
nep. 1796-ban az erdélyi kincstárnái titkár volt. 

Stöhr Ferencz a m. kir. udvari kanczelláriánál fogalmazó, 
1802-ben I. Ferencz királytól czimeres nemes levelet nyert, mely sze- 



l ) Collect herald, nro 341. 

*) Adami, Scuta gentil. tomo XI. 

■) 1649. évi 102. törv. ez 

*) Adami Scuta gentil. tomo XI. 



378 STÖS8EL. — STKEIT. 

ríut czímere négy felé osztott paizs, hanem közepén fehér folyam hul- 
lámzik, és abban kecsege úszkál; az 1. ér 4. arany udvar belső olda- 
laiból két fejű fekete sasnak fele testrésze nyúlik ki, a3~ik kék udvar 
ban magas fehér szikla emelkedik, a 4-ik kék udvarban arany örves 
teher vadászeb ágaskodik. A paizs fölötti sisak koronájából két szar- 
vas-agancs között arany csillag ragyog. Foszladék jobbról aranyfe- 
keto, balról ezüstkék. ! ) 

1815-ben az erdélyi királyi kincstárnál nemes Stőhr János ta- 
nácsos, Károly fogalmazó gyakornok volt. 

Stössel család. Lásd Steöszel e§, 

Strasger eaalád. Strasser Ferencz-Józaefaz 1687. évi 
országgyűlésen honfiusitást nyert. 2 ) 

Sírba család. Trencsin megyei nemes család. A ezímeres leve- 
let Strba János és általa nővére, továbbá fia Strba János és leá- 
nyai M a r g i t és Z s ó f i a és ez utóbbinak férje szabados Vizoviczky 
György és ezek utódai kapták L Leopold királytól 1691. évi dec. 31-én 
Bécsben, mely czimerlevél 1692. jun. 17-én Trencsin vármegyében 
kihirdetetett. 

Nógrád megyében Felsö-Penczen 1836-ban még ólt a család egy 
tagja : Strba Sámuel, ki igy szokta volt leveleiben magát aláirni : 
„Princeps Sámuel Strba de eadern, haeres de Blon- 
d ó c z", birván nemit ez utóbbi előnévből : a bolondosságból. 

Strsbel család Strebel Józsefet 1790-ben ü. Leopold ki- 
rály ajándékozta meg ezímeres nemes levéllel. 

Czimere jobbról balra rézsútosan kétfelé osztott paizs, a jobb ol- 
dali kék udvar egymás fölött három fehér folyamot mutat, a baloldali 
arany udvarban zöld téren fekete oroszlán ágaskodik, első jobb lábá- 
val rózsafejekből kötött koszorút, első ballábával kivont pallóst tartva, 
és annak begyével a zöld tért érintve. A paizs fölötti sisak koronájából 
a ieirtho* egészen hasonló fekete oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobb- 
ról ezüstkék, balról aranyfekete 3 ) 

Streit család. Streit János- Henrik 1797-ben I. Ferencz 
király által emeltetett ezímeres nemességre. Czimere először vízirá- 
nyoflan kétfelé osztott paizs, az alsó vörös u dvar bánnas zöld halmot 
mutat; a felső osztály balról jobbra rézsútos vonallal két udvarra oszlik, 



') Adami, Seata guntil. tomo XI. 

J ) 1687. évi 28. törv, cas. 

') Adami, Seuta gentil. tocoo XI. 



STRIÖNER. — strobei* 379 

a felső ezüst udvarban természetes színű oroszlán ágaskodik, első' jobb 
lábával kivont kardot tartva ; az alsóbb vagy baloldali kék udvarban 
arany markolatú kivont kard és buzogány keresztbe helyezve látható. 
A paizs fölötti sisak koronájából természetes színű oroszlán emelkedik 
ki, kivont karddal. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról ezüstkék. *) 

Strigner család. Gömör "vármegye nemes családa. A czímeres 
nemes levelet Strigner András kapta 1718-ban III. Károly király- 
tól. *) 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren egy lábon álló daru, 
felemelt jobb lábával kövecset tartva. A paizs fölötti sisak koronáján 
vörös meztt kar könyököl, frótollat tartva. Foszladék jobbról ezüstvö- 
rös, balról aranykék. 

Strilich család. Strikch Antal és Péter 1790-ben L Leá- 
pold király által emeltettek czímeres nemességre. 

CzimerÖk függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali kék 
udvarban arany koronából három arany búzakalász emelkedik ki ; a 
baloldali vörös udvarban zöld téren sárga csizmás, kék magyar ruhás, 
kardos, arany öves, kalpagot* vitéz áll, kezeivel felhúzott íjjat tartva. 
A paizs fölötti sisak koronájából szintén az előbbihez egészen hasonló 
férfiú emelkedik. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 3 ) 

Stiiuger család. A czímeres nemes levelet Stringer Péter 
kapta 1741. octob. 28-án Mária Terézia király asszonytól. *) 

Czimere következő : a paizs ezüst udvarában középen ékbe vég- 
ződő, szegletes vörös pólya látszik, alatta egy, fölötte két három- 
leveles zöld lóher áll. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesz- 
tett sasszárny között, melyek közül a jobb oldali fehér, a baloldali vö- 
rös, szintén három leveles lóher zöldéi. Foszladék jobbról ezüstvörös, 
balról ezüstzöld. 

Strobel család. Strobel J á n o s és testvérének fia szintén Stro- 
ba\ Jáfios 1744-ben Mária Terézia királyasszony által ajándékoztat- 
tak meg czímeres nemes levéllel. *) 

CzimerÖk vízirány osan kétfelé osztott paizs, a felső udvar vörös, 
az alsó kék ; az előtérben zöld téren aranyszarvú szarvas jobbfelé ugró 
helyzetben látszik, fejet hátra 'ordítva. A paizs fölötti sisak koronájá- 



') Adami Scuta gentil. tomo XI. 
*) Ugyan ott 

■) Adami Scuta gentil. tomo XL 
*) Collect. herald, nro. 207. 
V Collect boraid, nro 208. 



380 STKOUEL. — STFBECK. 

ból két kiterjesztett fekete sasszárny között az előbbihez egészen ha- 
sonló szarvas nyúlik ki. Foszladék jobbról aranyvörös, balról ezüstkék 

Strobel család. Ennek alapitója Strobel Zsigmond berezeg 
Batthyányi jószágai igazgatója, számvevője és levéltárnoka volt, ki 1766- 
ban august. hóban Mária Terézia királyasszorytól czímeres nemes le- 
velet nyert ') 

Czímerök négy részre osztott paizs, az 1. és 4. vörös udvarban a 
felső jobb oldali szegletben arany nap ragyog, mely felé barna sas re- 
pül, elöl hármas halom zöldéi ; a 2. és 3. kék udvarban hármas fehér 
sziklán három bástyás, közepén vörös fedeles tornyú vár. nagyszegű 
kövekből építve, díszlik, nyitott kapuval, fölötte jobbról ezüst félhold, 
balról arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján kiterjesz- 
tett szárnyakkal és lábakkal egyfejü fekete sas látható. Foszladék 
jobbról aranyvörös, balról ezüstkék. 

Stróbl család. Stróbl testvérek 1790. évben II. Leopold király- 
tól kaptak czimeres nemes levelet 

Czimere négy részre osztott paizs, az 1. és 4. arany udvarban 
zöld oroszlán ágaskodik, első jobb lábával kivont kardot tartva ; a 2. 
és 3. fekete udvarban arany ló hátulsó lábain ágaskodva látható. A 
paizs fölötti sisak koronájából a leírthoz hasonló zöld oroszlán nyúlik 
fel, két felöl két elefánt-ormány között, melyek közül a jobb oldali viz- 
irányosan félig arany, félig zöld, a baloldali félig fekete, félig arany, 
Foszladék jobbról aranyzóld, balról aranyfekete. *) 

Zemplin megyében van S t r o b 1 y nevű nemes család Szirmay 
szerint 

Stroszer család. Czimerleveles nemes család, melynek szer- 
zője Tamás, s melynek eredeti nemes levele Győr városa levéltárá- 
ban van. 3 ) 

Strucz család. Kihalt. Ismeretes közülök Strucz F e r e n c z, 
1617 — 1618 ban Nógrád megyei alispán, és Vácz várának kapitánya, 
melynek feladásáért az 1622. évi 73. törv. ez. által megbüntetése ren- 
deltetett. Neje volt szúdi Dúló Zsuzsanna, Dúló Gábornak Rimay Já- 
nos költő vejének nővére. Tán ezen Strucz Ferencz az, ki Ztrucz 
(vagy Trucz) néven 1098-ban Nógrád megye jegyzője volt ') 

Stubeck család. Stubeck J á n o s, G o t f r i e d, G y ö r g y, S e- 

V Colleet herald, nro 159. 

') Adatni Seuta gentil. tomo XI. 

') Szoutagh D. közi. 

') Prot C. Neograd anni 1598. pag. 48. 



8TÜBENBEKG. 381 

besty én, Fti löp-Károly, Mátyá s és András az 1659. év- 
bon magyar honímsitást nyertek. *) 

Stubenberg család. Stájer országi eredetű igen régi család, je- 
lenleg is ott, és honfiusitás által Magyarország családai közé tartozik. 
Osvárai Stájerban a brucki kerületben, most a Herbersteinok kezei- 
ben vannak. Eredetét a távol ősi homályban keresik. 

Stubenberg Jánosnál, kinek báró Scharffenberg Benignától két 
fia maradt : Rudolf és György-Hartmann, két fő vonal tá- 
madt, amattól származik az idősb szász vonal ; György-Hermán* 
t ó 1 az ifíabb stájer ág, mely honíiusitást nyerve hazánkban is, minket 
egyedül érdekel. Ez utóbbi vonal tehát, mely nevezett Györgynek 
nejétől báró Thamhausen Dorottyától eredt, még két ágon virágzik, és 
pedig Györgynek két unokája által, úgymint Farkas és Ferenc z- 
Q"yŐrgy által két ágra oszolva. Ez ágakból Farkas és Gíly- 
ly én bárók az 1655. évi országgyűlésen a 119. törv. czikknél fogva 
nyertek honíiusitást 

Farkasnak neje volt gróf Puckheím Mária, ennek utódaiból tá- 
madt a következő táblázat : 

Gusztáv-Adolf 

cs. k. kam. 

f 1833. 

(b. Staudach Fáni.) 

r— , * — , 

Anna József 

0B. 1821. sz. 1824. 

(1. Remekházy János (gr. Nimptech M. Anna) 

2. gr. Zichy Fridrik) ■ j— ' 

s*. 1857. 

A táblán álló József bírja a gutenbergi uradalmat ; bir Stájer- 
ban Stubegg és Mureg nevű helyen, s Magyaroszágban Székelyhídon. 

A család czimere fekete udvarban horgony. 

A Stubenberg családból — mind a család leírás mondja 2 ) — • a 
külföldön 1771-ben nőtlenül elhalt Vilmoson kivül senki sem lett, és 
senki sem keresett grófságot, miután a család ősi eredetéhez ragasz- 
kodva magát mindég csak „von" Stubenberg" -nek irta és irja, és mely 
mellett még is mindég az örökös tartományok grófi rangú családaival 
egy sorban állott és áll mai napig. 



') 165$. évi 133. törv. ez. 

') Hist Herald. Handbuck 969. 



382 STÜMMER. 

Stumnier család. Neve után ítélve idegen származása volna. 
A család megalapítója a múlt század első felében élt Sturamer I. 
György, ki kitüntetett vitézsége és hadi érdemeiért 1741. évi octob. 
28-án Mária Terézia királyasszonytól czimeres nemes levelet nyert. ■) 
Azonban családi közlés szerint a család már előbb honosait és birto- 
kolt, erre mutatnak nevezett Györgynek a múlt század elejéről Hont 
megyei Visk helységről és Zólyom megyei Korpona városában kelt, a 
Palásthy és Szmrecsányi családok elleni magyar keresetleveleik. Ez idő 
szerint a család székhelye Hont vármegye volt, hol Ipoly-Keszi és Te- 
rény helységben s más helyeken mint birtokosok fordulnak elö. Erre, 
valamint átalában a család emelkedésére és fényére nézve tetemes be- 
folyással volt a család tagjainak a Bánhidy, Péchy, benedekfalvi Luby, 
nádasi Tersztyánszky, Pongrácz, Szmrecsányi stb. családokba házas o- 
dása, melyek által Hont megyében a terjedelmesb báti, disznósi, túri, 
várboki, cseri, Zólyom megyében a korponai stb. részbirtokokat örök- 
löttek, és Hont megyében, majd utóbb Békés megyében megyei főbb 
hivatalohat viseltek. 

I. Györgynek nejétől Bánhidy Annától hat gyermeke maradt : 
Rozália, I. János, I m r e, ki mint hadnagy elesett Belgrádnál, ü. 
György, I. J ó z a e f és A n n t, sipeki Bálás Mihályné. Ezek közül 

I. J á n o s Hont megy** főbiztosa volt Első neje Folly Rozália, — * 
kitol csak leánya Eresé bét Paczolay Benedekné maradt, — 1766. 
táján meghalván, másodszor nőül vette benedekfalvi Luby Juliannát, 
kitol következő hat gyermeke maradt, u. m. H. János, Emeren- 
ti a Tersztyánszky Mihálynak harmadik hitestársa, L Ignácz, 
Apollónia hajadon, Antal, és Elek főhadnagy és nyargoncz 
elesett 1 800-ban a franczia háborúban. E hat testvér közül II. János, 
Antal ésl. Ignácz három ágra oszlatták a családot ; és pedig ü. 
János osztály utján Hont megyei T e r é n y helységben kapván bir- 
tokrészt, innen ága terényi-ágnak és menyiben Békésbe szakadt bé- 
kési ágnak nevezhető, Antal Ipoly-kesziben kapván részt, testvéré- 
vel I. I g n á c z c z a 1 együtt az ipoljr-keszn 1 ág terjesztője lett, azon- 
ban Antal birtokrészét testvéreinek eladván, *s fiában férfi ága Heves 
megyében Gyöngyös-Patára költözvén, Antal ága hevesi-ágnak ne- 
vezhető, mig I. Ignácz ága az osztályba jutott ipoly-keszii birtokról 
honti, az az ipoly-keszii-ágnak vagy a család ez ágából eredt és or- 
szág szerte ismeretes tudós Stummer/ rnoldnak irodalmi nevéről Ipa- 
1 y i-ról ipolyi-ágnak nevezhető. 

') Collect. Herald, uro. 209, — éa Hont megyei ltár. 



STUMWEK. , 383 

Terényi v. békesi-ág* 
II. J á n o 8, kitol följebb emlékeztünk, Békés megyébe telepe- 
dett, és ott a vármegyénél előbb, már 1790-ban esküdt, *) majd al-, 
utóbb hosszú ideig (mintegy 1824— -1835-ig) a csabai járás főszolga- 
bírója, és helyettes alispánja volt Meghalt 1837. körül Nejétől Péchy 
Francziskáiól következő öt gyermeke maradt : 1. Francziska Si- 
may Kajétán Békés megyei volt alispán és követ neje, 2. II. Imre, 
kiről alább, 3. Mária rozvadzi Omazta Zsigmond Békés megyei al- 
ispán neje, 4. Krisztina kis-jeszeni Paulowytz Gábor cs. kir. tör- 
vényszéki elnök b jogigazgató neje és 5. Julianna Szinovytz 
Lajosné. 

II. Imre Békés megyének sok ideig 1825-tŐl tiszti altigyésze 
1840. nov. 23-ig, ekkor czimz. központi főszolgabíró a következő 1843. 
jul. 3-ig. *) Nőtlen lévén, Örökösének tette az ipolykeszi ágból unoka- 
testvérének Ferencznek fiát 

Lajost, ki 1826-ben született, é* 1844-ben már Békés megye 
nemessége sorába iktattatván, 3 ) jeles tehetségeinél fogva már 23 éves 
kólában 1848-ban Békés megye alispánjának választatott. A forrada- 
lom alatt megyéjében kormány-biztos lévén, fegyver-letétel után kül- 
földre menekült ; utóbb haza térvén, nőül vette bajczai Beliczey Má- 
riát, kitől gyermekei a táblán láthatók. Családi nevét már a forrada- 
lom alatt elhagyva, és e helyett ágának egykori honti birtokáról T e 
r é n y-röl magát „Terényi" nevezve és neveztetve, azt hatóságilag 
is meg erősítette. 1861-ben ismét Békés megye alispánjának és az Oros- 
házi kerületből országgyűlési képviselőjének választatott, és ott — 
mint hírlapi necrologja ft ) szól : a határozati pártnak egyik legkiválóbb 
tehetségű tagjaként tűnt ki. Meghalt a szép elméjű, nagy reményű fia- 
tal 1863. évi april 6-án. Orosháza városa, melyet az 1861. évi ország- 
gyűlésen képviselt, életrajzának és végső tiszteletének nyomtatásban 
közzétételét és arczképének tanácsterme számára lefestését határozta eh 

Ipoly-ke8zi ág. 

I. Ignácz, I. Jánosnak fia, 1794-ben Hont vármegye esküdtje 

') Nemességét ezen e'vbeu Hont megyétől nyert nemesi bizonyítvány 
mellett hirdetetté ki Békés megyében 1981. sz. alatt. 

*) Nemességét kihirdetteté Békésben 1808-bau 1572. sz. és 1820-ban 1183* 
szám alatt. 

s ) Békés megyei jegyző könyv 1844. évi 2022. fz. 

4 ) „Ország* polit. lap. 1863. 80. s*. Arczképe a Vasárnapi 0jsá$ 1864. 8 
Mamában. 



384 8TTJMMI2R. 

majd biztosa, 1821-tól 1824-ig számvevője volt Első neje nádasi 
Tersztyánazky Anna meghalt 1805. jun. 19-én Ipoly-Szalkán. Ettől 
maradt egy fija : I. Ferencz, kiről alább. Második neje óvári és 
szent-mik lusi Pongrácz Borbála volt, kitől születtek : Francziska 
tamásfalvi Kasza Ágoston alszolgabiró neje ; és II. József, ki Hont 
megyének 1839 — 1842. maj. 13-ig rendszerinti esküdtje, egykor volt 
főhadnagy s a forradalom alatt honvéd kapitány, 186í-ben Hontraegye 
rendszerint esküdtjének megválasztva szolgabírói czimmel, 1862-ben 
kinevezett alszolgabiró 1863-ig. 

I. Ferencz szül. 1799-ben, Hont megyénél kezdé hivatalos pá- 
lyáját 1821-ben mint aibiztos, 1824. febr. 3-tól a báthi járásban rendsze- 
rinti esküdt, 1831-ban az ipolyi járásban alszolgabiró, a következő 
(1835.) tisztválasztáskor a selmeczi járásban ugyanaz, 1839. maj. 7-én 
ismét megválasztva az ipolyi járásba fő sz. birói czimmel, 1842-ig, 
utóbb Pozsony megyében PálíFyaknál jogigazgató. Meghalt 1848-ban. 
Nejétől Szmrecsányf Szmrecsányi Arzeniától következő öt gyermeke 
maradt: 

a) Arnold szül. 1823. oct. 10-én. Előbb zohori, utóbb török- 
szentmiklósi lelkész, pápai kamarás, a m. tud. akadémia rendes, és 
más külföldi tud. társaságok tagja; 1863-től egri káptalani kanonok; 
„Ipolyi" irodalmi nevén általában ismert és hazánk jelesebb tudósai- 
nak egyike, és a magyar irodalom terén megjelent számos munkálatá- 
val , nevezetesen a ritka jelenségü „M agyar Mythologia" és 
Magyar archaeologiai dolgozataival kitűnő elismerést aratott. 

b) Lajosról (szül. 1825-ben) ki nevét „Terényi^-nek irta, mint 
a békési ág örököséről és folytatójáról följebb volt említés. 

c) Auguszta. 

d) 111. György szül. 1831. nov. 24-én 1850. után Árva me- 
gyében volt hivatalnok, 1861-ben Posony megyei al-jegyző, 1862. 
óta Pesten ügyvéd. Nejétől Varjú Jusztinától (szül. 1836.) gyermekei 
a táblán láthatók. 

e) Gyula sz. 1833. volt honvéd, most cs. k. főhadnagy. 

f ) Mária. 

Hevesi-ág. 
II. Antal (I. Jánosnak Ha) a franczia háborúk alatt katona- 
tiszt, alapitá ez ágat. Ugyan akkor házasodott, nőül vévén Brüsszelből a 
franczia származású Bourgeois Júliát, kitől következő öt gyermeke ma- 
tt, m. 1. Apollónia Stéger János (f 1857.) Hont megyei fő orvos- 
nak volt neje, 2. Johanna ivachnofalvi Rády Ferenczné Gy.-Patán. 



STOMMER. 3Ő6 

9. T e r é z i a Guba Antalné, 4. II. Antal volt tüzér tiszt, 5. II. I g- 
a á c z volt nádor huszár, most Gy. Patán lak. 
A családfa l ) következő : 

I. tábla. 

Stummer I. György 
1741. 
(Bánhídy Anna) 

Rozália. II. János Imre II. György. József. Anna 



(1. Folly Eva hadnagy (sipeki 

2. Luby Júlia) f Belgrádnál Bálás 

j Mihály) 



1-től Ewsee 2-tól II. János Emerentia I. Ignácz Apollónia Antal W 

(Paczolay Békési (Teraztyánszky Honti f katonatiszt &* 

Étenedek) h. alispán Mihály) számvevő BourgeoisV 

t (Péchy Franciska) 1821—1824. Júlia g 

(1. Teraztyánszky £, 

Anna ? 
2. Pongrácz Bora) 

Folyt. II. táblán. 



_*. 



Francziska II. Imre Mária Krisztina Júlia 

(Simay Kaje- Békési (Omazta (Paulovitz (Szinovitz 
tán alisp.) robiró. t Zeigm. alisp.) Gábor) Lajos) 



Apollónia Janka Teréz II. Antal II. Ignácz 

(Stéger János) (Rády (Guba tüzér tiszt Gyön. Patán. 
Ferencz) Antal) 

II. tábla. 

I. Ignácz, ki m L táblán. 
Honti számvevő 
(1. Teraztyánszky Anna* 

2. Pongrácz Bora) 

i ' * ■ 1 

1-től I. Ferencz 2-tól Francziska József 



r~ 



sz. 1799. f 1848. (Kasza Ágost) Honti v. hívat. 
Honti ez. főbiró. 
(Szmrecsányi Arzénia) 



Arnold Lajos Terényi Auguszta III. György Gyula 
•z. 1823. sz. 1825. f 1863. sz. 1831. sz. 1833. 

egri kanon. Békési ügyvéd Pesten, cs. k. fbhadn. 

Ipolyi. alispán (Varja Juszti) 

Beliczey Mária) -££7 "Mária" 1 



I ' " "" » ■■ " — ' í 1 

Zoltán Lajos Berta. Aba Jolán. Ágnes, 

f 1854. az. 1854. 



') Családi s más hiteles adatok szerint. 

MAGYARORSZÁG CSAI.ADAI X. KÖT. 25 



3*6 



STiJMMER. — 9TPR. 



Li 



Sí 






A család ezi- 
xaere — mint itt 
a metszvény mu- 
tatja — a paizs 

kék udvarában 
hatágú csillag ra- 
gyog; ez alatt szög- 
letesen vont ezüst 
szelemen , mely- 
nek három szögle- 
tében három > szár- 
nyát repülésre 
emelő vörös rigó 
áii ; a szelemen 
vagy pólya alatt 
arany markolatú 
kard fekszik. A 
paizs fölötti sisak 
koronáján egymá- 
son két kiterjesz- 
tett sasszárny le- 
beg, az előtérben 
álló kék és annak 
közepén arany csillaga van, a hátsó szárny vörös. Foszladék jobbról 
aranykék, balról ezüstvörös. 

Stupiczky család. Trencsin vármegyei curialis nemes család. 
Nevok eléfordúl Stupiczky alakban is. Azon megye nemesi össze- 
írásai *) szerint : 

1748-ban a felső járásban laktak Ferencz és Józsefnek fiai. 
1768-ban József és János Nemes Kotessón székelt 
1803-ban Antal és ennek három fia : Miklós, András és 
Antal Ns Kotessón. 

1837-ben ugyan ott Miklós és András találtattak. 
84úr család. Stúr József 1792-ben I. Ferencz királytól kap- 
ta czímeres nemes levelét. s ) 

Czímere négy részre osztott paizs. az 1. és 4. arany udvarban 




») Szont&gh Dáo. közi. 

*) Adami Scuta gentii. torno XI. 



STURLéCZ.— STÜRGKH. 387 

vörös ruhás, ezüst Öves, fekete csizmás vtfrös prém kalpagos magyar 
ember áll, jobb kezében két zöld galyat tartva ; a 2. és 3. ezüst udvar- 
ban zöld téren odvas fa-törzs áll, jobb oldalából száraz, baloldalából 
zöldellő ág nyúlik ki, A paizs fölötti sisak koronájából a paizsbélihez 
mindenben hasonló vörös mezü magyar férfiú emelkedik ki. Foszladék 
jobbról aranykék, balról ezüstkék. ') 

Sturlécz család. Zemplin vármegye czímerleveles esaládainak 
egyike. 2 ) 

Sturman család. Neve idegen származásra mutat. Egyik őse 
Sturman N. 1697-ben Tokaj vár alkapitánya volt, midőn öt a várőr- 
séggel együtt Tokay Ferencz felkelő vezér kardra hányatta. a ) 

Zemplin megyében e század elején birtokos a család Berzék 
helységben. 4 ) 

Ismeretes a családból e század elején Sturman Márton, kinek 
nejétől szúdi Sembery Máriától leánya Beniczky Pál neje volt, Zólyom 
megyében. 

Stttrgkh család. Stürgkh György-Kristóf és János- 
Kristóf 1729. évben honfiusitattak. *) 

A család Stájer országi, hová Bajor országból szakadt, 1532-ben 
megvette a blankenwertbi urodalmat , és házasság utján örökölte a 
Vogelsbergi jószágot. I. Ferdinánd Császártól nyerték a Blankenwer 
thi czimert, és 1638. maj, 19-én HL Ferdinándtól a báróságot. 

Báró Stürgkh József-Kristóf nak báró Herberstein Máriától 
volt fia György-Kristóf (szül. 1666. f 1739. maj. 27.) val b. 
tit. tanácsos és fökanczellár. Ez első házasságra lépett 1695-ben báró 
Stadl Mária Saroltával (f 1713.) Testvérével Ferencz Bernáttal 1711. 
nov. 23-án III. Károly császár által grófságra emeltetett Többi kítet 
1729-ben nov, 20-án Magyarországban is indigena lön. György- Kristóf- 
tól a családfa •) igy jő le : 



') Adami Scuta geutil. tonio XL 

') Szirmay, C. Zemplin not. top. 117. 

') Ugyan ott p. 199. é* hist. 276. 

*) ugyan ott 226. 

*) 1729 : 47. törv. ez. 

•) Gtóthai gr. Almanach 1859 t'vró'l úa Hist herald. Hhuch, 



25* 



o88 STŰEWCER, 

György -Kristóf 

az, 1666 f 1739. 

magyar indigena. 

(b. Staál Mária) 



József-Kristóf 
sz. 1706. f 1764. 
k&m. tanácsoB. 

(1. b. Stadl Jozefa. 

i * — -» 

Ferencz-Ántal 

sz. 1734. f 1791. 

al. ausztriai ko.rm. 

(gr. Wurmbra nd C harlotte) 

Károly-Antal 

sz. 1764. f 1825. 

cs. k, kani. 

(gr, Gaisruck Mária) 



Károly -Tivad s r Emma Mária 

az. 1796.' cs. k. kapit. %%. 1800. sz. 1801. 

(gr. Ö'Donell Adél) alap. hölgy. (gr. Szapáry Víncze) 



Károly-Kaj. Eliza Aona 

sz. 1832. és. 1836. sz. 1842. 

ffthadn. (gr- Seüern 

(gr. Meraviglia Jóssef) 
Eleonóra) 



Czímerök négy részre osztott paizs. az 1. és 4. udvar bárántosan 
arany és fekete, benne zóld téren gólya áll, az udvar színeivel ellenke- 
zőleg színezve, csőrében gyűrűt tartva; a 2. ós 3. bermelin szinü ud- 
varban függőleges vörös pólya látszik. 

Stürmer «8alád. Nürnbergi eredetű; a múlt században már 
Bécsben honos, Stürmer József-Ádámnak Saitz Anna Máriától 
Bécsben 1752. alig. 21-én született fia í gnácz-Lörincz, C3, kir. val, 
b. titkos és államtanácsos, a török portán ausztriai internuntius, sz. 
István r. közép keresztese, még 1801-ben osztrák örök. tart. lovagi 
rangra, 1813-ban maj. 27-én báróságra emeltetett. 1820. nov. 12-ém 
illetőleg az 1827. évi országgyűlésen magyar honiiusitást nyert. Meg- 
halt 1829. dec. 2-án, Neje volt 1787 tői báró Testa Erzsébet (szül. 
1770. f 1846) kivel ily családfát 3 ) alkotott : 



5 ) Hist. Herald. Handbuch 970. gótLai grófi éu bárói alm. 1859. évről. 



STVaTNIK, 



389 



b. Ignácz 
sz. 1752. f 1829 

török követ 
(b. Tcsta Eliza) 



Bertalan Teréz 

sz. 1787, sz. 1791. 

1842. gróf. (b. Huszár 

török követ 1850-ig Bálint) 

(báró Boutet Ermance) 



Károly 
sz. 1792. f 1863. 

altábornagy 

Peechiera par. 

(b. Bedekovics 

Mária) 

t 



Philippin 
sz. 1799. 
alap. hölgy 
Münchenben. 



A családfán állók közül Bertalan 1842-ben grófságra emel- 
tetett, míg testvérei bárók maradtak. Azonban Károly báró gyer- 
mektelenül halt el, és még B er talannak sincsenek utódai. 

A család czímere vörös udvarban arany pólya, melyen három 
ezüst sisak látható. 

Stvrinik család. Stvrtnik AgoBton cs. kir. altábornagy és Bu- 
dán hadi parancsnok, 1814. aug. 4-én ausatriai báróságot nyertes 1836- 
ban országgyülésileg honfiusitatott ; l r ) tőle következő ivadék szár- 
mazik : 



Ágoston 



b. Ágoston 
főparancsnok 
f!841. 
(b, Hanng Kata) 



Lcopold 
sz. 1790, tüzár ezredes 

altábornagy f 1849. oct 5. 

tüzérségi iprazg. (Sírausz Amália) 

cs. k. kapit. 



Walburga 
(Becker Károlyné 
Pesten) 



Áagusztina 

sz. 1816. 

(Haüfler Károlv 

Insbruckban) 



Ágost Adolf 

sz. 1818. ss. 1825. 

gy. kapit. cs. k. kap. 

(Lecbner Matild; 

1 ; . 



Lipót 
sz. 1828. 
drag. kap . 



Áagusztina 
sz. 1850. 



Henrika 
sz. 1851. 



Leopoid 
sz. 1352. 



Czímere négy részre osztott paizs, az 1* udvarban magas szik- 
lán bagoly ül, a 2. udvarban zöld téren várkastély áll, a 3. udvarban 
három ezüst liliom van, a 4. udvarban kettős farkú vörös oroszlán fej 
fekszik. 



') 1863. 47 ? törv. ez. 



390 STYAS5ÍNY. — SÚBICH. 

Styaszny család. Trencsin megye czímerlevelea nemes családá, 
a czimerlevelet 1 632 ben Gáspár nyerte és ugyan akkor Trencsin 
megyében kihirdetteté. Nevezett megyében ily nevű család 1660. és 
1666-ban Nemes Kotessón, 1688-ban Kalniczon fordul elö, azonban 
ezek mind egy család tagjai voltak-e ? nem tudhatni, főleg miután c 
néven Trencsin megyében a Budiács és Latkóczy család egyes ágai 
is neveztettek. *) 

Styavniczky család. Lásd Tholt. 

Styrutn család. Gróf Styrum Miksa-Vilmos J 741-ben 
országgyúlésileg honnusitatott. * 2 ) 

Suba család. Gömör vármegye czimerleveles családainak 
egyike 3 ) 

Subich család. (Brebiri) A nagy hirü Zrínyi család törzsének, 
melyből eredtek, neve. Egyébiránt Horvátországban Várasd megyében 
brebiri és vinodoli S u v i c h (igy) család máig létezik, melyből Lajos 
ott 1835-ben ker. esküdt és tbrró ; Antal ugyan ott esküdt, József 
Zágráb megyi főszolgabíró volt. Menyiben birják származási kimuta- 
tásukat? nem ismerjük. Lásd Suvich cs. e kötet végén. 

Subich család. (Nagy Koloni) Borsod, Heves megyei nemes 
család. 1672-ben éli közülök nagy koloni Subicz Pál ft ) ügyvéd. 

Subich Ferencz Heves megyéből 1760-ban magyar királyi 
testőr volt. 

Subich Ferencz 1770-ben Albert szász herczeg és m. kir. 
helytartó titkára, 1774 ben országbírói itélő-raester volt. 

Subich György 1839— *42. Heves megyei tiszt aljegyző, 1845- 
tÖl pertárnok. 

Subich családnak czímere a paizs kék udvarában zöld halmon 
hátulsó lábaival ágaskodó, kettős farkú oroszlán, első jobb lábával ki- 
vont kardot tartva, a paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan 
oroszlán emelkedik ki, első iobb lábával zöld olajfa galyat tartva, két 
felöl bivaly szarv között, melyek közül a jobb oldali vizirányosan fé- 
lig arany, félig kék, a baloldali félig vörös, félig ezüst. Foszladék jobb- 
ról arany kék, balról ezüstvörös. b ) 



') Szontagh D4d. közi 
a ) 1741 : 70. törv. ez. 
) Bartholomaeides C. Gröinör pag. 146. 
4 ) Protoc. C. Ncográd. anni 1672. jan. 18. 
*) Adaini Scuta gentil. tomo XII. 



8UCH0DELE-TÓTH. — SÓGHÓ . 391 

Suchodele-Tóth család. Közülök Mátyás 1480-ban csejtei 

kapitány. *) 

Sudarovics-Gaja család. 1751-ben Mária Terézia királyasz- 
szony nemesítette meg. 

Czímere következő : a paizs vörös udvarának közepét fíiggöle* 
ges ezüst pólya foglalja el ? és abban kék rózsafej latsaik. A paizs fö- 
lötti sisak koronájából két zászló nyúlik fel, a jobb oldali Vörösfehér, 
a baloldali aranykék szinü. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról arany- 
kék. ") 

Suffa-Balasovies család. Lásd Zsuffa c«. 

Sagh család. Sugh György 1801-ben I. Ferencz királytól 
kapott czímeres nemes levelet, mely szerint czímere a paizs ezüst ud- 
varában háromszegü kék álvány hegyén álló meztelen vad ember, fe- 
jén és derekán zöld koszorúval, jobb kezében arany markolatú kivont 
és derékban eltört kardot tartva, bal kezében a törött kard másik részét 
tartja. A paizs fölötti sisak koronája fölött két kéterjesztett fekete sas- 
szárny között arany nap ragyog. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról 
aranykék. 3 ) 

Súgh György, 1835-ben Horvátországban ügyvéd. 

Síighd család. (Kazsúi) Zemplin megyei eredetű nemes család, 
mely azon megyében K a z s ú, (hajdan Kasuh) helységben mint leány 
ágon a kihalt régi Kasuhy családnak egyik utóda örökösödött, és ott, 
valamint azon megyei Szomotor helységben még e század elején a bir- 
tokosok között emlitetik. *) 

Már a múlt században Bihar vármegyében élt Súghó István, 
ki Trencsényi Máriát, (ki utóbb Laczkovics László Bikari alispán neje 
volt,) vévén feleségül, ettÖl három gyermeke 6 ) maradt; u. m. 1. 
György Bihar vármegyének egykor aljegyzője, utóbb táblabírája, 
végre királyi tanácsos, ki N. Váradon halt meg 1793. aprilben. Első 
neje Simonyi Erzsébet, a második Kállay Ágnes (nosiczi Thurzó Já- 
nos özvegye) volt; gyermeke egyiktől sem maradt. 

2) Anna Laczkovics Imre Pest megyei alispánnak felesége. 

3) Magdolna, Szent-Irányi József Bihar megyei alispánnak 
hites társa. 



') Kaprinay Mae. B. tomo L. pag. 106. 

a ) Adamí Scuta gentil. tomo XII. 

') Adami Scuta gentil. tomo XII. 

*) Szirmay C. Zemplin. not. top. Í17. 237, 284. 

8 ) Vay Láfzló, Német hívség. 323. 887, 



392 SÜHAYDA. 

Említett Sughó Istvánnak testvére, vagy unokatesvóre lehetett 
Súghó Zsigmond, Bihar vármegyének a múlt században főszolga- 
bírója, kinek nejétől Palugyai Annától fia volt J ó z s e f, a ki 1800-ban 
a Bihar megyei fölkelő seregnél kapitány, 1806-ban ugyan azon me- 
gyénél szolgabíró volt. Neje Rietailer Ágnes volt. Ugy látszik, ennek 
fijai : József Bihar megyének 1841 -tol 1845, jun. 16-ig alszolgabi- 
rája, ós 1861-ben ismét választott főszoigabirája, és László azon 
megyének 1841 -tol 1849-ig rendszerinti esküdtje. 

Egy ág Nyitra megyében származván, abból ott Súghó József 
1823-ban alszolgabiró, 1825. sept. 26-tól főszolgabiró 1833-ig. 

Suhayda család. Törzse Suhayda I. János, ki ujaival II. 
János, Mátyás és I. Pállal, nem különben testvérével Suhay- 
da I. Istvánnal együtt I. Leopold király által Bécsben 1701. aug. 
12. kelt ezímereslevélben nemességre emeltetett. Czimeres nemes le- 
vele Nógrád megyében akkori laktahelyén 1703, mart. 26-án Loson- 
czon tartott közgyűlésben kihirdettetett. *) 

Ugy látszik — nevezett I. János egy személy volt azon Su- 
hajda Jánossal, ki mint Tök oly híve és egyik ío tiszte 1683-ban a 
nagyszombati jes. collegium fölgyujtásával és a sz. ra. képe kifosztá- 
sával vádoltatott, z ) és utóbb a kath. vallásra tért volna, mely utóbbi 
állítás azonban valószinütlen maradt 

Suhayda L Jánosnak megnevezett három fija körül a kettő még 
életében Nógrád megyéből kiköltözött, nevezetesen II. J á ivo s Békés 
megyébe, hol 1720. dee. 10. évről már nemesi bizonyságot nyert, és 
Pál fija Gömör megyébe Királyi helységbe, ellenben az atya I. J á- 
nos még 1726-ban a június 18-án kezdett nemesi vizsgálatkor Nó- 
grád megyében eredeti czimeres nemes levele felmutatásával igazolta 
kiváltságos állapotát, 3 ) Sőt mint azon megyei legéndi birtokos 1731* 
évi sept. 1-én Legényen hat házhelyre, melyből kettőt valósággal bírt, 
FelsŐ-Bodonyban szintén hat házhelyre (vagy is e puszta egy negyed 
részére) gr. Pálffy Jánostól nádori adómányievet nyert, *) azonban 
két fija már elköltözvén, harmadik fijának Mátyásnak utódai máig is- 
me/etlenek lévén, halálával, mely valószínűleg nem sokára bekö vétke - 



*) Nógrád megyei jegyzőkönyv. 
2 ) Kazy História Univereitatis p. 158. 
l ) Nógrád megyei jegyzőköny, 1726 évről. 

*) Az eredeti adomány lóvé*! szerint, mely idegen kézre, 4s időjártával a 
ttémileg hasonló nevű Suhajdy családhoz került. 



SÜHAYDA. 



393 



kezett, ágazata Nógrád megyéből vagy legalább Legéndböl elenyé- 
szett. l ) 

I. Jánosnak két fia II. János és I. Pál által a család mosta- 
nig terjedő két ágra szakadt, mint azt a következő táblázat 2 ) mutatja. 



I. tábla. 



II. János 1701. 
1720. pékesben. 



Mihály 
Hevesben 

Ecséden 
főhadnagy 



I. János 
1701. ns. 1730. adom. 



Mátyás 
1701. 



Oyo/gy 

János 
tán Szadán. 



I. Pál 

1701. 
Gömór m* insurff. 
1741.1744. 
(L £kös K risztina) 

Folyt, //. táblán. 



Ádám István Imre Gáspár 

sz. 1772 f 1825. Egerben sz. 1780. f 1860. Veszprémben 

húsz. kapitány 1816. Jáczon. . r ^JJ ' 

f > (Poroszkay 

1 1 ii i i i K itti i 



András 
1816. 



Károly 
1816. 



Judit) 



IV. Pál IV. János Anna 

szül. 1816. sz. 1818. dec. 29. (Guba János 
Pest városi hív. hely tar. tan. ügyv.) 

•_ (Morlin Mária) 



Irma 
sz. 1847. 
mart. 16. 



István 
sz. 1851. 
dec. 20. 



Judit 

sz. 1854. 

nov. 4. 



') Legalább Nógráü megyében 1731-tó'l 1755-ig a nemesek sorozatában 
a családnak nyoma sincs. Az 1755. évi nemesi vizsgálatkor kelt összeírásban 
ily czimü rovat alatt : „Series oh neoadvenatum investigandorum" találtatik 
„Adamns Suhajda in Legén d u ; ezen Ádámot a Suhajdy család 
igényli elődjének , és róla a Suhajdy családnál leszen említés. Egyébiránt 
1781-ben ezen Ádám ellen is a megyei tiszti ügyész nemesség-igazoltató pert 
folytatott. 

') A asalád által közlött hiteles iratok szerint, 



394 



SUHAYDA. 

11. tábla. 



I. Pál, ki oí I. táblán. 
1701. ns. 
1741. 44. insurg. Gömőrb. 
iLökös Krisztina) 



II. Pál 
^ sz. 1751. f 1834. 
Sztárnyán é*s Toruallyán 
(Kók Erzsébet) 



József 
1787. Gomör. publ. 



III. Pál III. János 

az. 1778. dec. 6. Rosnyón lak. 
Tornallyán publ. 1813. 

f Pestea 1852. dec. 2. 
(Varrinkovit8 
Julianna) 



I. Sámuel 
Miskolcion 

1813. 

i 1 

Lajos. József. Sámuel. 



Ferencz László István József 

6z.l8í5.máj.21. sz.1817.apr.25sz.1820.dec.25 sz.1822. 

Pesten f 1860. jul.9. f 1847.mart.l5. sept. 1. 
takarékpénzt, (Pintér Anna) sebész m. f 1862. 



hivatalnok 
(urb. Benyóvszky 
Luiza) 



Amália 
ez. 1846. 



april 4. 



Krisztina V. Pál 

sz. 1824. sz.J829.nov.1. 
(Vida fl853.máj26. 
Károly) 



Ferencz. 



Anna. 



László 



Alojzia Etelka Franeziska 

sz. 1845. jan 24. sz. 1850. sz. 1851. 
mái. 15. seut. 6. 



sz. 1851. 
sept. 6. 



Aranka ikrek Gizella Róza 
szül. 1857. jul. 25. sz. 1859" 

aug. 27. 



Az I. táblán állókra nézve megjegyezhetjük a következőket. DL 
János Békés megyénél 1720. dec. 20-án hirdetteté ki nemességét. En- 
nek Mihály fia mint nyűg. főhadnagy lakott Heves megyében Ecséden. 
Fijai közül István (két fiával együtt) Gáspár (fiával együtt) és 
Imre (kik kath. vallásban neveltettek) mert elődeik protest. vallá- 
súak voltak) 1816. jul. 15-én Békés megyétől kivévén nemességökröl 
a bizonyítványt, azt Heves megyében azon évi sept. 24-én kihirdették. 
Utóbb, átvezetésen 1824. febr. 4-én István és Imre váczi lakos 
ujolag, testvérek Ádám pedig, ki a Ferdinánd huszár ezredben kapi- 
tány volt és sebei miatt nyugalmazva, szintén akkor Heves megyétfll 
vettek ki nemesi bizonyítványt Nevezett Ádám meghalt Pesten 182Ó. 
febr. 23-án. 

Imrének, ki Váczon lakott és 1860. aug. 29-én halt meg, ne 
íétöl Poroszkay Judittól gyermekei közül P á 1 Pest városi tisztviselő, 
János jogtudor, 18Ő0. után Pest, majd Fejér megyei törvénszéki ül- 
nök és országos törvényszéki tanácsos, 1862-töl m. kir. helytartósági 



SUHAJDA. 395 

tanácsos, jelos és alapos jogtudós és több e szakbeli munka szerzője, 
1863. óta a m. akadémia tagja. 

A II. táblán álló I. P á 1 Gömör megyébe Királyi helységbe te- 
lepedett, és 1741. és 44-ben a Gömör megyei felkelő nemes seregben 
is részt vett. Nejétől Lökös Krisztinától fija II. Pál (szül. 1751. jan. 
25-én.) lakott Sztárnyán és Tornallyán, és József Gömör megyétől 
1787- évi febr> 1- vettek ki nemességekről elismervényt. 

II. Pálnak nejétől Kók Erzsébettől fijai í. III. Pál született 
Tornallyán 1778. dec. 6-án. Pestre tévén át lakását, itt halt meg 1852. 
dec. 2-án. 2. Hl. János rozsnyói lakos és 3. Sámuel miskolczi 
lakos. A két utóbbi Gömór és Kis-Hont megyénél 1813. január 16-án 
hird et tété ki nemességét, mig testvérök : a Pestre költözött III. Pál 
ugyan azon megyétől 1840. dec. 9-én vévén ki a nemesi bizonyítványt, 
azt Pest megyénél 1841. mart. 27-én kihirdetteté. Ennek a táblán látha- 
tó öt hja közül egyedül él Ferencz, a pesti takarékpénztár ügyes 
konyvezetö tisztviselője, kinek gyermekei a táblán láthatók. 

Ugyan e családból származott Suhajda János, ki Arad megyé- 
ben nemességét 1828-ban hirdetteté ki. ') 

A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lá- 
bain álló barnás oroszlán, első jobb lábával kivont kardot, bal lábával 
három búzakalászt tartva; a paizs fölötti sisak koronáján Összetett 
szárnyakkal fekete holló áll, jobbra nézve. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüstvörös. 

SuLftjdy csatád. Suhajdy 2 ) Máté és általa neje Urbanovicz 
Zsuzsi, fiaik János és Mihály, nemkülönben Rybarik János és 
Szywa János 1659. jttl. 25-én Bécsben kelt czímeres nemes levélben 
előbbi nem nemes állapotukból I. Leopold király által nemességre emel- 
tettek, és czímeres nemes levelök akkori lakhelyükön Trencsin várme- 
s gyében 1660. (sabbato prox. ante Dnicam OcuŰ) kihirdettetett. s ) 

A kor és egyéb körülmények összevetése azt mutatja, hogy a 
följebb emiitett czímeres ns. levél szerző Suhajdy Máté egy s azo- 
nos személy volt azon Suhajda Mátéval, ki 1673-ban mint Trencsin 
megyei varini ágost. evang. pap a kath. vallásra tértnek iratik, *) és 



') Arad megyei jegyzőkönyv 125. sz. a. 

') Előfordul e családnév „S n h u h a j d y B alakban ia. 
3 ) Trencsin megyei levélte , és hiteles máiolat szerint. 
*) Eibini, Memorabilia IL 23. hol ugyan Suhajda áll Suhajdy helyett, 
de a két név könnyen össze volt téveszthető , főleg miután mindkét név élő 



396 SÜHAJDY. 

ki ismét előbbi vallására tértve, 1678-ban Nógrád megyei Szügy hely- 
ségben evang. lelkész *) volt. Ezen Máténak a nemes levélben emiitett 
János és Mihályon kivöl fia volt István 1701-ben szintén Szügy 
helységben evang. tanító 2 ) innen 1702-ben Felsö-Bodonyban (szintén 
Nógrád megyében) evang. lelkész. 3 ) 

Ugyan ez időben, 1730-ban Nógrád megyében (úgy látszik Szügy- 
ben) lakott Suhajdy Gáspár, ki 1731-ben az eredeti czímeres nemes 
levél felmutatása mellett nevezett megyénél nemességi bizonyítványért 
esedezett, azonban családfáját Mátéig be nem mutatván, *) Nógrád 
megye által ez iránt eredete helyére Trenesin megyébe utasitatott, a 
hol is 1731. évi sept. 27-én nemesi bizonyítványt nyert, kimutatván, 
hogy atyja András, nagy atyja Mihály és ennek atyja Máté a 
nemesség szerző, voltak. 

Mind ezek daczára már Gáspárnak nja Suhajdy Imre, ki Szügy - 
be volt telepedett, nemessége bizonyítását 1783. maj, 28-án kénytelen 
volt Trenesin megye előtt per útján igazolni, a mit is megnyervén, ar- 
ról 1784-ben maj. 11-én a m. kír, helytartóság helybenhagyása mel- 
lett, azon évi aug. 12-én Trenesin megyétől nemesi bizonyságlevelet 
nyert, mely Nógrád megyében sept. 6-án kihirdettetett. Ezen Imrének 
a nemesség szerzőtől bemutatott származását és gyermekeit, valamint 
most élő unokáit mutatja a családfai táblázat. 

A múlt XVIII. század közepén még egy Suhajda (jobban Suhaj- 
dy) Ádám telepedett Nógrád megyei Legénd helységbe hol egykor 
á másik, némileg hasonló nevű Suhajda család birtokolt. Ezen Ádám 
a Nógrád megyei 1755 évi nemesi vizsgálatkor kelt összeírásba vilá- 
gosan mint jövevény a lajstrom ily czimü rovatába iktattatott* : „/8e- 



család tulajdona volt. Lásd Burius Micae Históriáé Evang. Edi- 
dit P. Lichner Posonii 1864. p. 4. 14, 24. és 130. hol már Schnhajda alakban for- 
dul elo, e's Máténak írva. 

') Hornyán szky, Beitrage zur Geschichtő evangelischer Gemeinde in 
Ungarn. Pest, 1363. 263. lap. Itt is megjegyzendő , hogy a Mathaeusés 
Matbias nevek épen oly gyakran fölcseréltettek, mint a Georgina 
éfl Gregorius. 

2 ) Hornyánszky, Beitrüge 264. lap. 

3 ) Ugyan ott 28. lap. 

4 ) Ezen körülmény is világosan mutatja , bogy Gáspárnak atyja nem 
volt Nógrád megyei lakos , különben ott — miut ismert nemes , gyakorlatban 
lett volna, és fia nem utasított volna Trenesin megyéhez. 



suuajdy. 397 

ries ob nevadventum investigandorum" (t. i. nobilium) *), és ennek foly- 
tán, mint kétséges nemes ellen 1781 -ben a megyei tiszti ügyész nemes- 
ség igazoló pert folytatott. 2 ) 

A Suhajdy családnak egyik ága a Dunántúlra szakadt, Vas vár- 
megyébe, innen való volt azon Schuliajdi György, ki 1740. april. 
21-én irta magát a wittehergi akadémia hallgatói közé és 1743-ban 
tért onnan hazájába. 3 ) 

E század elején Szabolcs megyében Polgár mezővárosban éltek 
Suhajdy János és Gáspár, kik Trencsin megye elé 1801. nov. 
20-án a nemesség szerző Suhajdy Mátétóli származásukat következő- 
leg terjesztették, u. m. hogy nevezett Máténak az armáiisban megne- 
vezett fi ja János Pozsony megyei Puszta-Födimésre, ennek fia Sá- 
muel pedig Szabolcs megyébe Polgáriba költözött legyen, és 
ott nemzé fiát Istvánt, a kinek fijai voltak a folyamodó Suhajdy 
János és Gáspár, 

Gömör megyében is volt a családnak egy ága, ha ez nem inkább 
a' Suhajda családhoz tartozott, ide mutatnak az adatok, melyek szerint 
Varnay máskép Suhajda Mihály 1698-ban Sajó Gömörben Lovas 
Lászlótól egy telkett vett zálogba. E Mihály 1703-ban kapott volna 
Trencsin megyétől nemesi [bizonyítványt, és 1711-ben már egész csa- 
ládja kihalván, javai János testvéréve szállottak 4 ) 

Ugyancsak Gömör megyében Geczelován volt evang. lelkész Su- 
hajda Pál, kinek Zsuzsannától ott 1730. aug. 29-én született fija 
János 5 ), 1733. aug. 15-én született leánya Anna. 6 ) 

Az eléadottak szerint következő családfa közölhető : 



») Protocol. C. Neograd anni 1755. Ezen és a következő adatnál fogva tel- 
jesen hiteletlcnné válik a családnak azon genealógiája , melynek állítólag ezen 
Ádám 1781-ben szerzője, a melyben saját atyját Andrást Nógrád megyé- 
ben lakott és telepedett, és (hadi) vagy biztosi hivatalt viselt személynek ál* 
Htja, miután megyejegyzökönyvi hiteles adat szerint maga Áá&m azon me- 
gyében jövevény (neo-adyena) volt. 

>) Nógrád megyei iev. tér. Aeta nob, fasc;, V. nro. 7. 

$ ) Bartbolomaeides, Memória Ungarorum, qui Wittebergae Studueruni 
p&g. 243. 

4 ) A Suhajdy cs. jegyzetei szerint. 

*) Bartholomaeides Memor. Províneae Csetnek, 322. 

•) Ugyan ott. 



398 



SUHAJDY.— SUJÁNSZKY. 



Suhajdy MáUí 

1659. (1€78.) 

(Urbanovicz^Zsuzsi) 



János 
1669. 

Pozsonyban költöz 

i ■ 1 

Sámuel 

Szabolcsba költöz. 



Mihály 
J659. 

András 



István 
f. bodonyi ev. leik. 
1702. 



István 
ott Polgáriba n lak. 

János Gáspár 

Szabolcsban Szabolcsban 

1801. 1801. 



Gáspár 
Trenesintól 1731. 

lak- Nógrád 
1 (Ebeczky Júlia) 



Ádám 
1755. 1781. 
Vinkler Anna. 

~~Éva 

t 



Jusztina. Zsuzsi. Mária. Anna. 



Imre 
1781. 1784. 
h. ügyvéd 

(Medzihradszky Eszter) 



Eszter. 

t 



Gedeon. 

t 



Kata. Janka. Karolina. György 
f f f pe'nzügyi hivat. 

18Ö3. Budán. 



Antónia 



György 



Zsigmond 



A család czímere az 1659. évi nemeslevél leírása szerint a paizs 
kék udvarában bátulsó lábain álló, kettős farkú oroszlán, első jobb lá- 
bával kivont kardot tartva ; a paizs fölötti sisak koronájából szintén 
olyan oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst- 
vörös. 

Éktjáiiszky esaiad. Trencsín vármegye czímerleveles nemes 
családa. — III. Ferdinánd magyar király 1631. april. 29^-én Bécsben kelt 
czímeres nemes levéllel Sujánszky Györgyöt, Mihályt, Jánost 
Menyhértet és Sámuelt nemesi rangra emelte ; és czímeres le- 
velök a következő évben (feria 3, post fest. b. Franeisci conf.) Tren- 
csin megye előtt kihirdettetett *) 

A család czímere a paizs kék udvarában hármas halom közép 
söjén arany koronából kinyúló három arany búzakalász, oldalvást 
jobbról ezüst félhold, balról arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak 
koronáján felemelt szárnyakkal galamb áll, csőrében három búzaka- 
lászt tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. a ) 



') Trencsin várm. jegyzőkönyv Szontagh D. közi. 
2 ) Kiadta Günther. 



SUJÁNSZKY.—SUKY. 399 

TrencHÍn vármegye nemesi összeírásai szerint Suján laktak 1736- 
han András és fija ifj. András, azután János és György 
testvérek, nem különben középső András. 

1745-ben szintén Suján találjuk Miklóst, id. és ifj. A n d r á s t, 
Gábort és ennek fiait : Beczkón pedig Andrást 

1 768-ban Suján laktak János és ujai András és János 
és az utóbbinak kis fija János; -—azután György és ennek öt 
fija tÖyörgy, Gábor, János, József és Sámuel;— to- 
vábbá idősb András és fijai :Józsefés András; — - majd ifj, 
András és négy fija: András, György, Miklós és Tó- 
biás; — nem különben ifj. János és ennek fijai János és Jó- 
zsef; — ágy szintén Miklós és fija András; — végre legidösb 
András és négy fija Jánoe, Miklós, József és An d r á s. — 
Ugyan ekkor Beczkón lakott András és fia szintén András. 

1803-ban Suján a családnak már 31 férfi ivadéka jött a nemesi 
lajstromba, Beczkón ekkor éltek András, Mátyás és János, 

1837-ben a Suján lakó ág már 49 férfi tagot számlált, Beczkón 
ellenben csak három házban laktak, és pedig az egyikben András 
és ennek fijai Perenz, József, Károly, József, Antal és 
Imre, a másikban János, a harmadikban Mátyás. 

Sujánszky Antal 1824-ben már Pesten ügyvéd, meghalt 1839. 
táján; ennek fija Sujánszky Antal (szül. Pesten 1815. aug. lő.) Pest 
józsefkülvárosi plébános, és prépost, ki mint magyar költő is nevet ví- 
vott magának. 

Suky család. (F. és alsó Zsuki f) Erdély legrégiebb törzsökös 
kihalt családainak egyike. Eredete az első foglalás korában vesz el. 
Nevét a Kolozs megyében fekvő Suk (mostani írásmóddal Zsuk) 
helységről, mint legősiebb birtokáról vette. Teljes nemzéTcrendét nem 
birva, a régiebb időkből csak a nevezetesebb tagokat enilithetjtik meg. 
A XIV, században 1332. előtt éltek Albert és Demeter két fó 
ág törzsei, 

1349-ben Domokos Koloz8 megye szolgabirája volt. 1448* 
ben Miklós és István „comes u czimzettel éltek. J ) 

1437-ben a nevezett Albertnak ágából éltek Benedek, 2 ) ki 
az akkori pórlázadás lecsendesitésében vett részt, mig rokonai M i - 
h A l y és Dávid a következő évben épen ezen zavargásokban rész- 






') Síékely Séndor, A« Unitaria vallás tört. 172. 
J ) Eder, Ohservatfoaes in Fclmerum. 7& 



400 SUKY. 

vétők miatt hütlenségi bélyegen elmarasztaltattak. Ez időben szerepelt 
János is, ki 1437-ben a pórok lecsendesítésére egyik követül külde- 
tett, és ö ellene valamint érdektársai ellen is Gáthi András és vingárti 
Geréb András 1427-ben pert folytattak. ») 

Nevezett Mihálynak fia volt János, Dávidnak pedig István, 
ki magnélkül halt el. 

Demeter ágából származott Simon, kinek fia volt János 
1467. és 1474-ben, és tán Katalin 1474. körül harinnai Farkas 
Miklósné. 

1467-ben Erdély Mátyás király ellen fellázadt, a fő pártosok 
között voltak Suky Mihály és László is. Legyőzetvén a lázadás, 
mindkettő joszágvesztéssel, azon felül Mihály életével lakolt. *) 

Ez időben éltek még a Demeter ágából Miklós és ennek fia 
Péier. 

1525. körül találjuk Suky Jánost, kinek nejétől szász fülpösi 
Bikli Margittól utódait mutatja e táblázat : 

t 

János 

(Bikli Margit) 

i — -— — ■ — *— — n 

István Kata Anna. Magdolna Bora Orsolya 

(Sz. annai 1525, 

Laiár Ferencz) (Erdélyi 

Tamás) 

1653-ban élt Suky Benedek, ki az időben Lepsény Anna 
nagyfalvi Bánfíyné ellen perlekedett. 3 ) 

Az 1581 — 1599. évek közt Gáspár tanács ur volt. 

Suky Benedek 1614-ben Bethlen Gábor udvarnoka, 1612-ben 
Tergovistiában, 1 636-ban török követ. Birta Doboka vármegyében Me- 
leg-Földvár nagy részét, hol alattvalói az unitária vallásról a reform, val- 
lásra tértek, de a Suky család az unitária vallás hive maradt, és vala- 
mint ő, úgy utódai is 1651 — 1670-ig unitárius házi lelkészeket tar- 
tottak. 

A XVI. század közepén élt Súky Ferencz, Torda és Kolozs 
megyének főbiztosa, kinek nejétül Bodoni Máriától ivadékát a család 
kihalásáig mutatja a következő b ) táblázat : 



■) Fejér, Cod. dipl. tomo XI. 489-491. 

3 ) Teleki, Hunyadiak kora III. 536. ás Székely Sánd. id. h. 

s ) Kemény, Notitia Oapit. Albcusis p. 230. 

V Engelnél Bojthi Gásp. 874. 

5 ) Mikola, Hist. geneal. Transylv. 54. Székely S. és Hodor Károly közlése. 



SÜKY. 



401 



Mihály Krisztina 

1698. kir. hivatalos 1684. 
(Stenezel Annaj (Vízaknai 

István 

1 1748. előtt 

(Járni y Zsuzsa 

özv. 1763.) 



Ferencz 

1650. 

kolozsi főbiztos. 

(Bodoni Mária) 



Nagy István) 



Mária 

f 1705. 

(Angyalosy 

Mihály) 



1. Pál 
1696. kir. 
táblai üId. 
(ööcs Kata) 



II. Pál Ferencz. László Sára Klára 
(Pekry Klára f 1730 kor. (1. Maurer (P. Hor- 

Gáborl709. váth 



Judit 

(Szent-Iványi 

Zsigmond) 



2. Dániel 

Fer.) 



Boldizs.) 



Bora Zsuzsa Mihály Krisztina 

(Pataky (Szent-Iványi f f 1763. előtt 

Fer. Zsigm. 1783. 1751. (b. Kemény 

1763. özv.) után. Zsigmond) 



László 

(Gálfalvy 

Bora 



János 
t 



-"! 



László 1791. Teree 

kir. hivatalos f 1797. előtt 
t 1792. mart. 11. 
(nőtlen) 



A táblán álló Mihály kir. hivatalos volt, fíágon unokájában 
Mihályban 1751. után kihalt. 

L Pál 1696-ban kir. táblai ülnök, 1700—1 7Q2-ben Meleg Föld- 
várott nővérével Klárával együtt birtokos. Kis-unokája az utolsó 
László 1791 ben kir. hivatalos, meghalt mint nőtlen 1792. mart. 
lí-én kora 50. évében, eltemettetett a kolozsvári unitária egyház sír- 
boltjában. Szerzeményeit az unitária községnek hagyá, és azokból újra 
építetett a kolozsvári anyaiskola is. 

A mi a Suky család birtokait és ezek viszonyait illetti, ezekre 
nézve megemlíthetjük : hogy 1332-ben Albert és Demeter osz- 
toztak meg Zsukon sa hozzá tartozó helységeken ; a déli rész De- 
meternek, az északi Albertnak jutott. 

143B-ban Suky Mihály és Dávid nótáztatván, ezeknek 
zsuki, széváti, újfalvi, kötelendi, magyar- és oláh- Sármási jelenleg 
(Nagy és Kis-Sármás) ombozi jószágaikat Albert király a Suky Albert 
ágából származott Benedek és Mihálynak, úgyszintén Deme 
térnek ágából Jánosnak, a Simon fiának és Péter nek, a Miklós 
fiának adományozta. 

1467-ben Suky János a hütlenségi bélyeggel jegyzett Mihály 
nak fia, az atyjától elkobzott f. zsuki, oláh-zsuki, kötelendi, szóváthi 



ItÁOYABORSZÁG CSALÁD A I X. KÖT. 



26 



402 SULCZ — SULYOK. 

és szent- mi klósi részjoszágait Mátyás király kegyelméből visszakapta, 
1474-ben pedig a magba szakadt Suky István javait is fí nyerte. 

A múlt század végén a Suky örökösök pere az erdélyi királyi 
táblán tárgyaltatván és 1797. jun. 17. kelt Ítélettel eldöntetvén, ezen 
per és Ítélet valamint a Suky családról, ugy birtok viszonyairól is több 
adatot tartalmaz, melyek inkább e birtokok történetére tartoznak. 

A Suky családnak tagja volt, de a táblázaton nem áll azon K a- 
talin sem, ki 1610. körül Pekry Mihály nejéül iratik. 

A család czímere Suky Pálnak 1686. évi ércz-csatján látható véset 
szerint a paizs udvarában futó farkas, mely szájában bárányt visz. 

Sulcz család. Sulcz idősb János 1 790-ben II. Leopold király 
által nemesítetett meg. Czímere négy részre osztott paizs. Az 1. és 4. 
kék udvarban zöld téren piros lábú és csörtí fehér galamb áll, fölemelt 
jobb lábával vörös köves arany gyűrűt, csőrében olajfa ágat tartva. A 
2. és 4. kék udvarban pánczélos kar könyökölve, kivont kardot tart 
A paizs fölötti sisak koronáján gyürüt tartó fehér galamb áll, olajfa 
ág nélkül, két eleíántormány között, melyek közül a jobb oldali víz- 
irányosan félig ezüst, félig kék, a másik félig vörös, félig fehér, amab- 
ból fehérkék, ebből vörösfehér zászló nyúlik ki. Fosziadék jobbról 
ezüstkék, balról ezüstvörös. l ) 

Sulyok család. (Lekcsei és alsó-szopori) Szatmár megyének 
tegrégiebb nemes családai közé tartozik. Eredetét II. AndráB király 
korában keresi és állítólag ekkor kapta volna Lekcse helységet ado- 
mányban. 

A család fészke — úgy látszik — Bács-Bodrog vármegye volt 
Itt találjuk már a XV. század közepén Sulyok Györgyöt, ki a 
H47. évi budai országgyűlésen Bács vármegye követe volt. 2 ) Ennek 
iehettek gyermekei: iekcsei Sulyok Lajos, kinek neje adorjáni 
Érsek Máténak leánya Érsek Katalin 1521-ben idézteti várallyai Hor- 
váth Jánost, a panaszlónönek Bodrog megyei Erdö-allyán okozott ha- 
talmaskodása! végett, 3 ) Sulyok György 1528-ban pécsi püspök; 
és Sulyok idősb István, kitol a családfa következőleg sarjadzott le : 



*) Adami, Scuta gentil. tomo XIl. 

*) Kovachich. VeBt. Com. p. 268. hol n Sulyo ff u áll. 

*) Geneal. auth. tóin. 1. 

*) Ugyan ott, továbbá Deductiones genetl. íMs Mu.^aei tol. Cat. nro. 213. 



SÜLTOK. 



403 



Idősb István 
1470. 
(eny. Török Margit,) 



Bálás 1521. 
1542. kir. főkomorn. 

Anna 

(Balassa 

János) 



I. Ferencz 



ifj. István 
f 1552. 



Krisztina 

('Bocskay 
György) 



Sára 
(Dobó 
István) 



(Kende K 



György 
11564. 



ára) Bornemisza 
Anna) 



Magdolna 1552. 
(gersei Pethő 
Tamás) 



II. Perencz Anna 

1550. 1670. (1. Both János 
(Csáholyi Anna) 2. Palaíicz János 



Zsófia 
f 1590. 
(Geszthy 

János) 



III. Istvá.i 1575. Anna Kata 

(1. Szent-Ló'rinczi Kata (Prépostváry 1569. 
% Görgey Anna) II. Bálint) 



Petronella 
(Suselith Horváth 
Mihály) 



r -^ 

1- tol István W János 

£ 1642-47. 

? Szatmári 



jjj Perencz 

p 

o 



alispán 
(Bagossy 
Anna) 



Ilona 
(Darvay 
Perencz) 



György 
(1. Vass Erzse) 
3f. Tóth Zsuzsi) 

.. i 



1-től Sándor András 



György 
1630. 
(Mokcsay 
Kata) 



93 gj 



»»2-tól Péter Sára Sándor 
- z (Sárma- (Osd. (Tibay 
sághi Kun Erzse) 
Bora) István) r- Bora -i 

(l.Várady 
János 



Bora András Kata 
(Barako-'~~j7^~ 1 (Újhelyi 2. Kende 
nyiFer.) Janos János) András) 



Mária 1660. 
(1. Weer György 
2. Barkóczy Zsigm.) 



Eva 
(Eró'ss Gábor) 



Kata 

(Nábrády 

Miklós) 



Anna 

(Kiss 
Márton) 



II. János 

nótáztál olt 

(Váradkay 

(Erzse) 

Ferencz 
1663-1676. 

Szathmári al,isp. 

(1. Daróczy,Éva. 
2. Uray Eva) 



1-től László 
(Szentinari ay Bora) 

István. László. 



János 
(Kerekes 

Mária) 

Folift.aköv lapon. 



2-tól Imre. 



404 SULYOK. 



János, ki az e'Öbbi lapon 
(Kerekes Mária) 



Fcrencz Bora János Krisztina Klára Kata László Sándor 
(l.Dombrády (Doni- (i. Karner (ftosy (Kaposy) (Ktirthy) (Csoinay ; Fráter 
Júlia. brády Anna. Mihály) Juha Júlia) 

2. Dojinay János) 2. Magos 2. Nagy 
Éva Anna) Mária) 

ftÖlöándor. 2 tói Jósáé?, j ftőí Jttlia. 2-tól András 



Ádám. Karolina. Gedeon. Bora. Zsófi. 

Izabella Berta Ödön 

(Nagyidai (Szaplonczay 1862. 
Ferenez János. 



1-től György 2-tól Gergely Ignácz Dániel Mária Teréz Hona 

f 1832. t t t (Kércsy (Stepbán (Sempete- 
(Pottoravay István) Mark,) ryné) 
Eoaálto) 

Karolina Honorata Rozália György András Klára 
(Papp Károly) (Décsey (Uray Andr.) f 1843. f (Cray Károly) 
Sámuel) 



A táblásat élén idősb István ál], l ) mint ki 1470-ben élt. Az 
enyingi Török családból vett feleségétől Margittól, (vagy Krisztinától) 
gyermekei Bálás, Ferencz, ifj. István, György és Mag- 
dolna gcraei Pethő Tamásné. Ezek közül 

Bálás kétségkívül az, ki 1521-ben Török Bálintot és Heder- 
vári Ferenczet Belgrádnak kezeik közül ki nem adására bujtogatta, 2 ) 
miért száműzetett, de 1522-ben kegyelmet nyert. A mohácsi vész után 
István testvérével Szapolyaibivei 1531-ben: Nádasdy ótalmára esküsz- 
nek. Bálás 1542-ben kir, íokomornok mester volt 3 ) Három leánya 



') Az idézeti kútfők szerint, t. i. Geneai. autb. I. két helyen, és D e* 
ductiones etb. kézirat a Múzeumban. — Ellenben egyik szíves közlőm Dé- 
esey szerint Sulyok Gábor állna a táblázat élén, mint atyja Balásnak, István- 
nak, Magdolnának; Wagner is (Dec. III.) a Török családnál Gábort nevez, 
e. Török András vejéül. De még is István látszik valószínűbbnek, mert Ist- 
ván-ról egyebütt is van emlékezet, Sulyok Gábort pedig eleddig nem ismerjük. 
Azt is megkell jegyeznünk, bogy S. Istvánnak nejéül az idézett genealógiákon 
enyingi Török Ambrus leánya Krisztina áll, nem pedig Margit, kit Wag 
ner Tőrök András leányának ismer. 

3 ) Katona, Hist. eritica tom. 19/pag. 264. Szirmay Szatmár Ií. 265. 

3 ) Horvát István. Verbö'czy István emlékezete II. 289. 



SULYOK. 405 

maradt : Anna Balassa Jáno&né, Krisztina Bocskay György né, 
és Sára *) Dobó Istvánná, utóbb Csáky Pálhoz ment férhez. 

I. Ferenczről mit sem tudunk. 

Ifj. István 1521-ben a szabáesi várat védi Bálás bátyjával. 
1522-ben Ö is kegyelmet kap. Valószínűleg ö az, ki 1552-ben Temes- 
vár védelmében elesett. 2 ) Neje Kende Klára volt, 3 ) Kende bánnak 
leánya. Ettől gyermekeiről alább. 

György jeles ifjú — úgymond a történelem — I. Ferdinánd 
alatt, kihez Szapolyaitól azért pártolt, hogy Hadadot megtarthassa, 
nőül vette 1562-ben kusalyi Jakchy Boldizsár özvegyét. 8 ) Elesett. 
1562-ben a halmi kastélyban. Nejéül ártánházi Bornemisza Anna ira- 
tik. 5 ) György Közép-Szolnok megye főispánja volt. 1560-ban kapta 
a föispánságot I, Ferdinándtól, és a 47 helységből álló Szilágy-esehi 
uradalmat. Nejével a hadadi jószágokat. Gyermekeiről bizonyosat nem 
tudunk. 6 ) 

Végre Magdolna gersei Pethö Tamásné volt, 

Ifj. I s t v á n n a k Kende Klárától gyermekei voltak : II. Fe- 
renez, Zsófia Geszthy Jánosné, ki 28. éves özvegysége után Déva 
alatt halt meg 1590. mart. 4-én kora 64. évében ; 7 ) és Anna előbb 
bajnai Bóth Jánosnak, utóbb illadiai Palaticz Jánosnak neje, ki mint 
ilyen 1564-ben nyugtatta Both Gáspárt Both György fiját a neki ki- 
fizetett jegyajándokról 8 ) 

Nevezett F e r e n c z 1552-ben vette el Tardy Máté deák (lite_ 



• ') Szirmay C. Zemplin not. bist. 82. C. Ugocsa 18. hol Sár á«nak nevezi, 
még is C. Zemplin not. top. 62. toll-hibától Annának írja : S árának neve- 
zi a GeneaL auth. i. I. is két helyen ; — a Deduc. pedig hibásan Évának. 

') Szirmay, Szatmár várm. II. 285. — Budai Ferencz M. ersz. pol. hist. 
ijex Ut 271. 

*) Lásd Sulyok Zsófia síriratát M. Akad. Történelmi tár XL 240. 

*) lstvánőy História Edit. 1685. p. 268. 

y ) Déesey közlése szerint. E munka V. kötete 2Ö1. 292, lapja szerint Bor- 
nemisza Anna nem Jakchy Boldizsár, hanem Jakchy Mihálynak volt neje 
(Boldizsáré Révay Anna volt) és így Istvánffy hibázott, midőn Jakchy Boldi- 
zsár özvegyét irta Mihályé helyett. 

•) Déesey &í. ezerint ennek gyermekei voltak volna Ferencz a Csá- 
hoiyi Anna férje és Zsófia Geszthy Jánosné, azonban idézett kútfőink eze- 
ket határozottan Istvánnak gyermekejiül jelölik. Eb hogy Zsófia csak ugyan 
Istvánnak Kende Klárától leánya volt, sírirata elvitázhatlanúl bizonyítja. 

') Történelmi tár, kiadja a M. Akad. Xí. 240, 

•} Geneal. auth. tom. I , 



406 SULYOK. 

ratus) özvegyét Osáholyi Annát ') Ez után 1570-ben a csáholyi ura- 
dalomban magát kir. beleegyezés folytán beiktattatta. Ettől gyermekei 
III. István, Anna Prépostváry Bálintné, Kata Kapy Ámiráané, 
és Petronella Susalith Horváth Mihály né, 

III. István 1575-ben Békés Gáspár részén harczol Báthori 
István ellen. Két neje volt : az első Szent-Lorinczi Kala, a második Gör- 
gey Anna, kiktől tizenegy gyermeket nemzett. Közíílök 

Balázs családi jegyzék szerint Báthori fejedelem föszolgája, 
magnóikul halt el Gyulafej érvárott, és a collegium mellett az ó -tem- 
plom alá temetek. 

8 á n d o r Bethlen Gábor bejárója , derék ember , Kolozsvárt 
halt el. 

István ugyancsak Erdélyben halt el. 

Ferencz, 2 ) 

János alispán Szatmár megyében 1642 — 47-ben. *) 

Gy örgy, ki 1638-ban nejével Mokcsay Katával együtt eladja 
Nógrád megyei Szécsénykovácsi birtokát. 4 ) Laktak Karásziéban. Két 
leánya a táblán látható. 

Péter, kinek Sármasághy Borbálatói gyermekei és unokája a 
táblán láthatók. b ) 

Sándornak nejétől Tibay Erzsébettől leánya a táblán látható. 

Nevezett Jánosnak a szatmári volt alispánnak nejétÖi bagosi 
Bagossy Annától két leánya s két fia maradt; György fiaiban ki- 
halt, II. János nótáztatott Ennek nejétől Váradkay Erzsétől fia 
Ferencz volt Szatmár megyének 1663 — 1676-ban alispánja ; 6 ) és 
a családot máig fentartá. ElsÖ nejétől Daróczy Évától fia L á s z 1 ó, en- 
nek ismét erdőteleki Szentmáríay Borbálától két fia a táblázaton áll. 

Fereneznek másik fia János, ki kiskereki Kerekes Máriától 
8 gyermeket nemzett. Köztilók János kétszer nősült, először Karuer 



') Szirmay, Szatmár várm. II. 265. 

~) Nem lehetett egy személy az 1663— 1676-ben alispánságot viselt Fe- 
renczczel az idő Összeyetése tekintetéből. 

3 ) Szirmay, Szatmár várm. I. 129. 

4 ) Eredeti oklevél. 

') Ezen Péter (Szirmaynál Szatmár várm. II. 275.) Sulyok István fiá- 
nak és pedig rosályi Kun Anna nevű anyától állítatik. És nővére lett volna az 
idézett kútfő szerint Sulyok Kata Újhelyi Jánosné, ki a táblán leányául 
van téve. 

c ) Szirmay Szatmár várm. I. 129. 



SULYOK. 407 

Annáva] ; a kivel mint Eödönffy osztályrészt kapja a Közép-szolnoki 
peeri és körül esö birtokokat ; ettől csak egy fija György maradt, 
kinek Pottórnyai Rozáliától ismét György született, ki 1837-ben 
Közép- Szolnok megyében törvényszéki ülnök volt, és magtalanul meg- 
halt Peerben 1843. mart. 17-én, özvegye nagydobai Décsei Mária pe- 
dig 1850. maj. 24-én 

Jánosnak Kerekes Máriától másik fia Sándor, ennek Fráter 
Juliannától Gedeon és Ádám. Gedeonnak a táblázaton álló két 
leányán kivül fia Ödön él, ki a megfogyott családot topább terjeszt- 
heti. — Ádámnak szintén van fia. Laknak Szatmár megyében Sályiban. 

Szatmár megyében e század elején birtokos a család Csáholy- 
ban, Máté-Szalkán, Sándorfalván, Kocsordon, Sályiban, Sonkádon ; kü- 
lönösen István Parasznyán, János Nyír-medgyesen, és Ferencz 
Sonkádon. *) 

IQ. István 1569-ben Kata nővérévöl kapott Angyaloson részt 
kir. adományban. 2 ) 

TJgy látszik, hogy Isvánnak Kende Klárától is volt fia Ist- 
ván, és ennek Kun Annától lett volna fia Péter, ki 1638-ban éli 3 ) 

Ezeken kivül volt még a családnak egy ága, mely föleg Erdély- 
ben virágzott, és alsó-szopori (v. aisó-szópri) előnévvel élt. Kiváló tör- 
zse Sulyok Imre (tán szintén Istvánnak Kende Klárától fia) 1574- 
ben Erdélyben itélö mester, *) 1576-ban Bátbori Kristóf kanczellára 
és Doboka megyében birtokos, 5 ) Az elonevet adó Szopor helység Ko- 
los megyében fekszik. Neje Kereszttúry Borbála volt, kivel ily család- 
fát alkotott ; 

Imre 1574. 
(Keresztriry Bora) 

János Franczieka. 

1603. 



István Kata Judit 

t 1647. (Kapy András) íRettegby Máté) 

(1. Almády Anna 1620. 

2. Bárczy Bora 1630.) 

r ~ Sára 
(osd, Kun István) 



') Szirmay, Szatmár várni. II. 104 — 124; 

\) Ugyan ott 126. 

') Vesd össze Szirmay Szatmár II, 266. 275. 

*) Hodor k. szerint, Szirmay id. h. 266. kaucssellár. 

h ) Kó'váry, Erdély tört. IV. 32. 



408 SUMBERY. — SUPLAISKY. 

Imrének fia János 1 603-ban Székely Mózses részén harczol. l ) 
Fia István 1639. 1644-ben 2 ) élt, és birt Ádámoson és Tótházán. 
Özvegye Bárczy Bora, utóbb Petky Istvánné lett. 

Nincsenek a táblázaton Sulyok Kata és Krisztina Vitéz 
Gáborné, kik tán a följebb emiitett Péternek gyermekei voltak, és 
mint Kun örökösöknek ügyében 1659-ben az országgyűlés intézke- 
dett. 3 ) 

A család czímere a paizs udvarában arany koronából kiemelkedő 
két bányász sulyok. fr ) 

&®mh$ry család. íratott „/SwwiomW'-nak is. Trencsin várme- 
gye czímerleveles családai sorában tűnt fel a XVII. században. A czíme- 
res nemes levelet Sumbery Sámuel 1677-ben hirdettetó ki azon vár- 
megyében. Még í 690-ben előfordul a család Vág-Beszterczén j utóbb 
Trencsin megyében nyoma sincs. *) 

Nem lehetetlen, sőt előttem valószínű, hogy e névből származott 
a f.~szúdi Sembery család neve, melyre e kötet 132. lapján van emlí- 
tés. Ide látszik mutatni, hogy épen ez időben élt a Sembery család- 
fán álló I. Sámuel is, kinek neje L o p i n y i Kata. az evang. papo- 
kat termett Lepínyi családból származott. 

§upiatesicy család. Supiaiszky Mihailyevich Márk 1791-ben 
II. Lf:opold királytól nyerte czímeres nemes levelét. 

Czímere négy részre osztott paizs. Az 1. vörös udvarban pánczé* 
los kar kivont kard hegyén turbános levágott török fejet tart. A 2. zöld 
udvarban két vízirányos fehér szelemen között magas élőfa zöldéi, 
alatta jobbról arany oroszlán fekszik. A 3. kék udvarban zöld téren 
fehér tehén balfelé fordulva látszik. A 4. vörös mezőben nyitott fehér 
rablánca hosszában (függőleg) látható, körüle két oldalról tiz arany 
péuz ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján szintén pánczélos kar kö- 
nyököl, kivont kardja hegyén zöld turbános törökfejet tartva. Foszla- 
áék jobbról ezüstvÖrŐs, balról ezüstkék. 7 ) 



') Bethlon Wolph Hist. V. 266. 

') Kemény János önéletírása 412. lap, 

') 1659 : évi 117. törv. ez. 

* Az érdeklett sírkő* szerint. — A „Sulyok nevezetet napjainkb&n 
máé osalád is fölvevé, Stockinger Mór, temesvári ügyvád ■ birtokos, 5 volt or- 
szággyül. képviselő, 1861-ben változtatta nevét „Sulyo k u ra 

*) Szontagh Dan. közi. 

•) Burma, Micae Históriáé. Evangelic. 

') Adanii Scuta gentil. tomo XII, 



SURÁNYL 



409 



Surányi család. (Kis-Surányi) Nyitra megyében fekszik azon 
S u r á n y helység,' melyről e család elö- és vezeték-nevét vette. Egy 
kézirati családfa szerint törzse volt Buga r , ki 1296-ban élt és ettől 
következőleg ') sarjadzott le : 

Bugár 
1296. 



Camea Márton 
1323. 
Trencséni várnagy. 



Imre 
(Kosztoláni Kata) 

Pét er de Surán. 

Egyed de Surán. 

Miklós 



I. László 

de Kis Sarán 

(R^csényi Anasztázia) 



Agata 
(Ocakay Fer.) 



I. Kristóf 
1535—44 

nyitrai alisp. 

II. János 

1560. 

I 



Erzse 
(Bucsányi N.) 



I. János 



György Magdolna 
1572. (Balogi 

(gyulai Sándor) Bálás) 
Margit; 



Kata 
f 1573. 

(Felvásárdy 
Pe*ter) 



Anna 

(Babindály 

Jakab) 



II. Kristóf 
t 1555. körül. 



A családfán álló I. Lászlónak neie RécBényi Anasztázia Bécsé- 
nyi Miklósnak leánya, R. Péternek unokája volt. Fial. Kristóf, 
1644-ben Nyitra megye alispánja, ki a kir. táblán Svelun (v. Svela) 
János ellen perét megnyerve, ennek folytán Tibichova helység ré- 
szére ítéltetett 

L Jánosnak fija György gyulai Sándor László leányát Sán- 
dor Margitot birta nőül. 

II. Jánosnak gyermekei közül ujának II. Kristófnak magvasza- 
kadtán 1555-ben Hosszutóthy György adományban nyerte Posván, 
Könyek, Kis-Surány helységeket, azonban mindezeket barátságos egyez 
ség folytán 1566-ban teljesen átruházta Babindály Gergelyre és Ja- 
kabra éa ez utóbbinak nejére Surányi Annára, valamint Vásárdi Pé- 
terre és ennek nejére Surányi Katára. 



! ) Geneal. autUent, tomo I. 



410 SURÁNYI. — SUSA. 

Valószínűleg e családból volt Surányi Pál is, kinek fia János 
1381-ben mint iktatási királyi ember említetik- *) 

Más, a Nógrád megyében fekvő Surányi nemzetség ősei kö- 
zül lehetett azon Surányi Bálás, ki 1295-ben a kihalt Szügyi család 
okleveleiben fordul elé. 

Surányi család. Beregh vármegyében szintén van Surány hely- 
ség, és erről neveztetett a Chernavodai nemzetséggel vérséges, de már 
kihalt család, mely e munka III. köt. 20 — 22. lapjain van érintve. 
Többi közt az endrédi Szepessy és Kerepeczy családok elleni 1549- 
ben kelt idéző levélben fordulnak elő ; honnan egyszersmind kitűnik, 
hogy a Csarnavodai család ágazatai is viselték e nevet. A leleszi con- 
vent okirati kivonata igy hangzik t Evocatoriae pro parte n o b. Joan- 
nis de Surán, filii olim Gregorii, filii condam Joannis, filii olim 
Sigismundi. filii Sebastiani, filii Gabrielis de Charnavoda ; item K i c o- 
1 a i de eadem Surán, filii condam Sebastiani filii dicti Joannis, 
filii praefati olim Sigismundi contra Georgium etc. Q ) 

E családok egyikéből eredt Surányi Zsó fia, 1673-ban Bánffy 
Gyorgyné. 

Surány család. Surány Márton 1718-ban III. Károly király- 
tól kapta czimeres nemes levélét. 3 ) 

Czímere függöleg kétfelé osztott paizs, a jobb oldali kék udvar- 
ban kettős farkú arany oroszlán ágaskodik; a baloldali vörös udvar 
hátulsó lábain álló ezüst egyszarvút mutatA paizs fölötti sisak koroná- 
jából balról kiterjesztett fekete sasszárny nyúlik ki, és abból könyöklő 
pánczélos kar, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüstvörös, bal- 
ról aranykék. 

Tán ennek ivadéka él Erdélyben, hol Surányi Sándor Belső-Szol- 
nok megyében m-bogáti és n.-kristolczi birtokos. 

Trcncsin megyében az 1"<54. évi nemesi összeírás Nemes-Kocsó- 
czon talált Surányi nevű nemes családot ft ) 

Surinann család. (Drskóczi) Trencsin megyei eredetűnek mu- 
tatja előneve. Közülök Gusztáv 1836-ban Zólyom megye aljegyzője. 

Susa család. (Eöri) Közülök Mihálynak özvegye Somogyi 
leány élt 1651-ben A.-Mesteriben. 



') Fejér, Cod. dipl. tomo IX. vol. VIL vol. VII. p. 435. — A Surányi nem- 
letsc'g több oklevele található Kaprmai Mss. B. tomo L. pag. 64 — 100. 
2 ) Leleszi Convent sub nro. 7. fase. 2. 
s ) Collect. herald, uro. 492. 
*) Szontagh Dán. közi. 



SUSANI. — SÜSZTÁK. 411 

Stisani család. 1741-ben Mária Terézia királyasszonytól nyerte 
czímerea nemes levelét. *) 

Czímere először vízirány osan kétfelé osztott paizs, a felső rész 
fíiggőleg ismét két udvarra oszlik, a jobb oldali ezüst udvarban egy- 
más fölött jobb felé két arany örves fekete agár fut ; a baloldali vörös 
udvarban ékbe végződő szögletes (aranyfekete koczkás) szelemen lát- 
ható. Az alsó kék udvar alján hullámzó széles folyón fehér bárka 
úszik, három fehér árboczczal, benne három férfi evez, a középső kék 
a két szélső vörös öltönyben, fekete kalapban. Apaizs fölötti sisak ko- 
ronájából vörös oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont kar- 
dot tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 

Suskovicz család. 1666-ban Trencsin megyében Trencsin vá- 
rosában lakott ily nevű nemes család. 2 ) 

Suskovicz család Zemplin vármegye nemessége sorában is 
állt e század elején. 3 ) 

Sut ha család. (Ladmóczi) Zemplin vármegye nemes családa, mely 
azon megyei Ladmócz helységet birta a hasonevü család kihalása után. *) 
Közülök Sutha Anna 1598— 1620-ban Rhédei Pálnak neje volt. 

Ez ágat (t. i. a ladmóczit) Szirmay a kihaltak közé sorolja. Más 
Suta ág, vagy család szerinte Zemplinben e század elején is élt. 

SuÜich család. Közülök Sámuel 1835-ben Pozsega várme- 
gye szolgabirája volt. 

Sutoris család. íratott S z u t o r i s-nak is. Törzse Sutoris J á- 
n o s, czímeres nemes levelét 1679-ben Trencsin vármegyében hirdet- 
teté ki. Utánna többé nyomát sem találni azon megyében. 5 ) 

Siiszták család. Suszták Mátyást a m. kir. testőrség másod őr- 
mesterét és kapitányt 1768-ban Mária Terézia királyasszony emelte 
a nemesség sorába. 6 ) 

Czímere négy részre osztott paizs, az 1. és 4. ezüst udvarban 
párducz ágaskodik, első jobb lábával buzogányt tartva ; a 2. és 3. kék 
udvar vizirány osan kétfelé oszlik, az alsó zöld téren egymás fölött két 
fehér folyam hullámzik, a felsőből vörös ruhás, kalpagos magyar vitéz 
derékig emelkedik ki, jobb kezében kivont kardot tartva. A paizs fölötti 
sisak koronáján vörös mezü kar könyököl kivont kardot tartva, két kiter- 



') Adami Scuta gentil. tomo XII. 

2 ) Ssontagh Dan. közi. 

3 ) Szirmay C. Zemplin. not. top. 117. 

4 ) Ugyan ott 104. 117. 283. 
*) Szontagh. Dan. közi. 

6 ) Collect. herald nro. 115. 



412 8UVICS. — BÜMEÖHY, 

jesztett sasszárny között, melyek közül a jobb oldali félig ezüst, félig 
vörös, a másik félig kék , félig arany. Foszlatlak jobbról ezüstvörös, 
balról aranykék. 

Savica család. Lásd Subick cs. és e kötet végén. 

Sükösd család. (N. teremi) Erdély kihalt családa. 1502-ben 
élt Sükösd Gáspár. Tán ennek fiai Miklós és Gáspár 1579- 
ben már „teremi* előnévvel. l ) Ez időtájban Anna Béldi Ferenczné. 
Utóbb másik Anna Bethlen Jánosné. Sükosd Erzsébet Lázár 
András csíki fökirálybiró neje a XVI. század vegén. 

Sükösd János neje 1607. körül Lázár Katalin. 

Sükösd István 1603-ban Székely Mózses mellett harczolva 
elesett. a ) 

Sükösd Miklóst Báthori Gábor száműzeti. 3 ) 

öy ö rgy, harmad ízen utóda Ördög Mártának, bírt Doboka me- 
gyében, 1628-ban Bethlen Gábor küldi a m. kir. követe Kóry János 
elébe. 4 ) Neje Borzovai Erzsébet volt. Tán fia György, ki érszent- 
királyl Zsigmond leányát vette nőül. Utódait nem ismerjük. Erzs é» 
b e t 1660. táján Petky Istvánné volt, 

Sükösd család. (Sepsi sz. királyi) Székely család, melyből 
József S. Sz.-Királyban ref. lelkész volt. Fija Sámuel szül. 
1816-ban. Iskoláit Berlinben végezte. 1843-ban haza térvén , Léczfal- 
ván, 1844-ben Déván lett lelkész. 1848, őszén N.- Váradra menekült, 
utóbb a székely földre. A forradalom vihara közt 1849. jun. 20-án el- 
tűnt Valószínűleg elesett. Sirját senki sem tudja. Egyházi beszédeiből 
egy réaz Baló Benjámin által 1858 ban adatott ki Aradon. 

E család ivadéka Dávid is , ügy\éd Doboka megyében, s tan 
Ö 1846-ban Székváros főjegyzője. 

Sfinieghy család. Zala vármegye nemes családa. A ezímeres ne- 
mes levelet Sümegi Mihály kapta Í717. évben III. Károly királytól. 5 ) 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren jobbról fehér egy- 
szarvú, balról vele szemközt arany oroszlán, mindkettő hátulsó lábain 
állva. A paizs fölötti sisak koronáján vörös ruhás férfikar könyököl, 
egy kiterjesztett fekete sasszárnyat és kivont kardot tartva. Foszladék 
jobbról ezüstvörös, balról aranykék. 

') Hodor, Doboka várm. 

') Wolph. Bethlen Hist. V. 408. 

*) Bojthi Engelnél Monumenta Ungrica 899. 

4 ) Pray, Epistolae Procerum H. II. 187. 

*) Collect. herald, nrc 580. 



SÜTŐ.— SÜTŐ. 413 

Sünieghy József 1812-ben (2. törv. ez.) a Ludoviceára 1000 
ftot adott Nejétől Jagasits Juliannától fia Mihály 1822— -1828 kö- 
rül Zala vármegye főszolgabirája volt, leánya Judit Berta Ignáezné. 

SÜto család, (máskép Fábsics) Sütő máskép Fábsics János 
1700-ban I. Leopold királytól nyerte czimeres nemes levelét és követ- 
kező czímerét : a paizs kék udvarában zöld téren arany koronán vö- 
rös niezü kar könyököl; kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüstvoros. l ) 

Süti esalád. Alapítója Sütő György, ki 1738-ban ÜL Ká- 
roly király által nemesítetett mag t 2 ) 

Czimere a paizs ezüst udvarában hármas zöld halmon könyöklő 
pánczélos kar, kivont kardja hegyén levágott vérző törökfejét tartva. A 
paizs fölötti sisak koronáján szintén ilyen kar, karddal s törőkfejjel 
látható. Foszladék jobbról és balról ezüstvörös. 

Sütő esalád. Sütő Jánost 1756-ban M. Terézia királyasszony 
nemesítette meg, *) 

Czimere először fuggőleg két részre oszlik , a jobb oldali ezüst 
udvarban zöld téren vasas vitéz áll, pánczélba , sisakba öltözve, sisak- 
ján vörös strucztoll leng, oldalán pallós lóg, jobb kezével vörös zász- 
lót tart, melléhez szorítva : a baloldali rész vízirányosan ismét kétfelé 
oszlik, a felső vörös udvarba aranygrif nyúlik ki, első jobb lábával le- 
vágott törökfejet tartva, az alsó kék udvarban jobbra dőlve fehér 
horgony látszik. A paizs fölötti sisak koronájából két egymásra helye- 
zett kék sasszárny emelkedik ki, közepén dőlt horgony látható. Fosz- 
ladék jobbról aranyvörös, balról ezüstkék. 

Sütő nevű nemes család van Heves, Szabolcs , Ugocsa és Bars 
vármegyékben. 

Ugocsa megyében e század elején Sütő Sámuel birtokos Sző- 
lős Vég-Ardóban. *) 

Bars megyében Sütő családból többen viseltek megyei kisebb 
hivatalt ; így : Sütő Kázmér esküdt 1828. 1840. körül, utóbb al- 
szolgabiró, F e r e n c z szintén alszoigabiró 1842-ben , Ferdinánd 
esküdt 1840-ben. 

Sütő Dorottya 1 668-ban Oláh János neje volt. 



! ) Collect. herald, nro. 767, 
') Ugyan ott. nro 313. 
Ugy* 11 ott. nro 150. 
*) Szirmay C. Ugocsa $>. 11, 



414 SVÁBT.- -SVÁJGZER. 

Sváby család. (Tótfalvi) Szepea vármegye régi nemes családa, 
át származva Gömör megyébe is. Neve hajdan ÍS v áp y-nak is Íratott. 

1524-ben tótfalvi Svápy Gáspár és István Szepes me- 
gyei Kacsinka helységbeli részbirtokaikat 100 forintért örökösen be- 
vallják Dabraviiszky Jánosnak és Lászlónak. l ) 1526-ban Svápy Gás 
pár Szepes megyei Busfalván két telkét 24 ftban elzálogosítja a fól 
jebb emiitett Dubraviczky aknák* 2 ) 

Szepes megyében közüiok többen viseltek megyei h/vatalokat 
igy : Sváby Ignác z előbb aladószedő, 1839-től a magurai járásban 
fő szolgabíró, újra megválasztva 1842. jun. 22., és 1846. oct. 1-én is. 
— Sváby Ferdinánd 1842 — 1846. tiszti alügyész, Sváby Ká- 
roly 1842— 1846-ig föadószedö; Sváby Gáspár 1846-tól aladó- 
szedö, 

Sváby Károlynak nejétől Andréánszky Klárától leánya V e- 
r o n k a Kovács Tamásné. 

Sva j ezer család. Állítólag Helvetiából a XVII. század elején 
szakadt Magyarországba. 

E században ismeretes tagja Gábor, szül. Kassán 1784. jun. 
11-én, ki Szatmár megyében Nagy-Bányán, majd Selmeczen fő kamara- 
gróf volt. Meghalt 1845. aug. 4-én Selmeczen. Gyermekei közül L á s z- 
1 ó 1848ban honvéd főhadnagy, jelenleg Pécsett pénz-ügy igazgató- 
sági hivatalnok, Gábor 1848-ban és jelenleg is huszár kapitány; 
G é j z a Szatmár megyében lakik N.-Doboson ; Sándor bányásza- 
tot tanul. 

Családfájok következő : 

Gábor 
kamara gróf 
sz. 1784. f 1845. 
(v. nám. Eötvös Kata) 



László Gábor Gejza Sándor Kati 

pénzügyi hiv. húsz. kapit. N. Doboson bányász. 

(1. Lónyai Klára. 
2. b. Sahlhausen 

Fanissza) 

Ttóílióza Aladár. 2-tól Miklós. Ilona 
f sz. 1859. 

Svaid! család. Svaid! Mihály és táraai I.Leopold király által 
Sopronyban 1681. oct. lén kelt czímeres levéllel nemesítettek meg. 3 ) 

') SzcuUjencdeki Convcnt, fasc. 9. nro 31. 

3 ) Ugyan ott fasc. 4. nro 29. 

? ) Győr megye levéltárában van az eredeti armalis. 






SVAIDL. — SVOBODA. 415 

Nem így irván nevét má3 család ivadéka volt azon Schwei- 
del József Őrnagy, ki mint a m. forradalom részese Aradon 1849. 
oct 6-án föbe lövetett 

Svartner család. Svartner Márton kismartoni polgár 1741. 
oct. 28-án Mária Teréziától kapott czímeres neme3 levelet. 1 ) 

Czimere függoleg kétfelé osztott paizs, a jobb oldali vörös ud- 
varban hármas zöld halomból magas fehér karó nyúlik fel, körüle zöld 
leveles szőlővessző tekerodzik, öt fürt kék szőlővel rakva ; a balol- 
dali kék udvarban arany horgony áll, két oldalról egy-egy arany csil- 
lag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete 
sasszárny között fehér egyszarvú emelkedik ki, Foszladék jobbról 
aranykék, balról ezüstvörös. 

Svastics család. (Bocsári) Dunántúl Somogy, Soprony, Vas és 
Tolna megyében lakó birtokos nemes család. 

Egy irónk szerint Dalmatiábúl ered, hol Tinin várat birta. *) 

Közülök többen viseltek megyei hivatalt. 

Somogy vármegyében Svastics István 1828 — 1833-ig al, 
1836— 1849-ig főszolgabíró. 

Pál 1828-tól aladószedő 1836-ig, 1846-tól főadószedő. 

János 1828 — 1833-ig rendsz. esküdt. 

Tolna megyében Lajos 1826-ban tiszti alügyész, 1829-ben 
szolgabíró. (Lak-Kétyen.) 

Svastics Péter és György, 1810-ben Arad megyében Írattak 
be a nemesi lajstromba 

Svaatics család. (Csécsenyi) Győr megyei nemes. Közülök 
I g n á c z Lebeny sz.-miklósi plébános, 1 796-tól több m. történeti mun- 
kát irt és adott ki. Meghalt 1826. táján a ) 

Svelila család, (Ozoróczi és mittói) Trencsin megyei nemes 
kihalt család. Ismeretes közülök Mittói János, ki 1556-ban Ozorói 
Miklós (Pobera) leányától Dorottyától nemzett leányát Margitot 
Sándor Gáspárhoz Trencsin megyei alispánhoz férjhez adta. Valószí- 
nűleg ugyan ő volt az, ki 1660-ban ozoróczi Svehla János néven isme- 
tetett azon megyében, ft ) 

Svertner család. Lásd Schwertner cs. 

Svoboda család. Lásd Szvoboda cs. 



') Collett, herald, nro 204. 
) Lehoczky Stemtnat II. 880. 
\) Magyar írók ti, 289. 
') Szonta&h Bán. kösd. 



416 SYMÁNDY. — STPRÍK. 

Symándy család. Szóltunk már e családról ezen kötet 185. 
lapján ; azonban nevök leginkább S y m á n d y alakban fordulván elé, 
betű sorban itt van helye a családnévnek. Az ott nevezett Symándy 
Péter nejével mezökeszi Palásthy Bálás leányával Annával Nyitra 
megyében a régtől Holics várához tartozott Vratistya helység birto- 
kába Lakyth Péter örök bevallása mellett 1551-ben beiktattatott. *) 

1560-ban meszŐkeszi Palásthy János végrendelet- és élők közti 
adományképen Nyitra megyei Mezökeszi birtokát, mely akkor idegen 
kezekben volt, férfi ágának közelgő kihalása miatt és Nagyváthy An- 
tal deák neje Palásthy Dorottya rokona iránti szeretetből, és nővéré- 
nek Annának Symándy Petemének leánya Symándy Anna iránti 
vonzalomból Örökösen adományozta. 2 ) 

Symándy Péter leányát Annát Izdenczy Péter vette nőül, a csa- 
ládfa következő lett : 

Symándy Péter 
1551. 

(Palásthy Anna) 

i — ■ ■■■■■^ ■■■ .. , 

Anna 
Izdenczy Pederné. 



Izdenczy András Izdenczy Zsuzpa I*denc»y Dóra 

1603. (Elefánty Lászlónk) 1603. 

Syprák család. (Viszocsányi) Trencsin megyei régi nemes 
család, mely a Viszocsányi családtól különbözött jogaikra és birtokaik 
természetére nézve is, nevezetesen míg a viszocsányi Viszocsányi csa- 
ládnak birtoka Viszocsány helységben csak fiágra, — a Syprák család- 
nak ugyan ott birtoka mind két ágra volt szabályozva és noha a Sy- 
prák család-ág tagjai is gyakorta csupán Viszocsányi néven fordulnak 
elé, még is valamint származások megkülönböztethető, úgy családi 
történőtök is itt külön tárgyalást igényel. 

1516-ban Viszocsányi Bálás megidézteti viszocsányi és dezseri 
Syprák István fiait Benedeket és Miklóst, miszerint Viszo- 
csányi László fiának Pálnak leánya részére a nász és jegy-ajándokot 
elvévén, Viszocsány ban curiájokat és házokat adják vissza. 3 ) 

15 17-ben U. Lajos király régiebb adományra hivatkozva Viszo- 
csány helységben fekvő birtokrész és curiára viszocsányi Syprák Bene- 



') Nyitrai káptalan 1550—1560. évi 339. bs. a. 

3 ) Efitttergoim káptalan libro II. folio 561. 

*) Garan ez.-benedeki Convent faec 16. nro 21. és libro 142 nro 13. 



SYPRÁK. 



417 



deknek és Miklósnak, kik Istvánnak fiai, ki Imrének, ki Sebestyén- 
nek, ki végre Dezseri Jánosnak fia volt, uj adományt ád. *) 

1617-ben Viszocsányi Bálás deák maga, Bernát és Már- 
ton testvéreinek neveikben is ellentmond annak, hogy viszocsányi 
Syprák Benedek és Miklós, Istvánnak fijai, ősanyjoknak Honá- 
nak, Viszocsányi László Pál nevti fijátói unokájának nász és jegy-aján- 
dokképen kijelölt és a tiltakozókat Örökségképen néz$ Viszocsányi 
curiára II. Lajos királytól uj adományt vittek : 8 ) 

Á családfa következő : 



Dezseri János 



Sebestyen 
(Vi szocsá nyi Ilona) 

Imre 



István 

visxoadnyi Syprák 

nevezetű. 



Benedek 

1516. 1519. 



Mátyás 
1575. 



II. János 
1548-75. 



György 
1548. 1575. 



III. János 
1665. 1600. 
(Szeleasényi 
Jusztina) 



Imre 
_J548_^ 

Mátyás 
1565. 1600. 
(Rédeky 
Magdolna) 



Gáspár 

1596. 1637. 

(Lüley Kata) 

IV. János 
1637. 1G76. 
(dicskei Kovács 
Ilona 1689. 



Fruzsina 
1637. 1700 
(Konkoly Pé*ter) 



László 
1599. 1610. 
( Sámbok y Anna) 

Judit 



Miklós 
1516-17. 



Erzse 
1636—^2. 

(Besznák 
Mihály) 



1610 99. 

(Tihanyi 

Miklós) 



Ferencz 

1708—40. 
(Hyross Anna) 

László 
1736. 



László 
1708-19. 



Gáspár 

1708—19. 



János 
1786 



Bora 1732-tól 

(Rudnyánszky 
László) 



Kata 

1626. 

(1. Besznák 

Gábor) 

2. Bocsy Mátyás 

3. Bihary István 
4 líeleznay Zsigm.) 



A temérdek okmányos kivonatok közül, melyek főleg birtok- 
viszonyokra vonatkozólag a viszocsányi Syprák családról a garan sz. 



') Nyitrai káptalan. 
3 ) Ugyan ott 

MAOTAHORSEÍG CSALÍDAI. X. KÖTET. 



27 



418 SYPRÁK. — SZABADT. 

benedeki convont és nyitrai káptalan országos levéltáraiban találhatók, 
elég legyen itt megemlítenünk, hogy a családfán álló Syprák III. Já- 
nos elvévén feleségül nagy szelezsényi Szelezsényi Mátyásnak Csery 
Fruzsinától született leányát Jusztinát, (ki utóbb Tarnóczy Kristóf ne- 
je lett) ezzel a Syprák család Bars megyében a nagy-szeiezsíényi, kis- 
sallói, kis-lóthi, fakó-vezekényi és kis baracskai. Nyílra megyében li- 
povnoki, Hont megyében cseri birtokrészeket öröklé és részbe n reájok 
örökségi jogot nyert ; és noha ezek egy részét (t, L a Bars megyeieket 
Bossányi János és Gáspár zálogjogon bírván, magok részére adomány 
mellett is megerősíteni igyekeztek, még is nevezett Szelezsényi Jusz- 
tina azokat 1605-ben a Syprák utódoknak hagyta végrendel etileg, ') 
a Syprák és Bossányi család között pedig ezek miatt a per meg éve- 
kig (1610.) tartott. e ) 

III. Jánosnak fija Gáspár nb'üJ birta Lüley Katalint, ki 1646- 
ban már Szabó Miklós neje volt. Ennek fija IV. János, kinek a táb- 
lán feleségül dicskei Kovács Ilona van téve. — úgy látszik egy sze- 
mély azon J á n o s s a I, kinek 1633-ban felesége Allia Erzsébet volt *) 
és igy Kovács Ilona már második neje lett volna. 

A viszoesányi Syprák család leány-ági utódai közt áll a Rud- 
nyánszky család is, és pedig a táblán látható Összeköttetésen kívül 
még László ágán is, mert Lászlónak leánya Erzsébet Besznák Mi- 
háíyné szülte Besznák Ilonát, ki Zahorák Simon feleségévé és anyjává 
lett Zahorák Évának, Rudnyánszky Sándor feleségének. 

A család — úgy látszik — kihalt, noha Siprák néven 1835-ben 
a király? ügyészek és Szerem megye tábiabiráji közt találjuk Siprak 
Józsefet, ki azonban más család ivadéka lehetett. 



SS 55. 

$zabariy fcSAfáíl, (Máskép Lönckey) A Szabady más- 
kép Lonckey családot L Leopold király Sopronyban 1681. sept. 2-án 
kelt czimeves levélben nemesítette meg. a ) 

Szabady nevű nemes család van Somogy vármegyében, hol Sza- 
bady József 1 843 -ban megyei rendszerinti esküdt volt 

') Ss». benedeki Couvent. 

? ) Ugyan ott Pi-otoe. J. p. 426. Paso. 48. nro 39. és fasc. 79. nro 25. 

3 Gyo'r remegve levéltárában wftu az eredeti armalis. 



6ZABADY. — SZABADSZÁLLÁST. 



419 



Szabad? család. (Bérei) Közülök Farkas Kükülíö megyei 
adóiró biztos 1840. körűi. 

Siabadfie&yf család. Komárom, Veszprém megyei nemes csa- 
lád. A múlt század elején élt ismert törzse Szabadhegyi I. János, ki 
nőül vévén Marsovszky Zsigmondnak Litassy Máriától született leá- 
nyát Marsovszky Ilonát, ezzel főleg Bars megyében a Litassy család- 
birtokaiban szépen örökölt és a következő családfát , ) alkotta : 

I. János 
f 1717. előtt 
(Marsovszky Ilona) 



II. János Ádám 

1733. 1742. 1727. 

(Pamhakel Anna) 



Anna 
1756—89. 
(Desericzky 
József) 



Pál 
1799. 



II í. János 
1766. 
(Kvassovszky 
Anna-Mária) 



Ignác z 
1751. 



Hortcnsia 
(Hunkár 

Mihály) 



Anna 


András 


Mária 


1799. 


1799. 


1799. 


(Balogh 


(Hunkár 


(Simonyi 


Mihály) 


Janka) 


Vendel) 



Nepoinucena 

1799. 
(Lipovnicscky 
Imre) 



Móricz Antal Ludovica Janka 

1859. Ácson 1859. 1859. 1859. 

(Högyesz y Már ia f) (Feren czy N. ) (Jaross István) (Jankovich 

^ N. N. "^ If. íí ' L *j° 8 > 

A családfán álló két testvérnek Móricznak és Antalnak szintén 
vannak gyermekeik, ezek közül László jelenleg ügyvéd Pesten. 

Szabadó* család (máskép Guth) Szabados máskép Guth 
János czímeres nemes levele Pest megyében 1737. uiart 23-án hir- 
dettetett ki; 

SiabadsEállásy család. (Nagy és f. bányai) Doboka megyé- 
ben Csomafáján lakott és bírt Szabadszállásy István, neje Cserná- 
toni Rozália jogán, kitől két leánya maradt: Rozália 1837-ben 
Márkus Józsefhé, és Ágnes ugyanakkor Ferenczy Józsefné. 2 ) 

A fiág Szilágyságban él 



') Hiteles levéltári kivonatok szerint Rndnyánszky Póter közlése után. 
'*) Hodor K. Doboka várm. 59. 227. 

27* 



420 SZABAY. — 8ZA»Ó. 

K .század elején a Szabadszállásy család birtokon Szstmár me- 
gyei lik helységben. ') 

Szttb&y ea^iiáil. (az előtt $zabó) György és Péter előbbi 
Seabó nevöknek „Szabay tt -ra változtatása roeilett 1791-ben II. Leo- . 
pold királytól cziineres nemes levelet nyertek. 

Czímerök következő, a paizs kék fejében felkelő nap sugárzik, 
alatt ezüst udvarban vízirányosan hat vörös vonal látszik, kétfelé sza- 
kítva a paizs aljáról fölfelé nyúló lobor alakú kék udvar által, melynek 
alján széles folyamban fehér hattyú úszkál, csőrében zöld nádszálat 
tartva. A paizs fölötti sisak koronájából szintén melléig hasonló hattyú 
emelkedik ki. kétfelől két kiterjesztett kék sasszárny között. Foszladék 
jobbról aranykék, balról ezüstvös. *) 

&&abc csaíáJ (Abradbányai) Erdélyben él. Közüíök Sámuel 
1787-beu a külföldi egyetemekről haza jövén ; 1796-ban a székely ke- 
resztúri unitária iskola igazgató tanára, 1815-ben Tordán igazgató, 1832. 
ben Koíosvárott tanár, de nem sokára éltes kora miatt nyugalmazva. 

István 1825, körül Ábrudbányáo városi hivatalnok. Anna 
egy könyvet fordított Huber aztán : „Nina vagy az arany menyegtö" 
czim alatt, Kolosv. 1832. a ) 

§&abé család. (Almáéi) Zemplin vármegye czímeTieveies ne- 
mes családisi sorában áli. 4 ) 

Szabó «gai*d. (Altorjai) Székely nemes család, kiszármazva 
Kolozs megyébe is, W Károly 1815 — 36. körül megyei ülnök és 
tizedbér tárnok, Farkas ugyan ott főjegyző, 1848 ban pénztárnok; 
testvérei: Károly főkormányszéki fogalmazó, utóbb 1860-ban űr- 
ben torv. széki Elnök, Karolina Máté Féter Özvegye. 

Tán szintén e család ivadéka János (szül. Altorján) véczkei r 
kath. lelkész. 

Ssabó tiaalid. (Árkosi) Közülök Antal 1837. közül Abrud- 
bányán városi gyakornok. 

Szabó c&nláú. (Barátosi) Háromszéki székely eredetű, közönsé- 
gesen csak elönevén „B a r á t o s í"-nak neveztetik. Közölök Lász- 
ló Marosszékbeii törv. széki ülnök 1816 körül, Károly ugyan az 
1825-ben, Lajos imok Kraszna megyében 1815-ben. Antal előbb 



') Sarmfty, Szatmár várm II. 98- 
') Adawt)i > Seuta gentil. tonte XII. 
) Magyar írok II. 29 \. 
4 ) Szirmay C. SempHo uot. top. 117. 



S&ABÓ. 



42J 



maroesséki alkirálybirálybiró, wtóbb kir. táblai számi, ülnök 1848-ban- 
Ücscse József ennek gyermekei ; József, Antal, Karolina 
és Emília* kik Atyjok éa nagybátyjok Antal titán is örököltek. 

Saabé család (Baróihi) Székely eredetű. Törzse Baróthy* 
Ssabó István Erdélyben Tancson ref lelkész és Ápaííy Mihály er- 
délyi tejedelem udvari papja volt, 1673. nov. 20 án kapott caímerea 
nemes levelet Következd négy fija maradt : János, látván, Án" 
d r á s, Dániel, as Ötödik Mihály atya halála níán született, (|»oe- 
thnmus volt.) Ezek közül M i h á 1 y,' J á n o s és Á n d r á n utódai 1 768. 
1772. és 1 780-ban az erdélyi kir. tábla előtt igazolták neraességoket 
István ága kihalt Jánosé Erdélyben maradi és nsgyobbára Le- 
gényben lakik. András ága Magyarországba telepedeseti 

Ismert családfájok J ) következő : 



Istvón 

táncai ref, lelkész 

1$7& ns. 



*4»os. 



{ótvart 
t 



István József. János 

t i t 



András 
(1 Csáki Ilona 
2 Biró Mária) 

Mátyás. 



Dániai, Mikáiy 



Gábor 
T 



József. 



Dávid 

ss. 1739. f Í81Í*. 

tudós jezsuita. 



JúlBGS 

István Ferencz 



Jóssef. Samu. Sándor 



£Uaüon (óíiémxdy 
d. azéfeibiró Kata) 

__ (Falfovits f 

László. GáboiP Juliftöíl *> 



Sándor. Károly. Zsigmond Lajos. Gábor. 



Já&öe Jóá&se? 

Biharba telepedett f 



Pál 

ügyvéd, kápt. jegyző 
(dóra. Németh Mária) 

Sándor. Béla. Ákos. 



László 

volt honvéd 



Elek 
egcndbúctos. 



Gejza, 



Amerikában lak. ^^ l5tF ^ 



-L, — 

Kálmán* Pái. 



Árpád, 



Caak említve volt a család e munka I. 206. lapján Baréthy 
név alatt. 



*) Családi közlés szerint, 



422 süabó. 

András ágán áll a híres tudós jezsuita Dávid (szül. 1739. 
aprii 10. f 1819. nov. 22.) ki Kassán tanárkodott, 1773-ban irta ebö 
magyar verseit görög mértékre, és számos munkáival irodalomtörténeti 
nevet vívott ki magának *) Úgy látszik látszik, — atyja, vagy ö test- 
vérével Jánossal tért át a kath. vallásra, melynél fogva ága most e 
valláshoz tartozik, míg az erdélyi ág re£ valláson maradt. 

Dávid testvérének az emiitett Jánosnak egyik íija István 
ügyvéd* és derék-széki biró Zilahon Köfcép-Szolnok megyében; atyja 
J ó z s e f nek, ki kihalt, és J á n o s n a k, ki Bihar megyébe telepedett 
és ott birtokos lett. Ennek fiai : 1. Pál ügyvéd, káptalani jegyző és 
Bihar megyei táblabiró, azon megyében Kügy, és szigetin pusztában 
közbirtokos. Nejétől dömötöri Neméth Máriától gyermekei a táblán 
láthatók. 

2. László volt honvéd, kiköltözvén Amerikába, Nebraszka te- 
rületen lakik. Fijai a táblán láthatók. 

3. Elek Csendbiztos, a táblán álló két fiu atyja. 

Az erdélyi ágból Ferenez 1843. körül Miklósvár alszék főjegy- 
zője, ennek fija Ferenez 1863-ban Kolos megyei törv. széki ülnök, 
ennek nővére P ó 1 i. 

Szabó család. (Baloghi) Szatmár megyében Mátészalka hely- 
ségben baloghi Szabó Péter 1602 ben egy nemesi telekre királyi 
adományt kapott 2 ) 

Siabó család (Batta-széki) Heves megyei család ; közelebbi tör- 
zse Battaszéki Szabó Lukács, ki fija A n d r á s és utódai részére és 
fölös gondoskodásból veje győri Nagy János nevének is beiktatásával 
I. Leopold királytól Laxemburgban 1677. maj. lén czímeres nemes le- 
velet szerzett, mely Nógrád megyének 1677. évi maj. 31 én (íeria 2-da 
post Dnicam Exaudi) Fülek várában tartott közgyűlésén kihirdette- 
tett. 3 ) 

Lukácsnak két neje volt, az első Molnár Katalin, kitől szüle- 
tett leánya győri Nagy Jánosné. Második neje volt Kiss Erzsébet, ki- 
től született fija Szabó András. 

Lukácsnak nővére volt Szabó Anna 1667-ben Füleken lakó 
Szécsényi Borbély íamás neje. 

A családfa következő : 



') Magyar írók 1. 26. 

*) Szinnay, Szatmár várra' II. 116. 

') Az eredeti szerint. 



szabó. 423 

BaUaszcki Szabó 

Anna Lukács 

ftJxécséfyi 1677. 

Borbély <i Molnár Kata) 

Tamás, 2. Kiss Erzse) 



1 *t$ Kata 2-tól András 

ff. sytri 'Nagy r ~~lZJ?T Jt 



János) 

1828. Hevesen. 



János György* József. 



Szabó csalácl (Atyai) Lásd üzecze c#. 

Szabó család. (Bágyoni) Erdélyben él, közölök Sámuel Ara- 
nyos-széknél aljegyza ; s adórovó biztos 1831-ben; utóbb árvaszéki ül- 
nök 1848-ban. 

Szabó család. (Bessenyei) Ez előnévvel élt Szabó Gergely 
cs. kir. záloghás&ji föpénztárnok, ki 1 824. jun. 2-án kora 53, évében 
Pesten halt meg, és iiy családfát alkotott : 

G ergeiy 

fíSU. 

(ns Ákosy Magdolna) 



Gergely Magdolna. József. Kata. Klára. 

hit. ügy ved (kís-karancsi 

Nánásy Mih. 
h. tgyv.) 

Szabó család, (.Bethlent) Hazája Fogára* vidéke, hol György 
1848. körül erdögondnok volt 

Szabó fl&afád. (Bibarczüalvi) Erdélyi család. Közülök János 
fókorm. 8«éki díjnok Kolozsvárott 1837, körül Tán szintén e család 
ivadéka Láezió 1825. körül Bibarczfalván ref. lel késs. 

§zabé c&alád, (Röszörraénvi) Törzse Szabó-Böszörményi Mr 
hály, ki ül. Ferdinánd királytól 1Ö46. sept 29-én Pozsony városában 
kelt czimeres nemeslevelet nyert, l ) 

Szabd család, (Máskép Osorvási) A család egyik előde Csor- 
vási (Chiorvásy) Tamás 1821. april. 5-én Szebenben keltoklevél 
melleit szaniszlóíi Báthori Péter magvaszakadtéval Szabolcs megyé- 
ben fekvő Bátor helységben egy nemesi eurialis házat tartozékaival 
50. m. forintban Báthori Gábor erdélyi fejedelemtől zálogjogon nyert 

Ugyan e család másik -tagja, tán épen az emiitett Tamásnak test- 
vére János, maga és neje Jeney Sára , gyermekei István, F r U- 

') J3ihar megye levéltárában yau az eredeti arraalis, 



424 szabó. 

z s i n a és Julii nem különben testvérei Dániel, Gáspár, 
Zsuzsa és Kata, úgy szintén sógora A 1 a p y János részére is II. 
Ferdinánd királytól 1625. nov. 17-én kelt czímeres nemes levelet 
nyert, mely Borsod megyében kihirdettetett. 

A család egyik tagja csorvási Szabó István, gr. Ahnássy Kál- 
mánnak két- egyházi urodalombeli gazdatisztje Békés megye régibb, 
úgy az 1847. évi szavazó nemességi összeirásábaíi és igy a nemesség 
gyakorlatában találtatott. 

A családfa tudhatólag következő : l ) 

N. 



István János Péter 

f H.-Bagoson H.-Bagoson f H. Bagosou 

(Galácey Zsuzsa.) (Bazsa Sára) 

I 

i 



II. István Imre Sándor 

szül. H.-Bagoson 1797. f H.-Bagoson Újvidéken iak. 

kétegyházi száintartó (Iglódy Zsuzsa) 
(Rusznyák Kata) 



Julcsa III. István Medárd Eszter 

sz.. 1844. sz. 1844. sz. 185 L fz. 1855. 

(Szál Antal keresk. tanuló, 
kereskedő) 

A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lá- 
bain ágaskodó oroszlán, első jobb lábával meztelen pallóst, a ballal 
zöld ágat tartva. A paizs fölötti sisak koronájábúl szintén olyan orosz- 
lán emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüsivorös. 

Szabó család. (Csik-Szeredai) Közülok József kir. tanácsos, 
a kolozsvári osvos-szebészi intézet tanára s igazgatója, és múzeumi al- 
elnök, szül. 1807-ben. Eisö neje volt Rissbauer Adél, meghalt 1845- 
ben, utánna brennerbergi Brenner Júlia. Ezektől gyermekeit mutatja *) 
a táblázat : 

József 

szül. 1807. 

(1. Risshauer Ade'l. 

2. Brenner Júlia) 



1-től Paulina Kamilla 2-tól Klaudia. Mária Lajos. 

(Groisz Nándor (Grusz Albert 
tigyve'dj fogalmazó) 

Józsefnek testvére Lajos r. katb, pap, s mar os- vásár he - 
helyi tanár volt. 1840. körül. Rokona István véczkai r, kath. lelkész, 

Mogyoro&sy Jan. közi. 

a ) Török Ant. közlése szerint, 



szabó. 425 

Ssabo eftalád. (Csengén) Közülök György 1845, körül Do 
boka megye számvevője. 

Szabó család. (Csik-szent-mártoni) Erdélyben 70 nemes család 
van Szabó nevezetű. Ezek között ~- Kővári zzerint — a legkiemel- 
tett a cnk-szent-mártoni elönevü. Eredetére nézve székely. Czímeres 
nemes levelét 1677-ben Apaffy Mihály fejedelemtől nyerte és azt 1678- 
ban a fogarasi országgyűlésen kihirdettette. 

Az ujabb, ismertebb nemzedék származása Józsefen kezdő- 
dik, ki nejével Tholdalagi Krisztinával következő r ) családfát alkotott : 

József 
(Tholdalaghi Krisztina) 

'"" Gábor 1771- 

Dobokai főbíró 
(Sándor Zsuzsa) 



I. József Ferencé 

(Betegh Teréz) 1791. 1810. 



Lajos. Gábor. Mihály. íxnra. 



Dobokai követ. 
(Apor Klára f 1846.) 



II. József II. Ferencz Lajos Klára Karolina 

tart. biztos főhadnagy ffc'korm. tan. CKeczely (Pócsa Pál) 
f 1853. (gr. Mikes János) 

Zsófia) 

Lajos. Be'la. József, 

Józsefnek fia Gábor Doboka megye pénztárnoka 1771-ben, 
utóbb főbírája, végre törvényszéki ülnöke. Fia 

F erén ez szintén Doboka megyében főjegyző, 1791. és 1810- 
ben az erdélyi országgyűlésen követ. Ennek fiai - 

lí. J ó z s e f, előbb Doboka megyében hivatalnok , utóbb Kolos- 
vidéki tartományi biztos. Meghalt 1853-ban. 

II. F erén ez nyugalm. főhadnagy, 1854. april. 24-én egy 7 Ko- 
lozsvárott felállítandó magyar ajkú leány tanoda számára kétezer fo- 
rintott tett le, mely létre nem jöhetvén, az összeget utóbb a helybeli 
színház alapjához csatoltatá. 

L a j o s a főkormányszéknél kezdé hivatalos pályáját, és ott 1842- 
ben lett tanácsos, 1852-ben a szebeni cs. kir. helytartósághoz tétetett át, 
1861-ben nyugalmaztatott 

A családfán nem találjuk a család több tagját Byenek : 

Idősb Mihály, Kfíkiillő megyében törv. széki ülnök 1848-ig 



KöTári Erö\ ncv„ cs. 226. 



426 sza^ó. 

A család első ősei közül sz. mártom Szabó B a 1 á s, ki 1628-ban 
al-Csik szék jegyzője volt. l ) 

F erén ez (csik.-sz. -mártoni Szabó) ki 1758-ban Al-Csik szék 
alkirály biráj a volt. 2 ) 

Gábor Csikszékben ülnök 1815. körül. 

Márton 1843-ban Udvarhely széki dulló, utóbb törvényszéki 
ülnök. Lakik Szombatfalván. 3 ) 

A múlt században János Kolozsvárról Szabolcs megyébe De- 
mecserre költözött, és következő családfát alkotott : 

Já);Oö 
Ferencz. 



Sámuel. ísfcván. Jáuos. György. 

Í791. évben é & t c k. 

Ferencinek fiai, a négy testvér 1791-ben az erdélyi országgyű- 
léstől kérték, hogy nekik Apaffy Mibálytól 1677-ben adott és az 1678. 
évi fogarasi országgyűlésen kihirdetett nemes leveiőknél fogva nemes- 
ségi bizonyítvány adassék. 

Szabó esalád. (Csik-sz. mihályi) Szintén székely eredetű, mint 
elöneve mutatja. Közülök Mihály ügyvéd F. Fehér megyében 1825. 
körül, Antal ugyan ott levéltárnok 1848-ban. 

Tán szintén ezen család ivadéka Bertalan, 1831-ben ügyvéd 
Csikszékben. 

Ezen Csikszéki három család egyikéből eredhettek a Csikszék- 
ben főhivatalt viselt következő Szabó nevézetíiek. *) 

Kelemen 1705-ben Al-Csíkszéki alkirálybiró. 

Balázs ugyanaz 1708-ban. 

Másik Balázs, ki Litterati-nak is neveztetett, és i 708-ban Ai- 
Csikszék jegyzője volt. 

Szintén Csikszéki, ezektői egészen különböző család ivadéka 
szent-györgyi Litterati máskép Szabó Mihály 1656-ban Al-Csikszék 
jegyzője. 5 ) 

Szabó esalád. (Czófalvi) Háromszéki székely család, melyből 
József az orbai alszékben árvaszéki űmök 1848-ban. 



') Benkö, Csík, Gyergyó és Kaszon 55. 

') Ugyan ott 54. 

*) Törők Aníel szeriut. 

') Henkel Kár. id. h. 53—55. 

') Ugyan ott 56. 



szabó. 427 

Szabó család. (Dalafalvi.) Ez előnévvel ék Szabó János, 
esztergami kanonok, ki N.-Lévárdon született 1806. april 18-án. 

Siabó család. (Dalnoki.) Elöneve szerint Háram^zéki szé- 
kely eredetű. Közülök Domokos sebészorvos Kolozsvárott, testvére 
Károly főkormányszéki hivatalnok, Doboka megyében Császári hely- 
ségben birtokos. 

Szabó család (Dicső sz. mártom.) Közülők József Kftkülió' 
megyében írnok 1825. körül. 

Mihály birtokos D.-Sz.-Mártonb&n. 

Küküllő megyében még több helyen birtokosok Szabó neveze- 
tüek, jelesül Keszléren, Bábahalmán, Magyaroson, Csikmántoron stb., 
de valódi eredetük és Összeköttetésük előttem ismeretfen. 

Siabó család. (Máskép Egyed.) 1628-ban nyert nemességet 
Lásd e, munka IV. kötet 19. lapján. 

Szabó család. (EkecsL) Komárom megyei család, melyből 
ekecsi Szabó János 1647-ben a megyei alispán fogságában lévén, 
atyja Szabó Mihály és (tán bátyja) Szabó Miklós őt 300 füg 
álló kezességre kivették. ') 

1780-ban Komárom városában az udvarlelki nemesek sorában ál- 
lott a Szabó nevű család. 2 ) 

Siabó család. (Erdö-csanádi) Torda megyében székel, hol F e- 
rencz 1837-ben törvényszéki ülnök, Lajos 1845- körül ügyvéd volt. 

Szabó család. (Felvinczi) Közülök Ferenez 1837. körül 
Aranyosszékben állomási biztos. 

Szabd család, (Fónyi) Kolozs megyében 1831. körül Sámuel 
adóiró, utóbb állomási biztos volt. 

Siabó család. (Fogarasi) Marosszékí család, közülök Farkas 
azon szék aljegyzője, utóbb törv. széki ülnök és számvevő 1848-ig, 

Szabó család. (Gönczi) Gönczi Szabó György 1629-ben 
kassai lakos II. Mátyás királytól bizonyos adósság behajtása iránt ki- 
rályi parancsot nyert. 3 ) íratott neve „Zab ó"-nak. 

Szabó család. (Halászteleki) Á XV. század közepén Békés 
vármegye nemessége sorában állott, 1461-ben élt közüiök halászteleid 
Szabó Sebestyén 4 ). 



') Fényes, Komárom várm. 64. 

2 ) Ugyan ott 89 

*) Pozsonyi kápt. Fase % nro 16. E?. Staí.. I 

') Teleki Hunyadiak kora XI. köt. 17. 



428 szabó. 

Siahó család. (Haraszt- kereki) Székölj eredetű, ismert tagja 
András a múlt században élt. ') 

Szabó család. (Máskép Horváth) Lásd t munka F. köt. 168* 
lapján. 

Szabó család. (Máskép H ö I c h i c h) Lásd e munka F. höt : 
181. lapján. 

&iabó esaláé. (Xllyeíalvi) Erdélyi nemes család , melyből 
György Iilyefalva kiváltságos város jegyzője 1848-ban. 

Btabó egalád. (Irsai) Pest megyei nemes család. Közülök irsai 
Szabó János 1796-ban Pest vármegye fö szolgabirája volt. Czímere a 
paizs udvarában hátulsó lábain álló grif. 

Siairó család. (H.4£arácsonfalvi) Erdélyi család melyből J ó- 
zsef rákosi unitárius lelkész, s elemi iskolák igazgatója 1815. körül. 

Szabó nevezeten az unitárius lelkészek között többen fordulnak 
elé, igy István (tán az előbbivel azonos) 1843-ban vargyasi lelkész, 
Sámuel hitanár Kolozsvárott 1831. év körül. Azonban mind ezek 
vérsége viszonyát nem ismerjük. 

Siabó-Keraencxey vaalád, Zemplin vármegye nemes családai- 
nak egyike *) 

Szabtf esalád, (Kézdi-Polyáni) Székely eredetű. Közülök J ó- 
zsef Kolosvár városi esküdt polgár, 1848. előtt városi szolgabíró. 

A család egyik ágából József Torontál megyében becsei 
járásban esküdt 1864 ben. 

$sat)tf család. (Kezdi- Vásárhelyi) Közüiök Simon azon vá- 
ros erdögondnoka 1825 ben ; Izrael ugyan az 1831 -bon, Dániel 
főjegyző 1848-ban, jelenleg íobiró ugyan ott 

Szabó család. (Máskép Keressstszeghy) Eredetére nézve Bor- 
sod megyei, jelenleg Csaton székei, A család általában protestáns, és 
állítólag a XVI. századig Keresztszeghy nevet viselt, azonban 
nótába esvén, bujdoklottak és Szabó nevet vettek volna fel ; míg l. 
Leopold alatt kegyelmet kaptak és nevöknek Szabó-Kcreszt- 
S z e g h y-re változtatását nyerték. *) 

A Szatmár megyei ágból János 1850-ben fijaival együtt a „K e- 
resztszaghy" nevet vették fel, Jánosnak hét fia 1 848-ban honvéd 



■) Székely Constitntio 200 lap. 

■) Szirmay C. Zempiin not. top 117. 

») Valószínűleg L Leopold királytól n 8Mh»-K*rt**t**e$hy* néven nyerték 

& csimeres nemes levelet. 



SZABÓ, 429 

I 

volt, nevezetesen Antal és Albert tüzérek, Lajos hadbiró. G e j - 
e a elesett a Temesvári ütközetben. 

A Szatmár megyei ág alapitója, a nevezett János, máramarosi 
kamarai erdőmester, Debreczen vároafö -erdőmestere, Szatmár megye fő- 
mérnöke, és bölcsészeti tudor, nejével vinklerköi Vinkler Phillippával 
(szül. 1800 f 1832) ily családfát ! ) alkotott : 

János 

főmérnök 
(Vinkler Phiiippa) 



Antal Fülöp Albert Lajos Gyula Kálmán Károly Oejssa 

sz. 1815. sz. 1818. sz. 1819. sz. 1821. sz. 1824. sz. 1827. sz. 1829. sz. 1832. 

h. mérnök h mérnök f 1862. h. ügyv. b. ügyv. 1858c».k. f 1832. f 1848. 

ée ügyv. (Péehy sept. 13. 1. Pesten sz. biró. honvéd 

ZBUzai) Szatmár m. (Térey (Vepélyi N.^) 

r ~7""j"T? főmérnöke Anna) 
András /Dava^fFiT r-— A-i- , 

sz. 1858. ^f**™** Sarolta. Kornél. Lajos, 
oct. 12. A * n } 



TauU. Etelka. Piroska ikrek Béla' 



$zahti család, (EL- Jakabfalvi) Kászoa Jakabfalváról egyik tag- 
ja Marosszékbe Remetére származott; hol mini egyházi éneklő műkö- 
dött; ennek űja János szül. 1767. jan. 27~én. Papi pályára lép vés, 
tanár, kanonok, apát, 1819-ben a főkor mán y széknél a kath. coniissío- 
ban eléadó lön. 1847-ben nyugalomban lépett mint kir. tanácsos és Leo- 
poldreíid vitéze. Tudományos iró és egyházi szónok volt, meghalt 
1 858-ban kora. 92. évében. *) 

Saabó est&Jád* Zemplin megye czimerleveles családainak 
egyike. | 

&zabó esftfád. (Láczai) Előnevéi Zemplin megyei Lácza 
helységről irja. Közülök József szül. 1764. jul. 15-én Sáros-Pata- 
kon, hol ref, tanár volt. 

Ágnes ugyan e családból Zsarnay Lajos ref. lelkész neje, meg- 
halt 1859-ben, eltemet, maj. 25-én. 

Szabó család. (Lévaj) 1096-ban élt lévai Szabó János, ki 
Darvas Jánostól Bars megyei zálog birtokok kiváltására engedélyt 
szerzett, mit utóbb másra ruházott át. *) 

&2&h4 család. (Méhi) Lá*d Czecze cs, 

') í^by Kár. k'úA, szerint. 

') Magyar írók I. 523 

*) Swnöfty C. Zemplia aot top. 117. 

% Gkirak 



480 



SZABÓ. 



$iabó esalád, (Mohi) Felső-Fejér megyében Mohában bírto- 

ko s Sándor, ki ott 1848. előtt megyei irnok volt. 

étaabó család. (Nagy-likai) Pozsony megyei Nagy-Ilka hely- 
ségről irta elönevét. 1492-ben ólt János ez előnévvel, és Nagy-Il- 
kán egy puszta házhelyben beiktatást nyert. ') 

Szabó család. (Negyedi) Törzse Szabó András, ki Ferdinánd 

királytól Bécsben 1628. sept. 
25-én kelt czímeres nemes leve- 
let kapott 2 ) 

A czímer — mely itt látnató 
— a paizs kék udvarának alyjá- 
ban hármas zöld halom középső- 
jén nyugvó arany korona, mely- 
ből három ágon kinyílott fehér 
liliom emelkedik fel ; a paizs fel- 
ső szögleteiben egy 9 egy arany 
csillag ragjog. A paizs fölöti si- 
sak koronáján vasba öltözött kar 
könyököl, kivont kardot villog- 
tatva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüstvörös. 
A család leszármazását mutató egy régiebb irományban ez áll : 
n Andreas Szabó f 1637. armalium impetrator, in militia eonductitia, 
serius in turma custod. coronae. Posonii. sub. D. commemoratus." 

Ha ezen szavak értelmi vonatkozása és az 1622. évi 4. törv. 
czik. abbéli tartalma : „ut corona rursusinarce Posoniensi, pristina ni- 
mirum conservationis ejusdem sede solenniter reponatur, ejusdemque 
custodiae prioribus sexaginta alii quadraginta pedites superaddantur, 
in totó centum constituentes" — 03 végre a czímer lehető jelentése 
és a czímereslevél tartalma összeegyeztetnek ; igen valószinti , hogy 
Szabó András előbb a fogadott királyi katonai seregben, utóbb a 
pozsonyi korona őrseregben szolgált. 

Es miután az 1625. évi 26. törv. ez. rendelete szerint azon 50 




') Pozsonyi kápt. libro 4. Faac. 4. nro 11. 

') A kanczelláriai jegyző könyvi szám pag. 1028. — A czímeres levél hi- 
teles másolata a Nyitra megyei levéltárban van ezen utóirattal : „Anno /754. 
dfe 27 '. octobris in tuperiori Civitate NUritte eoram depulalione fine ínvestigationibus 
Dominorum nobilium coas'dente cum suis genuinis originalibus collation.' 



SZABÓ. 431 

német katona, kik a magyar korona-Őrsereg mellett szintén korona-őr- 
ségi szolgálatúi voltak felállítva, de kik, mint e törv, ez. 1. és "2. sza- 
kasza tartalmazza : r <Juí quidem quinquaginta milites germani, quia 
hactenus alíunde dependere videbantur, dignum est, ut deínceps a tali 
Regiminc absolvantur, et non ab aliis, quam conservatoribus Coronae 
et Cástéílanis habeant dependentiam ; in severiorique dísciplina, quam 
hucusque fkcturn, coníáneantur ; atque super damnis per ipsos illatis 
Dornlni ConserVattires Coronae et Castellaní debitam satisfactionem ad 
partis lesae instantiam impendere debeant et tencantur" — • íéktelenke- 
dÖk tévén, 'á magyar korona-örök és várnagyok parancsnoksága alá 
rendeltettek ; — valószínűnek látszik, hogy Szabó András, a várna- 
gyok egyike lehetett és a törvényben említett eseteknél kitűnő szol- 
gálatot tett, miért is szolgálatai jutalmául 1628. évben nemesítő czínie 
reslevelet nyert 

Midőn Szabó András a czímeres levelet kapta, volt két fia 
Pál és Péter, ezek a ez. levélben említetnek. P á 1 FelsŐ-Szélíben, 
Péter Taksonyban Pozsony megyében telepedett le : 

Péter szül. 1625. meghalt 1685-ben az említett okmány sze- 
rint Maradt két íija : II. Pál és István, ez maradék nélkül halt el. 

II. Pál szül 1657-ben; meghalt 1700. évben; — és hagyott ma- 
ga után egy fiút II, Istvánt árván. 

II. István szüU 1686-ban. Taksonyból Nyitra megyei Ne- 
gyedre telepedett, és minthogy Negyeden volt már Szabó István neve- 
zetű, közönségesen Szabó Pál-Istvánnak hívattatott. Nöttl vet- 
te Takács Erzsébetet, kitől két fiút hagyott; Józsefet, ül. Ist- 
vánt és egy leányt Máriát. Midőn 1754-ben országszerte nemesi 
mvestígatio tartatott, ő magát a czímeres levélben említett Péter uno- 
kájául igazolván, mind magát, mind két fiát a Nyitrai megyei neme- 
sek lajstromába beíratta. Meghalt 1765-ben. Maradékai közönségesen 
jN egyedi Szab ó a -knak neveztetnek. 

I. J ó z s e f és III. 1 8 1 v á n által a család két ágra szakadván, 
tagjai elszaporodtak. 

III. István ágából, kik a nyitrai püspökség Negyedi curialis tel- 
keiből inseriptiokat szereztek, — Gábor az 1809. évi insurrectío- 
ban ősmesteri minőségben vett részt. 

Béla (szül, 1808.) a jogtani pályát bevégezvén, ügyvéd lett 
1806-ban Győr megyében és 1842-ben Mosony vármegyében magát 
a nemesek lajstromába bejegyeztetvén, azon megyékben táblabí ró- 
nak neveztetett ki. Szép tehetségét és közjogi alapos, mély tudomá- 



432 



SZABÓ. 



nyát tanúsítja következő czimü munkája : „Magyaromág Monarchin 
állása status-jog és a sanctio progmatica értelmében* (Pest 1848.) 

Alajos az orvosi pályára adván magát, orvos sebész tudor, 
szülész és szemész mester, és állat gyógyász lett Jelenleg a kir m. ál* 
lat gyógyintézetben Igazgató -Tanár. A „M agyarnéplap" s utóbb 
a n H i r n ö k u politikai napi lapot alapította, melyek tulajdonosa. 

Ede és Adolf az 1848. és 1849. években a honvéd seregben 
hadnagyi rangban szolgáltak. Adolf Éjszak Amerikába kivándorolt 
és ott telepedett meg. 

A család többi tagjai nagyöbbára mezei gazdasággal foglalkoz- 
tak s foglalkoznak. 

A leszármazási fa fcövetkezö ] ) : 



András 
1628. nemes. 



I. PaI 

t 



1. Péter 
ez. 1625. f 1696. 



I. latrán 

t 



II. Pál. 
ez. 1657. f 1700. 

II. István 
sz. 1686. f 1755. 
(hegy ed i Takács E'rzse) 



György 
t 



i. József 
sz. 1741. 



II. József Dávid 
\ Atkáry f ' 
Anna) 

József. Ferenes. 
t 



III. István 
sz. 1747. f 1810. 

János-Gábw. (Atkár * ErZ8c > 



Antal. 



Anna 
(Atkáry 
István) 



Mária 

(szimó'i ifjú 

Sz'ibó József.) 



Rozália 
(Jedlik Ferenc*) 

.Jedlik Ányos 
egyet, tanúr. 



IV. István 
sz. 1775. f 1830. 
(R óder Teréz) 

Fcly*. a k&v, lapon. 



1. János 
ss. 1780. f 1816. 

Béla II. János ftz. 1813. 
sz. 1808. sz. 1812. 
f 1852. 
(Izsáki Teák 
Lídia) 

Gyula 
sz. 1849. 



Gábor 
sz. 1786 . fi 834. 

Ambrus 

sz. Ibi 5. 



') Családi közlés szerint. 



SZABÓ. 



438 



IV. let ván, ki az előbbi lapon. 
sz. 1775. f 1830. 
(Röder Térést) 



V. István 
ez. 1800. 
(Bielohradazky 
Eleonóra) 



Mihály 
sz, 1808 . f 1856. 

Sándor 
sz. 1854. 



Alajos 

sz. 1818. 

orvos dr. 

(Sartory Sarolta) 



Ede 
sz. 1827. 



Emília 
sz. 1829, 



Adolf 
sz. 1831. 



Alojzia 
tz. 1850. 



Károly 
sz. 1851 



Lajos 
sz. 1853. 



Béla 
sz. 1855. 



Gejza 

sz. 1857. 



Sarolta 
sz. 1858. 



Koszorús költőink egyike Czuczor Gergely származása miatt, ki 
leány-ágon, nagyanyjáról szintén a negyedi Szabó család ivadéka, ér- 
dekes ide iktatni a következőket : 

Komárom megyében Szimö helységben van egy, szintén Szabó 

nevű család, melybői Szabó József a múlt században nőül vette 

negyedi Szabó II. Istvánnak leányát Máriát. £ család származási 

fája imez : 

Szabó József 
(negyedi Szabó Mária) 



Anna 

(Czuczor János né 

Andódon) 

C*uc*or Gergely 

akadémiai tag 

sz. 1800. 



István 

(Tőrük Róza) 



Józseí 



István. Gergely. Ágoston. 



E szerint a negyedi Szabó családnak leány-ágon két nevezetes 
ivadéka a benczés rendből Czuczor Gergely a jeles költő, és 
Jedlik Ányos egyetemi tanár, n. rector, a jeles terül iszet és vegy- 
tani tudós. 

Szabó céalád. (Nyéki) Pozsony megyei Nyék helységben már 
1484-ben, midőn Nyéki Ulrik curiájába zálogjogon magát ország- 
bírói parancs mellett a Theedi család beiktatta, a többi közt ellen t- 
mondtak nyéki Zabó Lukácsnak fiai Péter és Benedek. *) 

Lehet, hogy e család vérséges viszonyban állt a Pozsony megyé- 
ben azon korban Nagy Ilka, Közép-Borsa, Theyfalu, Kisfalud, Magyar- 
bél, Hosszú-Éthe vagy Theber-Eíhe, Bo dobár helységben birí és ezek- 
ről előnevezett Szabó családokkai. 



') Pozsonyi kápt. Capsa 4. fesc. 7. nro. 4. 

MAGYAJtORSJtia C8ALÍDAI X. KŐT. 



434 szabó. 

Szabó család. (Partai) Erdélyi család. Köztílök János szász- 
városi állomási biztos 1848-ban. Öcscse Albert helyettes szolgabíró 
volt Huny ad megyében, 1849-ben megöletett Dobrán az oláhok által 
Farkas Elek, Lázár N. és Vajda Sándor birtokosokkal együtt 

Szabó család. (Patróhi) Somogy vármegye nemessége sorában 
állott 1488-ban patróhi Szabó László. *) 

Szabó-Palám by család. Zemplin vármegye czímerleveles csa- 
ládai sorában említetik. 2 ) 

Szabó család. (Péterfalvi) Ugocsa vármegye azon nemes csa 
ládainak egyike, melyek 1750-ben Péterfalva helységre nádori uj ado- 
mányt vittek. 3 ) 

E század elején kozülök Péterfalván közbirtokosok voltak Szabó 
András, Pál, György, József, László és Gáspár. *) 

Szabó család. (Petri) Petri Szabó Mihály 1492. előtt ecsedi 
Báthori Andrástól Somogy vármegyében Merenyei Ambrus deákkal 
' egvüt uapta Nezdefalut. 5 ) 

Szabó család. (Petrusevich) Szabó máskép Petrusevich (vagy 
Petricsevich) János 1569-ben gyarmathi Balassa Jánost ós Andrást 
erőszakoskodás és megveretés miatt megidézteti. e ) 

Szabó család. (Poharicb) Poharics máskép Szabó István 
1655-ben hirdette ki czímeres neme? levelét Nógrád vármegyében. 
Lásd Poharics cs. 

Szabó család. (Máskép Pap) Szabó máskép Pap Miklós az 
erdélyi fejedelemtől nemes levelet nyert, mely 1633. dec. 17-én kelt 
Gyula-Fejérvárott ; és 1634. febr. 23-án Kraszna vármegyében kihir 
dettetett. 7 ) 

Szabó család. (Rajkai) Mosony vármegyei nemes család, mely- 
ből rajkai Szabó Bertalan, mint Heléna nevű néhai nejétől szüle- 
tett Dorottya leányának gondnoka 1551 ben Porkoláb János és fia 
Bálás testamentoma ügyében Mosony megyei Rajkán fekví* (iitriatis 
háza és Komárom megyei Neszmái y, Fizektó, Suuz, Almás helységbe& 
részbirtokok iránt tanúval lást tétetett. 8 ) 

<) Teleld, Hunyadiak kora. XIC, köt. 101. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 117. 

•) Szirmay C. Ugocsa pag. 124. 

4 ) Ufryan ott. 126. • 

•) Budai Fer. Hist. Lexion I. K. 171. 

•) Pozsonyi kápt. Ex. stat. 1. ól. F. 5. Nro 01. 

7 ) Bihar megye levéltárában vau az eredeti annaiie. 

•) Eeztergami káptalan libro 27, ímbc. i. nro 8. 



szabó. 435 

1554-ben nevezett Dorottya Rajkán volt nemesi curiájának 
Bezenczy Pálnak fia Kelemen által elfoglalása iránt Nádasdy Tamáa 
nádortól szerzett megintő, és idéző parancsot. *) 

1569-ben nevezett Szabó Bertalan Mosony vármegye szol- 
ga-birája volt. 2 ) 

1573-ban Szabó Bertalan eladta rajkai hazának felét Opp Ru- 
dolfnak. 3 ) 

1614-ben Illésy János török tolmács Streith Farkas nemzetség- 
ből származott Szabó János magvaszakadtán Rajka mezővárosban 
kúriába beiktattatik, ellenmondván Szabó Zsófia. *) 

&zabó család. (Máskép Raczkóy) Szabó máskép Raczkóy (vagy 
Ráczkőy ?) P é t e r tiltakozik N.-Szombat város tanácsa ellen, hogy tá- 
vollétében ottani szállását feltörvén, kereskedelmi czíkkeit elhordatá, 
és 5000 fit. ára kárt okozott. 5 ) Nemes voltáról nincs adatunk. 

Szabó Sár ói család. Ugy látszik, — Bars megyei Sáró hely- 
ségben* eredetű. A sok Szabó nemzetségtől megkülönböztetés miatt 
Szabó-Sárói-nak neveztetik. 1812-én óta Békés megye nemesi lajstro- 
mában találjuk. 

A család több tagja Pesten ügyvédkedett. Egyik már 1796-ban 
a Martinovicsféle összeesküvők pere tárgyalásakor neves ügyvéd volt. 

Albert jelenleg ügyvéd Pesten . 

Szabó család. (Máskép Seres) Szabó máskép Seres György 
1656. mart. 28-án Bécsben kelt czímeres nemes levélben nemesítetett 
meg, és a czímerlevél azon évi august. 22-én Bihar megyében kihirdet- 
tetett. 6 ) 

Szabó család. (Siklósi) Szabó máskép Siklósi Péter 1828 — 
34. körül Győr vármegye másod alispánja és egykor országgyűlési kö- 
vete volt. Meghalt 1857 évi májusban kora 77. évében. 

Szabó család. (Sásvári) Ugocsa megyében Sás vári helységben 
1462-ben birtokosok voltak Szabó Tamás, Péter és Bálás. 7 ) 

Slabó család. (Szepsi Sz.-györgyi) Székely eredetű. Közülök 
Dániel Sepsi Szent-Györgyön esküdt népszószóló volt 1831. körül. 

') Pozsonyi káptalan ex Statutoriis. 
*) Ugyau olt libro 15. fasc, 2 pro 13. ei Stat. 
') Ugyao ott Prot. Seríal. 13. f. 14. 
') Ugyan ott az eredeti, es libro 5. Frqu. 8 uro. 17. 
*) Esztergálni kápt. libro 4. folio 189. 

f ^ Bib.«iT megye levéltárában van az eredeti czímeres nemeslevél. 
) Szirmay C. Ugocsa pag. 11G. 

28* 



436 szabó. 

Sfcabó-Sftnösi család. Erdélyi család, melyből József 1815- 
ben Kolos várótt főkormányszéki ajtónálló. 

Szabó család. (Sarkadi) Küküilő megyében sarkadi Szabó J ó- 
zsef ügyvéd 1848-ban. 

Szabó család. (Sárpataki) Szintén Küküllö megyei család, kö- 
zülök János alszolgabiró 1794-ben, László 1815. körül szolga- 
bíró, utóbb törv. széki ülnök, és számvevőbiztos volt. — Valószínűleg 
e családból volt Lajos ugyan ott szolgabíró 1815-ben. 

Szabo-ftáiz család, (M.-Süilyei) Már „Rácz a néven e munka 
IX. kött tében volt róla szó. Ekéz adhatjuk még a követkozöket : ? á 1 
ügyvéd, N. Enyed feldulásákor 1849. jan. 8-án az oláhok által gyilkol- 
tatott meg. 

Fogaras vidékén János szbiró 1815. körül. Lajos ugyan az 
184£-ban. Mihály törv. széki ülnök, Antal sebész 1825. körül. 

Szabó család, (Szálai) Nógrád megyében az 1684. évi nemesi 
összeírásban találjuk szálai Szabó Miklóst, mint ki az akkori nemesi 
insurrectioban személyesen vett részt. 

Szabó család. (Máskép Szakai) Szabó máskép Szakai Am- 
brus 1589-ben ellentmondott azon kir. helytartói iktató parancsnak, 
mely szerint Szakái máskép Vajda Bálás és László Pozsony me- 
gyei Gyorsóka helységben egy nemes telekbe beiktattattak. l ) (Az 
oklevélben „Z a b 6 a és „Z a k a l u -nak iratik.) 

Szabó család, (Szánthói) Törzs-őse Szabó Márton, kitől a csa- 
lád a XVII. század közepe óta hiteles kimutatás szerint máig hatod- (s 
tán heted-) izig terjedt szét, III. Ferdinánd király korában mint had- 
nagy szolgált a cs. kir. hadseregben, és hadi pályáján vitézsége által 
érdemeket szerezvén, 1652-ben febr. 21-én kelt czímeres nemes leve- 
let nyert, mely Abauj megyében a nemesség szerzőnek ősi szülő föld- 
jén kihirdettetett. 2 ) 

Nevezett Szabó Mártonnak ősi lakhelye és szerény birtoka Abauj 
vármegye Szántó nevezetű mvárosában volt. Itt házasodott Ő meg, fele- 
ségül vévén az ősrégi szászfái Uza család egyik sarjadékát, uzapanniti 
és szászfái Uza Bernátnak selyébi Kovách Dorkótól származott leá- 
nyait Uza Erzsébetet, kivel Szászfán, Kériben és egyebütt is ősi birto- 
kot öröklött és kitől született fia Szabó I. Z s i g m o n d és tán P é t e r. 

Meghalt Szabó Márton, vagy is jobban mondva a török el- 



') Pozsonyi kápt. Ex stat. libro 2. fasc. 8. nro 15. 

*) Hiteles ?kipyelek azerint, n&gyobbrdszint mind saját levéltáramban. 



SZABÓ. 



437 




leni egyik Ütközetben 1659. táján elesvén, özvegye Uza Erzsébet má- 
sodszor férjhez ment Goinör megyébe runyai Soldos Sámuelhez. 

Szabó I. Zsigmond édes 
atyját korán elvesztvén , édes 
anyjáról mostoha atyjánál runyai 
Soldos Sámuelnál nevelkedett 
Gömör vármegyében és idővel 
Gömör megye táblabírája és szol- 
gabirája veit. Élt 1669—1696. 
évi időközben. Birt neje jogán 
Gagy-Bátorban Í3. Felesége ru- 
nyai Soldos Borbála, runyai Sol- 
dos Istvánnak Kertész Ilonától 
született leánya volt ; ki miután 
öszvegysógre jutott, másodszor 
férjhez mentSzent-Iványi Mátyás 
hoz, a multszázad elején Gömör 
vármegye főjegyzőjéhez, Ezen 
Soldos Borbálától Szabó Zsigmondnak hat gyermeke született, u. m. két 
fiú I. L á s z 1 ó és IL Z s i g.m o n d, és négy leány, úgy mint : Erzsé- 
bet Lövei Korpás Istvánné, Borbála hajadon, Mária Possat 
Györgyné, kik mindhárman magnóikul hunytak el, és Zsuzsanna 
JáanGyörgyné. 

I. László Gömör megyében maradt, hol Felfaluban székelt. 
Ezen vármegyének 1745 — 1765-ben jeles alispánja volt. *) A reform. 
vallásról a kath. egyház hívei közé lépett. Kétszer nősült, első neje 
Szent-Iványi Borbála, mostoha nővére, említett Szent-Iváuyi Má- 
tyásnak első nejétől nagy-dobai Dobay Borbálától született leánya 
Szent Iványi Borbála (1724) volt, kitől három gyermeke maradt : L 
József Krisztina senkviczi Paukovich András Gömör megyei 
főjegyző felesége és Juliánná görgői és toporczi Görgey Jobné. 
Másodszor nőül vette Rády Anna Máriát, kitől Qgj leánya maradt i 
Borbála, visontai Kovách Antal Nógrád megyei főszolgabírónak 
(1789.) felesége, ki Szakaiban lakott. 

L József 1762-ben Gömör megye főszolgabirája volt, meg- 
halt 1766. előtt Házas volt, de ága elenyészett. 

ILZsigmond (I. Zsigmond fia) Gömör megyéből Nógrád .me- 



') Barihoiomftttíss C. Gömör. 761. 



438 8ZABÓ. 

gyébe tette lakását, miután Mucsínyban birtoka volt, 1732. előtt Bás- 
thy Imrétől és Jánostól Demeeser jpuszta felét, öellén Gábortól pedig 
Nevák helység egy negyedrészét szerezte meg. 1741-ben runyai házát 
át engedte, illetőleg elcserélte testvérével I. Lászlóval. EJt még 1769- 
ben is. Neje Sas Erzsébet volt. Ettől négy gyermeke maradt, úgymint : 
Mária Szilassy Ádámné, I. János I. Gábor, és Anna nemes 
Panda Ferenczné. 

I. Gábor Runyán lakott 1769 — 74-ben. Nejétől minaji Borne- 
misza Annától fiai voltak II. Gábor, és III. Zsigmond, kiknél 
családfánk megszakad. Úgy látszik ezek ágából eredt P á 1, kinek gyer- 
mekei : György, volt 9. zászlóalji honvéd és nővére Szakáll Elekné. 

I. Jánosnak fia volt II. József (lak. Kozárd.) Nógrád vár- 
megye táblabírája, meghalt 1849. táján. Ennek leánya szent-jobi Sza- 
bó Lászlóné, és fia F e r e n c z, (lak. Mukcsinyban) fiatalabb korában 
1828 — 32-ig Nógrád vármegye alszolgabirája, meghalt 1845. körül. 
Nejétől Zmeskal leánytól fia F e r e n c z Mucsinyban stb. birtokos. Ne- 
jétől Illésy leánytól több gyermek atyja. 

A II. Zsigmondtól származó ág reform, vallású. 

A családfa következő : 

Márton 

hadnagy 

1652—59. 

(szászfai Uza Erzsc) 



T. Zsigmond 
1669—1696. 
Göniöri tb. és sz.biró 
(runyai Soldos Bora f 1750.) 



í. László Erzse Bora Mária II. Zsigmond Zsuzsa 

1745— 1765. (iövei Korpás hajad. (Poasat 1722—1769. (Jáan György) 

göinóri alispán. István) György) Losonczon lak. 

(LSzent IvánviBora f (Sas Erzsébet) 

% Bády^A .-Mária) ; 

i-tol József Krisztina Júlia 2-tól Bora 

GiJmöri fo'szbiró rab 1765. kör. (Górgrey (visontai 

i£l765. táján. (Paukovieh Jób) Kováeh 

András) Antal) 



Mária János Gábor Anna 

(sziiasi Szilassy 1764. 69. 1769. 74 (Panda 

Ádám) (Fáy Erzse) Runyán (F<;renez 

tITT f ' (minaji Bornemisza 

Kozárdon , tbiró ,- -A T ^ , 

mh. 1849. Gábor. Zsigmond. 

(N. a N-) 

Folyt, a kbv. lapon. 



SZABÓ. 439 

Jóssef, ki a* tWbbi lapon. 

Kozárdou, íbiró 
mh. 1849. 
(N. N.) 



N. Ferencjs 

(sz.-jóbi 8zabó 182&-S2. 

László) nógrádi alsa.biró 

Zmeskal K.) 



Ferenez N. N. N. 

Mucsinyban 1864. 

(N. N.) 



N. N. N. 

A család czímere — mint följebb a nietszvény mutatja — a paizs 
kék udvarában arany koronán könyöklő férfi kar, kivont kardot tart- 
va. A paizs fölötti sisak koronáján pellikán fészkel, fiait melle véré- 
vel táplálva. Fosziadék jobbról aranykék, balról ezüstvörös, 

Szabó család. (Széosényi) Nógrád in agyéi Szécsény városból 
eredt, és innen Széchény- Szabó -nak nevezett Szabó György, és ál- 
tala neje Róza Agatha, és gyermekeik Márton, Gráspár, GyÖr g y 
és Katalin I. Leopold király által nemesítettek meg Bécsben 1667. 
oct 8 án kelt czimeres nemes levélben, mely 1669. évben (feria 4. 
prox. post Dnicam 2. Adveníus) Heves és Külső Szolnok megyék 
közgyűlésén Fülek várában kihirdettetett. *) 

A nemesség szerző Szabó György valamelyik megnevezett fiá- 
nak fia volt Szécsényi Szabó András, ki az 1684. évi nemesi össze- 
írás szerint a nemesi insurrectioban vett részt. 

Ugyan csak e nemesség szerzőtől származtatá magát a Nógrád 
megyei Becske helységben iakó Szabó család, és az érdeklett armáüst 
magara alkalmazva, ily családfát igazolt 1 841. január 21-én Nógrád 
megye előtt : 

I. György 

16^7. 

(Rósa Ágafca) 



Márton Gáspár II. György Kata 

1667. 1667. J51 7 _ i667 - 

Mát yás. 
János 



István Pál Károly 

Becskén 1841. Becské*D 1841. Becskén 1841. 



') Az eredeti ArmaHs Nógrád megy levéltárában. 



A 40 SZABÓ. 

Kzeu családfái kimutatás mellett Jánosnak fiai különben is ne- 
mesi gyakorlatban élők, uévszerint I fi t v á n, P á i és Károly Becs- 
kén lakoló kisebb birtokosok, Nógrád megyétől 1841-ben nemesi bi- 
zonyítványt nyertek. l ) 

Azonban e családfára vonatkozólag azon állítás, miszerint II. 
György egy személy lett volna a Nógrád megyei 1709. évi neoieei 
lajstromba foglalt Szabó GryÖrgygyel, egyéni véleményen szerint téve- 
dés, mert az azon Szabó György (lásd alább) lehetett, ki 1694-ben 
mint sztregovai lakos Balezer máskép Martini Sámuellal együtt neme- 
sí tetett meg, és kinek nemeslevele Nógrádban 1694-ben kihirdettetett. 
(Valószínűbb is lévén, hogy ez utóbbi élhetett még 1709-ben, mintsem 
az 1667-ben élt Szécsényi Szabó II. György.) 

Mint említők, a Nógrád megyei nemesi összeírásokban az 1684. 
évében találjuk a fíileki járásban szécsényi predikátummal Sz. 
Andrást, ugyan akkor ugyan ott előnév nélkül Szabó Jánost, a 
kékkő járásban pedig Sz. S i m o n t ' és Györgyöt. (És ez utóbbi 
György inkább lehetett a szécsényi II. Szabó György!) 

Említetett Szabó Simonnak pedig nejétől Bobor Borbálától leá- 
nyai voltak Mária, Krúdy GyÖrgyné és Kata Nagy Mihályné. a ) 

1705-ben a szécsényi járásban találják Szabó Pált 

1709-ben a losonczi járásban Szabó F e r e n c z özvegyét és Sza- 
bó Györgyöt, (bizonyosan az 1694-ben Balezerrel megnemesítet- 
tet.) A. füleki járásban Szabó Ádámot és Dávidot, mint katoná- 
kat. — A szécsényi járásban Szabó Mátét (1706-ban kuruez ka- 
pitányt) ki egészen má&czím érrel élt, mint a szécsényi Szabó család. 
(Róla alább,) 

171 l-ben Sz. Györgyöt (a Balezer rokonát) Dávidot és Ádá- 
mot, kik a Rákóczy hadból 1710. novemberben tértek haza. 

Az 1765. évi nemesi Összeírás mint jövevényeket említi Má- 
tyást Sztregován, és Mihályt. 

Egyébiránt a Széchény-Szabó család czímere a följebbi armalis 
szerint függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali vörös udvar 
baloldalából kék ruhás kar könyökben meghajolva nyúlik be, ezüst 
kettős keresztett tartva ; a baloldali kék udvarban levágott turbános 
törökfej látszik, fölötte jobbról félhold, balról arany csillag ragyog. A 
paizs fölötti sisak koronájából természetes szinti grif emelkedik ki, 

') Jegyzőkönyv 173. sz. alatt. 
*) Sz.-bcnedeki Conveot, 



SZABÓ. 441 

első jobb lábával kivont kardot, a balban zöld galyat tartva. Foszladék 
jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 

Szabó család. (Szent-jóbi) Bihar megyei nemes család. Törzse 
Szentjobi Szabó László, ki előbb Fráter István itélő mesternél, utóbb 
Rédey Ferenez váradi főkapitánynál szabó-mester volt, és mint ilyen 
1618-ban Bethlen Gábor által czímeres nemes levéllel jutalmaztatott. *) 
Utódai közül ismeretes 

László a költő, ki 1767-ben született Ottományon Bihar me- 
gyében, és 1786-ban II. József rendszere alatt mint protestánsa nagy- 
váradi nemzeti iskolában oktatóvá neveztetett. A Józsefrendszer mul- 
tával ettől elesvén törvényre adta magát és 1794-ben Bihar me- 
gye aljegyzője és gr. Teleki Sámuel főispán titoknoka lett Belekeve- 
redvén a Martinovicsféle összeesküvésbe, halálitélete fogságra változ- 
tatott, melynek folytán Kufstein várában 1 795. oct. 10-én meghalt kora 
28. évében. a ) 

Másik tagja a családnak szintén László, kinek szántói Szabó 
családból vett feleségétől leánya Onody Zsigmondné lett. El a család- 
ból s birtokos Ottományban Szabó Márton s tán többen. 

Szabó család. (Szathmári) Erdélyben Abrudbányán idősb 
István adószedő, ifjabb István főjegyző, utóbb városi tanácsi 
és bányaszéki ülnök s hegymester volt 1848. körül. Pál aljegyző 
184a táján. 

Szabó máskép Székely család. (Borbándi) Küküllő vármegyé- 
ben György szolgabíró volt 1831-ben. József Vízakna város ki- 
rálybirája, utóbb Hunyad vármegye szolgabirája 1848-ban, s több or- 
szággyűlésen követ. Leányai Anna, Mária, Borbála, Küküllo 
megyében EgrestŐn, és Bala-vásáron birtokosoknak iratnak. 

Szabó család. (Szemerédi) Hont megyei Szemesedről írta elő- 
nevét Töixs-őse Nyitra megyei Ludán mvárosból eredt Anda Gál 
volt, ennek nejétől Némethi György leányától Margittol fia M á s t é, en- 
nek András 1545-ben a sághi Convent előtt igazolta be ezen ge- 
nealógiát. 3 ) 

Valószilüg e család ivadéka szemerei Szabó Mihály is, ki 
1572-ben Sz. Mihály -úr helységbeli minden jogát, melyet Ifjú János- 
nakfia Farkas kötelezvénye folytán birt. Teíegdy Györgyre ruházta. *) 

') Az eredeti Ottománybarv Szabó Mártonnál. 
«) Toldy F. M. költeszet-kézi-könyve I. 574.-5. 
") Esztergám! kápt. Capsa 32. fase. 12. nro 48. 
*) Ugyan ott C. 34. f. % nro 27- 



44c k SZABÓ. 

Szabó család. (Szepesi) Szabó-Szepesi család Zemplin 
vármegy** czíraerleveles nemes esaládai sorában áll. ') Közülök Is1í- 
vá a a m. tud. akadémiára 1827-en kétBzáz forintot adott. 2 ) 

Szabó család. (Máskép Szojja) Lásd Szojja cs. 

Szabó család. (Hosszu-Éthi vagy Theber-Ethi) Pozsony me- 
gyei Csallóközben birtokolt KöztÜök Sándor (Sándrinus Zabó de 
Hosszuethy alis Theberethy) Fekete Egyeddel és több más társával 
1520-ban hütleneégí bélyegen veszté javait , és azokat Nagy-Hechei 
László kapta. 3 ) 

1526-ban Márton Theber-Ethén egy telkét elzálogosítja a 
Biró és Mihály csaiádbelieknek. *) Antal 1 547-ben Csenkesz-Ethei 
birtok végett tiltakozott. 

S/jabó család (Theyfalvi) Pozsony megyei nemes család, mely- 
ből theyfalvi Szabó János saját és neje Gergethey Orsolya (Grerge- 
fciiey István leánya) nevében, ugy gyermekeik Miklós és Erzsé- 
bet neveikben is Gergetbei, Theyfalu, Martfalva, Ujfalva helységbeli 
birtok iránt 1510-hen gróf Szentgyörgyi Péter ellen tiltakozott *) 

Szabd család; (Turóczi) Közülök Mátyás 1682. körül Do- 
boka megyei birtokos volt. 6 ) Ma ott nem létezik. 

Szabó család. (Udvardi) Komárom megyei nemes család, mely- 
nek ismert törzse udvardi Szabó István a XVII. században, ki nőül 
vévén Konkoly Thege Erzsébetet, ettől leánya Zsuzsanna Fekete 
Jakabné volt. 

Sxabő család. (Uzoni) Háromszéki 3zékely család, melyből a 
múlt században élt uzoni Szabó György, ki nőül vette árkosi Ve- 
ress Mózses özvegyét Imre Ilonát 7 ) 

Tamás levéltárnok volt Háromszéknél 1315. körül. 

Siabó család. (Vágási) Udvarhely széki Vágás falubeli eredetű 
nemes család, közülök Ferencz 1848. előtt főkormányszéki hi- 
vatalnok. 

Szabtf család. (Veszprémi) Szatmár megyei Csenger helység- 



') Szinnay 0. Zemplin not top. 117. 

a ) 1827 : évi 12. törv. ez. 

•) Pozsonyi kápt. Ex stat Uíiro 2. fasc. 8. nro 13. 

4 ) Ugyan ott Prot Serial 6. tolio 10. 

s ) Pozsonyi kápt. Prot 1. P. 217. 

é ) Hodor, Doboka várna. 228. 

T ) Ns. székely nemz. Const 211 . 



szabó. 443 

ben veszprémi Szabó Bálint 1565-ben egy nemes udvartelket kapott 
királyi adományban. *) 

Valószínűleg ö az, ki zudrói Veszpémy Bálint név alatt ugyan 
ott 1577-ben szintén egy telekre kapott adományt. 2 ) 

Szatmár megyében e század elején is birtokos Szabó nevű csa- 
lád Esztró, Sándorfalu, Rápolt helységben, névszerint Szabó Zsig- 
mond Ders helységben. 8 ) Azonban veszprémi Szabó Bálint utódai- 
e? — - azt nem tudjuk. 

Szabó család. (Viski) Kolos megyében József 1815-ben me- 
gyei ajtón-álló. 

Szabó család. (Zágoni) Székely eredetű. Közülök Antal fő- 
kormányszék melletti ügyvéd 1842-ben Kolozsvárott, testvére Jó- 
zsef fö- számvevőségi tiszt 1836. körül, fiai József, Imre és 
Alajos, leányai N. Folyovicsné, Teréz és Róza Ács Ferenczné. 

Szabó család. (S.-Zaláni) Közülök Elek ügyvéd Torda me- 
gyében 1825. körül, Áron törv. széki ülnök Udvarhelyszéken 1837. 
körül 

Szabó család. (Zetelaki) Udvarhely széki székely származék 
Tagjai közül János Koloskerületi tartományi biztos 1815. körül, 
Gergely tartományi föszámvevöségi tanácsnok 1831. körül. Ennek 
fia Ferencz Kolos megyében több helyen birtokos. 

Szabó család. (Borsai) Pozsony megyei Közép-Borsán volt bir. 
tokos. 1509-ben Mátyás, Antal, Veronka és Ilona bizonyos 
eladományzott középborsai nemesi kúria végett a Csöke és Takács 
családokkal egyezkedtek. *) 

1512 ben Szabó Ilona Borsay Péter leánya megnyugtatja Fel- 
sö-Kis -Magyari birtokra nézve a leány negyedet illetőleg a Loránth 
családot. 5 ) 

Szabó máskép Bereko vics család. Közülök János Csejthén 
Nyitra megyében kiváltságos házát Pálffy Jánostól 1604-ben örökösen 
megszerzi. 6 ) 

Szabó-Décsi család. Törzse Szabó-Bécsi János, ki 1686. 
évben I. Leopold királytól kapott czímeretá nemes levelet. 7 ) 



V\ 



; Szirmay, Szatmár várm. II. 131. 

2 ) Ugyan ott 

*) Ugyan ott. 40. 81. 116. 123. 

4 ) Pozsonyi kápt. Prot, 1. folio 170. 171. 

*) Ugyan ott. Folio 338. 

•) Esztergálni kápt. libro 11. folio 28. 

') Colleet. heralg. nto. 896. 



444 szabó. 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló 
oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tart. A paizs fölötti sisak ko- 
ronáján karó mellett szőlő tény ész, adtokéról két oldalra két piros fürt 
lóg. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék. 

Szabó család. (Máskép Csepreghy) Törzse Csepreghi máskép 
Szabó Mihály a XVII. században Léva várában volt sok ideig fő- 
iiadnagy, nőül vévén Zámori máskép Zakács Annát, azzal következő 
£gat terjesztett : 

Mihály 
(Zámory Anna) 



_ András István 

r ~ Klára ~' f I^^^Í^Ü ! 

(Sipeky Mátyás) ~ János 

' Pál " 

(Réde ky Terez) 

János 

f József 18367" 1 

Szabó esalad. (Doborgází) Pozsony megyei nemes család volt. 
Közülök Mihály 1505-ben Takács Lörincz megöletése iránt nyo- 
moztatott. *) 

1627-ben valószínűleg e család ivadéka nemes Szabó János, 
nejével Anasztáziával, fiaival Márton és Jánossal és leányával 
Erzsébettel doborgázi Szelle Simon nejével Közölczés helységben 
nemes telket vesz kis-léghi Léghy Tamástól. 2 ) 

Szabó-Imre család. Szabó-Imre N. (keresztnevei nem tudjuk) 
I. Leopold királytól kapott czímeres nemes levelet, mely 1693. oct. 
9-én Heves megyében ki hirdettetett. A nemesség szerzőnek (ki 
tán Mihálynak neveztetett, mert a Nógrád megyei 1709. évi nemesi 
lajstromban „Michael Szabó-Imre " név fordul el#) fiai voltak Má- 
tyás és István, kik Nógrád megye előtt az 1726. évi nemesi vizs- 
gálatkor nemességőket atyjoknak nemes leveléről szóló s följebb emlí- 
tett 1693. évi Heves megyei bizonyítványnyal igazolták. 

A Nógrád megyei 1711. évi nemesi összeírás szerint Szabó-Imre 
Mihály mint császári hűségben elhunyt fordul elő; ugyan ott beírva 
István, mint ki Honn tartózkodott a Rákóczy forradalom alatt. 

Az 1755. évi nemesi lajstrom szerint András megyei főbiztos, 
István pedig a birtoktalan nemesek sorában állt 

l ) Poesonyi kápt Prot. i. éa 2. fol. 72. 
3 ) Ugyan ott. Prot. ö. f. 66S. 



szabó. 445 

Szabó család. (Iklódi) Trencsin megye nemesi összeírásába 
1834-ben beiktatva. «) 

Szabó család. (Máskép Kovács) Zemplin megye czfmerleveles 
nemes családainak egyike. *) 

Szabó család. (Kisfaludi) Pozsony megyében Kisfaludon birt 
Szabó Benedeknek fia szintén Benedek 1512-ben. 8 ) 

Szabó család. (Magyar-béli) Szintén Pozsony megyei család, 
melyből János 1614-ben élt. Ugyan ott birt 1639-ben Márton. 4 ) 
XJgy látszik — a nagy-ilkai Szabó családdal egy vérségü vagy közös- 
Jogú család. 

Szabó család. Lásd Szűr-Szabó és Sziits-Szabd cs. 

Szabó család. Erdélyi család. Törzse Szabó Péter, ki Ho- 
gy e Jánossal együtt 1634. aug. 12 én Gy. Fejérvárott kelt czimeres 
levélben nemesítetett meg, és czímerievele 1639. maj. lő-én Bihar 
megye törvényszékén hirdettetett ki. 5 ) 

Szabó család. Szerzője Szabó Péter, ki 1654-ben nyert czi- 
meres nemes levelet- 6 ) 

Czímere a paizs kék udvarában zöld dombon arany koronából 
kiemelkedő vörös ruhás, fekete kalpagos magyar vitéz, kinyújtott jobb 
karjával kivont kardot villogtatva. Ugyan ilyen alak látható a paizs 
fölötti sisak koronáján is. Foszladék jobbról arany vörös, balról ezüstkék. 

Szabó Család. Lázár György eszközlésére Bátbori Gábortól kap- 
ta czimeres nemes levelét, mely Alsó-Fejér megye levéltárában van, 
Tán éhez tartozók az Alsó-Fejér megyében élő Szabó nevezetű család- 
ból Ignácz, ott 1831. körül adóiró biztos, Lajos Hariban birto- 
kos, Ferencz 1861. törv. széki ülnök, lakik N.-Enyeden. 

Egyébiránt valamint Magyar — úgy Erdélyországban még szám- 
talan Szabó nevű család van, melyeknek azonban elönév hiányában 
családok szerinti csoportosítása is lehetetlen. 

Az előnév nélküli Szabó család alapítók közül még itt elé sorol- 
hatók a következők : 

Szabó család. A czimeres nemes levelet Szabó János nyerte 
1706 ban. *) 

! ) Szontagh Dan. közi. 

; ) Szirmay, C. Zemplin not. top. 117. 

•) Pozsonyi kápt. Prot Bud. 3. f. 330. 

') Pozsonyi káptalan P«>t 34. f. 197. 

J ) Az eredeti Bihar meg^t .e vél tárában van. 

•) Adami Seuta gentil. tomo XII. 

') Collect herald, nro 761. 



446 SZABÓ. 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren álló , vörös ruhás, 
prém kalpagos, sárga csizmás , kardos magyar vitéz , kinyújtott jobb 
kezével királyi pálczát tartva - t előtte jobb felöl a földbe szúrva piros 
zászló leng. A paizs fölötti sisak koronáján vörös mezü kar könyököl, 
kivont kardot tartva, mely alatt jobbról arany nap , balról félhold, a 
kardhegye fölött arany csillag ragyog. Foszladék jobbról aranykék, 
balról ezüstvörös. 

Szabó család. A czímeres nemeslevelet Szabó András nyer- 
te 1709-ben I. József királytól ] ) 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren álló sárga bugyogós, 
piros kaftányos janicsár , tar fővel , oldalán puzdra lóg , jobb kezével 
kivont kardot tart. Ugyan ez alak ismétlődik a paizs fölötti sisak ko- 
ronáján is. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 

Szabó család. Törzse Szabó György 1694-ben l. Leopold 
király által Balezer máskép Martini Sámuellel stb. emeltetett nemes- 
ségre, és nemes levelök azon évi nov. 22-én Nógrád megyében hir- 
dettetett ki. 2 ) Mindkettő előbb Nógrád megyében Sztregován B. Ba- 
lassa alattvalója lévén. 1695-ben Balassa Pál esztergami kanonok ezen 
• megnemesitésnek az esztergami káptalan előtt ellentmondott. 3 ) 

Nevezett Szabó György a Nógrád megyei 1709. és 1711. évi 
nemesi összeírásokban található. Valószínűleg pedig fia volt azon 
György, ki 1755 ben a nemesi lajstromban szinten mint sztregovai 
lakos, de „jövevény", - jegyeztetett be. 

Szabó család. A nemességet Szabó György és Keres* 
tély 1714-ben szerezték. '*) Czímerök a paizs kék udvarában arany 
búzakéve. A paizs fölötti sisak koronájából arany grif emelkedik ki, 
első lábaival arany búzakévét tartva. Foszladék jobbról arany kék, 
balról ezüstvörös. 

Szabó család. Alapítója Szabó György, ki Sóos Péterrel 
1717-ben III. Károly királytól kapott czímeres nemeslevelet. ) 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren álló vörös ruhás, 
sárga csizmás, kék öves, prémkalpagos magyar vitéz , oldalán fekete 
hüvelyű kard lóg, jobb kezével három nyilat tart. A paizs fölötti sisak 



•) Collect. herald, nro 741. 

") Protoc. C. Neograd, anni 17i6. 

*) Esztergami kápt. libro '27. fol. 1. 

• 4 ) Colleet. herald, nro. 640. 

s ) Ugyanott nro 594. 



SZABÓ. — SZABOSZLAI. 447 

koronáján vörös meztt kar könyököl, ijjat tartva. Foszladék jobbról 
ezüstvörös, balról aranykék. 

Szabó család. Szabó István és Ferencz 1741-ben Mária- 
Terézia királyasszonytól nyerték czímeres nemeslevelöket. *) 

Czímerök a paizs kék udvarában zöld téren almás szürke lovon 
ülő magyar vitéz, nyereg takarója, dolmánya, csizmája narrancsszinti, 
nadrágja vörös, fején vörös tetejű prém kalpag, oldalán fekete kard- 
bÜvely lóg, balkezével a ló kantárát, jobb kezével kivont kardját 
tartja. A paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan öltözetű, zöld 
öves vitéz emelkedik ki, kardot villogtartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüstvörös. 

Szabó család. Szabó Mihály kapott 1756-ban Mária Terézia 
királyasszonytól czimeres nemes levelet. 2 ) 

Czímere vízirányosan kétfelé osztott paizs, a felsÖ kék udvarban 
fehér mén száguld ; az alsó ezüst udvarban jobbról balra rézsútosan 
vont négy vörös szelemen látható. A paizs fölötti sisak koronájából 
vörös nadrágú, kék dolmánya magyar ember emelkedik ki, feje födet- 
len, jobb kezével kinyílt piros rózsát tart. Foszladék jobbról ezüstkék, 
balról ezüstvörös. 

Siabó család. Szabó Mihály 1790-ben II. Leopold királytói 
kapott czímeres nemes levelet, mely szerint czímere függőié g kétfelé 
osztott paizs, a jobb oldali kék udvarban zöld téren magas zöld fa alatt 
fehér elefánt áll, a jobb oldali arany udvarban kékfehér csíkos rövid 
szoknyás, meztelen szerecsen áll, kezeivel felvont ijjat tartva. A paizs 
fölötti sisak koronáján szintén zöld fa alatt fehér elefánt látható. Fosz- 
ladék jobbról ezüstkék, balról aranyfekete. 3 ) 

Ssabó család. Szabó Ambrus és fiai György ésMi- 
h á 1 y és Györgynek leánya Katalin czímeres nemes levelet nyer- 
tek III. Ferdinánd királytól j azonban volt földesurok Várady Pál a 
megnemesitésnck az egri káptalan előtt ellentmondott. 

Szabó család. (Darmói) Ez előnévvel említetik Juliánná 
szül. 17öl-ben, meghalt 1831-ben Kassán. Neje volt Sihulszky más- 
kép Lifmiczky Jakab kassai polgármesternek, ki 1801. jnL 28. halt 
meg Kassán *) 

Szaboazlai család. A hivatalos tiszti névtárakban néha Szahosz- 



') Adatni Scuta gentil. toino XII. 
*) Collect herald nro 151. 
") Adami Scuta gentil. tomo XII. 
4 ) Magán közlés szerint. 



448 szavcsai 

lai máskor Szoboszlai néven fordul elő ; pedig nevoket bizonyo- 
san „Szotoszló" városról vevék. 

Előnevök szerint több ily család van ; ilyen : 

a szaboszlói Szaboszlai család, melyből F e r e n c z 
1791 — 1809-ben Doboka vármegyében törvényszéki ülnök, fiú ágon 
kihalt. ') György 1794-ben Doboka megyében irnok. Egyik tagja 
most is él. 

Másik a búzás-bocsárdi Szaboszlai család, melyből 
János 1815-ben Felső-Fejér megyében alszolgabiró. L a j o s ugyan 
az 1848. előtt. 

Tán ez utóbbinak csak külön ágát képezi a b ü r k ö s i Szo- 
boszlai család, melyből József 1794-ben szintén Felsö-Fejér 
vármegye alszolgabirája volt ; noha már „Szoboszla i a -nak iratik. 

Ismét tán más család a szoboszlai Szoboszlói máskép Tóth ne- 
vezetű, lásd Szoboszlai cs. 

Szacsvai család. (Léczfalvi és esztelneki) Tős gy ökes székely 
eredetű. Nevét Háromszék Szacsva nevű helységéről vette. Egyik elő- 
de Szacsvai Gergely már a XV. században részt vett a szent-im- 
rei csatában Hunyadi alatt. Azonban szakadatlan családfáját csak 
Bethlen Gábor koráig vihetni föl. Ekkor élt Szacsvai Mihály, mint 
egyik kapitánya Bethlen Gábornak, kitől 1623-ban a szacsvai jó- 
szágra adományt kap, és ugyan akkor vitézsége jeléül ily czímert : a 
paizs kék udvarában hátulsó lábain álló oroszlán, mely első jobb lá- 
bával kivont kardot tart. 3 ) 

I. Mihálynak II. Mihály fiától unokája György és 
András oszlaták a családot két főágra, úgymint amaz a 1 é c z f a 1- 
v i, András pedig az esztelneki ágazatra. *) 

Nevezett György feleségül vévén Léczfalvi Gele Lörincz leá- 
nyát Katalint, miután ezen ipa (t. i. Gele Lörincz) r propter homi- 
cidium" nótát incurrált I. Apafly Mihály korában, léczfalvi jószágát el- 

') Hodor, Doboka yárm. 

') 1794. évi erdélyi Schemat 37. lap. 

*) Családi közlés szerint Hodor K. által ; megjegyezvén, hogy e leírás 
nem egyezik meg Kőváry leírásával (Erdély ce. 226. 1.) mely ezerint a czímer 
hármas zöld halmon könyöklő kar, kivont kard hegyén levágott törökfejet 
tartva. 

4 ) Kőváry szerint I. Mihálynak másik fia volt László és ennél szakadt 
volna ki a másik ág ; szerinte a családfa nem egyez az itt közlöttel, mint nlább 
látandjuk. 



SZACSVAI. 



449 



vesztvén, ezt veje Szacsvai György titulo novae donationis impe-^ 
trálta különféle hadjáratokban szerzett érdemeiért, és abban 1663. 
febr. 26-án bdiktattatott. Eddig e család „de eadem" predikátum- 
mal élt; ez időto'1 ez ág „Léczfalváról" neveztetett, és így ala- 
kult még a léczfalvi ág. 

Azonban Szacsvai Józsefné Eczken Klára özvegységében fiait 
Ádámot (ki B,-Szolnok vármegyei főbíró lett) azután Sámuelt 
és Jánost megyei birtokaira kitelepítvén és fijai polgári állásukat 
akkor legitimálni is kívánván , Önkénytesen produkált, minek követ- 
keztében a nevezett három testvér „de eadern et Léczfalva u mind az 
erdélyi törvényszékek, mind az udv. kanczellária által 1776-ban pro 
donatariis et possessionatis nyílványítattak , noha azután 
is nagyobbára a léczfalvi predikátumot használták. 

Ez ágból Sándor (szül. 1753.) az első magyar hírlapírók egyi- 
ke volt ; 1787. jan. 6-án Bécsből „Magyar kurír" czimu* lapot indíta 
meg, és folytatá 1792. végéig. Merész s gyakran éles czikkei miatt 
végre Bécset odahagyván, Kolozsvárra sietett, hol többször ismételt 
szélhűdés életének véget vetett 1815. maj. 15-én. Fiai közül. 

Zsigmond 1832-ben a főkormányszéknél fogalmazó, 1838- 
ban titoknok, e minőségben 1848-ig az udv. kanczelláriánál, majd 1861- 
ben tanácsos, mint ilyen jelenleg nyugalmazva, ezen ág benne s gyer- 
mekeiben él, 

A családfa, — a léczfalvi ágon egészen lehozva — következő : J ) 



György 

1663. Léczfalvát 

(Gele Ktita) 



1. Mihály 
1623. 

ÍI. Mihály 



I. János 



II. János 



I. Zsigmond 

f 



III. János 



1. Sándor 
sz. 1753. f 1815. 
^hirlapiró. 

Folyt, a köt. lapon. 



V. János 
fl844. 



András 
esztelneki ág öse. 



József 
(Eczkeu Klára) 



I. Ádám Sámuel 

1786. B.-Szolnok f 

főpénztárnok 

(Kifor Anna) 
,— _/\ , 

Eva 

(czegői Balogh 

György) 



János 

t 



') Hodor K. szerint családi közle's szerint. 

MA.tíTAJBOBSZÍ.3 • CSALÍDA1. X, KÖT. 



29 



4Ő0 



S3AC8VAI. 



I. Sándor, ki a* döbbi lapon* 
sz. 1753. f 1815. 
hírlapíró. 



II. Sándor 
f 1820. 



Alojzia 
fl844. 



II. Zsigmond 
18G1. fó'korm. tanácsot 
(Harsányi Bora) 

Sándor 



Anna 

(Capellini 

Adolf) 

E családfa lényegesen különbözik a Kőváry által közlőttől, me- 
lyet — habár hitelesség tekintetében a család által közlöttnek utánna 
kell tennünk, még is mind a különbözés felmutatása, mind az ezen 
meg nevezett hitestársak végett ide kell iktatnunk. E szerint I. Mi- 
hálynak , ki 1623-ban adományt és czímert nyert, fiai IL Mihály 
és László, amaz a léczfalvi, ez az esztelneki ág törzse, II. Mihálynak 
fia György, a Geie Kata férje és 1663-ban Léczfalva szerzője; en- 
nek fia III. Mihály, kinek Farkas Ilonától IV. Mihály, kinek 
Fejér Erzsébettől I. J á n o s és Gr y ö r g y, ez utóbbi két leánynak 
atyja, u. m. Teréz Donát Józsefnének és Mária Keresztes János- 
nének. — I. Jánosnak* nejeitől Pesti Júliától és Körösi Annától gyer- 
mekei : S á n d-o r a hirlapiró, és János, ki mint huszár hadnagy 
1842. halt meg. — Sándornak Szatmári Júliától fiai a táblán álló Sán- 
dor és élő Z 8 i g m o n d, és ezek nővérei Júlia és Sára Miké Sán- 
dorné. 

Az esztelneki-ág származtatásában Kővári táblázata szolgál ala- 
púi, szerinte ez Lászlótál következőleg sarjadzott : 

László 



István 

1659. 

tatár rab. 



Ferencz 
(Csomortáni Dorka 
Eízteln tkriil .) 

János 



István 
(Kászo ni Jndit) 

Ferenc?. 
(Sü kösd Katalin) 



r~ 



István 



Antal 



József 



István 
N -Váradra telep. 



Idá 



un 



Perencz 
(Teleki Róza) 



Ferencz 

kolosi 
föbiró 1809. 



József. János. Lajos. 



N. Váradra telep. 
György 



N. 
(Bakó Per.) 



Róza 
(Géczy 
Lászió) 



Imre 

képviselő 

f 1849- 



SZÁDAT.— SZÁDECZKY. 451 

Antal ágán álló Ferencz 1848-ig az erdélyi főkormány szék- 
nél fogalmazó, utóbb ia hivatalnok. 

Istvánnak (ki Váradra Bihar megyébe telepedett) fia Ferencz 
Kolos megyében 1796-ban aljegyző, 1804-ben alispán, 1809-ben az 
akó kerületben főbiró. Több leánya közül egyik Bakó Ferenczné. Bírt 
a mezőségen és Petriben. 

Józsefnek fia Imre, fiatal szép szónok, 1848/ 9-ben Bihar me- 
gyei országgyűlési képviselő, a függetlenségi okmány fogalmazásáért 
vérzett el 1849-ben. 

Szaday család. (Szadai) Zemplin vármegye kihalt családa, 
mely azon megyei Szada helységről, mint ősi birtokáról kapta nevét. 
Hajdani Írásmóddal a helység és családnév „Zoda" alakban fordái 
elő. Már 1300-ban comes Ioannes de Zoda birta e helységet. *) 

1374-ben „Zoday M i k 1 o s a hűtlenség! bélyegén nyerte a Mo- 
noky család Szadát. a ) 

Siádeczky család. (Szadecsnei) Trencsin vármegye régi birto- 
tokos családainak egyike, és Szádecsne ősi fészkének jelenleg is bir- 
tokosa. 

A család korán megszaporodván, számos tagjai miatt a szétosz- 
lás okozta, hogy a Trencsin megyei 1736. évi nemesi Összeírás néme- 
lyeket földes úri, másokat pedig már csak az egyszerű curialisták so- 
rába iktathatott ; és pedig az előbbi rovatba jöttek Imre és János 
fiával Miklóssal együtt, az udvarhelyesek között pedig négy J á- 
bob, négy Mihály, két Andor, egy István, e^y György, egy 
Zsigmond, egy Márton és egy Miklós fordálnak elé. 3 ) 

1748-ban Moys-Lucskán laktak : Miklósnak a fiai; — a közép- 
járásban Jánosnak a fiai ; — Szádecsnén Zsigmond, Ádám, Mi 
hály, István, Márton, Ferencz, három János, négy An- 
drás és két György — az alsó-járásban lakott Imre, Dezseren 
pedig János. 

Az 1768, évi nemesi összeírásban Szadécsnén laktak első János- 
nak örökösei Miklós és Gáspár, második János és ennek fiai 
Miklós és András, — ismét III. János és ennek fia Tádé 
— majd IV. János és ennek fiai János és József, végre V. 
János és ennek fiai György és Gáspár, — továbbá József 



') Szirma? C. Zemplin not top. 103. 

a ) Ugyan ott 171. 

*) Szón tag h Dán. közi. 



29* 



452 SZADUSS. — SZAIDEL. 

fiával Mihályival, — I. ö y ö r g y, fiával Józseffel, — íí. György 
és fiai Imre s György, — továbbá I. András fiaival J á n o s- 
s a l és Mihályijai, és végre II. András fiával Andrással. 

1803-ban Szadecsnén már negyven családtag Íratott össze ; Ha- 
lácson pedig Antal fiával Lászlóval. 

1837-ben a nemesi összeírás Szadecsnén már 78 családtagot ta- 
lált, ezek közül mint kiköltözottek említetnek Ádám Fejér megyébe ; 
János Bács megyébe, A ntal-GyÖngy ősre, ki 1815-ben Szádeczky 
Zsigmond (tán atyja) nevére kapott nemesi bizonyítványt, K á- 
r o 1 y Nyitra megyébe szakadtak. — Ugyan csak 1 837-ben Felső Liesz- 
kón lakott János, Halácson Elek. 

Szádeczky János a múlt század közepén Nógrád megyébe te- 
lepedett, hol Trencsin megyétől 1755. sept. 15-én kelt nemesi bizonyít- 
ványát Nógrád megyében 1760. maj. 10-én kihirdetteté, ! ) Tán ennek 
leánya vagy unokája volt Szádeczky Krisztina Podhorszky Gáspár- 
nak hitvese. 

Mihály 1805-ben Vág-ujhelyi kath. segédleikész volt 

E családból a legközelebbi időben főleg ismeretesek László h* 
ügyvéd és 1850-ben Trencsin megye társas törvényszéke elnöke, és fia 
L a j o s szintén ott szolgabíró és állami ügyész. 

A család czímere a paizs kék udvarában arany koronán könyök- 
lő kar, kivont kardot tartva ; fölötte jobbról félhold, balról arany csil- 
lag ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján szintén olyan kar könyö- 
köl, kivont kard hegyén levágott törökfejet tartva. Foszladék jobbról 
arany kék, balról ezüstvörös. 

Siadliss család. Árva vármegyei czimerieveles nemes család, 
és 1815-ben Szadliss Mátyás Árva megyétől nemesi bizonyítványt ka- 
pott. 1823-ban ismételve folyamodott azért a Szadlis család néhány 
tagja, de sikertelenül. 

Régebben Trencsin megyében is szókelt Szadlis család, neveze- 
tesen 1646-ban Kiszucza-Uj helyen. 

Szaidel család. (Sz.-Udvarhelyi) Közülök János Sz. Udvar- 
hely város követe 1810-ben az erdélyi országgyűlésen, József 
ugyan azon városban pósta-mes^er 1815-ben. János ugyan az 1825. 
után és városi tanácsnok, és követ 1834-ben, Ifj. János ügyvéd, 
Károly iktató 1848. előtt *) 



') Protoe. pag. 62. 
3 ) Török Aní. kttsl. 



BZÁJBELY. — SZAHARÁTY. 463 

Szájbeiy család. Czíraere következő : a paizs jobbról balra 
vont fehér széles szelemen által elosztott paizs, az alsó osztály zöld, 
a felső vörös, a fehér szelemenben pánczélos kar kivont kardot tart, 
balfelé fordulva. A paizs fölötti sisak koronáján szintén olyan kar kö- 
nyököl, kivont karddal. Foszladék jobbról arany kék, balról ezüstvörös. 

Szájbely Henrik Theol. dr. 1850. pozsonyi, 1852-töl esztér- 
gami kanonok. 

Szájbely Frigyes Pesten h. ügyvéd 1838. körül, és utóbb is. 

Szakács család. (Szent-erzsébeti) Több tagja Székely-Ud- 
varhely városában hívataloskodott. Sándor 1792. és 1794-ben as 
erdélyi országgyűlésén követ. György ügyvéd 1825. körül, Jó- 
z s e f iktató, István sebész 1848. előtt. 

Szakács család. (Krasznai) A Szilágyságban birtokos. Pe- 
rencz Közép-Szolnok megyei levéltárnok 1848. előtt. 

Tán szinten e család ivadéka Dávid és István, kinek öz- 
vegye Sándor Borbála Doboka megyében Fellakon, Dávid özvegye 
pedig Kis Deveeserben birtokos. 

Szakács család. (Kis-Magurai) Közülök Sámuel ügyvéd 
Abrudbányán 1848. előtt. 

György erdőgondnok Dézsen 1831-ben, melyik Szakács csa- 
lád tagja ? — nem tudjuk. 

Szakács család. Zempiin vármegye czímerleveles nemes csa- 
ládai közé soroztatik. Birtokos azon megyében Gereselyen. ') 

Szakácsy család. Szabolcs megye nemessége sorában található. 

Szakadáty család* A XIV. században éit Szakadáty G y ö r g.y, 
kinek fia Jakab, kinek János, kinek Tamási 448-ban rigóme- 
zőn Hunyadi János alatt barczolt, törökfogságba esett, de onnan idő- 
ve! megszabadult, 1455-ben V. László király érdemeiért újra inegerŐ- 
síté Szakadat és egyéb jószágai birtokában, *) 

Szakadáty család birtokos Szaímár megyében, hol többi közt « 
század elején Miklós birt Derzs, és Kántor- Jánosi helységben. 3 ) 

Szakadáty Z s i g m o n d 1820-ban Arad megyében hirdetetté ki 
nemességét. *) 



') Szirmay C. Zemplin not. top. 116. 279. 

a ) Katona hist. érit XIII. 2. pag. 620. — V. ö. Leboczky Stemmajfc. II. 
36& <fe Budai Polg Lex. III. 274. 

') Szirmay Szatiüár város. II. 81. 88. «tb. 
*) Ara<* megy i\ i«jgy»ökÖnyv 1522. sz. alatt. 



454 IZAKAMi. — SZAKÁL. 

Szakad áty János Erdélyben 1848-ig főkormányszéki ír- 
nok volt 

Szakáll család. Nógrád megyei nemes család Losonczon és vi- 
dékén. Örökségi birtoka Kis-Romhányban fekszik. Törzse Szakáll 
András, 1688. mart. 8-án I. Leopold királytól kapta czfmeres ne- 
mes levelét. 

A megyei nemesi összeirások családtagjai közül évenkint a kö- 
vetkezőket tüntetik fel : 

1 705-ben Szakáll János és András, valamint ugyan ezek 
1709-ben személyesen részt vesznek a nemesi fölkelésben. 

1711-ben szintén azok — mint a foradalom alatt honn marad- 
tak, jelöltetnek. 

1726-ban Szakáll András a nemesi investigatiókor elémutatja 
a foljebbi czímeres levelet. 

Az 1734. és 1755. évi kétségtelen nemesek sorában állnak Sza- 
káll András és István. 

Jelenleg a család két, vagy több ágon is él. Egyik ág ivadéka 
Ele k 1848. előtt Losoncz város jegyzője, volt honvéd százados, 1861- 
ben választott megyei főbíró, jelenleg a nógrádi gazdasági egyesület 
titkára. Neje szántói Szabó Emma. 

A másik ágból Andrásnak fiai : Antal, Ferencz és La- 
jos élnek, kik közül Antal 1842-ben rendszerinti esküdt, szolga- 
bíró czímmel ; jelenleg Gömör megyében él. 

Szaka 3 család. (Váradi) Törzse Szakái János, ki nejével 
Osiallayi Judittal és István és János nevű fiaival IL Rákóczy 
Györgytől 1658. évi dec. 20-án Székelyhidon kelt czímeres nemes le- 
velet nyert, mely Bihar megyének 1659. april. 8-án tartott közgyűlé- 
sében kihirdettetett. 

A család czímere a p&izs kék udvarában zöld téren sötétpej (spa- 
diceus) lovon ülő, aranyozott karddal övedzett, veres magyar ruhát, 
zöld lefityegő prémes föveget és sarkantyús sárga csizmát viselő vitéz, 
jobb kezével két vitorlával ékített dárSát, baljával meztelen kard he- 
gyén levágott vérző fejét tart. A paizsot koronás sisak fedi. Foszla- 
dék jobbról arany vörös, balról arany kék. 

Hiteles okiratok szerint családfája *) következő : 



') Mogyoróssy János közle'ee szerint. 



SZAKAL. 



455 



I. János 

1658. 
(Csiallayi Judit) 



I. István 
f Debrec zenben 

'""ITMihálv 
fDebreczenben. 



IL János 

utódai tán 

Abauj megyében 



András 
f Debreczenben 



II. Mihály 
Zsarolyáni ref. pap. 

(Szathraáry Erzee) 



Kata 

(Arvay 
Gryörgy) 



II. István 
f Debreczenben 



Ferencz f 1835 
k.- tárcsái jegyző 
(dab. Halász Zsuzsa) 



I. Imre 
ref. lelkész 
Porcsalmán 
(dab. Halász Zsófia) 



II. Lajos 

Szatbmár megyei 

esk. 1861. 



Veronka 
(S*abó Lajos) 



Mária 
(Jaké Pál) 



Lajos < Antónia 

8*. 1816. (Hatbázy 

Békés m. főjegyző István) 
(Tormássy Mária) 



Antal Ludovica Albert Róza Viktor 
sz. 1821. (Szabó sz. 1819. (Fábián sz. 1833. 
keresk. Mihály) festesz. Gábor) kereskedő' 



Jolánta. 



Ilona. 



A család lakta megyéjében mindenütt a kétségtelen nemesek se* 
rában állt a legújabb időkig. ') 

I. Mihály Szatmár megyében Zsarolyánban ref. lelkész és es- 
peres volt. Ennek két fia Ferencz és I. Imre két ágra oszlatták 
a családot. 

Nevezett Ferencz Békés megyében KórÖs-Tarcsán mint köz- 
ségi jegyző balt meg 1835-ben. Nejétói dabasi Hálása Zsuzsannától 
következő bat gyermeke maradt : 1. Lajos, az ismert népdal -költő, 
kinek nevével, főleg az előtt a szépirodalmi lapokban gyakrabban le- 
hetett találkozni, szül. 1816-ban,— mint b, ügyvéd, Békés megye tiszti 
alügyésze volt, Í84 8 / 9 -ben főjegyző lett, 1861-ben ismét megválaszta- 
tott, de lemondott, és mint ügynök jelenleg kereskedést folytat 2. 
Antónia Hatházy István b. ujfalusi ref, lelkész neje volt 3. An- 
tal kereskedő Mezö-Berényben. 4. Ludovika Szabó Mihály Cson- 
grád megyei volt főjegyző neje. 5. Albert fesztész, ki művészete 
érdekében a külföldet is be utazta, 6. Róza Fábián Gábor körös-tar- 
csai népoktató neje. 7. Viktor K.-Tarcsán kereskedő. 

l ) A család nemességerői bizonyítványt vett ki Bibsrmegrétől 1796 eV 
**» (jegyaőköny 10-dik VII. sz. a.) Nemesi gyakorlatát mutatják Szatbmár 



456 SZAKÁI,. — SZAKMÁRY. 

I. Imre (II. Mihálynak másik fia) Szatmár megyében Porcsal - 
mán ref. lelkész, nejétől dabasi Halász Zsófiától (ki az előbb említett- 
nek nővére) következő három gyermeket nemze : 1. II. Imre 1857- 
től Czégény-danyádi Szatmár megyei község jegyzője, 1861-ben me- 
gyei esküdt, 2. Veronka Szabó Lajos neje. 3. Mária Jákó Pál 
h. ügyvéd, jelenleg derecskéi szolgabíró neje. 

§zaká! család. (Kis-Jókai) E birtokos nemes családból Pál 
birtokos jelenleg Békés megyében Szent- Andráson, Csaba-Csíidön és 
Szent-Tornyán, neje Dabasról való Dinnyés Erzsébet. Atyja Szakái 
Jakab 1831-ben Íratott Békés megye nemessége sorában. *) 

A család többi ivadéka birtokos Bihar megyében Tótiban. 

Stakállos család Trencsin megye nemessége sorában leljük 
1646. és 1648-ban, a ) nevezetesen Alsó-Drskóczon. 

Zemplin vármegyében e század elején is a nemesség sorában 
olvasható. 8 ) 

Szakmárdy család. (Diankovczei) Horvátországi nemes csa- 
lád, melyből János itélo-mester, 1666. sept. 13. 1667-ig m. kir. sze- 
mélynök (Personalis) volt. Meghalt Beszterczén. 

É92akmáry család. Bars megyében Léván tartja lakását. A csa- 
lád magát Erdélyből eredezteti. Czímere útba igazítása szerint a czí- 
meres nemes levelet Szakraáry István és András kapták 1722. 
dec. 5-én IH. Károly királytól 4 ) 

Czímerök — mint itt a metsz vény ábrázolja, a paizs kék udva- 
rában zöld téren fehér lovon ülő vitéz, nyereg takarója bibor színű, nad- 
rágja, dolmánya vörös, arany zsinórzattal és gombokkal, fején pré- 
mes kalpag, lefityegő vei, lábán sárga csizma van, jobb kezével kivont 
kardot villogtat , a ballal lova kantárát tartja. A paizs fölötti sisak 



megyétől a 1797— 1800 és 1807. évi nemesi subsidialis összeírások, és ugyan ott 
1809. évi xiexneei felkelési lajstrom, melyben Mihály zaarolányi prédikátor 
és ílai FereacK és Imre is bcirva vannak. 

l ) Békés megye jegyzőkönyve 2300. sz. a. 1881. évrói. 

*) Szontagk Dán. közi. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 116. 

4 ) Colleet herald, nro 3á9. 



8ZAKMÁRY. 



457 



koronáján pánczélos kar 
könyököl , kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról 
aranykék, balról ezüstvÖ- 
rös. 

A család e századbéli 
ivadéka közül n e p. Já- 
nos 1820. előtt Bars me- 
gye főjegyzője volt , utóbb 
mint azon megye helyettes 
alispánja, és hzg. Eszter- 
házy aradalmaiban úriszé- 
kék elnöke működött. Fiai 
közül A 1 aj o s előbb m. 
kir. testőr/ utóbb 1850-ig 
Barp megye pénztárnoka, 
Imre 1848-ban Báthi lel- 
kész, 1849-ben honvéd tá- 
bori pap, András 1848. 
és 1861-ben Bars megye 
pénztarnoka , N e p. Já- 
nos jelenleg is Rakonczán plébános. 
A családfa ') következő : 




i — 

p 



András 
(Klobusiczky N,) 

Nep. János 
Bars m. fejegyzö 3820. előtt. 
(Reinprecht Erzsébet 1862. 



Alajos 

Bar&i 

pénzt. 

1850-ig 



Eleonóra 

(Kanovics 

László 

ügyvád 

N. Jázotob.) 



^ ° ^ W o { B András Judit Vinezentia Nep- JAnoa jj 
| £cuS;g,| Barsi (Nedeczky (Palu plébános g 



g£&§3%s pénzt. Istv.) gya: 
s s° * §'-+£1848. 61. Virthen) Flória 



Rákon 
czán. 



-+ 






Szakmáry család. Szakmáry Dávid és András 1712-ben 
III. Károly királytól kapták czímerea nemes le velőket a ) 

Czímerök a paizs kék udvarában hármas zöld halom középső- 
jéből kinyúló két szőlő vessző, zöld levelekkel és egy-egy érett szőlő 



') Szontagh B. közi. 

3 ) Oollect herald, nro. 711 



458 SZAKMÁRY. — SZAROLCXAY. 

fürttel terhelve, folöttök a paízs tetejében arany csillag ragyog. A paizs 
fölötti sisak koronáján fészkében üló\ s fiait melle vérével tápláló fe- 
hér pellikán látható. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 

Tán e család ivadéka Szepes megyében Lucsivnán birtokos Szak- 
máry Donát, és fiai 1850-ben. 

Sáros megyében Szakmáry Antal birtokos, 

Zeraplin megyében szintén a nemesek sorában áll e nevű 
család. f ) 

Szakmáry család. (Kövendi) Ez előnévvel Szakmáry Mózes 
1848. előtt Aranyos szék táblabírája. De neve „S zathmár y"nak 
rva is eléfordúl. 

Szakmáry család (Szakmári) Közüiök Sámuel 1848. előtt 
Vajda-Hunyadon kir. urad. hivatalnok. 

Szakmáry csatád. Szakmáry János 1797-ben I. Ferencz 
király által nem esi te tett meg. 

Czímere a paizs Jkék udvarában arany koronából kinyúló, zöld 
levelekkel dúsan ellátott három teljesen kinyílt piros rózsa. A paizs 
fölötti sisak koronájából fehér egyszarvú emelkedik ki, szarvára zöld 
leveles piros szőlőfürt van függesztve. Foszladék innen arany kék, on- 
nan ezüstfehér. *) 

Szakmáry család. Azon régi nemes család, melyből György 
előbb pécsi, utóbb 1521 — 1524-ig, haláláig (april 7-ig) esztergám! ér- 
sek s magyarország prímása volt. 3 ) Kassán a Szent-Mihály templomát 
megujittata s megbővítette, 1783-ban két márvány követ találtak, me- 
lyeken nemesi czímere volt kimetszve ilyen felirattal : *) 

Georgius Szakmar 
Lilia bina rosis totidem conjuncta gerebam ; 
Rex detit auratum Corvinus et ipse leonem. 
MCDLXXXXVin. 

Melv szerint czímerében két liliom és két rózsa volt látható, és 
egy arany oroszlán, melyet a család Mátyás királytól nyert czíai erébe. 

Siakolciay család. Trencsin vármegye nemesi összeírása mu- 
tatja föl 1646-ban mint Alsó-Drskóczon lakozót. Utóbb ott nyoma 
sincs. 5 ) 



') Szirmai C. Zeraplin nol. top. 116. 

") Adatra Scnta geittil. fcomo XII . 

3 ) Scbmitt Areh. Eppi Strigonienses II. 31. 

<) Bndaí Hint. Polg. lex. III. 276. 

*) Szontagh Dán. közi. 



SZAKOLY!. ~«8iKALÁNCZY. 459 

Szakoly! család Zemplin vármegye czimcrieveles nemes csa- 
ládai sorában áll. l ) 

Szdkony család. (Máskép Bognár) Szákony mákép Bog- 
nár János 1713-ban III. Károly királytól kapta czímeres nemes le- 
velét. *) 

Czímere négy részre osztott paizs az, 1. és 4-ik vörös nd varban 
pánczélos kar könyököl kivont kardot tartva ; a 2. és 3, kék udvarban 
arany félhold ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján szintén pánczé- 
los kar kivont kardot villogtat, két oldalról két kiterjesztett sasszárny 
között, melyek közül a jobb oldali félig arany, félig kék, a másik félig 
vörös, félig ezüst. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról ezftatkék. 

Tán ezzel azonos a Veszprém megyei Szakonyi család, melyből 
Ferencz szalóki birtokos, nejével Bersenyi Teréazel 1814-ben el- 
adják sz. balási, bocskai és esztregnyei birtok részöket Inkey János 
kamarásnak ; ugyan ekkor Szalókon birtokos Sámuel. 

József 1746. april. 28»-án szül. Dabronban. Tanult külföldön t 
1772*ben lett Nemes Csóbán prédikátor, 1786-ban Pápán, 1803 ban 
Veszprém megyei senior. Meghalt 181 í. táján. Irt „Oskolai vezér" s 
egyéb munkát. 8 ) 

Veszprém megyében többen viseltek megyei hivatalt, igy Sza* 
konyi Lajos 1838. körül aladószedö, István ugyan akkor főszol- 
gabíró volt, söt még 1847. jul. ö-én is megválasztva. 

Ezeknél sokkal előbb Szakonyi István 1658 — 92-ben Szatmár 
megye jegyzője volt 

Stalácsy család. Komárom megyében Csúzon birtokos. •) 

Szalaházy család. Doboka megyében birtokolt Meleg- Föld vá- 
ron, tőle származtak leány ágon a Hosszutelky, Budabázy, Liptay, Tő- 
töry és Menyhárt családok. Többi közt M a gd o 1 n a szül. Tőtörben 
IÖ09-ben ; s férjhez ment Lipthay Györgyhoz. 5 ) 

Nevezetes tagja volt a Szalaházy családnak Tamás, előbb 1524- 
t51 veszpémi, 1527-től egri püspök és m. -ország főkanczellára 1537-ig. 6 ) 

Szalánczy család. (Szent-Tamási) Régi család, melyet a Chák 
nemzetségből származtatnak. 7 ) ^Erdélyben szerepelt, és oda — úgy 



') Szirmay C. Zemplin not. top. 116. 
') Collect. herald, nro 666. 
s ) Tudományos gyűjt. 1826. évi X. 87. 
*) Fényes £. Komárom várna. 121. 

*) Hodor, Doboka várm. 228. 1. 

6 ) Pray, Specimen Hierarchiáé. 

7 ) Pray Mss. tomo XIV. p. 7. 



460 SZALÁNCZY. 

látszik — Magyarország alsó vidékéről a temesi bánságból szakadt. 
Beházasodás után Erdély legnevesb családaival jött összeköttetésbe. 

A XV. század közepén már Erdélyben virágzott, midőn Szalán- 
czy János 1508-ban Izabella alatt ország tanácsos volt ; és adót vitt 
a török Portára. ') Ennek utóda, s tán íia György, ki 1594-ben Bá- 
thori Zsigmond alatt száműzetik s javaitól megfosztatik. Idősb L á s z- 
1 ó szintén egykor nótát kap, fejét veszti (1594. sept. 3.-án Gy -Fejér- 
várott) és elveszti Brányicskát. Ennek fia 

Ifjabb László már Sz. Tamásról irta élőn evét. 1603-ban 
Székely Mózses megbízásából Radul vajdához követségben jár, 1636. 
körül Küküllöben lakott Csápon. a ) 

György birta Zágont, magvaszakadtán 1626. jun. 26-án kapta 
azt Mikes Zsigmond. Neje volt Kemény Magdolna. 

János 1632-ben az erdélyi fejedelem altitkára volt, mint ilyen 
irta alá april 7-én ífj. Rákóczy György részére az esküformát. Ez évi 
jun. 14-én Halmiban jelen volt Kemény János nászünnepén *) Ennek 
neje volt — ágy látszik — Kemény Erzsébet a fejedelem nővére. ft ) 
Ezzel egy korban élt s tán testveié volt 

István, 1636-ban követ török országba a nagyvezirhez. 1637- 
ben szintén követ, nov. 2-án indulván törökországba, ez év végén dec. 
1-én Segesvárott fogságba tétetik. 1640 — £2-ben ismét követ, az 1646 — 
47-ben is. Két fia és három leánya volt. 5 ) Egyik leányát a középsőt 
1636.-ban vette nőül Torday Ferencz, a máBÍk volt tán Erzsébet 
Jósika István dévai kapitányné, a harmadik lehetett Anna Torocz- 
kay Mihályné. Birt s lakott Mihályfalván (F.-Fejér várni.) és Csápon. 
Fia lehetett 

Gábor, kinek Dobokai Klárától gyermekei : István ós Do- 
rottya rápolti Macskásy Györgyné. 

Erzsébet neje volt Barcsay Ákos fejedelemnek, 1660 évi ta- 
TAszon halt meg a Dévai várban. 

Másik Gábor nak neje volt Vitéz Anna. 

György -1704-ben aláírja II. Rákóczy Ferencz száműzetését, 
neje Petky Anna. Tán nővére Anna, 1693. táján Bulcsést bóér neje. 

.') Wolph Bethlen Hitt.. I. 621. 
% ) Haller naplója. 

*) Kemény Önéletírása. Kiadta Szaiay 235 és 54. • 

*)E munka VI. köt. 175. lapon Szaláucay Lászlónak nejéül vaa írva 
Kemény Erassébet. 

s ) Haller Gábor naplója Kemény Not. Cftp Albens. II. H6. 



szalJLnczy. 461 

Klára 1720. táján Katona Mihály né. 

László és Gábor 1738-ban Csápon birtokosok. 

Zsigmond 1753. a kir. táblai imokságtól búcsút vesz, és meg- 
nősül. Tán ennek fia 

Zsigmond 1788-ban Szebenben tanuló, 1795-ban A. Fejérben 
szolgabíró, „Orinény-székesi" előnévvel. 

A család jelenleg is szépbirtoku KüküllŐ megyében, ezen és A. 
Fejér, Kolos és Huny ad megyében többen viseltek megyei hivatalokat. 

1827-ben Sámuel helyettes alispán, Zsigmond árvaszéki 
biró A. Fejér megyében. József derékszékbiró és árvabiró Kü- 
küliő megyében, és talán ő 1846-ban sz. fölötti kir. táblai ülnök és az 
országgyűlésen kir, hivatalos. István (de Sz. Tamás) helyettes szol- 
gabíró Kolos megyében. 

Elek 1827-ben Hunyad megyében szolgabíró, utóbb törvény- 
széki Ülnök. Fia ElekésMózses, amaz Hunyadban szolgabíró volt. 

Józsefnek a kir. táblai ülnöknek fia Sámuel hivatalnok 
1863- tói kormányszéki titkár. 

Alsó-Fejér megyében Orményszékesen egy ág birtokos, ebből 
Anna, szintén Szalánczy Kristóf özvegye 1858-ban. Másik Kristóf 
él Szebenben, hivatalnok a kamarai levéltár mellett 

László adóiró biztos A. Fejérmegyében. 

Sámuel 1848. előtt megyei fóbiró. 

István özvegye Szalánczy Jusztina, László özvegye Ér- 
sek Teréz. 

Élnek s birtokosok Ferenc z, Miklós, Domokos, Gá- 
bor, Lajos stb. kamarai levéltári tiszt, Lajos A. Fejér megyei 
törv. széki ülnök 1862-ben 

Egyik Szalánczynak özvegye Pallós leány 1848. octoberben Kk~ 
Enyoden a dúló oláhok gyilkolása elől menekültében két fiát a kútba 
vettfcté s magát is utánnok Öíte, *) 

§ialárdy család. Nevéről ítélve, Bihar megyei kihalt nemes 
család. Három tagját ismerjük a XVII. századból. 

Szalárdy Miklós, alkalmasint pap, 1643-ban s utóbb is két 
magyar könyvet ad ki. •) 

János Erdélyben 1666-ban főadószedö, a Rákóczy ak korára 



x ) B. Kemény Gábor, Enyed veszedelme 60. lap. 
*) B«nk# Ti anty Irama gener. II, 409. 



462 SFJLLATNOKY. — SZALAY. 

fölötte érdekes r Siralmas magyar krónika** irója, ') mely 
munka Pesten 1853-ban nyomatott ki. 

F e r e n c z ugyan ez időben N. Váradon hadnagy. 2 ) 
Sialatnoky család. Közülök Szalatnoky György 1600-1 603-ig 
pécsi püspök volt. 3 ) íratott neve „ZalcUiwky" -nák. is. 

Szála y család. (Kerecseni) Alapítója Bornemisza János, Po- 
zsonyi föispán ; ki Berzencze várában örökösévé tette kerecseni Zalay 
Jánost, szintén pozsonyi főispánt, a ki 1537-ben a pozsonyi káptalan 
előtt végrendeletet tett bábolnaki Károlyi Imre, ennek két fia G y ö r g y 
és J án p s és rokona kerecseni Nagy János részére, a kitől a 
kerecseni S z a 1 a y máskép Nagy nevű család következő nemzékrend 
szerint 4 ) származott : 

Kerecseni Nagy János 
Imre Mihály Kelemen Ambrus 

lbb7m Anna 1563.' ^onaye ntura" 1 ^PéteP 

(farkasfalvi Farkas r- ^^ i 
Albert (Szapáry Zsuzsi 

előbb Szelestey Sándorne') 



István 1689. Zsófia Kata Zsuzsi 

(Radostics Zsuzsi) (l. Madarász (Meszlényi (Zárka 

:M,; *rtT «-«S£w Benedek) Mih%) 

A család Szála (vagy Zala) megyei Kerecsény helységről veszi 
elönevót. 

Czimere a paizs kék udvarában hátulsó lábain ágaskodó kettős 
farkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot, a ballal üstökönéi fog- 
va levágott s vértől csepegő törökfejet tart. A paizs fölötti sisak koro* 
nájából szintén hasonló oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüstvörös. 

Szála y család. Esztergom vármegyéből szakadt Pest várme- 
^ébe, hol nemes levele 1816. mart 19-én tartott közgyűlésen kihir- 
dettetett. 

Ismert törzse Szalay János, kinek fia szintén János, ennek 
Mátyás, ennek nejétől Baranyai Katalintól fia I. Péter született 

') Benkö Transylvania gener. II. 410. Tud. gyűjt. 1824. IX. 77. 
2 ) Szalárdy Siralmas krónikájának kilenc* könyve. Pest, Pest 1853. 
539. lap. 

') Pray, Spec. Hierarchiáé I. 256. 

4 ) Wagner Tab. geueal. tab. XVVIII. 



SZÁLAT. 



463 



1163. nov. 20-án. Meghalt 182£.aug. 4-én Budán, mint elnöki titoknok 
a magyar királyi helytartó tanácsnál. 
A családfa *) következő : 

János 

i *• — i 

János 

i ' ■ ^ ■ ' "j 

Mátyás 



(Baranyay Kata) 
i — - — •* ■■ ■■ — j 
I. Péter 

az. 1763. f 1825. 

m. kir. helyt íitoka. 

(Rudolph Teréz) 



II. Péter 
t 



Irén. 



Zsigmond Ágoston 
f sz.1811. 
. udvari tanáes 
(Tttrck K arolina) 

Imre. Gábor. 

t 



László 
sz. 1813. 

m. akad. titk. 
(Békeffy Francziska) 



István 
sz. 1820. 
udvari tanács. 
(Mayerffy Ida) 



Zsófia. 



Pál. 



Péter. 



Mária. 



PáL 
t 



Kosa. 



Gizella. 



I. P é t e r a tudományok nagy kedvelője lévén, kéziratban há- 
rom rendbeli munkát hagyott hát- 
ra : 1. Igaz magyarnak óhajtásai. 
1806. (Lásd a nemzeti Múzeum 
kéziratai közt). 2. Urbárium Reg- 
ni Hungáriáé, 3 kötetben ivrét- 
ben, mely az 1825. évi ország- 
gyűlés által kiküldött úrbéri vá- 
lasztmány munkálatainak egyik 
alapjául szolgált. 3. Memória Pa- 
latinorum et Locumtenentum Re- 
giarum Regni Hungáriáé Jide dip- 
lomatica illustraia studio et opera 
PetriSzalay concinnata. 4-rét. — 
Jeles magyar érem gyűjtemé- 
nyét Veszerle József tanár kéz- 
iratban maradt munkájában bő- 
vebben ismerteté. Nejétől Rudolph Teréztöl öt gyermeket nemzett, kik 
közül kettő : Péter és Zsigmond kis korukban elhaltak, három 




•) Családi adatok szerint. 



464 SZÁLAI. 

életben maradt u. m. Ágoston. László és István, mind hár- 
man jeles férfiakká válván. 

Ágoston, (szül. 1811. oct. 24-én) a sopronyi királyi váltótör- 
vényszék elnöke s udvari tanácsos, a m. tud. akadémiának 1. tagja. 
Ifjúkorától fogvas zabád idejét a hazai régiségek stúdiumának szentel- 
vén, hazai régi irományokból, pecsétekből, pecsétnyomokból, gyűrűk- 
ből, képekből, s egyéb hazai régiségekből igen jeles gyűjteményt szer- 
zett, mely több ezer darabot számlál. 1831-ben mint jogász több ifjú- 
barátjával Horvát Istvánnak arczképét, ki a Diplomáticából tanára 
volt, ugy a két halotti beszédet mint nyelvünk legrégibb Írásbeli em- 
lékét részre metszve kiadta. Nyomtatásban megjelentek tőle. 1. Leve- 
velekaXVI. és XVII. századból, Pesten 1830. külön és a Tudományos- 
gyűjteményben. 2. Magyar régiségek Pesten 1831. külön és Tud. gyűjt 
3. Négyszáz magyar levél a XVI. századból 1504.— 1560. Pest 1861, 
(E gyűjtemény teszi a m. akadémia által kiadott „Magyar Leveles- 
Tárnak" első kötetét.) Hitvesével Türck Karolinnal három gyermeket 
nemzett : 1 . Irént, 2. Imrét és 3. G á b o r t, ki meghalt. 

László (szül. 1813. april. 18-án) a m. tud. akadémiának rendes 
tagja és titoknoka, sz. kir. Pesten városának 1861-ben egyik ország- 
gyűlési képviselője ; hazánknak átalánosan ismert jeles publicistája, és 
egyik legjeleab történet-irója. Számos irodalmi müvei közül nevezte- 
sebbek a „Status-férfiak és szónokok könyve" Pest 1845 — -47. Publicis- 
tái Dolgozatok 1847. 2. köt. és „Magyarország története 11 eddig 6 kö- 
tetben stb. Nejétől Békeffy Francziscától gyermekei :ZsófiaésPál. 

István (szül. 1820. jan. 28-án.) a magyar királyi földterhemen- 
tesitési pénzalap igazgatóság alelnöke, udvari tanácsos, s a m. kir. hely- 
tartó tanács elnöki irodájának igazgatója, sz. István apóst, királyi rend- 
jének vitéze. Nejétől Mayerffy Idától következő gyermekei születtek : 
1. Péter, 2. Mária, 3. Pál mhalt. 4. Róza 5. Gizela. 

A család czímere — mint följebb a metsz vény is ábrázolja — a 
paizs kék udvarában hármas zöld halom középsőjén arany korona, 
melyen vörös csőrü és lábú fehér galamb áll, csőrében zöld galyat 
tartva. A paizs fölötti sisak koronájából természetes szinü oroszlán 
emelkedik ki, első jobb lábával kivont kardot tartva. Foszladék jobb- 
ról arany kék, balról ezüstvörös. 

Szalay család. Zala megyei Csicsó helységből eredt, honnan 
egy ága Fejér megyébe is átszármazott : 

A czímerea nemes levelet Szalay János, András éa Jakab 
testvérek kapták 1635-ben II. Ferdinánd királytól, ily czímerrel : a 



SZALAY. 



466 



paizs. kék udvarában arany koronás oroszlán hátulsó lábain ágaskodik j 
a paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan oroszlán enielkedik ki. 
Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. l ) 

A családfa 1744. és illetőleg 1768-ig következőleg terjedt szét : 

Szalay N. 



András 
1635. 
16G1. 



János 

1635. 

1661. 



Jakab 
1635. ns. 

Baiás 

Idősb János 



János 
JL744. 

István. 



János 
1744. 



i — 



János 

1744. 



Péter 
1744. 



Ferencz. 



György 
1744. 



Mihály István 

István 
1744. 



Péter György András 



János 
1744. 



István 
1744. 



András 
1744. 



Péter János István György 
1 74'4-bm Sár-Keresztúrott: 



Mihály György József István 
mindnyájan 176a, Fejér megyében. 



1 744-ben idősb János maradéki mind Fejér megyében laktak 
nagyobbára Sárkereszturoít, úgy szintén 1768-ban is 7 mely alkalmak- 
kal ott nemességőket produkálták. 

1744-ben Csicsóban (Zalában) lakott Mihály. 

Szalay család. Szalay Miklós kapta a czímeres nemes leve- 
let 1670-ben I. Leopold királytól, mely mellett 1726-ban produkált 
Nógrád megyében Szalay István. a ) 

Czímerők a paizs kék udvarában zöld téren száraz fatörzsből 
kinyúló zöld ágon ülő fehér galambj szárnyait repülésre kitárva, és 
csőrében zöld olajfa galyat tartva. Ugyan ez látható a paizs fölötti si- 
sak koronáján is. Foszladék jobbról arany kék, balról ezüstvörös. 

E családból István h. ügyvéd s Nógrád megyének a közügyek- 
ben élénk részt vett táblabirája volt. Meghalt 1842. körül. 

Szalay család. Pozsony, Pest, Nyitra megyében székel. E szá- 
zad elején élt közülök idősb Gábor, 1808-ban volt m. kir testőr, 
kitől a családfa 3 ) igy jő le : 



') Fejér megyétől 1744, aug. 18-án kiadott nemesi bizonyítvány eredet- 
ben, és 1768. évi Fejér megyei jegyzőkönyv. 
*) Nógrád megyei jegyzőköny 1726. évi. 
3 ) Szontagh Dán. közi. 



MAGYARORSZÁG CSALÁD Al. A'. K-ÖTET. 



30 



466 



SZALAY. 



Gábor 
1808. 



József 
Tápió Bicskén 
(Takács Adél) 



Károly 
Krencseii 
s Jáczon 
(Simonyi 

Kata) 



János 
Tornóczon 

(Hollósy N.) 



Gábor 
Léván 

(Gajdóezy N.) 

János N . 

Pereszlényben (fiú) 
posta kiadó. 



János Anna Karolina Wg 3 Erzsébet 
Modorban (Beringer) (Erney N.) g g Köröskényben 

* 25. (Alföldyné) 



Fáni Teréz Elek 

Krenecen (Köroskényben ügyvéd N.Szorubatban 

(SzolcsányO Takácsné) (1. Vemer Mária 

2. Kálmán Zsuzsi) 

i r « -^-i 

1-től Irma. 



József Júlia István Irma Viktória 

sz. 1814. (Bicskey- T. -Bicskén Irsán 

Tápió-Szelén né) (Csernyus) 

plébán. 



Antónia Teréz 
(Bicskey) Aporkán 
(Persayné) 



Szalay család. Pest megyében köztiiök Mihály 1 798-ban 
alszolgabiró volt. Czímere a paiss kék udvarában zöld téren fészké- 
ben üiö pellikán, fiait melle vérével táplálva. A paizs fölötti sisak ko- 
ronáján kar könyököl kivont kardot tartva, a kard alatt arany csillag 
ragyog. Foszladék jobbról aranykék, balról ezütvörös. 

Tán e családból volt János, ki 1818. dec. 19-én kora 72. évé- 
ben Alsó-Dabason halt meg. Özvegye maradt Tasnádi Székely Klára, 
kivel 44. évig élt, de gyermekök nem maradt. 

Szála y család. Trencsin megyében a nemesi lajstromokban 
1 646-ban találjuk Györgyöt és Istvánt; utóbb Istvánnak Özve- 
gyét Ugróczon. 1658-ban és 1764-ben Latkóczon lakott a család ; utóbb 
Trencsinben nyoma sincs. *) 

Szalay család. (Széki) Erdélyben Szék kiváltságos város ta- 
nácsosa volt András 1848. előtt 

Szalay nemzetségbeliek. Magyar s Erdélyben még számtalan 
Szalay nevű család s egyén volt, s van, kiknek családi eredetöket 
8 összeköttetéseket nem ismervén, álljanak itt kortani rendben a kö- 
vetkezők : 



') Szontaglt Dán. közi szerint. 



SZALAY. 467 

Szálai Bálint deák 1526-ban kir. futár volt Nógrád a több 
megyéhez. *) 

Szálai Benedek eleesett 1556-ban Babocsa alatt. 2 ) 

Szálai Mihálynak neje 1559-ben Orsolya, Dubraviczky Márk 
özvegye. 8 ) 

Szálai Kelemen 1566-ban várkapitány. 4 ) 

Sz. Benedek 1657-ben Soprony megyei Batiszfalvi nemesi 
kúriáján osztozik nádori parancs mellett Anna nővérével. 5 ) 

Sz. Pál 1 7 2Í -ben az evangélikusok részérői egyik küldöttségi 
tag a fölség elé. 6 ) 

Doboka megyében feküdt haj dán Szála helység a Gyulai Sz. 
Márton Macskási és Kovácsi határokon, utóbb elpusztult, már 1725- 
ben puszta (praedium). Hodor szerint 7 ) ős fészke és birtoka 1408-tól 
1610-ig a Szalay családnak. A kolosmonostori Convent levéltárának 
adatai szerint több, e családnévvel élőt sorolhatunk elé, de különböző 
élőn eveik miatt nem merjük egy családbélieknek állítani. így 

1408-ban élt pókaj Szalay Bálás. 

1434-ben Zsigmond király ád Szalay Is + ván és Bokay Zsig- 
mond részére Czege, Fala, Borzova és Tőkés puszták iránt parancsot. 

1460-ban Margit, Szalay György neje és Oroszfáy Anna Ha- 
rinnai Farkas Miklóssal pert folytatnak. 

1478-ban Szalay László és társai ellen Katona helységben 
elkövetett hatalmaskodás miatt fcanuvallatás kelt, 

1526-ban Szalay György Ajtón helység negyedrészét meg- 
veszi Somborv Benedektől. 

1543-ban Szalay Gáspár Bongárti előnévvel élt. 

1548-ban Sz. György neje Nyiressy Kata volt Tán ezen 
György az, ki 1553-ban „Kovácsi" predikátummal él. 

1555-ben Sz. Antal megveszi Bádokban és Csepegő Macská- 
son Galaczy Ferencz részbirtokát. 

1579-ben Sz. Borbála derzsei Komjáthy Gáspárné, birtokolt 
Kovácsiban. 



') Engel Monumenta Ungrica. 

3 ) PethŐ Gergely M. krónika. 

3 ) Szeutbenedeki Coveut faec. 81. nro 2. és fasc. 97. nro 43. 

*) letráaffy Hist. 382 

*) Erdélyi okirat. 

f ) Oatalogug Mss. Bibliothecae Szóekenyi-reguico l. 4, 

7 ) üodor Doboka vé ra és magán közi 

80* 



468 SZALATNYAY. — SZALBKK. 

1583-ban Sz. Zsófia Vajda Mártonná. 

1607-ben Sz. Zsigmond magvaszakadtán pubiieáltatja a fe- 
jedelem annak apahidi (Fejér ni.) részbirtokát 

1610-ben Sz> F e r e n c z neje Ördög Kata jogán birta egész 
Mkgyar-Ujfalut. 

1614-ben Sz. Anna Makray Péteraé. 

Sz. Gr y ö r g y „sárfi" előnévvel kőhalmi részbirtokba igtattatik. 

Sz. Ferencz v kémeri u előnévvel, 1605-ben Segesvárnál sebet 
kap, tán ez az Ördög Kata férje. *) 

Gömör megyében Szalay Gryörgy előbb szolgabiró, 1635-ben 
lett alispán. 2 ) 

Komárom megyében a kis-leélí pasztán Szalay István 
1697-ben zálogba veszi Sembery Imre birtokrészét g ) 

Zemplin megyében a nemesek sorában áll, é? » ; század elején 
birtokos Nagy és Kis-Azaron. 4 ) 

Békés megyében Dobozon lakos és 1816-ban nemességét kihir- 
deti Szalay család. & ) 

Arad megyében Sz. Gáspár és Pál 1825-ben a nemesek so- 
rába iktattatnak. 6 ) 

József kir. udvarnok, szül. Mosony megyébe M. Ovárott 1 762. 
íebr. 5-én. József Mosony megyei 1. aljegyző és Ferencz 1 799- 
ben Keszey Péter hagyománosai. Czímerők kék udvarban magyar vitéz 
kivont karddal, s azon törökfejjel. A paizs fölötti koronából egyszarvú 
nöL stb. 

Istvánnak nejétől Brezanóczy Erzsébettől fia volt Tamás. 

Szalatny&y család. Közülök Gáspár 1660-ban (april. 29.) 
Zólyom megye esküdtje volt Nógrádban szintén élt e család. 

Szál bek család. Már e kötet 17. lapján S a 1 b e c k név alatt 
volt róla szó, ott áll családfája is. Azonban nevöket most n S z a 1 b e k" 
alakban irják. Azokhoz, mik róla az idézett helyen állnak, pótlékul és 
ki igazításul adhatók a következők : 

M á t é a törzs, előbb a moldvai fejedelem titkára volt. 7 ) Fiai 



•) Wolph. Bethlen tomo V. 

') Bartholomaeides C Gömör. 758. és 1635. évi 92. törv. ce. 

') Fényes, Komárom várm. 113. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 116. és 279. 

•) Békés megyei jegyzőkönyv. 

') Arad megyei jegyzőkönyv 962. sz. 

7 ) Katona Hist. eritica tomo XXXIX. p. 1009. 



SZÁLÉ. — SZ ALGHÁRY. 469 

közül Ferenc z ; a jesuíta 1705-ben született Jassiban, úgy szintén 
ott szüi. Mihály is 1709-ben. *) 

György 1848-ban Arad város képviselője, hosszas szellemi 
betegség után 1860. évi júliusban halt meg. 

Szálé család. Nyitra megyei nemes család, azon megyéből egyéb 
megyékbe is elszármazott. Nyitra megyében Verbó mezővárosban szé- 
keit, az 1757. évi nemesi vizsgálatkor kétségtelen nemesnek ismerte- 
tett Szálé András, kinek fia Sámuel Nógrád megyébe költözött, 
ennek fia Mátyás Gácson lakott és 181L mart. 29-én* Nyitra megyétől 
nyert nemesi bizonyítványát Nógrád megyében 1811. nov. 15-én ki- 
hirdetetté ki Eunek fiai Lajos, Antal és Péter: kik kozíü Lajos 
hites ügyvéd, Gyürky Pál Krassói főispánnak volt titoknoka, nemessé- 
gét Nógrád megyében 1836. jun. 18-án kihirdetteté, *), 1850—1852- 
ben Nógrád megyében Losonczon cs. kir. járásbiró volt. 

Ez ág családfája ez : 

András 
1756. 

Sámuel 

Nyftrábói Nógrádba. 

f * . — , 

Mátyás 
Otoon 1811. 



Lajos AataL Páter 

1836. 1864 
ügyvéd. 

Egy más ágból János nep. táblabíró Győr megyében Koron- 
czón született 1784. maj. 16 án. 

Egyik nevezetesebb női tagja volt a családnak Szálé Júlia, 
Kovács N. Munkács uradalmi praefectus szellemdús neje, ki az irói 
pályán is felmutatta nevét. 1857. aug. 17-én alig 21. éves korában Ön- 
kezével vetett véget életének. 3 ) 

SzálO család. (Sórfalvi) Erdély kihalt családainak egyike. *) 

Sialgháry család. Szabolcs megye nemessége sorában emlí- 

tetik. & ) Nevét a hivatalos névtárakban Szalgháry, Szalgáry 

sőt S a 1 g a r i fi ) alakban is találjuk. Melyik ezek közül a helyes ? meg 

mondani nem tudjuk, valamint azt : sem kapott-e, és mikor e család 

magyar nemességet. 

*) Katona id, h. 

a ) Nógrád megyei jegyzőkönyv 186. 8z a. 

3 ) Kubám F. és Vahot Imre : Magyarország képekben íií köt. 100. és 
Tabődy, Munkács múltja én jelene 116—117. 
Köváry Erdély nev. e«. 271 

* ) Fényes Elek, Magyar?r«2 geogr statis. sth. leírása, 
•j Meg még „Szteikári* ala&hai» is . 



470 P2ALGHÁRY. 

Lehet, hogy Ö*e, sót alapitója tán azon Salgari János ee\ kir. 
őrnagy volt, ki az osztrák örökös tartományokra nézve 1777-ben n Eh- 
renkron u -i előnévvel m égnem esíte tett. *) 

Magyarországban többnyire kormányszéki hivatalokban találjuk 
tagjai^ sőt z a 1 g á r i előnévvel is. Ilyenek : 

József 1787-ben a kassai kerületi pénztárnál (a helytartó- 
ság alatt) irnok, 1792-ben a kamaránál ugyan az, 1810-ben Sóvárott 
a kamarai sóhivatai számvevője, 181ő-ben kohó-mester s Sáros me- 
gyei tbiró. 1825 ben a máramarosi kincstári igazgatóságnál protoco- 
lista, szállítási főbiztos s Marmaros megyének is tbirája. Tán fiai 

ifjabb József 1825-ben a máramarosi kamarai hivatalnál erdő 
mérnokőégi gyakornok, és 

János 1826-ben a sóvári kamarai sóhivatalnál hivatalnok. 

Idősb Józsefnek tán testvére Leopold 1810— 15-ben kir. har- 
minczadi hivatalnok. . 

Salgari réven találjuk Kajétánt, 1810-ben zemlini posta hí- 
vatalnokot. 

A Szalgáry családból N. leány voi* neje Szabolcsban Kállay Ká- 
rolynak, és 

Szalgáry Fráncziska neje bernátfalvi Földváry Györgynek 

József 1844-ben Boeskón kamarai hivatalnok, ez vagy másik 
József 1850. után a marmaros-szigeti járásbíróságnál irnok. 

Szalkáry (így) Ferdinánd 1825. Heves megyei utóbiztos. 

Szálka y család. Máramaros, Szatmár megye nemessége sorá- 
ban említetik. 2 ) Sőt Zemplin megyében is. 3 ) 

E néven történelmi személyiség volt László, előbb vácai püs- 
pök, 1624-től esztergami érsek. Neve az okiratokban *) közönségesen 
„d e Zalka" alakban fordul elé, de több történetíró, ö ) mint Budai 
Ferencz 6 ), Jászay Pál 7 ) határozottan Szalkaynak nevezik. Szirmay 8 ) 



4 ) Megerle, Adelslexicon Erganzungsb. 432. 

J ) Fényes Magyarország. Geogr. stat. áliapotja. 

*) §zirmay C. Zemplin not top. 116. 

*) Es több történet írónál, igy Istvánfty „Zalkanus u éa „S s a lk a- 
n u s a -nak irja, tniből némelyek Szálka n 'Lászlót faragtak , aiáeok Z al- 
k a-t vélnek helyesnek, de hibásan. — István f f y-nál 1685. kiad. pag. 509. 
eléfordúl „BoronkanuB u is, kit mindenki helyesen ,Boroukainak 
hitz, és ez mutatja, hogy „Saleanus" alatt is helyesen S * a 1 k a y nér lappang. 

*) Pető Gergely M. Krónika 99. lapján „Szálkánknak írja, rosziH ugyan, 
de Zalkának ez sem. 

•) M. orsz. polg. bist lex. III. 283. 

') A magyar nemzett napjai a mohácsi vesz után. 

•) Szirmay, Szatmár várm. II. 114. 116 



ft2A**!tAim. — SZALLÉB. 471 

pedig Szatmá* megyei Máté-Szálka helységbeli születésűnek állítja, és 
testvérejiül Szalkay Mártont, ki 1527. Eger várát védte János ki- 
rály részére, és Szalkay B a 1 á s t 1552-ben Hevesben szarvaskői ka- 
pitányt. 

László érsek, szegény, de nemes családból származott, s mint 
irják : vargának fia volt. Nemességére vonatkozik czímere, melyet egy 
tudósunk az esztergami föegyház levéltárából 1525. évben kelt okle- 
vélen látható pecsétről adott ki, ') s mely szerint az vízirányosan két- 
felé osztott paizs, az alsó udvarban liliom virág, a felsőben növő hely- 
zetben lud (vagy hattyú) saétemelt szárnyakkal látható. László érsek 
Mohácsnál esett el 1526-ban. 

Szalkay nevű nemesek Szirmay szerint e század elején Szatmár 
megyei Garbócz helységben laktak, s tán laknak máig. *) Ezekből 
Szalkay (régenten Zalkay) Györgynek fia János 1643-ban 
garbolczi telket elcserélte Kún László főispánnal a gacsályi telekért 3 ) 
Szalkay Chrisostom atya a sz* Ferenczósek rendéből 1893-ban 
Léván, 1702-ben Széesényben, 1712-ben Homonnán volt zárda főnök. 
Szalkay Antal Erdélyi születésű, magyarra forditá Virgílius 
Aeneise első részét, megjelent Bécsben 1792. és irta „Pikó herczeg és 
Jntka Perzsi u melodrámát 1793-ban. 4 ) 

Szalkányi csalóé* Heves megye nemessége sorában ktisli ne- 
vét Fényes E. M, orsz. stat geegr. munkájában. 

Szallaky esaiád. üng megye nemessége sorában említi nevét 
Fényes E. id. munkájában. 

Étaitllásy család, Zemplin megye czimerleveles nemes csalá- 
dainak egyike. 6 ) 

Ssáliér esaiád. Szállér Jakab Í8öl-ben L Ferencz király 
által nemesítetett meg. Czímere négy részre osztott paizs, az 1. és 4. 
kék udvarban hármas zöld halmon arany koronán pánczélos kar nyug- 
szik, kivont kardot tart villogtatva, melyen zöld koszorú van, fölötte 
jobbról arany nap, balról ezüst félhold ragyog; a 2. és 3. arany udvar- 
ban egyfejü fekete sas, kiterjesztett szárnyakkai látható, karamaival 
e gy> e S7 pisztolyt tart, mellén arany liliom virág látszik. A paizs fö- 
lötti sisak koronáján szintén pánczélos kar könyököl, kivont kardot 

4 ) Török János, M. ország. Prímása li. r. 292. 3. lap. 

a ) Saúrmay Ssatmár várcn. II. 277. 

*) Ugyan ott II. 279. 

4 ) Magyar írók, életrajss gyüji. íL 

*) Sairmay Co SeojplJa aot. to WL 



472 SZÁLLICS. — SZALMÁST. 

tartva, melyen borostyán koszorú zöldéi. Foszladék jobbról ezüstkék, 
balról aranyfekete. ') 

Szállies család. Szállics Antal 1763. évi májusban M. Teré- 
zia királyaszony által nemesítetett meg. 4 ) 

Czímere először hárántosan kétfelé osztott paizs, a felső rész füg- 
gőlegesen ismét két egyenlő részre oszlik, a jobb oldali ezüst udvar- 
ban fekete bivalyfej látható, vörös szarvakkal, és a szarvak közt vörös 
csillaggal ; a baloldali kék udvar hárántosan fekvő arany szelemen ál- 
tal két részre oszlik, fölötte két arany koczka(rhombus), alul egy fény- 
lik. A paizs aisc része függőleges vonalakkal három egyenlő részre osz- 
lik, a két szélső arany, a középső kék, és ebben hét liliom látszik. A 
paizs fölötti sisak koronájából két elefánt- ormány nyúlik ki, a jobb ol- 
dali vízirányosan félig ezüst, félig fekete, a baloldali félig arany, félig 
vörös, mindenikből,' egy, egy vörös csillag ragyog ki. Foszladék 
jobbról ezüstfekete, balról aranykék. 

Szallopek család. Verőcze megyei nemes család, mely ne- 
mesi czímerét 1747. februárban kapta Mária Terézia királyaszonytól. a ) 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren emelkedő magas szik- 
lás hegy, melynek oldalán szétterjesztett szárnyakkal egyfejü fekete 
sas áll, a paizs tetejéből arany nap sugárzik ki. A paizs fölötti sisak 
koronáján két kiterjesztett sasszárny között arany oroszlán emelkedik 
ki, első jobb lábával kivont arany markolatú, két élü pallóst tartva. 
Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 4 ) 

Tagjai közül többen viseltek Verőcze megyében hivatalt. így 

Szallopek János (szül. Miholczon Verőcze várm.) 1778. dec. 
13-án) cs. kir. tanácsos, kir. udvarnok , több vármegye táblabírája, 
1835-ben Verőcze vármegyének első alispánja, 1832 — 36, és 1843— 
44-ben országgyűlési követe volt. Tán fia 

Lajos 1835-ben ott al-, 1839-ben már főjegyző, 1843-ban már 
másod- 1848-ban első alispán, 1847-ben országgyűlési követ volt. 

Sialmásy család, (előbb Strohmay er) Strohmayer F e r e n c z 
nevét n Szalmásy u -ra változtatván, 1791-ben II. Leopold királytól 
kapott czímeres nemes levelet. 

Czímere négy részre osztott paizs, az 1. és 4. arany udvar belső 
oldalából két fejű fekete sasnak fele testrésze nyúlik ki, csőrében 

') Adami Scuia geutil. XII. 
*) Collect. herald nro 43. 

« 

*) Coileet herald nro 286. hol „S s & i o p e k*-nak von írva. 
4 ) Adaurí Scuta gentii tomo XII 



8ZALÓ. — SZALONTAY. 478 

ama^ trombitát tartva ; a 2. és 3-ik kék udvarban fehér folyam fölött 
fehér vitorlás hajó úszik. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesz- 
tet sasszárny között pánczéios kar könyököl, kivont kardot tartva. Fosz- 
ladék jobbról aranyfekete, balról ezüstkék. *) 

Sialó eg«M, Szálé János 1718-ban III. károly királytól 
kapta ezímeres nemes levelét. 2 ) 

Czímere a. paizs kék udvarában, zöld halmon, arány koronán re- 
pülésre készülő fehér galamb, piros lábbal, píros csőrében, piros virá- 
got tartva. A paizs fölötti sisak koronájából kettős farkú oroszlán 
emelkedik ki, első jobb lábával kivont kardot, a ballal három búza- 
kalászt tartva. Foszladók jobbról ezüstvörös, balról aranykék, 

Tán ezzel azonos az Erdélyben ^k. palányi" előnévvel élő 
Szálló család, melyből Salamon az erdélyi kir. kincstárnál számve- 
ségi tiszt 1848-ban. Valószínűleg ez utóbbival rokon Szálló István 
Felső Fejér megyében Hidegvizén birtokos. 

Ssalóczy család.' Szabolcs megye nemes családai sorában 
említetik. » 

Szalóky család. Hajdán Veszprém vármegyében birtokos s 
megyei hivatalokat viselt család. így Szalóky György 1613—1630- 
ban azon megye szolgabirája volt. 3 ) 

Veszprém megyében jelenleg is el a család. *) 

Zemplin megyében szintén van Szalóky nevű nemes család, 
*Öt ugyan ott hajdán Szalóky nevű nemzetség, rokon eredetű a Paz- 
dicsy családdal, birta n S z a 1 ó k* 4 nevű helységet vagy pusztát is. 5 ) 

Sfcaloniay család. Nógrád megyében élt a múlt században, né v- 
szerint Szalontay János 1705-ben azon megye szolgabirája volt. 
Meghalt 1709. után, 171 1* előtt, özvegye Ebeczky Magdolna, és ennek 
nővére Ebeczky Zsófia Özvegy Gróczky Istvánné a Rákóczy forrada- 
lom után 17 1L maj. 1 én kapták gróf Pállffy Jánostól minden javaikra 
amnestialis levelet. 6 ) 

1734-ben élt Nógrádban Szalontay László, tán az előbbinek 
fia, ennek Kubínyi Zsófiától fia volt László, 1755* ben a nemesek laj- 

') Collect. herald, pag. 129. és Adatni Scuta gentil. tomo. XII. 

a ) Collect herald, nro 508. 

■) 1613. évi 8. 1618. évi 16. k. u. és 1630. évi 3. törv. ez. 

4 ) Fényes E. Magyar orsz. stat. geogr. áliapotja II. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 116. 373. 

•) Eredeti. 



474 BZAMAKÓC2Y. 

stromában mint árva bejegyezve. ! ) Ennek Darvas Borbalátói gyerme- 
kei : József és N. Jakabfalvyné. 

Szalontay Jánosnak Dacsó Anna Máriától fia volt Ferencz. 

Czimerök a paizsban kardos oroszlán, felül kardos grif. 

Szaniaróczy család. Trencsin megyei Zamarócz (vagy Zomo- 
róez) helységről vette nevét és ámbár Lehoczkynál n S zamarócz y w - 
nak találjuk irva , a család jeleneg Zamaróczy-nak irja magát. 
Egyik ága IV. Béla király Erzsébet leányával Thnringiába származott, 
és állítólag 2 ) ott maradt ága „Riedesel" nevet vett föl, s lön e ne- 
vű család folytatója. 

Magyarországban maradtak János máskép Joanicsko, és 
Ábrahám, ezek utódait mutatja 8 ) a következő két táblázat : 

János 



András János 

f f 1475. 



Lénárd 15087 



Flórián f 164S. 



Ábrahám 

Márton 

Páter 



János 



Lénárd 1560. 



láiklós Hwroatíiv Já»o« m J 8 ^* 1 * 

i " — rn 4. j ■■ — ,,' ' — — TT "* (Desenczky 

Pereacss ' Hierosxiá? bara János 

Vm a HZI^ZZ Moieaiczky 

Caímere is a családnak a Ri édes el családdal közös, úgy 
mond Lehoczky. 4 ) — A Riedesel báró családnak ösi czímere pedig 

szamárfej. 

ASzamaróczy család ősei a régi latin oklevelekben „de Za- 

') Ladiílaus Szalontay pupiihis Ladislai. 

*) Lehoczky Stemmat II. 368. Ez azonban csak mese les*. A báró 
Eiedesel család hivatkozik ugyan azármaztatáei rondjében (Góthai Tasct*n- 
bucb der freyh. 1857. 602. lap.) a magyar országi származásra , de csak *U*tő- 
lagosan, és ellentmond ennek azon következő állítással, mely »^»;*<* aMl ~ 
család már 1149-ben Heasen-ben okmányosa^ elfordulna, tekét IV IJela kora 

ütött! 

s ) íd. helyen. 



SfcAMBÓ.— SZAMOSI. 475 

mard" néven fordulnak elé. így Zamárdi Miklós 1402-ben Tren- 
cwn megye alispánja volt, *) 

Zamárdi András és Oroezlánkeői Menyhért egymással, köl- 
csönös örökösödési szerződése léptek. 

Jelenleg egyik élő tagja Zamaróczy Eduárd, báró Pongrácz 
Ferencz nyugalmazott tábornok unokája* ki 1864- mart. 10-én kelt leg- 
felsőbb határozat mellett megnyeré, hogy neve mellett az óvári és 
szent-mikiósi Pongráez bárónő nevét és czímét is viselhesse. *) 
Számbó család. Lásd Zámbé cí, 

Sxameez esalád. (Ns. IJodhragyi) Trenesin vármegyében van 
lakása, és a curialis nemes családok között foglal helyet. s ) 

Ab 1738. évi nemesi vizsgálatkor Nemes PodhTagyon Öt János 
két Ádám, két Mihály és egy Márton lakott 

1748-ban a nemesi Összeirásba felvétettek Ns. Podhragyon Már- 
ton, A»dám ; András, két János, két Mihály, Ivanóczon pe